Fundamenta nem lakáscélra

Gyakori vélemény, hogy érdemes a mai kamatínséges időkben Fundamentát kötni megtakarítási célra, 3% kamat mellett, kamatadómentesen.

Az elmélet szerint 4 év múlva felmondjuk, az állami támogatást visszaadjuk és megmarad a 3%, ami nem is rossz a mai időben.

Aham.

Csak sokan elfelejtik, hogy van egy nem kevés nyitási díj is és egy havi 150 forintos számlavezetési díj. (Sőt, az utalást is 0,3% tranzakciós díj terheli, hacsak nem vállalja ezt át a bankod. De ezzel most ne számoljunk.)

Tudod mennyi a 4 éves Fundamenta EBKM értéke állami támogatás nélkül? -0,72% évente. Igen, jól látod, mínusz.

Ennyit jelent a nagyságrendileg 30 ezres nyitási díj és a havi 150 Ft számlavezetés.

(3%-os kamat mellett 4 év alatt összesen van mintegy 72 ezer forint kamatod. Ebből vond le a nyitási díjat és a 7.200 Ft számlavezetést. Plusz a banki utalások költségeit.)

Most már nem tudsz 3%-os LTP-t nyitni március közepe óta (cikk erről itt), ha pedig hosszabb távra nyitod, a nyitási díjad is lényegesen magasabb lesz.

Egy 3%-os LTP 10 évre (itt a legmagasabb az elérhető nettó hozam) évente hoz 2,25%-ot állami támogatás nélkül. De akkor 10 évig reménykedjél, hogy nem lesz megint 5-6% a banki kamat. (Persze kiszállhatsz hamarabb is, de akkor bukod a nagyobb kezdeti költséget időarányosan, így a megtérülésed sem lesz 2,25%-os)

Úgyhogy nem olyan nagy bóni ez, mint elsőre látszik.

Share

120 hozzászólás

  • Zabalint

    Nem tudom most hogy van, de nekem anno nem volt nyitási díj, mert épp olyan akció volt. Jövőre fog lejárni, 5 éves (azért nem 4 évest nyitottam, mert tudtam, hogy 4 év múlva tuti nem fog még kelleni), de mivel a tranzakciós díj és a számlavezetés fix, a befizetések után van, addig a bent kamatozó pénz egyre több, ezért ha addig nem változik a kamatkörnyezet, és nem kell lakásra, én bizony tovább fizetem, a szerződéses összegig ezt szerződés hosszabbítás nélkül megtehetem. Ha később sem kell lakásra, amint eléri a szerződéses összeget, vagy már nem éri meg adott kamatkörnyezetben, kiveszem.

    Nyilván ez más helyzet, mint újat kötni.

    Amúgy gondolom az állami támogatásra eső kamatot is bukom ez esetben az állami támogatással együtt.

  • Kiszamolo

    Zabalint, a fundamentánál nem szokott ilyen akció lenni, az OTP meg mostanában valamit elvár cserébe.

    Az ersténél meg nincs is 3%-os termék.

  • aaa

    Lehet a minimális szerződéses összegre kötni és többet befizetni, máris jobb az egyenleg.

    Ezzel együtt sem éri meg, ha nincs potenciális lakáscél, de ha nem biztos hogy van, akkor már megérheti, hisz ha mégis vissza kell adni az állami támogatást, akkor is jóval kisebb a vesztesség mint annó volt a 10%-os kamatok korában.

  • kridli

    Kis összegeknél eleve mindegy is, hogy 1,5 vagy 3% kamatot kap az ember. Nem számít annyit, hogy megérje vele foglalkozni. Ha van lakáscél, akkor persze már más a helyzet, mert 1,5 vs 10+% már havi 20 ezernél is számottevő, de anélkül…

  • szocske

    @kiszamolo nagyon LTP ellenes vagy 🙂
    “Sőt, az utalást is 0,3% tranzakciós díj terheli, hacsak nem vállalja ezt át a bankod. De ezzel most ne számoljunk.”
    Ezt a tranzakciós adót mindig odaírod, holott te magad is rendszeresen ajánlasz olyan bankszámlát, ahol ezt átvállalja a bank.
    Ezen kívül a fundamentánál lehet fizetni csoportos beszedéssel és bankkártyával is, ezekre azért a bankok többsége nem tolja rá a tranzakciós adót, persze akad kivétel, de bárki találhat olyat még magasabb jövedelem nélkül is, ahol a csop.beszedés és a kártyás fizetés ingyenes.

