Régi visszatérő kérdés, hogy miért nincs pénzügyi oktatás a magyar iskolákban. Sokak úgy látják, hogy minden pénzügyi probléma gyökere a hiányos pénzügyi oktatásban keresendő.
A kérdés jogos, mert szinte mindenki úgy gondolja és úgy érzi, hogy az iskola mindenre felkészít, kivéve az életet. A magyar oktatás a sok felesleges lexikai magoltatással sokkal inkább a XIX. század követelményeinek felel meg, mintsem a XXI. század kihívásainak.
(A 20 és 30 év közötti fiatalok az érettségi anyagának a 9%-ára emlékeznek és a tudásuk általában nem több, mint úgynevezett keresztrejtvény-tudás: tudja, hogy van olyan, hogy kovalens kötés, de fogalma sincs, hogy mi is az tulajdonképpen és mire jó. Forrás. Mindezt néhány évvel az érettségi után. Ennyit ér a lexikai anyag magoltatása és a misztifikált és felmagasztalt, de valójában nem sok valódi értéket takaró "általános műveltség".)
Ha rajtam múlna, az iskolai tananyag legalább felét kikukáznám és tanítanék helyette a valódi életben is használható dolgokat. Ilyen a nyelv, a számítástechnika, a logikai és következtető készség (ami nem soha nem használt matematikai egyenletek biflázásából ered), a jog és pénzügyi ismeretek, projektben gondolkodás és sok minden más. Még a "hogyan cseréljünk tonert a fénymásolóban"-nak is több értelme van, mint történelmi évszámok biflázásának. (Ami nem azt jelenti, hogy nem kell földrajz vagy történelem, de semmi értelme olyan felesleges adatokat magoltatni, amit a gyerek egy másodperc alatt megkeres a kezében lévő telefonon.)
(Persze az átalakítás nem lenne egyszerű, mert mit csinálnánk azzal a 110 ezer tanár 20-30-40%-ával, aki így feleslegessé válna? Mit csinálna egy elbocsátott 55 éves technika, fizika vagy földrajzszakos tanár, aki egész életében csak tanított? Kevés kormány merné felvállalni ezt a konfliktust.)
Azonban attól tartok, hogy sokan túl sokat várnak az iskolai pénzügyi oktatástól. Nem vitatva azt, hogy égető szükség van rá (sőt, már vannak rá állami törekvések is), azért túl nagy csodát nem szabad várni tőle.
Ennek egyik oka a már fenn említett statisztika: az emberek pár évvel az érettségi után is már csak az anyag 9%-ára emlékeznek és még ez a tudás is kimerül abban, hogy tanultam valaha valami hasonlót.
Ne legyen illúzióink, nem lenne ez másként a pénzügyi tudással sem.
A másik dolog, hogy a középiskolában megszerzett tudás már régen nem elég egy egész életre. Gondoljunk bele abba, hogy ha valaki 20-25 éve érettségizett, mire lenne használható az akkori pénzügyi tudása? Még ha naprakészen oktatták volna is, akkoriban volt OTP, helyi takarékszövetkezet és a bankbetét és itt a vége. De még az ezredfordulón sem volt devizahitel, strukturált pénzügyi eszközök, de még a befektetési alapok és unit linked biztosítások és hitelkártyák is vagy nem is léteztek, vagy teljesen marginális termékek voltak. Sőt, bankkártya is csak a kilencvenes évek vége óta létezik, de még évekkel később sem volt gyakori. Tehát egy most 30-35 éves sem tanult volna semmit a mai pénzügyi termékek 60-70%-áról.
Ezért egy pénzügyi termékekről szóló oktatás által megszerzett tudás akkor is elévülne 5-10 év alatt, ha nem felejtenék el előbb a volt diákok az anyagot.
Az Egyesült Államokban már a kilencvenes évektől van pénzügyi oktatás és 2003 óta ennek külön állami szervezete (FLEC) is van. Ennek ellenére már a középiskolában is a végzősök 34%-a használ hitelkártyát és ettől nem függetlenül a 24 éven alattiak 12%-a már a bevételük több mint 40%-át fordítják adósságtörlesztésre. De utalhatnék a rekord magas diákhitel-állományra és sok minden másra is.
