A múlt heti cikk a nyugdíjbiztosításokról szólt.
A cikk lényege, hogy csalóka a 20%-os állami adójóváírás, mert néhány év alatt a költségek, amiket a bent lévő pénzedből vonnak minden évben, bőven megeszik az évi 20%-os adójóváírást, amit csak az aktuális éves befizetésekre kapsz. (Bővebben a cikkben.)
Felmerült a kérdés, hogy mi legyen az önkéntes nyugdíjpénztárral, azt érdemes-e kötni.
Gyakori tévedés, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknak csak befizetésnél van költsége. Ez sajnos nem igaz, ugyanúgy van alapkezelői költsége is, hiszen azt a pénzt kezelni is kell, amit befizettél. S nagyon nem mindegy, mennyiért is kezelik azt a pénzt.
Ezen a linken tudod megnézni, hogy a te önkéntes nyugdíjpénztáradnak mennyi a költsége. Emlékeztetőül 30 év távlatában 0,9% éves költséget tud kompenzálni az évi 20%-os adójóváírás. (Persze ne felejtsd el, hogy máshol is lehet költséged, ha például egy befektetési alapba teszed a pénzed.)
Ezen a linken pedig a tavalyi hozamokat tudod megnézni.
Az előző cikkben található nyugdíjbiztosítás kalkulátort tudod arra is használni, hogy megnézd, mennyire éri meg neked önkéntes nyugdíjpénztárt indítani, csak logikusan használd az önkéntes nyugdíjpénztárad TKM mutatóját a kalkulátorban. (Mivel a jellemző éves költség 1,3-2%, ezért lényegesen jobb a helyzet, mint a nyugdíjbiztosításoknál, de azért olcsónak ezeket a termékeket sem lehet hívni.)
Update: sokan kérdezik, hogyan lehet kiszabadulni vagy megszabadulni ezektől a szerződésektől. Egyrészt nem nagyon tudsz tőle megszabadulni (az első tíz évben konkrétan sehogy nem tudsz belőle kilépni), másrészt viszont nem is biztos, hogy érdemes, mert annyira azért nem rosszak és jellemzően a legtöbb embernek nincs is túl sok pénze benne.
Ha nem akarod tovább fizetni, akkor ne tedd vagy maximum fizesd a minimálisan elvárt havi összeget. Tíz év után háromévenként adómentesen ki tudod venni a hozamot, azzal érdemes élni. A tőke kivétele is lehetségessé válik tíz év után, de csak durva, bár évről-évre csökkenő adó mellett. (2011-ben szigorították a tőke felvételét.) A tőkét érdemesebb nem bántani, mint mondtam, annyira azért nincs rossz helyen, hogy még adóba is elvigyék a komoly részét.
Én az aegonnál vagy kiegyensúlyozott portfolioban és szomorúan látom, hogy a kiegyensúlyozott portfóliók között nem nagyon találok rosszabbul teljesítőt, a tkm meg itt magas, sok pénztárt találok kevesebb tkm-el. Ennek vajon mi lehet az oka, hogy kiegyensúlyozott porftolió közel olyan tkm-en menjen, mint a növekedési? Értelmes indokot nem találok, kivéve ha a pénzek nagy része kiegyensúlyozottban van és azon akarnak nagy bevételt elérni. Úgy gondolnám, hogy egy növekedési alapnál több a munka, többet kell foglalkozni vele, mint egy kiegyensúlyozottnál, ahol csak kis rész a részvény és egyéb törődés igényes termék.
Mindegy is, valószínűleg biztosítót váltok, olyanra, amelyik jobban hozott (ebben az esetben olyanra, amelyik nem veszteséget hozott) és amelyiknél alacsonyabb a tkm. Elegem van belőlük. Jelenleg is a tőkémhez képest 10% veszteség.
Két esetben lehet hasznos szerintem:
1. Ha úgy ismerjük magunkat, hogy a likvid megtakarításainkat felélnénk, akkor szükségszerűen olyan konstrukció kell, amiből nem lehet kivenni a pénzt.Ezek nagy része hulladék, az ÖNYUP tűrhető.
