Új prémium állampapír (2024/I) magasabb kamatprémiummal
Hétfőtől új ötéves Prémium államkötvény (2024/I) érhető el, melynek kamata a megelőző naptári év inflációja plusz 1,7%, az eddigi 1,4% felár helyett.
Az első kamatforduló február 21.-én lesz, addig évi 4,1% kamat időarányos részét fizeti. Bővebb infó erre.
Legyen szíves vezesse le nekem valaki, mert én nem látok a ködtől.
2023/I-nél már épp nem éri meg, ott még 1,5% volt a prémium.
2022/J-hez pedig tilos nyúlni, az még 2%-os prémiummal futott. 🙂
Ami még előny a 24/I-ben a 23/J-vel szemben, hogy sokkal hamarabb fordul, így előbb követi le az infláció alakulását, ez növekvő inflációs környezetben szintén pozitívum.
Azt meg egyáltalán nem értem, hogy külföldiek miért veszik a “sima” államkötvényeket ekkora hozam(felár)ért. Főleg amíg az MNB ilyen makacsan lenyomja a kamatokat, gyengíti a forintot. Legfeljebb úgy, hogy diverzifikálnak több ország között. 🙂
(ugye a papir 2024.02.21-én jár le, a tbsz meg 2023.12.31)
vagy akkor tovább kellene vinni majd TBSZ-en ha azt a kicsit sem akarom adózni?
Mit veszel, ami jobban megéri? (valódi a kérdés, nem kötözködés)
Ez miért jó az államnak? Eddig az volt a mögöttes sztori (úgy tudom) hogy csökkenteni akarták a külföldi államadósságot / devizaadósságot, így a népet terelték az állampapír felé kezdetben infl + 4%-al , majd folyamatosan csökkentették a kamatprémiumot, ahogy ez a terv megvalósult. Most miért vettek más irányt?
OFF
Kozben a Revolut banki jogosultsagot kapot az Europai Kozponti Banktol. Ez pl. lehetove teszi, hogy az itt tartott penzre is vonatkozzon a betetbiztositas 100 ezer euroig, illetve tobb egyeb szolgaltatast is tud majd nyujtani, amit jogilag eddig nem tehetett. Lasd: cnbc.com/2018/12/13/revolut-secures-european-banking-license.html
Biztos van nagyobb elerheto hozam bizonyos kockazatvallalassal. De nem akarok ezzel foglalkozni, nem ertek hozza. Masra meg nem bizom a penzem, mert a kornyezetemben sok embernek leleptek a millioival. Igy inkabb realertekben kopjon evente 1-2%, mint hogy valaki seggere verjen a megtakaritasaimnak.
Ez azert kelloen likvid ahhoz, hogy az 1% felarral barmikor, amikor ugy erzem, hogy akad egy jo ingatlan vetel, kivegyem. Most lakoingatlannal sporolnek az illetekkel meg harom evig, de nagyobb esesre szamitok, mint a 4%.
Ebben mennyire vagy biztos? Államkötvényeknél én azt tanultam, hogyha a kamatok mennek fel, akkor a már korábban eladott papirok értéke csökken a másodlagos piacon. Tehát kamatemelésnél nemigazán segít, ha eladom a már meglévő papírt és “újat”, magasabb kamatozásút veszek, hiszen a már meglévő aktuális papírom “árába” “beépült” a magasabb kamat. Persze a névértéke annyi, amennyi, de ezt csak lejáratkor kapom vissza garantáltam.
Rosszul látom?
Amúgy nem tudom, mi ez a nagy össznépi Magyar-Állampapír-Mánia. Kötvényeknél is az alapelv a diverzifikáció és erre vannak a kötvényalapok. Néhánynak ilyen ETF-nek igen alacsony a kezelési költsége, és nincs is 1%-os “közvetítői” jutalék.
Az értékesítés kezdő és várható záró időpontja: 2018.12.17-2019.12.17
allampapir.hu/dokumentumok/x3_5609181621507852547.pdf
Addig ne is keressétek.
Egy 2018-ban indittot TBSZ szamla eseten a 0-ik gyujto ev (2018) utan van meg 5 ev amig a papirok kamatoznak (2019. januar 1. – 2023. dec 31-ig).
Ezzel a 2024/I vel, ha jol ertem, akkor az 5-ik evi kamat mar az iden inditott TBSZ szamla lezarulta utan (2024 februar 21-en) irodik jova. Ilyen esetben kell az embernek az utolso kifizetes utan adoznial? Ha igen, akkor a teljes egy evnyi inflacio+1.7% utan adozik az ember, vagy csak a kamatperiodus utan fentmarado kb 2 honap utan.
