Egy közel négymilliós megtakarítással hogyan tudnék egy havi fix jövedelmet generálni, lehetőleg alacsony kockázat mellett?
Elvileg lehetne, például különböző lejáratú állampapírok folyamatos megvételével. A sokkal érdekesebb kérdés, hogy van-e valami értelme? Egy négymilliós megtakarítás havi kamata a manapság jónak számító 4% mellett is adózás után 10.400 forint. Ha az inflációval is számolunk, akkor ebből még vissza is kell forgatnunk a tőkébe, hogy megőrizze az értékét. Havi ötezer forintos fix bevételért van értelme variálni?
Két évre keresek egy biztonságos befektetési alapot, lehetőleg magyar kötvényt tartalmazót. De félek attól, hogy ha emelkedik a kamat, akkor bukni fogok a befektetési alapon. Milyen alapot javasolnál, ami számomra megfelelő, de nem pénzpiaci, mert az túl keveset hoz?
Szerintem két évre felesleges befektetési alapokkal bíbelődni. Ilyen rövid távra csak alacsony kockázatú alap jöhet szóba, ez pedig valóban maximum kötvényalap lehet. De azt jól látod, hogy egy kamatemelkedés esetén akár sokat is bukhatsz rajta, főleg ha hosszúkötvény alapról van szó.
De egyébként is ott van az alapkezelői költség, az értékpapírszámla éves díja és egyéb költségek.
Én a helyedben besétálnék az államkincstárhoz és vennék féléves kincstárjegyeket, amit mindig megújítanék, amikor lejár. Se alapkezelői díj, se kockázat (félévente újat veszel, ha emelkedik a kamat, te is többet kapsz), se értékpapírszámlának nincs költsége. Szerintem egyetlen kötvényalappal sem járnál jobban, sőt.
Külföldre dolgozok webes munkát, az ügyfelek paypallal fizetnek. Nem szeretnék tovább feketén dolgozni, ezért kiváltanám a KATA-t. Kérdezem, hogy lehet-e KATA-val külföldre dolgozni?
Igen, semmi akadálya, csak ki kell váltani az eu-s adószámot. Egymillió felett ha számlázol egy cégnek, itt is be kell jelenteni az adóhivatalnál. De mivel valószínűsíthető, hogy nem jársz be naponta New Yorkba dolgozni a cég irodájába, nem fogják bújtatott munkavállalásnak minősíteni. (Valami hat szempont van, mint nem használod a cég eszközeit, nem származik a cégtől a bevételeid több mint 50%-a, nem a cég osztja be az idődet és a többi. Ha ebből legalább kettő nem áll fenn, akkor elfogadják.)
Azonban nagyon fontos, hogy az áfatörvény miatt külföldre nem számlázhatsz alanyi mentes minőségben! Vagyis csak áfás számlát bocsáthatsz ki, hogy neked kell-e befizetned áfát, azon múlik, hogy magánszemély-e vagy cég a számla befogadója és melyik országban lakik. Ha cégnek dolgozol, alapesetben nem neked kell fizetni az áfát. Erről itt egy jó összefoglaló, de mindenképpen ajánlom, hogy keress fel egy adótanácsadót. Én nem vagyok az, esetleg őt merem javasolni, ha te nem ismersz valakit, akiben megbízol.
Édesanyám meghalt, mi lesz az édesapámmal közös számlán tartott pénzével?
Ilyenkor a bank zárolja a pénzösszeg felét és csak a közjegyzői határozat birtokában adja ki a pénzt az örökösöknek. Ezt meg lehet előzni egy elhalálozási rendelkezéssel, erről már itt írtam. Akkor is érdemes vele élni, ha már idős a számlatulajdonos, ugyanis így elkerülhető a közjegyzői díj, ami az örökölt vagyon százaléka alapján kerül kiszámlázásra. Ha a bankbetét a rendelkezés miatt nem tartozik ide, annyival is kevesebbet kell fizetni és még az esetleges fél év várakozást is megspóroljuk.
A közjegyzői díjak mértékét itt találod.
50 angol fontot utaltam a forintszámlámról Angliába, a költségeket én fizettem. Kicsit megdöbbentem, hogy fillérekkel lett kevesebb az utalási költség, mint maga az elutalt összeg.