2. Ha a munkahely olyan juttatást nyújt, hogy ha befizetem a bérem 1-4%-át, akkor ő is kiegészíti ennyivel. Sokat számolgattam, így simán megéri, persze ki fogom venni, amint lejárt a 10+10 év.
Ha az 1-2. pontok nem érvényesek valakire, akkor mehet minden állampapírba, nullánál nagyobb kockázatvállalási hajlandóság esetén ETF-be (olcsó, kell hozzá kevés szakértelem) vagy HOLD OVK-ba (drágább 1.5-2%, de nem kell tudás).
Befektetési szakemberként, akinek nincs ideje saját portfóliót kezelni, ebben a 4 termékben ülök, meg van egy saját tulajdonú ingatlanom. Ha tanácsot kérnek tőlem, szinte mindig csak állampapírt, további igényekre magamat vagy Miklóst ajánlom.
Amikor elkaszálták a magán nyugdíj pénztárakat, én maradtam, elég szép összeg gyűlt össze.
A munkáltató pedig jelezte, hogy a havi nettó fizetés 0, 045 %-nak az összegét beutalja a munkavállalói Önkéntes Nyugdíjpénztári számlájára,amennyiben:
a.) rendelkezik ilyen szerződéssel
b.) a munkavállalói is rendszeresen befizet.
Így én fizetem az ÖNKÉNTEST, mivel a cégtől is kapok HOZZÁJÁRULÁST. Kár lenne eldobni ezt a pénzt.
Szerintem az egész megtakarítási forma semmit sem ér. Ott kezdődik, hogy a befizetések után 3-5 %-t működési - likviditási alapba levonják. Utána következik a portfóliózás, ami lutri. 10-20 éves időszakot figyelembe véve, jobb esetben is van 5-7 %-s kamat, viszont ekkor még nem beszéltünk az inflációról. Az elmúlt 15 évben, kb 3%-k volt a hivatalos (tudjuk ez mit jelent)... Bármennyire is próbálok hinni benne, a tények és a számok teljesen más ábrát - grafikont mutatnak. Igaz a színes - szagos marketing ábrákban a 20-25 éves befizetést követően a 13 milla szépen mutat, de nkább facke news.
Valamint a legnagyobb probléma az a kormány. Hiába van a most még állami támogatás is, egy toll vonással megszűntethetik. Valamint azt nem is említettem, hogy változni fognak a nyugdíjkorhatárok. Szépen lehet gyűjtögetni még tovább, ahelyett, hogy most élne az ember.
Egy indexkövető ETF olcsóbb, az biztos.
TBSZen belül vásárolt, mondjuk egy magábafogrató World ETF -hez képest semmelyik magyar nyugdíjmegtakarítás sem jobb.
Nekem amúgy az Allianznál van növekedési porfólióm jó 7 éve már.
A mostani ismereteim tudatában inkább csak ETF-et vennél TBSZ alatt hosszútávra.
A kérdés az, hogy hogyan tudom az Allinaz önkéntes nyugdíjpénztáram a legkisebb veszteséggel megszüntetni?!
Megszüntetés esetén ugye bukom a számlára kifizetett, minden évben kimaxolt adóvisszatérítést valamint a számlán keletkezett összes hozamom. 🙁
Megoldásnak látom, ha mindig csak a max adóvisszatérítés összegéig fizetem továbbra is, azaz évi 750.000 forintot és annál véletlenül sem többet. Valamint 10 év elteltével 3 évente fel lehet venni a keletkezett hozamot, amit felveszek és azt fizetem vissza égészen nyugdíjig.
Ha valaki tud ennél jobb módszert költségracionalizálásra, ne tartsa magában 🙂
Arról szívesen olvasnék, hogy ha már valakinek van ebben 1-2-3 millió forintja, akkor hogyan érdemes kiszállni belőle. Mi van ha nem fizetsz havi díjat?
Köszi, ez hasznos volt.
Pont ezt nézegettem múlt héten, hogy a másfél százalék körüli költség miatt a nyugdíjig lévő időtávra nem éri meg az egész.
