Régóta akartam írni arról, vajon megéri-e napelemet telepíteni.
Szöcske, aki régi olvasó és mellesleg több éve egy napelemes rendszer tulajdonosa, magára vállalta a cikk megírását.
A cikk inkább lett gyakorlati útmutató, mint megtérülési számítás, de attól még hasznos, ezért közzéteszem.
Egy kis bevezetés a cikk elé:
- A beruházásod 1,5-2 millió forint. Amikor ezt beruházásra költöd, lemondasz a pénzzel elérhető hozamokról is. Ha infláció felett 3%-ot hoz a pénzed, a tőkeköltséged évente 45-60 ezer forint. Vagyis ennyi mínusszal indulsz évente a napelemes rendszerrel. (Az évek múlásával csökken ez az összeg, ahogy termel a napelem áramot. Úgy viselkedik, mint egy 25 éves lakáshitel, amit havonta fizetsz. Az elején alig csökken a tőkéd, ezért a kamatterhed is magas, de ez az évek során lassan változik.)
- Amortizáció: ha a rendszer átlag élettartama 25 év, akkor nem csak a fent említett kamatokat kell kitermelnie, de ezen túl még a teljes befektetett tőkét is, hiszen azt is elbukod, ha a kétmilliós berendezésed nullát fog érni 25 év múlva. (Persze ez csak elméleti kérdés, valamennyit akkor is fog termelni. De számolj ezzel is.)
- A szervizköltség sajnos nem elhanyagolható költség. Ha a 300 ezres inverter 8 évente meghasal, az megint csak durván 40 ezres kiadás évente. Ha csak ezzel és az elmaradt kamatokkal számolunk (az amortizációval nem), ez így már évi százezer forint a kezdetekben.
Kockázatok:
- A legvalószínűbb kockázat, ha úgy tetszik, hogy vajon ott fogsz-e lakni, ahol most 25 év múlva is. Az átlagember 5-9 évente költözik, gyerekek számának a növekedése, csökkenése miatt, munkahely-váltás, anyagi helyzet javulása vagy romlása miatt.
Ha majd el akarod adni a házad, nem fogják kifizetni a napelem árát (ahogy a réz ereszcsatorna és a többi ráfordítás árát sem). Hamarabb eladod, könnyebben eladod, de az árban nem fogod tudni érvényesíteni a beruházásodat.
- Meddig fogja átvenni az áramszolgáltató a felesleges áramodat? Most törvény kötelezni erre a szolgáltatókat, de meddig? A hálózat egy nagy ingyenes akkumulátor neked, ahol a napközbeni és nyári túltermelést ingyen tárolják a számodra. Ha ez megváltozik, borul minden megtérülés. Egy megfelelő méretű akkumulátor közel milliós nagyságrend, ha pedig mondjuk 15 forintért fogod eladni az áramot és 37 forintért vásárlod vissza, más lesz a megtérülés és (nagyon más), mintha ezzel nem kellene számolnod.
- Mennyi lesz az áram ára a következő évtizedekben? Amikor 2012-ben azt mertem írni, hogy a kőolaj és a gáz ára csökkenthet is, nem csak nőhet, mindenki ellenmondott, mert hogy lehet ilyen eretnekséget írni. A gáz és az olaj ára csak nőhet, ezzel párhuzamosan az áram ára is. Hát, látjuk mi lett belőle. Hosszú ideje 40-50 dolláros olaj és olcsó gáz korszakában élünk már egy ideje. Ezt senki nem gondolta pár éve.
Ha sok napelemet telepítenek, az is az áram árának a csökkenését okozza. Vagyis elképzelhető, hogy akár lényegesen olcsóbb lesz az áram, így a napelem megtérülése is hosszú évekkel kitolódik. (Persze ha saját napelemed van, az áram növekvő árának kockázatától is megszabadulsz.)
Mindezek nem azt jelenti, hogy nem éri meg a napelem telepítése, mert szerintem megéri, de a megtérülése 15-20 év is lehet. Ha nagyobb rendszert veszel és mondjuk fűtésrásegítésre is használod, lehet, hogy jelentősen csökken a megtérülésed.
Ennyi bevezető után következzen Szöcske cikke, ha pedig tapasztalatod vagy véleményed van, a hozzászólásokban oszd meg velünk.
Először is tisztázzunk néhány alapfogalmat:
Gyakran keverik a napelem és a napkollektor fogalmát: a napelem áramot termel, a napkollektor pedig meleg vizet készít.
A napelem egyenáramot állít elő, amit egy inverter alakít át a hálózatra vezethető váltakozó árammá.
A rendszer részeként a „hagyományos” villanyórát „ad-vesz” órára cserélik. Ez a fogyasztás mellett méri a visszatáplálást is. A megtermelt áram első körben házon belül kerül felhasználásra, ha éppen nincs akkora belső igény, mint a fogyasztás, akkor kimegy az áramszolgáltató hálózatába, és általában a szomszédoknál kerül felhasználásra. Az órát évente olvassák le, ezt szaldós elszámolási rendszernek nevezik.
Ha a leolvasáskor a fogyasztásunk több, akkor azt kiszámlázzák, ha viszont a termelésünk volt több, azt odaadhatjuk ajándékba a szolgáltatónak vagy kiszámlázhatjuk és kifizetik. A számlázáshoz (magánszemélyként) adószámot kell igényelni a NAV-tól, és természetesen adót is kell fizetni a bevételből.
Fontos megemlíteni a telepítés hivatalos ügyintézését is: mivel a „nagy közös” elektromos hálózatra táplálunk rá, az áramszolgáltatók biztonsági és üzembiztonsági okokból teljesen jogosan elvárják a megfelelő tervezést és megfelelő készülékválasztást. Maguk a napelemek kevésbé kritikusak, az inverterekre viszont minden szolgáltató kényes.
Szerencsére a szolgáltatónk honlapján megtalálhatjuk az általuk elfogadott inverterek listáját. Akinek van némi villanyszerelői tudása, akár saját kivitelezésben is megoldhatja a szerelést, amivel jelentős költségmegtakarítást érhet el, azonban a tervezést általában megkövetelik a szolgáltatók.
A szolgáltatói ügyintézés menete vázlatosan:
- Először be kell adnunk a szerződésmódosítási igényt a megfelelő dokumentációval ún. háztartási méretű kiserőmű (HMKE) létesítésére, melyre a szolgáltatónak 30 napja van, hogy elfogadja vagy hiánypótlást kérhet.
