Devizahitelek: mi a valódi probléma

A svájci frank árfolyam-emelkedése sok családot hozott nehéz helyzetbe, olyanokat is, akik annak idején viszonylag megfontoltan döntöttek a hitelfelvétel mellett. Azonban rengeteg téveszme és csúsztatás van a hivatalos kommunikációban a devizahitelekkel kapcsolatban, ezeket szeretném helyretenni ebben a cikkben.

Tegnap napvilágot látott a kormány valószínűsíthető tervei a devizahitelek problémáinak megoldására. A kormány álláspontja szerint minden problémának a gyökere a devizahiteles konstrukció, “amely egy elhibázott konstrukció, amitől meg kell szabadulni.”. Természetesen ez is az “emútnyócév” miatt van, mert az előző kormányzat szűkítette le a Fidesz által kitalált oly nagyszerű és népszerű államilag támogatott hitelt és “hajszolta a tömegeket a hibás devizahitel-konstrukciókba.”

Ezért az a cél, hogy teljesen megszüntessék a devizahiteleket, az emberek megszabadulhassanak az árfolyamváltozás miatti ellehetetlenülésből és újra szabad és virágzó ország legyünk. Ezen túl “amíg vannak devizahitel-szerződések, a Magyar Nemzeti Bank keze meg van kötve az árfolyam-politikát illetően, addig nem lehet normális árfolyam-politikát csinálni”. Értsd, szabadon leértékelni a forintot.

A kérdés, amit fel kell tenni, hogy vajon mennyi igaz a fenti népszerű és oly sokaknak kedves eszmefuttatásból.

Ezért vizsgáljuk meg, mi okozta a tömegek erőn felüli eladósodottságát, ebben mekkora szerepe volt az államilag támogatott hitelek elérhetőségének szűkítésén.

Az államilag támogatott hitelek Fidesz által kitalált verziója hatalmas érvágást jelentett a költségvetésnek. Mivel nem volt szabályozva, hogy ki, mikor, milyen célból és milyen összegben veheti azt igénybe, rengetegen vettek második-harmadik ingatlant az államilag támogatott hitelből, sőt eladták a saját meglévő házukat a saját hozzátartozójuknak, hogy hozzájussanak a nevetségesen alacsony kamatú hitelhez.

Az állami költségvetést ez rövid úton nagyon megterhelte, ezért ésszerű lépés volt korlátokat bevezetni, hogy ki, mire és milyen összegig veheti igénybe az állami támogatást. (Ha esetleg nem esne le valakinek, az állami támogatásra fordított pénzt az állam az adófizetőktől hajtja be. Vagyis azok fizették a harmadik 50 milliós villa megvételét, akiknek semmilyen támogatott hitele nem volt.)

A következő kormány relatív gyors reagálás ellenére is a lakáscélú támogatásokra az állam (értsd az adófizetők tömege) a felfutás végére már évi 220 milliárdot fordított. (Ebben már benne volt a később kreált állami támogatások hatása is.) A támogatott hitelek fenntartása esetén ez az összeg ennek többszörösére hízott volna 2007-2008-ra.

Ebből a 220 milliárd forintból is lehetett volna évi 20 ezer használt lakást venni és azt odaadni szociális alapon a rászorulóknak. (Már amennyiben az államnak mindenképpen támogatni kell a lakáshoz jutást.)

Tíz év alatt 200 ezer állami tulajdonú lakás lett volna, ez egy ekkora országban több, mint elég szociális lakásnak.

Tehát az államilag támogatott hitelek fenntartása, sőt egyáltalán a bevezetése egy hibás döntés volt.

Az emberek a devizahiteleket leginkább a magas forintkamatok miatt választották, amelynek mértékét a Nemzeti Bank határozza meg. Az MNB elnöke 2001 és 2007 között az első Orbán kormány pénzügyminisztere, Járai Zsigmond volt. Vagyis az ő vezetése alatt magasan tartott forintkamatok okozták a devizahitelek elterjedését. Ha valahol érdemes lenne bűnöst keresni, talán itt kellene kezdenie a kormánynak.

Igaz-e az az állítás, hogy a mostani problémát a devizahitelek okozzák, a nem várt árfolyamváltozás következménye miatt?

A válasz egyértelműen nem. Ez egy igen súlyos probléma, de nem ez a fő gond.

