Amit az államcsődről tudni kell.

2012-01-06
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Kértétek, hogy írjak egy pár szót arról, mi is az az államcsőd, illetve, hogy mi várható ebben az esetben.

Előfordulhat államcsőd háború, járványok, vagy hirtelen kialakuló piaci sokkok eredményeként, vagy akkor, ha az új vezetés nem ismeri el az elöző rendszer adósságait, mint a Polgárháború utáni amerikai kormány, vagy az 1917-es szovjet hatalom.

De az esetek döntő részében sok év vagy évtized elhibázott gazdálkodása jutattja az országokat csődbe, vagy csődközeli állapotba. Az államokat vezető politikusok a népszerűségük érdekében hosszú távon többet költenek, mint amennyi bevétele van az államnak. Mindezt büntetlenül tehetik, ameddig a piacok hajlandóak finanszírozni az egyre terebélyesedő államadósságot.

Ilyenkor a lejáró adósságokat az újonnan felvett kölcsönökből fizetik vissza az államok. Amikor ez a folyamat elakad finanszirozó hiányában, akkor beszélünk államcsődről, mert az állam nem képes eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek.

Ekkor döntenie kell, hogy kinek nem fizet. A nyugdíjasoknak, a közalkalmazottaknak, a belföldi, vagy a külföldi finanszírozókat nem fizeti-e ki.

A problémát az teszi igazán súlyossá, hogy önjáróvá válik, ugyanis egy csődbe került országnak már senki nem ad kölcsön.

Magyarországnak négyezer milliárd forintnyi hitelt kell megújítania 2012-ben a fennálló 21,4 ezer milliárd forintnyi tartozásából, ez hetente 77 milliárd forintnak felel meg. Ennyi pénzt kellene előteremtenie az államnak hetente a rendszeres folyó kiadásain és bevételein felül. (Csak a nagyság érzékeltetéséhez: messze a legnagyobb bevételt az ÁFA hozza az államháztartásban, ez heti 46 milliárd forint. Ennek majdnem a duplája kellene pluszban.)

Ha az állam a belső kiadásait nem törleszti, az a teljes közszolgáltatás leállását (beleértve a mentőket, rendőröket, tüzoltókat is.) és az egyéb állami transzferből élők teljes ellehetetlenedését okozná (például nyugdíjasok)

Ha a külföldi hitelezők felé nem törleszt az állam, az komoly konfliktusforrást teremtene, a legkevesebb lenne a gazdasági embargó és ellehetetlenülés, a külföldi cégek kivonulása. Ez a gazdaság teljes csődjét jelentené.

Ezért ilyenkor a kormányok beindítják a bankóprést, a folyó kötelezettségeiket ebből a frissen nyomott pénzből teljesítik, így lesz fizetése az ápolónőknek, rendőröknek és ebből kapnak ellátást a nyugdíjasok is.

Ez az infláció azonnali és tartós elszállását jelenti, az argentin példa alapján nem elképzelhetetlen a 60-70%-os infláció sem.

A devizában fennálló követeléseket a kormány nem tudja bankóprés által rendezni, ezért először a nemzeti bank devizkészletét élné fel, majd a bankokban található devizát zárolná, vagy váltatná át kényszerrel.

Az infláció és a bizonytalanság miatt a lakosság megrohanná a bankokat, ezért zárolni kellene a betéteket, hogy ne omoljon össze a bankrendszer.

A gazdaság összeomlása miatt 20-25% lenne a munkanélküliség.

Ez az államcsőd általános forgatókönyve, ha nem szabályozott keretekben zajlik. Szabályozott módon államcsőd most Görögországban van, a magánhitelezők (általában bankok) az adósságok felét elengedték, cserébe brutális megszorításokat kellett bevezetni Görögországban, hogy legalább a másik felét ki tudják fizetni. (Úgy tűnik, ez sem fog menni, de ez már egy másik történet. A görögök dilemmájáról itt írtam két hónapja.)

A görög helyzet annyiban nagyon más, mint a magyar, hogy Görögország az eurozóna tagja, így nagyon fontos a megmentése. Valamint ugyanez miatt nem is tud bankóprést alkalmazni a gondjai megoldására.

Ha sikerül megegyezni a hitelezőkkel, az államcsőd lefolyása szabályozott mederben folyik, de az is több éves nagyon súlyos megszorításokat jelent. (Minden egyes százmilliárdos megszorítás nagyon fáj egy rétegnek, akit érint. Itt sokszor százmilliárdos megszorításról lenne szó. Görögországban már nem is számolják, hogy hanyadik megszorító csomagnál járnak, drasztikusan csökkentették a nyugdíjakat, tizezrével küldik el a közalkalmazottakat és még nem látszik a vége, az sem biztos, nem kerülnek mindezek ellenére csődbe márciusban.)

És akkor a mindenkit izgató kérdés a végére:

Csődbe kerül-e Magyarország?

Egyrészt azt kell mondanom, hogy pár hónapig még biztos nem, mert addig mindenképpen kitartanak a tartalékok. Aztán ott van a Magyar Nemzeti Bank tartaléka, amire látszólag szemet vetett a kormány.

Viszont az a nagy gond, hogy ráálltunk a nem fenntartható pályára. Ahogy ebben a cikkemben megírtam, a jelenlegi 10%-os állampapír kamatszintet nem lehet hosszú távon kigazdálkodni. Ezt tudják a pénzügyi befektetők is, ezért még ilyen kamat mellett sem hajlandóak finanszírozni az országot.

Az egyetlen megoldás az IMF hitel-szerződés megkötése lenne, viszont most úgy néz ki, hogy addig feszegette a pofonláda tetejét a kormány, hogy az kitárult, jelenleg ott tartunk, hogy még időpontot sem adtak, hogy mikor akarnak velünk tárgyalni.

Valószinűleg példát akarnak statuálni az országgal és minden demokráciaellenes törvény visszavonását feltételül fogják szabni a tárgyalások megkezdéséhez az Alkotmánybíróságtól a jegybanktörvényig, amibe a kormány nem fog belemenni.

Viszont az Uniónak sem érdeke egy államcsőd Európa közepén, ezért várható egy szakértő kormány felállása és azzal fog szerződni az IMF és az Unió.

De ezek már csak találgatások, sajnos nem tudjuk, mit hoz a holnap.

Kedves Olvasóim! Ezt a cikket nem a pánikkeltés kedvéért írtam, csak egy tudományos összefoglalóként. Amint írtam is, a következő hónapokban nem várható államcsőd, ezért kérek mindenkit, ennek megfelelően cselekedjék. Illetve ne cselekedjék semmit.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram