Az ingyenpénzről újra (alapjövedelem)

Megelőzendő az újabb leveleket, a napokban írtam a legújabb eszméről, a mindenkinek alanyi jogon járó állami juttatás ötletéről, amit már politikai pártok is felkaptak. (Ha a rezsicsökkentést más lenyúlta, akkor mi kampányoljunk ingyen pénzzel.) Itt található a cikk.

Két dolog miatt írok újra a kérdésről: egyrészt elszomorító az emberek vélekedése a témáról, másrészt a “LÉT program”-nak hívott alapdokumentáció is sok szempontból érdekes, vagy inkább kórképe a magyar társadalomnak.

Azt kell hogy mondjam, a program kidolgozói tökéletesen fordítva ülik meg a lovat. Egyrészt felvázolják, hogy Magyarország minden tekintetben leszakadt nem csak a régiós társaitól, de már Romániától és Bulgáriától is, a foglalkoztatottság szempontjából a második legrosszabb helyen állunk az egész Unióban, a fizetések vásárlóértéke toronymagasan elmarad már a szlovák, vagy cseh fizetésektől.

Ezek után nem a leszakadás okait tárják fel, mint például hogyan lett a régióelső Magyarország a sereghajtó 15 év alatt, hogyan lehetséges, hogy már nem a valamikor messze mögöttünk kullogó Szlovákiához kell mérni magunkat, hanem Romániához és Bulgáriához és ebben az összehasonlításban is elvérzünk, lásd például az államadósság nagyságát, vagy az adóterhelést.

Nem, hanem az okok felfedése nélkül kezelést ajánlanak: szüntessük meg a leszakadást és a szegénységet azzal, hogy első(!!!) lépésként mindenki kapjon ajándékba havonta a minimálbér kétharmadát. (Ezt hívják garantált alapjövedelemnek.)

Ezek után taglalja a tanulmány, hogy az állam is jól jár, a munkaadó és a munkavállaló is. A munkaadóknál egyenesen 457 milliárd forint marad szerintük, de a munkavállalók bére is 10,5%-kal nő mindeközben, összesen 703,8 milliárd forinttal. De a kisnyugdíjasoknál és egyéb kis jövedelmű segélyezettnél is több marad 392 milliárd forinttal.

Ez testvérek között is bő 1500 milliárd forint tátongó szakadék a költségvetésben. Ebből 100 milliárdot fedezne a progresszív jövedelemadó, 200 milliárdra becsülik a “multiplikatív hatást”, ha pedig az emberek elköltik a pénzt, plusz ÁFA bevétel is lenne.

A többi pénzt nemes egyszerűséggel a felesleges állami előirányzatokból kell pótolni, jelentsen is ez bármit. A terv készítői szerint 7-800 milliárd forint a magyar költségvetésben csak kerekítési hiba.

Csak szemléltetésül: az Orbán kormány első és legsúlyosabb baklövése az egykulcsos jövedelemadó bevezetése volt. Az összes további kényszerlépés, beleértve a nyugdíjvagyon államosítását, a rengeteg különadót és megszorítást, innen indult. Ez a lépés 2011-ben “csak” 277 milliárd forinttal csökkentette a jövedelemadó bevételt, de ettől kényszerpályára került az egész gazdaság a mai napig. Na, ezzel vessük össze a 7-800 milliárdos kerekítési hibát.

Szerintem ez mindent elmond a terv pénzügyi kidolgozottságáról, kár is többet foglalkozni vele ilyen szempontból.

Ennél sokkal izgalmasabb kérdés, ha az okokkal, Magyarország folyamatos lecsúszásával és elszegényedésével foglalkozunk, amit a LÉT program kidolgozói elegánsan átugrottak.

Miért lettünk a legeslegutolsók a régióban? Mit csinálunk rosszul immár 25 éve?

Erről itt írtam már egy cikket: Gondoskodó állam kontra piacgazdaság A cikk összehasonlítja Szlovákia és Magyarország gazdasági alakulását az elmúlt 12 évben.

Magyarország  az ereje felett költ mindenféle segélyre. Az állami újraelosztás mértéke 25-35%-kal magasabb, mint a környező országokban, még az Egyesült Királyságban és Írországban is alacsonyabbak az állami kiadások.

