Egykulcsos adó – létezik ilyen?

Szeretnék egy pár szót szólni az egykülcsos adóról.

A kormány szerint úgy igazságos, hogy valaki nem adózik többet, csak azért, mert többet keres.

Ebben van logika, hiszen nem ér ki hozzá hamarabb a mentő, se a rendőr, mert többet adózik, a katonaság sem védi jobban, ahogy a közvilágításból sem részesül nagyobb mértékben.

De vajon ugyanolyan arányban adózik-e a magasabb jövedelmű, mint a kiskeresetű társa, ha ugyanolyan személyi jövedelemadó kulcs terheli a jövedelmüket?

A válasz egyértelműen nem.

Ugyanis a jövedelemadó az adóterhelésnek csak az egyik formája és ráadásul nem is a legnagyobb mértékű.

2010-ben a személyi jövedelemadóból 1767,9 milliárd forint folyt be, ÁFÁ-ból viszont 2313,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ahogy jövedéki adóból is 856,5 milliárd forintos volt a bevétel, ennek 60%-a üzemanyag, további 30%-a a dohányáruk jövedéki adója.

(Csak az érdekesség kedvéért: a vállalkozások által fizetett társasági adóból mindössze 323 milliárd volt a bevétel.)

Mi derül ki ebből a számokból? Az, amit sokan elfelejtenek: sokkal többet adózunk a nettó fizetésünk elköltésekor, mint amennyit addig levontak jövedelemadó címén.

Nézzük meg két különböző jövedelmű ember adóterhelését. (Most felejtsük el az egyszerűség kedvéért, hogy az az egykulcsos adó tulajdonképpen kétkulcsos, “átmeneti jelleggel”)

Az első ember nettó 130 ezer forintot keres, az adókulcsa 16% volt. A másik ember nettó 800 ezret keres, ő is 16%-os adót fizetett.

A kisember kénytelen elkölteni a teljes jövedelmét, ezért a jövő évi ÁFÁ-val számolva további durván 21%-ot adózik csak az ÁFA miatt. Ha autóval jár és dohányzik is, további 5%-ot is számolhatunk. (Valamivel több, mint 7% lett volna arányosan, de abból indultam ki, hogy spórol a benzinen és a dohányárún.)

A jobban kereső társa a jövedelmének csak a 50%-át költi el, ezért az ő ÁFA terhelése az adott pillanatban csak 10,5%, a jövedéki adó terhelése is 3,35% (a teljes 7,7%-os jövedéki adóra vetítve.)

Azaz az adóterhelésük 16%+21%+5% kontra 16%+10,5%+3,35%. (Ebben az összegben nincsenek benne az egyéb sarcok, mint egészségügyi hozzájárulás, nyugdíj-hozzájárulás és társai.)

Természetesen a képlet nem ennyire egyszerű, mert a megtakarított pénzt is egyszer el fogja költeni a jómodú, illetve, ha bevezetik a vagyon alapú adózást, a jómodú emberünk értékesebb ingatlana várhatóan magasabb adókulccsal fog adózni.

Csak arra akartam felhívni a figyelmeteket, hogy a jövedelemadó kulcsa önmagában semmit nem árul el egy ember valódi adóterheléséről, ezért az egykulcsos adó erőltetése helyett egy kicsit nagyobb összefüggéseiben kellene vizsgálni a közös teherviselés rendszerét. 

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.postr.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon: www.facebook.com/kiszamolo

Share

17 hozzászólás

  • FradyEndre

    Jó cikk!
    Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a társadalmilag jóval hasznosabb tanárok, orvosok, mérnökök, ápolók, szakmunkások sokkal kevesebbet keresnek, mint a náluk jóval haszontalanabb politikusok, bankárok, brókerek és egyéb celebek, akkor még inkább látszik a rendszer totális igazságtalansága.
    Csoda-e, hogy ilyen kontraszelektív felállással bóvlinak számítunk?
    😉

  • Kiszmol

    A legigazságosabb rendszer az volna, ha mint egy nagy társasházban, szétdobnák a lakók között a közös költséget és senkit nem érdekelne, hogy ki mennyit keres.

    Lenne a hadsereg 90 ezer ft/év, a rendőrség 140 ezer ft/év, az úthálozat 100 ezer Ft/év, stb.

