Új állampapírok második felvonás

Újabb információ-morzsák láttak napvilágot az új állampapírokról.

Az első rész itt található:

Új állampapír érkezik: érdemes rá várni?

Megszűnik a Bónusz és néhány további egy-kétéves állampapír, marad az inflációkövető Prémium állampapír, de új sorozat lesz belőle, aminek a kamatfelára még nem ismert. Lehet, hogy csökken a kamatfelára, viszont az is kamatadó-mentes lesz.

Az új állampapírt a mostani 1% helyett 0,25% büntetés mellett lehet majd visszaváltani, illetve ha jól értem, évfordulókon levonás nélkül.

Még mindig korai eldönteni, melyik éri meg jobban, az új vagy a Prémium állampapír. Ha nem fog nőni az infláció, akkor jelenleg az új a nyertes, de ha tovább fog nőni a pénzromlás, akkor öt év után a prémiummal jártál jobban. (Már ha TBSZ számlára vetted. )

Én most vettem Prémium állampapírt, mert abban van egy beépített biztosítás is az infláció ellen, ha úgy tetszik.

Share

159 hozzászólás

  • osztalékkal mit kezdjek?
    googyi 13:09

    Köszi!

    A KBC-nél van a TBSZ számlám és náluk sajnos csak Amsterdam EUR VUSA -t lehet megvenni, mint kiderült.

    Úgy tűnik nem tudom kikerülni a váltás miatti veszteséget. 🙁

    Kapja be a KIID.

  • mgpx

    “A home-country-bias mellett egy másik komoly ok, hogy ezek jelentősen a piaci kötvények fölött fizetnek.”

    A PMÁK-ot talán a US TIPS-szel lehetne összevetni, mindkettő infláció-védett államkötvény. Az elszámolás eltérő: a PMÁK az éves kamatbázissal követi az inflációt, míg a US TIPS a tőkét indexálja a fogyasztói árindexszel, és lejáratkor a korrigált értéket fizeti vissza (és a kamatot is az indexált tőkére számolja).

    Utoljára 1 éve bocsátottak ki 5 éves US TIPS-et, 0.625% kamattal. Összevetésként, az akkoriban forgalmazott 2023/J PMÁK kamatprémiuma 1.4% volt. A kettő közti +0.775% kamatkülönbséget bőven indokolja a magasabb országkockázat (és a magasabb likviditási kockázat).

    A PMÁK nominális kamatszintje valóban magas. A reálértéket nézve már nem is annyira egyértelmű, hogy tényleg jelentősen a (világ)piaci árszint felett fizetne.

  • János
    Annyi kérdésem lenne, hogy a MÁK számláról ingyen lehet utalni (tranzakciós díj nélkül) a saját bankszámlámra?
  • Moltiszanti

    Hol tudok ilyen US tips kötvényt vásárolni? Gondolom közvetlenül a treasurydirect-en nem.
    Pénzügyi szolgáltató vagy etf?
    És ha etf akkor melyik a sok közül, mire érdemes tekintettel lenni?
    Azon spekulalok, hogy a fejlett piacokon a következő években emelkedni fog az infláció, ezt egy inflációkövető kötvénnyel meglovagolni és az esetleges forint gyengulest hozzaszamitva, a kötvényt lejaratkor visszaváltva (lejárat előtt is visszaváltható, milyen feltételekkel?) szép hozamot tudok realizálni. Emellett diverzifikalok is és nem csak forintban tartom a pénzem.
    Van ilyen kötvény euróban is valamelyik EU országban kibocsatva, ha esetleg nem a magyar állam PEMAK-jat vennem, azaz a kibocsátó ország szerint is akarnék diverzifikalni?

    alapblog.hu/a-valsag-amire-mindenki-keszult/

  • mzsombor

    Igen, ingyen utalhatsz, de előtte nyilatkozni kell webkincstáron valami eldugott menüben egy checkbox-szal, hogy az a számla a saját tulajdonod. Ha nem teszed meg, fel fogják számolni a TRILL-t.
  • józsenzbazsen
    @János

