Önkéntes pénztárak: kérdések és válaszok

Azt látom, hogy nagyon sok kérdésetek van az önkéntes pénztárakkal kapcsolatban, ezért igyekeztem az összeset összegyűjteni és megválaszolni, a legbanálisabbtól a komplikáltakig.

Ha valami kimaradt (ami majdnem biztos), akkor azt a kérdést tedd fel a hozzászólások között és beleírom a cikkbe.

Milyen pénztárak vannak?

Megkülönböztetünk önkéntes nyugdíjpénztárt, egészségpénztárt és önsegélyező pénztárt.

Mi a különbség közöttük?

A nyugdíjpénztárak elsősorban a nyugdíjcélú megtakarítások gyűjtésére jöttek létre, az egészségpénztárak az egészséggel (illetve most már inkább csak a betegséggel) kapcsolatos kiadások fedezésére, az önsegélyező pénztárak a felmerülő bevételkiesésre, káresetre történő előtakarékosságra.

Melyik törvény szabályozza a működésüket?

A legfontosabb a többször módosított 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról, de ide tartozik még a mindenkor hatályos SZJA törvény a jövedelemadó-visszatérítésekről, a felügyeletről szóló rendelkezések és néhány egyéb törvény.

Miért jó bármelyikbe is belépni?

Egy szó van erre: adókedvezmény. Abban a naptári évben, amelyikben befizetsz a saját pénzedből bármelyik pénztárba, a befizetett összeg 20%-át a jövedelemadódból visszakapod az államtól, de maximum évi 150 ezer forintot. Vagyis 750 ezer forintos maximum befizetés esetén éred el a visszaigényelhető 150 ezer forint felső határát.

Akkor 20% nyereségem van a befizetéseim után?

Sajnos nem, hiszen a pénztár is von a költségeire minden befizetésből. Ha a pénztárad minden befizetésből 5%-ot von el a saját költségeire és 20%-ot kapsz vissza az államtól, akkor a nettó hasznod 15%.

Vedd észre, nem évente vonják a bennlévő pénzedből az 5%-ot, hanem csak egyszer, amikor befizeted.

Az én pénztáram vajon mennyit vonhat tőlem?

Ezt megtalálod a pénztárad alapszabályzatában, a sokadik oldalon. Érdemes megnézni, mert a magas költségek nagyon leapasztják az adóvisszatérítésen elérhető teljes hasznodat. Gyakran változik is az elvonás, mint például most az eddig legolcsóbb Medicina pénztárnál. Ezért ne elégedj meg azzal, hogy öt éve megnézted, akkor melyik volt a legolcsóbb.

Van, ahol sávos rendszer működik (évente az első százezer forintból ennyit vonnak, a következő kétszázezerből annyit, afelett pedig már csak emennyit), van ahol fix a tarifa összegtől függetlenül.

Sok helyen a munkaadó által fizetett összegből magasabb az elvonás, mint amit a tag a saját zsebéből fizet be.

Milyen arányokban kell befizetnem a három önkéntes pénztárba, hogy megkapjam a maximális 150 ezer forintos visszatérítést?

Nincs megkötés, akár egy pénztárba is befizetheted az összes pénzt.

Hány pénztárban lehetek tag egyszerre?

Nincs megkötés, bár nincs sok értelme egyszerre mondjuk három egészségpénztárnak tagja lenni, főleg, ha sávos a költségek levonása.

Hová utalják a jövedelemadó-visszatérítésemet?

Az egyik általad megadott pénztáradba. Vagyis nem kapod meg készpénzben, hanem azt is el kell költened.

A jövedelemadó-visszatérítésből mennyit vonnak le a pénztárak a befizetésekhez hasonlóan?

Abból semennyit, azt teljes összegben megkapod.

A munkaadóm által a cafeteria keretein belül fizetett összeg is beleszámít az éves 750 ezer forint keretbe?

Nem, mert azután nem vehetsz igénybe adójóváírást. Ott az a kedvezmény, hogy a munkaadódnak kevesebb adót kell befizetnie az így adott összeg után. Így csak a saját befizetéseid számítanak és a támogatásban (adományban) kapott összegek.

Mi az a támogatás vagy adomány? Azt ki kapja és ki adja?

Ezt a munkáltató adhatja és áttételesen te kaphatod. De ez annyira érdekes és elhanyagolt lehetőség, hogy erről külön akarok írni a napokban.

