Privátbanki díjszabás
Péter privátbanki ügyfél és bankot váltott, mivel sokallta a felszámított díjakat a régi bankjában. Az új bankban is nagyon magasak voltak a díjak, de mint kiderült, ezek csak irányárak, a tanácsadók akár 80%-os kedvezményt is adhatnak a díjakból. A régi bank, amikor meghallotta, hogy el akar menni, szintén radikális díjcsökkentést ajánlott fel.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a díjakból akár radikális csökkentést is kérhetsz, főleg, ha felveted, hogy otthagyod a bankot/brókercéget a magas költségek miatt.
Azonban vannak más szempontok is, amiket érdemes figyelembe venni.
Az első, hogy a privátbankárok és brókerek nem érted élnek, hanem belőled, ami hatalmas különbség. Ők a fizetésüket a neked felszámított jutalékokból kapják, ahogy a bank profitját is neked kell kitermelni a privátbankár költségein túl is.
A banki ügyfél-szegmentáció (tömeg (mass) ügyfél, prémium, privát, kiemelt privát ügyfél) célja nem az, hogy jobb kiszolgálást kapjanak az ügyfelek, hanem az, hogy tudja a bank, kin lehet sokkal többet keresni, mint az átlag.
A másik, hogy a nagy költségek rejtve vannak előtted. Nem a befektetési alap vásárlásának ezer forintos költsége a nagy költség, amit elengednek neked, mint kiemelt ügyfélnek, hanem a legtöbb ember számára nem is ismert éves alapkezelői díj, ami a tőkéd akár 2-3%-a is lehet minden egyes évben.
Nem véletlen, hogy nagyon kevés banki ügyfélnek ajánlják az ETF vásárlás lehetőségét, hiszen nem az a cél, hogy az ügyfél járjon jól, hanem az, hogy a bank. Ezért ETF helyett befektetési alapot fognak vásároltatni az ügyféllel, akár ötször-tízszer nagyobb éves költség mellett. Még egyszer: ami neked költség, az a banknak a haszna.
Gyakran pedig olyan termékeket adnak el neked, amiről ha tudnád mit veszel és annak milyen kockázatai vannak, biztos nem vennéd meg.
A bróker is hívogat, hogy látja, van be nem fektetett pénz a számládon, segít befektetni, te meg azt gondolod, milyen jó fej. Aztán megnézed a díjszabást, amit te magad online 0,3%-os költség mellett veszel meg, ha ugyanazt a bróker veszi meg neked, háromszor-négyszer annyit fizetsz vételi költséget.
Sok helyen fix havi díja is van a privátbanki státusznak. Sok ügyfelem úgy fizeti ezt a díjat már évek óta, hogy igazából semmi hasznát nem látja a státusznak, főleg, mert évek óta nem volt bent a bankfiókban, mindent online intéz. Ilyenkor meg szoktam kérdezni, miért is nem mondja le azonnal a privátbanki csomagot.
Természetesen lehet előnye is a privátbanki státusznak, kérdés, hogy te ezeket a lehetőségeket kihasználod-e.
Az egyik ilyen előny, amit Péter is említett a levelében, a lombard-hitel. Ez nincs minden banknál és a feltételek is változnak. De Péter 2% körül kap lombard-hitelt az állományára, (igaz, csak annak a harmadára a sok részvény miatt) amit azonnal be is fektet Állampapír Pluszba.
A másik ilyen lehet az egyedi árfolyamon való devizaváltás, ami néhány helyen csak kiemelt ügyfeleknek érhető el. (Bár sok bankban lehet a treasuryn keresztül is kérni közvetlenül.) Ha sokat váltasz pénzt, lehet, hogy megéri csak ezért a kiemelt státusz.
Sok banknál azzal adják el a privátbankárt, hogy sok értékpapír van, amihez csak a privátbankáron keresztül férsz hozzá. Amit nem tesznek hozzá, hogy mármint bankon belül. Mert egyébként átmehetnél egy brókercéghez és mindezt te is megvehetnéd, általában olcsóbban.
Összefoglalva, a privátbankári díjak (is) gyakran lealkudhatóak, lehet sok előnye egy privátbankári státusznak, azonban soha ne felejtsd el, hogy a privátbankárok nem érted, hanem belőled élnek.
Amúgy ez a “hol/merre/milyen ETF-et vegyek” kérdés tipikusan rossz helyzetfelismerésről árulkodik. Az első kérdés, amire válaszolni kell, a “milyen portfóliót építsek magamnak”. Ez egy nagyságrenddel nehezebb, több utánajárást és önismeretet igénylő kérdés, és az a szépsége, hogy senki nem fog rá válaszolni helyettünk. Ha viszont nekünk sikerül, akkor az ETF már nem lesz probléma.
