Ilyen még nem volt: öszintén az életbiztosításokról

Avagy miért nem gyarapszik a pénzünk az életbiztosításokban?

(Ebben a cikkben a unit linked biztosítások költségeiről írok. A kockázati biztosításoknak ehhez semmi köze, a vegyes biztosítások pedig még sokkal rosszabbak.)

Bevezetésként: Nem is olyan régen még őszinte pénzügyi tanácsadásból akartam megélni, ami arról szólna, hogy nem rásózok az emberekre minden drága és költséges pénzügyi terméket, hanem pont fordítva, elmondom nekik, miért ne ezekre költsék a nehezen összegyűjtött pénzüket és hogyan kezeljék azt bölcsen és okosan.

A múlt idő használatából is kiderül, hogy ma Magyarországon nincs igény valódi pénzügyi tanácsadásra. Az emberek inkább hagyják magukat lehúzni életbiztosításokkal és egyéb termékekkel, mintsem, hogy a költségeik tizedéért megfizessenek valakit, aki egyrészt felnyitja a szemüket, másrészt valódi szakmai tanácsot ad nekik.

Update: azóta újra elérhető ez a szolgáltatásom, bővebben itt írtam róla.

Ma mindenki a nyugdíj várható problémái miatt takarékoskodni akar és sajnos ezeknek az embereknek 99%-a belefut az életbiztosításba, majd 10-20 év múlva azt veszi észre, hogy ráfizetés volt az egész. Ezért döntöttem úgy, hogy pár szóban bemutatom az életbiztosításokat, “as it is”.

Elöljáróban egy kérdés: a kedves olvasó mondjuk el szeretne tenni havi 30 ezer Ft-ot nyugdíjas éveire. Mennyit lenne hajlandó fizetni azért, hogy nyithasson ebből a célból egy életbiztosítást?

Kicsit megvilágítva a kérdést: az életbiztosításoknak két fajta költsége van: az induláskori “kezdeti költségek”, amiből fizetik az üzletkötőt és a hasonló kiadásokat, illetve az állandó költségek, amik a biztosító költségeit és hasznát biztosítják. (havi 400-500 Ft kvázi számlavezetési díj, 5% átváltási díj, stb.)

Tehát a kedves olvasó mennyi levonást tartana fair-nek a saját pénzéből kezdeti költségek címén?

30 ezret? 300 ezret?

Akkor kapaszkodjanak, elkezdünk számolni.

Ha megnéznek egy biztosítási feltételt (azt a füzetet, amit senki nem olvas el, főleg azért mert úgy van írva, hogy a lényeget senki ne értse), abból kiderül, mennyi is az annyi.

Idézet az egyik legnagyobb biztosítótól:

kezdeti befektetési egység: az első és a második biztosítási évben az esedékes rendszeres díjnak a biztosítás kezdetén érvényes minimumdíjjal megegyező részéből vásárolt összes befektetési egység

Ezt még talán lehet érteni. Az első két év díjának nagy részét a biztosító félreteszi és külön kezeli.


Kezdeti költség A biztosító a szerződéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezetére a kezdeti egységek számát a tartam végéig, de legfeljebb 20 évig minden biztosítási év végén 6%-kal csökkenti.

Na, itt a lényeg. Az első két év díját részben, vagy egészben a biztosító évente 6%-kal csökkenti. Ez azt jelenti, hogy 20 év alatt az első két év díja szinte teljesen elolvad. Az első évben lesz belőle 94%, a másodikban ezt a 94%-ot újabb 6%-kal csökkentik, lesz 88,36%, a harmadik évben 83%, stb.

Konkrétabban: Ha az első két évben befizetek 720 ezer forintot (havi 30 ezret), abból a biztosító csinál  720.000×(0,94 a huszadikon) 208.875 forintot.

Azaz potom 511 ezer forintot fizetett azért, hogy nyithasson egy életbiztosítást.

