A vakmajom visszatér

Burton Malkiel a híres “Bolyongás a Wall Street-en” című könyvében kifejtette, hogy szerinte a befektetési alapkezelők a nagy semmit adják el tudás címszó alatt. Szerintük azért jár nekik az aktív menedzselésért 1,5-3% évente az alap teljes állományából, mert az ő tudások és jó döntéseik ennél sokat többet hoznak az alap számára.

Burton Malkiel szerint ha egy majom szemét bekötjük és a kezébe egy dobónyilat adunk, hogy a Wall Street Journal újság részvényeket felsoroló oldalára dobálja azt, majd a véletlenszerűen eltalált részvényeket megvesszük és megtartjuk, legalább ugyanilyen eredményt érhetünk el, mint a profik.

Ezt az elméletet sokan kipróbálták, többek között maga a Wall Street Journal is éveken át közölte a vakmajom portfólió eredményeit. Már az első száz nap után a majmok megverték a profik 39%-át és ez az arány az idő múlásával egyre javult, gyakorlatilag utolérték az alapkezelőket, gyakran le is előzték őket. Ha a költségeket is figyelembe vették, a majmok portfóliója többet hozott.

Így egyre inkább kérdéssé vált, hogy ha a véletlenszerűen kiválasztott portfólió, vagy maga a tőzsdeindex egyszerű megvásárlása semmivel nem hoz rosszabb eredményt, mint a profik agyonelemzett és méregdrágán kezelt portfóliója, akkor mi értelme ezért évi több százalékos díjat fizetni a befektetőknek?

Nem sokkal a könyv 1973-as megjelenése után az aktívan kezelt és magas költségű befektetési alapok helyett kezdtek elterjedni az indexkövető alapok, amelyek egyszerűen lemásoltak egy-egy tőzsdeindex összetételét, így ugyanazt a teljesítményt hozták, mint maga a tőzsdeindex, eltekintve a költségektől. Később megjelentek az ETF-ek is, amik már tőzsdén kereskedett alapok voltak, még az indexkövető alapoknál is kisebb költséggel.

Úgy látszott, hogy az aktívan kezelt alapok nem tudnak átlagban semmivel sem jobb eredményt felmutatni, mint az egyszerű tőzsdeindexeket lemásoló, passzív alapok, sőt a magasabb költségeik miatt hosszú távon veszteséget termeltek csak a befektetőknek.

S ekkor a majmok visszatértek.

Tavaly év végén a Research Affiliates, majd idén a londoni Cass Business School kihozott egy-egy tanulmányt, ahol számítógéppel újraszimulálták a majmok választását és 43 évet átölelően, tízmillió portfóliót véletlenszerűen kiválasztva, a majmok szinte kivétel nélkül (98%-ban) nem csak a profikat, de még magukat a tőzsdeindexeket is magasan megverték, méghozzá évente 1,7%-kal. Azért ez hosszú távon igen impozáns eredmény, főleg egy bekötött szemű majomtól.

Hogyan lehetséges ez? A dolog nem akkora rejtély, mint első pillanatra tűnik: a tőzsdeindexekben általában csak a legnagyobb cégek szerepelnek, azok is a méretük szerint súlyozva.

Például a magyar BUX tőzsdeindex összetétele jelenleg a következő: 31,9% OTP részvény, 30,72% MOL részvény, 19,85% Richter részvény, 9,57% Telekom, 5,19% Egis és további 8 részvény 0,12 és 0,68% közötti részesedéssel.

Ha meg akarom venni a BUX-ot, akkor egymillió forintból vennem kell 319 ezer forintért OTP részvényt, 307 ezerért MOL-t és így tovább. Ekkor a portfólióm hűen fogja követni a BUX index változását.

Igen ám, de jelenleg a magyar tőzsdén 53 cég részvénye forog, ebből mindössze 13 található meg a BUX indexben is.

