Gyakran beszélek kisvállalkozókkal, akik nem igazán sikeresek vállalkozóként. Alig keresnek többet, mintha alkalmazottak lennének (sőt, néha még kevesebbet is keresnek adózás után), cserébe sokkal többet dolgoznak, sokkal nagyobb anyagi és egyéb kockázatot vállalnak, nincs egy hónap fizetett szabadság, betegszabadság, állami ünnepek, céges autó és sok minden más sem.
Ha nem keresel legalább nettóban kétszer annyit vállalkozóként, mint alkalmazottként, akkor nem szabad vállalkozónak lenned.
S ami fontos, hogy napi nyolc órában nem keresel kétszer annyit vállalkozóként. Mert ha nyolc óra helyett tizenkettőt dolgozol és úgy keresel másfélszer annyit, akkor csak saját magadat csapod be.
Azt szoktam mondani mindenkinek, akit elönt a munka, reggel öttől este kilencig dolgozik, hogy azonnal hagyja abba. Holnaptól (jövő héttől, jövő hónaptól legkésőbb) dolgozzon napi nyolc órát és délután ötkor kapcsolja ki a számítógépet vagy dobja el a szerszámot és másnap reggelig egyáltalán ne foglalkozzon munkával. (Ne csodálkozz, ha majd a házastársad elhagy, ha te a hét hat napjából napi 14 órát dolgozol vagy ha az egészséged megy rá a túl sok munkára. Ne feledd, senki nem mondta még a halálos ágyán, hogy csak egy dolgot bán az életben, hogy nem dolgozott még többet. Nem a munka és nem is a pénz a legfontosabb az életben.)
A tennivalókat pedig priorizálja. Fontos és sürgős, fontos, de nem sürgős és nem fontos és nem is sürgős.
Először végezze el a fontos és sürgős dolgokat és csak utána bármi mást, ha marad még ideje.
Gyakori hiba a szétszórtság is, hogy valaki mindenbe belekap, mindenből elvégez egy keveset, de igazából soha semmi nem készül el időre. Addig ne kezdjél bele másba, amíg egy valamit a sürgős és fontosból nem csináltál meg. Csak utána kezdj bele a következő fontos és sürgős dologba.
Amire nincs időd egy nap, azt át kell nézni, hogy egyáltalán szabad-e azzal foglalkoznod. A legtöbb vállalkozásnál pár ügyfél vagy pár tevékenységi kör hozza a profit oroszlánrészét, a többi csak az időt rabolja. Ezt a resztlit bátran dobd ki a kukába. Nincs szükséged azokra a tevékenységekre vagy ügyfelekre, amik a bevétel 15-20%-át hozzák csak, miközben az időd felét felemésztik.
Miután szigorúan betartod a napi nyolc órát, vizsgáld meg, hogy tudsz-e annyi pénzt keresni abban a nyolc órában, hogy megérje vállalkozónak lenni miatta.
Ha nem elég a nyolc óra munkaidő, akkor három dolog lehet: túl keveset kérsz az ügyfelektől, rosszul csinálod a dolgokat, vagy rossz dolgot csinálsz, amiért nem lehet normális pénzt elkérni a piacon.
Nagyon sok vállalkozó egyszerűen túl nyuszi ahhoz, hogy normális pénzt kérjen az ügyfeleitől. Azt gondolja, hogy ha többet kérne, akkor az ügyfelei elmennének máshová.
Nagyon fontos, hogy merd valaminek elkérni az árát. Hallottam valakiről, aki egy szoftvert havi 15 ezer forintért ad, van háromszáz ügyfele és négy alkalmazottja. Egy olyan szoftvert, ami a felhasználóknak (akik egyébként milliókat keresnek) rengeteg munkát megspórol. A bevételből még az alkalmazottjait sem tudja kifizetni, nemhogy tisztességes profitot keresne rajta. Becsüld meg a saját munkádat, ne áruld magadat vagy a termékeidet ár alatt soha.