    Nem vagyok fundamenta ügynök és nem is azt mondom, hogy ez a legjobb lehetőség, ugyanakkor elég korrekt hozam érhető el kockázatmentesen.
    Egyébként lakáscél nélkül én sem kötném, de ha az élet mást dob, mint amit nyitáskor terveztem, és lemondok a támogatásról, még az sem a világvége.)

  • szocske

    még valami: ha valaki eleve nem lakáscélra nyitja, ő nagy eséllyel nem havi 20 ezret fog befizetni, hanem többet, akár már nyitáskor, és a kamatot megkapja a teljes összegre. És őt nem köti a minimum 4 éves futamidő sem.

    A szerződéskötési díj tényleg ottvan, de ha a lakáscél nem szempont, akkor ez 5ezres havidíjjal még 10 évre is csak tizenezer forint, nem 30ezres tétel.
    A havi 150 Ft is ott van, de jelentős betétnél eltörpül + az államkincstárt leszámítva alig van ingyenes számlavezetés, ha vki csak a megtakarítás miatt nyit számlát.

    Pl. nyithatok ma egy 8 éves 5ezres 3%-os kamatozású LTP-t, 12200 Ft nyitási díjjal, befizethetek holnap rá 2 millió forintot, amíg a bankban nem kapnék csak 2% (mínusz kamatadó) kamatot addig itt tartom, ha a bankban jobb lesz a hozam, akkor felmondom és bankba teszem a pénzem.

    Ettől függetlenül ha fel sem merül a lakáscél, inkább az államkincstár.

  • Zsolt

    Bocsi de a 4 éves konstrukció a következő volt:
    Befizetés 960 000 Ft
    Kamat 81 504 Ft
    Állami támogatás:288 000 Ft

    Számlanyitás 24 600 Ft

    Most a 67 hónapos köthető, de ott még több a kamat.

  • alkusz

    Ha kimondottan nem lakáscélra kell, akkor a piacon vannak jóval magasabb hozammal (2-3X extrém esetben akár 10x) és biztos védelemmel ellátott megoldások. A +30% (max 72e) állami támogatást nem lehet überelni hosszú távon, de ezt amúgy is csak a futamidő feléig jár. Így az átlag kb 18%-os hozam az mindjárt nem olyan csábító, ha hozzátesszük, hogy ebben az esetben nem működik a kamatos kamat.

  • szocske

    @alkusz az előző alapján nem csak a terméket nem ismered, de a matematikával is hadilábon állsz, ezek után fogadjuk el, hogy van akár az LTP-től 10x jobb hozamot ígéri hasonlóan biztonságos megoldás?
    esetleg Q-kötvény? 😉

  • alkusz

    Én különválasztottam az állam által adott támogatást (+30%) és a hozamot (kamatot). A hozamra értettem, hogy annál nem nehez jobbat találni, viszont az állami támogatással nem nagyon lehet a piaci megoldásokkal versenyezni. Tehát, mikor a 10x-ről írtam az = 3%x10=30%. Most nézd meg a bamosz oldalán, hogy a Concorde Részvényalap 2013-ban mennyit teljesített. Elárulom, hogy többet, mint 30%. A következő évben az itt lévő befektetésed már tőke+32%+2014 évi hozam. Jó a matek? Mellesleg az LTP 30%állami támogatását az adófizetők fizetik meg, tehát olyanok is támogatják, akik az életben ilyen konstrukciót nem vesznek igénybe. Állam bácsi nagylelkű a mások pénzén. Az LTP-ben lévő pénzekb állampapírokba kerülnek, tehát közvetetten támogatják az állam (rossz) működését, elodázva a szervezeti átalakításokat. Nekem is van 3 LTP-m, de befektetésre megvannak a megfelelő piaci megoldások.