Azonban a majmok mind az 53 cég részvényét egyenlő arányban találják meg, függetlenül a cég méretétől és a részvényeinek a számától, sőt a portfóliójukban a véletlen kiválasztás miatt erősen túlsúlyban lesznek a legkisebb cégek.

Egy kisebb cég részvényeitől a sokkal magasabb kockázat miatt a befektetők sokkal nagyobb hozamot várnak el, mint egy nagy és ismert cég részvényeitől, ezért van az, hogy a majmok portfóliója sokkal jobb eredményt hozott, mint a tőzsdeindexek maguk.

Ha a kockázatot, a bétát és a többi mutatószámot is figyelembe vennénk, már nem lenne jobb az így kiválasztott portfólió, mint egy index teljesítménye. (Tanulság: mielőtt hanyatt esel egy alapkezelő teljesítményétől, azt is nézd meg, milyen kockázatot vállalt fel ezért a teljesítményért cserébe.)

(Természetesen most csak a fő tőzsdeindexekről van szó, hiszen direkt van a kis cégekre specializálódott tőzsdeindex, ahogy ETF-ből is van csak kis cégeket tartalmazó (úgynevezett small-cap) ETF is.)

Ha részvényekbe szeretnénk fektetni, bátorítson bennünket az a tudat, hogy   ha a tudatlan majmok jobb teljesítményű portfóliókat hoznak létre, mint a profik, akkor mi sem tudjuk annyira elszúrni a dolgot. 🙂

Ha ennek ellenére még van benned félsz, szeretettel várlak az Akadémián szeptembertől. 🙂

Share

65 hozzászólás

  • iwo

    🙂

    Kíváncsi lennék a véleményedre a “turtle trader” kísérletről is, amiben 20 vagy mittudomén mennyi évvel ezelőtt egy nagyhírű trader (Richard Dennis) kitalálta, hogy szárnya alá vesz néhány fogalmatlan kereskedőt (akik egyáltalán nem is kereskedők), és egy egyszerű szabályrendszer alapján kereskedésre fogja őket. Semmi intuíció, fundamentális elemezgetés, semmi gazdasági oktatás. Kizárólag egy párpontos szabályrendszer.

    Állítólag bejött, de ma már nem kéne megpróbálni (én azon a véleményen vagyok, hogy a 80-as években az elképesztő bikapiacon minden bejött volna, tökmindegy mi a szabály / mik a szabályok :))

    http://www.investopedia.com/articles/trading/08/turtle-trading.asp

  • mesterséges unintelligencia

    “A dolog nem akkora rejtély, mint első pillanatra tűnik: a tőzsdeindexekben általában csak a legnagyobb cégek szerepelnek, azok is a méretük szerint súlyozva.”

    Tulajdonképpen vannak másféle tőzsdeindexek, meg természetesen ETF-ek is, amelyek nem a tőzsdei kapitalizáció szerint súlyoznak és közelebb vannak a vakmajomok véletlen kiválasztási módszeréhez. Pl. ilyen az az egyenlő súlyozású stratégia, ahol minden egyes cégnek azonos súlya van az indexben, pl. az SP500 esetén minden cégre 0,2% esik. Vagy az egyenlő szektorú ETF, ahol a kb. 10 főbb szektor van azonos súlyban. Így el lehet kerülni a mániákusan alul- és felülértékelt cégeket és szektorokat.

  • emberes

    Na ezt nem igazán értem. 🙁 A magasabb kockázat miatt nem kellett volna viszonylag sok olyan eset, ahol bukik a kis cégek részvénye, és így a majmok se lesznek olyan jók?