Össze kell vonnom a NYESZ számlára és a nyugdíjcélú unit linked biztosításra kapott 100-100 (vagy 130-130) ezer forintos adójóváírást az önkéntes pénztárak adójóváírásával?

Nem, mindhárom lehetőségre külön-külön veheted igénybe az adójóváírást, egymástól függetlenül azzal a megkötéssel, hogy a három lehetőségből összesen sem lehet több a visszaigényelt adó évi 280 ezer forintnál. Vagyis ha már igénybe vettél 100-100 ezer forintot a NYESZ számla és a unit linked biztosítás után, már csak 80 ezret igényelhetsz vissza összesen az önkéntes pénztáraid után.

Mire vigyázzak a jövedelemadó-visszatérítéssel kapcsolatban?

Nagyon egyszerűen: fizetsz-e személyi jövedelemadót és mennyit?

Ha diák, nyugdíjas vagy, esetleg katás kisvállalkozó, vagy a jövedelmedet csak osztalékként veszed fel a cégedből, vagy csak a tőkejövedelmeidből élsz, akkor nem fizetsz jövedelemadót, így nincs miből levonni az adóvisszatérítést.

Ha a gyerekeid után te veszed igénybe az adóvisszatérítést, akkor könnyen lehet, hogy már nem marad annyi, hogy legyen miből levonni a pénztárak után járó összeget is. (Hiszen mindkettő ugyanabból a jövedelemadóból táplálkozik.)

Ugyanez igaz a NYESZ számlára és a nyugdíjcélú unit linked biztosításokra.

Ha semmi másra nem veszel igénybe adójóváírást, akkor havi bruttó 78 ezer forint esetén éred el az évi 150 ezer forint szja befizetést.

Miért van kötelező tagdíj a pénztáraknál?

Mivel a pénztárak abból tartják el magukat, amit levonnak tőled a befizetésnél, ezért elvárnak egy minimális havi vagy éves befizetést. Ennek mértéke pénztáranként változik, jellemzően havi 2-5 ezer forint.

Mi történik, ha nem fizetem a kötelező minimum tagdíjat?

A pénztárnak joga van a hozamaidból levonni azt. vagy annak egy részét. Van, ahol fix díjat vonnak (például havi 150 forint), van ahol levonják a hozamból a havi háromezret és befizetik helyetted a szokásos levonásokkal.

A tőkédből nem vonhatják a tagdíjat, csak a hozamokból.

Ha hosszú távon nincs pénz és pénzmozgás a számládon, a pénztár kiléptethet téged, vagyis megszűnik a számlád.

Miért, vannak hozamok a pénztáraknál?

Igen, ráadásul nem is kevés, csak ezt sokan nem tudják. Az önkéntes nyugdíjpénztáron túl a másik két pénztár is befekteti a tagok pénzét (általában állampapírba és bankbetétekbe) és az így elért hozamok a tagokat illeti meg.

A hozamokról a pénztáraknál érdeklődhetsz, de jobb pénztáraknál ez még most is 3-4% évente, ráadásul kamatadó-mentesen.

Mi az a 10%-os adókedvezmény a 20% mellett?

Az önsegélyező pénztáraknál és az egészségpénztáraknál van arra lehetőség, hogy két évre lekösd a pénzed. Ekkor a normál hozamokon túl további 10% adójóváírást is kapsz két évre.

Ebben az esetben lényegtelen, hogy ki fizette be a pénzt a számládra (te vagy a munkáltatód), viszont arra vigyázz, hogy ezzel a 10%-os befizetéssel sem lépheted túl az évi 150 ezer forintos visszatérítést. Tehát ha le is akarod kötni a pénzed, akkor csak 500 ezret fizess be (erre kapsz 100 ezer visszatérítést) és a lekötés miatt is jár további 50 ezer. Így jön ki az évi 150 ezres maximum.

Lejárat után eldöntheted, hogy újra lekötöd két évre újabb 10%-os adóvisszatérítésért, vagy felhasználod a pénzt.

Ha két éven belül feltöröd a lekötést, az adójóváírást +20% büntetéssel kell visszafizetned. (Tehát ha kaptál százezret, akkor 120 ezret kell visszafizetned.)

Vedd észre, ez a 10% nem is olyan kevés, hiszen ebből már nem von semmit a pénztár, szemben a befizetéskor történő levonással.

Mit csináljak, ha kellene a pénz másra abból, ami az önkéntes pénztárban van?