- Ha megkaptuk az engedélyt kezdődhet a kivitelezés, ami egy átlagos háztartási rendszernél max. 1 napos munka egy 2-3 fős rutinos kivitelező csapatnak.
- Ezután készre kell jelenteni a kivitelezést, amelynél elvárás lehet pl. az épület érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyve is.
- Itt újabb 30 napja áll rendelkezésre a szolgáltatónak, ha mindent rendben találtak időpontot egyeztetnek az ügyféllel az oda-vissza mérő villanyóra felszerelésére. Hivatalosan tilos az invertert bekapcsolni az áramszolgáltatói átvétel időpontjáig, mert a szolgáltató csak ekkor ellenőrzi le a megfelelő kivitelezést. (Régi analóg villanyóránál nem feltétlenül veszik észre az áramszolgáltató szakemberei, ha korábban is működött az inverter, újabb típusú digitális órák viszont a mérőeszköz külső befolyásolási kísérleteként észlelhetik a visszatáplálást, amiért akár bírságot is kiszabhatnak.)
Ezt az eljárást végignézve érdemes alaposan megfontolni, mielőtt valaki saját kivitelezésbe kezd. Ha több kört kell futni a szolgáltatóval, mert nincs elsőre rendben minden, akkor előfordulhat, hogy akár fél évig is csak a ház dísze lesz a napelem mező, mert elhúzódik a szolgáltatóval való ügyintézés.
A napelemes rendszer „mértékegysége” a kWp (kiloWattpeak), ami a rendszer névleges csúcsteljesítményét jelenti. Erre van egy szabványos mérési módszer, adott hőmérsékleten (25 ⁰C), adott légnyomáson és 90 fokos napsugár beesési szögben ennyit termelne a rendszerünk.
A valóságban számunkra fontosabb a gyakorlati termelés, Magyarország éghajlatán úgy számolhatunk, hogy 1kWp ideálisan telepített rendszer évente 1100-1200 kWh áramot termel, Magyarország északi részén inkább 1100, délen akár 1200 felett is lehet.
A telepítésnél nagyon fontos az ideális tájolás, ami szintén éghajlat-függő, nálunk a délre néző 35 fokos dőlésszögű elhelyezés az ideális.
A napelem a hideget „szereti”, tehát télen szikrázó napsütésben a névlegestől magasabb is lehet a pillanatnyi termelés, nyári kánikulában pedig kevesebb, persze ezt kompenzálja, hogy nyáron jóval több a napsütéses órák száma, így a napi csúcsok inkább nyáron, de nem a legmelegebb napokon jellemzők.
Ebből az is következik, hogy ha nem rendelkezünk tisztán déli tájolású tetősíkkal, viszont délkeleti és délnyugati is van, akkor a délkeleti a kedvezőbb a termelés szempontjából, hiszen a reggeli hidegben hatékonyabbak a cellák, mint a délutáni melegben.
A napelem panelek részbeni árnyékoltsága is sokat ront az egész rendszer teljesítményén. Ezért minden zavaró tényező (kémény, kutyaólszerű tetőablak, műholdantenna, stb.) helyét és napjárás közbeni árnyékterületét figyelembe kell venni a kiválasztáskor.
A telepítés helyét illetően ezért izgalmas, hogy egyáltalán lehet-e a tetőn elegendő területet biztosítani egy igényekhez szükséges napelemes rendszer számára. Ha kevés az egybefüggő síkfelület, akkor akár két különböző irányba néző tetősíkra is helyezhetjük a paneleket, de ehhez drágább inverter szükséges, amely az ilyen rendszer többféle teljesítményszinten érkező egyenáramot kezelni tudja.
Telepíteni persze nem csak lakóingatlan tetejére lehet. Ha más nincs (pl. egy gépkocsibeálló), némi kompromisszumok árán a kert rovására a földre is telepíthetőek a panelek, ilyenkor az extra tartószerkezet fogja kicsit megdrágítani a beruházást.
Az elmélet után térjünk rá a számokra:
1 kWp napelemes rendszer telepítésének költsége 400.000-500.000 Ft között van, attól függően, hogy
- mekkora rendszert telepítünk (a költségek egy része nem nő arányosan a rendszer méretével, a nagyobb rendszer fajlagosan olcsóbb)
- a márkás napelemes paneleket és invertert vagy inkább az olcsóbbat részesítjük előnyben
- melyik kivitelezőt választjuk és milyen árat sikerül vele kialkudunk.
A tervezéshez elég korrekt számokat ad a http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php oldal.
Az alapértelmezett 14%-os rendszerveszteséget nyugodtan le lehet csökkenteni akár 5%-ra, mert az oldal mögött lévő adatbázis régebbi, a maiaktól rosszabb hatásfokú rendszerek adatain alapul.
Ma a normál „A” tarifás áram ára kb. 37,5 Ft/kWh (szolgáltatótól függően kisebb eltérés előfordulhat), tehát 1 kWp rendszer évente mai áron kb. 40-45000 Ft értékű áramot tud megtermelni, azaz a rendszer megtérülése valahol 9-12 év között várható.
(Megjegyzés: illene számolni a beruházás elmaradt hozamaival is, vagyis azzal, hogy ha befektetnénk ezt a pénzt másba (bankbetétbe, kötvénybe, részvénybe, stb.), az ott is termelne pénzt, amitől elesünk, ha helyette inkább napelemeket veszünk. Ezért a valós megtérülés ennél pár évvel több.)
A megtérülésnél fontos kérdés, hogy milyen fogyasztókat akarunk kiváltani, mert az „Aha” tarifán kívül minden szolgáltatónál van „B” (vezérelt) tarifa is, amit régen „éjszakai áramnak” hívtak. Ezzel jellemzően villanybojlereket vagy ritkábban hőtárolós villanykályhákat táplálnak, nekünk az a lényeges, hogy ennek mai ára kb. 22 Ft/kWh, tehát ha a villanybojlert kötjük át „nappali áramra” a napelemes termelés miatt (csak az „A” tarifára van szaldós elszámolási lehetőség), akkor máris csak 25000 Ft körül lesz az éves megtakarításunk 1 kWp rendszerrel.