Neked nem olcsónak kell lenned, hanem jónak. Régen rossz, ha csak azért választanak téged, mert te vagy a legolcsóbb. Akkor az összes olcsójános, aki a saját anyját is eladná, hogy valamit öt forinttal olcsóbban megkapjon, a te ügyfeled lesz. S ezekkel az ügyfelekkel van a legtöbb baj, nekik nem jó semmi és ők akarnak mindent lehetőleg ingyen megkapni.
Szabadulj meg tőlük. Neked olyan ügyfelek kellenek, akik a minőséget értékelik és nem az olcsóságot. Tartsd meg azokat az ügyfeleket, akiket érdemes megtartani és keress újakat, akik hajlandók fizetni a minőségért.
(Olvastam egy sztorit, hogy valaki kilistázta az ügyfeleit és megnézte, hogy ki mennyit problémázott az elmúlt években, kivel mennyi baj volt. Rájött, hogy a problémázások 80%-a az ügyfelek 20%-ától jött. S nem meglepő módon pont ezeken az ügyfeleken keresett egyébként is a legkevesebbet. Ezeket az ügyfeleket egyszerűen lapátra tette és a stressz 80%-a azonnal elillant.)
Ha annyi az ügyfeled, hogy már nem tudsz újakat fogadni, az a legbiztosabb jele annak, hogy valószínűleg túl olcsón dolgozol. Ilyenkor árat kell emelni, például húsz százalékot. Ha az ügyfelek közel ötöde ezért elhagy, akkor még mindig (közel) ugyanannyi a bevételed, mint eddig, csak kevesebb munkával és lehetőséged nyílik arra, hogy újabb ügyfeleket szerezz.
(Ha nincs elég ügyfeled, pedig direkt olcsó vagy, az azt jelenti, hogy rossz a marketinged és/vagy nem fordítasz energiát az ügyfélszerzésre. Sokan tátott szájjal csak várják a sült galambot, mondván, hogy akinek kell az ő szolgáltatása, majd úgyis megtalálja. Ez nagyon nem így van, de ezt majd talán egy másik cikkben fogom leírni.)
Ha nem az a baj, hogy túl keveset kérsz, akkor lehet, hogy amit csinálsz, rosszul csinálod. Ilyenkor nézd meg, hogy aki sikeres abban az üzletágban, amiben te is vagy, az mitől az. Mit csinál másképp? Mit csinál jobban? Többet foglalkozik az értékesítéssel? Kiszervez olyan munkákat, amit nem kell, hogy ő csináljon? Többet költ marketingre? Esetleg pont fordítva, kevesebbet? Jobban képzett? Mi az, amitől ő sikeres, te pedig nem vagy az? Másold le, nem szégyen a jobbtól tanulni.
(Érdemes átgondolnod, hogy nem járnál-e jobban, ha a favágó munkákat kiadnád másnak. Lehet, hogy jobban megérné felvenni valakit, aki időpontot egyeztet, számlákat ír, telefonálgat, szöveget fogalmaz, reklamációt intéz, amíg te tudnál azokkal foglalkozni, amik igazán hoznák a pénzt, ahelyett, hogy a nap kétharmadában olyan munkákat csinálsz, amihez igazából nem is kell a te szakértelmed.)
Ha nem az árazásoddal és nem is azzal van baj, hogy rosszul vezeted a vállalkozásodat, akkor lehet, hogy olyan dolgot csinálsz, amit nem érdemes csinálnod. Túl sok a kókler a szakmában, nincs fizetőképes kereslet a termékedre vagy szolgáltatásodra vagy bármi hasonló probléma állhat fenn.
Dolgoztam egy cégnél nagyon régen, akik levendulaolajjal töltött luxus nyakmelegítő párnákat hoztak be Izraelből. Kint egy nagyon menő termék volt, hatalmas siker. Azonban akárhogy erőlködtünk, idehaza nem tudtunk belőle mennyiséget eladni, mert nemhogy luxus, semmilyen melegítőpárnát nem szoktak venni a magyarok. Egy év szenvedés után le kellett vonnia a főnöknek a konzekvenciát, hogy nem az árazással, nem a hogyannal, hanem a termékkel van baj, ez soha nem lesz sikeres Magyarországon, hiába kasszasiker egy másik országban. Vagyis ő nem rosszul csinálta, hanem rosszat akart eladni.