Ha kiveszed a pénzt az önkéntes számládról, akkor abból levon 16% SZJA-t a pénztár és neked kell-kellene-illene fizetni még bevallás után újabb 27% egészségügyi hozzájárulást.

Ez így nem túl nyerő dolog.

Másik lehetőség, hogy elköltöd a pénzt nagyüzemben, erről például itt is írtam.

Harmadik lehetőség a tagi kölcsön. Ekkor a bennlévő pénzed terhére kérsz kölcsönt a pénztártól. Az egyik nagy pénztárnál ekkor jegybanki alapkamat plusz 5% kamatot kell évente fizetned, vagyis jelenleg 7,1%-ot, de maximum egy év a futamidő és a pénztárban lévő pénzed 30%-át kérheted maximum. Ez jó lehet pillanatnyi pénzzavar átvészeléséhez.

A negyedik lehetőség, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárból 10 év eltelte után a hozam felvehető, de csak háromévente egyszer.

Ki használhatja az én egészségpénztári vagy önsegélyezőpénztári keretemet?

Minden egyenesági hozzátartozód, de csak akkor, ha előtte egy formanyomtatványon bejelentetted, mint kedvezményezettet. Ezután a szüleid gyógyszereit vagy gyógykezelését éppúgy tudod finanszírozni, mint a gyereked pelenkáját és tápszerét.

Átvihetem-e az egyik pénztárból a másikba a pénzem?

Igen, de csak ugyanolyan típusúba, például “A” Egészségpénztárból a “B” Egészségpénztárba, vagy “C” nyugdíjpénztárból “D” nyugdíjpénztárba.

Két kivétel van: az önsegélyező pénztárban lévő összeg átvihető az önkéntes nyugdíjpénztárba, ha a tag nyugdíjba vonult, illetve a nyugdíjpénztár átvihető egészségpénztárba vagy önsegélyezőbe, ha az tag 40%-ot elérő egészségkárosodást szenved.

Az átvitel nem számít befizetésnek az új pénztárban, a régi pénztár pedig csak a törvény által szabályozott nem túl magas költségeket vonhatja le, vagyis 4.000 forintot maximum.

Mire használhatóak fel az egészségpénztári és önsegélyező pénztári egyenlegek?

Önsegélyező pénztárról írtam itt és itt, az egészségpénztárról itt.

Fontos! Figyelj az apró nüanszokra! Például szemüveg csak akkor elszámolható, ha orvos írta fel, egyébként nem. A szemüveg tartozékai (tok, törlőkendő, stb.) csak akkor, ha az orvos által felírt szemüveggel egyidőben veszed.

Ha terméket veszel, a számlát a te nevedre kell kérni, ha szolgáltatást, akkor az egészségpénztár nevére, stb. stb. Olvasd el figyelmesen a tájékoztatókat, mit, hogyan tudsz elszámolni.

Miért van eltérés a pénztárak térítése miatt?

Két önsegélyező pénztár más-más összeget fizet mondjuk gyerekszülés esetén. Ennek az az oka, hogy a törvény van amit konkrétan leszabályoz (például gyerekenként csak a mindenkori minimálbért lehet elszámolni ruhára és iskolára), de másban szabad kezet a pénztáraknak, ilyen például a gyerekszülés.

Ekkor a pénztárak a saját hatáskörűkben határozzák meg, erre mennyit fizetnek.

Biztonságban van-e a pénzem a pénztárakban?

A pénztárak vagyonát közvetlenül nem garantálja az OBA, de az egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak szinte kizárólag csak OBA által garantált betétekbe vagy kötvényekbe fektet, vagy magyar állampapírokba.

A betétek sem a bankban vannak közvetlenül, hanem a KELER-nél, ami azért jó, hogy a bank csődje esetén nem lehet bevonni a többi betétes kártalanításába.

A pénztárak hitelezést nem folytatnak, így a nemfizető hitelek sem okozhatnak problémát.

Az MNB, a NAV, a könyvvizsgáló folyamatosan felügyeli a pénztárakat, így nagy disznóság hamar kiderülne.

Egyetlen probléma lehet a csalás, vagyis a szándékos sikkasztás. Ez lassan nem menne a folyamatos felügyelet miatt, egyösszegben pedig elég szemet szúró lenne, ha valaki ki akar utalni mondjuk 200 milliót egy pénztár vagyonából egy másik bankszámlára.