Mennyi a rendszer várható élettartama? A napelemekre a gyártók többnyire 25 éves 80%-os teljesítménygaranciát vállalnak, ami azt jelenti, hogy 25 év múlva a panel még képes lesz az újkori termelésének 80%-ára. Magyarországon nem igazán vannak ilyen régi rendszerek, ezért ezt csak külföldi példákkal lehet gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztani.
A németországi 30 év körüli napelemes rendszerek jellemzően még a névleges teljesítményük 90%-a felett teljesítenek. Remélhetőleg a gyártási technológia sem romlott az utóbbi évtizedekben, ezért számolhatunk legalább 30 éves élettartammal.
Itt fontos megemlíteni, hogy olyan forgalmazót / kivitelezőt érdemes választani, amely várhatóan 25 év múlva is utolérhető lesz, és behajtható rajta a vállalt garancia.
Több áramszolgáltató is hirdet az utóbbi időben napelemes rendszereket saját kivitelezésben. Az ügyfelek (helyenként az interneten, fórumokban is olvasható) gyakorlati tapasztalatai szerint sajnos nem feltétlenül jelentenek garanciát a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézésre, mert valójában nem mindig egy nagy és komoly cég végzi a kivitelezést, hanem egy alvállalkozóként szerződött partner, akitől akár a szolgáltatótól függetlenül is megrendelhetjük a kivitelezést.
Sokan választják őket azért, mert ők kisebb eséllyel tűnnek el a garancia időtartama alatt, ebben lehet valami, bár hosszú távú tapasztalat jelenleg még nincs erről. Egyébként ezek szolgáltatói partnercégek eleinte jellemzően az átlagos piaci ártól magasabb árakon vállalták a rendszer telepítését, majd rájöttek, hogy így nem lesz elég ügyfelük, így manapság jellemzően árban versenyképes ajánlatokat szoktak megadni, így pénzügyi okokból nem feltétlenül kell egy kisebb céget megbízni.
Azonban ugyanez igaz lehet fordítva is: az áramszolgáltatótól teljesen függetlenül működő kisebb- nagyobb cégek is vállalni szokták az áramszolgáltatóval a gyors és gördülékeny ügyintézést, ha meghatalmazást adunk a cég képviselőjének, akár be sem kell mennünk egyszer sem a szolgáltató ügyfélszolgálatára, minden megoldható emailben.
Mindenkinek azt javasolnám, hogy érdemes több kivitelezőtől is ajánlatot kérni, mielőtt valakivel szerződést kötünk, és ne az ár legyen az egyetlen szempont a döntésnél.
A rendszernek gyengébb pontja az inverter. Ennek ára manapság kapacitástól és márkától függően 150-300 ezer Ft között szóródik (legalábbis amíg háztartási, és nem ipari méretekről beszélünk).
Az inverterre a legtöbb gyártó 5 éves garanciát nyújt, ami extra pénzért általában kiterjeszthető 10 évre.
A külföldi példák alapján 13-15 évet szoktak működni. Az élettartamuk szempontjából lényeges az elhelyezésük. Alkalmasak kültéri telepítésre is, azonban a benne lévő kondenzátorok nem szeretik a szélsőséges hőmérsékletet, így ha megoldható érdemesebb egy kamrába vagy garázsba telepíteni, ahol egész évben 10-30 fok közötti, nem pedig -20-40 fok közötti hőmérsékleten van.
Aki csak kívül tudja elhelyezni, arra mindenképp ügyelni kell, hogy ne érje közvetlen napsütés. Lakótérbe én nem tenném, még a passzív (ventilátor nélküli) hűtéssel szereltek is halkan, de folyamatosan zúgnak működés közben.
A megtérülési számításokhoz visszatérve tehát 30 éves élettartam mellett számolnunk kell legalább egy inverter cserével, bár szerencsés esetben javítható is lehet az eszköz, és 10 év múlva valószínűleg olcsóbban vehetünk majd újat, mindenesetre az inverter várható cseréje 1 évvel hosszabbítja a megtérülést.
A fentiekből már azt hiszem egyértelműen kiderült, hogy olyan sok a megtérülést befolyásoló körülmény, hogy nagyon nehéz általános receptet adni a megtérülési számításra.
A cikk elején említettem, hogy a túltermelés kiszámlázható a szolgáltató felé. Ezért adózás után kb. 15 Ft/kWh-t kaphatunk, így egyértelmű, hogy a mai bekerülési és átvételi árak mellett nem érdemes túltermelni, a rendszer méretét úgy érdemes belőni, hogy éppen nullázza az éves fogyasztásunk.
Egy átlagos magyar háztartás éves fogyasztását 3-4kWp rendszer fedezi, így azzal számolhatunk, hogy 1,2-2M Ft közötti beruházás szükséges az éves fogyasztás nullázásához.
Az áramszolgáltatók egy fázisra maximum 4-5 kWp rendszerek telepítését szokták engedélyezni, ha valaki ettől nagyobbat szeretne, már 3 fázisra kell visszatáplálnia, bár egy átlagos családi háznál a tetőfelület sem mindig elég nagyobb rendszerekhez (egy panel mérete 1x1,6 m, egy polikristályos panel teljesítménye jelenleg 250W, monokristályosból van már 300W-os is azonos méretben, de ezek fajlagosan drágábbak).
Ha pesszimistán 13 évnek vesszük a megtérülést, akkor úgy tekinthetjük, hogy a beruházással előre kifizetjük 13 évre a villanyszámlánkat, cserébe utána legalább ugyanennyi ideig ingyen kapjuk majd az áramot.
Sajnos itt jön a képbe jónéhány ha…
Nem tudjuk, hogyan fog változni 30 év alatt az áram ára a lakosság számára, mert ez leginkább a mindenkori kormányon múlik.
Ennél is fontosabb, hogy a jelenlegi szaldós elszámolási rendszerrel gyakorlatilag egy végtelen kapacitású ingyenes akkumulátorként használhatjuk az áramszolgáltató rendszerét, amit nappal termelünk felhasználhatjuk éjjel, és ami még jelentősebb, a nyári túltermelést télen fogyaszthatjuk el.
Nagy kérdés viszont, hogy ezt a rendszert mikor változtatják meg…
Ha változik a rendszer, a nappal-éjszaka ciklusok esetleg megfizethető áron akkumulátorral áthidalhatók, de a téli-nyári termelés között már akkora a különbség, hogy ez manapság akkuval nem oldható meg, ráadásul jellemzően a téli fogyasztásunk a magasabb.