Hát igen, ezért olvasunk folyamatosan Kiszámolót. A megoldásról itt írtam tavaly.
Szia Kiszámoló!
Engem az érdekelne, hogy találok-e olyan honlapot, kalkulátort vagy képletet :), amivel ki tudom számolni, hogy ha egy adott hitelt már X ideje fizetek, akkor érdemes-e a maradékot egy összegben visszafizetni, vagy inkább várjam ki a futamidő végét?
Tündi, szerintem ezt az adott pénzintézetben tudják a legjobban... 🙂
HTundi:
Ha tobbb mind 2 honap van meg hatra a hiteledbol, akkor szinte biztos, hogy erdemes egyosszegben kifizetni ( lakashitelek eseten ). Az, hogy erdemes-e, tobbnyire a kamaton mulik, illetve az elo/vegtorlesztes koltsegen.
Talan csak az unicredit uj szemelyi kolcsonenel nem erdemes a 4. honapban, mert a koltsegeket mar levontak, kamatok meg nincsenek.
Szerintem is, de én szeretném előre kiszámítani - ha lehet -, tudod, hátha kicsit másképp számolnak, mit én. 🙂 Hallottam már rémtörténeteket, bár azok inkább devizahitel-végtörlesztéssel voltak kapcsolatosak.
elvileg mindenkepp erdemes lenne, a hitelkamat csak nem alacsonyabb mint a penzre kaphato beteti kamat, nem? :S
HTündi: A kérdés, hogy tudsz-e olyan befektetést, ami nagyobb kamatot hoz, mint a hiteledé. Ha van ilyen (valószínűleg jóval kockázatosabb egy bankbetétnél), akkor fizetheted a hiteled, és fialtatod a pénzed. Viszont a nagyobb kamat, nagyobb kockázat is, így lehet a végén fizetted a hitelt (a kamatokkal) és elbukod a pénzed, vagy egy részét. Így járnál a legrosszabbul. Ha biztosra akarsz menni, akkor fizesd ki a hiteled és tutira megspóroltad a jövőben fizetendő kamatokat, ez a biztos. Szerintem.
Témaindítónak az olvasói kérdésekhez bedobnék egy új témát, hátha egy cikket is megérni a vita után:
Minimálisan mekkora tőke szükséges ahhoz, hogy a tőke/ azaz a befektetés hozamaiból éljünk.
Remélem lesz rá kapás.-)
@portfolio: Ez engem is érdekelne. 🙂 Kiszámoló már írta a mai posztban, hogy 4 milla ehhez még kevés, mert csak kb. 5-10 ezret fial havonta. Feltételezem (bár lehet, hogy szőkenősen számolom), hogy a duplája, azaz 8 milla se hozna többet 10-20 ezernél, és ez még mindig kb. a tizede annak, amit már "megélhetésnek" nevezünk, azaz kb. 100-200 ezer ft-nak havonta. Ebből nekem úgy tűnik, saccperkábé 80 millió kellene hozzá, hogy meg lehessen élni belőle.
portfolio
Van, akinek elég 100ezer; van, akinek félmillió kéne havonta a megélhetéshez:)
@portfolio : a téma jó, csak azt azért érdemes tisztázni, hogy akarok-e mondjuk a gyerekek jövőjével foglalkozni. Mert mondjuk 50 millióból biztos meg lehet élni, de akkor a gyerekemnek egy fillér támogatást sem fogok adni
Portfolio:
Attól függ, mennyi elég neked a megélhetéshez. 🙂
Ha a magam esze után gondolkodom, akkor egy embernek, aki fenntart egy kicsi lakást, egy átlagos használt autót, és nincs hitele, elég havi 120 ezer forint. (Amiből egy keveset még félre tesz a váratlan kiadásokra, mint hűtő, mikro, stb csere.)
Ezen túlmenően tételezzünk fel 2%-os EHM-et, az infláció felett. (Azaz nem számolom az inflációt, egyszerűen azt feltételezem, hogy a befektetésed mindig legalább 2%-al több lesz, mint az infláció.)