  • Bence

    Nagyon érdekes eset. Belegondolva az egy-egy kis cégre eső magas kockázatot csökkenti úgy hogy nagyon széles portfóliót épít fel. A sok random papír között biztosan van nem egy ami teljesen elveszíti az értékét, de durva pofonokba az indexekben listázott “neves”, jó PR-ral rendelkező cégek esetén is bele lehet futni. Lásd Nokia, Blackberry, napelemes cégek…
    A nagy cégek papírjai mindig is túlvettek lesznek a kis cégekéhez képest egyrészt az ismertségük miatt, másrészt mivel az ilyen olyan intézéményi befektetők (pont akiket legyőznek a majmok) szigorú szabályok szerint kereskednek, amibe sokszor gondolom nem fér bele hogy fiatal, kis cégek papírjait vegyék, pont a magas kockázat miatt. Mivel hosszú távon mégiscsak a gazdasági teljesítmény határozza meg, ezért nekem logikusnak tűnik, hogy a kis papírok ára közelebb áll a valós értékükhöz mint a nagyoké, ahol a jó névért is fizetünk.

  • Bence

    Kiszámoló!
    Biztos sokan mondták már, de rettenetesen kevés ez a 900 karakter, ha az ember valamit ki szeretne fejteni. Értem én, hogy fárasztó sok sok kommentet egyesével moderálni, de így meg nehéz összetettebb dolgokat kifejteni… És elnézést, hogy itt írok, csak frusztrál hogy megcsonkítva kell megosztanom gondolataimat a világgal 🙂

  • Kiszamolo

    A világot is biztos nagyon frusztrálja. 🙂

    Volt, aki kétszer olyan hosszú hozzászólást írt, mint maga a bejegyzés, ezért voltam kénytelen gátat szabni a szómenésnek.

    Egyébként nemrég emeltem fel 400 karakterről… 🙂

  • Wnprt

    Ha vki figyel néhány részvényt, és elemzi az azok mögött álló vállalatokat, akkor simán jobb teljesítményt nyújt bármelyik befektetési alapnál.
    Persze a legmagasabb hozamot a tőkeáttételes devizakereskedéssel lehet elérni, ott a havi 75-80% sem ritka, egyik közeli barátom aki mások számláit kezeli, van hogy egy nap alatt 40%-ot ér el.

  • Kiszamolo

    Igen, hol pluszban, hol mínuszban…

  • Jenő

    Ne is menjünk messzire, maradjunk csak kis hazánk háza táján. Csak annyit mondok: Zsiday Viktor: have you heard of him?

  • Wnprt

    Érdemes elolvasni az Intelligens Befektetőt Ben Grahamtől, amely Warren Buffett kedvenc könyve, abban az áll, hogy főleg alulértékelt eszközöket érdemes venni a tőkepiacon, a túlértékelt részvények előbb-utóbb visszaesnek, továbbá számos elméletet, amelyek a gyakorlatban beválltak, 504 oldalon keresztül elemez, a magyar fordításban, ajánlom mindenkinek.
    Senki se fektessen befektetési alapba, saját maga vegyen részvényt, ezt vallom, továbbá még azt is ajánlom, h különböztessük meg a befektetéstől a spekulációt (amely sztem egy másik műfaj, amelyre egy jó könyv Egy spekuláns feljegyzései, amelyet Jesse Livermore-ról írtak, aki egy farmer fia volt), gondolom manapság spekuláció alatt az USD/JPY tradelést írtik, stb-t, jó lenne személyesen beszélgetni veletek erről. Ezen felül nekem az a meggyőződésem, hogy érdemes ezt az egészet Bibliai alapon megközelíteni, hiszen az Úrnak meg van a terve.

  • Wnprt

    Akik jól értik a piac működését, azok el tudnak érni elég magas hozamokat a devizapárokkal, van akinek a sikeres kötéseinek az aránya 90% feletti, de ez gyakorláson múlik és hozzáálláson. Bár ez már nem befektetés, ez spekuláció legalább 100-szoros tőkeáttétellel, bár van aki állítólag már 500-1000 köztivel csinálja. Én inkább a vedd meg és tartsd stratégiát alkalmazom, főleg alulértékelt eszközöket kell venni, részvényeket leginkább, és a Warren Buffet módszert alkalmazni.