A marketing sokszor mondja, hogy a napelemnek nem napsütés kell, csak fény. Saját tapasztalataim alapján azt kell mondjam, ez csak reklámszöveg. A saját rendszerem csúcstermelése 17 kWh/nap, ezzel szemben egy ködös-esős napon ugyanez a rendszer csak 0,5-1,5 kWh között termel, és télen megesik hogy 1-2 hétig alig látjuk a napot…
Havi átlagot tekintve nincs harmincszoros szorzó a jobb és rosszabb hónapok között, csak 4-5-szörös, azaz a szaldós „ingyenakku” nélkül egy nyári időszakra méretezett rendszer télen csak a fogyasztásunk 20-25%-át termelné meg, ha pedig a téli fogyasztáshoz választunk rendszert, akkor nyáron 4-5-szörös túltermelésünk lenne, amit csak olcsón vesz át az áramszolgáltató.
Aki egy egyértelmű megtérülés-kalkulátorra vagy konkrét válaszra számított csalódnia kell, túl sok az előre nem ismert körülmény.
Ha valaki biztosra akar menni, egy dolgot javasolhatok:
Olvassa le a villanyórát néhány nyári napon napkeltekor és naplementekor, majd ehhez méretezze a rendszerét. Amíg házon belül elfogyasztjuk a pillanatnyi termelést, addig bárhogy is változik az elszámolási rendszer, biztosan kevesebbet kell majd fizetni az áramszolgáltatónak. Kicsit lehet javítani a mérleget, ha a nagy fogyasztású eszközök üzemeltetését a kora délutáni órákra időzítjük.
Így persze nem nullázható a villanyszámla, télen biztosan fizetnünk kell majd a korábbi 75-80%-át, és nyáron sem lesz nulla a számla.
Aki optimistább, telepítsen akkora rendszert, ami éppen nullázza az éves fogyasztását. Rövidtávon nem túl nagy az esély a szaldós rendszer eltörlésére, mert Magyarországnak EU felé vállalt kötelezettségei vannak az áramtermelésben a megújulók arányának növelésére, amihez a mai napelem árak mellett szükséges valamilyen támogatás. Nálunk nem közvetlenül támogatják a telepítést, hanem „ingyen akkut” kell adniuk a szolgáltatóknak.
Én úgy számolok, ha csak addig marad a szaldós rendszer, amíg behozza a rendszerem a beszerzési árát, akkor hiába lesz rosszabb később az elszámolás, bármennyit is termel majd 20 év múlva a rendszerem, azt egy olyan rendszer teszi majd, ami nekem már „ingyen van”.
Ha 13 ev alat terul meg, akkor ha bankba/allampapirba teszem a penzem, es 13 evet varok, kapjak mondjuk netto 4%ot ( szerintem ez elegge pesszimista amikor a melyponton hoz ennyit), akkor ~66%-ot kamatozik a penzem, mig 5% mellett mar ~88%ot. Ez azt jelenti, hogy valahol 20-25 ev kornyeken lesz ugyanannyi penzem ( + 20-25 eves napelemem) mintha nem vettem volna napelemet.
Köszi, ez marha érdekes volt! Gondolom a vízmelegítős kollektor viszont tényleg a nyári kánikulában érzi jól magát.
Azt az áramot, amit én megtermelek, én is használom el? Mert csak akkor lehet a 37.5Ft/kWh árral számolni, amit úgymond spórolok magamnak. Ha nem, akkor csak kb. 15Ft-ot spórolok: eladom, visszaveszem.
Amúgy meg mit is beszélek, a TEK is most kap napelemeket, akkor biztos megéri! 🙂
Nyáron kértem több helyről ajánlatot napelem telepítésre. A méretezésnél az éves fogyasztás + 10%-ot lőttem be (ha bővül a család, ezt bőven meg fogjuk haladni). Az ajánlatok nagyon durvák voltak - pedig a megtérülésnél csak a rendszer közvetlen költségeivel számoltam, az elmaradt haszonnal nem. Jelenleg 13-15 évnyi aktuális egységáron számolt villanyszámla összegébe kerülne a rendszer, és még nem számoltam az inverter várható 10 évenkénti cseréjével. Szóval ez pénzügyi oldalról nézve jelenleg nem igazán éri meg (de ha elvakult környezetvédő lennék, akkor is elgondolkodnék a gyártástechnológia és a felhasznált nehézfémek miatti indirekt környezetterhelésen). És tényleg túl sok a "ha". A fluktuáló termeléssel is nehéz számolni, de pl ha az áram ára elindul felfelé, az javíthat a megtérülésen... szóval várok még néhány évet ezzel a projekttel. Ha 7-8 évre csökken a megtérülés, belevágunk.
@antenna
A fölös áram kimegy a hálózatba, és a szomszédod használja el. Az ad-vesz mérőd ad oldalán ez megjelenik termelésként. Amikor te fogyasztasz többet, mint amit épp a rndszer termel, az az óra vesz regiszterében tárolódik fogyasztásként.
A szaldó elszámolás lényege pont az, hogy évent egyszer leolvassák mindkét értéket, és kivonják egymásból. Ha ugyanannyi pluszt termeltél egy év során, mint amennyit elfogyasztottál, nem fizet senki senkinek. Ha nem lenne szaldó, akkor az ad regiszterben szereplő összes termelést kiszámlázhatnád 15 Ft-ért, a vesz regiszterben lévő teljes fogyasztást viszont ki kellene fizetned 37,5 Ft-ért. Ebben az esetben persze erősen romlana a megtérülés.
Minden termelésed viszont ekkor se menne ki a hálózatra, mert amit helyben egyből elhasználsz (süt a nap ezerrel és megy a mosógép, és uganazon a fázison is lógnak), az egyáltalán nem jelenik meg az órán.
Kedves Szöcske hány napelemed van a 17 Kwh/nap csúcstermeléshez? Poli vagy monokristályosak? A szolgáltatók hogy viszonyulnak egy nyári majdnem szigetüzemi rendszerhez? Ezt úgy értem, hogy a rendszert brutálisan túltervezve még beépítenél egy akkurendszert, így májustól októberig nem vennél ki egy wattot sem csak betáplálnál, télen pedig villannyal fűtenél.