    Igen. Azonos névre szóló bankszámlára utalás tr. illeték mentes.
    (Házastársé sem jó).
    De csak olyan összeget lehet illetékmentesen kiutalni, amelyik állampapír forgalmazásból származik.
    (gyakorlatilag ha csak beutalsz/beutal valaki pénzt az államkincstári számládra, azt nem utalhatod ki
    magadnak illetékmentesen. Meg kell forgatni, akár csak egy 3 hónapos diszkont kincstárjegyben)

  • googyi

    https://www.justetf.com/de-en/etf-profile.html?groupField=index&from=search&tab=listing&isin=IE00B1FZSC47&query=IE00B1FZSC47

    Keress erre az isin-re a brókerednél:
    IE00B1FZSC47

    KBC-nél pl. az amszterdami tőzsdén veheted euróban (csak a vásárlás szempontjából van jelentősége a pénznemnek, ez igazából usd)

    Itt az összes UCITS-os TIPS etf:
    justetf.com/de-en/find-etf.html?query=tips

    A listing alatt megtalálod, hogy melyik tőzsdéken miben denominálva érhető el.

  • János
    Köszönöm mzsombor és józsenzbazsen!
  • Szaky
    allampapir.hu/hir/atrendezodik-a-lakossagi-allampapir-piac

    Jól értelmezem hogy az idei első negyedévben csökkent a lakossági állampapírok állománya 18,5 mrd Ft-al?

  • Kiszamolo
    Szaky, kizárták az önkormányzatokat a lakossági állampapírokból, azért csökkent állítólag.
  • krinyo
    Péntek óta nem tudok venni kártyával állampapírt, az OTP oldalára átdob, de nem jeleníti meg a tranzakció adatai, a frissít gombra klikkelve sem. A webkincstár híreiben napok óta annyi szerepel, hogy átmenetileg nem működik az OTP internetes fizetési rendszere. Ez teljesen komoly, hogy napokig nem működik? Csak a webkincstárból nem elérhető, vagy napok óta egyáltalán nem tud az OTP lebonyolítani internetes kártyás vásárlásokat?
    Másrészt jó volna tudni valami időpontot, hogy mikorra tervezik helyreállítani, mert az, hogy átmenetileg nem üzemel, sajnos nem túl sokat mond nekem…
  • ritkan_szolok_hozza
    Pénteken az OTP netbankkal problémák voltak. Lehet, hogy ennek hatása volt a payment gatewayükre.
  • gaborr
    a webkincstáron fent van üzenetben “Hírek, Információk”, hogy nem működik a bankkártyás fizetés, lehet nem olvastad.
  • Elon Musk
    Én is péntek óta próbálgatom a kincstári kártyás fizetést, de azóta se működik… Súlyos kamatforintoktól esek el…:))
    Elég szánalmas már ez 2019-ben, hogy itt tartunk! Nem hogy örülnének, hogy valaki venné a sz.r kamatadós papírjaikat így június előtt…:D na meg így akarnak ezek duplázni az állományon, hogy nem működik a rendszer?! 🙂
  • gaborr
    most próbáltam, működik már a fizetés.
  • Bitera S.
    Üdv!

    Ha egy családnak van:
    Egy új építésű 130nm.es pesti háza
    2 kiadott pesti lakása
    30M forintnyi állampapírja
    És évi 3,5M félre tudnak rakni
    Ők minek számítanak: átlagosnak, jól keresőnek, átlag felettinek, vagyonosnak vagy minek.
    Ja azt nem írtam hogy van két gyerkőcük a fizujuk kettőjükenk összesen havi netto 500, és nincs hitelük.

