Sokat hoz a tőkevédett alap?
A tőkevédett alapról már írtam, hogy az egyik lehető legrosszabb befektetés, nagy átlagban alig-alig hoz 2-4%-nál többet. Ennek oka az alap felépítése, ahol a pénz zöme állampapírba megy, ez az összeg és ennek a kamata adja ki 3-5 év múlva a tőke 100%-át. A maradék pénzből levonják a sok költséget és utána mindenféle opciók és egyebek vásárlásával próbálnak meg valami értékelhető hozamot felmutatni, ami nagy általánosságban nem nagyon szokott sikerülni. Itt tudod elolvasni az erről szóló cikket: Tőkevédett alapok.
Ezen állításomat látszik cáfolni az előző cikkben megjelent grafikon, illetve a tőkevédett alapok elmúlt évi teljesítménye, ami az egyik legjobb volt a számok szerint.
Sajnos nincs szó ellenmondásról, csak annyi történt, hogy a befektetési alapokat naponta kell értékelni, az aktuális napi árfolyamok szerint.
Tavaly ilyenkor a magyar állampapírok 8,5-9,4%-os hozamok mellett keltek el (emlékszünk még a pánikra?), idén pedig régen látott 5,5%-ra csökkentek ugyanezek a hozamok. Így a tavaly vett 3 éves, magasabb kamatozású papírok sokkal többet érnek, mint a ma kapható, kisebb kamatozásúak.
Azonban ha kivárod a futamidő végét, akkor ez az előny semmivé lesz, mert lejár az állampapír, aminek a futamideje megegyezik a tőkevédett alap futamidejével. Miután kifizetik a kamatot és a tőkét, az pont annyi, amennyi kell a tőkevédelem, azaz a nulla szint eléréséhez. Tehát a végén semmit nem nyertél az állampapír időközbeni árfolyam emelkedésén.
Ugyanígy, ha ma indul egy ilyen alap, 5,5%-os kamatú 3-5 éves állampapír mellett és jövő januárban újra 9,5% lesz az állampapírok hozama, akkor az aktuális értéke a tőkevédett alapoknak durván mínuszos lesz. Viszont lejáratkor ugyanúgy nullára fog kijönni a végeredmény.
Vagyis semmit nem jelent se pluszban, se mínuszban, hogy futamidő közben mit mutat a napi érték. Ha nem hiszed, nézd meg a Bamosz oldalán a tőkevédett alapokat, amik már több éve futnak. Négy százaléknál nagyobb hozamokat elvétve találsz csak (indulástól számított hozam), egy prémium állampapírral összevethető 8%-os hozam meg olyan ritka, mint a fehér holló.
A jelenlegi pillanatnyi magas értékeltség jó kiugrási pontot ad, ha nem szeretnéd megvárni a futamidő végét.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Ezek az alapok jelenleg félidőben vannak, és egyet a háromból most el tudnék úgy adni, hogy még a tőke felett a hozamgaranciát is megkapnám az aktuális árfolyamon (a másik kettő kicsit jobban áll, éves 3-4% körül mozog adó és jutalékok levonása után).
De ha nem találsz rá vevőt, nem tudod eladni. Ha van is rá vevő, lehet hogy csak piaci ár alatt venné meg.
Ezért is jók az ETF-ek, alacsony költséggel futnak, és bármikor ki lehet belőlük szállni, mert a market maker vállalja, hogy mindig jegyez vételi és eladási árat. A market maker jutaléka olyan 0,01-0,5% között szokott lenni tranzakciónként, erre jön még rá a brókeri jutalék (és az esetleges tőzsdedíj, de ETF-ekre általában nincs tőzsdedíj).
Reméljük ha átáll a magyar tőzsde a Xetrára, akkor itthon is elkezdik majd venni az ETF-eket, nem csak ezek a borzalom BAMOSZ befektetési alapok lesznek végre ismertek.
A tavalyi harmadik negyedév végéig 80,2 milliárd forint díjbevételt értek el a biztosítók a unit linked biztosításokból. Egy évvel korábban a díjbevétel még 102,9 milliárd forint volt, ez 22,1 százalékos csökkenést jelent.
Az átlag mögött nagyon eltérőek az egyes biztosítók adatai. Növekedést – igaz mindössze 3,8 milliárd forintos bázisról – az Erste Biztosító produkált, 117 százalékkal. A Magyar Posta Életbiztosítót leszámítva kétszámjegyű a csökkenés a többi biztosítónál. A CIG Pannónia életbiztosítójánál 63 százalékkal, a Groupamánál 35 százalékkal, míg az ING-nél 34 százalékkal esett vissza egy év alatt a unit linked díjbevétel.
A befektetésnek minősülő életbiztosításoknál ma már követelmény a tőke védelme, és a mögöttes alap hozamából való minél magasabb részesedés. Egyes biztosítók – a sajtótájékoztatóikon – 10 százalék feletti hozamelvárásról számolnak be, tekintettel a magyar állampapírok által kínált hozamra.”
Pedig nagyon úgy tűnik, valamiért valakik ezt favorizálják. Mindig más néven nyúlják le a pénzt 😀
Tőkevédelem amúgy nem hülyeség, de valahogy ebből is csak az lesz, hogy ilyen-olyan kiskapukkal azt vernek át, akit akarnak…
Muszáj amúgy mindent agyonbonyolítani? Mindig a legegyszerűbb a legjobb megoldás, de ilyen pénzügyi kérdésben úgy tűnik nincs…
A rosszul időzített részvényeladások miatt 280 milliárd forint eltűnt”
Eltűnt, ez annyira jellemző 😀 újabb példa, hogy tudnak honatyáink takarékoskodni és bánni a pénzünkkel.
Látott valaki olyat ahol a hozam és a költségek is fel vannak tételesen tüntetve? Ettől-eddig az adott alapban lévő tételre ennyi volt a költség, az elért hozam (ami költségtisztitott illetve inflációt beleszámolták-e).
Vagy ez nem véletlen? Túl macerás lenne kiszámolni és kiküldeni?
Az itt leirtakkal ellentétben már 2 éve igen jól hoz.
Szeretém egy hozzáértő véleményét kikérni, hogy a lejárat előtti utolsó évben érdemes-e vele foglalkozni?
Segítségeteket előre is köszönöm.