A múltkori lakáshiteles cikkel kapcsolatban felmerült némelyekben, hogy nem érné-e meg a meglévő lakásra hitelt felvenni és azt berakni állampapírba.
Vizsgáljuk meg ezt a kérdést.
Meglévő ingatlanra úgynevezett szabadfelhasználású jelzáloghitelt tudsz felvenni.
Ha maximum két részletben legalább 450 ezer forint érkezik a számládra akármilyen címszóval, akkor ötéves kamatperiódusra az elérhető kamat mértéke 3,59%, a THM 3,7%.
Ehhez még kiadásként hozzá kell számolni a közjegyző díját, ami éppen most emelkedett, nem is kicsit, ez olyan 150-170 ezer forintos egyszeri tétel. Az idő előtti visszatörlesztés díja 30 ezer forint.
Ezt a pénzt fektetnénk az elképzelés szerint Állampapír Pluszba, ami ötéves futamidejű, a kamata évi 4,95% kamatadómentesen.
A mi hasznunk a két kamat közötti különbség lenne mínusz a költségek.
A példa kedvéért vegyünk fel 15 millió forintot 15 évre.
A havi törlesztőnk 108.266 Ft lenne öt éven át a bank ajánlata szerint.
Öt év alatt 6.495.960 Ft-ot fizetünk ki a banknak és amikor lejár az állampapír, még fennmarad 10.876.362 forint tőketartozásunk.
Az állampapírból ekkor visszakapunk 19.098.685 forintot.
A kettő különbsége (a banknak fizetett és az Államkincstártól kapott összeg) 1.726.363 forint.
Azonban ez még nem a hasznunk.
Hiszen ha nem vennénk fel hitelt, a banknak fizetett 108 ezer forintot magunknak is félretehetnénk állampapírba és folyamatosan kapnánk rá kamatot öt év alatt.
Méghozzá nem is keveset: 866.600 forintot.
(Az első hónapban kapnánk 108 ezer forintra évi 4.95%-ot öt éven át, a második hónapban 216 ezerre kapnánk évi 4.95%-ot négy év 11 hónapra, majd 324 ezerre négy év 10 hónapon át és így tovább.)
Tehát ha helyesen számolunk és nem feledkezünk meg az elveszett kamatunkról sem, máris 859.763 forintra olvadt az előnyünk.
Ebből még levonjuk a közjegyző díját és az előtörlesztés díját és máris azt kaptuk, hogy szűk hatszázezer forintra olvadt az előnyünk öt évre.
Vagyis havi tízezer forintra.
Ennyi pénzért kérünk kölcsön valakitől 15 milliót, hogy kölcsönadjuk valaki másnak és tartsuk a hátunkat akkor, ha ez a valaki más (jelenleg az állam) nem tudja kifizetni nekünk ezt a pénzt.
Matematika szerint valóban nyerünk az üzleten, de a kockázatokat és a macerát is figyelembe véve, aligha éri meg a mutatvány.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Sziasztok!
Főleg, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a bankok levonnak belőle értékpapír kezelési költséget. A CIB-nel ez 0,15%-ot jelent éves szinten, és ha jól láttam, más banknál még több. Ezzel nem nagyon dicsekednek a bankok a MÁP Plusz vételekor (sem), legalábbis én ezt tapasztaltam.
Ha az állam nem tudná kifizetni nekünk a pénzt, akkor az se valószínű, hogy a bank be tudná rajtunk hajtani a hitelt 🙂 - bár ki tudja. Persze az is lehet, hogy később/utólag ráraknak valami plussz költséget az állampapír plusszra, és oda lesz a hasznunk.
"Hiszen ha nem vennénk fel hitelt, a banknak fizetett 108 ezer forintot magunknak is félretehetnénk állampapírba és folyamatosan kapnánk rá kamatot öt év alatt."
És ha nem a fizetésből törleszt valaki, hanem a MPÁP-ból havonta vonja ki a pénzt?
No igen, nem beszelve arrol ha utkozben tortenik valami gubanc es gyorsan fel kene venni valami miatt hitelt de mivel a haz le van terhelve igy csak a folyoszamla hitel marad ami dragabb joval.
Plusz egy vagyontargyad egyebkent kb feleves likviditasat noveled ot evre mivel nem adhatod el addig a hazad barmi is lenne...