Jelölhetek-e kedvezményezettet a halálom esetén?

Igen, mindhárom pénztárnál van erre lehetőség. Ennek hiányában az örökség része az itt található pénz, a mindenkori jogszabályok és az esetleges végrendelkezés alapján kerül felosztásra az örökösök között.

Fektethet-e devizás értékpapírokba az önkéntes nyugdíjpénztár?

Igen, de maximum a tagi követelések 30%-a erejéig.

Bárki alapíthat önkéntes pénztárakat?

Igen, 15 magánszemély már alapíthat saját pénztárat, bármilyet. Kérdés, megéri-e.

A pénztárak önkormányzati elven működnek, azaz minden tagnak ugyanannyi beleszólása van a működésbe. Ezzel a jogával a közgyűlésen élhet.

A pénztárak nonprofit szervezetek, azaz semmilyen módon (osztalék, stb.) nem vehető fel a haszon a pénztárakból.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

97 hozzászólás

  • kridli

    Nem is tudtam, hogy a pénztárak nonprofitok. Akkor csak a marketing/keresztértékesítés miatt üzemeltetnek pénztárakat a nagyok? (otp, mkb stb.)

  • Jenő

    Hogy vannak angolul, németül a következő kifejezések:

    – önkéntes nyugdíjpénztár
    – egészségpénztár
    – önsegélyező pénztár

    Hogy rá tudjak keresni. A művelt nyugaton, ahová tartunk (nem), ott is ezek a formák jelentik a pénzügyi tudatosság csúcsát, vagy? Mi van Angliában, Németországban?

  • Kiszamolo

    Kirdli, épp ez volt a baja a magannyugdíjpénztáraknak is.

    Az okos törvényhozó úgy álmodta meg, hogy majd pusziért tesznek bele tőkét a nagy cégek, vagy megél majd a piacon sikeresen 1500 darab 20 fős pénztár.

    Így aztán egyéb módon vettek ki pénzt (alapkezelői díj, marketingköltség, stb.)

  • Janos82

    Mi lesz a bent levo penzemmel, ha a penztar kileptet?

    Ha jol ertelmezem, akkor 2500 ftos minimum tagdij es 6%os elvonas eseten 150 ftot fog a penztaram havonta levonni? Ez 2%os hozam eseten 100e ftnal mar sohase szunik meg.

    Mi szamit “hosszu idonek” ? Ha mondjuk jovore nem fizetek be, akkor az mar hosszu ido? Vagy megvarjak, amig teljesen elfogy a bentlevo toke ( bar abbol nem vonhatnak, ugyhogy az nem fog elfogyni )

  • Kiszamolo

    Amíg van miből vonni a tagdíjat, nem fog kiléptetni a pénztár.

  • Flimo

    Egészségpénztár jól gondolom, hogy csak Magyarországon használható fel? Tehát külföldi műtétről stb ne lobogtassak nekik számlát, és ha megpattanok keresztet is vethetek rá, pontosabban a 43%-ára?

  • TWTW

    Azt hogy a betétek nem a banknál vannak hanem a kelernél a bankbetétekre érted?

  • Imi

    “Ha kiveszed a pénzt az önkéntes számládról, akkor abból levon 16% SZJA-t a pénztár és neked kell-kellene-illene fizetni még bevallás után újabb 27% egészségügyi hozzájárulást.”

    Ez az egészre vonatkozik, vagy csak az állami támogatás részére? Vagyis x év alatt én betettem mondjuk x*200e forintot, amiből lett x*240e (nem használtam semmit). Ezután ha kiveszek 200e-t, akkor 16+27e-t be kell fizetnem, vagyis elveszik a pénzem majd felét? Vagy csak az erre eső támogatás (40e-nek) veszik el a 43%-át?

    Ha pedig megszüntetem a számlámat, akkor is ki kell ezt fizetnem? Vagy esetleg ezt el lehet kerülni valamennyi idő eltelte után?

  • kritizator

    “A pénztárak önkormányzati elven működnek, azaz minden tagnak ugyanannyi beleszólása van a működésbe. Ezzel a jogával a közgyűlésen élhet.”

    Na ezt sosem értettem, pedig még valamilyen szórólapot is küldtek ezzel kapcsolatban, hogy engem ki képvisel a közgyűlésen.

    Ki választotta ezeket a személyeket és én mért nem lehetek küldött???