  • Zabalint

    Vagyoni helyzet alapján top 1%. Jövedelmi helyzet alapján talán pont megvan a a top10%, amihez évi 900 ezer körüli kell 4 főre, de a két kiadott lakás bérleti díja és az állampapír hozamát is bele kell számítani.
  • TSubi

    Nemigazán értem hogy ez miért kérdés.
    Ha jól veszem ki, egy 4 tagú “szűk” család vagyoni helyzetét vizsgáljuk. ha ez így van, akkor legalább átlag feletti vagyoni helyzetről beszélünk. Feltéve hogy ezt nem úgy érték el a mai napig száraz kenyéren és vízen élnek.
    (magyar háztartások átlagvagyona 27m, náluk ennek legalább ötszöröse megvan)

    Vagyonosnak én nem mondanám őket, 3,5m megtakarítást/év 4 főre én kevésnek tartom, bár kérdés hogy ebbe mi lett beleszámolva.
    – csak a két gyerek dolgozik ? vagy 3/4 fő ?
    – 30m állampapír után bruttó 1,4m/év a kamat, ez beleszámít ?
    – 2 kiadott pesti lakás bevétele és értéke ? jobb esetben ez kb. 3m/év.
    – Ha a fiatalok jelenleg otthon élnek akkor előbb utóbb kirepülnek, vagy a két lakásba vagy kb. ennek bevételéért bérelnek máshol, egy-két plusz költséget (rezsi és társai) beleszámítva már negatívba lenne a családi kassza.

  • Bitera S.
    Köszönöm. Gyerekek három és négy évesek, még nem repkednek.
  • Tamás #2
    “van két gyerkőcük a fizujuk kettőjükenk összesen havi netto 500, és nincs hitelük.”
    akkor ez gondolom elírás és nem a gyerekekre vonatkozik, hanem rátok. Szerintem ez jó teljesítmény, ha nincs benne örökség.
  • egyszervolt
    Havi 500.000,- Ft-ból 1 budapesti ház és 2 db budapesti lakás, plusz 30m ft készpénz, hogy jön ki? Örökség, nyeremény vagy valami alkalmi üzletbe bele kellett nyúlni ehhez. Ilyen kis gyerekekkel gondolom 20-40 közötti párról beszélünk.
  • Skeptic
    @Tamás #2 S.

    Na ne vicceljünk már azzal az 1%, 10%-kal.
    Először is, egészen biztos, hogy örökség (vagy szülői/rokoni támogatás) van a dologban.
    500k havi jövedelem két gyerek mellett NAGYON karcsú, ezzel szerintem Budapesten (a pesti családi házból gondolom) az átlag ALATT vannak.
    A vagyoni helyzetet illetőleg (ami egészen nyilvánvalóan nem ebből a fizetésből lett összehozva, mert az matematikailag lehetetlen) mondjuk top 15%.
    Arra azért kíváncsi lennék, hogy a 3.5M-et az éves 6M-es közös fizetésükből takarítják meg vagy ebben minden bevétel (bérleti díjak, kamat, stb.) benne van.
    Mondjuk, ígyis-úgyis hihetetlennek tűnik ez számomra.

  • jozenbazsen

    A legfelső decilis medián vagyona 2017-ben 80millió volt.
    Bitera vagyona nagyságrendileg a 100M körül lehet, tehát az 1% valóban _talán_ túlzás, de mivel pont ebben a decilisben a legnagyobb szórás, ezért a 2-3% bőven reális. Talán az 1 is.
    Aki csak Budapesten él és néz körbe, annak ez furcsa lehet. De sajnos ez Magyarország.

    index.hu/gazdasag/2019/04/11/vagyon_ksh_mnb_vagyonfelmeres/

    A hozamokkal és bérleti díjjal 700k körüli családi jövedelem is ott lehet a legfelső tizedben.
    Most hirtelen nem találok frissebbet, de 2015-ben a legfelső decilis átlag(!)bére bruttó (!!) 295.000.- Ft körül volt. Vagyis most nettóban nincs ennyi, és ez csak a fizetésre (a kérdezőnél 500k) vonatkozik, és a medián is egész más lehet. Simán reális a KSH adatok szerinti 10%-ba tartozás.
    De a jövedelemnél fontos, hogy a KSH módszertana eléggé hmmm… fura.