És - javítsatok, ha nem jól tudom - sima jelzáloghitelnél nem működik az
- ltp betörlesztés
- önsegélyező pénztár támogatás
Pedig ezekkel már akár jó is lehetne
Egy kerdes: amikor a 108.000 HUF ből állampapírt veszek 4 év 11 hónapra, 4 év 10 hónapra stb.. Akkor ott nem kell kalkulálni a visszaváltás díjával? Hiszen 5 évnel hamarabb csak bizonyos ráfizetéssel tudom visszaváltani nem?
Biztos, hogy ennyiért nem kockáztatnék.
Tegyük fel elvesztem a munkámat, lebetegszem, akármi. (most tekintsünk el a tartalékoktól)
Ha a banknak nem fizetem a törlesztőt, azonnal borul a bili, míg ha a megtakarításomba nem fizetem a havi 108 ezret, semmi gond nincs.
Nálam ez határozott "no" kategória.
Ettől függetlenül a cikk hasznos volt, köszönöm!
Miklós,
Rendes dolog volt tőled, hogy gyorsan levezettél egy konkrét példát, mielőtt még többen belevágnak egy ilyen mutatványba. Baromira rizikós és ahhoz képest kicsi a haszon.
Azon keveseknek érheti meg elgondolkozni rajta, akik belátható időn belül (pl. fél-1-2 év) vesznek ingatlant, és attól tartanak, hogy komolyabban emelkedni fognak a kamatok. Bár most éppen csökkenőben vannak, de ki tudja, mit hoz a holnapután. A Fed is nemrég még az emelésbe kezdett, most meg éppen csökkent.
Jelentős hitelkamat csökkenésnél megérhetné ez a játék, de akkor gyaníthatóan az Államkincstár ajánlata is másképp néz majd ki...
Csak ezért én sem vennék fel szabadfelhasználásút. De a meglévő lakáshitelemet ilyen kamatok mellett eszemben sincs végtörleszteni, megy az összeg állampapírba. Ugyanígy ha valaki most vesz ingatlant és úgyis kell rá valamennyi hitel, akkor azt érdemes kimaxolni és a maradékot állampapírba tolni.
Már az is sokat mond a mai világról hogy ez felmerül.
Ez gyakorlatilag arbitrázs.
Ilyet kezdő vállalkozók szoktak csinálni, csak ott ugye nem 4,95% a cél, mert vállalkozásnál 10%-os ROE alatt semmibe se tesz pénzt akinek esze van. De inkább 12%.
Mielőtt valaki nagyon meglepődne... Vajn miért brutál a MÁP+ forgalma? Csak nem azért, mert a prémium és főleg a privát bankos ügyfelek a zeró kamat világában nem közel 4%-on kapnak állampapír fedezete mellett hitelt...
És úgy remekül működik a buli, akár több körben is...
Ugye...
Én arra leszek kíváncsi, hogy pár napon belül lesz 5 éves a szabad felhasználású ingatlan fedezetű hitelem és jön a fordulója, de persze hogy van benne egy csavar, mert a bank január 31-el számolja csak újra, akkor lesz a hivatalos forduló. Terstvérek között is 5,5 év majdnem, nem 5 év ahogy hirdették, de én vagyok a hülye természetesen, hogy a 25. oldalon alul a második apróbetűs részt nem olvastam el. Kíváncsi lennék, hogy emelkedő kamatok mellett is várnának-e januárig? 🙂
Azaz kb jövő márciusban számíthatok csak csökkentett törlesztőre feltéve, ha nem találnak ki valamiféle különdíjat addig. Most közel 10% a kamat és ha nem is a jelenlegi 3,8-4%-ra számítok, de menjenek a bús francba, ha 5-5,5%-nál magasabb marad.
A kiváltás egyelőre nem opció, mert 6 évig nem mehetek 50% alá, különben a kezdeti költségeket leverik rajtam.
Én magam is gondoltam erre, sőt továbbra is szívesen megcsinálnám, a következők miatt:
-Ha nem szabad felhasználású hitelt veszek fel, hanem valamelyik családtagomtól veszek ingatlan tulajdonrészt, akkor 1%-al olcsóbban kapom a hitelt, és nagyobb a kamatkülönbözet amit megnyerek.