Kiszamolo, köszi a kozzetetelt és a bevezetot, BTM olvasotarsunknak pedig néhány fontos kiegészítést!
@antenna "Amúgy meg mit is beszélek, a TEK is most kap napelemeket, akkor biztos megéri!"
TEK-nek mindegy, hogy megéri vagy sem, mert valószínűleg az EU-alapokon keresztül az állami intézményeknek 90%-os támogatást kapnak.
Egyébként a lakáskasszát napelemre is lehet költeni, ugye?
@mzsombor OK, kössz.
Egy ilyen rendszer telepítése kb. 1 nap, ha az engedélyeket nem nézzük. Ha teszem azt, 10 év múlva elköltözöl nem egyszerűbb lekapkodni a tetőről a napelemeket, az új helyen meg feldobni?
Így csak a munkadíjat buktad el. A leszerelés nem vészes, meló, ha ügyes vagy saját magad megoldod. Felfelé meg megbízol egy szakembert.
@zsolti
A napkollektorral az a nagy baj, hogy telen alkamatlan a futes kivaltasara, illetve amekkora rendszer alkamas lenne, az nyaron annyi melegvizet termel, amivel nem tudsz mit kezdeni viszont kell vele kezdeni valamit, mert kulonben szetmegy a rendszer.
Ilyenkor szokatk javasolni a medence futeset vele nyaron.
Es ehhez kepest az ara pedig boduletesen magas.
Üdv! Nekem az 5000-es rendszer osztrák inverterrel brutto 2.1 millióba került,DE!
Nem beszélt itt senki sem arról,hogy bizony van támogatás rá. Éppen lejárt a Fundamentánk,és így ebből a 2.1 millából 430.000ft-ot az állam adott. Ezt a pénzt szinte találtam,legalábbis így érzem. Így már jelentősen kevesebbe került. A dolgok többi részével nem vitatkozom,mindenkinek igaza van,vagy lehet,de ez a támogatás ténykérdés.
Persze majd nyugtával (15-25 év) múlva dícsérjük a napot,de úgy gondoltam a bankban csak esetleg vigyáznak a pénzemre,a szélhámos brókereknek (Qestor stb.) nem mertem odaadni a pénzem,ha itthon van ellopják,vagy motort veszek belőle. Na de majd meglátjuk!
@szarnyas-freivadasz : Én is gondolkozom ezen, a megtérülést így azért másképp kellene számolni, mondjuk a fürdőszoba-átépítéssel összehasonlítva 🙂 Nálunk közel 100 négyzetméternyi déli fekvésű árnyékmentes tető van (négy kis ablakkal meg két kis kéményseprűajtóval), ennek következtében nyáron 35-40 fok tud lenni a tetőtérben. Eddig úgy gondoltam, hogy évente két hétig ki lehet bírni, de idén több, mint két hónapig volt ilyen idő... A napelemnek két előnye lenne, egyrészt árnyékolna, másrészt hajtaná a beépítendő légkondit. Mondjuk 20 panel elfér fent, az 5 kW teljesítmény, az bőven elég...
Ha már volt róla szó, akkor itt írtam le hogy Szlovákiában sok mindenki befektetett ilyen rendszerbe, még a bankok is. Megvették a földet és arra telepítették a rendszert. Aztán mikor már sokan lettek egyszerűen eltörölték a kényszer átvételt, mindenki úgy egyezkedik az áramszolgáltatókkal ahogy tud. Egy ilyen kockázatos befektetésbe 50% -os haszonkulcs alatt nem fognék bele az tuti. Épp mai Indexes cikk, hogy az EU -tól kapott támogatást az állam lenyúlja és kamattámogatást ad csak. Holnap meg az egészet illegálisnak nyilvánítják ... Pedig tényleg hasznos lehetne, mert a nap (még) ingyen van.
@a-bolti-dolgozo-csaladja
Az én rendszerem 11 db 250 W-os panelből áll, azaz 2,85kWp, egy Growatt 3000 TL inverterrel, a fekvése D-15fok, 45fokos tető dőlésszöggel, napkeltekor az első órában 1,5 panel részleges árnyékban, szóval nem ideális, de lehetne rosszabb is.
Technikailag nyilván megoldható lenne a nyári túltermelés téli elfűtése akkuval, azonban a költségek miatt nem. Ott nem a megtérülés lenne a kérdés, hanem az, hogy az akku élettartama alatt a befektetés 0,5 vagy 1%-a térül meg.
@istvan Elvileg lehetséges átköltöztetni, de anyagilag nem biztos, hogy megéri, mert lehet, hogy 10 év múlva jóval olcsóbban kapsz egy új rendszert az új helyre, és valamit azért csak megkapsz az értékéből eladáskor, ha más nem annyit, hogy a Te házad választják a szomszédé helyett, így nem kell fél évig árulnod.
"Az észak-karolinai Woodlandben közgyűlést tartottak, miután emberek egy csoportja teljesen kiakadt azon, hogy egy cég napelemeket telepítene a város autóútja mellé. Egy Bobby Mann nevű férfi a városi gyűlésen azzal szólalt fel, hogy a napelemek minden energiát elszívnának a napból, ami ártana a helyi vállalkozásoknak. Jane Mann is felszólalt, aki korábban természettudományokat tanított a helyi iskolában. Azt mondta, a napelemek akadályoznák a környék növényeit a fotoszintetizálásban."
24.hu/tudomany/2015/12/13/bemutatjuk-a-vilag-leghulyebb-varosat/
Remélem, hogy ez csak valami előszilveszteri cikk.
@zsolti
Igen, míg a napelem szereti a hideget, a kollektor a melegben érzi jól magát.
Bár nem a cikk témája, de szerintem a kollektorral a fő gond, hogy nincs áramszolgáltató, aki ingyen eltegye neked télre a nyáron termelt meleget.
A vákuumcsöves kollektorok egyébként termelnek télen is napsütésben, bár nyilván nem olyan hatásfokkal, mint nyáron.
A nagyobb probléma az, hogy télen a nap is jóval kevesebbet süt.
A napelemes termelés monitorozásán jól látom: ma december 14-e van, nálam decemberben egyedül elsején volt napsütés, aznap 7kWh volt a termelésem (a nyári csúcsok 16-17 körül). Azonban a további 13 napban nem volt napsütés (0,4-1,5kWh/nap termelés).