  • Zabalint

    A felső 10%-ba kerüléshez jövedelmi szempontból nagyjából 220 ezer Ft kell fejenként. Ez 4 főre 880 ezer Ft. 500 nettó az csak a fizetésük, de kiadnak 2 lakást, és allampapír hozamuk is van. Kérdés mennyiért adják ki a két lakást, és mennyire van jól fizető állampapírokban a 35 millió, azért írtam, hogy a felső jövedelmi decilis határeset.

    A vagyoni pedig (ami valóban nem jöhetett össze ebből a fizetésből), ugye pesti ház 40 millió, 2 lakás, feltételezve, hogy nem exrák, 25-25 millió, állampapírral ez 125 millió, ez nagyjaból a felső 1% határán van.

    Sajnos utóbbira nem találtam információt, egy átlag háztartás vagyona 27 millió, de a medián csak 12 millió, valamint a felső 5% határa 70 millió.. Lehet, hogy az 1% túlzó volt tőlem, de a 15% meg nagyon-nagyon óvatos, oda alig az átlag feletti vagyon elég kell legyen.

  • Családfő

    Az nem igazán derült ki, hogy miért tetted fel a kérdést és miért ehhez a cikkhez? Miért fontos tudnod, hogy egy szubjektív skálán (átlagosnak, jól keresőnek, átlag felettinek, vagyonosnak) minek számítasz?

    Ahogy más írta már, vagyon szempontjából ez bizony erős, bár a lakások méretét, állapotát, illetve a 3 ingatlan helyét nem írtad. De mindenképpen átlag feletti vagyonnak hangzik ez. Gondolom, ezek öröklés útján kerültek hozzátok? A havi nettó 500 Budapesten, két gyerekkel, komoly megtakarításra sajnos alkalmatlan.

  • Bitera S.
    Vannak dolgok, melyekre az ember kíváncsi, de a közvetlen környezetétől nem tudja megkérdezni.
    A lakások (bár szerintem nem lényeg, de mivel rá lett kérdezve):
    1. 2004-ben lett vásárolva felújítva, akkori ára 7,2M jelenlegi ára az ingatlan.com alapján kb 37M az árát már 2x visszahozta.
    2. 2014-ben vásárolva 5,7M.-ért, jelenlegi becsült ára 24M 1-es metró megállótól 150 méterre 1 év múlva visszakereste az árát.
  • QTT
    Most néztem ezt a KSH decilist. Durva, hogy viszonylag alacsony bruttó már a felső decilisbe kerül.

    Mi most gyűjtünk lakásra, hát nem érzem, hogy a felső decilisben vagyunk. 🙂 Pedig a két fizetés+egyéb bevételekkel a nettó havi jövedelmünk kb 740e Ft. Ennek nagyjából a felét tesszük félre, évi kb 4 milliót. Viszont a 2017 év közepén nézett lakások akkor 17 millióba kerültek. Most ugyanazok 31 millió körül vannak. A drágulást, ha visszaosztom 2017ig, akkor kb évi 4 millió. Pont, amennyit félrerakunk. 🙂

    El nem tudom képzelni, hogy sok Budapestre költözött fiatal (mert itt van munka felkiáltással) hogyan tud majd lakást venni. (tudom, tudom nem kötelező, de azért van aki szeretne). Ha van egy pár, akiknek a havi közös nettó jövedelme mondjuk 450e Ft és mellé albérlet az egy tök jó decilis szempontjából, de lakást nem tudom mikor tud venni.

  • bobo
    el kellene dönteni, hogy miről nem mondasz igazat és akkor nem lenne ennyire átlátszó a történeted. Ha csak az utóbbi 5 éved nézzük, vettetek egy lakást, ami “1 év múlva visszakereste az árát”. Ez havi majd félmilliós bérleti díjat jelentene nettó, 5 évvel ezelőtt. Mellette született 2 gyerek és lett egy új építésű, 130 nm-es családi ház is, hitel nélkül, ja és még 30 milla is ott csücsül állampapírban. Mindez évi 3,5 milliós megtakarításból? Aki meg összehoz ennyit, az nem kérdezgeti, hogy vagyonosnak számít-e, mert tudja magától.

