A sokadik kisvállalkozói tanácsadás után úgy látom, érdemes újra írni a legalapvetőbb kisvállalkozói pénzügyi hibákról.
Ezeknek a tanácsadásokban az a közös, hogy a kisvállalkozó keményen dolgozik, küzd, a szakmáját jól ismeri és még azt is gondolja, hogy sikeres a piacon, azonban mindennapi filléres gondjai vannak és nem tudja, hol a hiba.
Mennyi a költséged?
Legutóbbi ügyfelem kifejtette, hogy amikor árat kalkulálnak, nem felejtik el beleszámítani a hatezer forintos rezsi óradíjat a végső árba. Amikor rákérdeztem, hogy ez a szám hogy jött ki, csak az volt a válasz, hogy hát mindenki ennyivel számol a szakmában.
Itt kezdődik az első és legsúlyosabb probléma. Fogalmunk sincs, mennyi is a valódi költsége a cégnek és azt hogyan kellene ráosztani a termelésre.
Az alkalmazott munkadíját és a nyersanyag költségét még csak-csak tudjuk (bár vannak komoly gondok néha az anyagköltség meghatározásával is), de mással már nem számolunk. Pedig mindent össze kell adni és leosztani a munkaórák számára. A mindent azt jelenti, hogy mindent. Faxpapír, telefonszámla, könyvelő havi költsége, telephely bérleti díja és biztosítása, az irodai légkondi éves karbantartási költsége, a raktár kifestésének a költsége három évente, marketing kiadások, adminisztratív dolgozók fizetése, minden, minden, minden, ami csak valaha felmerül a céggel kapcsolatban.
Ha van négy termelő alkalmazott és egy adminisztratív dolgozó, akkor havi 22 munkanappal számolva napi 4×8 munkaórát alapul véve kell az egyéves költséget visszaosztani, ebből lesz a rezsi óradíj egyik tétele.
Ehhez persze az kell, hogy minden költséget feljegyezz, ami felmerül a cég életében, legyen az olyan kicsi tétel, mint egy 300 forintos parkolás.
Nem kell más ehhez a feladathoz, mint pontos adminisztráció és józan paraszti ész. Mindent összeadsz és elosztod a kapott összeget a példában szereplő négy termelő munkás napi nyolc órájára. (Ugye nem felejtetted, hogy minden alkalmazott vagy 35 napot nem dolgozik évente szabadság miatt és vannak fizetett ünnepek is, ahogy betegszabadságok is? Vagyis egy átlagos alkalmazott 10 hónapot dolgozik csak a 12-ből. Tehát a fenn említett 22 munkanap sem 22 nap igazából havonta, hanem csak picit több, mint 18 nap.)
Az a fránya amortizáció
Állandó probléma, hogy a kisvállalkozók elfelejtik a termelőeszközök amortizációját. Ha vettél egy gépet 10 millióért, ami 9 év múlva egymilliót ér, akkor némileg egyszerűsítve évi 1 milliót, havi 83 ezret buksz a gép amortizációján. Ha havi 120 órát megy a gép, akkor 700 forint csak a gép amortizációja óránként, s hol van még a karbantartási, felújítási és üzemeltetési költség? Ez csak az a kiadás, hogy 10 év múlva kuka a termelőeszköz. Nesze neked 6.000 forintos rezsi óradíj.
De remélem nem feledkeztél el arról se, hogy a vállalkozás irodai számítógépei is amortizálódnak. Ha háromévente veszel 3 új laptopot az irodába 700 ezer forintért, azt is oszd vissza a termelésre. Meg a mobiltelefonokat. Ja és persze az autók értékvesztését is, ami szintén több milliós tétel évente. Ezeknek mind-mind meg kell jelennie a rezsi óradíjban.
Erről egy tanulságos cikket itt írtam régebben.
Tehát a rezsi óradíjba beleszámolunk minden folyóköltséget visszaosztva és a termelőeszközök amortizációját is. De ezzel még nem vagyunk kész.
Fejleszteni miből fogsz?
A legtöbb kisvállalkozó elfelejti, hogy a fejlesztéshez pénz kell és ezt elfelejti belekalkulálni az ügyfelektől elkérendő árba. Mivel nem kalkulálta bele a vállalási árba, ezért a saját zsebéből kell majd pótolnia ezt és a magánvagyonából kell a cégét fejleszteni. Na, ezért se lesz soha pénze, mert átlényegül új termelőeszközbe, így a cége nem a vagyonát fogja gyarapítani, hanem éppen fordítva, folyamatosan apasztani fogja azt a fejlesztési igények miatt.
Ezért már előre kalkuláld ki a várható fejlesztések irányát és költségét és azt add hozzá minden egyes munkához! Mert ha nem teszed, akkor nem fogod érteni, miért szegényedsz folyamatosan és nem gyarapodsz.
Kell egy új gép két év múlva 8 millióért. Addig még 13.800 munkaórát fogunk termelni a négy emberrel, tehát 580 forintot még hozzá kell adni a rezsi óradíjhoz.
A tőke is pénzbe kerül
Újabb gyakori hiba, hogy az emberek elfelejtik a tőke költségét. Ha van 50 millióm, ami a cégben áll termelőeszközben, akkor nem tudom betenni a bankba, tehát elveszítem annak a kamatát is. Ha 4% hozammal számolok évente, akkor 2 milliót bukok mint tulajdonos azon, hogy a tőkémet itt kell kamatmentesen tartanom mondjuk raktárkészletben. Ez évi 6.900 munkaórával óránként 290 forint kiadás nekem, mint tulajdonosnak.
Erről itt írtam egy szintén tanulságos cikket, miszerint van olyan vállalkozás, ami azért tűnik nyereségesnek, mert rosszul számolunk.
Ha az összes fenti tételt becsülettel kiszámolod, nagyjából megkapod, mi az a minimális költség, amit minden munkára rá kell terheljél ahhoz, hogy legalább nullán legyél.
Ha ez alatt dolgozol, akkor csak veszteséget termelsz.
De ha már így belejöttem, nézzünk néhány további gyakori problémát.
Soha ne tartozz az adóhivatalnak!