Azaz idén decemberben a napelem is csak jelképes mennyiséget termelt, a kollektor semmit sem hozott volna.
@LG LTP finanszírozással lehet lenyomni 10 év alá jelenleg a megtérülést, ha másra nem használod ki a lakástakarékot, akkor napelemre jó lehetőség felhasználni.
Ha most nyitsz egy LTP-t, 4 év alatt elérhetsz évi 13-14% a hozamot, és 4 év múlva remélhetőleg olcsóbbak lesznek a napelemes rendszerek is, mint ma.
Ha közben úgy alakul a helyzet, hogy mégsem érdemes megvenni, akkor felhasználhatod egyéb lakáscélra is.
Az én rendszerem is így épült.
@janos82 Ahogy a cikkben is írtam, olyan sok az ismeretlen a képletben, hogy lehetetlen és felesleges megtérülést számolni, mert hiába számoljuk ki, hogy mondjuk mai áron 10 év alatt nullázódik, majd a következő 10 évben dupla hozamot hoz, mint az akkori banki kamatok, ezáltal 20 év alatt megtermeli a tőkét is, utána 5-10 évig még hozamot termel.
Ha a kormány úgy dönt, jövő évtől nincs szaldó, akkor a nullázódási rögtön nő vagy 50%-ot.
Ha az áram ára jelentősen csökken, akkor szintén.
Ha az áram ára duplázódna valamiért, akkor felére csökkenne.
További ismeretlen, hogy 8 vagy 18 évesen megy tönkre az inverter, és akkor 50 vagy 150 ezerért kapok újat?
Ezek közül bármelyik tényező több évet, akár évtizedet módosít az eredményen, így véleményem szerint pénzügyileg nagyon kockázatos befektetés napelemet venni, zöld érzelmi elköteleződés nélkül mármár butaság...
Mint LG-nek, nekem is eszembe jutott a környezetvédelem kérdése - úgy hirdetik ezeket, hogy környezetbarát rendszerek. De én azt tanultam az egyetemen, hogy ezek egyszer iszonyúan környezetszennyező hulladékok lesznek. Ha lejár az élettartamuk 30+ év múlva, gondolom egy vagyont kell majd fizetni a szennyező hulladékok feldolgozásáért. Ezzel nem érdemes kalkulálni, mint költség? Bár gondolom, ez ma még meghatározhatatlan összeg.
minap.hu/cikkek/naperomu-epul-sajobabonyban
két érdekesség van a cikkben:
- Bár ez elég nagy rendszer, mégsem olcsóbb, mint a háztartási méretben is elérhető, bár nagyon kedvezőnek számító - 400ezer Ft/kWp.
- ők 10 éves megtérüléssel és 30-40 éves élettartammal számolnak.
Szerintem kicsit túlságosan optimisták.
Érdekes lesz, ha egyszer bevezetik végre az okos órás árammérést. Ha addig elég napelem kapacitás épül, megeshet, hogy nem éjszaka, hanem kora délután lesz legolcsóbb az áram, ami fűtésben érdekes megoldásokat szülhet, mert kora délután már megérheti olcsó árammal kissé túlfűteni a lakóingatlanokat.
Így egymás mellé írva látszik, miért nem lesz napelemem: (bocs, hogy idézek)
'"– A beruházásod 1,5-2 millió forint. Amikor ezt beruházásra költöd, lemondasz a pénzzel elérhető hozamokról is. Ha infláció felett 3%-ot hoz a pénzed, a tőkeköltséged évente 45-60 ezer forint. Vagyis ennyi mínusszal indulsz évente a napelemes rendszerrel."
"Ma a normál „A” tarifás áram ára kb. 37,5 Ft/kWh (szolgáltatótól függően kisebb eltérés előfordulhat), tehát 1 kWp rendszer évente mai áron kb. 40-45000 Ft értékű áramot tud megtermelni, azaz a rendszer megtérülése valahol 9-12 év között várható."
Szóval a 1,5 kWp rendszer telepítése, ami egy átlag családi ház éves fogyasztását fedezné, soha nem térülne meg (amortizációs időn belül), ha a ráfordítás elbukott hozamát is figyelembe veszed.
@MP 2015 január 1-től bevezették rájuk a környezetvédelmi termékdíjat, így ezt ma már kifizetjük vásárláskor, kicsit meg is torpant idén a korábbi években tapasztalható árcsökkenés, bár most úgy tűnik kicsivel már újra olcsóbbak a rendszerek, mint tavaly ilyenkor, de még nem jelentős az árcsökkenés.
Egyébként a bevezetéskor fel is háborodott a napelemes szakma, mert:
- a termékdíjat súly alapján kell fizetni, és a napelem tömegének 90%-át az edzett üveg adja, ami nem elektronikai hulladék. Ezzel az erővel az erkélyajtóra is kivethetnék.
- a napelem az akkumulátorokkal került egy kategóriába, szóval napelem esetén 1kg elektronikai hulladékért és 9kg üvegért annyit kell fizetni, mint 10 kg akkumulátorért, ami jóval több, mint a 10kg színestévéért vagy hűtőszekrényért fizetendő összeg.
@devians
két nem megfelelő bekezdést rendeltél egymáshoz.
A termelési adat 1kWp rendszerre vonatkozik, az 1,5-2M pedig egy átlagos családi ház fogyasztását kiszolgáló 3-5kWp rendszerre, tehát kihagytál egy 3x ... 5x szorzót a képletből.
kivancsi vagyok mit valtoztatna egy elektromos hajtasu auto a megterulesen. Mekkora a legnagyobb engedelyezheto haztartasi kategoriaju kiseromu rendszer?
@devians
Egyértelműbben:
Egy átlagos családi ház szükségletét megtermelő rendszer 1,5-2M Ftba kerül.
Ennél az összegnél infláció+3% esetén az elmaradt kamat 45-60 ezer Ft
a megtermelt áram mai ára pedig 120-225ezer Ft.
A nulladik lépés, hogy meg kell próbálni a fogyasztást minimalizálni és ehhez a minimalizált fogyasztáshoz érdemes méretezni a napelemet (ahogy a cikkben is olvasható, reálisan az éves fogyasztás 75-80%-át érdemes alapul venni). Nálunk egy éve írom minden nap a fogyasztást amit sikerült napi 4-5kWh körül stabilizálni, ehhez tervezek egy 6 paneles, azaz 1,5kWp-s rendszert a közeljövőben.
