Már volt arról szó itt a blogon, hogy miért nem adunk kölcsön pénzt ismerősnek, rokonnak, barátnak. (Pénzügyek a családon belül)
Ha te ennek ellenére mégis akarsz kölcsönadni, vagy már megtörtént a baj, mert adtál pénzt valakinek, akkor olvasd el Barnabás újabb jogi írását, amely a magánszemélyek közötti kölcsönről szól. (Barnabás jogot tanít az egyik egyetemen és ír nekünk cikkeket a pénzügyek jogi megközelítéséről.)
Következzék hát az ő cikke:
A magánszemélyek közötti kölcsön szinte mindig kényes terep: nagyon ritkán készül róla papír, emiatt és sok más körülmény miatt gyakran nehézkes behajtani, főleg ha nem tudják, hogy milyen módon érdemes hozzálátni.
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt.
Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
Vannak különböző ál-civil szervezetek, zugírászok, akik egyébként bűncselekményt is megvalósítva adnak tanácsokat, hogy miként lehet eltüntetni a vagyont a hitelezők elől; közös jellemzője ezeknek a módszereknek, hogy felkészült hitelezővel szemben egyik sem működik és csak feleslegesen generál költséget az adósnak, amit akár törlesztésre is fordíthatott volna – és akkor még jobban is alszik ha a törlesztésre fordítja.
A kölcsönszerződés szóban is érvényesen köthető, de mindenkinek legyen annyi esze, hogy legalább annyit leír, hogy ki adott kinek és mennyit, valamint a visszafizetés határidejét. Tudjuk, Magyarországon csupa gentleman van, így „minek írjuk le, együtt jártunk iskolába” – de az iskolai évekkel szemben a papír egy perben is ér valamit. Itt is a közokiratba foglalás a legbiztosabb, ugyanis az közvetlenül végrehajtható, ha az adós nem fizetne – nyilván drágább is mint nyomtatni egy szerződést otthon.
Mindig kössünk ki kamatot arra az esetre (írásban), ha nem fizeti vissza időben a pénzt, különben egy peres eljárás után meg kell elégednünk az igen combos 2% alatti jegybanki alapkamattal, ami (rossz) vicc kategória. Maga a kölcsön természetesen lehet kamatmentes (szerintem ismerősök között az a normális), de ha nem fizeti vissza, annak igenis legyen valós következménye. A túlzott mértékű kamatot mérsékelheti a bíróság kérelemre, tehát észnél legyünk annak megállapításánál, de egy évi 8-10%-os kamattal senkinek nem lehet problémája.
Nagyobb összegű kölcsönnél (ez nyilván mindenkinek más összeget jelent) kérjünk biztosítékot a visszafizetésre: készfizető kezességet vagy jelzálogot. A kezestől gyakorlatilag ugyanúgy hajtható be a tartozás, mint az adóstól. A kezesség egyébként lehet készfizető vagy sortartó, előbbinél a kezestől bármikor követelhetjük a pénzt, sortartónál csak akkor, ha az adóstól ésszerű időn belül nem tudjuk behajtani. Újdonsága az új Ptk.-nak, hogy a sortartó kezesség készfizetővé alakul, ha az adósunk elköltözik (lelép) és emiatt megnehezül a behajtás. Megjegyzés: gyakran gondolják, hogy az adóstárs az valami harmadik kategória („Én csak adóstárs vagyok, előbb menjenek az adóshoz!!!”); az adóstárs az ugyanolyan adós, mint az „adós”, csak valahogy jelezni kell, hogy többen vannak.
A kezességhez még egy gondolat: senki ne menjen el kezesnek! Akkor vállalja be, ha reálisan nézve ki tudja fizetni a teljes tartozást úgy, hogy ez nem okoz számára nélkülözést és még ez esetben sem romlik meg a viszonya az adóssal. Ha a kezes fizet az adós helyett, akkor a kifizetett részt követelheti az adóson később (sőt, még a jelzálognak is jogosultja lesz abban a részben, ha van ilyen), csak hát nem véletlen nem fizet többnyire az adós…
A jelzálogot bejegyeztethetjük az adós ingatlanára, illetve ha van valamilyen értékkel bíró ingósága (pl. autó), akkor arra is lehetséges, utóbbit a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba kell bejegyeztetni, amit közjegyzőnél kell intézni. Természetesen van még sok más mód, de magánszemélyeknél ennyi lehetőségnek elégnek kell lennie.