A legtöbb veszteséges vállalkozás azért él sokkal tovább, mint kellene neki, mert a tulajdonosok az adóhivatal pénzéből pótolják a veszteségeket, ezzel magukat is becsapva, mert nem jönnek rá, hogy veszteséget termelnek hétről-hétre.
Nem fizetik be az áfát, csúsznak ennek-annak a befizetésével. Először csak egy-két hetet, aztán egy-két hónapot, végül már milliós adósságokat görgetnek maguk előtt.
Nagyon becsapós az adótartozás. Az adóhivatal nem hívogat hetente, mint a beszállítód, nem kapcsolja ki a telefonod, mint a mobilszolgáltatód, ezért sokan az adóból foltozgatják a hiányokat.
Azonban amikor eléri a tartozás nagysága az adóhivatal ingerküszöbét, a legrosszabb hitelező lesz belőle, ráadásul a törvények is neki kedveznek. Ő lesz a rémálmod, bármit bármikor végrehajt, lefoglal vagy a számládról az összes pénzt leemeli és még csak el sem évül a tartozás.
Soha ne sétálj bele ebbe a csapdába. Az adók mindig legyenek időben befizetve. Ha nem tudod ezt megtenni, ez legyen számodra vészcsengő, hogy valószínűleg veszteséges a vállalkozásod és jobb mihamarabb változtatni, vagy abbahagyni az egészet.
A cash-flow és a nyereségesség két külön dolog
Cash-flownak hívjuk a cég pénzáramlását, hogy mindig van pénz kifizetni a számlákat. Ennek semmi köze ahhoz, hogy nyereségesen termelsz-e!
Lehetsz borzasztó nyereséges, de ha mindenki késve fizet, úgy mehet tönkre a céged, hogy egyébként a profitrátád 100%-os volt.
Ezért fontos az úgynevezett cash-flow menedzsment is, hogy mindig legyen készpénz a folyó kiadásokra.
Ezért tilos például a forgótőkéből beruházni egy termelőeszközbe. Mert a termelés nyereségesebb lesz az új géptől, csak éppen a cég meghal a forgótőke hiánya miatt.
Természetesen ha mindig veszteséggel termelsz, előbb-utóbb ez kihat a pénzáramlásodra is. Nagyon gyakran a készpénz hiánya mögött a veszteséges termelés áll. Ez nagyon komoly tünete annak, hogy lehet, nem nyereséges a cég termelése.
Az én pénzem vagy a cégé?
Sok kisvállalkozó összekeveri a cége pénzét a sajátjával, rájár a céges kasszára, aztán a saját zsebéből fizet céges költségeket, a cégautójával hozza haza a gyerekeket az iskolából és a többi.
Ennek a vége egy nagy katyvasz, fogalmad se lesz, hogy akkor most mennyi profitot termel a céged, vagy egyáltalán nyereséges-e.
Élesen különítsd el a céges és a magán költést, mert egyébként képtelenség tisztán látni a pénzügyekben, anélkül meg nem tudsz jó pénzügyi döntéseket hozni.
A megoldás egyszerű, mint a faék: adj magadnak fizetést és csak abból költs. (Nem feltétlen adózási értelemben mondom, erről már itt írtam régebben.)
Miért akarsz te mindenkit kiszolgálni?
Állandóan azt hallom, hogy sok kisvállalkozás minden piszlicsáré munkát elvállal megszokásból, ezért nincs ideje pénzt keresni. Józsi bácsi fűkaszájához új tengelyt esztergál egy marék rizsért, vagy Joli néni százéves bútorát újítja fel gombokért.
Gyakran nem teheted meg azt a luxust, hogy ilyen munkákat elvállalj.
Az ügyfelek 20%-a hozza a bevétel 80%-át és a problémák 80%-át is az ügyfelek 20%-a generálja, akik jellemzően abból a körből kerülnek ki, akit egyébként semmi hasznot nem hajtanak.
Az említett esetben is felmerült, hogy akár két embert is el lehetne küldeni a négyből, ha nem vállalnának el piszlicsáré munkákat. A bevétel 80%-át hozó munkákra elég a maradék két ember és a cég költsége úgy leesne, hogy kevesebb munkával valószínűleg többet keresne a cég.
A növekedés kényszere
Nagyon sok emberrel beszéltem, akik elmondták, hogy igazából addig kerestek jól, amíg ők egyedül, vagy ők meg egy segéd dolgozott a cégben. Aztán elkezdtek nőni, már 30 fős a cég, de igazából a főnök kevesebb pénzt visz haza, mint amikor egymaga dolgozott.
Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy mi a csodának csinálod így?
Egy srác is bútorokat javított háznál és nagyon jól ment a bolt. Volt egy segédje, meg egy szakadt furgona és szénné kereste magát.
Most egy hatalmas bérelt telephelyen és bemutatóteremben több tucat emberrel bútorjavítással, bútorgyártással és értékesítéssel foglalkozik, hatalmas árukészlettel és fejfájással és kevesebbet tud hazavinni, mint régebben.
De mint mondtam, ez meglepően gyakori eset.
Ezért ne akarjál minden áron növekedni! Ha a fentiek alapján kiszámolod, hogy mennyit kell keresned és előre kiszámolod, hogy növekedés esetén a hasznod is minimum lineárisan nőni fog, akkor növekedj, egyébként ne. A növekedésnek csak akkor van értelme, ha a profitod nő, nem akkor, ha a cég mérete, a fejfájás, a kockázat és a munka mennyisége nő csak.
Előleg nélkül soha
Beszéltem valakivel, akitől berendeltek méretre vágott fém alkatrészeket több milliós összegben, de előleget nem hajlandóak fizetni, mert mi az, hogy nem bíznak meg bennük, különben is, nekik is majd csak akkor fizetnek, ha kész a munka.
Soha ne legyél ennyire naiv és felelőtlen. Először is olyan céggel nem boltolunk, aki nem képes kifizetni a munka felét előre. Az ilyen cég csóró, a legkisebb fennakadás esetén örökre búcsút mondhatsz a pénzednek.
Miért nekem kelljen megbízni benne, bízzon meg ő énbennem. Ha legyártasz méretre valamit és nem veszi át, utána a hajadra kenheted, nem tudod eladni, csak hulladékvasnak.