Az erőnk feletti szociális rendszerünk nemes egyszerűséggel megfojtja a gazdaságot. A nyugdíjasok átlagjövedelme magasabb, mint a 65 év alattiak átlagos jövedelme (forrás) és még mindig rengeteget költünk segélyekre és szociális juttatásokra. Miközben nálunk a legalacsonyabb a dolgozók aránya, már 2011-ben is 811 ezer 61 év alatti személy kapott nyugellátást, ehhez azóta még hozzájött mintegy 100 ezer korengedményes hölgy.

Egy 9,5 milliós országban majdnem egymillió 61 év alatti nyugdíjas. (Ebben benne vannak a rokkantság miatt nyugellátást kapók is.) A nyugdíjasok 38,3%-a még 30 év munkaviszonnyal sem rendelkezik! Legalább 40 éves munkaviszonyt mindössze a nyugdíjasok ötöde tud felmutatni! Egy ma 61 éves nyugdíjas még átlagosan 20 évig kap nyugdíjat. Hát ilyen nagyvonalúak vagyunk mi.

A közalkalmazottak száma a közmunkát végzők nélkül is megközelíti a 800 ezer főt, ehhez még adjuk hozzá a 118 ezer közmunkást. (A közalkalmazottak és közmunkások bérét és járulékait is az állam maga fizeti, vagyis az adófizetők tartják fenn ezeket a munkahelyeket. Természetesen tanárra, rendőrre, ápolóra és még sok mindenki másra szükség van, de talán ennyi aktagyártóra, minisztériumi háttérintézményre és hasonlóra már sokkal kevésbé.)

Ehhez még vegyük hozzá az ingyenes utazásokat (a vasúton utazók elenyésző része nem vesz igénybe valamilyen kedvezményt, vagy ingyenes utazási lehetőséget), oktatást és minden mást is.

De a 3200 önkormányzat és mellette a megyei és járási hivatalok is a pazarlás szinonimái lehetnének.

Ennek a bőkezű rendszernek a fenntartása erőnk felett van. Ezért a legmagasabb Magyarországon a forgalmi adó, a második legmagasabb a fizetéseket terhelő adók és járulékterhek és a cégek adóterhelésében is dobogóesélyesek vagyunk. Ugyanis mindezeket a kádári “ingyenes” meg “alanyi jogon járó” pazarlásokat valakinek ki kell fizetnie.

Nos, ezért csúszik le egyre inkább az ország és maradunk le gyorsuló ütemben a szomszédainktól.

Ezért úgy hiányzik egy újabb ingyenpénz-osztás az országnak, mint törött szárnyú bagolynak az erdőtűz.

Ennél nagyobb csapást nem nagyon lehetne elképzelni az ország számára. Éppen fordítva kellene csinálni: az állami kiadásokat kellene drasztikusan visszavágni, hogy kikecmeregjünk ebből a bűzös posványból. Pont úgy, ahogy tette azt Szlovákia, vagy Lettország, vagy bármelyik egyéb szomszédunk.

Ha végre nem növelni, hanem csökkenteni akarnánk a segélyek, nyugdíjak, “ingyenes” állami ellátások összegét, akkor lenne csak esélyünk, hogy ne leszakadjunk, hanem felzárkózzunk a többi országhoz.

Ezért remélem, soha nem lesz semmi ebből a lázálomból.

Share

150 hozzászólás

  • BobMaster

    Az állami spóroláshoz első lépésként elég lenne annyi, hogy vezessék ki azt a gyakorlatot, hogy az állami szervezetek a megigényelt pénzt az utolsó pillanatban mindenképp elköltik, hiszen ha nem így tesznek, legközelebb nem kapnak annyit, amennyit kérnek.

  • Lomnici Tamara

    “Egy 9,5 milliós országban …”
    Na, ezt szerintem javítandó, azért még nem tartunk itt.

  • Rissa

    Az biztos, hogy a rengeteg szociális juttatást vissza kellene faragni. Én sem tudom elképzelni, hogy az ingyenpénzre honnan akarnák előteremteni a fedezetet. Az adórendszer se hatékony, amikor pár 10 milliárdos plusz bevételért halálra szívatják a lakosságot mindenféle különadóval, másfelől meg 1000 milliárdot hagynak simán elsikkasztani.
    Nagy szükség lenne valódi munkahelyek teremtésére, a közmunka programmal hajléktalanokat kellene visszavezetni a munka világába, nem pedig esetleg önhibáján kívül munkanélkülivé vált embereket alantas munkával megalázni!
    Szerintem a rokkantak egy részét is simán vissza lehetne küldeni dolgozni, átképzésekkel. Pl. van egy ismerősöm, aki építkezésen dolgozott, de nem bírta fizikailag, aztán átképezte magát (önköltségen) pedikűrösnek. Minden szempontból jobban járt.
    A nyugdíjak is túl magasak, a közösségi közlekedés csak annak olcsó, aki kedvezményt kap (én nem). Még pár éve mondták, hogy a vasúttal utazókból 10-ből 8 valamilyen kedvezménnyel utazik. Jó, mi?