Akármelyik dolog is áll fenn a te esetedben, ne nyomd tovább üresben a gázpedált.
Komolyan mondom, hogy holnaptól húzz egy határt, hogy mennyit vagy hajlandó dolgozni és belátható időn belül minimum mennyit akarsz vele keresni. (Ami, mint mondtam, legalább a duplája legyen annak nettóban, mint amennyit alkalmazottként megkapnál.)
Ha pedig ez nem tűnik reálisnak, hogy emberi munkaidővel normális fizetést kapjál, akkor hozd meg a döntést, hogy változtatni kell. Mert nincs értelme rossz irányba még nagyobb sebességgel még tovább menned. Ha már két-három éve játszod a vállalkozósdit és nem jönnek a sikerek, akkor nincs mire tovább várnod. Vagy csináld jobban, vagy hagyd abba, még mielőtt a családod, az egészséged vagy a vagyonod rámegy az egészre.
Jelentkezzen, aki jól keres alkalmazottként, nem stresszel és 8 óra munka után kikapcsolja a gépet.
Aki nem jelentkezett, annak ideje váltani.
Azért ez nem ilyen egyszerű, te is tudod. Altalában egy pozíció relatív jól fizet, sokkal többet várhatnak el a betöltőjétől, mert sokkal több ember szeretne ott dolgozni. Akkor is igaz ez relatív értelemben, ha niche és magas képzettség kell hozzá. Pl a pénztárosnak valószínűleg bármelyik IT pozíció és fizetés jól hangzik, de belülről nézve hatalmas különbségek vannak.
A nem stresszel a legnehezebb, jól keresni könnyen lehet 8 órában.
Mit jelent neked a jól? Havi 600-900 ezer Ft nettó az jónak számít? Mert ennyiért simán vannak olyan munkák, amikbe nem szakadsz bele. De vannak még 900 ezer fölött is olyanok, hogy nem szakadsz bele és még céges kocsit is kapsz. Ezek persze külföldi multi cégek, nem a magyar KKV-k, akik 5 perc késésért 5 dl vért csapolnának belőled legszívesebben. A stressz meg mindig benned dől el. Nekem volt olyan munkám, amire rástresszeltem, aztán rájöttem, hogy fölösleges, és elmúlt.
Szvsz a havi 600-900 nettó alja az előző évtized végén sem volt jó fizetés. A mostani árak mellett pedig max egyedül él meg belőle országos átlag felett, de jóval európai átlag alatt az ember. Magyarországon ma már szinte minden drágább mint Ausztriában, az áfa, különadók és a bizonytalanság miatt. Szóval a jó fizetés szerintem legalább nettó 2 millió.
Netto 2mio -> netto 5k eur, Ausztriában sem sokan keresnek annyit. Még bruttóban is szép fizunak számít, pedig az SZJA itt nem 16%.
Jelen
Szerintem ez egyebkent valamennyire eletkori kerdes is. 20 evesen megcsinalhatja az ember, hogy napokig nem alszik, mindent kitalal, megfejt, megold, mindent azonnal megtanul, o a legkemenyebb, megy elore heti het nap 0-24. De ugyanez nem mukodik 40, 50, 60 evesen ... ezzel azt akarom mondani, hogy egyreszt nem gondolom azt, hogy mindenki kesz megkuzdesi strategiakkal szuletik / no fel, masreszt nem gondolom azt sem, hogy ezeket annyira ra kellene eroltetni a gyerekekre (jobb, ha mindenki a sajat erejebol maga fedezi fel a vilagot), ugyanakkor ezeken dolgozni kell, mert senki sem lesz fiatalabb, senkinek sem vegtelen sem az ereje, sem az ideje es egy bizonyos kor felett egyszeruen nem tudja az ember "izombol" megoldani a problemakat ...