Ebből fizetik ki az ügynököt és annak a főnökeit, területi vezetőket, stb. Egy ügynök átlag jutaléka az első éves díj 75% és 125%-a között van bruttóban, azaz a példában szereplő biztosításból kap 270 ezer és 450 ezer forint között valahol.

Ugye most már sejti, hogy miért minden ügynök elnézést, pénzügyi tanácsadó szerint minden gondjára az életben egyedül az életbiztosítás a megoldás?

Kicsit tovább árnyalva a kezdeti költségeket: a szokásos összeg biztosítótársaságonként változik, vagy évente 6% húsz évig, vagy 10% évente, de csak 10 évig (ekkor „csak” 469 ezer Ft a költsége), vagy nem két évet, hanem az első három évet néznek.  Nagyságrendileg minden cégnél ezek az összegek körül szórodnak a jutalékok, hiszen ha valamelyik biztosítótársaság kevesebbet akarna fizetni, gyorsan ügynök nélkül találná magát.

Vannak nagy brókercégek, akik még nagyobb jutalékot alkudtak ki maguknak, ilyenkor a biztosító társaságok új, „speciális, csak nálunk kapható” termékeket csinálnak, amik elbírják még az extra jutalékot. Nem ritka ezért az ilyen cégeknél az évi 14%-os elvonás sem! (azaz 560 ezer forint a számla végösszege)

De mi van, ha hamarabb abbahagyja a fizetést és nem tudják a teljes összeget levonni? Erre találták ki a visszavásárlási táblát. Ha két év előtt szünteti meg a biztosítást, egy fillért sem kap vissza, ha később, akkor pedig azonnal levonják ezt a költséget előre és csak a maradék jár vissza.

Egyszerűbben: ezt a pénzt már az első díjak befizetésekor menthetetlenül és visszavonhatatlanul örökre elvesztette.

Hogy miért nem egyszerre vonják le? Mert akkor senki nem lenne, aki ilyen költségek mellett biztosítást kötne. Így apránként nem olyan feltűnő.

Mit jelent a minimáldíj? A jobb cégek (de csak a jobbak!) húznak egy limitet, hogy általában havi 30 ezer megtakarítás felett a saját ügynökeiknek nem fizetnek jutalékot, ezért nem nő tovább ez a szerény kezdeti összeg.

Ez sajnos nem igaz az alkuszcégekre, ők általában úgynevezett „teli” jutalékot kapnak, azaz havi 50 vagy százezer forintnál arányosan többet vonnak le az ügyféltől. (Havi százezernél 1 millió 700 ezer Ft kezdeti költség!)

Milyen egyéb költségek vannak még?

Alapkezelői díj: ezért a pénzért kezelik a pénzünket befektetési alapokban. Ez általában 0,9 és 2,5% között van. Azaz ha az egyéb költségek levonása előtt hozott a pénzünk 8%-ot, akkor abból csak 6% a miénk, ha 2% az alapkezelői díj. Ha -6%-ot hozott, akkor -8% lesz a veszteségünk.

Havi számlavezetési díj (adminisztrációs, stb. díj) általában 400-700 Ft/hó, azaz 4.800-7.200 Ft/év

Vételi-eladási különbözet: általában 5%, egyszerű újabb lehúzás fantáziadús név mögé rejtve. A példánkban ez évi újabb 21 ezer forint.

(Ugye észrevette, hogy a fenti két apró tétel közel újabb egy teljes hónap befizetése minden évben?)

Hozamosztozkodás: ez viszonylag ritkább, a biztosító még az elért hozam 10%-át is zsebre teszi.

Nagyjából ennyit akartam elmondani a költségekről röviden. Úgy gondolom, ezt mindenkinek joga van tudnia, hiába titkolják az érintettek.

Végezetül egy jó hír a végére: a kezdeti költség akár 90%-a is megspórolható lenne induláskor.

A rossz hír: amíg az ügynök ebből kapja a fizetését, soha nem fogja elárulni Önnek, hogyan.