Ha a devizaárfolyam változása okozta volna a hitelek tömeges bedőlését, akkor a forintban felvett hitelek bedőlése elenyésző mértékű lenne a devizahitelekhez képest.

Nézzük meg a statisztikákat.

Szabad felhasználású devizahitelek nemfizetési aránya 26%. (Ez azokat a hiteleket mutatja, amelyeket már több, mint 90 napja nem fizetnek és át sem lettek strukturálva)

Ugyanezen hitelek forint alapon már majdnem 29%-os nemfizetési arányt mutatnak. Hoppácska! Sokkal több a bedőlt forinthitel, mint a devizás?! De hát az hogy lehet, ha a deviza a hibás, meg a devizahitel?

Mi a helyzet a lakáscélú hiteleknél? Ott 16,5% a nemfizetők aránya a devizahiteleknél és csak valamivel kevesebb, 14,8% a piaci forinthiteleknél.

Na ne má’! Összevetve a két adatot ugyanannyi forintos hitel dőlt be, mint devizás?! Arányaiban ugyanannyi forintos adós várná, hogy megmentsék állami pénzen, mint devizahiteles?

Ezek szerint egy szó sem igaz abból, hogy a devizahitel léte a probléma alapja? Hanem inkább a munkanélküliség, a gazdaság zsugorodása, a magas adóztatás?

A meggondolatlanul felvett lakáshitelek, amit az állam erőltetett? Vegyél saját lakást úgy 10% önerő és állami kezességvállalás mellett, hogy az a 10% önerőt is az állam adja szocpol formájában.

Olyan emberek százezrei vettek lakást a biztatásra, akiknek egy fillérjük nem volt. Akik még az ügyvéd 50 ezer forintos díját is személyi kölcsönből fizették. (Konkrét példákról beszélek.)

Ha már úgysincs pénzünk, vegyünk új lakást 19 millióért, mert arra nagyobb a szocpol. A fizetésünk 75%-a elmegy törlesztőre, de sebaj, másképpen soha nem lenne saját lakásunk. A banktól úgyis kapunk pénzt, mert hülye lenne nem adni, amikor az állam vállal értünk kezességet.

Na, ez okozta a valódi problémát. A nincstelen tömegek meggondolatlan hitelfelvétele, majd a gazdasági válság miatti munkanélküliség és gazdasági visszaesés. A svájci frank felértékelődése csak csavart még egyet a problémán, ahogy a bankok meggondolatlan hitelkihelyezése is.

De ebben a történetben az állam, a hitelvevők és a bankok egyaránt sarasak, a legkevésbé bűnös pont a devizahitel, amit már több, mint száz éve is folyósítottak Magyarországon. (Ennek ellenére tényleg súlyos tévedés volt a devizahitelek ilyen mértékű erőltetése, főleg hogy svájci frankban és japán jenben folyósították azokat. Euróhitelek esetén most alig lenne komoly az árfolyamváltozás miatti emelkedés.)

Ezek után az is kérdés, miért pont a devizahiteleseket nézte ki magának a kormány és miért csak a lakáscélú hiteleket?

Aki felújításra vette fel a szabadfelhasználású hitelt, az miért menjen a levesbe? (Sokkal egyszerűbb volt azt felvenni, mint a papírmunkával pepecselni fél százalék kamatkülönbségért. Rengeteg szabadfelhasználású hitel mögött építkezés és lakásfelújítás van.)

A forinthitelesek nincsenek kisebb bajban, mint a devizások, ők mikor lesznek megmentve?

Azoknak az embereknek a lakását, amit állami támogatásból, önerő nélkül vettek, miért kellene megmentenie az adófizetőknek? Az miért is az ő lakása? Mitől?

Akik nem vettek fel hitelt, mert meggondoltak voltak, ezért már 6 éve fizetik az albérletet, ők milyen kompenzációt kapnak?

Megannyi megválaszolatlan kérdés egy rosszul kezelt és félrekommunikált problémára.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

172 hozzászólás

  • Wnprt

    Azonban az érdekes, h a jelenlegi jegybank vezetés csökkenti az alapkamatot, míg Járai ok nélkül tartotta ilyen magas szinten, ennek milyen okai lehetnek?