Stressz-teszt
A fentihez kapcsolódik, hogy mindig végezz stressz-tesztet a cégeden minden munka elvállalása előtt. Ez azt jelenti, hogy vizsgáld meg, mi lenne a cégeddel, ha ezt a munkát nem fizetnék ki, vagy 90 nap késéssel fizetnék csak ki, esetleg kötbért vernének rád, ha csúszol a szoros határidővel.
Ha a céged belerokkanna, ha a munkát nem fizetnék ki, vagy nem tudnál kigazdálkodni egy tízmilliós kötbért, akkor mondj nemet az ajánlatra, akármennyire is vonzónak tűnik. Egyszerűen túl nagy falat neked.
Soha ne állj egy lábon!
Állandó visszatérő mondat, hogy a vállalkozó minden pénzét visszaforgatja a vállalkozásába, mert hogy ott hoz a legtöbbet.
Ez nagyon veszélyes és rövidlátó dolog.
Ahogy nem tartjuk az összes pénzünket magyar állampapírban, vagy mondjuk Google részvényben, vagy bármi másban, így a saját vállalkozásunkban sem lehet az összes vagyonunk.
Elég egy ügyetlen könyvelő, egy csaló üzlettárs, egy rossz üzleti döntés, egy 200 milliós kártérítési per, bármi és az egész életednek a munkája semmivé lesz.
Ezért fontos, hogy ne vegyél ki mindent pénzt a cégből, hogy tudjon fejlődni (már ha van értelme, lásd fentebb), de legalább ilyen fontos, hogy ne is tartsd az összes pénzedet a cégben.
Mennyit szeretnél keresni?
Vállalkozni akkor van értelme, ha legalább háromszor annyit keresel, mintha alkalmazott lennél. Tiéd a kockázat, a felelősség, a nemfizető ügyfelek, a problémák, az adózási akadályok és minden egyéb.
Döntsd el, mennyit szeretnél nettóban keresni, majd kezdj el visszafelé számolni, mennyi árbevételt vagy profitot kellene ehhez elérnie a cégnek.
Volt már olyan tanácsadás, aminek az lett a vége, hogy mivel sehogy nem lehet kihozni a cégből annyi bevételt, hogy akárcsak egy tisztességes alkalmazotti fizetés kijöjjön belőle, ezért be kell zárni a céget és el kell menni alkalmazottnak.
Nincs ezzel semmi baj, de nagyon sokan nem mernek ezzel szembenézni és évekig csak a mínuszt termelik. Ne félj szembenézni a tényekkel.
Mivel lassan már inkább könyv, mint bejegyzés lett a terjedelem, most abbahagyom. Remélem, egy kicsit tudtam segíteni, mit is kellene átnézned a vállalkozásod pénzügyeiben.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
A hazai KKV szektorban még mindig igen nagy a sötétség ilyen téren. A NAV viszont jelentősen változott, már néhány tízezer forintra kiadják az inkasszót, a végrehajtó kb. 1 millió felett jön.
Az előleg kérdés azért nagyon kétirányú utca.
Egyedi, méretre gyártott terméknél szükséges, ez kétségtelen.
Azonban a közelmúltban járt úgy az egyik napelemes fórumon egy napelemes rendszert megrendelt fórumtárs, hogy kifizetett többszázezres előleget, a cég pedig becsődölt, futhat a pénze után.
Itt én pont azt mondom, hogy olyan céggel nem állok szóba, aki nem képes 1M Ft-ért megelőlegezni az anyagot. Annak semmi akadálya, hogy mielőtt elkezdik a telepítést, leteszem az előleget, de olyan terméknél, ahol ha én esetleg visszalépek, már aznap felszerelhetik a következő ügyfélnek, nem fizetnék előleget...
Ebben a bejegyzésben főleg mikrovállalkozásokról van szó mint kisvállalkozásokról. A kisvállalkozások pénzügyi alapjai a több évre fix jövöbeli megrendelések haverok által, erős hátszéllel.
Itt egyik napról a másikra "rászabadították" a vállalkozói létet a népre, a legtöbben próba-szerencse alapon, vagy kényszerből kezdték el, minimális kalkulációt végezve. Sajnos, ez még a mai napig is így működik, pedig pl. a kamarák megragadhatnák a lehetőséget és a pénzbeszedésen kívül valami hasznosat is csinálhatnának, ingyenes ( és használható) tanácsadás formájában.
A cikkben szereplő, alapvető tudnivalókon kívül még számtalan buktató van: pl. feketén dolgozó konkurencia, lopós alkalmazottak, baleset, betörés, bírságok. Ezekből csak egy is komoly fejfájás és nullára redukálhatja egy gyenge lábakon álló vállalkozás profitját.
Amúgy ez a stessz teszt jó dolog, de nagyon nehéz lehet egy jól fizető, komoly munkát lemondani emiatt.
@szocske Márpedig a boltban sem úgy kapod a kenyeret, hogy akkor fizeted ki ha már otthon megetted. Egyébként pont az anyagköltségre szoktak előleget kérni, és a munkadíjukat adják hitelbe. Bebaszna ha egy ácsnak saját zsebből kellene a tetőanyagodat megvenni, kiszállíttatni, felépíteni, fizetni az embereit 3 hétig, és te majd a végén esetleg méltóztatnál fizetni. Még ha meg is lenne rá a 10 milliója, nem kockáztatná ilyennel, arra mérget vehetsz. De sztem te sem, ha az ő helyébe lennél. És hogy is van a törvény? Az előleg visszajár de a foglaló nem. Szóval én még csak nem is előleget kérnék, hanem vmi komolyabbat.
Anno kiszámoltam: EVÁ-s BT-m volt, magam is meglepődtem az eredményen.
Arra voltam kíváncsi, hogy mennyi adóelőnye van a BT-nek az alkalmazotthoz képest (szolgáltatás, tehát anyagköltség nem volt).
A lényeg: nem csak az épp megmaradó dolgokat számoltam bele, hanem mindent: betegség, szabadság, nyugíjra félre kell tenni, stb. Ami nem volt benne, az a kockázati elem, nehezen számszerűsíthető (vállalkozóként a munka könnyebben jön és megy).