Ha nem fizet az adósunk, akkor első körben közjegyzőhöz kell menni és kérni ún. fizetési meghagyás kibocsátását. Az FMH-nál semmilyen bizonyítékot nem kell előzetesen bemutatni, azok majd csak az esetleges bírósági eljárásban kellenek. A követelés 3%-át be kell fizetnünk illetékként, a közjegyző kiküldi a meghagyást az adósnak, akinek 15 napja van ellentmondani. Ha ezt nem teszi meg, akkor jogerőre emelkedik az FMH és ugyanolyan, mintha egy jogerős ítéletünk lenne, az alapján kérhetünk végrehajtást.
Ha 15 napon belül ellentmond az adós, mert szerinte nem tartozik vagy nem annyival, akkor erről a közjegyző értesítést küld a hitelezőnek. A hitelező kérheti a perré alakítást, ekkor be kell fizetnie még 3% illetéket és a továbbiakban rendes polgári perként folyik az ügy.
A létező legnagyobb butaság nem átvenni az ajánlott-tértis leveleket, mégis még mindig vannak olyanok, akik szerint homokba dugni a fejüket egy biztos és jó megoldás. Amennyiben nem veszik át a levelet, akkor ún. kézbesítési vélelem alapján a második megkísért kézbesítés utáni 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, tehát semmire nem ment azzal, hogy nem vette át, csak nem ismeri a tartalmát. Ha az átvételt kifejezetten megtagadta, akkor viszont azonnal kézbesítettnek kell tekinteni.
Ha nem tudjuk, hogy hol lakik az adósunk, akkor a KEKKH nevű hivataltól kikérhetjük a lakcímét, ehhez igazolni kell, hogy mire kell az adat, majd be kell fizetni 3500 Ft-ot (erről később küldenek sárga csekket). Ehhez kapcsolódik, hogy mindig jelentsük be szerződéses partnereinknek (bank, biztosító, stb.) ajánlott-tértis levélben, ha elköltöztünk, nagyon sok baj lehet belőle, ha a régi címen keresnek.
Lehetséges, hogy az adósunk igyekszik kivonni a vagyontárgyakat a tulajdonából, hogy ne tudjuk rajta végrehajtani az összeget és elajándékozza, „papíron” eladja egy rokonnak, haszonélvezetet alapít rajta, stb. Amennyiben ilyen módon von el vagyontárgyat, akkor a tárgy megszerzőjével szemben kell pert indítanunk tűrésre kötelezés iránt, hogy tűrje, hogy a végrehajtó végrehajtsa a tartozást az adott vagyontárgyon. Sokan ezzel kifejezetten a végrehajtót keresik meg, de a végrehajtó csak végrehajtható okiratból tud dolgozni, amit nekünk kell beszerezni a fent ismertetett módon.
Csak akkor tudja kivonni a vagyontárgyakat a végrehajtás alól, ha az akinek odaadja ellenérték fejében szerezte és jóhiszemű volt (tehát nem tudja, hogy a fedezetet kívánta ezzel elvonni az adós). Ha az üzletet hozzátartozóval kötik, akkor a hozzátartozónak kell bizonyítani, hogy fizetett érte és azt is, hogy nem tudott, hogy a tartozás fedezetét szerették volna elvonni ilyen módon.
Ha van valami hasznos történeted ezzel kapcsolatosan, oszd meg hozzászólásként. Akár azt is, hogy mit csináltál volna másképp egy olyan ügyben, ahol végül nem lett meg a pénz. (Azt remélem mondanom sem kell, hogy nem megoldás felfogadni 3-4 markos legényt és…)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Azt javasolnám, hogy az utolsó 3 bekezdésben foglaltakat ne nagyon kíséreljük meg mi magunk csinálni ebben járatos ügyvéd nélkül, mert ez már bonyolult és könnyen rosszat húzhatunk, ami miatt 1., az adós mégis sikeresen vonja el a vagyontárgyat; 2., combos perköltségbe szaladhatunk bele pervesztesség esetére (!)