    Minden ember ezt szépen befizetné.

    De ilyen a világon sehol nincs.

  • Kiszmol

    egyébként ha majd kicsit megismered a blogot, rájössz, miért erről szól a cikk. Főleg pénzügyi termékeket elemzünk, az apróbetűs részletekig. Ezért is kiszámoló a blog neve.

    Ez a cikk is erről szól, nem társadalmi igazságot akar tenni, hogy melyik lenne a legjobb adózási mód.

  • tzsdemaci

    Ha külföldi bankba viszed a megtakarításod, jelentős költségeid keletkeznek:
    – deviza váltás HUF -> EUR,USD… (kb. 1,5%)
    – átutalás díja az egész összegre
    – átutalás vissza az egész összegre
    – deviza visszaváltás USD,EUR… -> HUF (kb. 1,5%)

    Tegyük fel, hogy nem lesz államcsőd, és 1 év mulva a forint visszamegy 290 -re. Ha 315 -nél váltottad, akkor azon buktál: 2×1,5% konverziót, átutalási díjat, a 315-290 különbségét, valamint a betéti kamatok különbségét (legyen 6%). Ez sacc/kb 18-20 % a teljes megtakarításra.
    Ha államcsőd lesz és az EURHUF felmegy 500 -ra, akkor megnyered a 500-315 – különbséget – 2×1,5% 6% konverzió és kamatkülönbözetet.

    Én körülnéznék a deviza opciók piacán. Brókercégnél lehet ilyet venni. Ebben az esetben:
    – Elég a tőkéed egy részét átutalni a brókerszámlára (akár forintban, olcsóbb mint a deviza utalás)
    – Megveszed az opciót, így biztosítod magad a forintgyengülés ellen
    – A maradék tőkéd ugyanúgy kamatozik, nincs kamatkülönbözet
    – Ha nem lesz államcsőd, csak az opció árát bukod, nem a 18-20% -át az egész tőkédnek
    – Ha államcsőd lesz, megnyered az 500-315 -öt, de nem volt konverzió és még a maradék pénzed is megmarad a magyar bankban plusszban

    Esetleg erről lehetne egy bővebb kifejtős cikket írni, szerintem így jobban lehet kijönni.

  • Kiszmol

    mennyiről lenne szó?

    Asszem te régi olvasó vagy már, írtam erről valami kommentben, hogy az 1%-os eurokamatért kár kivinni a pénzt, jobb helye van egy széfben, mert több a költséged, mint a hasznod.

    Neked is érdemes elolvasnod szerintem: http://kiszamolo.postr.hu/atvaltani_vagy_nem_valtani_ez_itt_a_kerdes

  • Kiszmol

    na végre kezdenek átszivárogni a régi motorosok a blog.hu-ról. 🙂

    Üdv az új helyen. 🙂

  • tzsdemaci

    Igen, olvastam. Viszont itt csak az van kifejtve, hogy nem érdemes átváltani most a pénzt devizára (amivel egyet is értek), az ellenben nincs összehasonlítva, hogy az általam említett opciós biztosítás milyen költségekkel járna. Erre értettem a cikket 🙂

  • Kiszmol

    ezt is felveszem akkor a kívánságlistára. 🙂

  • tzsdemaci

    Ma hozzászólós kedvembe vagyok, úgyhogy megosztom még ezt is:

    http://www.xe.com/fx/

    Ez arra van, hogy a bankoknál jobb feltételekkel lehessen pénzt váltogatni és utalni (ez sok esetben ingyenes!). Arra nincs időm, hogy kifejtsem, ha nagy az igény rá akkor ugyis felkerül a kivánságlistára 🙂