Ha meg már bent van sok pénzed, mert pl. a munkáltató adta bónuszként, akkor azt át kell menekíteni olcsóbb pénztárba a TKM kereső alapján szimpatikust választva.
A magas díjakat a kockázatosabb portfólióknál meg SEMMI sem indokolja, az éves hozamokból látszik hogy érdemi vagyonkezelés nem folyik, megveszik az indexeket és szevasz, nagy büdös semmiért nyúlnak le többet mint a kockázatkerülő portfólióban lévő ügyfelektől kérnek.
Úgyhogy lépek is át egy másikba a drágábbik A betűs pénztárból...
Köszönöm, Miklós!
Ezeket a számokat kerestem, de nem találtam meg az MNB honlapján!
Két dolgot tennék hozza:
Tavaly kb mindenhol szarul ment, a nyugdíjpénztárak is, a teljesitmenyukrol sokkal jobb képet ad a jóval hosszabb távú statisztika (pont Neked kene felhívni a figyelmet arra higy egy kiragadott év eredményei önmagukban nem jelentenek semmit 😉 )
A másik hogy a nyugdíjpénztárnal megfelelő idő után adómentesen veheted ki a pénzed, se akar életjáradék is kérhető (hogy ez mennyire éri meg, az nyilván sokmindentol függ)
Kivettem idén tavasszal és elköltöttem a retekbe az egészet. Semmi értelme. A franc fog forint megtakarítást tartani, amikor elinflálják az egészet. Inkább lapátolom az eurót öregkoromra magamnak.
@lala Nincs kulonbseg munkaban a kulonbozo portfokiok kozott (hacsak nem tenyleg aktivan kezelt). Neha rebalanceolnak (max negyedeve gyakorisaggal eladnak vesznek) a kulonbzo etf es kotvenyek kozott, hogy a portfolio leirasaban megadott %-ok meg legyenek.
Nálunk a munkáltató az alapbér 4%-nak megfelelő összeget automatikusan befizeti Allianz önyp számlára. Ebben az esetben talált pénz szerencsére.
Forintban megtakaritani elore 20-40 evre eleg optimista hozaallas...
Üdv!
Volt már több írásod a témában, gyakorlatilag ugyan ezzel a "javaslattal" a végén. Egy dolgot nem értek, és nem is találtam rá választ sehol: a "nettó hozamráta" definíciójából nekem az jön le, hogy a pénztár költségei már levonásra kerültek, és úgy beszélhetünk arról a - pénztártól és portfóliótól függő - cirka 1% - 12%-ig terjedő, 10-15 éves átlagról. A kérdésem az lenne, hogy ha a nettó hozamrátába már érvényesítésre kerültek a költségek, akkor miért nem elég csak ezt (mármint az átlagos nettó hozamrátát) figyelembe venni (megtérülés oldalról) a nyugdíjpénztári megtakarítás létjogosultságának vizsgálatakor, ill. az egyes pénztárak és portfóliók összehasonlításakor?
Segítsetek megérteni, hogy pl az Életút pénztárra azt írja, hogy a TKM 1% alatt van minden portfólióban.
Az életút oldalán viszont azt látom, hogy a befizetéseimből 2-5% közötti működési költséget levonnak..
Hogy jön akkor ki az 1%alatti TKM?
A TKM a bent lévő pénzed x%-a évente, a befizetéskori elvonás pedig csak a befizetés x%-a egyszer.
Biztos velem van a baj, de nem nagyon értem ezt a TKM számot. Kevés pénzt teszek ide (havi 10.000), mert inkább ETF-et veszek, de négy éve fizetek be nyugdíjpénztárba havi rendszeres átutalással. Semmi mást nem vontak még le tőlem négy év alatt, mint a megígérteket, történetesen: 10.000 Ft-ig 10%, 120.000 Ft-ig 6%. Az éves levonásom tehát 1×1000 + 11×600 Ft, ami 7.600 Ft. Utána kapok 24.000 Ft adójóváírást. Semmi más levonást nem látok az egyenlegemen. Valaki, ha volna olyan jó, hogy elmagyarázná, hogy akkor mit is jelent ez a TKM? Mikor fogják ezt levonni? Nem évente kéne?