  • Wnprt

    Sztem most a Richter még alulértékelt, a MOL is, az Egis túlértékelt – nem venném, úgy látom h talán olcsó külföldi papírokat kellene venni és a Richtert pedig longolni akár tőkeáttétellel is, esetleg határidős BUX. Tehát én meg merném tenni, hogy akár egy jelentősebb összeggel beszálljak 2-3 alulértékelt papírba. Hát inkább mint Quaestor kötvény, amely cég mögött egy liechtensteini offshore cég áll, meg a fociba nyomják a pénzt, hisz agyonhiteleztek egy stadiont. Tehát mindenképp érdemes elolvasni, sőt el kell olvasni a Bolyongás a Wall Streeten c könyvet és az Intelligens Befektetőt, amely sok storyval támasztja alá az elméleteket. A dolgok mögé kell látni és értelmezni azokat. És talán

  • mesterséges unintelligencia

    Az aktívan/passzívan kezelt részvényalapok versenyéhez mi köze egy abszolút hozamú alapnak, you see?

  • mesterséges unintelligencia

    “The exact system taught to the Turtles by Dennis has been published in at least two books and can be back-tested to check its performance in recent years. The result of such back-test shows a drastic drop in performance after 1986, and even a flat performance from 1996 to 2009.”
    en.wikipedia.org/wiki/Richard_Dennis
    automated-trading-system.com/turtles-just-lucky/

  • mesterséges unintelligencia

    “sikeres kötéseinek az aránya 90% feletti”
    Ekkora találati arány nem a hozzáértés jele, általában az a magyarázat, hogy skalpolnak. A találati arány önmagában semmi, a hozam/kockázat arányt is vizsgálni kell mellé. Egy 90%-os találati arányú rendszer is lehet veszteséges, ha nagyot kockáztat, kis nyereségért.

    “legalább 100-szoros tőkeáttétellel, bár van aki állítólag már 500-1000 köztivel csinálja”
    A forexes fórumokban nem a tőkeáttétel kihasználásával szoktak dicsekedni 🙂 Szerintem nagyon kevesen merészkednek ekkora tőkeáttételig: vagy a nagyon kezdők, akik azt sem tudják, mit csinálnak vagy pedig a nagyon profik, akik sokpozíciós piramist építenek.

  • mesterséges unintelligencia

    “Senki se fektessen befektetési alapba, saját maga vegyen részvényt, ezt vallom”
    Adott esetben havi 50-200 ezer Ft-ot elég nehéz szétosztani 10-20 db részvény között. Ennél kevesebb meg nem ad értelmes diverzifikációt. Bár az ETF-eket nem említetted, se pro, se kontra.

  • Wnprt

    A Quaestor szgoláltatásairól még annyit, h a Csoport több vállalatból áll, az Értékpapír Nyrt jól működik, nyereséges, kiválóak az elemzéseik, akik részvényeket vesznek a brókercégen keresztül nem éri őket veszteség, magyar és német részvényeket érdemes venni rajtuk keresztül, abban az esetben, ha a vállalati kötvényeket kibocsátó QPT veszélybe kerül, mert ők ugye stadionba, meg mindenféle szállodák építésébe fektetnek, attól még megmarad az Értékpapír Nyrt, hiszen 5 tagvállalatból áll a cég, és aki pl Richtert vesz rajtuk keresztül, annak a befektetése a Kelernél van. A lényeg, h érdemes tudni mibe fektetnek, én azt látom, h minden áron kötvényeket akarnak eladni, túlzottan erre alapozzák a vállalati stratégiát. Tehát érdemes megfontolni, h jóval nagyobb a kockázat, hisz a 103mrd mfö-ből alig 6 mrd saját tőke, a többi adósság. Addig van mázlijuk, míg többen tesznek be mint ki.