  • Istvan

    Nekem ez az állami kezesség nem teljesen világos. Itt csak arra gondolsz, hogy fiatal házasok gyermek, és megtakarítás nélkül kaptak 2,4 milliót (mint megelőlegező kölcsön, két gyermeket bevállalva), ami már elég volt mint önerő, vagy ezen felül is volt valami “garancia”?

  • wazelin

    Nagyjából egyetértek a cikkben írtakkal, de az állami szabályozás hiányosságát jobban meg kellene vizsgálni, hogy csökkenő alapkamatok mellett (devizákra gondolok) miért emelkedtek a banki kamatok.

  • NivoBoy

    Elég sokat mondogatják már, hogy forintgyengítés céljából kell a devizahiteleket átváltani, egyáltalán nem szociális empátiából (az maximum a politikai kommunikáció része), de szerintem ezért vannak csak a forinthitelesek ignorálva. A forintgyengítésnél persze nem kalkulálnak azzal, hogyha gyengül a forint a benzin ára is emelkedni fog, ami drágítja az összes termék árát a boltokban, ami gerjeszti az inflációt stb..

  • jurta

    Meglehet, hogy a Fidesz sem egyetlen személy. Még ha annak is tűnik sokszor. 🙂

    (Ez az alapgondolat, hogy egy párt *minden* emberének, *minden* időben ugyanúgy kell gondolkodnia és döntenie egy-egy dologról, a 2002-2010 közötti kétpártrendszerünkben gyökerezett meg a fejeinkben, persze nem ok nélkül, hisz ez volt a legegyszerűbb látványsárcsata-alap.)

  • jurta

    “Akik nem vettek fel hitelt, mert meggondoltak voltak, ezért már 6 éve fizetik az albérletet, ők milyen kompenzációt kapnak?”

    Oké, nem az államtól kapom, de én a sok “biztató hír” ellenére még ma este sem tudnék nyugodtan aludni, ha lenne egy mára fizethetetlen jelzálogtartozásom. Nekem ez a kompenzáció. 🙂

  • Imre

    A kezesség a következőt jelentette: alapesetben a bankok a megvenni kívánt ingatlan forgalmi értékének kb. 50-70%-át hitelezték meg, a maradékra önerővel kellett rendelkezni. (A valódi számítás ennél bonyolultabb, de ez a végeredménye). Tehát kellett 30-50% önerő vagy pótfedezet, ami nem mindenkinek volt meg. Ezért kitalálták a Fészekrakót, amely arról szólt, hogy a bank a hitelbiztosítéki érték 100%-áig adott hitelt és a hitelbiztosítéki érték 100%-a (ez az ingatlan forgalmi értékének kb. 60-90%-a, de extrém esetek is előfordultak) és a normál esetben felvehető hitelösszeg közötti összegre az állam vállalt készfizető kezességet. Ezért az ügyfél magasabb összeget vehetett fel, mint normál esetben.

    Pl. egy 15M-s Bp-i új lakásra a normál esetben felvehető 10,8M helyett felvehetett akár 13,5M-t is, ha a fizetése is rendben volt, tehát az is elbírta a törlesztőrészletet.

  • Imre

    Folytatás: S a példában szereplő 2,7M különbségre az állam vállalta a készfizető kezeséget az ügyfélért. Ez nem volt neki ingyen, 2% volt a kezességvállalás díja, amelyet az első évben elengedtek.

    A szocpolról anyit, hogy csak a meglévő gyerekek utáni szocpol számított saját erőnek, a megelőlelgező kölcsön nem, hiszen ott nem lehetett tudni, hogy meg fog(nak)-e születni a gyerek(ek).

  • Géza

    amit biztosan tudok, hogy a korábbi támogatott hiteleknél a közalkalmazottak és köztisztviselők a fedezet 100%-áig eladósodhattak (mások azt hiszem, 75-80%-ig), és erre az állam garanciát vállalt. Érdekes kérdés lehetne, hogy a bankok hány esetben és milyen összegben nyújtottak be garanciális igényt az állam felé.

    Más esetben nem tudok állami garanciáról.