Koszonom elore is!
J.
Kis hazánkban a KSH számítási metodikái dinamikusan változnak. Mi rá a garancia, hogy nem hozzák ki “okosba” az inflációt (és akkor ingyen használták a pénzemet, vagy még én fizettem rá)?
Megköszönöm ha valaki kifejti, hogy az így kiadott KSH számnak egyébként milyen egyéb vonzatai vannak (nyílván rengeteg), mivel nem vagyok hozzáértő. Köszönöm.
ha nettó kamatokat nézünk, akkor a
4.4% nettó 3.74%,
4.1% nettó 3.485%.
3.8% nettó 3.23%,
3.485-3.23=0.255% vs 0.3%
persze kérdés számít-e bármit a különbség, ténylegesen (nominálisan) mennyit nyerünk egy váltással? hány 10millió kell ahhoz, hogy lényeges eltérés legyen ezen kettő szám közt? ameddig nem sok 10M-ről beszélünk addig nyerünk rajta évente mondjuk egy családi mozidélután árát? 🙂
Ebből is fogok venni! Sajnos a PMÁP kamatlétrám 2022-es foka hiányos. Kevés papírt vettem 2022-es lejárattal.
Itt elaludtam, vagy nem volt éppen szabad pénzem és mostmár csak BMÁP-ot vehetek elég rossznak tünő bonusszal.
De kell mert nem jó ha hiányzik egy létrafok.
2017-es éves átlagos infláció 2,4%.
2018-as éves átlagos infláció kb. 2,7% (már csak egy havi adat hiányzik hozzá).
Így az “új eladásokra kínált” eddigi 3,8%-os kínált kamat 4,1%-ra emelkedett, és ha február végén még mindig ez a sorozat lesz kapható, akkor automatikusan 4,4%-ra módosul.
—
Még az infláció témaköréhez tartozik, hogy a rezsicsökkentett közüzemi díjakat (víz, gáz, szemét!!! stb) nem lehet a végtelenségig megtartani, 10-20-30% emelés kellene, hogy a szolgáltatás üzemeltethető legyen. Senki ne gondolja, hogy 2030-ban is 9.500 forint lesz a BKK bérlet…
2018-12-14 at 13:34
Így igaz,senki ne kapkodja el a visszaváltást mert lehet hogy egy-két hónap múlva még jobb kamatprémiummal lehet majd venni. (Rosszabb meg nem lesz szerintem)
– Relatíve nagy biztonságban van a pénzem.
– Likvid, ha kell – ugyan némi levonás mellett – olyan gyorsan hozzáférek, mint egy banki lekötés esetén.
– Jobban kamatozik, mint a bankbetétek, kiszámíthatóbb, mintha részvényeket vettem volna.
– TBSZ-n kamatadómentes.
– Plusz ami nekem előnyös volt, hogy havi szinten tudtam venni, de a végén majd egy összegben kapom meg a befizetéseket, kvázi rendszeres megtakarításként is felfogható, alacsonyabb a költsége, mintha havonta vettem volna ETF-eket.
Az én igényeimnek megfelel, persze ha valaki más helyzetben van, más a kockázatvállalási hajlama, stb. akkor lehet, hogy egy felesleges pénzügyi terméknek tűnik.
Az állampapírnál mi felel meg ennek? Ha most vennék állampapírt, hogyan lehet kibogarászni a 11 oszlop közül, hogy mennyi lesz a kamat???
“ezért bevezették a lejáratig tartó hozamot, ami pont ezt “…hogyan lehet kibogarászni a 11 oszlop közül, hogy mennyi lesz a kamat???”
A kamat annyi, amennyi a tájékoztatókban szerepel.
allampapir.hu/ Állampapírok vagy Kamatok
A lejáratig tartó hozam a mi szempontukból = eladási hozam.
allampapir.hu/kincstari_arfolyamjegyzes/MAP
De ezt csak a fix kamatozású kötvényekre adják meg, mert a változó kamatozásúakra nem lehet előre tudni. Ha a fix kamatozásút éppen nem akarja az államkincstár értékesíteni, akkor arra sincs eladási hozam.
“Nekem ker.banknál tartott, idén lejáró, 2013-as TBSZ-en van 2020K és 2023J. Nincs szükségem a pénzre 5 évig, mit javasoltok, mit tegyek?”