  • Wnprt

    Ezzel nem pánikot keltek, csak alátámasztom a Kiszamolo blog véleményét, hiszen sokak számára vonzó ez a 8% feletti hozam, de elég magas a kockázata, továbbá azt szerettem volna kifejteni, hogy attól h a vállalatnak magas az kötelezettségállománya, ettől még biztonságban vannak a nála vásárolt részvények, bár nem a legolcsóbb brókercég, továbbá az ügyfélnek nincs a Kelernél saját számlaszáma, amelyre utalhat, míg pl a Random Capitalnél, amely jóval olcsóbb, itt van saját keler szám, nem egy közösre utal mindenki közleménnyel, aztán átvezetik, ezen a diszkontbrókeren keresztül lehet gyakorolni azt a műfajt, amely ezekben a befektetési filozófiáról szóló könyvekben van. Tehát én azt mondom, h a kockázatot minimalizálni kell.

  • maveryck

    Tényleg érdemes tőzsdéznem? Ha bátor vagyok, és feltételezem, hogy vagyok olyan értelmes, mint pl.: Szalma, Szabó vagy Zsiday, akkor is hátrányban vagyok velük szemben, hiszen sok év tapasztalatát is be kellene pótolnom. Nem is beszélve arról, hogy ők meg tudják vitatni gondolataikat szintén tapasztalt emberekkel.

    Belefognom a tőzsdézésbe csak akkor van értelme, ha felül tudnám múlni a profik által kezelt alapok teljesítményét. Tényleg érdemes tőzsdéznem?

    maveryck

  • Janos

    A profik alltal kezelt alapokat 2 dolog is korlatozza:
    1, kotelezo befektetesi politika, amit akkor is kovetni kell, ha a strategia a kozeljovoben nyilvan veszteseges.
    2, alapkezeloi koltsegek, amik megnyiraljak a hasznot.

    Nyilvan nem tudod felulmulni a komoly rutinnal rendelkezoeket ( legalabbis az elejen biztos nem ) , de kesobb sikerulhet ha sokat tanultal, raadasul a koltsegek miatt nem a tenyleges teljesitmenyt kell elerned, hanem egy annal alacsonyabbal is pluszba kerulhetsz.

  • Janos

    Szerintem itt a nagyobb problema az az, hogy nehez vakmajomkent uzemelni. Az ember ohatatlanul is hallgatni fog gazdasagi hireket, vagy elolvas egy elemzest, es azalapjan hoz egy dontest… ami vagy bejon vagy nem. Innentol kezdve mar a sajat dontesei is befolyasoljak az eredmenyt.

  • Wnprt

    Minden bank tőzsdézik, amely az ügyfelek pénzét kezeli. Minden út Rómába vezet, tehát ha egy alapkezelőre bízza vki a pénzét, az a tőzsdére viszi ki a megbízást. Visszatérve a Quaestorra, elég vacak a webbrokere, szóval tőzsdézni sem érdemes vele, a Random Capital sokkal pontosabban teljesíti a megbízást, a Quaestornál kipróbáltam a demo számlát, hát nem vmi jó, meg drága, 1% a költség, míg utóbbinál 0,2%.
    Amúgy aki tőzsdézik, az hosszú távra fektessen be, ha részvényről van szó, és a műfajban a legszebb megtalálni a legalacsonyabb beszállási árfolyamot. A lényeg h csináld magad, ne bízd a pénzed másokra.

  • Wnprt

    Tudatosan kell tőzsdézni, a lényeg h a hazai tőzsdén max 4 részvénnyel kell foglalkozni, és ha jól időzítünk akkor jó stratégiával bármelyik alapkezelő teljesítményét felülmúljuk.

  • Wnprt

    A Quaestorral kapcsolatban pedig mindenkinek azt tanácsolom, jó messzire érdemes elkerülni a céget, átverik az ügyfeleket a kockázattal kapcsolatban, a vezetők mutyiznak és alulfizetik az alkalmazottakat. Az egész Quaestor csoport egy nagy kamu, és főleg azért, mert Tarsoly Csaba(aki 100%-ban tulajdonos) egy offshore cégen keresztül nyomja a kötvényekből befolyt pénzeket a fociba, a pénzügyi kimutatások pedig elképzelhető h hamisak, manipuláltak. Insula Management Establisment, ez az offshore cég pontos neve, liechtensteinben van bejegyezve, valszeg ha vmi gond lenne, akkor a tulaj tudja menteni a vagyonát.