    Ha azt kérdezted volna, szerintetek jó ingatlanbefektetéseket csináltunk az utóbbi években, igen, de ez itt egyáltalán nem kirívó dolog. De ha csak hencegni tudsz, rossz helyre jöttél.

  • Bitera S.
    Te valamit félreértesz.
  • attila
    nem az a lényeg hogy jelen pillanatban az ingatlanjaid mennyit érnek, azok ugyanúgy érhetnek 10 év múlva akár fele annyit is mint most. A lényeg hogy havonta mennyi pénzt vagytok képesek keresni azzak a tudással amitek van. Inkább tudásba fektess ne ingatlanba. Kettőtöknek havi nettó 500e nagyon kevés, legalább a duplája kéne ahhoz hogy a gyerekekre is tudjatok félretenni meg a nyugdíjra is. Képezzétek át vagy tovább magatokat úgy hogy meglegyen a havi 1m és akkor néhány év alatt félre lehet tenni többet mint egy-egy ingatlan ára 😉
  • János
    Sziasztok. Akkor a mostani inflacio mellet 3,8 a 4,5 változo kamatozasu vagy az ujj allampapir fizeti e a legtöbb kamatot. Elöbbi 2 nél elvileg mindegyik 1,7 százalékot ad inflacio felett nem? Vagyis akkor ugyan annyit fizet mindegyik, és csak nulla inflacional lenne kedvezöbb a 4,5 változo kamatozasu?? Köszönöm Sziasztok
    Jani
  • Vlagyimir
    portfolio.hu/deviza-kotveny/allampapir/8-szazalekos-hozam-ket-ev-alatt-minden-reszlet-az-uj-allampapirrol.3.321973.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
  • Vlagyimir
    “Ha valaki két évig megtartja, akkor realizál rajta több mint 8%-os hozamot és ebből mindössze 0,25% jön le és bármikor visszaválthatja”

    Hogy is jön ez ki?

  • Dani
    Valahogy nekem sem jön ki a matek pedig párszor elolvastam. Ekkora vagyont ennyi keresetből nem lehet összerakni.
    Kell valami másnak is lenni a háttérben de mivel a kommentelő nem árulja el, így ennek a kérdésnek sok teteje nem volt az esetleges hencegést ( de az meg minek? ) leszámítva.

    Állampapírok:
    Van már valakinek ötlete, tippje,h melyik lesz a nyerő?Figyelemb véve a várható gazdasági lassulást és inflációt, inkább a PMÁP felé mennék én is. Vagy a befeketetni kívánt összeget osszam el a 2 féle állampapír között?

  • billyke
    Szerintem csak simán összeadta a százalékokat a második év végére vonatkozólag: az első félévben a kamatszint éves 3,5%, a második félévben 4%, innentől kezdve pedig évente 0,5%-kal emelkedik. Igaz, hogy elég nagy butaság, de hirtelen nincs jobb magyarázatom rá 🙂
  • Tamás #2
    Úgy számolt a cikk írója, hogy ((3,5+4)/2 (1 év.) + 4,5 (2. év)) / 2 = 8,25% – 0,25% (visszaváltási díj) = 8%
    csak az inflációt felejtette el.
  • gaborr
    Jún/Júliusban már jobban fogjuk látni az infláció idei alakulását, de azért hogy meglegyen:
    Jan:2.7%
    Feb: 3.1%
    Márc: 3.7%

    Ha vonunk egy átlagot akkor 3.1% eddig az átlag infláció idén. A 2024/I infláció+1.7%-ot fizet. Tehát jelen pillanatban valahol 4.8%-nál várható a jövő évi kamat, idén 4.5%. Ha 2 évig tartjuk a 2024/I-t, akkor 4.7+4,5% tehát 9.2%-ot hoz, ami 1% visszaváltással is 8.2%. Tehát icipicit jobb, mint az új állampapír. Viszont ha nincs TBSZ, akkor még 15% kamatadó is lejön belőle így 6.97% adódik. Tehát rövid távon jobban meg fogja érni az új állampapír, hosszú távon, TBSZ számlával viszont nagyon nem. Szerintem nem is a hosszú távú megtakarítókra lőnek ezzel az új állampapírral, azért marad meg a PMÁP. A célpiac a rövid távú befektetéseket kereső emberek. Akiknek ez egy baromi jó választás lehet.