  • mtoma73

    Arról nem is beszélve, hogy rengeteg önkormányzat (ami Gyurcsányék alatt Fideszes volt leginkább) is vett fel svájci frank alapú hitelt, akiket szintén meg kell menteni. Pedig olyan sok “okos és felelős” ember ül ott is.
    Szerintem teljesen pontosan van megfogalmazva a probléma a cikkben és a probléma kezelése is jól megmutatja a politikusi gondolkodást. A másik oldal is ugyanígy próbálná menteni a devizahiteleseket, ha a választások közelednének.

  • wtf

    “Akik nem vettek fel hitelt, mert meggondoltak voltak, ezért már 6 éve fizetik az albérletet, ők milyen kompenzációt kapnak?”

    Minden egyes ilyen megmentős hírnél eldurran az agyam. Mindenkit megmentünk, felzárkóztatunk ebben az országban, csak éppen azt nem segítjük aki dolgozik reggeltől estig, aki nem jár csak 3 évente orvoshoz, de akkor is órákat kell várni, hogy sorra kerüljön a háziorvosnál, és hiába fizeti a Tb-t annyi előjoga nincs, hogy amikor MRI-re kell menni, akkor ne kelljen 3-4 hónapot várni, hanem kicsivel legyen már előbb a listában, mint aki már nem aktív dolgozó, vagy éppen soha nem is volt az.

  • wtf

    Elegem van ebből az egész megmentősdiből is, igazán adhatnának azoknak a fiataloknak is pénzt, akik 3 hónapnál előrébb tudtok gondolni, és nem vágtak bele a lakáshitelbe. Tökéletesen megelégednék azzal az összeggel, amit átlagosan megspóroltak azok, akik rögzített árfolyamon visszafizethették a hitelüket, és most boldogok, hogy mindegy mekkora hülyék voltak, kihúzták őket a sz*rból.

  • Géza

    A állam által tervezett megmentés alapvetően nem a nem fizetőkről szól, hanem a még fizetni tudók terheit akarják csökkenteni. Így csak érdekes adalék, hogy egyébként nem magasabb a nem fizetők aránya, mint a forint hiteleknél.

    Az tény, hogy a korábbi szabályozás elég tág teret adott a bankoknak a kamat, és egyéb költségek emelésére a futamidő alatt. Ezzel sok bank a forint hiteleknél is szívesen (és sokszor igencsak visszaélés-gyanusan) élt. Deviza-hitelnél pedig még nagyobb a játéktér: konverziós költség, országkockázati felár. Ugyanakkor azért vannak és voltak törvényi fékek, a pénzintézeti törvény is előírta, hogy a körülmények tényleges megváltozásakor lehet költséget emelni (továbbá ellentétes folyamatok esetében csökkenteni kell). És akik erre alapozva perelnek, azok tudtommal jól állnak.

  • Jó írás, azzal az infóval még valóban nem találkoztam, hogy a forinthitelek is ilyen mértékben dőlnek be.
    Nem említetted viszont a kamatemelést, aminek állítólag sokkal nagyobb hatása volt a törlesztőrészletre, mint az árfolyamváltozásnak, és nem tudom, hogy a forinthiteleknél is volt-e hasonló mértékű kamatemelés, mert akkor az általad leírt okokon kívül (amikkel amúgy nagyjából egyetértek) ennek is komoly szerepe lehet (forrás: index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/07/23/igy_lehetne_megnyugtatoan_rendezni_a_devizahiteles_mizeriat/?utm_source=facebook&utm_medium=share&utm_campaign=action_ids%3D163861937131161&fb_action_types=og.recommends&fb_source=aggregation&fb_aggregation_id=288381481237582).

  • Edvárd

    Az állam túlzott eladósodása miatt a jegybank (“Járai”) automatikusan emelte a alapkamatot. Ezt tette volna talán bármelyik jegybank a világon.

  • Dani Alves

    Jó cikk:) A nemfizetési arányokat hol lehet elérni?

  • bankár

    Ezt kérdezi a szerző :
    ” Akik nem vettek fel hitelt, mert meggondoltak voltak, ezért már 6 éve fizetik az albérletet, ők milyen kompenzációt kapnak?”