A nagyobb cégek ugye 12-15 paneleseket ajánlanak, és a legtöbb egyszeri inverter is megkövetel legalább 10-12 panelt a minimális bemenőfeszültség-igénye miatt. A kevesebb panelhez érdemes lehet mikroinvertereket választani, aminek számos előnye van, pl. árnyékolás esetén nem esik az egész teljesítmény drasztikusan, ill. a későbbi akkuumlátoros bővítésnél könnyen lehet 1-2 panelt átirányítani a rendszerből helyi termelésre. Ezzel a költség nem nő drasztikusan, de a kiszolgáltatottság érezhezően csökken.
@devians Egy 1,5kWp méretű rendszer nem is kerül 1,5M Ft-ba, itt biztosan elcsúszik a számításod. Bár tény az, hogy akkor éri meg jobban, ha nagyobb villanyszámlát váltasz ki vele, mert így fajlagosan olcsóbb a rendszer. Az 1,5kWp-es rendszer nagyon kicsi, de itt is meg kell fizetni minden járulékos költséget, fajlagosan ezért lesz drágább.
Ez a napelem telepítés onnantól kezdene érdekes lenni, ha a megtermelt fölös áramot az ember valamilyen formában el tudná adni a szomszédainak. Nekik mondjuk olcsóbb lenne, mint a szolgáltatótól, én meg keresnék vele egy kis zsebpénzt.
@v
50 kWp a háztartási méretű kiserőmű felső korlátja. Pontosabban ekkora lehet az inverter, napelemből lehet rajta több is, akár 55-60 kWp teljesítményű. A szolgáltatót az inverter érdekli.
@sitya mikroinverter alatt azokat a simán konnektorba dugható eszközöket érted, amire 1-2 panelt lehet rákötni?
Ezek szerintem is remek kis cuccok, de sajnos kétlem, hogy a magyar áramszolgáltatók engedélyezik, ha pedig engedély nélkül kötöd be, és lebuksz vele, akkor még az 5 éve áramütésben meghalt pistabácsi halálát is rádperelik 🙁
A 6 paneles rendszerrel az a gond, hogy minél kisebb a rendszered, annál drágább fajlagosan, mert pl. egy 2x akkora inverter csak 50%-kal drágább, nem duplája.
Az teljesen jó irány, hogy előbb csökkentsd a fogyasztásod.
Utána viszont én inkább olyan irányba mennék, hogy a lehető legnagyobb rendszert tegyem fel, amit a tetőfelület és a pénztárcám megenged, majd használjam el okosan a túltermelést.
Pl. gázkazán helyett hőszivattyús fűtés...
@lazybones legálisan nem tudod eladni, de a gyakorlatban úgyis ott köt ki a túltermelésed.
Viszont, ha jóban vagy a szomszéddal, mi akadályozza meg, hogy átvezess egy hosszabbítót, amire tesztek egy fogyasztásmérőt?
Ő 37Ft-ért venné az áramot, Neked 15Ft-ot adna a túltermelésért, van 22 Ft mozgástér az elszámolásra 🙂
Majd lesznek olcsóbb akksik, a led lámpák már most is az egyenáramot szeretik, talán lesz több egyenáramú háztartási eszközünk is, és lassan megszűnik a szolgáltatótól való függés.
Ami most van, szerintem nem buli.
Havonta 40 000 ft felett van a villanyszámlám (hőszivattyúval fűtök), és most tervezem a napelemes rendszer telepítését.
A szomszédom 1 évvel ezelőtt építkezett, akkor még nem telepített napelemeket, de most ősszel belevágott, szerinte annyival lejjebb mentek az árak egy év alatt, hogy most már megéri....
Ő modern LG-panelokat szereltetett fel, valamivel másfél misinél több lett az összköltség.
Nekem egyébként vákumcsöves napkollektorom van, 7 évvel ezelőtt lett telepítve, amikor építkeztünk, nyáron főleg a medencét fűti, nekem ez nagyon megérte....úgy hogy most jöhet a napkollektor, azt a pénzt legalább nem b@szom el....
Ha van otthon klímád és fűtesz vele, akkor a megtérülés?? A gázt nem tudod otthon megtermelni! Ha ezt számolod, hogy a 6hónapból 3-4hónapot klímával fútesz? Akkor hogy is térül meg?
nem csak ezt kell számolni! Mi van ha veszel majd a 20év alatt egy elektromos autót? Rossz lesz otthon tölteni? Mit is spórolsz majd azzal?
@szocske köszi az LTP tippet, átszámolom. A most lejáró LTP-k hitel végtörlesztésre fognak menni, talán a következők már napelemre 🙂
@lala002 ezen én is gondolkodtam (klímás fűtés napelemmel), de ezzel az a baj, hogy pont akkor (télen) nem tud eleget termelni a napelem, amikor klímával fűtenél... ("nincs napsütés -> 0,4-1,5kWh/nap termelés")
@lg amíg van szaldós elszámolás, addig elég, ha nyáron megtermeled a téli fűtéshez szükséges áramot. Persze nem tudjuk meddig lesz így.
Először is gratulálok a cikkhez !
Az elektromos energia legnagyobb gondja a tárolás, azaz nem tudjuk gazdaságosan(!) tárolni.
A jelenlegi akkumulátor típusok ökölszabálya az, hogy kevesebb értékű elektromos energiát tudnak tárolni a teljes élettartamuk miatt, mint a bekerülési költségük. A szolgáltatót viszont nem sokáig használhatjuk ingyen tárolásra, tehát barátkozni kell a gondolattal, hogy ez meg fog szűnni - hozzáteszem, jogosan.
@lazybones ""Viszont, ha jóban vagy a szomszéddal, mi akadályozza meg, hogy átvezess egy hosszabbítót, amire tesztek egy fogyasztásmérőt?"
A kérdés hogy milyen fogyasztót kötne rá, aminek nem árt ha épp egy felhő miatt "elmegy az áram".
@rm "Majd lesznek olcsóbb akksik,"
Majd HA lesznek. Egyelőre szakemberek tízezrei dolgoznak rajta, de nincs jelentős előrelépés.
@szocske
...amíg van szaldós elszámolás, addig elég, ha nyáron megtermeled a téli fűtéshez szükséges áramot. Persze nem tudjuk meddig lesz így...