Update: további cikkek az életbiztosításokról:  http://kiszamolo.hu/eletbiztositasok-ami-a-reklamok-mogott-van/

http://kiszamolo.hu/ki-kosson-eletbiztositast/

http://kiszamolo.hu/az-eletbiztositasokrol-meg-egyszer-3/

(Ha lesz kedvem, megírom egyszer, hogy hány százezret bukik az, aki nyolcéves lakástakarékkal kombinált lakáshitelt választott, hogy miért nem hoz soha semmi kamatot a tőkegarantált alap, hogy az egy százaléknyi kedvezőbb kamat miatt kiváltott lakáshitel 7-8 év múlva lesz valóban olcsóbb a hitelkiváltás költségei miatt és hasonló témákat. Az embereknek nagy szüksége lenne, hogy átlássák ezeket a termékeket.)

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

31 hozzászólás

  • N.N.

    *GamerMan:*
    Nagyon tetszik a cikk. Kíváncsian várom a folytatást a végén említett témákban.<br />
    Arra is kíváncsi lennék, mi a javaslatod, lakás célú, nyugdíj, és egyéb megtakarításokra.

  • Kiszámoló

    Erről itt írtam: http://kiszamolo.hu/a-nagy-koltseg-optimalizalas/

    Ezek a visszatérítős dolgok azóta terjedtek el, mióta bevezették a TKM mutatót. A visszatéritésnél nem adnak kamatot a pénzedre, vagy csak valami nevetségeset.

    A hagyományosnál elvonnak évi 6-10%-ot, de kapsz kamatot.

    Az újnál nem kapsz 7-8% kamatot, de visszaadnak a pénzedből.

    Ugyanaz a kettő, csak a másodikat nem mutatja ki a költség-mutató.

    Így tud az Axa 0,75%-os költséget kimutatni, amikor csak az alapkezelői díj 1,75% évente.

    Így csak egy rossz vicc ez a teljes költség mutató.

  • Ádám

    Kedves Kiszámoló!

    Most kezdtem el beleolvasni az irásaidba.
    Ha szerinted nem jó megoldás az életbiztosítás, mert drága, akkor Te, hogyan oldod, meg a kliensnek, hogy nyugdíjra értékállóan, félre tudja tenni a pénztét ?
    Mibe tegye ?
    Hova ?

  • Pingback: Az életbiztosítás költségei | Kiszámoló - egy blog a pénzügyekről

  • Zoltán

    A CIG az új NOVA termékét állítólag valami forradalmian új matematikai alapokra építette, aminek következtében radikálisan csökkentették a költségét is. Ha tudod, nézd már meg.

    http://www.cig.eu/befektetok/kozlemenyek/uj-termek-bevezetese.html

  • Pingback: Gazdagodj meg gyorsan, hitelből! | Kiszámoló - egy blog a pénzügyekről

  • ftk

    Kedves “Kiszámoló”! Újabb témaajánlás :)
    Tudnál olyan információt, vagy hozzá tudnál jutni, hogy mostanában mi történik az olyan lakáscélú forinthitelekkel, amelyeknél lejárt egy adott kamatperiódus? Nőnek-e a részletek, és ha igen, milyen mértékben? Nekünk nem nagyon sokára lejár, eddig jól tervezhető volt, szeretnénk felkészülni arra, ami jön… amennyire manapság egyáltalán lehet. De erről persze sehol semmi adat nincs.

  • Kiszamolo

    Amennyiben még a régi kamattámogatott hiteled van, 5 éves periódussal, akkor nincs nagy ok az aggodalomra. A kamattámogatás mértéke az ötéves magyar állampapír asszem 70%-a. Mivel jelenleg is a szokásos körül van az 5 éves kötvény kamata, komoly kamatváltozásra szerintem nem kell felkészülnötök.