    Ez a kedvenc kérdésem.Már több helyen is megválaszoltam.
    Tehát,akik nem vettek fel hitelt,azok semmilyen kompenzációt nem kapnak.
    Mert azzal, hogy nem vettek fel hitelt, megakadályozták a bankot,hogy nyereséget realizáljon rajtuk. Így még a bankok különadójához sem járulnak hozzá, – mely adó az államhoz kerülne. De nem kerül, ezért még az államot is “megkárosítják”. Nos miért is járna állami kompenzáció annak, aki megkárosítja az államot ? :))

  • parmenion

    Nyilván a hiba volt a deviza-alapú hitelek ilyen mértékű felfuttatása, gyakorlatilag szabályozás nélkül. Ennek oka szerintem kereslet oldalról, ahogy a Kiszámoló is írja, a magas forint kamatok. A piacon elérhető hiteleknél azonban a forinthitelek drágasága nem csak a magas alapkamat miatt volt, hanem a magasabb kamatfelár is. Ehhez már csak egy kicsit tesz hozzá, hogy egy idő után a pénzintézetek képviselői és az ügynökök (de még a PSZÁF összehasonlító táblázata is) szinte kizárólag a devizahiteleket ajánlották, a kockázatai marginalizálása mellett. (Más volt a jutalék szerkezet?)

    Ide kívánkozik még, bár nem hiszem, hogy adósok tömegei erre figyeltek volna, de az én hitelemnél szóba került: 2000-től 2008-ig folyamatosan napirenden volt az euróhoz való csatlakozás. Érvényben volt az árfolyamsáv mechanizmus is.

  • gab

    “Ebből a 220 milliárd forintból is lehetett volna évi 20 ezer használt lakást venni és azt odaadni szociális alapon a rászorulóknak. Tíz év alatt 200 ezer állami tulajdonú lakás lett volna, ez egy ekkora országban több, mint elég szociális lakásnak.”

    Hát én ezzel egyáltalán nem értek egyet, nekem egy kicsit magasabb a fizum a nyomorszintnél, tehát gazdag vagyok (LOL), ezért nekem soha nem adnának szociális alapon semmit, tehát fizethetem a piaci árat az albérletért. Bezzeg aki szociálisan rászorult (értsd: soha az életben nem jut egyről a kettőre) az minden támogatást megkap. Akinek meg egy fokkal “jobb”, az nem kap semmit.

    A korlátlan kamattámogatás valóban hülyeség volt, de igenis van létjogosultsága az életüket kezdőknél! Ja, és mielőtt 2003-ban eltörölték a forintkamattámogatást, azért még az összes politikus, aki tehette, felvette a támogatott hitelt, ennyit róluk!

  • Kiszamolo

    De még mindig jobb, mint kiszórni az ablakon olyanok miatt, akik aztán garantáltan belebuknak a hitelbe, nem?

    Egyébként én is elutasítom az állam ilyen irányú beavatkozásait, de ha már.

  • parmenion

    Szerintem is igaza van a kiszámolónak abban, hogy a “devizahitelesek megmentése” politikai választás, mondjuk a példaként felsorolt forinthitelesek, vagy albérletesekkel szemben. Ami érthető is a tábor nagysága és szervezettsége alapján. A politikai vonal engem nem érdekel, de az tény, hogy ez a csoport döbbent meg legjobban a törlesztőrészletek drasztikus emelkedése miatt.

    Valóban az árfolyam változás (a CHF 50-70% erősödése) legfőbb oka a törlesztő részletek emelkedésének, de 20-40%-ban a pénzintézetek valószínűleg részben önkényes kamatemelés az ok. (ami természetesen a szabályozás hiánya miatt lehet, és a forinthiteleseket is érinti.

    Egyébként nagyon jó a bedőlések összehasonlítása, erről én sem tudtam. Ezek szerint elsősorban tényleg nem a devizahitelekkel van a baj.

  • bankár

    Kiszámoló ! Mit csinálsz te???
    Éppen azt a kommentemet törlöd, amelyben nagyon udvariasan és korrektül rámutattam a súlyos tévedéseidre ????
    Manipulálsz ???

  • bankár

    Egy dologra szeretnék rámutatni. Nem az állam fog fizetni az adósoknak, hanem a bankok !!! Nagy különbség !

  • Kiszamolo

    Barátom, a hozzászólásod súlyos tárgyi tévedés, nem korrekt rámutatás. Olvasd el az MNB véleményét arról, hogy ezek most deviza alapú forint hitelek, vagy deviza alapú hitelek-e.