  • Kiszamolo

    Persze, hogy megvannak a megoldások.

    Veszünk etf-eket, a biztosításokat elfelejtjük örökre.

  • alkusz

    Tisztelt kiszámoló! Nem értem hogy jönnek ide az etf-ek. Még jó hogy nem hedge foundokat írtál. Ha biztosítással kombináltat akarsz (ami a legbiztosabb) akkor azt mondom, hogy a unit-linkeken keresztül elérhetők a jól teljesítő alapok is a Concorde-től kezdve a Warren-Buffetig. Ja tudom, a unit link itt szitokszó, de sok Buda-Cash-es meg Quaestoros örült volna a 10% fölött teljesítő unit linkeknek. Mielőtt azonban nekiállsz ismét lefikázni az ul-eket, remélem tudod, hogy vannak olyan megoldások is már a piacon (évek óta) amik az éves díj mellett fut egy másik számla is aminek nincs költsége és likvid. Így akár 100 ezres éves díj mellett 100 milliókat is parkoltathatsz ott úgy, hogy az alapok hozamaiból részesülsz és bármikor hozzáférhetsz, nem úgy mint a TBSZ-nél, meg más “csoda” megoldásoknál.

  • Kiszamolo

    Igen, ezt már százszor megtárgyaltuk, jó olvasást.

  • alkusz

    Nos, ahogy én látom a magyarok pénzügyi intelligenciáján bőven van mit fejleszteni, ha így gondolkodnak. Szerencsére évtizedekre el vagyok látva munkával.

  • hitel

    szocske, én magam is min.-ra nyitottam de a maximumot fizetem.
    Viszont te azt mondod, hogy akármennyit befizethetek a kamat jár arra az összegre is?
    Ilyen van? Ez biztos?

  • aaa


    Nos, ahogy én látom a magyarok pénzügyi intelligenciáján bőven van mit fejleszteni, ha így gondolkodnak. Szerencsére évtizedekre el vagyok látva munkával.

    Munka alatt azt érted, hogy a múltbeli hozamokat jövőbeli biztos hozamnak hazudva palizod be az unit-linked alapba a kevésbé intelligens embereket?

  • mérnök40

    “Ennyit jelent a nagyságrendileg 30 ezres nyitási díj és a havi 150 Ft számlavezetés.” – olvasható a nyitó blogban.
    Tessék mondani: mit jelent itt a nagyságrendileg szó?
    Haszontalan töltelék, ami nehezen elviselhető még csekély értelmű politikusok és/vagy polgármesterek részéről is, de hogy még itt is ez olvasható ….?
    Már a nagyságrend szó, kifejezés használata is 90%-ban helytelenül, értelmetlenül történik, a “nagyságrendileg” pedig 99 %-ban.
    Már itt is.

  • alkusz

    Tisztelt aaa! Nyilván a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát, de le lehet mérni az alapkezelőn szakmaiságát s azokét is akik az egyes alapokat kezelik. (Az autószerelőm előélete sem garancia arra, hogy megtalálja az aktuális hibát, de az előélete miatt feltételezem róla.) Amikkel én foglalkozom azok az alapok még mindig a többszörösét hozzák a banki kamatoknak és állampapíroknak és nagyobb biztonságban vannak, mint bármelyik bankban, vagy állampapírban. . Azért nyugodtan nézz meg pl. pár Concorde alapot, ha nekem nem hiszel, de lehet válogatni természetesen a pénzpiacitól a részvénytúlsúlyosakig kinek mire van ingerenciája. Nyilván nem junk bondok és centes kötvények képezik ezen alapok instrumentumait. Főleg ha a Norvég Nyugdíjalap is rá bízza a pénzét.