OTP Dinamikus, a link szerint a TKM 10 évre 1,79%, 20 évre 1,36, 30 évre 1,22.
Önyp-nél érdemes számításba venni azt is, hogy 20 év után a tőke egy része és 10 év után 3 évente a hozam kivehető. Ezt újra berakva megkapható rá mégegyszer a 20%. Persze ez sem fog nagyon sokat javítani rajta (jó lenne rá egy kalkuláror 🙂 ) és ki tudja meddig marad ez a szabály, de így teljes a kép.
Sziasztok,
Egy Hogyan szálljunk ki okosan ÖNYP-ből cikk szerintem sokakat érdekelne.
Állampapír. Van nekem is mindenfélém, ETF, ÖNYUP, betét stb., de nem éri meg cs*szekedni velük, az állampapír a legkiszámíthatóbb, és jó a hozama. Természetesen a Magyar Államkincstárnál, nem valami kereskedelmi banknál, ahol ott gombolnak le rólad pénzt, ahol tudnak (számlavezetési díj, vásárlási díj, állománytartási díj, alacsony árfolyam idő előtti eladásnál stb.). Kincstár, állampapír. Pont. Ezen belül már csak az a kérdés, hogy melyik állampapírból mennyit.
@Kiszamolo :
"A TKM a bent lévő pénzed x%-a évente, a befizetéskori elvonás pedig csak a befizetés x%-a egyszer."
"Csak".
A kalkulátorod nem számol a magas befizetési elvonásokkal, évi100.000 befizetésig 6%, 240-ig 5%, 500-ig 4%. (pl: Aranykor pénztár, de máshol is szemét sarcok vannak)
4% befizetési elvonás az pont 4% veszteség a teljes futamidőre.
Az 1.55%-os költségű pénztár adojóváírással 15 év alatt így már csak 1.7%-al hoz többet mint egy 0.3%-os költségszintű ETF.
18+ éves távon már jól összerakott sima TBSZ veri az önkéntes pénztárt. Persze meg kell nézni a tranzakciós költségeket is, amilyen sarcoló a magyar pénzügyi szektor ...
Ami biztos, hogy az adókedvezmény maximalizálásához szükséges összegnél egy fillérel többet sem szabad befizetni.
Ja és ennyit az MNB fogyasztóvédelmi szerepéről, birkanyírás megy ezerrel állami támogatásnak hazudott pénzszivattyú ez is.
@Tamás: "az állampapír a legkiszámíthatóbb, és jó a hozama".
Aha. Nagyon röhögök.
Az elmúlt 10 évben szerintem soha nem verte a valós inflációt, de én ugyan nem fogok senkit eltiltani ettől.
A szuperlikvidnek szánt pénzt szerintem is 3-6 hónapos távon be kell szórni kincstárjegybe, oszt jónapot, de amúgy hosszú távon borzalmas bukó.
Ez a TKM mutato semmit sem ér, rohadtul nem a teljes költséget mutatja, könnyű vele trükközni. Kiírja, hogy TKM évi 1.05% , kozben meg a havi befizetésből (is) levon 5% költséget...
@tamas
Azért ez így elég magabiztos 🙂
Kinek? Milyen célra? Mennyi időre? Mekkora kockázat mellett? Egyáltalán milyen kockázatok mellett? Stb
Óvatosan az ilyen tanács -szagú kommentekkel, még valaki megfogadja...
Nekem annyi a kérdésem, hogy a kedves ügyfél miért szerződésköté UTÁN kérdezi meg a tanácsadót? 😀
Engem is nagyon érdekelne egy Hogyan szálljunk ki okosan ÖNYP-ből cikk! Kb. 1.5 M van bent (exmunkahelyem és saját befizetés eredménye), azóta Ausztriában dolgozom…
Önyp ból kilépni okosan? Menj nyugdíjba.