Az eredmény meglepett: 500e Ft bruttó fizetés felett kezdte megérni a vállalkozás. Anyagköltség, amortizáció nélkül (nem volt jelentős tétel az én esetemben).
A másik a rezsióradíj.
Csalóka, mert függ a megrendelés állománytól. Ha kevés a megrendelés, akkor a kisértékű munka is segít belőle kifelé, a gond akkor van, ha helyette nem fér bele a nagyobb értékű. És, van az a nem számszerűsíthető rész, ami az, hogy valaki hoz egy nem túl jó munkát, majd ajánl valakinek, aki hoz jót.
Szívem szerint a rezsi óradíjat kétfelé venném, van egy minimum (részben a bérköltség alapján részben alapvető költségekből), ez a minimum amiért be lehet vállalni egy melót, és egy optimum rezsióradíj, ami a hosszú távú működést is fedezi.
Walaki, pusztító hiba a rossz munka is jobb, mint ha nincs munka elmélete. Látszólag igaz (a nulla bevételnél a kicsi is jobb), de ezért van az, hogy az átlag magyar kisvállalkozó évek óta ráfizetéssel termel.
Áron alul akkor lehet elvállalni egy munkát, ha közel biztos, hogy ezért cserébe egy jólfizető munka jön.
Ha nem éri meg, hogy egy munkát elvállalj, mert ráfizetés, akkor nem kell elvállalni. Ha nincs elég jólfizető munkád, akkor pedig meg kell keresni az okát és azt kijavítani, nem évekig vegetálni a ráfizetéses munkák tengerében, ahol a ráfizetéses munkákból származó bevétel csak az agóniát húzzák el még pár évvel.
Azt írod, hogy vállalkozni csak akkor van értelme, ha legalább háromszorosát keresem, mint alkalmazottként. Szerintem ha ugyanannyit megkeresek, ugyananyi munkával, akkor már inkább magamnak dolgozok. Persze nagyobb felelősség, nagyon sok macera, utánajárás, nincs hétvége, hanem aktuálisan megoldandó feladatok vannak. Cserébe saját magad rendelkezel az időd felett, oda mész és akkor, amikor akarsz, nem b...gat a főnök. Meg rá vagy kényszerítve, hogy folyamatosan új ötleteken agyalj, ami bejöhet később, ez viszont az alkalmazotti létre nem jellemző.
Leegyszerűsítve kérdés formájában: melyik jobb, ha azt csinálod amit szeretnél vagy ha olyat kell csinálnod, amit nem szeretsz, de azt kétszer annyiért?
eferix, be kell áraznod a kockázat árát is.
@eferix
elsőre jónak tűnik, de:
"saját magad rendelkezel az időd felett, oda mész és akkor, amikor akarsz," - inkább az a jellemző, hogy SOHA nincs szabad időd.
" nem b…gat a főnök" - cserébe b.gat az ügyfél
"rá vagy kényszerítve, hogy folyamatosan új ötleteken agyalj, ami bejöhet később," - ez egy ideig élvezetes és örömteli, de egy idő után idegőrlő is lehet. Főleg ha nem nagyon jönnek be később az ötletek, akkor egy idő után azon stresszelsz majd, hogy miből fogsz megélni
Jó cikk, szerintem nem lehet eléggé hangsúlyozni mennyire fontos ismerni minden kiadásod, és nem csak hasraütéssel számolni. A magánéletben is így van szerintem, az üzleti életben viszont végképp. Ha valamit tanított a multi nekem akkor az az hogy mennyire fontasak az adatok. Jó és pontos adatokból lehet jó és pontos elemzést csinálni. "In god we trust, all others bring data"
@laya de a boltban pont akkor fizetek a kenyérért, amikor az a kezemben van, és max. egy tolvaj veheti el.
Az említett napelemes beruházásnál a cég egy 1M körüli telepítésre elkért kb. 600 ezer előleget, majd eltűnt. Ja, visszajár, csak nincs kitől visszakapni.
Egészen más a helyzet, ha én magam megveszem a faanyagot, kiszállításkor kifizetem, az áccsal pedig a munka elvégzésére szerződöm.
Nem várom el a napelemes kivitelezőtől, hogy felmásszon a tetőre, amíg nem fizetek, de nem fogok kifizetni többszázezret egy szerződésre, miszerint majd hónapok múlva csinálnak valamit.
Ha ő kihozza a napelemeket a ház elé, még csak a szállítási költséget kockáztatta, ami legyen mondjuk nagy jóindulattal 50 ezer Ft, miért kockáztassam én a félmilliós-milliós anyagköltséget?
Nem vagyok vállalkozó, de azért ez szerintem nem teljesen így van: "Cserébe saját magad rendelkezel az időd felett, oda mész és akkor, amikor akarsz, nem b…gat a főnök."
Mint ügyfél, kb én vagyok a "főnököd", ha nem tudsz akkor jönni, ami nekem jó,akkor keresek mást, természetesen rugalmas vagyok, egy bizonyos pontig. (valós példával is szemléltetném: múltkor elromlott a wc tartály, nem sikerült megjavítanom. Szokásos vizes hív, csak másnap tud jönni. Új vizes keres, felhív, 1 óra múlva jött, megszerelte.Kb 1 hónap múlva a tartály végleg bedöglött. Természetesen az új vizessel cseréltettünk).
Mondjuk a "ne vallalj el piszlicsare munkat", sajnos mar csak ilyen mesterek vannak, mindenki full konyhabutort akar kesziteni, senki sem akar csak egy polcot vagy egy szigetelest vagy egy kiszakadt ablakkeretet megjavitani...kismunkakra mar nem talalsz mesterembert.
Hány embernek el kellene ezt olvasni...
,,Jóvan, két sör lesz...'' alapon futnak az öreg esztergályosok. Jó, az a gép sosem amortizálódik le 😀
@vgaborka
Nem így van.