  • Kiszamolo

    Drága mérnök.

    Egy lakástakarék nyitási díja a cégtől, a futamidőtől és választott típustól függően 26 és 80 ezer forint között van.

    A négyéves termékek között is ez szóródik 24 és 40 ezer forint között, jellemzően 28-34 ezer forint.

    Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy melyik cég melyik termékét választjuk a kb. 8-10 lehetőségből.

    Tehát vagy elmagyarázom, mi alapján számolják ki a szerződéskötési összeget (ami most teljesen lényegtelen), vagy megemlítem, hogy a várható összeg 30 ezer forint körül alakul és reménykedek abban, hogy senki nem fog belekötni a szóhasználatba teljesen feleslegesen.

  • alkusz

    Egyébiránt nem lepődöm meg, ha magukat értelmes embernek tartó polgártársaim az LTP-t tartják befektetési lehetőségnek, de azért sikerült – nem kis erőfeszítések árán – embereket menteni a Quaestortól. Akiket meg nem azok már jelezték, ha visszakapják a pénzüket, akkor hozzánk jönnek, mert mi szóltunk időben, de hát a szomszéd is oda tette és évek óta működött…

  • Kiszamolo

    Majd milyen ideges lesz, amikor rájön, hogy mennyit bukott a unit linkeddel 10 év alatt, hogy nagy eséllyel a beföttesüveg is sokkal többet hozott volna… 🙂

  • alkusz

    Még egyszer nekifutok, mert nem akarod megérteni: ha egy ul-ben 2-2,5 évből vonnak költséget (kb 60-70%), 10 év után nincs -22% adó, a mellette párhuzamosan futó (bankszámlaként működtethető) számlán parkoltathatod a likvid pénzedet a befalap kondícióival, megspékeled egy árfolyamfigyelővel, ami ha baj van automatikusan átemeli egy pénzpiaci alapba a bef. egységeidet nem tudsz jobbat mutatni a jelenlegi piacon. Szakadj már el a vegyes típusú, meg az ING meg Grawe féle 5 évből költséget vonó ul-jeitől. (Gondolom nem fog menni, nem is miattad írtam, hanem azok miatt, akiknek az LTP a csodafegyver egy kamatszegény időszakban. Megnyugtatom őket ez egy jó darabig így lesz, mert ez a normális, hogy a bankokban lévő pénz talán az infláció kivédésére lesz alkalmas, ha többet akarnak, akkor kupálódjanak egy kicsit, vagy kérdezzenek független szakembereket, ne a Gizikét a bankban.

  • mérnök40

    Drága Kiszámoló

    Sajnálom és meglepett, hogy Nálad sem ment át, mit akartam mondani a buta ” nagyságrendileg” -el.
    Fussál neki még egyszer előítélet nélkül.
    Azért még szeretem a blogodat.

  • Kiszamolo

    Szerintem ne menjünk bele ebbe a százszor lerágott csontba.

    http://kiszamolo.hu/tag/unit-linked/

  • alkusz

    Nincs bajom a Gizikével, csinos, meg minden, de mikor a a 72 éves nénikével NYESZ számlát köttet, akkor kinyílik a bicska a zsebemben. (Megtörtént az OTP-ben!) Gondolom arra a napra az volt kiadva neki és aki szembejött annak 18 évtől a halálig NYESZ számlát javasolt és hát milyenek az emberek, Gizikében megbíznak, mert már 5-10-15 éve ott ül a pultban és nagyon kedves volt velem mindig, stb… Persze, hogy megköti. Ugyanúgy a megköti az LTP-t is hosszú távú befektetésnek, mert a Fundamentás azt mondta és neki is ilyen van. Mit mondjak, nagyon hiányzik a pénzügyi alapismeretek tantárgy a középiskolákból.)