A felmérések szerint a diákok pénzügyi tudása a rengeteg erőfeszítés ellenére is alig nőtt, csak két százalékponttal érnek el jobb eredményeket a pénzügyi tudás felmérésére készült teszteken, mint 15 évvel ezelőtt. Az okok között szokták felsorolni a motiválatlanságot, a gyakorlatiasság hiányát (nem gyakorlatot csak elméletet tanulnak a diákok) és még sok hasonló dolgot.
A felmérések máshol is ilyen eredményeket mutatnak, ahol már 15-20 éve van pénzügyi oktatás az iskolákban. Ausztrália, Japán, Dél-Korea mind-mind hasonló gondokkal küszködnek.
Ebből is látszik, hogy az oktatás nem megoldás mindenre.
Ha nem pénzügyi termékeket oktatnánk, hanem gyakorlatias pénzügyi látásmódot (például ne élj a lehetőségeid felett, ne adósodj el és a többi), az nem évülne el menthetetlenül 5-10 év alatt.
Ez is nagyon jó lenne, csak amíg az egész nyugati világ a fogyasztásra és a fogyasztás élvezetére (hedonizmusra) épül, addig nagyon kétséges, hogy milyen hosszútávú eredménye lenne egy ilyen középiskolai pénzügyi képzésnek.
Tőkeerős multicégek dollármilliárdokat költenek arra évente, hogy minél több terméküket a fogyasztókra sózzák, lehetőleg minél drágábban. Ehhez az összes létező csatornát igénybe veszik és a legújabb tudományos kutatásokat is felhasználják, hogy minél több embert (erőn felüli) fogyasztásra ösztönözzenek.
Pénzt nem sajnálva mobiltelefonokat, műszaki cikkeket, méregdrága krémeket, ruhákat, illatszereket, valamint személyi kölcsönöket, hitelkártyákat, lakáshiteleket hirdetnek a nap 24 órájában a legmodernebb marketing eszközökkel.
Ha ez kevés lenne, a tévésorozatok hősei is jómódban élnek és kívánatos jólét veszi körül őket. Gyakran direkt, máskor indirekt módon hirdetik, hogy bőségben élni alap, ami mindenkinek kijár.
(Mikor tudna egy szakácsnő és egy kávéházi pincérnő fenntartani egy háromszobás new-yorki bérlakást, mint a Jóbarátokban vagy egy cipőárus, esetleg egy elvált zsaru egyedül fenntartani egy házat? De ezek még az ártatlan példák, az átlagos filmbéli szereplők olyan életkörülmények között élnek, amit bár természetesnek mutatnak, de valójában a legtöbb embernek soha nem elérhető.)
Amikor az embereket az összes médián keresztül filmek és reklámok százain keresztül ilyen hatások érik minden nap, naivitás azt hinni, hogy ez ellen egy életre szóló védőoltást jelentene egy középiskolai pénzügyi oktatás keretein belül átadható tudás.
Ezzel továbbra sem azt akarom mondani, hogy ne lenne égető szükség jó pénzügyi oktatásra az iskolákban, csak nem hiszek benne, hogy mindez mindent megoldana.
A jelenlegi semminél biztos többet érne, de csodát nem szabad várni tőle, ezt a külföldi példák is igazolják.
Egyébként is szerintem nem mindent az iskolának kell megtanítania. Vannak olyan dolgok, ami tudást bizony a szülőknek kellene átadni és a pénzügy is ilyen dolog.
Ennek átadása pedig nem akkora kihívás, mint sokan gondolják. A Biblia bemutatja, hogyan kell ezt csinálni: "És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz." Ennyi a titok. Beszélj mindig a pénzügyi dolgokról (is) a gyerekeiddel, akár otthon, akár útközben, akár a rezsi befizetésekor, akár az áruházban nyílik rá lehetőséged. De ez már egy másik téma. (Itt, itt, itt és itt is már írtam róla.) Erről majd máskor írok bővebben.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en