A vállalkozó azt a munkát vállalja el, amelyiket akarja. Nyilván ő sem fog egy olyan helyre visszamenni másodszorra, ahol elsőre is csak két rendőrrel vagy szekrény méretű kopasszal sikerült fizetésre ösztönözni a tisztelt megrendelőt, mert ilyen is volt.
Aztán itt a mi szakmánk, sírnak a megrendelők, hogy ,,mi van, nem kell a pénz?''. Hát nem bzdmeg 😀 idehoznak minden szart, hogy ebből kéne csodát tenni, persze olcsón. Van aki fát akar megmunkáltatni, meg sem éri azért kétszer pucolni a gépet... ha meg mondod neki hogy hát akkor 40 ezer lesz, egyből falfehér meg óbégat hogy mocskosrablóbanda. De 4 ezerért... hát nem csinálom meg, és nem érti meg, hogy a gép óradíja nem kockadobás alapon dől el, és csak őrá várt a gép..
Ejj, ezek a mesterek...
En is szerettem volna egyszer 2 db 20mm-es kromcsovet 14cm-es sugarban meghajlittatni.
Talaltam a lakashoz eleg kozel egy fembutor keszito ceget.
Bementem hozzajuk munka utan, hogy itt vannak a tervek, mennyiert, es mikorra tudna elvallalni?
Elmagyaraztam, mit akarok, es akkor mondja, hogy 5000-ert vallaja 3 hat mulva.
Mondom, OK!
Erre 3 het mulva elkezdodott a maszatolas, es a sokadik telefonom utan kibokte, hogy "inkabb megsem vallaja"
Remek.
Akihez utana mentem, azok foleg lezervagassal foglalkoznak.
Neki is elmondtam, hogy mi kellene es ezt mondta:
" Tudod, meg tudnank csinalni neked, de nem javaslok, mert altalaban nem foglalkozunk csohajlitassal, es ez eleg specialis iv, igy kellene eloszor szerszamot csinalni hozza, es szerintem nem akarsz ezer plusz 50 000-et fizetni, de mi lenne, ha 8000-ert kivagnank neked 8mm-es rozsdamentes acelbol?"
@tgwh
Igen vállalkozói szempontból ez így van, hogy azt vállalsz el amit akarsz, én ezzel maximálisan tisztában vagyok. Én viszont, azzal dolgoztatok, akivel akarok (max megszívom), aki a prímást fizeti az kéri a nótát (vagy, hogy van ez a mondás).
Mint írtam a "szokásos" szakit hívtuk először (már többször csinált ezt-azt, szóval elvileg ismert minket, ha nem vezet az ügyfeleiről nyílvántartást, azaz ő baja), ő sajnos nem tudta elvállalni (lehet, hogy rajta kívül álló okokból, de nekem mindegy). Ezért kerestünk újat, bevált. Ebben az esetben olyat kerestünk, aki 0-24-es.
Szerintem alapszabály, hogy az ügyfélnek mindig igaza van, max úgy kell terelni, hogy úgy legyen igaza, ahogy te akarod, vagy ne legyen az ügyfeled.(Ja igen, és az ügyfél mindig hülye).
@laya
Nagyon rossz a kenyeres hasonlatod. A pék pont hogy megelőlegezte az anyagköltséget, mikor megrendelte a lisztet, élesztőt, stb., majd megsütötte a kenyeret, te pedig a már kész terméket vetted meg. A kenyér megevése már a felhasználás. Az ácsra lefordítva amit mondasz az olyan, hogy még jó, hogy nem a tető 5 éves használata után fizet a megrendelő. Persze ki tudja, ha neked kenyér előfizetésed van, az más, de ilyen üzleti modellről az élelmiszereknél még nen hallottam.
Amúgy a Pareto elvről annyit, hogy az csak a látszat. Az, hogy az ügyfelek 20%-a hozza a haszon 20%-át, nem jelent feltétlenül rossz üzleti modellt. Lehrt, hogy a munkák/ügyfelek jobbik 20%-a nem lenne, ha a vállalkozó nem vállalta volna el a haszontalanabb 80%-ot, illetve ha elkezdené leépíteni a rossz ügyfeleket, simán lehet, hogy lelép a 20% java is. A jó kereskedő emiatt nem bunkó még a bunkó vásárlóval sem.
Zabalint, sokan meg kivágják a bunkó ügyfelet, akivel mindig csak a baj van.
Volt, aki megnézte, hogy az összes problémázás 90%-át öt ügyfél okozza. Kerek perec megmondták nekik, hogy vagy észhez térnek, vagy rontsák máshol a levegőt.
2 észhez tért, 3 elment örökre, a problémázás meg a nulla közelébe esett, rengeteg energiát szabadítva fel ezzel.
A problémás és a nem kifizetődő ügyfeleket lapátra kell tenni. Ha van működő marketingje a cégnek, akkor semmi szüksége a rossz ügyfelekre.
A haszon 80%-át.
Nem tudom, hogy mennyire pénzügyi téma, de ami nekem mindig hiányzik rengeteg cégből, az egy becsületes, karbantarott (szép magyar szóval up-to-date) honlap. Ezt csak azért írom, mert ennek is megvan az ára (drága a fejlesztő) és nem tudom ezt mennyire szokás bekalkulálni a rezsibe, bár a fentiek alapján ezt is illene.
@Kiszamolo
Szerintem meg erre nincsen általános szabály, van olyan rossz ügyfél, akit már megéri kidobni, meg van olyan, akinél többet ártana a hírnév romlás, mint amennyi haszna lenne, ha kidobod. Nagyon hamar felkopna annak a vállalkozónak az álla, aki az összes kicsit is problémás ügyfelet kidobná.
Nagyon nagyon jó cikk. Gratulálok.
Piti munkákat meg tényleg nem kell elvállalni, ez igaz az én szakmámra is. Piti ügyfél piti ügyfelet küld, a munka ugyanannyi, a bevétel semmi.
Én anno ha egy fillérem sem volt, akkor sem vállaltam el egy bizonyos összeghatár alatti ügyeket, és bebizonyosodott, hogy jól tettem. Piti ügyfelekből piti ügyfélkör épül, viszont ha bejön egy "nagyhal, annak a barátai ismerősei szintén "nagyhalak" és ha elégedett jönnek a haverok, aztán az ő haverjaik stb. Értelmezés: piti ügyfél: mari bácsi robotos valahol, életébe vesz egy lakást max, és pereskedik a szomszéddal Nagyhal: Közepes vállalkozó, ezzel azzal bizniszel, cégeket alapít, ingatlanokat vesz, adóproblémái vannak.