Kiveve, ha a kis ravasz szolgatato addig sakkozik az engedelyezessel/leolvasassal, hogy mindenkeppen fizetned kelljen.
Valahol olvastam, hogy szeretnek azzal jatszani, hogy addig huzzak az engedelyezest, amig a nyari plusz fogyaszta szepen "elvesz" de a telit azert kifizettetik veled.
En azon szoktam gondolkozni, hogy a futest lehet megerne H tarifaval megoldani. Vesz az ember egy hotarolot, + villanybojlert, es azzal futeni a hazat. Igy kb mindegy lenne, hogy mikor van olcso aram, mert a hotarolo napokra elegendo hot tud eltarolni.
Akumulatoron is gondolkoznek( H tarifaval fel, aztan arrol mehet napkozben a haz ), de az szerintem meg nem erheti meg a hatasfoka miatt.
@w_b
...Majd HA lesznek. Egyelőre szakemberek tízezrei dolgoznak rajta, de nincs jelentős előrelépés...
En nem annyira vagyok bizakodo, hogy a teli/nyari szakadek athidalasanak az eszkoze az akkumulator lenne.
Akkor mar inkabb valamilyen kemiai atalakitas, pl. hidrogen gaz, vagy DMFC alkalmazasa. Bar, a tarolas ekkor is oriasi terfogatot venne el.
Illetve az AUDI fekudt erre ra erosen. Ha pl. valaki vesz egy benzin/gaz vegyes uzemu autot toluk, akkor bovitik az eszaki tengeren levo szelfarmjukat, ami metangazt allit elo az arambol, es amit egyszeruen belenyomnak a rendes foldgaz rendszerbe.
@szocske
Köszi a cikket, már nagyon vártam. 🙂
@gyula igen, az első éven lehet ebből gond, mert az éves leolvasás időpontja nem minden szolgáltatónál változik a rendszer telepítésével, így ha nálad ősszel van leolvasás, és tavasszal telepítesz rendszert, akkor az első nyár túltermelése veszendőbe mehet.
Ilyen esetben érdemes megfelelően időzíteni a rendszer telepítését.
A cikkben épp azért hívtam fel a figyelmet arra, hogy bár olcsóbb a saját ügyintézés, lehet érdemesebb egy megfelelő cégre bízni, ezzel talán elkerülhető a fél éves huzavona.
Nekem pozitív tapasztalataim voltak az ügyintézésről, a 30 napos határidőket egyszer sem várták ki, nálam kb. 2 hét volt az engedélyezés és az óracsere is.
Igaz itt nem árt, ha a telepítő és ügyintéző cégnek vannak megfelelő belső emberei, de sajnos ilyen országban élünk, ahol ezek számítanak.
@janos82 a H tarifán nincs üzemszünet, az ideális klímához, hőszivattyúhoz. Amire te gondolsz azt hiszem a vezérelt lehet, ott napi 8-10 órán át van áram, amiből 6-8 óra általában éjszakára esik.
Itt szóba jöhet az éjszakai puffer fűtés, majd nappal erről fűteni, de az a baj 22 Ft-os árammal is drágább fűtőszállal fűteni, mint gázzal vagy fával.
Ha pedig már van hőszivattyúd, aminek jobb a hatásfoka, akkor miért vacakolnál a hőtárolással, ha ott a H tarifa napi 24 órában?
A fűtőszál + "éjszakai" áram ott jöhet szóba, ahol nincs gáz és nincs pénz hőszivattyúra.
Ilyen esetben viszont nemigen lesz pénz drága elektromos fűtésre sem, tehát inkább a vegyeskazánt választják.
@gyula azt kifelejtettem, hogy ez a huzavona max. az első éved érintheti, a 2. évtől helyre áll a rend. Persze a további években is bekavarhat a szolgáltató, ha azt mondja, eddig nálad júliusban volt a leolvasás, mostantól meg decemberben lesz, de ez azért nem gyakori probléma, max alkalomszerűen fordulhat elő.
@W_B
Köszi!
Amíg van szaldó, de túltermelésed is van, addig bármit ráköthet a szomszéd, mert nem megy el az áram.
De mivel nem érdemes túltermelni, így nem szokás túl nagy rendszert telepíteni, ez esetleg az első tört évben valószínű.
Ha nem lesz szaldó, akkor az éjjel-nappalt kisimító akkura nagy eséllyel be kell majd ruházni, a téli-nyári különbséget persze nem tudjuk megoldani.
Erre nekem az a megoldásom, hogy a hőszivattyú/klíma átkerülne H tarifára, így a nyáron 15Ft-ért eladott áram helyett mégsem 37-ért, csak 22Ft-ért kellene visszavennem télre a fűtéshez az áramot.
Ez sem olyan jó, mint a szaldó, de mégsem 22, csak 7 Ft-ot bukok kWh-ként.
Korabban gondolkodtam azon, hogy esetleg belevagnek ebbe a napelemesdibe. Meg ugy is hogy tudom hogy evtizedek alatt terul meg a befektetes, ha egyaltalan. Nehez a jovot megjosolni.
Azutan *iden* buntetoadot (oke, termekdijat) dobtak a napelemekre es ez jo idore egyertelmuve tette a dontest. Nem a 114HUF/kg faj, hanem a gesztus. Valahogy az ongondoskodasrol valo skandalas es a manyup penzek sorsa villant be.
Apropo, meg abszurdabb: a sorosdobozra viszont nincs latvanyos termekdij kivetve. Egy kiskapu meg nyitva maradt, bar csak futesrasegiteshez: Sorkollektor! Persze macera annyit inni hogy osszejojjon az anyag hozza, de majd erot veszek magamon. 🙂
@janos82
A H-tarifát nem veheted igénybe bojlerre és hőtárolós kályhára. Mindenképp valamilyen hőszivattyús/klímás fogyasztót engednek csak, mivel van egy minimális jósági fok (COP) kritérium, amit el kell érjen a róla üzemeltetett berendezés. Attól meg a bojler/kályha 1-es COP-ja igen messze van.
Bocsánat a kötekedésért, de sajnos nagyon bántja a szemem. Tessék megtanulni, hogy különbözik TŐLE és jobb NÁLA. (Gy.k, A nem "jobb B-től", hanem "jobb B-nél".) Köszönöm a figyelmet. 🙂