  • Kiszamolo

    A teljes összeg után kell fizetni az összeget. Egyszerűen azért, hogy ne akard felvenni a pénzt.

  • Kiszamolo

    Kritizator, te is nyugodtan elmehetsz a meghirdetett időben és szavazhatsz.

    Csak senki nem tudja, vagy ha tudja, nem érdekli.

  • Imi

    @kiszamolo : Akkor is a teljes összeg után kell fizetnem, ha megszüntetem? Ez alól nincs valami kiskapu? 🙂

  • Kiszamolo

    De: a nagymami elkölti a gyógyszertárban.

  • kridli

    @flimo attól függ melyik pénztár, és attól függ mire használod fel. Van olyan szolgáltatás, amit csak akkor lehet elszámolni, ha a szolgáltató szerződést köt az egészségpénztárral (pl. úgy tudom mindenféle orvosi beavatkozás ilyen), és vannak olyanok, amit elvileg bárhol igénybevehetsz (tipikusan termékek). Aminél szerződni kell, ott nyilván külföldi számla nem játszik. Amit bárhonnan lehet, ott meg pénztárfüggő. Én kontaktlencsével jártam úgy, hogy egy webshop-ról kiderült, hogy külföldi cég, külföldi számlát adott. Az MKB egészségpénztár nem fizette ki (valamilyen PSZÁF állásfoglalásra hivatkozva), rokonomnak ugyanolyan számlát az OTP egészségpénztár gond nélkül kifizetett.

  • jurta

    “A betétek sem a bankban vannak közvetlenül, hanem a KELER-nél, ami azért jó, hogy a bank csődje esetén nem lehet bevonni a többi betétes kártalanításába.”

    A második felét nem tudom értelmezni…

  • DB

    Én úgy tudom, hogy ha meg akarom szüntetni az önkéntes pénztáramat, akkor az SZJA és EHO alapjának nem a teljes kifizetett összeget veszik alapul, hanem annak a 78%-át..
    Ezek alapján, kb az 1/3-át bukja az ember, szemben az általad írt 16% + 27%-kal.

  • Rézibaba

    Köszi az újabb írást, ami egy kicsit megzavart, így kérdezek kettőt: 1. mennyit fizessek be most decemberben, ha le is akarom kötni a pénzt és nyilván a 20+10% adójóváírás az egyik cél? Ha a max. 750ezret teszem be, majd januárban ezt az összeget lekötöm két évre, akkor a 750ezer 20%-a azaz 150ezer marad költhető állapotban a számlámon és a lekötés miatt kapok még 37500 HUF-ot (a lekötött összeg 5%-át), ami szintén felhasználható, na de ez így már túllépi az éves max. 150ezres adójóváírást. Ti hogy kalkuláltok?
    2. Ez az “összesen 280ezer HUF-nyi adójóváírás ez úgy is él, hogy Egészségpénztár+Önsegélyező pénztár? Vagy ez csak mondjuk NYESZ” kombóval igaz?

  • Kiszamolo

    1, Idén fizesd be a 750 ezret és csak januárban kösd le, úgy már jó lesz. De akkor azt a 10%-ot csak 2016-ban fogod visszakapni, amikor beadod a 2015-ös adóbevallásodat.

    Nem, az összes pénztár egyszeri 150 ezerből táplálkozik. Annál többet csak pénztárakból sehogy nem kapsz vissza. (Max. a házastársaddal közösen.)

  • Oscee

    Es egy olyan pl. megjatszhato, hogy valaki most gyorsan berak 750K-t tudvan, hogy jovore felmond, de nem kezd el egybol dolgozni (kozben allaskereses, tanfolyam, kulfoldre koltozes, hobbi projekt megvalositasa, akarmi) es a 3 honap munkanelkuli alatt kiveszi a ~860K-t (ami a koltsegek utan marad), mint a munkanelkuli segely versus korabbi ber kiegeszitese? (vagy allaskeresesi jaradek, vagy hogy hivjak epp – bar igazabol annak felteteleit se teljesen ismerem)

  • Nóri

    Szia Kiszámoló!

    Néhány hónapja katás lettem, most még kapok visszatérítést, de később már nem, ha maradok a katában, ha egyáltalán lesz kata… Van ÖNYP-m meg EP-m. Mit javasolsz, szüntessem meg őket, vagy inkább fizessem be a minimumot? Az ÖNYP-t idén kötöttem, amikor még volt külön SZJA-m, akkor még nem gondoltam, hogy katázni fogok. Attól tartok, ha a minimum 4 ezret befizetem az ÖNYP-be, a levonások miatt még ha kamatozik is valamennyit a pénzem, akkor is veszíteni fogok a dolgon.