  • alkusz

    Ok, mondok egy példát. Ha a partneremnek van 30 millája, de szeretné hogy likvid legyen a nagy része, 500-800e-ből indítanék egy ul-t, ahol akár az egész működési költséget minimalizálja, vagy vissza is kapja a 10 év végére és marad neki 25 milla likvid pénze, amiből bármikor kivehet, és évi cirka 8-13% reálhozamot(!) hoz évente. (Kamatos kamattal működő rendszer.) Ha államcsőd van nem érinti, ha a az állam államosítja a pénzintézeteket biztonságban van, nem inkasszálható, nem végrehajtható, nem képezi örökösödési eljárás tárgyát, ha válik akkor nem viszi az asszony (vagy a férj). Bármi gond van a biztosító fizet. Kedves kiszámoló, Te mit ajánlasz hosszú (10 év+) távra?

  • Kiszamolo

    Írtam róla 800 cikket. Meg arról is vagy ötvenet, hogy miért nem tesszük a pénzt unit linkedbe.

    Mind megtalálod itt a honlapon.

  • alkusz

    Egyébként szerinted az ul drága (10 év alatt és ha csak az éves díjakat nézed valóban az, de nem is arra lett kitalálva!), de ahogy néztem a tarifáidat Te sem vagy az a kimondott “olcsójános”. Nincs ezzel semmi gond, mert pénzből élünk, és ha hasznot hajtunk akkor méltók vagyunk a bérünkre, de ne legyünk annyira elfogultak, hogy ami a Lajtán túl működik az szerinted itt nálunk lehúzás és különben is pfúj, pfúj, ul. Gondolom a német meg osztrák nyugdíjasok is egytértenének Veled, akik a munkaerőpiacra lépésük óta ilyen pénzügyi megoldásokba (UL) teszik a megtakarításaikat, öregkorukra meg beutazzák a világot. Jól megvezették Őket is!

  • alkusz

    A befőttesüvegre visszatérve, egy normális UL 10 év alatt kb. megduplázza a befizetett összeget. (Nem egyszeri díjasról beszélünk, hanem folyamatosról. Az egyszeri díjas ugye még előbb duplázódik.) A 10. év végén adómentes az összeg és ha akarod meg sem kell szüntetni, hanem gurulhat tovább mert számlaként működik, ameddig meg nem szünteted.

  • expect

    @alkusz “évi cirka 8-13% reálhozamot(!) hoz évente” – egyetlen egy olyan alapot mutass, ami mondjuk az elmúlt 10 évben – nagyvonalú leszek, költségek levonása nélkül – 8-13% reálhozamot hozott évente:D:D:D Csak egyet légyszi!:D:D:D

  • Toc

    unit link gáz, én sem akarok róla írni, egyszerűen drága a sok költség miatt és ez pont elég indok, hogy ne kösd meg. Bocs alkusz.

    Fundamenta sztem jó, de kis összeggel kell kezdeni és merjük megálmodni a lakást, aztán alakul menet közben, emelni lehet, extrát fizetni bele nem tudom, de megkérdezem, mert van nekem is az ersténél. csop beszedés nem kerül pénzbe, főleg ha bankon belül vagy, a kártyás megoldás új nekem, de utána kérdezek, mert mindent kártyázok amit csak lehet, mert én tudom használni…

    egyébként meg nem is a lakás benne a pláne, hanem olyan dolgokra simán el lehet költeni mint hűtő, mikró, szagelszívó, ehhez már nem kell nagy ész hogyan tegyük bele a lakásba, vagy épp egyéb trükkös esetek, nem írom le, de mi magyarok csavaros észjárásunkról vagyunk híresek ugye…

  • MakkMarci

    alkusz!
    “évi cirka 8-13% reálhozamot(!) hoz évente”
    Ha garantálod a 8%-ot nekem holnap utalom a 30 millát.
    Ami az felett bejön tied.
    Ha kevesebb kiegészíted…
    Nos?

  • Kiszamolo

    Alkusz, nagyon lerágott csontokat szopogatsz. Egyszeri 35 ezer forint kontra első éves díj 150%-a és ez csak egy költség a rengetegből.

    Melyik is a drága?