  • ftk

    Ó, köszi, egy kicsit megnyugodtam. Ilyen van, jövőre jár le egy ötéves szakasz, de még fizetjük jó ideig…

  • Kiszamolo

    Már írtam neki órákkal ezelőtt, hogy komoly tévedések vannak a cikkben, mert a biztosításban nem ingyenes az alapok újrarendezése és nem kell fizetni a TBSZ-ben az újrarendezésért. Azaz pont fordítva, mint írta.

  • Catinator

    Mondjuk azt is elég meredeknek tartottam hogy az “ügynökök” felé akár az éves befizetés 50%-át is átadják. Konkrét információim nincsenek, de egy PSZÁF-os ismerős valami olyasmit mesélt ha közvetlen a biztositó irodájában már akkor 50+%, ha a biztositó ügynöke akkor 60 – 90%, brókercégen keresztül akár 150% is lehet a jutalék. De nem nyilatkoznak róla szivesen.

    Kicsit reklámszagú és veszélyes.

  • Kiszamolo

    A 20 éves biztosítások nagy része 125-145%-os jutalékot fizetett az első év díjából, de volt több 10 éves is 100% felett.

    Hogy aztán ebből mennyi jut el az MLM-es ügynökhöz a piramis alján, az más kérdés.

  • Zoltán

    Szinte minden UL-nél évente az első néhány áthelyezés ingyenes, a többinél meg minimális 2-3% költség van, az áthelyezés az adott napi vételi árfolyamon történik.
    Tudtommal TBSZ-nél először eladod vételi árfolyamon a részvényeidet, bef. jegyeidet (kp-ra váltod), majd eladási árfolyamon veszel érte mást. Azaz az adásvételi árrést felszámítja a bank/brókercég.

    Bár a cikk szerzője valóban pontatlanul fogalmazott, de szerintem erre gondolhatott.

  • Kiszamolo

    Mostanában néztem a biztosítások feltételeit, sok helyen már réges régen nem ingyenes az áthelyezés.

  • Zoltán

    Az egyik “drága” Uniqa-s termék kondíciói között ez szerepel:
    Áthelyezés költsége: biztosítási évente az első háromáthelyezés költségmentes, ezt követően az áthelyezésre kerülő egységek vételi árának 2,5‰-e, de legalább 500 Ft, legfeljebb 5 000 Ft kerül levonásra.
    —————————
    Metlife (volt Aviva):
    Évente az első áthelyezés költségmentes.
    Újabb áthelyezés esetén a Biztosító tranzakciós költséget von le.
    A költség aktuális értékét a 2. számú melléklet tartalmazza:
    Átváltási költség: 0%
    —————————
    Generali:
    Az átváltásokért a biztosító a hatályos Kondíciós listában meghatározott átváltási költséget vonja le a szerződő számlájáról.
    Átváltási költség:
    Biztosítási évente az elsõ két átváltás ingyenes minden további átváltás költsége az átváltott összeg 0,3%-a, de legalább 400 Ft
    és legfeljebb 3 500 Ft.
    —————————
    CIG:
    Az eszközalap-váltás díját az 1. számú melléklet 8.pontja tartalmazza:
    Eszközalap-váltás díja:
    Biztosítási évenként az első két átváltás ingyenes.
    Minden további átváltás díja az átváltott összeg 3 ezreléke,minimum 300 Ft,maximum 3000 Ft.
    —————————
    Egyébként emelkedtek az átváltási költségek, korábban a 0,2% volt általános.
    Annak azért örülök, hogy nem cáfoltad, hogy TBSZ esetében számolni kell az adás-vételi árréssel.

  • Kiszamolo

    Egy hete volt a kezemben egy és ott néztem, milyen sok lett az átváltás. Valami durva adásvételi százalék volt. Eddig díjmentesen kellett adnia a biztosítóknak tudtommal az évi egy átváltást, mintha ez változott volna meg.

  • Zoltán

    Megmondod melyik biztosító melyik terméke volt?