Látom mit brusztol ilyen piti ügyfélkörrel pár kolléga, de csak magukat hibáztathatják, nem szabad elvállalni a 300 ezres pert, mert ugyanannyi vagy több munka van vele mint a 300 millióssal.
@Kiszamolo
Én már az első találkozáskor kivágom aki nem szimpatikus, vagy idióta. Egyáltalán nem érdekel mennyit lehetne keresni az ügyön, és még sosem bántam meg. Ha csak idióta, és azért nem vállalom, akkor olyan horror árat mondok, hogy semmiképpen ne akarjon 😀 Így nincs harag.
Alapelv: Hülyékkel nem üzletelünk.
Vannak persze, akiknek meg az én kedves 😀 stílusom nem jön be, ezek elmennek máshová, ahol jobban kinyalják a seggüket...
@eferix ugyanakkor lehet epp ellenkezoleg is. En szoftvert fejlesztek, jo munkahelyen, kenyelmes kornyezetben es erdekes munkat csinalok, raadasul konzisztenset. Ha szabaduszo coder lennek, lehet, hogy a sajat uram lennek, de kis tulzassal minden szart el kene vallalnom, hogy legyen penz. Persze fontos, hogy a "minden szar" relativ es bizony nekem eleg tag fogalom - de en a mostani fizetesem duplajaert nem biztos, hogy bevallalnam az egyeni vallalkozas nyugjet mindezt ugy, hogy olyan dolgokkal kelljen foglalkoznom, amik nem erdekelnek. Lehet, hogy ez kesobb valtozik, de most a kenyelem is szamit. (mondjuk epp most vagyok felmondofelben, de ez most mellekes 🙂 )
@vgaborka
A gond nem is kicsi.
1, a döntő többség feketén dolgozik
2, a döntő többség hülye ahhoz amit csinál, vagy szakszerűtlen
3, a megrendelő többször gondolkodik 3 napot a 15 ezer forintos akármin, mint a 1,5 millió Ft-ba kerülő pl. tetőfedőn...
Magyarán mindenki hülye mindenhez, tisztelet a kivételnek.
Én azért várok a szakira ha nem sürgős a munka, ha tudom hogy korrektül dolgozik.
Duguláselhárítók. Kijönnek, 10 perc meló 25 ezer minimum, mert sürgős. Lényegében csak tologatják a sz@rt, de mivel muszáj, a megrendelő kénytelen kifizetni ezt a brutális órabért. Kijöttek városból falura, kaptak tőlünk még egy címet, mert nem siettek, nézzenek már be oda is. A kiszállási díjat ugyan úgy volt pofájuk elkérni. Megkapni már nem kapták meg, de sokan gondolkodás nélkül fizetnék, még ha alig van pénzük, akkor is...
Ha fehéren, szakszerűen dolgozol, kicsinálnak a kontár feketézők...
@tgwh
Amit írtál azzal egyetértek. Ha sürgős (maradok a példámnál, folyt a wc tartály, tudtam várni kb 2-3 órát, 1 napot nem, mert otthon az asszony a gyerekkel, én nem tudtam megcsinálni), akkor kifizetem a sürgősségi/esti/hétvégi felárat, mert ez ezzel jár.
Pl amikor ablakot cseréltettem nem siettem, volt kb 3 hónapom, hogy valaki megoldja. Írtam kb 4 cégnek előzetes árajánlatért. Kaptam nagyon korrekteket is: részletes, mondták, hogy van bemutatótermük, voltak referencia képek, stb.
Jártam úgy, hogy üres lakást kellett festetni. Ismerős ajánlott egy szakit, aki akkor nem vállalta el. Kerestem 2 szakit, kértem árajánlatot. Választottam és megegyeztünk. Erre az ajánlott szaki szólt, ha bármennyiért is csináltatom, ő x ezerrel olcsó. Mondom nem, én megegyeztem és tartom az adott szavam (a becsület olyan mint a szüzesség, egyszer lehet csak elveszíteni).
Jó szakemberből, ha rátermett, agilis, bevállalós, és jó kapcsolatteremtő, lehet az alkalmazotti jövedelme sokszorosát kereső egyéni vállalkozó, akár pár segéddel a keze alatt. Viszont, akiket sikeres cégtulajdonosokat ismerek, és rendes cégekre gondolok nem az inkább egyéni vállalkozást fedő pár fős mikrovállalkozásokra, azoknak nem szakmai, hanem sikeres kereskedelmi, vagy menedzser előélete van, lényegében mindnek. Az más kérdés, hogy két egykori multis felsővezetőt leszámítva, abban a szektorban ténykedtek alkalmazottként is ezek az emberek, amiben aztán a saját cégeik is üzleti sikerre vitték. Van köztük olyan is, aki pont azt a céget tulajdonolja, aminek egykor kereskedelmi vezetője volt. Kivétel nélkül mind jó személyes kapcsolatokat ápol ilyen-olyan vezető hivatalnokokkal, közéleti emberekkel, ezért ez sem lehet mellékes az érvényesülésben.
Maxi, az én egyik kedves példám az egyik ügyfelem: 43 évesen (!) kezdte, szinte a nulláról, szerszámkereskedelem, alig 10 évvel később milliárdos lett. Ebben nekem az életkora tetszett, 43 évesen nem eltemette magát, mint az átlag, hanem nekiállt pénzt keresni és váltani.
Azt nem tudom, mi volt előtte konkrétan.
@tgwh
Még valami eszembe jutott. Azt szokták mondani, hogy a magyar piac árérzékeny (lsd az általad említett dolgok), én saját magamat, inkább kényelem érzénynek tartom.