Ekkor a matek így néz ki:
12 * 120 000 HUF = 1 440 000 HUF -> ennyit kell kitermelnie a tőkének évente
1 440 000 HUF / 0.02 (EHM) = 72 000 000 HUF
Röviden szólva: Nagyon sok tőke kell! 🙂 Persze ez lehet ingatlanban (ekkor lakbérből jön a pénz), vagy pénzpiaci befektetésekben, igazából mindegy. Persze, ha nagyobb EHM-ben hiszel, akkor kevesebb tőke is elég.
@portfolio
a (z általad) reálisnak tartott nettó hozam (kockázatmentes befektetésben!) és a havi készpénzigényed ismeretében fél perc megmondani. Amugy X.
Esetemben 80-150 között van ez az összeg, attól függően mennyire vagyok szerény és optimista kedvemben. 🙂
@lee732 : dehogynem. pont 50 millát fog kapni .... mikor elpatkolsz. 🙂
Látom van kapás a témára, remélem Kiszámolónak is lesz kedve, ideje rá:-)
Az eddigi kérdésekre válaszolva, konkrétan arra gondolok, hogy:
Mennyi az a tőke amiből 0% infláció feletti hozammal 40 évesen nyugdíjba vonulhatunk.
Attól, hogy hány gyermek, stb. van vonatkoztassunk most el, és inkább vegyünk alapul például egy 1. évi 2.500.000 Ft-os keretet, ebből kell kijönni az 1. évben. A további években ezt a keretet az infláció mértékével növeljük, feltételezve, hogy a tőkénk is ennyivel többet hoz minden évben.
Hogy változik a képlet, ha egyéb kockázatokat építünk be?
Az első kérdés/válaszhoz persze rögtön jön a következő kérdés (és úgy szeretnék választ kapni rá: akkor viszont mit érdemes kezdeni ~1-5 millió megtakarított forinttal (nem vállalkozói lét, nincs felfuttatandó cégem, "add nekem" (vagy másnak) jellegű ötletekkel kíméljetek, köszi.)
@portfolio
Azt hiszem volt már ilyen felvetés valamelyik cikk alatti kommentáradatban.
Szerintem eleve csak reálhozamról érdemes beszélni (mert különben feléled a tőkéd), aztán alapvetés, hogy 0 időpontban a tőke nagy része TBSZ-re megy, és annyi pénz marad azon kívül, amennyi 5-6 évre elég, amíg a TBSZ lejár, amiből kiveszünk annyit, amennyi a következő 5-6 évre kell, és a többi új TBSZ-be megy.
Így lehet számolni 2% reálhozammal (pmák: infláció + 2-3%). Ha fejenként 100 ezer kell a megélhetésre, és 4 fős a család, akkor az 400 ezer / hó, ami 4,8 millió évente. Ehhez 240 millió Ft lenne szükséges.
Felelős magyar 4-tagú család hogy foglaljon le 4 MOL Bubi bringát? (25 000 Ft lock a kártyán/bringa) Betéti kártya, hitelkártya, vagy ne is bringázzanak? 🙂
@portfolio
Erről már volt szó itt a blogon:
//kiszamolo.hu/penzes-ur-tanacsai/
Nyilván az emberfüggő, hogy mennyi havi kiadása van. Én jelenértéken olyan havi 150-200e közötti kiadásra terveztem, amihez 5% körüli kamatnál 50-60 millió kell. Államkincstárban nincs eho, ott kicsit kevesebb is elég:) Ezt 45 éves koromra szeretném összehozni (még van 16 évem:))
Egyébként az egész azon múlik, hogy most hány százalékát tudod eltenni a fizetésednek, és valamennyire a kamatokon természetesen.
Itt elég jól részletezve van egy ábrán:
mrmoneymustache.com/2012/01/13/the-shockingly-simple-math-behind-early-retirement/
Ugyanis ha fizetésedből semmit nem tudsz félre tenni, akkor ezt sohasem fogod elérni. Ha az egészet félre tudod tenni, (vagyis a kiadásod, ha van, nem a fizetésedből finanszírozod) akkor már kész is vagy, és holnap nyugdíjba mehetsz. A kettő között lévő rész függ a kamatoktól:
mrmoneymustache.com/wp-content/uploads/2012/01/ere.jpg
Tehát ha a fizetésed felét el tudod tenni, és mondjuk 4% infláció feletti hozamod van, akkor 19 éven múlva mehetsz nyugdíjba.