-Magasabb összeget felvéve nagyobbat nyerek
-Ha kiesek a munkaerőpiacról az állampapírban lévő pénzből előtörlesztem a hitelt, és legfeljebb elbukom a kezdeti kedvezményeket
-Ha az állam fizetésképtelen lesz, nem az lesz a legnagyobb bajom, hogy nem lesz miből visszafizetni a hitelt. Valószínű elszabadul az infláció, és a hitelem rövid idő alatt elértéktelenedik, és ezt én jó eséllyel már egy másik országból nézem végig
-Amennyiben pedig pár éven belül lakást vennék és emelkednek a kamatot felhasználom ezt a hitelt a vásárlásra, ha pedig csökkennek, a most felvettet végtörlesztem és újat veszek fel olcsóbban..
Egy gondolat ehhez. Mi lenne, ha lakáscélú hitelkiváltás tőkenöveléssel terméket veszem igénybe? A plusz pénzt teszem be állampapírba és lakáshitel kamattal fizetem tovább a hitelt? (A lakáscélt természetesen el fogom veszíteni, de alacsonyabb kamatozású hitelem lesz.)
Hitelt magánszemélyként soha.
Ha jól látom, van a buliban egy jelentős kockázat, ami nem igazán jött át a cikkből nekem. A hitelt 15 évre vállaltuk be. Viszont az Állampapír plusz csupán 5 éves futamidejű és a hitel kamatperiódusa is csupán 5 év, nem tudjuk, hogyan fog a matek mit fog dobni az 5 éves "fordulókon". Lehet, hogy a fagyi visszanyal.
@random okos "Már az is sokat mond a mai világról hogy ez felmerül. Ez gyakorlatilag arbitrázs."
Azért érdemes ilyen alternatív ötleteken is végig rágódni, ha már ilyen furcsa világban élünk. Például ilyen-olyan carry trade is elég sokáig ment, és Soros is megfutamította az Angol nemzeti bankot :).
Nyilván ez ilyen formában nagyon kockázatosnak tűnik.
spur, öt év után a tervek szerint előtörlesztünk. Kivéve, ha még mindig jó buli fenntartani a konstrukciót.
Kisbankárnál a pont... én is 2.4% ra kapnék hitelt.. 🙂
De mivel már van és pont ingatlanon és pont ennyiért így ez nem pálya... 🙂
@Kiszamolo
Nekem nem ertelmezheto a zarojeles resz.
MAP+bol nem vehetsz havonta a meglevo sorozatbol, csak mindig ujat, ergo nem csokken a futamidod ( 4 ev 11ho / 4e 10ho stb ), hanem mindig elindul az 5 ev az uj sorozatnak koszonhetoen. ( heti kibocsatas van )
Amit leirtal az a PMAP-ra igaz.
Kerlek javits ki ha tevednek.
Dani, mivel az az elmaradt kamatnyereség elméleti összege, így lényegtelen a technikai módja. Mivel nincs hiteled, nem is kell felvenned 5 év múlva.
De kiszámolni úgy kell, ahogy írtam.
Hogyan lehet 2.5%-ra hitelt kapni?
Vennek autot hitelre, mig a meglevo KP-t papirokba raknam. Bevetel havi 1M, meglevo hitel van a hazra havi 60k de 3 ev mulva vegtorlesztem. A kalkulatorok evi 7%-ot adnak, ami persze tudom,h becsles de messze van a 2%-tol.
Mi a trukk?
Erdekelne nagyon.
@Endre bá
Azért nem feltétlenül ördögtől való dolog a hitel.
Mi addig szerettünk volna csendes, kertes házba költözni, amíg picik a gyerekek, és nem 40 évesen szerettünk volna pici gyereket... Az így nyert időért cserébe bevállaltuk a kamatfizetést 3 évvel ezelőtt. A brutális ingatlanár-emelkedés miatt még óriási szerencsénk is volt ezzel. Ha csak gyűjtögettük volna a saját tőkét, most még mindig egy pici lakásban laknánk, és kb elérhetetlen messzeségbe került volna a saját tulajdonú ház. Így meg fél éven belül már végtörleszteni fogunk.
Aki arról ír, hogy ingatlan vásárlásnál jobb hitelkamatot kap, az olvassa el a címet!
Most arról van szó, hogy "meglévő ingatlanra" vennénk fel hitelt MÁP+ vásárláshoz.
@Krisztina Állampapírt nem bankokban kell venni, hanem az Államkincstárnál. Ott nincs letétkezelési díj és számlavezetési díj sem. Sőt, az utalás is ingyenes már a rendes folyószámládra.
Plusz jó tudni, hogyha bankban veszel állampapírt, akkor a bank csúnyán lerántja az államot is "jutalékkal". Szóval azzal is csak a költségvetési deficitet gyártja a jó nép.