:p
😀
@mr-t
A nyugdíjpénztári portfolio többnyire befektetési alapokból áll, amiknek van 1-2-3-…% éves folyó költsége, amit az alapban levő összes pénzből vesznek le, nem közvetlen tőled szedik be.
Ezért nem látod kimutatásban, de nyilván az alap teljesítményét jelentősen csökkenti.
ETF-nek is van ilyen költsége, de ott csak 0.2 - 0.3% körüli érték (TER).
Van értelmes módja ennek az adójóváírás kiaknázásának?
Nekem azért volt szimpi az ÖNYP, mert magamtól elköltöm, amit félreteszek, másrészt ez volt az egyetlen olyan konstrukció, ahol nem kell évekre előre eldöntenem, havonta mennyit tudok megtakarítani, a minimáldíjon felül minden hónapban annyit tehetek bele, amennyit akarok/tudok. Még a költséget is benyelném, sem affinitásom, sem tudásom nincs az önálló portfóliókezeléshez. Ami miatt elveszítettem a bizalmat, az az utóbbi egy-két év. Aegonnál van MegaTrend portfólióm, ami ugye kimondottan az innovációs vállalatok részvényeit veszi. Na most a covid alatt elég sok ilyen cégnek volt módja szárnyalni szerte a világon. Ehhez képest sikerült negatív hozamot összehozni. Sokszor úgy érzem, hogy az ÖNYP a portfóliók felépítésénél nem az ügyfelek érdekeit nézi, hanem a tulajdonosoknak a másik oldalon is van érdekeltsége (eladandó részvények, állampapírok).
Jól gondolom, hogy mivel idén nagyot estek a kötvények, ezért a következő pár évben inkább a kötvénytúlsúlyos portfólióknak lesz inkább nagyobb hozama? A részvényeket egy ideig most hanyagolnám.
Nekem már az is gyanús, hogy ha ennyire leesett a forint árfolyama, akkor legalább annyival minden külföldi részvénynek többet kellene érni, nem? Márpedig egy MegaTrend elnevezésű portfóliónál az embernek nem a magyarországi vállalatok jutnak leginkább eszébe, ha befektetni akar. Már ha tényleg a befektetői oldalon van csak érdekeltsége.
Ahogy páran már írták, ennek akkor van igazán értelme, ha a munkáltató a fizetésed valamennyi százalékát befizeti, amennyiben te is fizetsz be. Ideális esetben az előbbi százalék magasabb, mint az utóbbi.
Lehet érdemes lenne kicsit belemenni a TKM számításba, mert mindenki ki van akadva, hogy milyen magas %-ot vonnak el kis befizetés mellett, mégis többen inkább csak keveset raknak ide. Ennek semmi értelme.
Miközben pont az a lényeg, hogy ha sok pénzt raksz be, akkor lesz alacsony a TKM-ed(!).
Szerintem évi 500e befizetés alatt nem szabad ilyet indítani, évi 50-100e közt meg kifejezetten rossz döntés (ekkora összegre ott a webkincstár). Ráadásul ezt az évi 500e-t azért illene hosszú távon tudni produkálni.
Megszüntetést illetően alapvetően nem éri meg megszüntetni, csak ha pici összeg van rajta, és továbbra sem akarsz befizetni rá. Akkor meg amúgy is mindegy mennyi megy adóba. Esetleg ha közel a 10 év, akkor megérheti megvárni a 10 évet, kivenni a hozamot adómentesen, a többit meg leadózni. De ilyen állampapír kamatok mellett hamar visszajön az adóvonzat is.
Illetve van lehetőség átlépni önsegélyezőbe, HA a pénztártag munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, illetve legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható.
Egyébként az ÖNYP az egyéb befektetésekhez képest bukta, vagy akkor is, ha az ember amúgy szakértelem híján legfeljebb banki takarékszámlán gyűjtené a pénzt?
Én szívesen olvasnék az eurós nyugdíj megtakarításokat, amilyet pl a GRAWE is árul. Tervezel erről írni?
A bankoknál elérhető nyugdíj-előtakarékossági számláról is lesz cikk, kedves Miklós? Költségekben meglátásom szerint simán veri a nyugdíjbiztosítást, ill. az önkéntes nyugdíjpénztárat is.