    SOHA, EGYETLEN ESETBEN SEM emelkedett háromszorosára senki törlesztőrészlete, hacsak nem volt teljesen hülye:

    http://kiszamolo.hu/teveszmek-a-hitelekrol/

    A többi megállapításod is hasonló nettó súlyos tévedés.

    Mivel csak felesleges vitát és szócséplést generálna és még a tárgyhoz sem tartozik, azért töröltem.

  • Kiszamolo

    Ezt is rosszul tudod…

    Miért nem olvasol inkább írás előtt?

  • gab

    Szerintem mindkét megoldás ablakon kiszórt pénz. A lakás nem alanyi jog, vagy benne van az alkotmányban? És igen, azért akadtam fenn ezen, mert szerintem nem illett a gondolatmenetbe. Amibe az állam beszáll, annak jó vége nem lesz.

  • gab

    Ezt egy indexes topic hozzászólása, szerintem hozzáad a cikkhez:

    Szepen latszik, hogy hogy emelkedik a nem teljesito hitelek aranya. A hitelesek a megmentesre jatszanak. Szerintem az arfolyamgatba belepettek kozul sokan atkozzak magukat, hogy nem estek inkabb 90 nap folotti tartozasba. Moral hazard – az egyik leggyilkosabb mereg a gazdasagban. Mi meg rendszeresen alkalmazzuk. Az USA-ban a nagy valsag beutesekor sokan javasoltak/kertek/konyorogtek, hogy vezessenek be kilakoltatasi moratoriumot. Ezzel szemben az allam a rendorseg segitsegevel gondoskodott arrol, ha kellett, akkor fegyverrel, hogy a becsodolt hitelestol a bank visszakapja a tulajdonat. Pontosan tudtak, hogy mekkora erkolcsi kockazat lenne a jelzaloghitelezes rendszerevel szorakozni. Igaz, ott van egy jol mukodo berlakas-rendszer, ami nalunk nagyon hianyzik. Es igaz, hogy ott a hiteles, miutan elsetalt, vagy eroszakkal

  • gab

    eroszakkal kilakoltattak, nem tartozzik tobbe. Nalunk is az lett volna messze a legjobb megoldas, ha bevezetik az elsetalasi jogot (aki nem akar setalni, azt a rendorseg lakoltatja ki), aztan a rengeteg felszabadulo ingatlanbol letrejon egy berlakas-rendszer, ha kell, allami segitseggel, tamogatassal. Ez meg a mobilitasnak is jot tett volna.

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/beszedes_szamok_ezert_kell_valojaban_devizahiteles_csomag.4.187935.html

  • jurta

    “a benzin ára is emelkedni fog, ami drágítja az összes termék árát a boltokban”

    Ez az egyszerű összefüggés a taxisblokád idején még igaz lehetett, de ma már nem hiszem, hogy az IKEA-nak az Örsre és Budaörsre érkező s bepakoló összes kamionja csak Magyarországon tankolná a DÍZELOLAJAT (nem benzint :-P).

    Ez inkább olyan jó ürügy az áremelésre (miközben nem ürügy az árcsökkentésre), mint az aranyékszerekről szóló múltkori cikkben a nyersanyagár témája.

  • bankár

    Kiszámoló ! Én vezetem az “Én a bankár …” blogot. Ki foglak szerkeszteni, hogy szándékosan (!) félre vezeted az olvasókat!

  • jurta

    A lakóingatlan bérleti díjából (jövedelem) is 16% szja-t kell fizetni (ha magánszemély a bérbeadó).

    Hogy fizeti-e a bérbeadó, az meg nem a lakó felelőssége. 🙂

  • operd873

    Kedves Kiszámoló,

    Szerinted meddig húzza még a magyar gazdaság mielőtt teljese becsődöl?
    Ha a forintot leértékelik nem mennek még többen külföldre dolgozni?

    Üdv.

  • bankár

    Kiszámoló !
    Ezt írod nekem : ” Olvasd el az MNB véleményét arról, hogy ezek most deviza alapú forint hitelek, vagy deviza alapú hitelek-e.”

    Erre az válaszom, hogy az MNB is hazudik. Persze javaslom olvasd el Mák István MNB-szakértő tanulmányát, mely arról szól, a “hiteleket” forint betétekből csinálták. (Hozzá teszem,hogy az a tanulmány nem érvényes ilyen tömegű hitel esetén.)
    Amit itt összehazudtak már a bankok és a kormány ebben a kérdésben, az ezer évre is elég lesz!