  • Kiszamolo

    Ha emlékeznék rá, már leírtam volna, de megnéztem egy párat mostanában. Egy újabb szerződés volt, talán fél éves se. Egyszer lesz kedvem, utánajárok, tényleg változott-e az előírás.

  • Zoltán

    A fenti 4 biztosító általam ismert termékeinél nem.

  • suhanc1@freemail.hu

    A TKM-ben benne van a bonuszjovairas is?

  • Eltevedt olvasó

    Minimum dij inditasa eseten es második honaptol dij emeles a kivant megtakaritási összegre az opcionális megoldás. De az elönyeit se feledd felsorolni. Sok ember valósìtotta meg ezzel az álmát. Pár elönye: eseti szamla,kötelezettsèg h tegyèl fèlre,örökösödèsi adó mentessèg, es még sorolhatnám. Bizonyára ismered a viccet mikor a nem dohanyzo holgy felsorolja a 40 eve dohanyzo fiatalembernek hogy dohanyzasa alatt egy ferrarit elszivott…de mikor a ferfi kerdezi a notol h hol is van akkor az o ferrarija mely csend lesz… 20 eves távlatban egy kezelt ul. Nem drága. Sőt meglepöen jól hoz,még a válság alatt is ha csak saját példámból indluok ki. De egy dolgot ne felejtsünk el. Mivel magyarorszagon NINCS pénzügyi kultura….sajnos ezert az emberek ha nincsenek rakenyszeritve szigorral korlatok kozott h tegyenek félre ..akkor addig ok nemfognak lépni csak mondani h nekik milyen rossz…:( ha holnap az allam kidobna egy lehetoseget 200% fix eves kamattal ami barmikor hozzaferheto barmikor hozzanyulhato. Es mindenki nyugdijas eveire gyujtene akkor hidd el a 2. Evtol a történelem soran elo nem fordulo vasarlasi laz lenne amit az emberek az aktualis celjukra forditanank nem arra ami egetoen fontos a tavlatban… Legyen ez barmilyen nagyobb cél. A társadalom elenyészo része futatna vegig. Egy tény ha az ul t nem kezelik nincs aki segit a leheto egyik legrosszabb valasztas. Azonban ha szerencses az illeto es segitenek neki jo tarsosagot es kezelik az alapjait. Panasz nem lehet rá. A tbsz es hasonlatra annyit hogy atlagolva az UL t igazat adok a ciknek. De ne feledd sokan olvassák a blogodat es sokan ez alapjan döntenek.te tanacsokat adsz nem törödsz hosszutávon az emberekkel. Es erre szeretnem felhivni a figyelmed. Amit le irsz az sok embernek szent meg ha nem is fizetnek neked 35 ezret.énis igy kerültem az oldaladra. Végére még annyit hogy maga az ötlet hogy leirod a pénzügyi termékek elönyeit v hátrányait jo.és tetszik az oldal. De ne legyél témakörönként elfogult. Maradj objectiv. Márha lehet ezt kérni.

  • Stiel

    Az, hogy úgymond fegyelemre kényszerít, továbbra sem előny, hanem hátrány. Arra a problémára, hogy az emberek nem képesek fegyelmezetten kezelni a pénzügyeiket, a megoldás nem a rugalmatlan termék, hanem az általános pénzügyi oktatás.

    De a UL-nek az igazán nagy baja az, hogy drága, vannak jobb termékek.

    “a 40 eve dohanyzo fiatalember” – ez meg mókás. :)

  • Balogh Ádám

    A Te gondolatmenetben egyetlen egy hatalmas bökkenő van. Ha azt az energiát, amit egy UL kezelésébe fektetsz (utána olvasás, információkeresés, tájékozódás) egyszerűbb, ha Te magad kezeled a portfóliódat. Az elmúlt évben a befektetési jegyeknél nem nagyon lehetett mellényúlni, a kötvényalapok 10% felett hoztak, a részvényeknél a 30% sem volt elérhetetlen, sőt voltak nagyon kiugróan jók is, lásd OTP Supra, 2008-ban indult, indulástól mért éves hozama 30,15%, tavaly 50% felett hasított.
    Higgyél nekem, habár a múlt adatai nem predesztinálnak semmit előre, azt bátran állítom, hogy ha helyetted gondolkodnak, az a legköltségesebb befektetés.