Budapest belvarosa kornyeken vennetek most lakast az en helyzetemben?
Van egy kiadott lakasom megyeszekhelyen 80 ezer/ho jon belole.500 netto havi fizu, 12 millio onero,de legalabb 10 millio hitel kell meg hozza. Szinten kiadasra vennem,ugyhogy a havi torlesztot boven fedeznek a berlok. Ha pedig bezuhanna a piac,akkor akar a masik lakasbol is tudnam fedezni torlesztot.
A 2,5% engem is érdekelne.
Jól sejtem hogy ebben az esetben pl az lehet a fedezet hogy ott tartok 20M hitel esetén 20M befektetést az adott banknál és ha nem fizetem, akkor szabadon rendelkezhet a befektetésemmel?
Ajjaj, mikor legutóbb ez volt a téma gyorsan jött a válság...
Felújítás, korszerűsítés(pl. napelem) is lakáscélnak minősül lehet rá lakáshitelt igényelni úgy már jobban kijön a matek, pláne ha van egy kis ltp is hozzá...
Hozzátenném még, hogy amennyiben a b) opciót választja valaki - megtakarítás folyamatos befektetése hiteltörlesztés helyett - akkor vállalhat nagyobb kockázatot, esetleg több munkát tehet a befektetésekbe és valamivel magasabb hozamot is megcélozhat hosszabb távon. Ez a magasabb kockázatvállalás hitelből szerzett tőkével nagyon nem ajánlott ugye, de a saját megtakarításnál nincs akadálya. Ezzel a nyereség még tovább olvadhat...
Persze ehhez kell némi tapasztalat, higgadtság és hozzáértés, hogy a megcélzott magasabb hozamból ne mínusz legyen végül, amire innen indulva nem is kicsi az esély...
Plusz az utánajárás, macera az egésszel, meg odafigyelni, hogy mindig elmenjen a törlesztő...
(Ha viszont neadjisten 5 év múlva is menne a buli még, akkor tovább futtatva a hiteles kavarók profitja nőhet)
Nekem nem tetszik, hogy ilyen és még ilyenebb arbitrázsokat fizetnek az adómból, ügyeskedőknek.
Úgy látszik egy lépéssel megelőztem a blogot. 🙂
De most, hogy aktuális a téma, valaki hátha válaszol.
Karcsika
2019-08-06 at 11:08
Miért van az, hogy ha a már meglévő, saját tulajdonú lakásomra veszek fel hitelt (Szabad felhasználású jelzáloghitelt), annak magasabb a kamata, mintha egy ugyanilyen lakást vennék hitelre?
A banknak nem mindegy mire költöm el a pénzt? A fedezet mindkét esetben ugyanaz az ingatlan.
A lakáshitel kiváltás tőkenöveléssel lakáshitel kamattal fut, a cikkben szab fel kamattal történt az összehasonlítás.
Nem biztos, hogy mindig megéri félni a hiteltől, mint ördögnek a szenteltvíztől.
Egy érdekes tanulmányban 2 Yale professzor (!) kiszámolta, hogy múltbéli adatok szerint egy igen jó stratégiának tűnik fiatal korban, tőkeáttételesen részvényekbe fektetni nyugdíjcélú megtakarításra (!!).
Részletek itt:
faculty.som.yale.edu/barrynalebuff/LifecycleInvestingLeverage_v2008.pdf
@Kiszamolo erről is érdemes lehetne egy cikket írni, én amikor elolvastam a fenti cikk bevezetőjét, padlót fogtam. De logikusnak tűnik, amit írnak, mégsem vágnék bele.
@karcsika
Kiszámoló akadémia anyagában benne van.
Ha új lakást veszel, akkor gyarapodsz, szépek a kilátásaid.
Ha meglévő lakásra veszel fel hitelt, akkor valami problémád van, amit hitellel tudsz megoldani, rosszak a kilátásaid. Így utóbbi esetben általában kockázatosabb adós vagy, és drágábban kapod a hitelt.
@Krisztina Először az OTP-ben akartam állampapírszámlát nyitni és előtte alaposan kifaggattam az ügyintézőt. Kérdeztem tőle, mi az előnye, ha náluk nyitom és nem az államkincstárban. Hát... Előnye az nem volt neki, cserébe 0.15%-ot levonnak évente. Hát oké. Még meggondolom. 😀
Állampapírt csak az államkincstári számlán szabad tartani, ami teljesen ingyenes és még átutalni sem kell, mert kártyával lehet fizetni, ami tudtommal nem jár további költséggel még sokmilliós kiadás után sem. (Két hónapja vettem, azóta nem láttam levonást a számlámról, nem hiszem, hogy benéztem.)