Jelezheted a számlavezetődnek, hogy meg akarod hosszabbítani a TBSZ-t minden kötvényre (vagy csak az egyikre) vonatkozóan. Akkor lesz egy olyan TBSZ-ed, aminek formálisan 2018 a gyüjtőéve és 2023 dec. 31-én telik le az öt év. Ha 2020-ban lejár az első kötvénycsomag, akkor vehetsz 3 éveset.
Ha nem hosszabbítod meg a TBSZT, akkor csak a 2018 dec 31 utáni kamatokra kell majd adóznod. Ha új (pl. 2019-es gyüjtőévű TBSZ-t) nyitsz, oda a kötvényeket nem viheted be. Új TBSZ-be csak pénzt lehet befizetni.
Ha az egyes kommentekre hallgatva, pár ezrelék előnyért át akarod cserélni a kötvényeket azt megteheted mindkét módon. Csak kérdezd meg előtte, hogy mennyi a bank vételi árfolyama, mert az nem automatikusan annyi, mint az AKK-é.
“5-ik evi kamat mar az iden inditott TBSZ szamla lezarulta utan (2024 februar 21-en) irodik jova. Ilyen esetben kell az embernek az utolso kifizetes utan adoznial?”
Csak a 2023 dec 31 utáni időszak kamata után kell adózni. Ez technikailag úgy történik, hogy 2023 dec 31-én a (tőke) + (addig összegyüjtött kamat) értéken kerül át a kötvény a normál számlára, és csak az a feletti kifizetés adóköteles.
“Államkötvényeknél én azt tanultam, hogyha a kamatok mennek fel, akkor a már korábban eladott papirok értéke csökken a másodlagos piacon.”
Általában ez így van, de az ÁKK valami oknál fogva a változó kamtozású kötvények jelentős részét 99% + (felhalmozott kamat) árfolyamon vásárolja vissza.
allampapir.hu/kincstari_arfolyamjegyzes/MAP
“Bocs, hogy alapot kérdezek: ezen van kamatadó? Ezt is TBSZ-re érdemes venni? Vagy esetleg kisebb összeget nem, mert a TBSZ számla költsége elviszi a nyereség egy részét?”
Normál számlán van rá kamatadó. 15%.
A számlavezetés az ÁKK-nál ingyenes, normál és TBSZ egyaránt.
Több számlavezetőnél a TBSZ-nek nincs külön költsége. Ugyanannyit kell fizetni, mintha a papírok normál számlán lennének. (pl. Random Capital, KBC Equitas).
És vannak bankok, akik külön pénzt kérnek minden TBSZ-ért.
De nincs akadálya, hogy azonos nyitóévvel több TBSZ-t is tartsál és az államkötvények az ÁKK-nál legyenek. Ez azért is praktikus, mert, ha más számlavezetőnél nem a banki készletből veszel, akkor sokszor értékpapírtranszfer díjat is kell fizetni.
Volatilitást ilyen jól tűröd?
Egy nagyobb portfólió, mondjuk 30 MHUF, 100% részvénykitettség esetén elég sűrűn fog produkálni magyar havi átlagfizunál nagyobb eséseket. Ezt azért sokan nehezen emésztenék meg. Fixed Income-nak helye van egy agresszívabb portfólióban is. Már csak diverzifikáció miatt is.
De kötvényalapból talán még nagyobb a választék, mint részvényalapból 🙂 Meg rengeteg a felmerülő kérdés is.
Pl. a részvénypiacon elfogadott, hagyományos kapitalizáció-súlyozású indexek nem biztos, hogy a legjobb megoldást jelentik a kötvénypiacon is.
“John Bogle, the champion of indexing, has expressed concerns about the attributes and performance of the current generation of bond index funds. He focused on the Barclays Aggregate Bond Index (AGG), but his critique is relevant beyond that index.”
advisorperspectives.com/articles/2013/06/11/a-better-alternative-to-cap-weighted-bond-indices
static.vgcontent.info/crp/intl/auw/docs/literature/research/brief-understanding-the-hedge-return.pdf
Az oké, hogy részvénypiacból ACWI-t 🙂 Na de kötvény ETF-ből melyiket? Szerintem ez is megérne egy blogposztot…
A KSH amugy is egy “atlagos” fogyasztoi kosar alapjan szamol inflaciot. Jo esellyel az itt kommentelok fogyasztoi kosara ettol lenyegesen elter, igy az altalad erzekelt inflacio is lehet teljesen mas, mint a hivatalos adat. (Peldaul nem megy el a kiadasaid 8%-a cigire es piara.)