Ez a kézbesítési vélelem a legnagyobb szemétség ami létezik. Persze meg kell említeni ha már van ilyen, de az esetek 99% -ában nekünk káros. Persze az esetek kis részében van hogy direkt nem veszik át, de szerintem az a több hogy elköltözik, rossz cím, postás lustasága, stb ... Amúgy sajnos az a mai trend, hogy kölcsönt, kezességet soha, senkinek, legfeljebb ha úgyis odaadtam volna (gyerek, szülők, stb ...). A legnagyobb barátból lesz a legsunyibb adós, lehet egy haragosomtól hamarabb megkapnám és még az sem biztos hogy szándékos, csak egyszerűen úgy alakult. Lehet akkor rosszul esik, de ha van egy kis esze belátja hogy nem ellene szól, hanem a saját magam védelmében.
Mi s véleményed a váltóról? Magánszemélyek közt jó megoldás lehet?
"senki ne menjen el kezesnek! Akkor vállalja be, ha reálisan nézve ki tudja fizetni a teljes tartozást úgy, hogy ez nem okoz számára nélkülözést és még ez esetben sem romlik meg a viszonya az adóssal."
De ha olyan a helyzetem, hogy tudnék és hajlandó is lennék felvállalni ezt a kiadást (talán soha viszont nem látva a pénzt), akkor miért nem én adok neki kölcsön?!
(Nem magamról szól a kérdés, nekem kb. 1 ilyen barátom van, ő meg nem fog kérni. 🙂 )
@gejza "Ez a kézbesítési vélelem a legnagyobb szemétség ami létezik." Hidd el, a legnagyobb áldás ami létezik.
@jurta :
Ilyen eset lehet, ha peldaul az osszeg nem all rendelkezesedre ( csak mondjuk majdnem) , de a hitelt tudnad fizetni. Pl: Van 8 milliod, es kezesseget vallalsz egy 9 millios hitelfelvetelnel.
Kézbesítési vélelemhez: igenis a Te felelősséged, hogy tudasd a hiteleződdel, ha máshol tud elérni. Ha költözöl, írj egy listát, hogy kivel állsz hivatalos kapcsolatban (meglepően hosszú lista lesz), és rendezd mindegyikkel az adminisztrációt.
Ez egy kétirányú utca, ha elköltözik mondjuk a biztosítód egy másik címre, akkor erről értesít majd Téged, nem? Ha jogod van tudni, hova költözött, neki is joga van tudni, hogy te hova.
Ugyancsak a Te felelősséged, hogy a szerződésben ellenőrizd az adataidat. Ha aláírtad, akkor oda fognak postázni mindent.
Ezek után igen-igen pici az esélye, hogy egy végrehajtást megelőző sok-sok levél mind elkallódjon.
@gejza "Ez a kézbesítési vélelem a legnagyobb szemétség ami létezik" - Enélkül a végtelenségig el lehetne húzni bizonyos ügyeket. Amerikai sorozatokban/filmekben szoktak igyekezni minden lehetséges (néha humoros) módon kézbesíteni felszólító leveleket, gondolom ott nincs ez a vélelem.
@zsoca Bizony, hogy nagy szemétség.
Úgy van kitalálva, hogy a "hivatalnak" a lehető legkönnyebb legyen, a polgár meg bármikor póruljárhat. Elég, ha egyszer csúnyán nézel a postásra és milliókat veszíthetsz a be nem dobott értesítés miatt.
És ha fontos lenne a "hivatalnak", hogy értesítsen valamiről, miért nem dobja be a postás a levelet, amikor már vélelmezik a kézbesítést. Elegendő lenne a tértivevényes lapot visszaküldeni.
De látszik, hogy ez nem érdekli sem a "hivatalt", sem a postát, csak a saját dolgukat akarják megkönnyíteni.
@headset és @gejza Addig van bajotok a kézbesítési vélelemmel, amíg nem lesz egy peretek/nem tartoznak nektek/nem kell olyan országban kézbesítenetek, ahol nincs ilyen. Az egyik legértelmesebb dolog a világon. A többi pedig csak demagógia, úgyhogy arra nem reagálok.
@peter Szerintem kifejezetten rossz ötlet természetes személyek közt. Az csak a kisebbik probléma, hogy amit laikusok össze szoktak eszkábálni, az a legritkább esetben váltó (jogilag). A váltójog elég speciális terület, ha szakértelem nélkül csinálják, akkor baromi nagy problémák lehetnek belőle (saját eset: "letanúztatták" a váltót - két ember aláírta a köpenyt; ez váltónál kezességvállalást jelent. Máskor meg egy tartozásról két váltót állítottak ki, mert két kötelezett volt; de váltónál mindig azt kell megfizetni amit tartalmaz, így dupla lóvéval tartoztak).