A megelhetesnel azt is figyelembe vehetjuk, hogy azert egeszsegesen akarunk elni, es egy keveset mozgunk. Ha meg mar mozgunk, akkor az lehet allat vagy novenytermesztes:) Akkor kevesebb penzre lesz szuksegunk.
@portfolio
en nyugdijjal kapcsolatban szamoltam ugy, hogy kb. 100millat kell osszegyujtenem ahhoz, hogy kellemes eletszinvonalon megeljek csak a kamatokbol. Ha azzal szamolok hogy nem akarom a toket mindenaron megtartani, hanem csak biztosra akarok menni hogy eletem vegeig nem lesznek anyagi gondjaim, akkor mar 50 millio is siman eleg (a nyugdijba vonulaskor, es itt azzal szamoltam hogy sehonnan nem kapok nyugdijat vagy mas egyeb bevetelt)
@portfolio
Milyen hozamelvárásaid vannak?
Évi 6% hozam mellett 20 millió Ft 1 200 000 Ft-ot "kamatozik" egy év alatt.
Évi 8% hozam mellett 15 millió Ft hoz 1 200 000 Ft-ot egy év alatt.
Így havi 100 000 Ft kitermeléséhez 15-20 milliós tőke szükséges.
Hosszabb távon a várható inflációt is figyelembe kell venni, de ökölszabályként jól használható ez a becslés is.
Jelenleg a legjobb kamat talán a területalapú támogatás 1Ha/216eu ergo 30Ha az 30*216*eu árfolyam legyen (300) = 1.944.000,- HUF/év a 30Ha most az alföldön kb 30milla és akkor még nem termeltél benne semmit...
35 éves vagyok, nem vállalkozó. Forintban 40 millió megtakarításom van és persze szeretnék mielőbb "nyugdíjba" menni.
Az igényeim nem nagyok, 60 négyzetméteres lakás (esetleg falun egy kisebb ház), maximum 3 milliós autó (ez már van).
Szerintem -mai értéken- havi 200'000-ből kényelmesen meg lehet élni.
1, Mekkora tőke kellene a "nyugdíjhoz" ha a kamataiból szeretnék megélni és még a lakást is meg kell vennem (ami legyen mondjuk 20 millió).
Konzervatívan számolva, nem hiszek az éves 10%-os hozamokban és a kockázat egyébként sem kívánatos ha a mindennapi kenyérről van szó.
2, Szerintem legfontosabb kérdés:hogyan lehet azt biztosítani hogy a tőkéd nem úszik el 50 év alatt? Bankban tartani nem biztos hogy jó ötlet, lásd bankcsőd, államosítás, miegyéb.
Ennek valami atombiztos dolognak kell lennie, hisz ez a hátralévő életed kulcsa...
@hulyegyerek :
A kulcsszo: diverzifikalas. Ha tobb helyen tartod a penzt ( kulonbozo orszagok ) valamint az tipusok kozott is diverzifikalsz ( reszveny, kotveny, allampapir, bankszamla ) akkor a kockazatod alacsony lesz ( hiszen elegge valoszinutlen, hogy egymastol tavoli orszagok, cegek egyszerre menjenek tonkre ), ha csodbe is megy valamelyik, akkor sincs nagy baj, mert a penzed egy kisebb resze uszik csak ( egy masik resz meg jol teljesit, mindjuk az arfolyamemelkedes miatt )
@hulyegyerek
Az a havi 200 nagyon hamar kevés lesz!
A lakás fenntartása (rezsiköltség, közösköltség, tartalék a felújításra, ...), a kocsi fenntartása (üzemanyag, szervíz, biztosítás, tartalék egy új kocsira, ...) havonta 100-at (de inkább többet) simán elvisz.
Havi 100-ból természetesen meg lehet élni, de akkor nyaralásra, sielésre, wellnessezésre és egyéb szórakozásra már nem igen marad!