Csak, hogy pl-t mondjak, a lakásunkban villany hálozatot kellett fejleszteni, mert villanytűzhelyre tértünk át. Szaki felhív, felmér. Megbeszéltük, hogy csinál tervet is (kötelező), amit utólag le kell adni az ELMŰ műszaki (?) ügyfélszolgálatán. Kérdés: megcsinálja-e helyettem. Mondja x ezer. Mondom ok. Nekem megéri, hogy nem kell szabit kivenni, x órát szobrozni az ügyfélszolgálaton.
Vagy a mellékmérő csere: bármilyen(?) vízes cserélhet, de ekkor kell a Vízmű plombálni. Vagy van pár cég, aki cserél és plombál. A 2. pár ezerrel drágább. Kb 15 vs 20. Én a másodikat válaszottam, mert kevesebb utánnajárás.
Ilyen alapvető (=aki vállalkozik, annak ez indulás előtt már a fejében legyen) tudnivalókat már általános iskola felső évfolyamain tanítani kellene. 🙂 Iskolákba is mehetne a Kiszámoló. 😀
@egy-kinlodo-mikrovallalkozo "A kisvállalkozások pénzügyi alapjai a több évre fix jövöbeli megrendelések haverok által, erős hátszéllel."
Ha ezen múlik akkor már baj van.
Témába vágó könyv, vállalkozóknak kötelező alapmű:
pongor-uzleti-konyvek.hu/profitmaximalizalo_vallalkozo
Sziasztok
Miért nem veti fel már valaki, hogy a minimálbér teljesen irreális az önfoglalkoztatóknál.
OK egy alkalmazottnál, akit így megóvnak a kizsákmányolástól.
Ám az aki havonta bevételt termel, és nem tudja mennyi lesz, azt megöli, hogy minden hónap úgy indul, hogy - 168 000 Ft. Mert a Nav elvárja, hogy a nettó béredet kivedd.
Ha KATA akkor 75 000 Ft fix teher, és nincs költségelszámolás, de csak nettó 4724 400 Ft éves bevételig.
Ugye azt nem gondolja senki, hogy havi 88 000 Ft bérre és 09-es nyugdíjas szorzóra szerződjek? Az 50 000 Ft-os KATÁ ért?
@zsolt
A NAV-nak bevétel, és a vállalkozónak is egy visszajelzés, hogy tudja, mennyit kell legalább kitermelnie - Miklós is írt erről - számolj minden költséggel. Ha nem lenne semmi saját költség, önbecsapás volna - hiszen napi nyolc+ óráért magát zsákmányolná ki. (más se vállalná ingyen)
@zsoca Én olvastam ezt a könyvet, de egyáltalán nem ajánlanám senkinek.
Azért annak én, mint ügyfél nem örülök, ha nem vállalnak el minden kis "piszlicsáré" munkát a vállalkozók.
Többször előfordult már, hogy kisebb javításokhoz nem találtam szakembert. Ha mégis találok valakit aki vállalja, bizony őt fogom megbízni egy teljes konyhabútor megépítésével és teljes fűtés korszerűsítéssel is, nem azokat akik a kis munkánál lepattintottak.
Györgyi, van egy ismerősöm, asztalos. Olcsón minden vackot bevállal.
Ezzel azt érte el, hogy a kispénzű emberek egymásnak ajánlgatják piszlicsáré kis munkákra.
Minden tudása megvan, hogy havi 7-800 ezret keressen konyhabútorokkal, helyette kisnyugdíjasoknak csinál apró javításokat, akik rosszul vannak attól, hogy 1.500 forintot kell fizetni kiszállási díjjal együtt.
Csúnyán elrontotta, hogy ilyen ügyfélkört nevelt ki magának.
A jobb vállalkozók nem kismunka/nagymunkában gondolkodnak, hanem kisügyfél/nagyügyfélben.
Ha egy ügyfél a konyhabútort és hasonlókat rendszeresen egy asztalostól rendeli, akkor az meg fogja csinálni a kisebb munkákat is. Ha csak a kisebb munkákkal keresed, (pláne, ha más kontármunkájának javítása az) akkor joggal mondja, hogy menj oda, ahol azt rendelted.
Ja az az nem vállalja? Keress olyan vállalkozót, aki a kicsit és nagyot is vállal, de akkor a nagyot is tőle rendeld, még ha van is 20 ft-al olcsóbb ajánlatod.
Egyébként a kis munkák a hétvégén és munkaidő után fusizó alkalmazottaknak valók. Nekik eleve nincs idejük nagy munkára, és felszereltségük sem, de keresekiegészítésnek pont jól jön.
@Kiszamolo: vagy ott van Sanders ezredes, aki 65 evesen alapitotta a KFC-t...
@kj Miért nem ajánlod senkinek a könyvet? Mondjuk az Attila olyat is ír benne hogy adózz rendesen, ez tényleg nem egy népszerű gondolat itt az észak-balkánon.
Ha már vállalkozás. Tudtok ajánlani BP-n olyan szakembert aki egy már létező weboldal látogatottság növelésével kapcsolatban vállal személyes tanácsadást? (neten keringő csomagok és összeollózott világmegváltó anyagok nem érdekelnek hanem egy szakember, releváns tapasztalattal aki megnézi a weboldalt és elmondja mi a helyzet)
Előre is köszi
Azt hiszem ismét fordítva ülsz a lovon. Ha én mint megrendelő 6k -s rezsiórabér helyett 5k -st is kapok őket választom. Tehát nem az a kérdés, hogy mennyi legyen a rezsiórabér, hanem annyiért meg e éri? A minőséget felejtsük el, azonosan dolgoznak. És akkor melyiket választod ha az egyik 3 óra alatt vállalja, a másik 2 óra alatt? Tehát valami viszonyítás kell, de a rezsiórabér nagyon becsapós. Én inkább a havi, évi költség/bevételt választanám. A másikat már írták előttem is: Mit csinálsz ha elromlik otthon a csap és csak olyan vállalkozók lennének akiknek túl kicsi, vagy akik megkérik az árát, mert ugye bármilyen kis munka is valami vannak azonos költségek: Kiszállás, stb ... Elkezded szidni az anyját, hogy 10k -ért csinálta meg az 5 perces munkát, vagy hagyod tovább csöpögni inkább. A "fal" munkákat is el lehet vállalni ha belefér, mert az hozhat esetleg egy nagyobbat. Stb ...