Szokásos - mind az oldal, mind a szerző nevéhez méltó - színvonalas írás! 🙂
Én esetleg még a kötbér és a késedelmi kamat szabályairól, az uzsoráról, valamint a zálogjogról írtam volna picivel többet.
De ezek csak nüanszok.
Múltkor nem kaptam rá választ, melyik egyetemen oktatsz, Barnabás?
@headset: Csúnyán nézel a postásra és nem kapsz meg tértivevényes levelet... Bár a Magyar Postából sok mindent kinézek, ezt kicsit erősnek tartom. Arról nem is beszélve, hogy általában nem hat az adós címzett számára meglepetésként, ha kap egy fizetési felszólítást tartalmazó tértivevényes levelet. Ergo a lehetőség meg lenne, hogy érdeklődjön a hitelezőnél. Arról nem is beszélve, hogy a mai világban arra is lenne lehetőség, hogy a postai út _mellett_, azzal párhuzamosan, e-mailben vagy akár SMS-ben is tájékoztatást kérjen. De az esetek döntő többségében az adós szándékosan nem veszi át a levelet.
Én úgy tudtam, hogy magánszemély hivatalosan maximum jegybanki alapkamattal adhat kölcsönt. Akkor ez hülyeség?
Ha bedobna a postas a levelet, az esetek egy jelentos reszeben elkallodna a papir - mi van, ha a kezbesitett iratbol eredeti kell? Vagy olyan adat van benne, amit jobb, ha mas nem tud, aki ugye a levelet nyugodtan kibonthatna? Hat pl. ezert nem dobja be. Ezzel szemben ha jo a cimed, nyugodtan at is veheted, es akkor tudod mi van benne...
Továbbra is mi a valószínűbb: Te küldesz valami fontos levelet amit nem vesznek át direkt, vagy te (nem) kapsz valamit ami fontos? Pár példa: Parkolás, gyorshajtás, autópálya nem fizetés, adó, stb ... Ha nem veszed át, mert nem is tudtál róla, mert pl. a nyilvántartó olyan amilyen, akkor nem 15k a büntetés, hanem kifutottál a 30 napból 67k. Vagy valami ilyesmi. Persze van és lenne is aki kihasználná, de többség vétlen. Saccra 20-80%, de lehet kevesebb. Ez tipikusan az, hogy nekem nincs kedvem dolgozni, akkor hozok egy jogszabályt rá.
psxpal:
Pár vicces céges tapasztalat, amit én sem tudtam volna elképzelni a postáról, amíg meg nem történt.
Egyszer egy egész héten keresztül nem kaptunk egy levelet sem. Aztán partnereink telefonáltak ránk, hogy miért nem fizettük ki xy számlát. Aminek azon a héten kellett volna jönnie. Soha nem derült ki mi történt. A normál postaforgalmat tekintve 30-40 levél eltűnt.
Másik alkalom: elektronikai beszállító borítékban ad fel alkatrészt (OK, hülyék voltak, de most nem ez a lényeg). Soha nem érkezik meg. Kézbesítő állítja bedobta. Két kérdésünk volt. Miért dob be ajánlott küldeményt egy cégnél, ahol munkaidőben mindig van ügyelet, és máskor bejön? Hogy dobta be, amikor azok az alkatrészek nem férnek be a nyíláson? A kézbesítő nyilvánvalóan, átlátszóan hazudott, de legjobb tudomásom szerint semmi következménye nem lett. (A feladó vesztesége volt, mi nem mentünk nagyon utána.)
@pr itt alapvetően a késedelmi kamatról írta Barnabás, hogy azt mindenképpen kösd ki, különben a jegybanki alapkamat jár.
A normál futamidőre vonatkozó kamatról nem írt, én is úgy tudom, hogy az nem lehet magasabb a jegybanki alapkamatnál, ellenkező esetben már jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytatsz. Magánszemélyként úgymond baráti alapon kölcsönözhetsz pénzt, nem üzleti alapon. De ha késedelembe esett az adós, akkor vége a barátságnak, akkor már kérhetsz magasabb kamatot.
Jó lenne, ha ezt még megvilágítaná Barnabás.