Igazából neked kell eldöntened, meddig akarsz fizetésért dolgozni és mikortól szeretnéd, ha az addig felépített tőkéd dolgozna érted.
És ezt az utat egyedül, vagy családdal együtt kívánod bejárni.
Saját tapasztalatom, hogy az emberek 50-55 éves koruk körül kezdik úgy érezni, hogy elég volt a napi robotból, ideje lenne váltani, egy új életet kezdeni. Ekkorra általában már a gyerekek is kirepülnek, vagy legalább is kinőnek az iskolás korból.
Az az ideális, ha ekkorra már rendelkezel egy akkora tőkével, ami biztosítani tudja a megélhetésedet.
Ezt figyelembe véve, neked van 15-20 éved. Évi 3,5%-os átlagos inflációval számolva a mai 200 000 Ft 20 év múlva a dupláját, 400 000 Ft-ot fog érni.
Ahhoz, hogy 20 év múlva havi 400 ezer Ft-ot ki tudjál venni, legalább egy 80-100 milliós tőkére van szükséged! Ezt a meglevő 20 milliós tőkéből kiindulva kényelmesen fel lehet építeni!
20 éves időtávon a kockázatokat már nagyon jól lehet kezelni egy megfelelően összeállított portfólióval.
Két évnél picit több 25 hónapos befektetésre:
Ha most 1mFt-ért 2020/N vesz valaki államkincstárnál
13 hónap múlva lesz 60500Ft hozama -16% kamatadó 50820 Ft
Újabb 12 hónap múlva 2016 május végén cca. 5%-al számolva 50000Ft hozam -kamatadó 42000.
Tegyük fel az 2015 május 2X- 2016 május 2X időszakra is a jelenlegi 3,5%-ot fizet a kamatozó kincstárjegy 50.820 Ft -ra (5*10eFt-os KKJ)az kamatadó után 812 Ft kamat marad.
1.000.000 + 50.820 + 812 + 42.000 - 20.000 = 1.073.632 Ft lesz 2016 május végére ha jól számoltam.
A -20eFt -2% "bünti" Bónusz Államkötvényből idő előtti kiszállásért.
Ha mindezt TBSZ veszi valaki, majd 2016 május végén felmondja akkor kicsit több a kamat, mert 2015 május végén nem vonják le a kamat adót. 2017 tavaszán kell bevallani és megfizetni a kamat adót (vagy árfolyam nyereség adót?).
Folyt köv.
Fél éves kincstárjeggyel feltételezve, hogy végig 3,25% marad a kamat,
25 hónap alatt kb. 1.050.000Ft* gyűlik össze.
* Kamat/hozam számításnál probléma, hogy a kamatokból csak 10eFt-os KKJ-ek vásárolhatóak. Így félévenként érdemes átutalással kiegészíteni 10eFt-ra az összegyűlt, leadózott kamatot.
Illetve ha - akárcsak a fenti bónusz állampapírral összevethetőség kedvéért - tényleg 25 hónapra van belőve a befektetés az utolsó 1 hónapra diszkont kincstárjegy érdemes venni.
Érdemesebb lehet 1 éves KKJ-et venni, akkor elegendő 12 havonta ránézni, utalnia felkerekítéshez és a kamat is kicsit magasabb.
@hulyegyerek
Mr. Money Mustache oldalán a 25-ös aranyszabályt írta le, de szerintem a 33-as a tuti. Jelenleg a PMÁK ad 3% nettó infláció feletti hozamot TBSZ-re, ez sem atombiztos, de elég jó, és nincs vele sok macera, ha bármi közbejön, ki lehet belőle szállni minimális bukóval. És tessék diverzifikálni, átlagban a 3% össze fog jönni. Aggódni nem kell, lesznek jó és rossz évek, ezt el kell fogadni.
Tehát az éves mai 2,4 M Ft-hoz szerintem kb 80 millió kell, és van bőven rátartás benne. Véleményem szerint 1/4 nyugdíjnál jársz.