@hashtag_logic
Én pl. 2 éve írtam Miklósnak, hogy szeretnék egy tanácsadást. Visszaírt, hogy keressünk dátumot. Megírtam, hogy baromi rugalmasan tudok igazodni. Azóta nincs válasz. 🙁
Azt elfelejtetted leírni, hogy kaptál telefonszámot is, amit bármikor felhívhattál volna, ha olyan fontos lett volna.
Már nem is lehet e-mailben jelentkezni, mert csak értelmetlen pingpongozás az egész. Neked jó akkor? Nem. Neked akkor. Nem. Ez jó lesz?
Telefonon az egész egy perc.
Pénztári hozamokról:
A törvényi lehetőségeik szerint a nyugdíjpénztáraknak 3-5 portfoliója lehet, amik között jellemzően az a különbség, hogy mennyi állampapír van benne.
Ez alapján lehet tudni, hogy hozamemelkedéskor (most) szarul teljesít az összes alap.
Amikor meg Matolcsyék vágták az alapkamatot, akkor mindegyik szuperül teljesített.
Nem a menedzserek hülyültek meg, hanem meg van kötve a kezük.
Lesz szép hozam, ha / amikor lesz kamatcsökkentés.
A baj az, hogy nincs "menekülő" portfolió, ahol a kamatemelési ciklust át lehetne vészelni...
@frederick
Ha ki szeretnél szállni, mivel az állami támogatással együtt sem éri meg, akkor miért akarsz évi 750-et befizetni?
@gyorgyi
Utána lehet nézni pontosan, de azt hiszem valami szabály miatt még a legvadabb pénztári portfóliók is kb 50% magyar állampapírt tartanak, tehát nincs árfolyam kockázat. Ez persze nem indokolja az árfolyamesést.
@rdldr
Eleve Magyarországon élni 20-40 évig egy hatalmas kockázat. Persze vannak bőven sokkal rosszabb helyek is, sajnos.
Géza
Ha kötvényalapról van szó, még várnék vele. Akkor nő az árfolyam, amikor csökkennek a kamatok. Időzíteni kell, amikor az aktuális devizához kapcsolható központi bank kamatcsökkentésbe kezd. Ez meglehetősen nehezen kiszámítható. Illetve, hosszú távon hullámzás előfordulhat, ha újra visszaemelik a kamatszintet, mint pl. a Fed a hetvenes években. Személy szerint a rövidebb időtáv érdekel, meglehetősen gyorsan változhatnak mostanság a gazdasági körülmények. A kockázat kisebb, mint a részvényeknél (rövid távon), de hosszú távra ( ez most 10 év, vagy több) csak a portfólió egy részét fektetném kötvényalapokba.
Ha simán lakossági kötvényt vásárolsz, az úgy vélem, csak rövid távra jó, hosszú távon az infláció alatt hoz. Másik lehetőség, hogy kiülöd a futamidőt, és jó esetben magasabb a kamat, mint az aktuális infláció. Minden esetben van kockázat.
Többen kérdeztétek, hogy miképp lehet kivenni pénzt az ÖNYP-ból. A három évente kifizethető felhalmozott hozamrész már szóba került. A 2010 előtt nyitott számláknál ugyanakkor a 20 évnél régebben befizetett tőke is adómentes, azaz ad abszurdum 5 évnyi tőke is felvehető.(1997-2001). Amit érdemes mérlegelni: ad1. ha két éven belül vettél fel hozamot, akkor az újabb "szolgáltatás igénybevételre" csak a 3 év leteltével kerülhet sor. (a tőkerész kifizetés is annak minősül). ad2. Érdemes rákérdezni a pénztárnál, hogy mikor van a fordulópontja az egykori tőkebefizetésnek (a konkrét dátum vagy naptári év), mert lehet, hogy január elsején már egy évvel több felvehető, mint most decemberben. Különösen fontos ez, ha a múltban az év utolsó napjaira időzítetted az adókedvezmény kimaxolását.