  • Banna

    Szerintem is rossz irányba visz el minket ez a dolog, én a vállalkozókedvet, és vállalkozások elkezdésének megkönnyítését javasolnám. Az ingyen pénz a mégnagyobb passzivítás irányába tolja a népet, pedig inkább egy kis felpezsdülés kellene, sok ötlet, több start-up cég, egy kis merészség. Én most szedem össze a szükséges információkat egy cég alapításához, és 100ból 99 ember próbál róla lebeszélni…

  • gitta

    Még egy adalék az erőn feletti teljesítéshez: két fős személyzet és gépkocsi vonul olyan betegekhez, akinek “szárad a szája” (ma hajnal) vagy “izzad a lába a takaró alatt, de ha kitakarózik fázik” (két napja)

  • Garbo

    Végre, valaki le merte ezt írni ebben az országban! Különös tekintettel a nyugdíjakra és a segélyekre, támogatásokra.

  • Lasszo

    A közbeszerzést is kivezethetnék. Tudom, hogy pont erre lett kitalálva, de nem mûködik, hiszen a segítségével 6x annyiba kerül minden, mint egyébként.

  • Garbo

    A lényeg meg lemaradt: Miklós, ha megígéred, hogy nem változtatsz a dolgokról vallott gondolkodásodon, én megszavaztatlak pénzügyminiszternek 🙂
    (Viccen kívül: de jó lenne, ha a blogodat adaptálnák a mindenkori kormányprogramba! Álmodozni csak szabad…)

  • jurta

    Kihagytad a (legalábbis névleg) ingyenes egészségügyi ellátást és első diplomát.

  • Zsoca

    Ami még szomorúbb hogy a választások előtt három hónappal egyetlen politikai párt sincs aki csak a jelét adná annak hogy ha hatalomra jut csökkenti az állami kiadásokat.

  • L70

    Amíg mindenki arra a pártra szavaz, aki a legtöbbet ad neki, addig ez így marad. Ha esetleg arra szavaznánk, aki a legkevesebbet veszi el tőlünk, akkor megváltozna.

    A politikusok nagyszerűen megtanulták, és úgy csomagolják mindezt, hogy jól lássuk, mit adnak (pl. rezsicsökkentés, ingyenes kp felvétel), és ne vegyük észre, mit vesznek el (pl. tranzakciós illeték miatt megemelkedett bankolási díjak, aminek természetesen a szemét bankok az okai, nem a politikus).

    Jól látják az ingyenpénz kiötlői, hogy a magyar társadalom ingyenpénzre vágyik, ennél jobban senki se látná, hogy adnak neki. Ez pont olyan csalás, mint a kockázat nélküli 15% hozam. Ingyenebéd sehol sincs, meg kellene már tanulni.

  • István

    Hali!

    Amiket leírtál abban feltétlenül igazad van. Csak szerintem a következtetések hibások. Az én olvasatomban a Feltétel Nélküli Alapjövedelem a következőt jelenti:

    A jelenlegi helyzet: A magyar állam minden egyes ember helyett elkölt havi 130e HUF-ot.

    Ha eltörlünk minden egyes segélyt, ingyenesnek álcázott oktatást (max az általános iskolát szintet állja az állam ), nyugdíjat és az ezt kiszolgáló apparátust.

    És mindenkinek adunk havi 50 ezer HUF-ot amit arra költ amire akar. Nem vizsgáljuk semmit. A maradék 80e HUF-ot az egyéb tényleg állami feladatokra menjen. Ez szerintem sokkal olcsóbbra jönne ki mint a jelenlegi akinek nagyobb a szája az többet kap rendszer.

    Mielőtt valaki azt mondani, hogy honnan vettem ezeket a számokat!