Egy emberre a 2,4 M / év az egészen jó, mi a három fős családdal - az autó amortizációját beszámítva - 4 M alatt vagyunk évente, és egészen jól élünk, járunk nyaralni, vidéki szülőkhöz, stb. Havi fixre a 100 nem megy el nálunk 2x BKV bérletestül és óvoda befizetéssel együtt sem, egy embernél pedig nincs annyi fix, ha odafigyel.
Zabalint:
Az általad számolt 240 millió tőke, és 4,8 millió éves költés esetén ha 40 évesen kezded, 92 évesen fogy el a tőke, ha 0%-os reálhozammal számolsz? Jól gondolom, hogy így jött ki a 240 millió?
Hülyegyerek:
Hasonló kérdés foglalkoztat, szintén jelentősebb tőkével.
Jó, hogy más is ÉRDEMBEN foglalkozik a korai nyugdíjjal, mert épp a minap keseregtem azon, hogy bezzeg USA-ban léteznek ilyen közösségek, Európában viszont nem igazán tudok non-profit befektetői klubról, ami tényleg non-profit lenne, azaz az értelmi szerzők nem a tagok lehúzásából szeretnének megélni....
Érdemes lenne csinálni egy non-profit befektetői klubot, mert láthatólag elég sok embernek van komolyabb tőkéje, és foglalkozik a korai nyugdíj gondolatával. A non-profit "klub" tagjai pl. havonta egyszer összeülhetnének egy kávézóban gondolatokat cserélni.
Akár előadókat is meghívhatnánk később, stb.
@portfolio
Nem, én 2% nettó reálhozammal számoltam, úgy hogy sosem éled fel, hanem továbbadod az utódaidnak a tőkét. 4,8 millió / 0,02 = 240 millió. Ugyanez 1% esetén már 480 millió lenne.
Én alapvetően úgy látom, kb. 2% reálhozam ami reálisan elérhető. Van ugyan infláció + 3%-os állampapír, de ezzel két okból nem számolok, egyrészt az infláció nem mindig követi le a te életed drágulását, ezért nem árt ahhoz képest óvatosabbnak lenni, másrészt külföldre diverzifikálnál, mert magyar államcsőd esetén nem akarnád elúsztatni a pénzed, ez meg csökkentené a várható hozamod némileg, ráadásul külföldön nem úsznád meg a kamatadót a legtöbb országban.
Zabalint:
"Én alapvetően úgy látom, kb. 2% reálhozam ami reálisan elérhető"
Nekem itt van egy nagy problémám, elég nehéz megmondani, hogy hány % a VALÓS reálhozamod. Kérdés, hogy mihez, milyen adatokhoz méred.
Engem ez zavar a legjobban a tőkéből való megélésben, szerintem ez az egyik fő bizonytalansági tényező, hogy a reálhozam tényleg reálhozam-e.
Egyelőre erre ötöltem ki a saját inflációs kosarat, és az összes költség vezetését. Így reményeim szerint néhány év múlva már látom, hogy mire lehet számítani...
@portfolio:
Ha evente felulvizsgalod a helyzeted ( vagyis, hogy a meglevo megtakaritas hany evre elegendo ), akkor azert eleg hamar meglatod, ha a realhozamod keves volt abbol, hogy hany evre eleg meg a meglevo megtakaritasod.
Az persze kerdeses, hogy tusz-e kesobb korrigalni, de legalabb idoben latod.
@portfolio
"épp a minap keseregtem azon, hogy bezzeg USA-ban léteznek ilyen közösségek, Európában viszont nem igazán tudok non-profit befektetői klubról, ami tényleg non-profit lenne, azaz az értelmi szerzők nem a tagok lehúzásából szeretnének megélni…."
Link, konkrét infó a klubokról?
@Kiszamolo
Disqus mint kommentplatform?
@portfolio
A saját inflációs kosárral is az a baj, hogy a jövőt nem látod, lehet hogy bizonyos dolgok, amikre sokat költesz, egy évtizedig nem drágulnak, majd pár év alatt sokat, a kamatok meg nem fognak a saját inflációs kosaradhoz igazodni. Szóval igen, ez a legnagyobb nehézség, hogy ezt megbecsüld. Szvsz érdemes inkább magasabbra becsülni, mint utólag pofára esni.
portfolio:
Ez tök jó ötlet! Mármint a non-profit befektetői klub.