Amíg élek tolni fogom a Nyugdíjpénztárat a létező maximális összeggel, ajánlom @Morgan hozzászólását.
1. A legtöbb munkáltatónál ha beáldozod a bruttó béred 1%-át 3-4%-al egészíti ki a munkáltató.
2. Hatalmas előnye, hogy nem nyúlhatsz hozzá, én még a hozam kivételét is megtiltanám.
Lehet adni a jó tanácsokat, hogy szállj ki mert pl. egy ETF jobb, higgyétek el, akik kiszállnak elkoptatják azt a pénzt (én lennék az első aki a seggére vernék 🙂 ), nem lesz abból semmi nyugdíjra. Persze tisztelet annak az 5%-nak (lehet sokat is mondtam), akik full tudatosan bánnak vele és jobb hozamot érnek el és tényleg a nyugdíjra használják fel, ugyanmár gyertek vissza a földre...
Amikor megszületett a döntés hogy valaki kiveszi az Önyp-ből a pénzt, érdemes azt az opciót választani, hogy úgy veszi ki a (teljes) pénzt, hogy közben a tagságát fenntartja. Ugyanis előfordulhat a jövőben (ismét) olyan szituáció, hogy a munkahely feltétel nélkül, vagy valamilyen feltétellel (x%-ot fizet a munkavállaló és y%-ot a munkahely) fizet a munkavállaló Önyp számlájára (ebben az esetben éri meg az egész konstrukció, ahogy az már le lett írva korábbi hozzászólásokban), és akkor nem indul újra a 10 év, ami után a pénzhez hozzá lehet jutni. Hanem a 3 év indul újra ebben az esetben. A tagság fenntartásához valójában a minimum tagdíj (OTP-nél 5000 Ft/hó) befizetése sem szükséges, ha nincs egyáltalán befizetés, akkor a "büntetés" néhány ezer Ft/év a jelen szabályozás szerint.
@Györgyi
Fogalmam sincs mit tartalmaz a MegaTrend, illetve mindenképpen azt javaslom utána kell nézni mibe rakja az ember a pénzét, kicsit részletesebben, mint hogy "valami innovatív dolog".
No de nem a ledorongolás miatt akartam írni elsősorban, hanem hogy bár Covid után szárnyaltak a dolgok, tavaly november óta medve van, azon belül is a tech/growth cégeket különösen püfölik. A Nasdaq még mindig -30% körül áll, pedig már visszamászott valamennyit. Szóval a teljesítmény megítéléséhez el kell választania a Covid után kivette-e a részét a felpattanásból a MegaTrend; és hogy november óta mit csinál. Plusz igen, a forint zakónak a mínuszokon enyhítenie kellett valamennyit (de nem mindent, 360->414 árfolyam még mindig csak 15% gyengülés, az 30% (vagy több) árfolyamesést nem kompenzál). De úgy általában nem támogatom az ilyen csillivilli bankos/biztosítós alap-találmányokat.
@panni
Nyugdijmegtakaritast nem vasarolunk, se GRAWE se Metlife, se a tobbitol.
Azt ertsd meg, hogy az oriasplakat kampanyt, a TV reklamot, az ugynokoket, az irodat, a szolgalati kocsikat, a telefonos kisasszonyokat a Te es a sorstarsaid penzebol fizetik, abbol amit az arult befektetesi alapokbol levesznek.
Euros allamkotvennyel, passziv ETF-fel TBSZ-en jobban jarsz, es kulonosebb kotottseged se lesz (nyugdijkorhatar elerese pl).
Ehhez a cikkhez kicsit off lesz a kérdésem, de talán Miklós, vagy valaki más tud rá válaszolni. Nézem az AKK honlapján a referencia hozamokat, eszerint a 3 hónapos referencia hozam 11,75% a mai napon, ugyanakkor a 3 hónapos DKJ szintén mai aukcióján 13,87% volt az átlaghozam. Mi okozza a kettő közötti különbséget? Hogyan határozzák meg a referencia hozamot? Előre is köszönöm, ha valaki megválaszolja a kérdéseim.