    Magyar kvt 2012

    net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200204.TV

    bevétele: 15 460 815,7 millió HUF

    Amit 15 460 815 700 000 FT

    9,5 millió e

  • Chemist

    A fővonallal természetesen egyetértek, de durván összekevered a szociális transzfereket az állami szolgáltatásokkal. Az, hogy a közalkalmazottat az “adófizetők tartják el” persze igaz, de ez a versenyszférára is igaz (a vevők vagy adófizetők, vagy az adófizetők pénzéből élő eltartottak).

    Persze sok tevékenységet privatizálni lehetne, valószínűleg hatékonyabb is lenne, de a tűzoltónak vagy a háziorvosnak van pozitív GDP hozzájárulása (a tűzoltó kevesebbe kerül, mint az általa megmentett vagyon), míg a szociális transzfernek negatív (a segílyes kevesebbet kap, mint amennyit a dolgozótól elvettek, a különbség az adminisztráció, meg a nokiásdoboz)

    A szocialisták egyik fő támadási pontja pont az, hogy összemosódnak az állami szolgáltatások (amiket mindenki, így mi is élvezünk) és a szociális transzferek, amit csak az élvez, akinek a kezébe nyomják a nagy semmiért cserébe.

  • Landscape Wine

    Tartja magát az a képzet – pedig már rengetegszer bebizonyosodott az orrunk előtt az ellenkezője – , hogy az államnak van egy korlátlan pénzforrása önmagából. Ettől nem tud Magyarország szabadulni, és erre a politika, kormányról vagy ellenzékből, rendszeresen rá is játszik. Ezt az ideált államistennek nevezném. Hogy ez hazugság és illúzió, azt nagyon sokan nem tudják, nem értik, vagy nem érdekli őket.

  • Géza

    a múltkor volt valami ügyintéznivalóm a kerületi önkormányzatnál. Az ügyfélszolgálaton ül 4-5 ember, én vagyok az egyetlen ügyfél. Érdemi információt nem tudnak adni, ők csak átvesznek iratokat. Minden érdemi kérdésben az adott ügyosztályhoz kell fordulni, de kedvesen felhívják őket telefonon (ők egy másik épületben ülnek). Aztán még jópár emberen átment az akta (papir alapon), míg elintéződött az igencsak egyszerű ügy.

    Több száz ember ül egy kerületi önkormányzatnál. Állítom, hogy a feladatokat a létszám felével el lehetne látni, az ügyfelek számára akár magasabb szinvonalat nyújtva is. Persze hogy a produktiv gazdaság hogy tudna felszívni budapesti szinten több ezer embert, azt nem tudom, nyílván nem egy lépésben lehetne racionalizálni, de el kellene kezdeni.

  • Kiszamolo

    @lomnici-tamara Hát, ha 9,9 millióan vagyunk, ebből 500 ezer külföldön dolgozik, akkor mennyien élünk Magyarországon?

  • Kiszamolo

    @chemist A közalkalmazottaknál már van egy gondolati ugrás, az már nem szociális transzfer, de attól a túlhízott közalkalmazotti létszámot is el kell tartani.

    A 3,5 milliónyi dolgozó emberből majdnem 1 milliót az állam alkalmaz, ami nagyon meredek.

    Természetesen rendőrre, ápolónőre, tanárra szükség van, de mondjuk ennyi minisztériumi dolgozóra, meg önkormányzati aktatologatóra már nem biztos.

    Erre is túl sokat költünk a lehetőségeinkhez képest.

  • balogárpi

    A nyugdíjaskorúak átlagjövedelme lehet (erről ír az eurostat), hogy magasabb, mint az aktív dolgozóké, de az átlagnyugdíj azért lényegesen alacsonyabb.

  • Zabalint

    @istvan
    Nagyjából 20 ezer jutna fejenként, ha az összes szociális juttatást szétterítenénk a lakosságon. Ettől függetlenül ez lenne a legjobb megoldás, szemben a jelenlegivel, ami nem motiválja a segélyeseket, mert jelenleg ha dolgoznak, a bért a segély helyett kapják, alapjövedelem esetén viszont az alapjövedelem mellé kapnák, ráadásul kevesebbet kapnának alapjövedelemként, mint eddig segélyesként.

  • Zabalint

    @kiszamolo
    Szerintem például egy egyszerűbb adórendszerrel és a készpénzforgalom megszüntetésével sok aktatologató feleslegessé válhatna, ráadásul nem csak az állami szférában, ez rövidtávon nyilván növelné a munkanélküliséget, de hosszútávon javítaná a versenyképességünket.