  • Ez vagyok

    Nóri
    Az ÖNYP-t csak ha nyugdíjba mész szüntetheted meg adómentesen. Ha előbb szünteted meg, akkor az eho és az szja miatt még nagyobbat veszítesz rajta.

  • csizkek

    “Ha kiveszed a pénzt az önkéntes számládról, akkor abból levon 16% SZJA-t a pénztár és neked kell-kellene-illene fizetni még bevallás után újabb 27% egészségügyi hozzájárulást”

    Ha lelepsz kulfoldre es van EU-n beluli (+Svajc, Norvegia) EÜ biztositasi jogviszonya, akkor EHO-t nem kell becsengetni. Igaz ilyenkor az SZJA nem 16%, hanem vmi 20% koruli(nem emlekszem pontosan). Ergo ez egy kiskapu, ha az ember az onkentes nyugdijjpenztarat ki akarja venni. (10 ev utan hozam az adomentes, tehat ez a tokereszre vonatkozik)

  • Tamás

    Szia Kiszámoló!

    Írtad, hogy:
    “Mire vigyázzak a jövedelemadó-visszatérítéssel kapcsolatban?
    Nagyon egyszerűen: fizetsz-e személyi jövedelemadót és mennyit?
    Ha diák, nyugdíjas vagy, esetleg katás kisvállalkozó, vagy a jövedelmedet csak osztalékként veszed fel a cégedből, vagy csak a tőkejövedelmeidből élsz, akkor nem fizetsz jövedelemadót, így nincs miből levonni az adóvisszatérítést.”

    Rosszul tudom, hogy magánszemélyként kapott osztalék, kamatjövedelem és árfolyamnyereség után is kell SZJA-t fizetni (más kérdés, hogy esetleg a kifizető a nevemben már levonja, bevallja és befizeti azt)?
    Ha kell fizetni, akkor ebből az SZJA-ból miért nem lehet visszatérítést kérni?

    (Az ösztöndíjnál, nyugdíjnál, katánál világos, hogy nincs SZJA-fizetés, így nincs is miből visszatérítést kérni. Most csak a tőkejövedelmek a kérdés.)

  • Ez vagyok

    Kiszámoló
    Egy kérdés vagy megállapítás: úgy van-e, hogy a 2020.01.01. előtt és után nyugdíjba menők között különbséget tesznek az adóvisszatérítés terén? Én úgy tudom, hogy az után menők esetén az egészség- és nyugdíjpénztárnál összesen 120ezer, a NYESZ-nél 100ezer, összesen 220ezer téríthető vissza.
    Az előtt menőknél 150ezer, illetve 130ezer, összesen 280ezer.

  • pdw

    @jeno Tudtommal angolszász területen ezeknek nincs 1:1-ben megfelelőjük. Adóvisszatérítés pl. tuti nincs inkább adómentesség vagy halasztott adófizetési kedvezmények (azaz akkor kell csak fizetni az adót amikor kiveszed a pénzt) vannak.

    Egészségpénztárnál a HSA – Health Savings Account-ra keress, Önkéntes Nyugdíjnál meg az IRA – Individual Retirement Account-ra.

  • Rézibaba

    köszönöm a választ. Közben kicsit kalkulálgattam még, és ha jól számolom: ha az idei befizetés mellé még idén le is kötném a befizetett összeget, úgy, hogy 2015-ben a 20%+10%-ot (egy évre 5%) is visszaigényelhessem maximálisan, azaz 150000 HUF-ot, akkor most 600ezret kellene befizetnem. Jól számoltam?
    Apropó, az egészségpénztáras kötelező személyes azonosításon mindenki túlvan már? Dec. 31-ig kell, különben zárolják a számlát, amit persze fel is oldanak mihelyst bemegy a tag és azonosítja magát.

  • Kiszamolo

    Nyesznél ez még megvan, de mivel minimum 10 évre lehet nyeszt nyitni, ezért nem tartottam fontosnak.

    Az önkéntes pénztárnál változott a szabály.