    De tényleg, ha érdekel a téma, olvasgass.

    Egyébként egyetlen egy lehetőséget mutass be, ami 8-15%-ot hozott unit linkedben a költségek után 10 éves távlatban.

    Egyetlen egyet.

    Ha ide raktad volna, nettó 10%-od lett volna.

    De nem ám úgy, hogy UTÓLAG megmondod, hogy így kellett volna ugrálni az alapok között, mert akkor nagyon leégeted magad.

    Ha egyet tudsz mutatni, szemet hunyunk afelett, hogy ezt is csak utólag tudod megmondani és az összes többi csúnya bukó lett volna.

  • szocske

    @alkusz “A +30% (max 72e) állami támogatást nem lehet überelni hosszú távon, de ezt amúgy is csak a futamidő feléig jár. Így az átlag kb 18%-os hozam”

    Számomra az a félelmetes, hogy egy befektetési tanácsadó ilyet leír.

    Az egy dolog, hogy tévedés, hogy a futamidő felére jár az áll.tám. A befektetési szakaszban végig jár, a hitel szakaszban nem. De a hitel szakaszban már nyithatsz másikat, aminek a bef. szakasza ketyeg. És mivel befektetésekről beszélünk, végig jár. Ez csak a termékismeret hiánya, végülis nem ezzel vered át a népet, nem kell ismerned.

    A kb. 18% hozam kiszámítása viszont nagyon gáz. Ezt így hogy? Az éves befizetésre jár 30%. De csak az adott évire. 18% akkor jönne ki, ha a futamidő 2-2,5 év lenne amire végig jár a támogatás. Azonban 4 év a minimum futamidő.
    Szóval ha ezt így sikerült kiszámolni, ne csodálkozzunk, hogy nálad az unit linked is megéri…

  • szocske

    @alkusz “Mellesleg az LTP 30%állami támogatását az adófizetők fizetik meg, tehát olyanok is támogatják”, igen a felhasználást pedig számlával kell igazolni. Tehát ott az állam visszakap 27% áfát, majdnem nullás az üzlet az állam számára, de fehéríti a gazdaságot, pörgeti az építőipart, így közvetve több embernek lesz munkája, az államnak kevesebb segélyt kell fizetni, ha már erről az oldalról közelítjük meg.

  • szocske

    @hitel én nem próbáltam, nem is fogom, de több helyen olvastam róla. Ha többet fizetsz be, akkor az egészre igazolni kell a lakáscélt, nem csak arra a részre, amire járt a támogatás (vagy lemondani az áll.támogatásról). Számomra nem éri meg, de mielőtt megszűnt a 3%-os konstrukció, sokan kötöttek ilyen célra.

    Ha szeretnél többet befizetni, javaslom kérdezd meg a fundamenta ügyfélszolgálatot, lehetőleg telefonon, arról hangfelvétel készül, így később hivatkozhatsz rá, ha esetleg mégsem úgy lenne az elszámolás, ahogy az ügyfélszolga ígérte.

    Én csak az év eleji egyösszegű befizetésnek jártam utána, azt minden forrás megerősítette, hogy mehet, de még ezek után is érzek némi rizikót a dologban, de ezt 1 évre megkockáztatom, ha nem írnák jóvá jövőre a teljes támogatást, majd reklamálok és hivatkozom a telefonos kisasszonyra. A biztonság kedvéért feljegyeztem a beszélgetés időpontját 🙂

  • szocske

    ( @kiszamolo : a hozzászólások időpontja nem állt át a nyári időszámításra)