  • L70

    Bemegyek a hivatalba ügyet intézni (asszony GYED helyett GYEST kap). Beadom az aláírt iratokat, ami több oldal, kb 20 rovatban leírtuk, amit úgyis tudnak, de megkérdezik, mert csak így szokták, hátha elbaltázzuk, de sebaj, megszoktuk már. Átveszik, pecsételik. Hiánytalan, minden OK.

    Mondom, király, akkor kérnék egy igazolást arról, hogy kismama bérletet kaphasson. Azt nem lehet. Miért? Mert Cegléden fogják kiállítani, ha meghozzák a határozatot arról, hogy GYES-t kap.

    Igazolás 2 hét múlva megjött (gondolom előtte gondosan több példányban nyomtatta a HIVATAL, és IKTATTÁK is, de legalább támogattuk a postát egy levéldíjjal, és Micike is sokat dolgozott ezen a fontos témán, hiszen egy újabb nagyszerű ÜGYET sikerült megoldani (mert a HIVATAL gyártja az ÜGYEKET, hiszen ez a DOLGA). Magyarország, én így szeretlek!

  • L70

    Minden önkormányzaton van adóosztály. És beszedik pl. a gépjárműadót. Autónként évente iktatnak legalább 4-5 dokumentumot, és helyi szinten hoznak kismillió határozatot.

    Nem lehetne ezt központi funkcióba tenni? A honpolgár bejelentheti bármely kormányablakban, és központilag elintézik az egészet, aztán leosztják a beszedett zsetont az önkormányzatok között, a gépjármű nyilvántartás alapján. Az elmaradást behajtani is egyszerűbb lenne, és nem utolsó sorban olcsóbb.

    Kb olyan hatékony a jelenlegi rendszer, mintha minden egyes bankfiók maga kezelné a behajtásokat és a peres ügyeket. Vagy a gázszolgáltató minden kisvárosban helyben nyomtatná, borítékolná, és postázná a helyi lakosok számláit.

  • Dobs

    Sziasztok!

    Ezzel a LÉT programmal kapcsolatban lenne egy kérdésem.
    Gondolom leginkább Kiszámoló fog tudni válaszolni erre.

    Mennyit költ jelenleg évente az állam azokra a szociális kiadásokra, amik megszűnnének a LÉT szerint.

    Gondolok itt magukra a pénzbeli juttatásokra is, és arra a kiadásra, ami a rendszer fenntartásához kell (állami alkalmazottak, épületek, ilyesmi)

  • kp

    Egyszerű a dolog: amig az újraelosztás haszonélvezői komoly többségben vannak a szavazók között (a nettó befizetők meg kisebbségben)addig azokból lesznek a döntéshozók akik fenntartják/növelik az elosztást/transzfert. Ki szavazna olyan emberre, aki azt ígéri, hogy “ha megválasztasz, a felét kapod annak amit eddig”

    Az egykulcsos adó önmagában jó lépés volt. Aki többet keres még igy is többet fizet, miközben (jellemzően) kevesebbet kap. Nagyon ideje volt már, hogy a kicsit jobban kereső teljes bérre bejelentett (általában multinál dolgozó) polgártársak eszement szivatását kicsit visszább vegyék. Mert aki azt hiszi, hogy egy valóban(!) gazdag embernek az SZJA tétel, az nagyon el van tévedve…
    Az igazi probléma az, hogy a kiadási oldal MINIMUM azonos összegű, egyidejű csökkentése nem valósult meg.

  • Carrie

    Nem írnál egy cikket arról hogy hogy mik azok a kiadási (bevételi) arányok amik az országok nagy részében működnek? Lehetne venni a működőképes országok halmazát és kiátlagolni, hogy ezekben a lakosság X%a mentős, Y%a egyetemista, a GDP Z%a megy el munkanélküli segélyre ami a N%a az átlagjövedelemnek és valahány hónapig tart.
    Ilyen benchmark jelleggel. Fősulin tanultunk ilyesmit: “A k+f-kiadások arányát a gazdaság fejlődési lehetőségeivel összefüggőnek is gondolják. 2004-ben a 15 régi EU-tagállam GDP-arányos k+f-kiadása 1,92%-os volt – Magyarországon csak 0,89%-ot ért el. Az Amerikai Egyesült Államokban ez a mutató tartósan meghaladja a 2,5%-ot, az ezredforduló óta Japánban pedig a 3%-ot is.” Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Kutat%C3%A1s-fejleszt%C3%A9s

  • janos

    @istvan :

    Azert az eleg meredek, hogy ne legyen ingyenes felsooktatas azert, hogy mindenki kapjon 50e ftot… ez onmagaban oriasi kar lenne. Ha ez megvalosulna, akkor tenyleg csak a gazdagok tudnak tanittatni a gyermekeiket. Raadasul ha a gyerek ertelmes szakmat is valaszt, akkoris nehez lenne neki, mert utana magasabb adoterhelessel szembesulne.