  • tzsdemaci

    Támadás vagy nem.. szóval: Támadni igazán azt érdemes, aki nem tud megfelelően védekezni. Az ugye ismert, hogy Mo. mögött nincs se IMF se senki jelenleg, valamint tartalék helyett adósság-adósság hátán. Elképzelhető-e az, hogy bizonyos érdekcsoportok (nagy bankok stb. sok-sok pénzzel) szándékosan nem vettek állampapírt 6% -on és nyomták fel az EURHUF -ot 315-320 -ra annak érdekében, hogy kieszközöljék az amúgy is esedékes lemínősítést ezáltal az állampapírkamatok megemeléség majd (borítékolhatóan) a jegybanki kamatemelést? Miért? Mert sokkal jobb nagyobb kamatláb mellett megvenni, és sokkal jobb a forintbetét is ha többet kamatozik. Valamint, 320 -nál több forintot is kapnak az eurójukért. Számolja ki mindenki, hogy mennyit is keres az a külföldi, aki 320 -nál vesz forintot, majd mondjuk 10% -os állampapírba teszi és egy év múlva 290 -nél visszaváltja? Elárulom, nagyságrendileg 21% egy évre. Az EU-ban a banki kamatszint most kb. 1-1.5%. Akkor ez jó business vagy sem?

  • tzsdemaci

    A 21% infláció hogy jött ki? 🙂 Nem hiszek az államcsődben, mert a fejőstehén (Mo..) túl jó üzlet, ahogy említettem. Érdemes megnézeni a 2008 -as szakaszt mi történt, 316 -os euró mellet 10% fölött banki kamat és kötvényhozam. Ki járt jó? Aki akkor vett devizából magyar államkötvényt. Ki fizette ki ezt az extra hozamot neki? … nos, hát a nép, természetesen.

  • Kiszmol

    üdv csizkek az új helyen. 🙂

    Érdekes, amit írsz, szerintem az egykulcsos adó nyertesei is kicsit nagyobb látószögből vizsgálhatnák az eredményt.

    Az egykulcsos adó miatt keletkezett 500 milliárdos tátongó lyuk a költségvetésen, ennek lett az eredménye a bankadó, a telekomadó, a nyugdíjpéntári vagyon államosítása, a kiszámíthatatlan politika, a tőke menekülése, a 255 Ft-os svájci frank, a vállalati hitellehetőségek beszűkűlése, a bóvli kategória, a 10%-os állampapír hozam, a 27%-os ÁFA és a megnövelt jövedéki adók.

    Ezzel az érintettek sem nyertek semmit, maximum látszólag.

    Engem kisértetisesen emlékeztet Megyessy ámokfutására, ő ugyanezt játszotta el, csak a közalkalmazottak 50%-os béremelésével.

  • Kiszmol

    Görögország is jó fejőstehén, mégis csődbe került, Olaszország még jobb tehén, de neki is rezeg a léc, sőt, ilyen se volt már 60 éve, senki nem akart NÉMET állampapírt venni a héten.

    Más világ jár mostanában, egyre kevesebbet tőrödnek egy különc, arrogáns és pici Magyarországgal, ennél sokkal komolyabb és fontosabb államot sem tudnak megmenteni.

  • Kiszmol

    Egyébként én is az egykulcsos rendszer híve vagyok, adózás szempontjából az angolszász típusú adórendszert favorízálom, ahol az állam nem gondoskodó és a sikereseket támogatják, hogy még sikeresebbek legyenek, mert ők fognak munkahelyet teremteni a lemaradóknak és nem az állam akarja eltartani őket.

    De a cikk nem erről szól.

    Az elv jó volt, az időzítés tragédia, a még nagyobb tragédia a rossz döntéshez való ostoba ragaszkodás.

  • tzsdemaci

    Nem elképzelhetetlen az államcsőd, csak azt írtam, hogy szerintem nem lesz. Ha lesz is, még van puskapor (kamatemelés, IMF stb..) amit el lehet lőni előtte.
    A görögök az euro miatt nem voltak ilyen jó terep, gondolj bele, itt az árfolyamon is még tudnak nyerni akár 10-15% -ot is, valamint a banki kamaton. Aki a forexen beköti az EURHUF -ot short-ra az megnyeri az euro és a huf kamatkülönbözetét az árfolyamot. Ezt meg lehet játszani többszörös tőkeáttéttel is akár.

  • Kiszmol

    Ebben igazad van, de úgy gondolom ,egy normális közgazdasági beállítottságú vezető belátta volna, hogy hiába jó a terv és támogatandó az elgondolás, most nem szabad meglépni.

    Ahogy Meggyesi 50%-os béremelése is indokol volt, figyelembe véve a rendőrök és az ápolónők fizetését, csak éppen beleroppant az ország. Pedig az bankár volt, értenie kellett volna hozzá.