Annyi, hogy a nyitásra rá kell szánni egy napot, mert nagyon túlterheltek az ügyfélkapuk. Ha pedig nincs (meg) az adókártyád, akkor azt is igényelni kell, de lehet egy napon mindkettőt intézni.
Az is egy változat lehet, hogy a példában felvett 15 millióból csak annyiért vennék állampapírt, ami kamatokkal együtt fedezni fogja az 5 év múlva esedékes tőketartozást a végtörlesztéshez.
A havi törlesztőrészleteket félre tenném. Az a pár százezer ami meg megmarad, azt ajándékba kaptam és elkölthetem bármire.
Így a kamatkülönbség nyeresége, nem havonta, nem is a végén, hanem már rögtön az elején a markomban lesz.
Kedves Miklós!
Nem vagyok benne jártas, de a Lombard hitelt nem pont ilyenre találták ki?
Nem tudom lehet-e fedezetként az állampapírokat használni ill. mennyi a kamata.
@Kiszamolo "(Az első hónapban kapnánk 108 ezer forintra évi 4.95%-ot öt éven át, a második hónapban 216 ezerre kapnánk évi 4.95%-ot négy év 11 hónapra, majd 324 ezerre négy év 10 hónapon át és így tovább.)"
Véleményem szerint ez nem teljesen pontos. A 4.95% csak akkor valós, ha az T és T+60 hónap közötti futamidőre, vagyis lejáratig tartod 5 évre. A két év múlva befektetett pénzed (indulása T+24 hónap) nem fog 3 éven keresztül 4,95%ot hozni, hanem csak kevesebbet a sávos kamatozás miatt.
Karcsika: azért szokott olcsóbb lenni az új ingatlanra felvett hitel, mint a meglevőre, mert a bank kockázatot lát abban, hogy nem tudsz megélni és ezért már ingatlanra veszel fel hitelt. Ez van beleszámolva.
Ha újat veszel, úgy gondolják, most mész felfelé, most nőssz, stb. Ha meglevőt se tudod fenntartani a mostani fizubol, az már intő jel, hogy lehet, beleallsz a földbe, így ezt a kockázatot beleszámolják, így nagyobb a kamat.
@Kicsipasi tulajdonresz szerzesnel oda kell figyelni hogy adott esetben illetek koteles lehet a tranzakcio ami megintcsak rontja a hozamot
@hitel
Megkerdezhetem, hogy melyik banknal vagy? Anelkul, hogy mar eles privat banki szamlam lenne, eleg nehez kicsikarni beloluk az informaciot.
Karcsika, találsz olyan ajánlatokat a piacon, ahol a szabad felhasználású kamata ugyanannyi vagy kevesebb, mint egy tényleges lakáshitel kamata.
A 2,5%-os bankhitel témát szerintem nem a mezei privátbankos ügyfeleknek adja a bank. A matek valahogy így nézhet ki:
Bank kínál az ügyfélnek egy vonzó kamatot nagyobb összegre állampapír vásárlásra pl. A hitelből ügyfél megveszi az állampapírt, amin a banknak ott lesz a jutaléka (1-1,5%) + letétkezelési díj . Az ügyfél ezt később visszaválthatja a banknál, amire a bank napi árfolyamot jegyez. Mivel a bank első körben nem juthat lakossági állampapírhoz, de másodlagosan visszavásárlással igen, így elvileg a lejáratig nála lehet a jó kamatozású állampapír + bezsebelte a jutalékot. Erre a felügyelet már egyszer morgott a bankokra úgy tudom, de valószínűleg most is megy a buli egy szinten. Ez kb. olyan a banknak, mint a hitelkártya-visszatérítéses móka az ügyfeleknek, egészen ameddig a felügyelet nem koppint oda. És utána is, max. fizetnek egy kis büntit.
@Spurdisznó
"...2 Yale professzor (!) kiszámolta, hogy múltbéli adatok szerint egy igen jó stratégiának tűnik fiatal korban, tőkeáttételesen részvényekbe fektetni nyugdíjcélú megtakarításra (!!)."