Egyébként szerintem van már ilyen, csak nagyobb tőkéseknek, akik több száz milliós vagyonnal rendelkeznek. Pár évvel ezelőtt hallottam egy meglehetősen tehetős embertől, hogy ő tagja volt valami ilyesminek. Havonta ültek össze beszélgetni és előadásokat hallgatni, közösen elemezték hogy mi várható egy-egy politikai vagy gazdasági változás hatására stb.
Példaértékű lenne, ha tudna működni, hisz Magyarországon annyira nem jellemző, hogy egymás sikereiből tanulunk!
Szoktatok kereskedni a német tőzsdén?
Bud Fox (x5z7) téged valamiért mindig spambe dob a rendszer, pedig nem is vagy fenn az én spamlistámon. Mit csináltál te erről az IP címről, hogy ennyire haragszik rád a WordPress spamszűrője?
Én garázst vennék. Ha az első kérdezőt nézem, 4 misiből a környékünkön kijön jó esetben 3 is. Persze illeték meg minden, viszont utána havi 10-12-ért ki lehet őket adni. Így akár évi 432.000 Ft is összejöhet, ami majdnem 11%-os hozamot jelent. Költségekkel most direkt nem számoltam.
Bea:
"Havonta ültek össze beszélgetni és előadásokat hallgatni, közösen elemezték hogy mi várható egy-egy politikai vagy gazdasági változás hatására stb."
Na igen, pont ilyet kellene összehozni!
Kb. jól meg is fogalmaztad mi lenne a célja egy ilyen klubnak.
Nyilván célszerű lenne egy belépési küszöböt megállapítani, megőrzendő a dolog komolyságát.
A belépési küszöb ellenőrzése saját bevallás alapján mehetne, hogy ki mekkora tőkét forgat, úgyis tanulni ülünk össze, ha valaki kamuzik vessen magára.-)
janos:
"Ha evente felulvizsgalod a helyzeted ( vagyis, hogy a meglevo megtakaritas hany evre elegendo ), akkor azert eleg hamar meglatod, ha a realhozamod keves volt abbol, hogy hany evre eleg meg a meglevo megtakaritasod."
Igen, erre gondoltam én is.
Amit ezzel nem tudsz kivédeni, hogy mo-n a magántulajdon "újraelosztása" elég gyakori.
Ebből a szempontból MMM (ha már szóba került) mindkeéppen jobb helyzetben van.
Zabalint:
Igen, a saját inflációs kosár sem megoldás mindenre, mindenesetre talán jó indikátor, ahogy 'jános' is írta. Magadnak jelzésértékű, ha az éves költéseid a nyilvántartásod szerint pl. 5 év alatt évi 12%-al nőttek.
Akkor vagy kamu az összes elérhető inflációs adat és nincs reálhozamod, vagy a költéseid nőttek, nem az infláció ugrott meg, tehát van reálhozamod, csak túlköltesz, terven felül, azaz valahol elszámoltad magad.
Sziasztok, nekem is ezen jár gyakran az eszem (mennyi pénz kellene ahhoz, hogy ne kelljen többet dolgoznom, és hova kellene tennem azt a pénzt).
Ahhoz mit szóltok, hogy 8 millióért venni lakásokat (mondjuk úgy 10 db-ot), kiadni havi 45-50ezerét, ami éves szinten -mondjuk- 500-600ezer Ft bruttó, ez SZJA levonása után marad 420ezer/lakás/év, ami havi 35ezer Ft havi bevétel lakásonként. Ezzel a számítással nettó körüli 5% a hozam, ami pl. a lekötött bankbetétekhez képest jónak mondható, de jobb több már a "kamu" 1% infl. + 3% kamatú állampapírokkal elérhető eredménynél is.
Tudom, hogy benn ragadhat pénze az embernek, macerás is egy lakáskiadás, meg kis pénzt rá kell néha költeni az ingatlanokra, de ezt -az én véleményem szerint- némileg ellentételezi az, hogy ma az ingatlanok alulértékeltek, így középtávon mindenképpen, de akár rövidtávon is áremelkedésre lehet számítani,ez ismét pozitívum.