    A vilag szamos orszagaban inkabb olcsobba vagy ingyenesse akarjak tenni az elso diplomat, hogy ezzel tobb ertekes munkaereje legyen az orszagnak ( most elsosorban nem a bufeszakok ingyenesseget propagalom, hanem azokat, amik utan jo penzt lehet keresni )

    Azzal persze biztos sokan egyetertunk, hogy ajelenlegi tamogatasokat meg lehetne nyirbalni. Azt viszont nem hiszem, hogy a specialis, celzott tamogatasokat erdemes lenne ilyen, cel nelkuli, illetve feltetel nelkulive atalakitani. akkor inkabb hagyjak ott az adozo embereknel.

  • L70

    Épp kiszámoltam, hogy ha reálértéken mától a családunk megkapja a 125-öt havonta, akkor holnap felmondunk a párommal, és ebből és a megtakarítás 1-2%-os reálhozamából elleszünk az idők végezetéig. Ha lesz kedvünk, majd esetleg dolgozgatunk is.

    Más. Iskolában kérdezik majd a gyerektől, hogy mi apa foglalkozása? Nem fogja érteni a kérdést, de sebaj (bár lehet, hogy tilos lesz ilyeneket kérdezni, mert az kirekesztő lesz, hogyha Pistike szülei nem dolgoznak). Gyerek rosszul tanul (magyarul nem dolgozik normálisan), mivel motiválom majd? Miért is kell motiválnom, hogy tanuljon (ergo dolgozzon)? Egyest hoz magyarból, megkérdem majd, hogy szeretsz-e verset tanulni? Hja, nem, akkor ne csináld (nem kell feltétlen dolgozni), hülye vagy te, kisfiam?

  • b

    No akkor ahogy egy ismerosom mondta: ketfele job van. negativ, es pozitiv. A negativ jog, hogy valamit NEM csinalhatsz ,nem jar, nem kapsz, satobbi. Ezert senkinek nem kell tennie semmit.
    A pozitiv jog, hogy valamihez alapbol jogod van. Ha ez penz, akkor azert a penzert valakinek meg kell dolgoznia, mert magatol nem no.

  • Sandor Papp

    A vállalkozási kedvet kellene inkább javítani, csökkenteni a kisvállalkozók adóterheit. Adj az embereknek hálót ne pedig halat!

  • jurta

    @l70 01-17 14:14
    “Gyerek rosszul tanul (magyarul nem dolgozik normálisan), mivel motiválom majd? Miért is kell motiválnom, hogy tanuljon (ergo dolgozzon)?”

    Azért itt sok múlik a tanárokon. Elég sok. Pont azért, mert még gyermek. Könnyebb a kíváncsiságot felkelteni, új dolgokat megszerettetni. (De persze a szülői példamutatás hatása alól sem tudja kivonni magát, ezt a tényt is ismeri minden pedagógus.)

  • nnk

    Ez az “egykulcsos adó minden rossz alapja” elv eléggé szembemegy azzal is, amit már elég sok poszt-on keresztül próbálsz sulykolni az emberekbe: lépj tovább, törj ki, stb…

    Eléggé ellentmondásos…

  • Kiszamolo

    A mondat azt mondja, hogy az így keletkezett hiány minden rossznak az alapja.

  • mesterséges unintelligencia

    Nem az összegről, meg a finanszírozásról, hanem magáról az elvről szeretnék pár dolgot megemlíteni. Biztos jó az az ellenérv, hogy mindenki alkoholista munkakerülővé fog tőle mutálódni?

    Volt már pár ilyen jellegű kísérlet:

    en.wikipedia.org/wiki/Mincome

    spiegel.de/international/world/a-new-approach-to-aid-how-a-basic-income-program-saved-a-namibian-village-a-642310-2.html

    Namíbiában több gyerek járt iskolába, csökkent a bűnözés, sokan meg mikrovállalkozások indításához használták fel a pénzt. Átvitt értelemben meg tudták venni a hálót, hogy tudjanak halászni.