  • szocske

    @alkusz :” Concorde Részvényalap 2013-ban mennyit teljesített. Elárulom, hogy többet, mint 30%” – Én meg ismerek olyat, aki ruletten nyert. Ezzel azt akarom mondani, hogy ezt azért erősen inkorrekt LTP-hez vagy bankbetéthez hasonlítani. Nézzük meg mennyit hoztak a részvényalapok 2008-2009-ben. LTP-vel 4 évre be van betonozva minden szám. Ilyen feltételek mellett nyilván meg sem közelítheti egy részvényalap egy sikeres évben hozott teljesítményét. De nem is azonos a befektetői kör. Ezzel a példával számomra ismét csak azt írtad alá, hogy mennyire nem értesz a saját szakmádhoz. 🙁
    És hány ilyen van… Még a Bnet virágkorában hány olyan ismerős keresett meg újdonsült befektetési tanácsadóként bemutatkozva, akit – mivel korábban is ismertem – tudtam, hogy nem csak a pénzügyekhez, de az általános iskolás matekhoz is hülye 🙁

  • szocske

    @Toc: a kártyás fizetésnek nem kell utánakérdezned, elég felmenni a fundamenta honlapra, ott van alul a link:
    partner.fundamenta.hu/web/guest/efizetes

    tapasztalatból tudom, hogy a HK visszatérítés is jár rá. És most, hogy tudom, hogy lehet előre befizetni, miért ne időzíteném akkorra a befizetést, amikor épp 4% a jóváírás mert akciós hétvége van?

  • alkusz

    Concorde 2000 (indulási dátum: 1997.08.27.) Indulástól: 11,9%. 10 éves: 8%
    Concorde Részvényalap (indulási dátum: 2001.03.29.) Indulástól: 14,9%: 9,6%

    Persze garanciák és csodák itt nincsenek, de gyanítom, hogy az alap kezelői nem felejtik el a szakmát keddről szerdára virradóra.

  • Szabolcs

    Sziasztok!

    Van egy 2008. novemberben kötött 8 éves OTP Lakástakarékpénztári számlám, havi 20.000 Ft-os befizetéssel, ez még szabad felhasználású. 2016. novemberben jár le, a kérdésem az lenne, érdemes-e az utolsó másfél évre a havi 20e Ft mellett nagyobb összegű befizetést eszközölni erre a számlára, akár egyösszegben?

    @kiszamolo mi a véleményed?

    Köszi előre is a válaszokat, tanácsokat!

  • Szabolcs

    Jah, és van egy 2007-ben kötöttt Signal Gyémánt folyamatos díjas UL-em is…

    @alkusz a közelében sincs az értéke a befizetett pénz duplájához… Sőőőt, inkább mondhatni kb. annyit ér, mint amennyit eddig befizettem a 8 év alatt… :S

  • ZoltánH

    Alkusz olyan, mint bármelyik alkusz.

    Nem talált semmi normális állást, ezért elment UL ügynöknek és egy 2 napos képzés után már szakembernek képzeli magát. Ehhez képest persze csak nyomja a betanított saleses dumát és fittyet hány a tényekre és a gazdasági folyamatokra (csökkenő kamatkörnyezet pl.).

    Nekem az a példája pl. tetszik, hogy akinek van 30 millája annak 5-800e-ből indít egy UL-t és még marad is az ürgének 25 millája. 🙂

    Hát. Működhet, de szerintem a szerencsétlen fószernek fel fog tűnni, hogy eltüntetted bő 4 milláját! 🙂

  • szárnyas freivadász

    Kiszámoló!

    http://kiszamolo.hu/fundamenta-nem-lakascelra/#comment-52076
    Mérnök40 azt próbálta magyarázni, hogy a “nagyságrend” szó arra utal, hogy a két összehasonlított szám közül az egyik szám egy számjeggyel hosszabb vagy rövidebb, mint a másik. Az említett 26 és 80 ezer Ft-os költségek között nincs tízszeres különbség.

    Vagyis a “nagyságrendileg” helyett a “megközelítőleg” a jobb 🙂

  • Kiszamolo

    Alkusz és áruld már el, hogy te mit adtál ehhez hozzá egymillió forintért?

    Bevihetem a pénzem a ConCordehoz közvetlenül, mit nyertem azon, hogy egy talicska pénzért kötöttem veled egy unit linked biztosítást, vagy Signalt, vagy CIG et?