  • mesterséges unintelligencia

    “alapkezelőre bízza vki a pénzét, az a tőzsdére viszi ki a megbízást”
    Nemcsak részvényalapok vannak ám a világon 🙂

  • mesterséges unintelligencia

    “kotelezo befektetesi politika, amit akkor is kovetni kell, ha a strategia a kozeljovoben nyilvan veszteseges”

    Ez elsősorban akkor lenne igaz, ha technikai alapon kereskednének az alapkezelők. Maveryck által említett alapkezelők ráadásul abszolút hozamú alapokat kezelnek, többnyire fundamentális alapon. Vagyis a rossz teljesítményt nem foghatják a befektetési politikára 🙂

  • mesterséges unintelligencia

    “ha jól időzítünk, akkor jó stratégiával bármelyik alapkezelő teljesítményét felülmúljuk”
    Igen, itt a kulcsszó: “HA…”
    Ha a nagyanyámnak áramszedője lenne, ő lenne a 47-es villamos.

  • pdw

    Na vazz mostmar tudom honnan jott a Concorde VM neve 🙂
    Nyilvan olvastam a konyvet, de angolul. Sose jottem volna ra magamtol 😀

  • Bence

    Igen én is ETF-be teszek csak pénzt.

    Warren Buffett is megmondta, hogy az egyszeri befektető indexkövető alapokba tegyen csak pénzt, ne aktívan kezelt befektetési alapba.

  • Wnprt

    Az időzítés számít, mindennek megvan a maga ideje, vmikor longolni kell, de van amikor először eladni, és aztán visszavenni, erre van a tShort, az egyik diszkontbrókernél.

  • Kiszamolo

    Azért sok mindent rosszul látsz ám. Mióta űzöd az ipart? Mennyi veszteségen vagy túl?

  • mesterséges unintelligencia

    “Az időzítés számít, mindennek megvan a maga ideje”
    Köszönöm, hogy ismertetted velem, mit kell csinálni. Na de azt nem, hogy mikor 🙂
    A tShort ügylet egyébként nem zárul le a nap végén? Hosszabb távú shortra nem alkalmasabb a határidőzés vagy a CFD?

    Egyébként te ezt csak elméletben nyomod vagy valós pénzzel űzöd? Tényleg jobb vagy az összes alapkezelőnél? Miért nem jelentkezel valahová portfoliókezelőnek, biztos kapnál min. pár tízmilliós sikerdíjat évente 🙂

  • Wnprt

    Tényleg nem akarom megmondani a tutit, de sztem alapkezelőre meg bankokra végképp nincs szükség befektetés terén, aktívan érdemes kereskedni, hiszen így a leglikvidebb a befektetés, bármikor kiszállhat az ember, és nem mások rossz döntése miatt bukik.

  • mesterséges unintelligencia

    “alapkezelőre meg bankokra végképp nincs szükség befektetés terén”
    Csakhogy léteznek az általad részben favorizált stílusnak megfelelő dolgok is: ilyenek például az érték (value) alapú ETF-ek.

    “a leglikvidebb a befektetés, bármikor kiszállhat az ember”
    Egy ETF-ből is bármikor kiszállhat az ember 🙂

  • ittapiros

    Wnprt

    “Az Egis a korábbi 18000-es árhoz képest túlértékelt, vagy sokkal jobbak a pénzügyi eredményei a korábbiakhoz képest? Mért volt ez a nagy rallyja az utóbbi hónapokban?”

    Én nem tulajdonítanék annak nagy jelentőséget, hogy 18000 Ft-nál mit gondoltak róla a befektetők, fontosabb hogy most milyen képet látnak.
    Javuló eredmények, miközben az utóbbi évek alatt is végig folyamatosan jött a profit, kis eladósodottság, bőséges készpénz tartalékok, az árbevétel 3/4-e külföldről jön, stb.