@headset Upsz, nem tudtam hogy "hivatal" vagyok, én azt hittem hogy polgár. Merthogy pont volt nemrég egy ilyen esetem, ahol a címzett szándékosan nem vette át a tértivevényes levelemet. Még szerencse hogy létezik ez a kézbesítési vélelemnek nevezett áldás. Főleg hogy hivatal vagyok...
"Ha nem fizet az adósunk, akkor első körben közjegyzőhöz kell menni és kérni ún. fizetési meghagyás kibocsátását. Az FMH-nál semmilyen bizonyítékot nem kell előzetesen bemutatni, azok majd csak az esetleges bírósági eljárásban kellenek."
Ez + a kézbesítési vélelem együttesen rendkívül finom ügyeket eredményez, innen is csókoltatom a jogalkotót. Csodálom, hogy erre még nem épült maffia, iszonyú pénz lehetne benne.
Lehet magasabb a jegybanki alapkamatnál, '90 előtt voltak "érdekes" bírói döntések a témában. Egyik ilyen pl., szórakoztatásként (DE EZ NEM ÉRVÉNYES MÁR!): BH1981.13. - Havi 10 százalékos kamat kikötése a kölcsönszerződést nemcsak az évi 5 százalékot meghaladó kamatot kikötő részében, hanem teljes egészében semmissé teszi. Az ilyen, a törvényes mértéket többszörösen meghaladó kamatot kikötő munka nélküli jövedelem szerzésre törekvő féllel szemben az állam javára marasztalásnak van helye. - Minden mondatában érezni a kommunizmust.
Önmagában a kamat mértéke nem jelent semmit. Ha valaki margin call-t kap és én úgy tudok neki lét adni, hogy zárom a short pozícióimat és kiveszem a lét, akkor az sem feltétlen gázos, ha 10 milla helyett 10 milla 500 ezret kapok vissza a megállapodás szerint egy hét múlva.
A jogosulatlan pénzügyi tevékenység pedig egész más.
@psxpal Lásd be, paradox megkérdezni a maszkos embertől, hogy kicsoda. 🙂
@atvernek-a-reklammal Persze, hiszen van olyan könnyű pénzszerzési lehetőség ami működik és nem épült rá "maffia". (Tehát vagy rosszul látod vagy piaci rést találtál, amire senki sem gondolt) Annyira nem poén 3%-ot leszurkolni minden alkalommal, aztán reménykedni, hogy kézbesítési vélelemmel emelkedik jogerőre (ha meg nem, akkor instant bukni a 3% "illetéket"). Ill. ha jogerőre is emelkedik kézbesítési vélelemmel, akkor amikor a végrehajtó elkezdi behajtani még mindig meg lehet dönteni a kézbesítési vélelmet és akkor megint csak bukja a befektetett lóvét. Ráadásul honnan tudná az fmh-kérő, hogy lesz miből végrehajtani ha jogerőre is emelkedik: a lakást viszi a jelzálogjogosult, ami marad az meg a bejelentett minimálbér 33%-a. (Jellemzően nem a kőgazdagoknál szokott gond lenni a levelek átvételével)
@slumbery
En anno neten vettem RAM modult. No az elado szepen becsomagolta a RAMot a kb A5 meretu muanyag merevitoburkolatba, azt antiszatikus zacsiba majd buborekfoliaba es vegul egy buborekfolias boritekba helyezte.
Namost a postasunk nem volt tul okos, de eros, es meg nem mondom hogy hogyan, de beleszuszakolta az ujsagoknak szant hengeres tartoba a lveleslada felett.
Nem ertem hogy sikerult ez egy pottomnyi nonek, holott nekem egy joo ideig eltartott mig kiszedtem valahogy.
Erdekes modon a csomagolas tobb heleyen eltort a RAM modul korul, de tulelte.
Barnabás.Jog: kis összeggel (néhány tízezer forint) és beépített postással nagyon meg lennék lepve, ha nem lenne nyereséges a dolog eleinte.
Egyszerűen nevetséges, hogy egy közjegyző minden további nélkül kiad egy fizetési meghagyást, és ha nem mondasz ellent, akkor is fizetned kell, ha a benyújtóval soha semmilyen kapcsolatod nem volt.