Kiindulópontnak javaslom:
lustaport.wordpress.com/dumbinyotm/
Ugylatom, a Vanguard altal kinalt S&P, FTSE, hasonlo cuccok 0.07% korul mozognak, es a tobbihez vetve ez kellemesen alacsonynak tunik. De nincs vele tapasztalatom, szoval megerositest keresek 🙂
Itt nezegetem: justetf.com/uk/find-etf.html
IB amerikai cég, mindent megvehetsz ami amerikai, de a többi nagyobb tőzsdén is, csak győzd kapkodni a fejed. Magyar papírokat már kevésbé, arra ott pl. a Random… ott szerintem kapható, ami általában érdekes lehet, de nincs tapasztalatom.
Magyar papírokat, TBSZ-t itthon, külföldieket meg főleg külföldön érdemes tartani szerintem.
Ország- és brókerkockázat diverzifikáció szempontjából is ideális ez.
Valaki kérdezte, 300+m-t melyik brókerhez lehet nyugodtan vinni. Nincs az az isten, hogy én egy helyen tartsak mindent, akármennyire “biztonságosnak” is tartják, és nem is látom jelentőségét, ha több helyen van. Nem kell a teljes tőke semmilyen pozícióhoz egy helyen, az meg hogy éppen hol adsz megbízást online, olyan mindegy. Államkincstár MÁP-nak + külföldi és magyar szolgáltatók
Ez az index ETF pofonegyszerű szabályaiból fakad:
1. Ha toltak be pénzt, akkor vásárolj a kosárban levő részvényekből bármennyiért (árfolyamoktól függetlenül)
2. Ha vesznek ki pénzt, akkor adj el a részvényekből bármennyiért (szintén árfolyamoktól függetlenül)
Persze a piac csak felfele mehet, tehát ez nem gond. /s
Miklós, köszönjük a cikket!
Valakinek sikerült esetleg a Raiffeisennél normális jutalék és állománydíj mellett ETF-eket venni /tartani? Vagy jól gondolom, hogy nem ezekből a díjakból lehet jelentőset alkudni?
Marmint milyen arazasra gondolsz, a TER-re?
Szerintem egy VWCE ami tart ~3000 fajta reszvenyt globalisan, a 0.22%-kal nem draga.
Ehhez a veteli/eladasi jutalek jon hozza, az peldaul RC-nal 0.3% minimum 6.5 EUR, ez se olyan egetvero.
Egyeb koltseg ott nincs is, TBSZ-en adozni se kell.
Amit fontos szamitasba venni, az a tracking error, ez lehetoleg minel kisebb legyen, ez mutatja az atlagos elterest a kovetett indexhez kepest. Amikor azt mondod “aranytalanul nagyit/kicsinyit’, erre erdemes gondolni.
Inkább veszek egy kosárra valót ilyenekből:
VZ – P/E: 11 Div yield: 4,4%
WHR – P/E: 11 Div yield: 2,4%
Buy low, sell high.
Ertelek, bar az ETF-eket rendszerint nem kereskedesre hasznaljak, inkabb buy&hold.
Ha az alacsonyabb P/E fontos arra vannak Value Factor alapok, ha magas/megbizhato osztalek erdekel arra meg kifejezetten osztalekfokuszu alapok.
En hosszu tavra veszem a VWCE-t, eleg jol diverzifikalt is, es nem nehany egyedi reszvenytol fugg a jovobeni vagyonom.
Tavalyi OTP Önkéntes Nyugdíj Pénztár akció egyenlege:
Befizettem 500.000
OTP “nyeremény” jóváírás 100.000
Hozam 114.639
Nav Jóváírás 100.000
—
Mai Egyenleg 793.239
tehát, így lett 500-ból 793ezer, majd kb 30 év múlva meg kiveszem. Sokan kételkednek abban, hogy mennyire éri ez meg. Hát ennyire.
Kérdésem, h a pár éve a magyar tőzsdére bevezetett forintban vezetett S&p500 ugye megtudom venni?
Igazából nem kell 30 év, a hozamot 10, a tőkét 20 év múlva kiveheted adómentesen.
Egyébként te a dinamikus vagy növekedési portfoliót választottad?
Én is éltem amúgy a lehetőséggel, de ebben benne volt, hogy évek óta el akartam vinni az MKB-től az önyup megtakarításomat, csak lusta voltam, hogy intézzem, ez megadta a kezdőlökést. Feleségem meg most nyitott először önyupot.
Igen, megtudod venni.
Gyakorlatilag 2 “unalmas” ETF érhető el NYESZ-re, S&P500 és DAX30.
igen meg lehet venni RC-nél ezeket nyeszre: bet.hu/Befektetok/beta-piac/etf-ek, feleségemnek is ez van. fele NDXEX, fele SXR8.
valóban elvileg ki tudnám venni, de akkor az nem nyugdíjmegtakarítás lenne 🙂 Dinamikusnak van csak értelme szerintem a többi tele van állampapírral, még a dinamikusban is túl sok állampapír van. Nekem Életútnál van másik szerződésem, oda nem fizettem be, le is vontak kemény 1800ft éves fenntartási díjat (8M állománnyal).