  • Wnprt

    Aztán mekkora hozamot lehet vele elérni egy hónap alatt? Mert sztem 40%-ot biztos h nem. Aktív befektetési stratégiával és gondolkodással a havi min 10-20% hozam könnyen elérhető.

  • Kiszamolo

    Wnprt,

    Nagyon úgy beszélsz, mint az újoncok szoktak, akik még csak nyerő szériában vannak.

    Ugye az megvan, hogy a forexet a legtöbb ember súlyos bukóval hagyja abba?

    Lehet, hogy nyerő vagy akár több hónapig is, aztán jön egy combos bukó sorozat.

    Na, utána tanulsz majd meg kereskedni, ha még lesz kedved.

  • mesterséges unintelligencia

    Végülis nincs kizárva, hogy Wnprt megtalálta a kereskedés sokat emlegetett Szent Grálját 🙂

  • mesterséges unintelligencia

    Ez most mire is volt válasz? Az ETF-ekre?

    Ha igen, akkor elmesélem, hogy vannak bizony short/bear ETF-ek, meg tőkeáttételes short/long ETF-ek is. Ha valaki nagyon menő, akkor ezekkel is tudna csilliárd százalékokat termelni, nem kell hozzá sem a forex, sem CFD.

  • mesterséges unintelligencia

    Érdekes ez a kommentelési sorrend. Az előző bejegyzésem Wnprt 2013-07-14 at 10:51-nek szólt.

  • Wnprt

    Demoszámlán kell megtanulni, meg kell érteni a dolgok működését, persze akinek van kedve hozzá, devizapárral meg arannyal kereskedni. A kedvenc befektetésem egyértelműen a részvények, indexek, rövid futamidejű befalapok. A forex egyértelműen devizaspekuláció, a nagy nemzetközi bankok döntik el az irányt, ők a legfőbb szereplők.

  • Wnprt

    ETF-ek azok szabályozott tőzsdén vannak csak? Mert én a hazai tőzsdén csak a BUX ETF-t ismerem.

  • Bence

    Európai bejegyzésű ETF-eket érdemes venni, nem USA-ban bejegyeztettek (adózás miatt). Ugyanis ha USA-ban bejegyzett ETF-et veszel, azokból mindenképpen fogsz kapni osztalékok, és az amcsik levonják a 15% osztalék forrásadót.

    Ha európai (ált. Írország, Luxemburg) bejegyzésű ETF-et veszel, akkor ezeknél olyan is van, ami nem is fizet osztalékot. ezeket meg tudod venni TBSZ-re és akkor nincs ez a 15%-os amerikai forrásadó.

    A londoni és a német tőzsdén vannak leginkább ETF-ek, a magyar tőzsdén csak egyetlen egy van (BUX ETF). A tőzsdék honlapján elérhetők az ETF-ek listája, vagy itt is: etfinfo.com/en/home/

  • Wnprt

    Semmi különös nincs a stratégiámban, csak igyexem a dolgok mögé látni, a legfőbb könyv amit használok a döntésekhez az Intelligens Befektető, amit Warren Buffett is alkalmaz.

  • ittapiros

    Wnprt

    ” Aktív befektetési stratégiával és gondolkodással a havi min 10-20% hozam könnyen elérhető.”

    A lottó-n még ennél is nagyobb hozam érhető el!
    És szintén könnyedén, lottószelvényeket kell csak kitöltened.
    Tuti hogy működik, én ismerek olyat, akinek már bejött.
    🙂

  • Wnprt

    A lottó ablakon kidobott pénz, azoknak való, akik álmodoznak a meggazdagodásról, 1:44 000 000, te is tudod. Napi szinten is lehet 30-40%-ot keresni, tudod a kérdés a tőkeáttétel, már 1000-szeres tőkeáttét is van, olyan bankok biztosítják mint pl a UBS. A tőkeáttételes kereskedés az kihívás, van aki a sikerélményre vágyik, van aki arra, h másra bízza a pénzét, évi 4-5%-ért. Most tegyük fel beteszed egy befalapba a pénzed, ott a hozamért te dolgoztál meg? Most érted. Havi 10-20% játszva elérhető, ha tudod mit csinálsz, az már más kérdés, h milyen kockázat mellett, de tudod a kockázat mivel csökkenthet? Pofon egyszerű, információval.