@zsoca 1-2 jó gondolat van benne, de túlságosan csapongós és sztorizgatós. Nem ismerem a szerző eddigi munkásságát, de nekem inkább tűnik motivációs könyvek írójának, és előadónak, mint gazdasági szakembernek. A társszerző hölgy pedig lehet, hogy remek szakember, de épp csak a felszínt kapargatja. Közel 5 ezer forintos listaárával komolyabb tartalmat vártam a könyvtől.
@kj Gondolkodást formáló a könyv, szerintem aki vállalkozói tevékenységbe kezd annak kötelező lenne elolvasni.
@mokavonat Nincs csodarecept, és sok a piacon a szélhámos. Ha van egy célnak megfelelő, igényesen kivitelezett weboldalad, akkor a többi már inkább a marketingen múlik. Ne dőlj be a különböző, magukat SEO specialistaként áruló kontároknak, mert ha ideiglenesen feljebb is tornázzák a weboldalad google-ös helyezését, akkor sem fogsz ebből annyi üzletet látni, hogy megérje alkalmazni őket.
Egy normális weboldal viszont iszonyúan drága tud lenni, gondold át, hogy biztos szükséged van-e rá. Lehet, hogy elég egy facebook oldal és egy Shopify előfizetés is.
@gejza
Szerintem jól ül a lovon. 🙂 Aki komolyan gondolja a vállalkozást és nem csak szenvedni akar évekig vagy akár egész életében, annak bizony 1) tisztában kell lenni a megfelelő rezsiórabérrel (de legalábbis az összes költségével) és 2) azt kell kifizettetni az ügyféllel (úgy, hogy maradjon elegend ő profit). Sokan választják majd az olcsóbbat? Igen. De nem mindenkinek kell megfelelni, hanem a célközönségnek. Azok viszont ki fogják fizetni, mert akkor vállalkozónk megteheti, hogy figyeljen a minőségre, beruházzon a megfelelő tárgyi eszközökbe, hatékonyan folytasson marketing tevékenységet (és legyen rá pénze), stb. A legfontosabb a tudatos tervezés: azt vállalja el, ami neki megéri, és ami beleillik a terveibe. Ez nyílván egy komplex kérdés, röviden leírhatatlan, de egyáltalán nem az a vége, h akkor vállaljon el mindent. A jó vállalkozásnak a saját érdekeit kell előtérbe helyezni.
Azt írtam vállaljon el mindenki mindent? Én azt kérdőjeleztem meg hogy szükséges e rezsiórabérre vetíteni a dolgokat. Elég ha megvan a bevétel/kiadás és ha megfelel akkor kell vállalkozni. Lehet a szektorban szokásos áron felül is találni ügyfelet, de ebben azért nem bíznék, legalábbis amíg meg nem ismerik az embert, a munkáját. Természetesnek tartom - de sajnos nem mindenki -, hogy jobb minőségű munka több pénzbe kerül, de ugye ehhez kell valami előzetes munka, ami lehet önmagában meg sem éri az egészet. Ha van rá kapacitás akkor el lehet vállalni, ha nincs akkor el kell gondolkodni a bővítésen. Hány olyan munkát csináltam ami önmagában jó ha null szaldós, de az ilyen hozott már több 100k -s megrendelést is, meg persze semmit is. Én ezt egyfajta reklámnak, befektetésnek fogom fel. Persze ha nincs időm nem foglalkozom vele.
@hardy Lehet félreérthető voltam, igen marketinges kell, a cél, hogy ismertebb legyen az oldal, többen látogassák.
@gejza
Rezsiórabérre vetíteni praktikus, de persze nem kötelező. Függ a vállalkozás méretétől és tevékenységétől is. A minimum az, amit mondasz, h legyen meg minden kiadás pontosan. Utóbbi pedig tartalmazza mindazokat az elemeket, amiket Miklós felsorolt - különben becsapja a vállalkozó saját magát. Majd ehhez igazítsa a bevételi céljait. Az, hogy milyen munkákat vállal el, kiket céloz meg, hogyan építi ki az ügyfélkört, miként reklámozza magát stb., már ezekből (is) következik. Addig, amíg a vállalkozó kontrollálja a vállalkozását, nem lehet baj. Ha viszont nincs kontroll alatt, akkor könnyen lehet.
@kj
"Közel 5 ezer forintos listaárával komolyabb tartalmat vártam a könyvtől."
Kiszámoló, ha már oly sokat cikkeztél olyan nem túl titokzatos témákról, mint telekocsi, kerékpározás és használt cikkek közvetlen kereskedelme, nem akarnál a teljesen triviális könyvtárba való beiratkozásnak is szentelni egy cikket?...
jurta, én még könyvtárban normális könyvet nem találtam. Nem kivétel ez alól az egyetemi könyvtárak sem.
Van olyan "rossz" ügyfelem (értsd: a szokásosnál sokkal több időt igénylő, kispénzű, macerás), aki már 4 másik, jól fizető munkát küldött ajánlás útján. A rosszindulatú ügyfeleket kell leépíteni, de sajnos nem mindig lehet tudni előre, ki az.
Persze, mindenkinek van egy sztorija, hogy a legproblémásabb, nem fizető ügyfél aztán mennyi munkát hozott. Csak ez éppen a kivétel, nem a napi rutin. Öt év átlagát vizsgálva még ezért az egy-két kivételért sem éri meg.
El lehet a piszlicsáré munkákat is vállalni, de annyiért, hogy megérje megcsinálni.
Csakhogy Józsi bácsi azért hozatja a fűkasza törött tengelyét javítani, hogy olcsóbb legyen az egyedi méretrevágás, mint ha venne egy új tengelyt, amit tömegtermelésben csináltak Kínában.
Ha nem ráfizetéssel akarod megcsinálni ezeket a munkákat, olyan árat kellene mondanod, hogy Józsi bácsi a világból is kiszaladna.
Ha meg négy emberből kettő csak azért van, hogy a ráfizető munkákat csinálja, akkor egyértelmű a döntés.
De szerintem ezt mindenki érti, csak az nem, aki mindenbe belekötni akar.