    “Those successes are certainly impressive. There are the women who travel to the city with their money, where they buy fabric remnants and make clothing to sell. And there is the man who invested his 100 dollars in cement and is now making concrete blocks. Another man opened a shoe repair shop”

  • JB

    Picit én is csalódott vagyok emiatt a mondat miatt (egykulcs). Csak a magánnyugdíjvagyon lenyúlása hány évi egykulcsost finanszíroz? Biztos, hogy a fiúk nem nyúlták volna le a manyup-vagyont, ha nincs egykulcs?

    Azt már csak félve kérdezem, hogy ugye nincs beleszámolva a “családi adózás” a 277 milliárdba?

  • pekseg

    Nezopont kerdese: az szja csokkentessel egyutt a kiadasokat is vagni kellett volna. Szoval nem az szja csokkentes a hibas, hanem hogy nem vagtak meg a kiadasi oldalt.

  • tőzsdemaci

    Ne felejtsük el a fasza állami bizniszeket sem. Jó lenne, ha az állam azzal foglalkozna ami a dolga lenne, ahelyett, hogy olyasmikkel üzletel, amikhez nyilvánvalóan köze nincs. Értem ezalatt: tőzsdézés (MOL részvény vétel kb. 25000 -nél, most épp 14300), állami mobilcég (egy vicc volt az egész), állami légitársaság (hála az égnek ez már nincs) stb… Egyszer ezeket is érdemes lenne összeszámolni. Meg a szabadságharcot az IMF-el, hoyg az mennyibe került (mennyivel drágábban finanszírozták az országot úgymond saját erőből, hogy aztán bemondhassa a TV, hogy nincs IMF hitel. Azt miért nem mondja be a TV, hogy helyette meg eladtunk 10%-on állampapírt?)

  • Janos

    szerintem ez a tema amugy nem er meg tul sok posztot, mivel az emberek tobbsege elutasitja… ha majd tenyleg realitassa valik, akkor kell majd jobban szetszedni.

  • Kiszamolo

    A pilot projektek már csak ilyenek. A maroknyi kiválasztott igyekszik magából kihozni a legtöbbet abban a pár hónapban.

    Ugyanígy rengeteg sikeres projekt van Magyarországon, ahol a mélyszegénységben élő emberek dolgoznak, növényt termelnek és ki tudnak törni.

    A munka éppen úgy működik, mint az ingyen pénz, csak hasznot is termel és fenntartható is.

  • Jenő

    Jól értem, hogy a második poszt apropója, hogy elolvastad az első posztot megihlető tanulmányt? 🙂

    Kérdés Kiszámolóhoz, olvasókhoz, mindenkihez: szerintetek melyik gazdasági mutatót érdemes nézni? Nekem a Human Development Index a kedvencem.

  • mesterséges unintelligencia

    Kiszámoló!

    Szerinted Magyarországon tudna működni a mikrohitelezés?
    en.wikipedia.org/wiki/Grameen_Bank

  • Kiszamolo

    Meg a kommenteket….

  • Ordas

    Hm… egyklcsos adó. Sosem értettem, mi ezzel a gáz?

    Egységesen vetítve miért kell egyikinek 100 megkeresett forintjából 16%-t adózni, a másiknak meg pl. 22%-t? Hol itt az igazságosság?

    Csak át kéne alakítani a szokásokat. A brutó fizetés olyan köztes állapot. A munkaadónak szuperbruttóba kerül a munkavállaló nettó bére. A két felet pont nem érdekli a bruttó.

    Ergó: nettó fizuban állapodjanak meg, a többi a munkaadó dolga. Eddig volt a hibás felfogás, hogy a nem létező, nem kézzel fogható bruttó bér volt a viszonyítási pont.

  • Wnprt

    Tökéletesen egyetértek ezzel a cikkel, ezt figyelembe kellene vennie a kormánynak is, mindenképpen csökkenteni kell a nyugdíjakat és a szociális kiadásokat. A legfontosabb dolgokra világított rá, amikkel kapcsolatban sürgősen lépnie a kormánynak, a feltétel nélküli alapjövedelmet pedig el kell felejtenie mindenkinek, már a felvetése is rossz.