"20 evesen megcsinalhatja az ember, hogy napokig nem alszik, mindent kitalal, megfejt, megold"
Ebbol a listabol a nem alvas realis. De hogy az ifju titan 20 evesen mindent kitalal, megfejt es megold, az legfeljebb ambicio szinten van meg, a skill-ek es a tapasztalat ebben a korban meg nincs mogotte. Ha emberunk 40 evesen visszanez az akkor "megoldasaira", legjobb esetben is csak pirulas lesz a vege.
Nagyon nem mindegy, hogy milyen a stressz: inspirál vagy agyonnyom.
Nálam inkább előbbi, szóval jelen.
Ez a vállalkozóként ugyanúgy igaz, mint alkalmazottként.
IT-ben dolgozok multinál jó magas fizuért. 8 óra munka után kikapcsolom a gépet (átlagban, az igaz).
Becsapós, ha túlórával keresel jól.
Ezt gondoltam én is. Aztán elkezdtem írni melyik nap mettől-meddig dolgozom, mennyit ebédelek és 9+ az a 8 óra.
A stressz kivételével jelen, de a stressz legnagyobb részét magamnak okozom, és nem a kollégáim főnökeim generálják.
Nekem pont az a bajom a vállalkozással, hogy nem látom, hogy jobb lenne tőle az életem.
Most tudom hozni-vinni a gyerekeket suliba, különórára. Rugalmasan dolgozom. És nettó 1,2 felett van a fizum, plusz juttatások. 35 nap fizetett szabi, és a túlórákat is lecsúsztatom.
Vállalkozóként. ugyanezért az összegért, sokkal többet kéne dolgoznom.
Egy vált szabadságért kéne feladnom a vélt biztonságomat.
Hogy jon ki a 35 nap szabadsag? Tudtommal 30 nap a max.
Jelen
a magas fizetest sokan menedzsment statusszal asszocialjak, pedig sima egyszeru beosztottkent is nagyon jol lehet keresni ha az ember szellemi (pl mernok) munkat vegez. En ebben a szakmaban vagyok, mikor alkalmazott voltam kikapcsoltam a gepet ha letelt a nyolc ora mert tudtam hogy minden perc fizetetlen tulora csak az atlag oraberem rontja. Nem volt min izgulni mivel tudtam hogy nem enyem a ceg.
Jelen. Senior/Staff Szoftverfejlesztő tesztmérnökként még a mostani környezetben is én válogatok a munkaerőpiacon ha arról van szó, és nálam pontosan ezek a legfontosabb szempontok. 9 körül ülök le a gép elé és szinte soha nem dolgozom 5-től tovább, sőt... Az a 8 munkaóra pedig szintén nagyon kényelmesen van beosztva, akár az irodában, akár otthonról dolgozom. Ez már régen nem egy kiváltság. A béremmel pedig szintén elégedett vagyok, ha nem lennék az, nem lennék itt. Ideje lenne az embereknek a fejükhöz kapniuk és ráeszmélni arra, hogy ha ezek közül bármi is nem valósul meg akkor az csak és kizárólag az ő hibájuk, és hiába várnak másra, senki nem fog tudni rajtuk kívül ezen segíteni.
Aki jelentkezik meg tudná osztani mennyit keres, milyen pozícióban és hol (London, Budapest, megyeszékhely, stb.)?
Az elégedettség elengedhetetlen feltétele, hogy ne hasonlítsuk magunkat másokhoz.
Miért jó megtudni más fizuját anélkül, hogy bármi mást tudsz az életéről?
heló! 🙂
Ez pontosan így van. Mióta kiadtam a favágó munkát az AI-nak, azóta több a bevételem és az időm is. Nagyon nem sírom vissza azokat az időket, amikor még emberekre kellett bíznom ezeket az alapvetően egyszerű feladatokat. A végén már videót csináltam, folyamatképekkel PDF-et írtam, de persze még így sem sikerült abszolválni a dolgot.
