Többször kérdeztétek, mi számít új pénznek a bankbetéteknél, hogyan számolják azt. (Ez az új forrásra járó magasabb kamat miatt érdekes.)
Minden új betétekről szóló hirdetmény kibocsátásakor meghatároznak egy bázis dátumot, amihez képest nézik, hogy mennyivel van több pénzed. Ez általában a hirdetmény kibocsátásának dátumát egy-két héttel megelőző dátum.
Ez a dátum a hirdetmény ideje alatt állandó marad, így előfordulhat, hogy akár két-három hónappal korábbi a bázisdátum, mint amikor lekötnéd a pénzt, ha azóta nem változtak a feltételek.
Ha a bázisdátum mondjuk november 3.-a, amikor volt egymillió forint a számládon, amiből elköltöttél 800 ezret, majd utaltál ide újabb egymilliót, akkor csak 200 ezer forint lesz az új pénz, hiába mondod, hogy azt már elköltötted azóta és ez újonnan érkezett egymillió forint.
Sőt, nem csak a forintszámládat nézik, de a devizást is, az értékpapír-számládat is és minden egyebet, illetve a banknál a te neveden lévő egyéb számlákat is.
Tehát hiába jött egymillió forint november 3. óta, ha félmilliót elutaltál a devizás számládról és félmilliót kivontál az értékpapír-számládról, akkor megint csak nincs új forrásod.
Az se új forrás, ha lejár egy betéted, ahogy az arra kapott kamat sem az.
Ezen túl az új forrás feltétele, hogy bankon kívülről származzon. Tehát az sem működik, ha lejár a betéted és átutalod a feleséged ugyanannál a banknál vezetett számlájára.
Ami működik, hogy kiutalod a bankból egy másik banknál vezetett számládra, majd onnan vissza a feleségednek. Így a legtöbb bankban már kívülről érkezett új forrás lesz a pénz a feleséged számláján.
Azonban ez a mutatvány egyre inkább elveszti az értelmét a tranzakciós adó miatt, erről olvasd el ezt: A kamatvadászat vége A cikkben leírtak miatt szerintem lassan vége lesz az új forrásos betéteknek, érdemesebb lesz az aktivitás miatt kamatbónuszokra koncentrálni, erről itt írtam: A legjobb bankbetét Magyarországon
Nos, ennyit kell tudni az új forrás számolásáról, ha egy összeget nem enged a banki rendszer új pénzként lekötni, akkor a fentebb leírtak állnak a dolog mögött.
Kiegészítés, és tapasztalatként annyit, hogy K&H -nál új forrásnak számít, ha a saját céged számlájáról (pl. 1 személyes kft.) utalsz a saját bankszámládra. Legalábbis szeptemberben még ez volt. Egyes bankoknál ez sem működik.
Szia!
Ez a cikk a szamlacsomagokra is vonatkozik,ahhol uj penz eseten olcsobb a havidij?
én nem ismerek ilyen csomagot, csak olyat, ahol havi x forintnak kell érkeznie. Azokra nem igaz.
Bocsi, az előbb mobilról ment a bejegyzés.
Igen ezekre gondoltam, amikor havi x forintnak kell érkezni. Ennek a feltételnek a bank szempontjából mi értelme van? Ki az, aki ne tudna bármikor valami oda-vissza utalást csinálni egy hónapban?
Bocsi a buta kérdésért...
Gyakorlati példa (egyelőre nem saját):
Feleségemmel vagy egy közös számlacsomagunk, amihez csak egy ingyenes bankkártya jár. Lehetne társkártyát is rendelni, de az pénzbe kerül. Ehelyett inkább nyitok egy másik számlát, amihez megint jár bankkártya. Az ingyenesség megmarad, mert minden hónapba csinálok egy AUTOMATIKUSAN beállított utalást oda-vissza. Persze, azért valamennyit hagyok rajta, hogy legyen mit felvenni. Normális esetben persze a közös számlás bankkártyáról vesszük fel a pénzt, amit szétosztunk. De így van vésztartalék, ha nem vagyunk együtt, vagy elfogyott a havi ingyenes készpénzfelvétel lehetősége.
Szóval miért is jó ez a banknak?
ez a trükk nagyon kevés banknál műkődik, ilyen például az unicredit. Máshol vagy bankon kívülről kell jönnie az utalásnak, vagy cégtől, munkabérként.
Továbbá az új bankkártyáért ugyanannyit fizetsz, mint a társkártyáért az esetek 90%-ában. Az uninál is csak az első évben ingyenes a kártya
sokan vannak olyanok, a magyarok 70%-ának nincs egy hónapra elegendő megtakarítása sem.
Arra is vigyázz, hogy több bankban csak munkabérként érkező jövedelem számít, tehát te hiába utalsz magadnak.
egyébként pont az az értelme, hogy azokat vonzák magukhoz, akiknek nem gond kifizetni 150 ezer forintot. Azoknak lehet olyan termékeket eladni, amin sokat keres a bank (befektetési alapok, hitelkártya, lakáshitel, stb.)
Ok, köszi, jó hogy felhívtad a figyelmem, hogy "bankon kívülről". Persze régen ez sem volt gond, mert lehetett találni két különböző ingyenes bankszámlát (pl. Axa, K&H), de ez most semmit sem ér a tranzakciós adó miatt. Talán a köv megoldás még jó:
A jövedelmet is több részre osztani, és mindkét (azonos bankos) számlánál biztosítani a kölcsönös hozzáférést (legalább az internetes password erejéig, mert azt hiszem a társtulajdonlás is pénzbe kerül)
OFF: Kiszámoló uram! Olvastam a kisvállalkozós bejegyzésedet, meg természetesen a Ha nem keresel eleget címűt is, esetleg nem lehetne, hogy majd csinálsz egy olyan bejegyzést, ahol leírod pl. azoknak a könyveknek a címét, amiből te is tanulsz/tanultál. Pl. vállalkozások témában nem tudom, hogy mit lenne célszerű elolvasni, a könyvtárban legtöbbször "elavult" a könyvek legnagyobb része.
Üdv: Krisztián
Helló Krisz,
Vállalati pénzügyek szakra jártam, erősen kétlem, hogy azokat a könyveket szeretnéd olvasgatni. 🙂
Már régóta töröm a fejem olyan tananyagon, ami kisvállalkozóknak szólna és benne lenne minden, ami fontos, érthető módon. Nem könnyű vállalkozás.
Főleg angol könyveket olvasok és tervezek könyvajánlót írni, csak az idő a szűk keresztmetszet.
Értem, lehet, hogy igazad van.
Majd azért feltétlenül számolj be róla, ha összedobsz valami anyagot. 🙂