  • Kiszamolo

    Elég baj, ha ilyen kevés tudással és ennyi téveszmével még blogot is írsz.

  • mutyilufi

    A cikkel javarészt egyetértek, 1 kivételel:

    “Akik nem vettek fel hitelt, mert meggondoltak voltak, ezért már 6 éve fizetik az albérletet, ők milyen kompenzációt kapnak?”

    Hogy milyen kompenzációt kapnak? Hát ilyet:
    portfolio.hu/img/upload/2013/08/1_8.png

    Az összeomlott építőipar és lakáspiac miatt most a vevőknek áll a zászló. Ráadásul az építőanyagok sokszor még nominál értéken is (!) olcsóbbak mint 7-8 éve a boom idején.

    Szóval én a magam részéről nem vágyom kompenzációra, azt megkaptam a vásárláskor.

  • bobo

    Lakást keresek. Tegnap felhívtam egy 2 hónappal ezelőtti hirdetést, egy új építésű környékről. A fiatal pár a fülem hallatára beszélte meg egymással, hogy már nem is akarják eladni a lakást.

    Gondolom 2 hónap alatt nem oldódott meg, ami miatt el akarták adni. Hisz fizetett hirdetést adtak fel egy újságban, tehát komoly lehetett a szándékuk. Csak arra tudok gondolni, ők is inkább a “megmentésre” várnak.

  • Istvan

    Köszönöm szépen a magyarázatokat, így már világos mire gondolt Kiszámoló … 🙂

  • T T

    Többször kaptam mostanában spamet a nefizess@gmail.com címről, Kolozsvári Andor aláírással, amiben arra buzdítanak, hogy ne fizessem a hitelemet (ami amúgy nincs), mert az egész devizahitelezés törvénysértő és kidobott pénz fizetni.
    Kiváncsi lennék, hogy aki ezt terjeszti, az szimplán hülye, vagy abban reménykedik, hogy elindíthat egy hullámot, ami bedöntheti a bankokat és vele a magyar gazdaságot.

  • Krisztián

    “a magyar gazdaságot.”

    Van nekünk olyanunk? Én eddig abban a hitben éltem, hogy az adóból és az eu segélyből működik ez az ország.

  • fanny

    Ez egy nagy kamu!
    Én bankban dolgozom, több száz lakáshitelt folyósítottam, többek között államilag támogatottat is anno. Ezek között egy darab sem volt olyan, akik második, harmadik lakásra vették volna fel. Mindenki tök egyszerű, normális kisember volt, egyedülállóak, gyerekesek.
    Az sem igaz, hogy eladták családon belül! Új lakás esetén a kiegészítő kamattámogatású hitelnél eleve csak cég lehetett az eladó. A forrásoldali hitelnél-amit használt lakásra is lehetett igényelni-ott nyilatkozni is kellett arról, hogy nem áll rokoni kapcsolatban a vevő az eladóval. Itt esetleg lehetett hazudni, de családon belüli névazonosság azért nehezen magyarázható. De még ha egy pár így is átment, az azért nem a “rengeteg” kategóriája!
    Csak azt nem értem, hogy egy ilyen blogon miért kell ilyen, minden alapot nélkülöző kijelentéseket tenni? Egyáltalán neked milyen statisztikáid vannak erre nézve?

  • Körtefa

    Ha ez utóbbi a célja, az bűncselekmény, bár lehet amúgy is.

  • Ordas

    “Ugyanezen hitelek forint alapon már majdnem 29%-os nemfizetési arányt mutatnak. Hoppácska! Sokkal több a bedőlt forinthitel, mint a devizás?! De hát az hogy lehet, ha a deviza a hibás, meg a devizahitel?

    Mi a helyzet a lakáscélú hiteleknél? Ott 16,5% a nemfizetők aránya a devizahiteleknél és csak valamivel kevesebb, 14,8% a piaci forinthiteleknél.

