Az állami támogatásokról

Több pénzügyi terméket tárgyaltunk már, ahol a termék vonzerejét az állami támogatás adja.

Ilyen például a lakástakarék és az egészségpénztár is.

Ezek azok a termékek, amelyek nagyon sokba kerülnek az adófizetőknek és a létüket egyedül az állami támogatásnak köszönhetik.

A lakástakarék-pénztárak nettó hozama állami támogatás nélkül -0,68% százalék is lehet, azaz a költségek miatt negatív kamatot termel a befektetésünk.

Amiért mégis nagy számban el lehet adni ezeket a termékeket, az a 30% állami támogatás. Az adófizetőknek ez évi 26 milliárd forintjába kerül, míg a lakástakarékok számára majdnem ennyi tiszta profitot jelent.

Mert mi történik? A lakástakarék megengedheti azt a luxust magának, hogy gyakorlatilag nem ad kamatot (a kapott 1-3% kamatot gyakran elviszik a költségek), mert az adófizetők pénze miatt így is eladhatóvá válik a termék.

Az így beszedett pénzt aztán befektetheti állampapírba (7-8% kamat), kihelyezheti hitelbe (8-14% kamatra), az így keletkezett kamatmarzs az ő tiszta haszna.

(A Gazdasági Versenyhivatal véleményét a témában itt olvashatjátok)

Ugyanígy a legtöbb egészségpénztár 7-8%-os költséget számol fel, azaz ha magam fizetem be a pénzt, hogy igénybe vehessem a 20% állami támogatást, akkor ennek a 20%-nak a 40%-a az egészségpénztárnál marad költség címén.

De ugyanez figyelhető meg a legtöbb állami támogatásnál is.

Ha az állam elkezd valamit támogatni akármilyen formában, akkor annak az ára elkezd felfelé kúszni, végül annyival lesz drágább, hogy a vevő ugyanott van, mint a támogatás előtt. A plusz haszon lecsapódik a vállalkozásoknál, az adófizetők pedig állják a számlát.

Az üdülési csekk bevezetése óta a belföldi szálláshelyek árai az infláció duplájával és triplájával drágultak évente.

A lakásvásárlási támogatások bevezetése a lakásárakat lökte az égbe pár éve, hogy aztán a támogatások visszavételével kipukkanjon a lufi és zuhanjanak az árak.

Az állami támogatások elvileg alkalmasak lennének a piac koordinálására, de a tapasztalat alapján csak a versenytorzító hatásuk érvényesül, mert a támogatott termékek ára hirtelen megugrik a felpörgő kereslet miatt.

Mit lehetne tenni?

Először is át kellene gondolni, mit és miért is támogat az állam.

Amit fontos látni, hogy minden fillér, amit az állam elkölt, azt mástól szedi be adók formájában. Például a lakáspiacra évente elköltött 200 milliárdos állami támogatást és négymillió adófizetőt alapul véve ez konkrétan azt jelenti, hogy minden adófizető évente 50 ezer forintot fizet be a saját, vagy másvalaki lakásának a támogatására. Plusz még éveken át szembesült a méregdrágává váló lakásárakkal is, ez is további plusz kiadást jelent neki.

(Kicsit off, de ezután számoljuk ki, mennyibe kerül fejenként a magyar vasút évi 130 milliárdos támogatása, a Malév, a Bkv és a hasonló cégekről már nem is beszélve.)

Azután olyan támogatási formát kellene kitalálni, ami nem torzítja ennyire a piacot.

Például nem fix összeggel kellene támogatni a lakástakarék-pénztári szerződéseket, hanem az állam 50%-os kamatkiegészítést adna, azaz minden, a lakástakarék álal fizetett 2% kamatot kiegészítene további egy százalékkal. Így már nem adhatna a lakástakarék 1% kamatot, mert nem tudná eladni a termékét.

A kamattámogatott hitelekre évente eltapsolt közel 200 milliárd forintból évente 15 ezer állami bérlakást lehetne építeni, így tíz év alatt gyakorlatilag minden rászoruló lakásigénye ki lenne elégítve, szemben a jelenlegi gyakorlattal, ahol az állam semmit nem kap ezért az összegért, az csak a bankokat és a vállalkozásokat hízlalja. Így felpörögne az építőipar, miközben a lakásárak csökkenének, mert minek venne valaki lakást, ha bérelhetne is.

A napkollektorok telepítését nem fix összeggel kellene bátorítani, ami csak áremelkedést okoz, hanem például kedvezményes ÁFA kulccsal.