Ne tudd meg, hogy fizikai, talpas melókban mennyi ilyen süke-bóka van.
Mikor annak idején a szállodaismeret-tanárunk olyat mondott, hogy a jó takarítónő kincs, megmosolyogtuk.
Aztán felnőve megértettem, hogy miért mondta, miután jó néhány munkakörben volt szerencsém dolgozni és megismertem az emberi természetet.
Egy hanyag konyhás egy 5 csillagos étterem renoméját tönkreteheti. Egy gyökér ügyfélszolgálatos egy teljes céget a sárba húzhat magával.
Kíváncsi lennék, hogy definiálta a szállodaismeret-tanárod a jó takarítónőt... Minimálbérért is lelkiismeretesen dolgozik, és zokszó nélkül elvégzi két ember munkáját?
Feleségem dolgozott négycsillagos szállodákban Angliában meg Írországban, ott nagyjából ez volt a munkaadói elvárás. Amíg két fillért meg tudtak spórolni az alkalmazottakon, fütyültek ott a renoméra. Ő tényleg lelkiismeretesen dolgozott, ezért folyton kapta az ívet, hogy nem elég gyors. A kollégái rendszeresen elhagyták az ágynemű cserét, a vécékeféken meg több hetes kaksi száradozott. Ez a négy csillagos luxus.
Angliai yacht klub konyhája ugyanez. Szakács kirántja a mosogatófiú kezéből a serpenyőt, hogy neki nincs ideje várni, és a mosogatószeres serpenyőbe vágja bele a húst. A milliárdos vendégeknek jó lesz úgy is.
Kéne írnod egy könyvet a vállalkozással kapcsolatos dolgokról - de minimum kigyűjteni az ilyen témájú bejegyzéseket egy külön menübe az oldalon. Rendkívül hasznosak ezek is! Várom a folytatást!
"Lehet, hogy jobban megérné felvenni valakit... ahelyett, hogy a nap kétharmadában olyan munkákat csinálsz, amihez igazából nem is kell a te szakértelmed."
Ha még sosem volt alkalmazottad/alvállalkozód, akkor ez a projekt lesz jó ideig a legnagyobb.
Jogi, bérfizetési, HR és emberi szakértelmet igényel, amit az egyéni vállalkozó eddig megspórolhatott, valószínűleg nem ért hozzá, ezért ezt is meg kell fizetni (tudom, "elég megkérdezni egy AI modellt" - na, nem annyira).
És a jelöltek nem fognak tolongani, mert aki rendesen dolgozik, miért akarna egy névtelen kisvállalkozó beosztottja lenni, amikor neves, sokkal biztonságosabb cégnél is lehetne ügyintéző? (kivéve, ha ismerősről van szó, akkor persze a HR szakértelem egy része is elhagyható.)
Ezzel nem az alacsony szintű feladatok kiszervezésének az előnyét vitatom, csak ne legyen nagy a csalódás, hogy ez közel sem automatikus.
Vidéken összeverekednének egy ilyen állásért havi 300 ezerért, főleg, ha otthonról is végezhető, gyerek mellett...
Lehet. Akkor ott jelentkezőből nem lesz hiány. De ha addig csak vállalkozó voltál, cégvezető nem, akkor így sem fogod tudni, hogyan kell őket szűrni, és azt sem, hogyan fizess a kiválasztottnak bért (ha csak nem vállalkozók ők is és tudnak és akarnak számlát adni, de ez aztán már ritka), vannak-e más kötelezettségeid az alkalmazottaid felé, hogyan vigyázz az üzleti titkaidra, hogyan bánj vele, mit csinálj, ha megbetegszik, mit, ha fegyelmezni kell, és ha az nem segített, hogyan bocsásd el (ezeket elképzelni sokkal könnyebb, mint megtenni). Végső soron az első asszisztenseddel az elején valószínűleg még sokáig több munkád lesz, mint előtte egyedül volt.
Kedves Kiszamolo, nagyon varjuk szerintem sokan, hogy kisvallalkozoi marketingröl (v.ö. "úgyis megtalálja") és föleg kisvallalkozoi (ingatlan, stb.) hitelfelvételröl irando, korabban "belengetett" bejegyzéseidet: Pl. utobbiban is azok a szabalyok érvényesülnek, mint a maganszféraban, hogy 5 millios hitelt akkor vegyél fel, ha 12 mar megvan mellé, és ne forditva? Ez akkor is igaz, ha a hitel (pl. üzlethelyiségre) az ott folytatott tevékenység révén ugye bevételt fog hozni? Köszönjük elöre is.
80-20: a jó öreg Pareto 😉
Volt ott egy Eisenhower mátrix is elrejtve. 🙂
Én azt látom ismerősi/rokoni körben, hogy úgy kb 1.3 millió Ft bruttó felett kb mindenkinél az van, hogy sokszor több, mint napi 8 órát dolgozik alkalmazottként, vagy összenyomja a stressz, vagy mindkettő.
A cikk pont aktuális nekem, mert jövőre szeretnék belefogni egy vállalkozásba. Először fő munka mellett, aztán majd meglátjuk, hogy megy-e úgy, ahogy tervezem.
Amúgy olyan terület, hogy nagyjából lehet kalkulálni már most, hogy 1 óra alatt kb mennyit kereshetek és úgy látom, hogy adózás és egyéb költségek után 168 órával számolva kb 1.5x annyit lehet belőle kihozni, mint a mostani alkalmazotti fizetésből. Persze lehet bele többet tenni, de eleve nem tervezem. Nem azért akarok vállalkozni, hogy 200+ órát dolgozzak.
Ez ugye kevesebb, mint a cikkben említett minimum kétszeres összeg. De ez olyan jellegű munka, amit alapban imádok. A fő munkám meg nem. Azért szerintem ez is számít.
Nehéz, mivel legszívesebben megfogadnám a munkaidőről írtakat, de közben ha pörög az üzlet és azzal jár, hogy délután és hétvégén is kell dolgozni (rendezvényszervezés, így nem választás kérdés) akkor az nem szeretném feladni a pozícióm. De legalább a magas bevétel része teljesül....
Tudni kell azt mondani, hogy elég.
Nem ér meg egy újabb milliót havonta az, hogy cserébe 10-12 órát kelljen dolgoznom.
Ha nem keresed meg az eleget nyolc óra alatt, rosszul csinálod.
De ha megkeresed, akkor mondj nemet a továbbiaknak. Esetleg cseréld le a kevesebbet fizetőket többet fizetőkre.
Ha a munkád miatt hétvégén kell dolgozni, akkor hétfőn-kedden ne vállalj munkát.
Ez remek összefoglalás. Az a kár, hogy a vadkeleten az is megnehezíti a vállalkozói létet, hogy az igazán jól menő üzletágakra egy bizonyos kör már a 90-es években rátette a kezét. Te csak úgy rúghatsz labdába mellettük, ha a kisebb morzsákat söpröd össze és megtanulsz kicsiben ugyanakkora gazember lenni, mint ők nagyban.
Azzal azért óvatosan, hogy az olcsóbb munkákat kidobni, nem árt előtte megvizsgálni, hogy honnan jönnek a drágább ügyfelek. Korábban volt cikked ugyanebben a témaban, és ott előjött a példa a szerelő, aki nyugdíjasoknak javítja meg pl. a TV-t, hogy ne kelljen újat venniük, de nyilván nagyon alacsony áron, mert többet nem fizetnének érte. Ez esetben jogos a felvetés. De mi van ha olyan a vállalkozás, hogy a nagy megrendeléseket kérő ügyfeleket is a kisebb megrendelésekkel szerzed közvetlenül vagy közvetve? Pl. ha egy kerékpár szerviz kisebb javítást nem csinál, valószínűtlen hogy a nagyobbal ugyanoda mennék.