Nekem van egy érdekes esetem. Az adós házi őrizetben van, nem tudom hol, mert az ügyvédje nem adhatja ki a címét. A fizetési felszólításokat a szerződésben szereplő címére küldtem, "nem kereste" üzenettel jöttek vissza. Az FMH-t szintén oda küldtem végrehajtói kézbesítéssel, egyelőre nem tudom, mire jutott a végrehajtó, de nyilvánvalóan nem fogja tudni kézbesíteni. Mi történik az után, hogy jogerőre emelkedik az FMH? Hogy fogja a bíróság megtalálni az embert és a végrehajtó behajtani a pénzemet, ha a rendőrségtől a végrehajtó nem tudja kikérni a házi őrizet címét? Köszi, ha segítetek.
@psxpal
A magyar posta simán lenyúlja, hírhedt a dézsmálás és a nyomkövetés hiánya. Ami szomorúbb, hogy külföldön is simán eljátsszák ezt: voltak itthonról dolgozós időszakaim, amikor tényleg a nap 24 órájában nem mozdultam ki a lakásból ÉS csomagot is vártam. Richtig csak egy értesítőt találtam, azt is MÁSNAP, hogy nem voltam otthon és blablabla... Meg se próbálják kézbesíteni vazze!
@barnabas-jog
Csak nagyon félve merem leírni, mert nem akarok senkinek sem ötleteket adni... De van kb. egymillió tartósan külföldön élő magyar állampolgár, akikkel a kézbesítési vélelem miatt BÁRMIT meg lehet tenni. Hoppá... Beleborzongtam, amíg leírtam ezt...
Ez így nem teljesen igaz, a KEK KH-nál nyilvántartják, aki nem rendelkezik aktív címmel.
Zedder
Nekem nyomta már postás személyesen a kezembe a sikertelen kézbesítési kísérlet értesítőjét (nem tudott kitérni, elkaptam). A cucc nem is volt nála. A kegyelemdöfés akkor jött, amikor előbb értem a postára, mint ahogy a kézbesítő hivatalosan visszatért, és nem adták ide, a szemembe hazudva, hogy a kézbesítőnél van.
Barnabás.Jog:
Én adtam már kölcsön váltóval. Szerencsére nem volt rá szükség, hogy próbára tegyem a jogi erejét. A hibák, amiket felsorolsz, elég könnyen elkerülhetőnek látszanak. Pont ezért választottam a váltót, mert egyszerű.
Kézbesítési vélelem: az eljárásban fel kell kérni a Magyar Postát, bizonyítsa be, hogy bedobta az értesítést a postaládába. Nem fog sikerülni.
@psxpal : Amikor a rendőr szól, hogy fél éve ki van vonva a forgalomból az autónk(!), akkor végiggondolva:
- Nem kaptunk meg a banktól legalább 1 felszólítást.
- Nem kaptunk meg a végrehajtótól legalább 2 de inkább 3 levelet (!): Tartozás értesítőt, behajtás értesítőt, foglalás értesítőt.
- Nem kaptunk meg az önkormányzattól a kivonásról értesítőt.
Egyébként a tartozás még nem is volt jogos, de már több tízezrünkben és óránkban van, mert vh alá került mivel az eredeti felhívást sem kaptuk meg hogy reklamáljunk és onnantól a vj költségeit meg kell fizetni - azóta a bank már elfogadta hogy jogtalan, és épp pereljük a vh-t hogy fizesse vissza a jogtalanul beszedett költségeket, mivel szerintem jogos volt a követelés, csak az adós "elengedte", holott jogalap sem volt rá (amit a bank el is fogadott!)
Na addig igenis SZEMÉTSÉG a kézbesítési vélelem. Ugyanis EGY ÉRTESÍTŐT SEM kaptunk!
Szóval azért az normális lenne, hogy a posta MINIMUM bizonyítsa be, hogy bedobta a postás az értesítőt.
@rezege A postát nem lehet perelni ilyenért?
Ez az egesz lenyegtelenne valna, ha meg lehetne adni e-mail cimet is. Akkor oda biztosan meg kene ,hogy erkezzen az uzenet. Mondjuk nekem kuldenek ertesitest a lejart okmanyiamrol az ugyfelkapun keresztul.
Kedves Barnabás!
Az van, hogy ez az egész fizetési meghagyásosdi, igen is félelmetesen brutális!
Tényleg csodálkozom, h. még nem csaptak le rá bűnözők! Simán bárki, bármit követelhet bárkitől. Vannak elfoglalt üzletemberek, külföldi magyarok, stb. Csak küldjön ki valaki 100 db. meghagyást, db-onként 20-30e-t követelve.. Tuti, hogy 23-át sem venné, 5-en szó nélkül fizetnének, legalább 12 lenne aki leszarná és nem érdekelné és csak 60-an lennének, akik vitatnák. Egyet értek az előttem borzongóval...