    Na ne má’! Ugyanannyi forintos hitel dőlt be, mint devizás?! ”

    Kiszámoló is aranyosan fogalmaz 🙂

    29% forint alapú, kontra 26% devizaalap: SOKKAL több…

    16,5% kontra 14,8% forint alap: UGYANANNYI

    🙂

    Kis csúsztatás a számokkal, saját véleményünk felé hajazó magyarázattal. Olyan, mint amikor az újságban grafikont nem a 0 tengelytől veszknek, kvázi grafikailag kinagyítva az elenyésző különbséget 🙂

  • valaki

    Nagyon okos vagy…

  • porpocok

    “Na, ez okozta a valódi problémát. A nincstelen tömegek meggondolatlan hitelfelvétele”.

    Hát igen, a probléma valahol itt van. A jónép annyit látott, hogy nagyjából érdemi jövedelem és önerő nélkül vehet lakást, személyi igazolványra 3-4 milliós új autót. Gyerünk mama, most vagy soha!

    Aláírtak volna ők bármilyen papírt, ha rubelben lett volna a hitel azt is, tökmindegy. De értelmes, tanult emberek is elhitték, hogy most végre lehet, itt az alkalom.

    Sokszor mondom, az, hogy ez mehetett (meg az, hogy nemlétező gyerekekre lehetett komoly pénzeket felvenni) politikai döntés. Az is politikai döntés, hogy köszönik, de a bankrendszer összeomlását mégsem kérik.

    Írtam Kiszámoló a személyi kölcsönt, hát ki kell ábrándítsalak: a legtöbbet nem építésre vették fel, hanem az (akkor!) 1-1.5 millás hitelkártyamínusz kifizetésére, vagy éppen simán elfogyott a pénz.

  • Kiszamolo

    Nem barátom, csak rosszul értelmezed a mondatot:

    Szabfel fornt sokkal több.

    Lakáscélú alig kevesebb. Tehát ÖSSZEsSÉGÉBEN a két adatot összevetve nincs kevesebb bedőlt forinthitel, mint deviza.

    Miért kellene “csúsztatnom”?

  • Kiszamolo

    Mikor volt ez? 2001-2002-ben, vagy utána, amikor már nem lehetett ezt csinálni?

  • Zsoca

    Csak egyszer jutna el ez az ország addig hogy mindenki vállalja a maga felelősségét. Elsősorban azok akik felvették a hitelt. Persze, segítsük őket, enyhítsünk a szenvedéseiken és a problémáikon, de nehogy már áldozatnak tekintsük őket, akiket átvertek a csúnya gonosz bankok!

  • Krisztián

    Több szereplős volt ez a történet. Emberek, állam, bankok. Azt mondjuk nem vitatom, hogy senkit sem kényszerítettek arra, hogy felvegyen hitelt.

  • hopkinsz

    Volt valami haszna egyáltalán az átlagembernek a szocpolból meg az állami kamattámogatásból? Mert nekem az lenne a logikus, hogyha teszem fel én egy építő cég vagyok aki alap esetben 20 millióért tudna eladni egy lakást, és bevezetik a szocpolt meg az állami kamattámogatást, akkor annyival drágábban tudom eladni a lakásokat.
    Szerintem az ilyen állami támogatás csak az árakat viszi fel, az átlag ember (ha összeszámoljuk az önerőt, meg a havonta fizetett törlesztőrészleteket) kb ugyan annyit fizet a lakásért ha van támogatás ha nincs.
    De ez csak az én véleményem.

  • Tőzsdemaci

    Egyszerű az oka annak, hogy magasan tartották az alapkamatot, amíg az összes “hozzánemértő” külföldi országban pedig levitték szinte nullára. Azt kell csak megnézni, hogy milyen %-os hozam mellett és milyen EUR/HUF vagy USD/HUF szinteken adtak el állampapírokat.
    Egy példa, mondjuk 320 -as EUR/HUF nál egy 10% -os magyar állampapíron mennyit nyert a külföldi vevő, amikor egy év múlva 280 -lett az EUR/HUF (kb. 20% ! mialatt az amerikai állampapír mondjuk combos 1%-ot hozott)?
    És nem véleltenül egy amerikai alapé a legtöbb állampapír? Ő dollárér vette, tehát kb. ugyanez a story. Ez a legjobb üzlet volt, csak nem nekünk… azt is érdemes lenne még összevetni, hogy amikor a legmagasabb kamat mellett értékesítették az állampapírokat, akkor éppen hogy állt az EUR/HUF és utána mi történt.