Jenő:
ezek nem igazán online szerveződések - legalábbis én nem tudok aktív online közösségről, és itt nem az MMM negatív kommentekre gondolok -, ezért csak elvi lehetőségként írtam. Ott kellene ehhez élni.
Fórum pl. korai nyugdíj témában:
forum.earlyretirementextreme.com/
Meri:
Jól értem, hogy 1 millió forintból 1millió 50 ezret hozol ki ezzel a megoldással 25 hónap alatt? Ez azért combos 5%, két év alatt, ami alig haladja meg a pénzpiaci befalapok éves hozamát (EHM: 2.1% körül) Akkor már inkább rövid kötvény alap, az évi 4-5%-ot is hozhat...
Vagy okosan kiválasztott részvény... Ha találsz magas diszkonton forgó orosz papírt, akkor a válság alatt betárazva két év alatt akár 15-20% is összejöhet... Bár nyilván a rizikó is nagyobb 🙂
Elnézést, félreértés, félreértettelek a témában. A hozamokról általában pedig azt érdemes elmondani, hogy csak az a hiteles, aki legalább 3-5 éven keresztül hoz évi 10-15%-ot, nem pedig egy héten keresztül, mint sok hazardőr. A hosszú távú sikeres befektetés a mottó, nem a rövid távú, állítólag vannak spekulánsok, akik hiába kerestek pár hónapon keresztül nagyon jól, a végén elcsórósodtak.
"Se alapkezelői díj, se kockázat..."
Természetesen kockázat mindenben van, legfeljebb nagyon kicsi 🙂
Olvasói kérdés:
Naprakész értékpapírszámla-árösszehasonlító oldalt keresek. Anything, anyone?
Érdeklődnék, hogy szerintetek nyárra (július vége, augusztus eleje) mikor érdemes eurót váltani? Kb 250-300 e Ft-ról lenne szó, most elég drágának tartom, de mivel nem volt rá szükségem eddig nem is figyeltem az árfolyam mozgását. Most 307-310 körül jár, érdemes várni még egy kicsit, vagy ez csak drágább lehet már csak?
Hunt3R: Kiszámoló második válaszára reagáltam.
1mFt-nál féléves kincstárjegy hozama most, kamat adó levonása után 13650Ft.
2. félévre már 1.01mFt lehet lekötni, de mi lesz a fennmaradó 3650Ft-al?
Erre a problémára próbáltam rámutatni.
Ha valaki fél évenként ezt a maradék kamatot kiegészíti utalással akkor 5,5%-ot is össze lehet hozni, vagy ha valaki több 10mFt-ot tart ebben.(feltételezve végig a 3,25% hozamot)
24 helyett 25 hónap az eggyel felette lévő Bónusz Államkötvény fordulója miatt jött. Bónusz Államkötvénnyel több hozzam jön össze.
A kérdésben ment a parázás a kötvényalapokról, ha megy fel a kamat. Ezt a kockázatot Kiszámomló is visszaigazolta.
Hunt3R: befektetési alapok kontra államkincstári számla
Ha csak ez a befektetés miatt kell értékpapírszámla, az mennyibe kerül 2 évig? Cca 4eFt-ra becsülöm és/vagy vételi/eladási jutalék.
Valamint 1mFt-nál kb. 6eFt a KP felvételi díj.
1mFt-nál el is ment 1%, kb. 4,5 hónapnyi hozam.
De 10mFt-nál is 0,4-0,7%
Van a hozam plazánál számlám, azért nyitottam mert ott sok minden elérhető. Aktuális hirdetmény szerint 0,45% ha átutalok onnét a bankomba, majd újabb 0,3-0,6% tranzakciós díj mire tovább utalom, vagy KP-ban felveszem. (össz. 0,75-1,05% jelenleg)
Szerencsésebb? esetben folyó számla vezető bankjában van az embernek értékpapírszámlája. Ekkor ingyenes közöttük az átvezetések, de akkor meg fent kell tartani egy díjjak szempontjából valószínűleg nem a legoptimálisabb bankszámlát, bankkártyát.
A kérdező 2 éves befektetési időtávjában manapság már elég húzósak ezek a díjterhelések.