  • zozoka
    Tamas #2: nem felejtette el az inflaciot. 8%-os hozamot, nem realhozamot irt.
  • Vlagyi
    Közben rájöttem és “Kamatos kamattal” számol.
    Pl.: A1=1.000.000
    Első félév:A2 =A1*(1+0,035/2)
    Második félév:A3 =A2*(1+0,04/2)
    Második év: A4 =A3*(1+0,045)
    Így jön ki a 8% és ebből jön le a 0,25%
    Csak azt az apróságot még nem tudjuk, hogy ténylegesen kamatos kamattal fogják-e számítani…
    Ha igen, akkor tényleg kedvező lesz az ötödik év végére a csillió kamat!
  • Bitera S.
    és a többiek

    Kíváncsi voltam a feltett kérdésre, ami annyi volt hogy JELENLEGI helyzet alapján mely kategóriába esik, aki ezzekkel a vagyonelemekkel rendelkezik. Ennyi.

    Az hogy nem jön ki a matek az azért van, mert nem minden infó lett leírva, szerintem nem lényeges. Nem sztorit akartam írni csak a jelenlegi helyztről egy objektív pillanatképet.

    Minden hozzászólást köszönök.

  • Geo
    Szerintetek, érrdemes lehet a 2020/J (infl.+3.5%, jelenleg 5.9%) papírt eladni és most venni 2024/I-t, amíg lehet? Tekintve, hogy a 2020/J 2020 augusztusáig tart. Ha valakinek mostanában nem kell a pénz, és az infláció elszáll, akkor érdemes lehet meglépni. Persze azt még nem tudni, milyen lesz az új prémium sorozat kamatfelára…
  • L70

    Szerintem nem érdemes eladni.
    1. 1%-ot buksz ha most eladod 2020/J-t
    2. Idén augusztusig többet fizet, mint 2024/I (5,9% vs 4,5%)
    3. Idén aug-tól jövő februárig is többet fog fizetni (6,3% vs 4,5%).

  • Moltiszanti
    Egy nagyon jó írás az állampapírok esetleges kockázatairól.
    Ezek megtalálhatóak itt a hozzászólások között is, de nagyon jól össze van foglalva.
    És tényleg érdekes kérdés lesz, hogy az új állampapírok esetében majd mi lesz a tájékoztatóban írásban (!) vállalva.

    alapblog.hu/a-lakossagi-allampapirok-leginkabb-alulbecsult-kockazata/

  • egyszervolt
    Jelen állás szerint MÁP + vagy MÁP plusz a neve az új kötvénynek és papíron úgy néz ki a kamatadómentesség, hogy nem forintban fizet kamatot, hanem 1ft=1 MÁP+ alapon tőkésíti. Szóval 1.000.000,- ft-ért veszel MÁP+ -t, fél év után kapsz rá időarányosan 3,5%-ot, lesz 1 017 500 MÁP+. Aztán év végén időarányosan 4%,2. év 4,5%, 3. év 5%,4. év 5,5%, 5. év 6%. Minden kamatfizetéskor MÁP+-ban történik a kifizetés. 99,75%-on történik a visszaváltás, kivéve egy megadott időszakot(kb 1 hét). Ez az első draft verzió amit kiküldtek a bankoknak.
  • Tamás
    ,

    Korrekt összefoglaló, köszi!