    Mit nyertem rajta?

    Az már túl tagozatos anyag lenne egyelőre, hogy miért fizessek évi 2% alapkezelői díjat, amikor ugyanezt megvehető etf-ben évi 0,4%-ért.

    Egyébként a kérdés az volt, hogy a költségek után

    TKM 8%-nál majdnem nulla a hozam.

    Az egyszeri díj 1%os levonásával sem állsz túl jól.

  • Zabalint

    @alkusz
    Részvényalappal jössz, és abszolút nézed a hozamot, holott referenciának ott vannak részvényindexek. Amikor nagyon bull piac van, akkor jól mennek ezek a részvény alapok, medve piacon viszont nagyot esnek. Viszont mikor 20%-ot hoznak, akkor ugyanolyan összetételű ETF hoz mondjuk 22%-ot, míg mikor -10%-ot, akkor az ETF -8%, mert utóbbinak alacsonyabbak a költségei. Ezért nem nagy buli ezeket venni.

    De ha mégis veszed, akkor mi a francnak kellene költséges UL-t kötni, ahelyett, hogy értékpapír számláról vennéd?

  • sz.krisz

    @szarnyas-freivadasz A mérnök kolléga elfelejtette, hogy ez csak 10-es alapú rendszerben van így 🙂 (Most szerintem egy újabb Komárom-Komarno elmélkedés nem hiányzik)

  • Zabalint

    @alkusz
    Az meg egyenesen vérlázító, hogy te beszélsz pénzügyi kultúráról, miközben azzal próbálod etetni az embereket, hogy mekkora hozamot produkált egy részvény alap, mikor épp rengeteget emelkedtek a részvény árfolyamok, ezt a hozamot hirdeted. Ha tényleg az lenne a célod, hogy javítsd a pénzügyi kultúrát, akkor hosszútávú trendekről beszélnél, benchmarkokról, sharp mutatóról, stb. Pont az a baj a teféléddel, hogy a bika piacok utolsó szakaszában tudtok legtöbb embert beetetni, mivel ekkor lehet a legszebb múltbeli grafikonokat mutogatni.

  • Kiszamolo

    Nézzük, mennyibe kerül nálad egy tanácsadás?

    Köttetsz velem egy 800 ezres éves díjú Signal vagy CIG unit linket. Gondolom azért ezeket, mert itt a legnagyobb a jutalék.

    Ezen alapból bukok 1,2 milliót a kezdeti költséggel. Ebből kapod te a jutalékot. Ha ezt a pénzt egyszer befizettem, örökre elveszett.

    Ezen kívül minden befizetésből levonnak 3 vagy 5%-ot. Újabb 40 ezer minden évben. 10 év alatt 400 ezer.

    Havi díj 600 forint és még egyéb apróságok.

    Már 1,6 millió felett járunk.

    A többi pénzt tegyem be esetibe. 1% levonás. 25 milliónál újabb 250 ezer.

    1.9 millióba került eddig a tanácsadás.

    Ezért azt a remek tanácsot adod, hogy tegyem be a pénzem a Concordehoz ahová bármikor én is besétálhatnék és a fenti közel 2 milliós költség nélkül berakhatnám a pénzt.

    Semmi diverzifikáció, mert azon nem kerestél volna.

    Az alapkezelői díj vagy 1,8% évente.

    Ugyanez etf-ben max. 0,5%. Újabb 350 ezer forint bukta évente, 10 év alatt 3,5 millió. (Most kegyetlen jófej vagyok, hogy nem kamatos kamattal számolok, mert úgy sokkal durvább lenne a különbség.)

    Most járunk 5,5 milliónál. A befektetett kezdeti tőkém majdnem 20%-át elbuktam a tanácsaiddal.

    Picit drága, de az ilyen hasznos tanácsadás bőven megér ennyit. 🙂

  • alkusz

    Szabolcs, én megnézném milyen alapokat használ és sürgősen áttenném részvénytúlsúlyosba iTrenddel (vagy anélkül).