Szerintem tekints a PMAP-ra ugy, hogy kockazat nelkul ennel nagyobb hozamot ugysem kapsz sehol. Hogy vegul mekkora az aktualis realhozam, az meg rajtad is (a sajat inflaciodon) mulik. De semmikepp sem ebbol fogsz meggazdagodni…
“…a papir 2024.02.21-én jár le, a tbsz meg 2023.12.31)
vagy akkor tovább kellene vinni majd TBSZ-en ha azt a kicsit sem akarom adózni?”
Kb. 4%-os hozam mellett 2 hónapi kamatra az adó 4*(2/12)*0,15=0,1%.
Egy ezrelék! Ha szükséged van a pénzre, emiatt nem érdemes 5 évig benntartani. Ha nincs rá szükséged, akkor az 5 éves kamatmentesség miatt a megújított TBSZ-el jársz jól.
Egyébként a NYESZ-t sem érdemes elfelejteni, különösen, ha az ember amúgy is nyugdíjra szánja a pénzt. Az ÁKK-nál nincs NYESZ, de máshol is lehet lakossági állampapírokat gyüjteni. Adóvisszatérítés, szükség esetén TBSZ-é alakítás, stb. Erről már máshol kommenteltünk.
“Létezhet olyan, hogy a jelenlegi MÁK-nál vezetett tbsz-emet áttranszferálom a megfelelő bankhoz (ahol ingyenes a visszaváltás), hogy megússzam az 1%os visszaváltási díjat? (Melyik a megfelelő bank?)”
Igen, ez működhet. Az AKK felé értékpapírfajtánként 1000 Ft transzfer díjat kell fizetni.
Hogy melyik bank a megfelelő, azt nehéz kideríteni. A bankok sokszor csak annyit tesznek közzé a neten, hogy “napi árfolyamon” vásárolnak. Utána felmerül az is, hogy ott mit lehet venni a pénzért és mennyi a számlavezetés költsége.
Ilyet hol lehet vásárolni és mi a pontos neve?
Nem tudjuk azonban az állam finanszírozási igényét, illetve az Államadósság Kezelőben valószínűleg látják a befektetők várható mozgását és valószínűleg arra számítanak, hogy nem fognak jelentős összegeket befektetni a magyar piacon. Az utóbbi pár napban kicsit rosszabbul sikerültek a kötvényaukciók is, a 12 hónapos lejáraton az utolsó aukción a hozam másfélszeresére nőtt, bár még így is csak fele a nyári 0,6% körüli csúcsnak.
Feltehető, hogy továbbra is jelentős finanszírozási szükséglete lesz az államnak és nem számítanak arra, hogy ezt külső, vagy hazai intézményi forrásból is be tudják vonni, ezért emeltek ilyen jelentősen kamatot.
Ja. De a visszavásárlási árfolyamot is csökkenthetik bármikor bármekkorára.. 😉
Ha nem forintalapú kötvénybefektetésről beszélünk (bár forintból a PMÁP hozamelőnye miatt semmilyen más kötvényt nem vennék), akkor már más.
És a MÁK-os ingyenes számlavezetéssel (és ingyenes bankkártyás beutalással), adómentes TBSZ-szel más ilyen kipárnázottan felhasználóbarát befektetés idehaza tudtommal nem létezik. De engem is érdekel, ha tudsz jobbat. (Nyilván egy nem triviális portfóliában ez kevés, de egy forintból élő megtakarításainak akkor is jó magja.
Ha most vásárolok 2 millióért állampapírt, akkor azt hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi lesz belőle 5 év múlva ? Tudom függ majd mindig az aktuális infláció mértékétől és így nem lehet pontosan meghatározni.
Milyen költségei vannak amikor befizetem illetve amikor kifizetik?
Milyen módon tudom befizetni ? Készpénzzel lehetne ? Nekem az lenne a legideálisabb, OTP-nél jump számlacsomaggal ~1300 Ft ki tudnám venni ezt az összeget.
Köszönöm előre is a segítséget.
Én is így tudom, szerintem nincs olyan hogy “visszaváltás”, hanem olyan hogy másodlagos piacon eladás piaci értéken, így pl 5000 ft névértékű 2023/J-t pénteken 99,95% árfolyamon lehetett volna eladni, így akkor 4990 ft-ot kapnánk érte, amiből persze lehet venni 2024/I-t. Ezután mindenki számolgassa, hogy megéri-e, de szerintem a 2023/J piaci értéke ezért csökkenni fog.
Szerinted miért éri meg ez most az államnak? Nagyobb növekedésre számítanak , ezért későbbi kamatemelésre, ezért alacsonyabb finanszírozású befektetésekre , így ezt bevállalják? Csak hangosan gondolkodom.