  • Peter

    Én az állami szférában dolgozom, a munkánk nagy részért a bürokrácia teszi ki. Pl. egy számla kifizetése úgy zajlik hogy kiállítjuk a kötelezettségvállalást, három különböző szinten dolgozó ember aláírja, a papír eközben kézben vándorol majd postára adják. Megkapja a végső ellenjegyzést, beszkennelik, elektronikusan visszajön hozzánk, lemegy a segédhivatalba ahol iktatják majd visszakapom. Alsó hangon két hét… Majd jöhet a díjelszámoló határozat meghozatala. Ha ezt max. kétlépcsőssé tennék (tipp.: bő 15 éve a beérkező számla aljára nyomtunk egy bélyegzőt, „Kifizethető”, a főnök pedig aláírta) akkor sokkal kevesebb ember kellene. Amíg fuldoklunk a bürokráciában, marad ez a létszám. Ahogy tapasztalom, minden állami szervezet hasonló módon működik.

  • Mogo

    Valószínűleg az általad leírtak minden hozzáértő számára világosak, ha nem is mondja ki senki. Miért van az, hogy egyik párt sem kampányol a szociális kiadások visszasszorításával?

  • Mogo

    @ordas A személyi jövedelemadót te fizeted a saját bevételeid után, ahogy a nyugdíjjárulékot, stb.-t is. Elvileg a munkaadódnak semmi köze hozzá, neked milyen (egyéb) bevételeid vannak, mennyi adókedvezményt kapsz, stb. A bruttó az ami fix, a nettó sokmindentől függ ami évközben történik, pl., ha 3. gyereked születik, alig fizetsz adót, vagy ha egészségpénztárba fizetsz, kedvezményt kapsz, stb.

  • mesterséges unintelligencia

    De ha csökkentjük a szociális kiadásokat, akkor lehet, hogy többet kell(ene) költeni a rendőrségre és a börtönökre 🙂

    Van erre valamilyen kimutatás, hogy x% szociális kiadáscsökkentés mekkora y% rendészeti költségnövekedéssel jár?

  • Kiszamolo

    Nézd meg Szlovákiát: először nagy fosztogatások voltak a segélyezettek által, amikor megszűntek a juttatás, azóta meg alkalmazkodtak.

  • tgwh

    Még ha működne is a LÉT, már önmaga olyan társadalmi változásokat indítana el, amire képtelenség megmondani, mivel járnának.
    De könnyebb úgy választást nyerni, ha adunk.
    @Zsoca, de van, a Jobbik 😀
    @gitta, vagy kilopják a gps-t, vagy megverik a mentősöket, ráadásul olyanokat is simán ellátnak ingyen, akik nem fizetik a tb-t
    @Géza, csak szakképzettek kellenének, a tanácsból ittmaratt kezitcsókolomok meg háát…
    @Zabalint, nem kapnának kevesebbet, mint most segélyt! Én meg azt mondom, örülök, hogy kp-ban kapom a fizetésem! 😀 abból nem tud levonni a bank 🙂
    @L70, dede, ismerős. Ha hatékonyabb lenne, kb. fél millió kezitcsókolom lenne munkanélküli, a maradék meg ugyan úgy nem csinálna semmit, csak kevesebbszer.
    @kp, nem volt jó ötlet. Nettó 200 ezerből már bőven jól meg lehet élni, miközben a többség jó ha 130ból tengődik.
    14 év feletti maga dönt a havi 25 ezréről. 0 pénzügyi ismerettel…

  • gab

    Semmilyen alanyi jogon járó, vagy ingyenes dologgal nem értek egyet. Azt nem becsülik meg. (Majd ha olajmonarchia leszünk.) A szociális juttatások tényleg túl bőkezűek. Én minden segélyt adójóváírás formájában adnék, a rendesen bejelentettek kapnának csak a pénzt. Az egykulcsos adóval is egyetértek, hiába okoz most veszteséget, a filozófiája teljesen támogatható. Aki többet keres, még így is többet adózik. Lehet szidni a kormányt, de speciel a családtámogatási rendszer átalakítása a legjobb lépésük volt, és kormányzásra ácsingózók ezt eltörölnék, és megint menne az alanyi jogon járó “faszpénz”, ahogy egyes kultúrkörökben hívják. Azon meg vagyok döbbenve, hogy ezt a LÉT-et egy komolyan veendő politikai párt támogathatónak gondolja.