Szóval az állami támogatások területén is lehetne még pár milliárdot spórolni évente.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo

Share

7 hozzászólás

  • Benke

    Ezt így együtt sosem olvastam még, de a különböző kérdéseket már sokan felvetették. Valószínűleg olyan erők vannak a háttérben amik nagyobbak mint kéne. Ahogy a vulkán is csak egy kis része a föld mélyén szunnyadó erőknek…

  • stones

    OFF ha miniszterelnök leszek, Te leszel a pénzügyérem 🙂

    ON Tarlós megpiszkálta a BKV-t: felmondták a Kollektív szerződést, így megnyílt az út a cég racionalizálására. Orbánék a MÁV-nál, viszont, továbbra is tömik pénzzel ezt a rendszerváltás előtti mammutot, plussz a békéért a szakszi vezetőket kilóra megveszik…

  • tip

    Szívemből szólt ez a post! Kiegészítésképpen:

    1. Az állami támogatás szerintem nem a támogatás matematikája (pl. fix összeg és nem %) miatt torzítja a piacot, hanem a támogatottak nagy aránya miatt. Szélsőséges eset: amelyik piacon az állam minden szereplőt egyformán támogat, ott adott a sz..nak egy pofont. Míg ha szűk a támogatottak köre, akkor – függetlenül a támogatás kiszámításától – nem nagyon húzza el a piaci árakat.

    2. A lakásárak irreális magasságba emelkedése a magyar néplélek szerint üdvözlendő dolog. (A beidegződéseit látja benne igazolódni.) Vö. szokásos kommentárok: emelkednek a lakásárak = “ingatlanpiaci fejlődés”, csökkennek a lakásárak = “összeomlik az ingatlanpiac”.

  • nekemtene

    “Ha az állam elkezd valamit támogatni akármilyen formában, akkor annak az ára elkezd felfelé kúszni, végül annyival lesz drágább, hogy a vevő ugyanott van, mint a támogatás előtt. A plusz haszon lecsapódik a vállalkozásoknál, az adófizetők pedig állják a számlát.”

    Ez nagyon így van, de sajnos kevesen ismerik fel, ritkán látom leírva.

    Annak idején lakáshitelek között válogatva egyértelműen ez jött le. A kamattámogatott forinthitel volt kb. ott, ami máshol egy reális piaci kamatszint (párszázalék reálkamat, a magas infláció miatt). Persze így aztán a nem kamattámogatott forinthitel extra %-okkal volt drágább, mint illett volna. (A frankhitelek meg egész félelmetes reálkamatra mentek, de ez már más kérdés.)

    A legtöbb állami beavatkozás, támogatás felesleges, átláthatatlan hatású, nem hatékony, akár egyenesen káros. Vhol természetes is: egy bonyolult világban sokkal több a nemműködő dolog, mint a működő, tehát ötletszerűen összedobált szabályok is valszeg rosszak lesznek – annál rosszabbak minél bonyolultabbak.

    A “kisebb állam, kevesebb adószedés és kevesebb támogatás” elv viszont egyszerű, világos és aránylag jól működne.

  • Kiszmol

    Stones for President! Now! 🙂

    A Máv-ra költött pénzből, amit évente elvernek rá, minden falunak lehetne venni két buszt és az állam tankolná és fizetné az üzemanyagot.

    De hát a mamutnak élni kell.

  • Ferenc

    A MÁV, a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy támogatása mindíd állami feladat volt.
    A Horthy rendszerben is ráfizetése volt a MÁV de fel sem merült a szárnyvonalak megszüntetése, pedig akkor levegő tisztaság fel sem merült.
    A Horthy rendszerben a legmagasabb szja. 84 % volt.
    Ha az adózás mértéke nem követi a jövedelmeket szigorúan és következetesen, az ország elveszett.
    Persze lehet más teóriákat gyártani, de vegyük észre.
    “a lét határozza meg a tudatot”.
    Gyermekeimnek mindíg mondtam; ha valakitől hallasz valamit, először az vizsgáld ki mondta, majd azt miért mondta – és csak azután elemezd az elhangzottakat.

  • csinibaba

    A MÁV támogatásának az ia lehet az oka, (nem biztos, de talán) hogy az EU preferálja a közúttal szemben a vasúti személy-és áruszállítást, mert sokkal kevésbé környezetromboló, és elvileg olcsóbb is lehetne. Ebben pedig kivételesen nagyon jó helyzetben vagyunk, mert szinte egész EU-ban nekünk van a legsűrűbb vasúthálózatunk. Éppen ezért kezdtük el felszedni a síneket a szárnyakon. 🙂