  • Kulcslyuk szelleme

    Eltevedt olvasó: “Egy tény ha az ul t nem kezelik nincs aki segit a leheto egyik legrosszabb valasztas.”

    Szerintem itt van a lényeg. Nekem senki nem mondta 9 évvel ezelőtt, amikor megkötöttem az UL-emet, hogy ezzel foglalkozni kellene. Az ügynökkel közösen eldöntöttük, hogy a befizetett összeg milyen alapokba menjen, de arról nem szólt, hogy ezt időnként felül kell vizsgálni, azt meg főleg nem, hogy keressem őket, majd segítenek benne. Elismerem, én is felelős vagyok. Körültekintés nélkül kezdtem bele egy pénzügyi konstrukcióba. De erre csak kb egy éve döbbentem rá, amikor elkezdtem olvasni ezt a blogot.

  • Catinator

    Az értékesitők döntő részénél szerintem igy van, a Brókernetnél hivatalosan elhangzott hogy ne legyen túl sok ügyfeled és rendszeresen foglalkozni kell, de a későbbi előadások és a szakmai vezetők már messze nem erről beszéltek. Egyik elmondta hogy rendszeresen foglalkozni kell vele, a másik szerint egyszer beállitod és hozzá se kell nyúlni többet – tégy igazságot…

    Amit meg tényleg veszélyesnek tartok – a kedves még mindig B-netes kolléga még mindig evvel széditi aki még szóba áll vele – Evvel a konstrukcióval rendbe tetted a pénzügyi életed és bebiztositottad a jövődet. Ezt meg egy kicsit túlzásnak tartom!

    Magyarországon meg a közvetitő cégek befolyása miatt a legtöbb konstrukciónál eltorzult a költségszerkezet, a szabályozás hiánya tovább rontotta a helyzetet.

    Biztos van használható UL Életbiztositás és helye lehet a befektetési portfólióban (nem mindenkinél!), de nem mindegy hogy hol köti az ember, mennyit ért hozzá, és mostmár vannak alternativák is. Sokkal több embernek értékesitik mint ahánynak tényleg való. Ha meg tartalékok és tényleg korrekt tájékoztatás nélkül vág bele az ember, akkor időzitett bomba.

    Most próbálunk néhány kollégával egy lehetőleg korrekt figyelmeztető szöveget összedobni amit nyugodtan ki lehet rakni a falra.

  • Alec

    Hali,

    A kötvény részvény vásárlásoknál azért odak ell figyelni, attól is függ, havi részletekbe vetted a kötvényt, vagy egy nagyobb összegben. Nem tudom figyelted -e a gazdasági mutatókat, de csak akkor lenne érdemes vissza vásárolni a kötvényt ha nyereséget mutat, felmegy az ára. Bár jobban kijön az ember, ha a kötvény kisebb darabokban vásárolja elvileg, mert ha felmegy az értéke, akkor több kötvényed lesz aminek nőtt az értéke. Illetve van ez az automatizált dolog, hogy a pénzedet a vagyonkezelő ide oda rakosgatja, amikor épp csökken az értéke, akkor átkerül máshová, hogy ne értékteledjen el. Én sem látom át ezt teljesen, de több pénzügyi tanácsadóval tárgyaltam már, mert ha több helyről kapod az infot, akkor sokkal nagyobb rálátást nyersz a dolgokra, esetleges átverésekre, ki mit mond hogyan stb. Szóval ilyen kötvény részvény vásárlással csak akkor éri meg ha türelmes az ember és kivárja jobbára folyamatos figyelés mellett, mikor lesz értékesebb a kötvény. én most gondolkodtam egyfajta biztostításon, melynek egy része havi befizetéssel kötvénybe, másik fele eseti befizetéssel nagyobb összegben, kötvény és részvényekbe menne, így elvileg két részben lenne hozam, viszont ez sem egyszerű szitu.