Rövid összefoglalás:
Általánosan elfogadott, hogy a nyugdíjcélú befektetésekat eleinte magasabb részvényaránnyal, majd a nyugdíjkorhoz közelítve magasabb kötvényaránnyal érdemes megtenni. A szerzők véleménye, hogy ezt nem a pillanatnyi megtakarításhoz, hanem az életpálya teljes megtakarításához kell illeszteni.
A következtetésük, hogy a takarékosság kezdetén a részvényarányt áttételes kötésekkel 100% fölé kell vinni. Figyelembe veszik, hogy a részvénykölcsönzés bármilyen formájának (CFD, opció, stb.) költségei vannak, továbbá, hogy nagy esés estén a teljes tőkét el lehet veszíteni. Ezért általában 2:1 tőkeáttételt javasolnak.
Persze ehhez bátorság és befektetési ismeretek kellenek. 🙂
Tranzakciós díjak? Azokkal nem számoltunk...
@karcsika : A banknak mindegy mire megy a penz, de vannak adatai arrol, melyik hitelfajta eseten mi volt a bedolt hitelek aranya. Es hat a szabad felhasznalasubol konnyebben lett drogos unokaoccs kisegitese, becsi gyogykezeles, kaparos sorsjegy, vagy tuti tipp a tozsden.
Egyszeruen ugy jon ki nekik a matek, hogy ez veszelyesebb, mert az atlag felhasznalo rosszabb befekteteseket vegez mint az ingatlanba fekteto ugyfel.
Valojaban meg fura is, hogy ilyen kicsi a kulonbseg.
"Hiszen ha nem vennénk fel hitelt, a banknak fizetett 108 ezer forintot magunknak is félretehetnénk állampapírba és folyamatosan kapnánk rá kamatot öt év alatt.
Méghozzá nem is keveset: 866.600 forintot."
Ez viszont több mint amit a bűvészkedéssel nyernénk, így aztán végképp kinek éri ez meg...?
@Karcsika
"Miért van az, hogy ha a már meglévő, saját tulajdonú lakásomra veszek fel hitelt (Szabad felhasználású jelzáloghitelt), annak magasabb a kamata, mintha egy ugyanilyen lakást vennék hitelre?
A banknak nem mindegy mire költöm el a pénzt? A fedezet mindkét esetben ugyanaz az ingatlan."
Sok oka lehet:
- azok, akik lakást vesznek, általában megbízhatóbb adósok, jobb gazdálkodásúak, mint akik személyi hitelt vesznek fel, ki tudja miért. A bedőlő hitel akkor is baj a banknak, ha van rá ingatlanfedezet. Adminisztráció, kilakoltatási moratórium, rossz imázs, ingatlanpiaci áresés, stb.
- többen akarnak lakásszerzésre hitelt felvenni, ezért kisebb költség a szabályok kidolgozása, dolgozók betanítása, stb.
- nagyobb a banki konkurenciaharc a lakáshiteleknél
- a "személyi hitel" kifejezésre a bankárok ok nélkül is emelnek néhány százalékot és a hitelkérő ez ellen semmit nem tud tenni.
Infláció?
Köszönöm a válaszokat!
Tehat a kepzeletbeli emberunk alighogy nagy nehezen megszabadul a lakashiteltol, majd nem sokara ujra eladositja magat, sot a lakasara vesz fel ujra hitelt? Ami ha bedol akarmilyen okbol kifolyolag, akkor mehet az utcara? Szamomra ez az idiotizmus (es mohosag) netovabbja.
Az állampapír plusznak semmi értelme, jóval magasabb az infláció mint amit a hozam biztosít, az inflációkövetőnél is az előző évi inflációhoz viszonyítják a kamatot, nem éri meg, még így is romlik a pénz. Sokkal magasabb hozam érhető el stabil ciklustól független részvényekkel, az állampapírba a pénzügyileg tudatlan embereket akarják beültetni hosszú távra. És még egy fontos kérdés, mire kell az államnak ez a sok pénz amelynek elég magas a tőkeköltsége, hiszen ilyen magas hozamot csak a lakosság kap, az intézményiek nem? Talán nem azért, mert ha bekövetkezik egy válsághelyzet, akkor a kisbefektetőknek nemzetközi következmények nélkül azt mondhatja h bocs még pár évig nem fizetünk, amit nemzetközi alapoknak nem mondhatnának? Mire kell az államnak még ennél is több pénz, mit kezdenek ekkora pénztömeggel?
Szerintem ez egy nagyon kockázatos vállalkozás. Az esetleges infláció hamarabb jelenik meg a hitelnél, mint az államkötvénynél.