  • janos

    Ha devizaval kereskedsz akkor a penzedert te dolgoztal meg? Segitek: NEM.

    Hanem valaki tokmas. Olyanok, akik buktak a kereskedesen. Ez egy nulla osszegu jatek, ahol te SEMMILYEN produktumot nem allitasz elo. Se szellemit, se fizikait. Nem szorakoztato(masok szamara), vagy egeszseges. Mint a szerencsejatekok. Masoktol nyered csak el a penzt. Ennyi erovel pokerezni is lehetne, ott pont ugyanennyit termelsz Te. Ha tevednek javitsal ki.

    Azt viszont nem ertem, hogy kit akarsz itt a havi 10-20%os profitokkal meggyozni. Szerintem tokeletesen ertelmetlen. A tobbsegunk szerint a banki hozamok felett nemsokkal elkezdodnek a kockazatos befektetesek. A havi 10-20%os hozamok inkabb csak a forex kereskedohazak es az atveresek hirdeteseiben szereplo szamok.

  • Wnprt

    Akkor kereskedjen vki tőkeáttétellel, ha nagyon biztos a dolgában, ez azért nem szerencsejáték, tudni kell mi mozgatja az árfolyamokat, ha vki kockáztatni akar. Kezdjük azzal, h a bank úgy működik, hogy olcsón szerez magának forrást betét formájában, lehetőleg max 4-4,5%-on, és drágábban adja tovább, tehát eleve csak ő jár jól. Ha vki a kezébe veszi a dolgok irányítását, mert érti milyen dolgok határozzák meg a devizák árfolyamának alakulását, és jól ért a technikai elemzéshez, money managementhez, akkor mással kereskedik. Tehát el kell dönteni, befektetni akar vki, amely hosszabb távra szól, és ehhez érdemes TBSZ-t nyitni és alulértékelt részvényeket venni közvetlenül a tőzsdén, vagy spekulál napi szinten devizával, arannyal. Jómagam a befektetést mindenképp úgy tartom előnyösnek, ha saját maga vásárol az ember részvényeket, hiszen így övé a haszon nagy része, továbbá már 0,1-0,2%-on.

  • Wnprt

    Tehát már ilyen tranzakciós költséggel lehet venni, és így a leglikvidebb, hiszen bármikor el tudod adni, ráadásul közben ha akarsz, akkor shortolhatod is a bluechipeket. Aki érti mi mozgatja a részvényárak alakulását, az mindenképp csinálja maga, a spekulációra visszatérve, annak az állítása a hiteles, aki számlatörténettel v videoval igazolni tudja h havi 30-40%-ot elér, persze ennél jóval több is lehetséges, de ez gyakorlás kérdése. Van tehát intelligens befektető és intelligens spekuláns is.

  • Wnprt

    János, igazad van, természetesen a tőkeáttétel óriási kockázat, és nyilván ezen a piacon a kereskedés eléggé volatilis, azonban mégis ez másabb mint a póker, hisz elég nagy gyakorlat kell hozzá, és domináns szerepe van a fundamentumoknak, jómagam mindenképp a fundamentális elemzés híve vagyok, továbbá azt vallom, hogy a jövőbeli kockázatokat igyekeznek beárazni a piacok. A lényeg sztem, hogy olyan eszközökkel kell foglalkozni, amiket jól ismerünk, aminek ígéretes storyja van, ezért jó választás hosszú távon az alulértékelt részvény.