"akinek 15 napja van ellentmondani. [...] Amennyiben nem veszik át a levelet, akkor ún. kézbesítési vélelem alapján a második megkísért kézbesítés utáni 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, tehát semmire nem ment azzal, hogy nem vette át, csak nem ismeri a tartalmát."
Ha három hétre elutazik az ember és az első hétfőn jön a küldemény, azon a héten pénteken "kézbesített" lesz, két hétre rá szombaton lejár a határidő és mire vasárnap hazajön, végre is lehet hajtani rajta?
Nálunk gyakran van egész nap itthon a feleségem, két és fél év alatt egyetlen egyszer nem sikerült a postásnak becsöngetnie a küldeménnyel, pedig jön havonta 2-3...
"Vannak különböző ál-civil szervezetek, zugírászok, akik egyébként bűncselekményt is megvalósítva adnak tanácsokat, hogy miként lehet eltüntetni a vagyont a hitelezők elől; közös jellemzője ezeknek a módszereknek, hogy felkészült hitelezővel szemben egyik sem működik és csak feleslegesen generál költséget az adósnak"
Ez nem igaz. Jelzálogos, végrehajtásos házat (vagy hiteles kocsit nem lejárt opciós joggal, banknál lévő törzskönyvvel) ki lehet húzni a bank alól. Logikusan felépített, több szálon futó cselekményekkel, úgy, hogy bíróság előtt teljesen jogszerű, a törvény betűjének megfelelő a vagyonkimentés. Feltétel, hogy a csínyben résztvevők egyike se köpje be az adóst s mind határozottan állítsa esetleges perben, hogy úgy történt minden ahogy az leírva volt. Jogrendszerünk ad néhány ziccert a dolgozónak is nem csak a nagytőkének. Legszebb a bíróság folyosóján káromkodó bankjogász!
Kézbesítési vélelem: külföldön dolgozó, bankhiteles ingatlanát itthon hagyott honfitársunkkal szemben brutális. Tudtommal csinálják is, felderítik az áldozat vagyontárgyait, életvitelét, tartozásait (jellemzően: elhagyott ház, külföldön él már a tulaj, jelzáloghitel). Előkészítik a kamu követelést - !úgy_hogy_jó_legyen!* - majd beadják, nem exponálják magukat a saját nevükön, nem adnak be extra pénzeket: néhány százezer, 1-2, max 5m ft bőségesen elég. Szinte kizárólag hónapokkal vagy akár évekkel az árverés után tudja meg a tulaj, hogy őt bizony lehúzták. Azért nem reklamál, mert betudja elhagyott hazája újabb ocsmány húzásának, nem gondolja, hogy fehérgalléros köcsögökkel van dolga. Mondják, hogy banki behajtócéges, faktoringos, követeléskezelős közép/felsővezetők, tulajdonosok - akik rálátnak az adatokra - csinálják ezt nagyobb tételben.
*van ennek egy technikája, hadd ne írjam le
@zolcsi Ez annyira komolytalan, hogy reagálni sem érdemes rá. Ez mind a két hozzászólásra igaz.
Barnabás: mindkettő egy iparág. A fedezetelvonási iparág a komolyabb. Sok-sok résztvevő, régebbi kezdetek, kifinomult megoldások. Magán és cégvagyon. Mikor a századikat tervezi az ügyvéd, addigra jobban ismeri a folyamatot mint az abban résztvevők bármelyike. Új helyzeteknél nemritkán buktákon keresztül alakul ki mit lehet és mit nem.
A kézbesítési vélelmes lehúzások újabbak, azt én csak hallomásból vélem tudni.
A fedezetelvonósok egy csapatától volt szerencsém segítséget kapni. Több mint tíz évvel ezelőtt igazságtalanul, de a jog betűjét alkalmazva megpróbáltak földbetaposni. Kezdő majd lelkes feljövő vállalkozóként aláírtam számomra előnytelen szerződéseket, melyek első átolvasásra korrektnek néztek ki. Mikor jött a megingás, lecsaptak és csőddé változtatták a megingást. A fedezetelvonósok rommá verték őket, akkor persze a zabszem nem ment volna fel. Utólag jó sztori és kapcsolatok.