  • Érsek Attila

    Ide megint hozzá kell szólnom, és leügynöközhettek bátram, meg kell nézni minden ajánlat költségszerkezetét, és nemcsak a TKM-et! Ahol 8- 9 10% os a költség el kell felejteni! Van egy jó hírem, összehasonlítva egy két Bnetes megoldást egy adott társaság saját termékeivel… a költségek lényegesen alacsonyabbak, van ahol évi ötszöri átváltás ingyenes! Kiragadhatunk egy biztosítási terméket, de igazából ezzel torz képet kapunk megint a valóságról! Főleg, ha a cikkben egy meglehetősen drága termék kerül bemutatásra! Ne feledjük azért azt, hogy a bónuszokon keresztül ezt a költséget vissza is adja hűségünk fejében a biztosító! Bár én mindig elmondom nem a bónusz a lényeg, az csak arra való, hogy lenullázza a költségeket! Foglalkozni kell vele, és igenis egy jó UL a legjobb megoldások közé tartozik! Persze egy eszköze a portfóliónak! Amiben helye van sokminden másnak is!

  • Catinator

    Érdekes, nekem mindig mást meséltek. Persze, a piac legjobb megoldásai, és evvel mindent megold a kedves ügyfél. Legjobb ha minden pénzét ebbe rakja!
    A BNet-es kolléga odáig ment hogy a fizetést is az eseti számlára kell utalni azonnal, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőle!

    A kiragadás/összehasonlitás sokszor megbukik azon, hogy nem adják ki a szerződéseket üzleti titok-ra hivatkozva, nehogy a másik biztositó megnézze. Majd ha kötött!

    Szerintem a Bankmonitornak is érdekes lehet(ne) ha példáúl nekilátna ilyen termékeket is összehasonlitani. Igy az emlegetett “nem szólunk hogy a másiké milyen rossz, mert rájönnek hogy a miénk is az” is változhatna ha kellően széles nyilvánosságot kapna.

    Egyébként másik pénzügyekkel foglalkozó portál is tart már tanfolyamot, érdekes, ott is az egyik pont – “Miért nem kötünk unit linked biztosítást? “. Gondolom, ők is merő irigységből gondolták igy.

  • Érsek Attila

    Lehet rossz kollégával találkozott! Én a költségek bemutatására nagy gondot fordítok, és nem csinálok titkot belőle! Egyébként az ajánlatot megkapja az ügyfél, nyugodtan átnézheti a költségeket, megmutathatja másnak is! Ugyanakkor azt is elmondja minden becsületes munkatárs, hiszen a biztosítási törvény így szabályoz, hogy 30 napig bármikor felmondhatja a szerződést és visszakapja a pénzét! Szerintem, aki arra hivatkozik, hogy nem volt módja megismerni a költségeket, az valótlant állít!

  • Catinator

    Az a bajom hogy nem eggyel, hanem a döntő többség ilyen volt! Amikor az előadásokon a top emberek hangoztatták (köztük országos hirű “pénzügyi tanácsadó”)- “az ügyfélnek éreznie kell, hogy ez kell neki! Nem szabad, hogy elgondolkozzon!. Mutasd meg a költségeket, de ne nagyon, hangsúlyozd ki, mennyire jó ez az ügyfélnek, a kockázat szót töröld a szótárból!”
    Volt módja megismerni a költségeket, de nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy ne foglalkozzon vele!

    Kellemes meglepetés és üditő kivétel, ha másképp csinálja.

    Az MLM rendszer továbbra is komoly hibája a cégnek, tudom, most MLA-nak hivják. Vagy van valami különbség?