  • Jani8
    Kicsit megzavarodtam azállampapírokkal kapcsolatban. Mit jelent az, ha egy normál számlát nyitok a kincstárban mondjuk a 2024/l-re? Attól ugyanúgy kamatozik, mintha TBSZ-re nyitnám, csak nem úszom meg a kamatadót? Illetve ha kell a pénz, akkor a normál számláról bármikor leemelhetem 1% fejében?
    Ha most vennék kötvényt, akkor most még pont annyiért tudnám venni, amennyit a névérték ér /db?
    Van értelme havonta tolni megtakarításként a pénzt állampapírba? Ha nem mindegy az árfolyama (ami meg függ attól, hogy mennyi idő telt el az utolsó kamatfizetés óta), akkor nem inkább bukok rajta? Vagy akkor ha most vennék és 0.89% a kamat, akkor egy 1000es névértékűt 1089-ért vehetek? Ezt a 89 forintot buktam?

    Bocs, ha hülyeség, de így elsőre nem teljesen világos.

  • Geo

    Igen, ebben az esetben a hozamból automatikusan levonják a kamatadót. A TBSZ-t is meg lehet szüntetni bármikor, de akkor be kell menni személyesen. Ebben az estben is kell fizetni a kamatadót utólag. Ha három év után szünteted meg, akkor már csak 10% a 15% helyett.
    Nem buksz rajta, csak a fordulónap óta eltelt időarányos részt veszíted el a hozamból. Most megveszed 1089-ért, de a fordulónapkor te is 4,5% kapsz a névértékre. Gyakorlatilag a te hozamod, mivel nem fordulónaptól fordulónapig birtoklod a papírt, 4,5-0.89%.
  • Geo

    Ha elszalad az infláció, akkor a kormány az inflációhoz kötött PMÁP visszaváltását nem hogy korlátozni fogja, hanem épp megszabadulni akar tőle. Rosszul gondolom? Vagy ha megszünteti bármelyik papírra a visszavásárlási árfolyamot, akkor azután új tőke aligha fog a lakosságtól állampapírba vándorolni.
  • headset

    “Mit jelent az, ha egy normál számlát nyitok a kincstárban mondjuk a 2024/l-re?”
    Nem kell minden kötvényhez külön számlát nyitni.

    “Vagy akkor ha most vennék és 0.89% a kamat, akkor egy 1000-es névértékűt 1089-ért vehetek?”
    Igen.

    “Ezt a 89 forintot buktam?”
    Nem. Kamatfizetéskor a teljes időszakra adnak kamatot, annak ellenére, hogy a pénz rövidebb ideig volt az államnál. Akkor kapod vissza a 89 Ft-ot.

    “Van értelme havonta tolni megtakarításként a pénzt állampapírba?”
    Semmi akadálya. Keveset is lehet venni. A pluszban befizetett kamatot majd visszakapod.

    “ugyanúgy kamatozik, mintha TBSZ-re nyitnám, csak nem úszom meg a kamatadót?”
    Igen. Illetve júniustól lesznek majd kötvények, amikre a normál számlán sem vonnak majd SZJA-t.

    “ha kell a pénz, akkor a normál számláról bármikor leemelhetem 1% fejében?”
    Igen. A kötvényt eladhatod és a megjelenő pénzt átutalhatod a bankszámládra.

  • Moltiszanti

    Szerintem rosszul.
    A lakosság hitelt nyújt az államnak és a hitelnek van egy futamideje, ez a futamidő az allampapir lejarati ideje. Az állam ezzel a lejárati idővel számol és tervez amikor eladja a lakosságnak. Nem érdeke egy olyan állampapírt idő előtt kifizetni például 1 év múlva amely kifizetési ideje 5 év múlva lenne esedékes. Ha beutne egy válság és penszukeben lenne akkor nem rohanna ezermillirdokat kifizetni a kasszából a szintén penzszukeben lévő lakosságnak (akik emiatt valószínűleg tömegesen probalnak) futamidő előtt, hanem ezt a pénz hasznalna a lejárati ideig.
    Válságban pedig valszeg nem a penzszukeben lévő lakosságtól probalna forrásokat becsatornázni mert pont ott lenne a legkevesebb forrás. Szóval hiába is jönne olyan jól hangzó ígéretekkel, kamatadó mentesség, visszavalthatosag…, mint amelyekkel most csábítja a lakosságnal lévő sok készpénzt.