  • Kiszamolo

    Tamás, az nem SZJA, hanem árfolyam-nyereségadó, vagy népiesen kamatadó. Csak a véletlen műve, hogy az is 16%

  • Gábor

    Nekem egy olyan elméleti kérdésem van, hogy mi van ha öröklök egy NYESZ számlát, és adott esetben nem olyan sürgős felvennem róla a pénzt. Akkor kivárva a 2 évet minimális befizetéssel (minimális büntit kelljen 120%-on fizetni) át tudom-e alakítani TBSZ-é, és ha igen, akkor ennek innentől számítva ketyeg az 5 éve, amikor eho és kamatadó és sorv-adó nélkül kivehetem?

  • Kiszamolo

    Szerintem ha öröklöd, akkor neked nem kell már várnod, felveheted a pénzt. De azért kérdezz meg valakit.

  • sz.krisz

    SZJA-nak éppen SZJA az is, de adókedvezményt ezen belül csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (népies nevén bér) adója után lehet visszaigényelni, a külön adózó jövedelmek (tőkejövedelmek) adója után nem. Nem logikus, mert elvileg egy vállalkozónak is lehet gyereke és öngondoskodási szándéka, de ez van.

  • expect

    Szia!

    Az egészségpénztárral kapcsolatban lenne egy teljesen banális kérdésem, de vhogy sehol se találok rá sose választ. Szóval:
    Ha teszem azt nyitok júniusban egy számlát, azzal a céllal, hogy havonta 20 ezret szeretnék befizetni, majd augusztusban a már befizetett 60ezerből költök vmennyit, akkor az elköltött pénz után is kapok szja visszatérítést vagy csak az után az összeg után jár, ami december végén a számlámon van? Magyarul költhetek év közben az év közben befizetett pénzből anélkül, hogy kevesebb szja-t kapnék vissza vagy sem?

  • Kiszamolo

    Expect akkor is kapsz visszatérítést, ha elköltöd.

  • Sandor

    Az adójóváírás (ÖNYP-nél) bele számít a hozamba? vagy a tőkét gyarapítja?

  • Kiszamolo

    Sándor, nem mindegy? 🙂

  • headset

    @rezibaba
    “1. mennyit fizessek be most decemberben, ha le is akarom kötni a pénzt és nyilván a 20+10% adójóváírás az egyik cél? Ha a max. 750ezret teszem be, majd januárban ezt az összeget lekötöm két évre, akkor a 750ezer 20%-a azaz 150ezer marad költhető állapotban a számlámon és a lekötés miatt kapok még 37500 HUF-ot (a lekötött összeg 5%-át), ami szintén felhasználható, na de ez így már túllépi az éves max. 150ezres adójóváírást. Ti hogy kalkuláltok?”

    Felesleges idén 750 ezret befizetned. Fizess be idén 500 ezret + kicsit többet, mint a levonás 2/3-át és még idén kösd le. Akkor 2015-ben az adóbevallás után 1 hónappal elküldik a 150 ezer visszatérítést. Az összeset: a befizetés 20%-át és a lekötés 10%-át is. Nem darabolják évekre.

    Azt lekötöd és befizetsz még 450 ezer Ft-ot + a levonás 2/3-át és ezt is lekötöd. Akkor 2015-ös adóévre is megkapod a 150 ezres visszatérítést. 2016-ban

  • szocske

    @sandor @kiszamolo
    szerintem nem mindegy, hogy hozam vagy tőke, mert Sándor arra gondolhat, hogy ha a visszatérítés hozamnak számít, akkor az a 10 év után 3 évente felvehető összeg része lenne.
    A válasz: bár én mindig EP-re szoktam kérni a visszatérítést, de ha nem tévedek, akkor sajnos a visszatérítés a tőkéhez kerül, így nem növeli az adómentesen felvehető részt 🙁

  • Sandor

    @szocske
    köszi, igen én is emiatt kérdeztem

  • Nóri

    @ez-vagyok Köszönöm! Előbb jár le a kivevéshez szükséges 21 év, mint, hogy nyugdíjba menjek, úgyhogy akkor valószínűleg a minimumot fizetgetem, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz.

  • bevallalo

    Most fogom felvenni az egyik ÖNYP-tól a hozamot(16 év). Ha jól értem, akkor – mivel nincs szükségem rá -, érdemes visszaforgatni a 20% miatt, és le is kötni 2 évre a 10% miatt?

  • Kiszamolo

    Bevállaló, lekötni csak önsegélyezőben és egészségpénztárban lehet.