Na de azok a nagy ügyfelek, amiknek a kis munkákat is megcsinálod.
De van sok olyan ügyfél, ahol a kicsi munka a legnagyobb munka, amit valaha kapni fogsz tőle és még azon is három kört problémázik.
A vállalkozók egy része azért hiszi azt hogy megéri neki, mert bizonyos kötségeket, amik nem jelennek mag a cashflow-ban, nem vesz számításba:
Pl. saját tulajdonú ingatlant, vagy annak egy részét üzleti célra használja, így nem fizet bérleti díjat. Ha az ingatlant bérbe adná, a bérleti díj több lenne, mint a profitja. Volt olyan ügyfelem, aki nem tudta fizetni a havi 70.000 ft-os dííjat a munkavédlmi szolgáltatásunkra, de saját tulajdonú üzemcsarnoban dolgozott egy vidéki városban. Nem értette meg, hogy havi 1mft bérleti díj jövedelme lehetne, és mellette az iparágban dolgozhatna bárhol szakmai alsó vagy középvezetőként, sokkal jobban jönne ki.
A minimálbéres vállalkozó ha nem gondoskodik valamilyen nyugdíjmegtakarításról, eleve hátrányban van az alkalmazottal szemben, mégha látszatra ugyanannyit is visz haza, mert a késöbb alacsonyabb.
Ezenkívül sokan a kockázatokat sem árazzák be. Pl nem köt felelősségbiztosítást munkabalesetekre, nem költ a biztonságra (több területen), vagy nem annyit, hogy elfogadható szintre csökkenjen a kockázat, esetetleg a nemfizető ügyfelek kockázatát nem árazza be.
Mintha valaki egy több darabból tákolt, légzsák nélküli autóval vállalkozna.
Így persze sokáig magasabb cashflow-ja annál, aki még lízingdíjat is fizet egy normális kocsira, és talán sose lesz baj belőle. Ha mégis, akkor dől minden.
Sok vállalkozó szeret ajándékba dolgozni másoknak (de nem számolja ki, talán nem is tudja kiszámolni?), ezzel az ügyfelek járnak a legjobban. Ha holnap minden vállalkozó azon az áron dolgozna, amiért tényleg kiszámoltan megérné neki, lenne nagy nézés az ügyfelek részéről, hogy hát ez ennyi?? Ennyi.
"akinek kell az ő szolgáltatása, majd úgyis megtalálja. Ez nagyon nem így van"
Engem erdekel majd az a cikk is.
En is felvettem egy "alkalmazottat" (AI coding agent-et), es egyutt csodakat viszunk vegbe. Hetfon elkezdtunk egy termeken dolgozni, ami egy microsoft termekre epul, es ma mar (4 nap alatt) beta tesztre kesz allapotban van a cucc, ugy hogy ebben mar egy MS Graph API-t mock-olo app is (elnezest a karomkodasert) benne van. Most hajtok fel ugyfeleket, akik hajlandoak tesztelni.
Ja, es egy masik termek kapcsan most volt egy fazonigazitas a honlapon + aremeles. Par nap mulva jott egy level egy EU-s hosting cegtol, hogy milyen kapzsi vagyok 🙂 Amugy nem, az is bele van arazva a termek araba, hogy ez egy nem is mikro-, hanem nanovallalkozas.
Vállalkozóként kb havi 200 órát dolgozok (Júli Aug és Dec kevesebbet) de szeretem amit csinálunk. Szeretem a rugalmaságát és azt hogy többet dolgozok akkor többet is keresek míg alkalmazottként ez nem így volt. Akkor is elment kb 8:30- 9 óra naponta meg még 2x15 perc a bejárással.
Nálam az segített sokat a kuli munka kiszervezése mellett, hogy sok otthoni feladatot már nem állok neki magam megcsinálni. (Zár javítás, fűnyírás festés, bevásárlás csak online). Így a szabadidőmet tényleg a családdal, barátokkal vagy magammal töltöm.