  • biroaster

    Kérdések a pénztárhoz
    1. Leköthetem a pénzemet a pénztárban 2 évre 10% adójóváírással?
    2. Áttehető az ÖSP-ben levő pénzem az önkéntes nyugdíjpénztáramba, ha igen csak nyugdíjbakvonuláskor?
    3. Feleségem 6 éve C2 rokkant járadékos 60000FT/ hó ellátással, Ő jogosult lehet az ÖSP-ből valamiféle rendszeres jövedelemkiegészítésre?
    4. 2014 decemberi egyösszegű 48000 Ft saját pénz befizetéssel az egész évi működési költség 3%-ra szorítható. ?

  • biroaster

    Válaszok a pénztártól.

    Igen, leköthető két évre az itt lévő pénze, vagy egy része, és úgy ahogyan írta jár utána a 10%-os adókedvezmény.
    Igen, áttehető az Önkéntes nyugdíjpénztárba, de csak nyugdíjba vonulás esetén.
    Igen, a 180 napos egyenlegből kérhet a felesége kifizetést, de meg kell Őt adnia társjogosultnak.
    Nem, Évi 48e Ft-ig 9 % a levonás, 48e Ft felett 3 %.

  • Béla

    @kiszamolo
    Azt szeretném megkérdezni, hogy ha nyitok pl. egy önsegélyező pénztári számlát, akkor onnantól az adóbevallásomat magamnak kell elkészítenem?
    Jelenleg élek azzal a lehetőséggel, hogy a munkáltatóm csinálja.
    (Sosem csináltam még adóbevallást, lehet hogy jóval egyszerűbb, mint gondolom, de kicsit tartok tőle.)

  • Kiszamolo

    Szia, szerintem nem. Leadod a munkaadódnak az igazolást az adóvisszatérítésről, aztán beleírja.

    De inkább kérdezd meg őt.

  • gergő

    Szerintem van egy nagy veszély az ÖP-ben.
    Ha a megtakarításaidból befizetsz az ÖP-be 750ezret, majd évközben folyamatosan küldöd be a számláidat és utalják az összegeket neked, akkor valójában feléltél 750 ezer forintot a megtakarításaidból, amit amúgy nem tettél volna…
    Tehát oda kell figyelni, hogy hogyan “pótolod vissza”.

  • Kiszamolo

    Nyilván nem veszel csak azért gyógyszert, vagy új cumisüveget a babának, hogy legyen számlád.

  • mtoma73

    @gergo Egyrészt a megtakarítást nem csak gyűjtöd, hanem fel is használod, mert akkor mi értelme lenne csak gyűjteni a pénzt. Másrészt nem kell abban az évben elköltened, 5 év múlva is elköltheted. Lehet az is, hogy gyűjtöd 10 évig, közben költesz belőle, és utána milyen jó lesz, hogy lesz egy tőkéd, amit azokra a dolgokra használhatsz, amik lehet akkor már szükségesebbek lesznek, mint amikor elkezdted a megtakarírtást (pl. gyógyszer, orvosi kültségek, járadékkiegészítés, vagy akkor születik gyereked, stb.) A megtakarítás pont attól megtakarítás, hogy időben elkezded, és mire szükség lesz rá, akkor már rendelkezésedre áll a megfelelő összeg, amit felhasználhatsz. Nyilván nem fizetsz 5 LTP-t, csak az állami kedvezmények miatt, ha 4 és fél év múlva nem tudod lakáscélra felhasználni.

  • csika

    Erősen gondolkodom egy önsegélyező pénztárba történő belépésen.
    Kényelmi szempontok miatt az Izys tűnik a befutónak.
    2 kérdésem lenne:
    – ha még két családtagot jelölök meg kedvezményezettként, akkor nekik a saját nevükre kell számlát kérniük ugye?
    – a számla tulajdonképpen milyen számla? Elvileg bármilyen üzletben kérhetek, el tudom számolni ugye (nem csak azokból fogad be számlát az önsegélyező pénztár akivel szerződésben van)?

  • Kiszamolo

    Termék vásárlásnál saját nevedre kell kérni, szolgáltatásnál az egészségpénztár/önkéntes pénztár nevére. Az utóbbinál fontos, van-e szerződésük a pénztárral. (pl. fogorvos)

    Kérhetik a saját nevükre, ha kedvezményezettek, de kérhetik a tiédre is, miért ne?