A héten megjelent a KSH lakáspiaci körképe, ami már tartalmazza a tavaly harmadik negyedéves előzetes adatokat is.
A fővárosban háromnegyed év alatt egyharmaddal, a megyeszékhelyeken 14%-kal csökkent a forgalom. (Ezzel függhet össze, hogy most januárban 57%-kal több budapesti és 53%-kal több megyeszékhelyi ingatlanhirdetés van az ingatlan.com-on, mint tavaly ilyenkor.)
A kereslet ilyen szintű visszaesése sem akadályozta meg azt, hogy a budapesti használtlakások átlagára további 4,1 millió forinttal tovább nőjenek. Azonban mindez úgy igaz, hogy a harmadik negyedévben már csökkenésnek indultak az árak az év eleji robbanás és az alig emelkedő második negyedév után.
10%-kal bő 35%-ról 32%-ra csökkent a társasházi lakások aránya, miközben a panellakások aránya nem változott (15%) s ez utóbbiak ára még további 22%-kal tudott nőni nem csak Budapesten, de a megyeszékhelyeken is.
Szűk öt év alatt országosan 68%-kal nőttek az árak, ezzel toronymagasan a legnagyobb drágulás Magyarországon volt az ingatlanárakban. A második Izland és a harmadik Lettország messze lemaradva követ bennünket, ráadásul Izland esetén különösen olyan pici országról beszélünk, hogy néhány tucat vásárlás már jelentősen eltéríti az átlagárat, de Lettországban is még kétmillióan sem laknak. Az uniós átlag 20,7%-os drágulás 2015 elejétől.
A számokból egy komoly keresleti esést és ezzel összefüggésben nagy kínálati többletet lehet kiolvasni, amit azonban az árak (még) nem követtek le. A következő néhány hónapban kiderül, hogy ez a sokak által várt trendforduló vagy csak egy komolyabb időszakos visszaesés az ingatlanpiacon.
Kérdés, hogy a tavaly kihelyezett babaváró hitelekből mennyit fordítottak már ingatlan vásárlására és mennyi áll még rendelkezésre.
beetle, az inkább a kérdés, hányan gondolják úgy, hogy egy ötvenéves panellakás, amit legtöbben csak elérhető áru első lakásnak gondolnak/gondoltak, nevetségesen drága 35-40 millió forintért...
Figyelem,
Nagyarányú gazdagodás várható.
Öveket tessék becsatolni, a szemeket pedig kinyitni.
@betlee: ennem tudok olyanbabavaro hitelesrol, aki lakast vennebelole.akirol tudok, az allampapirt, vagy autot vett.
Valahol olvastam,- mindegy, hogy hol, és mikor- Magyarországon az ingatlanár emelkedését alapvetően két tényező nem támogatja: a hazai jövedelmek alakulása (értsd: a magyar gyalázatos fizetések), ill. az ország demográfiai helyzete (értsd: csökkenő lélekszám, munkaképes dolgozók elvándorlása). Minden egyéb kifejezetten fűti, fűtötte (állami ajándék pénzek, olcsó banki hitel, ingatlanosok aljas kommunikációja, lakossági megtakarítások, stb.). Szóval úgy tűnik, az inatlan-lufi ha nem is kipukkant, de lassan, és biztosan leereszt. A fák nem nőnek az égig, és nagyon úgy tűnik, hogy az ingatlan árak sem.
Többed magammal én is izgatottan várom a legújabb fejleményeket.
Mi szerintem életünk legnagyobb buktáját voltunk kénytelenek meglépni. Decemberben volt muszáj lakást venni Budapesten, nyilván nagy hitellel (ne firtassuk, hogy miért Bp és miért most, mindennek megvan az oka). Attól tartok, soha ennyi pénzt nem lehet kérni majd ezért a lakásért, mint amennyiért megvettük.
Azokkal a velemenyekkel ertek egyet, miszerint a kormany okosat lepett azzal, hogy map+ -szal lehutotte az ingatlanpiacot, meg mielott holegballont fujtak volna. Ezzel a befektetesi celu hazaiak minden jel szerint elfordultak az ingatlantol. A nagy kerdes valoban az, hogy hanyan akarnak most hirtelen realizalni. Mert ha a szomszed realizal, akkor o is realizalni fog. Ne feledjuk azonban az adovonzatot sem, 2015-ben kellett legkesobb vasarolni az idei adomentesseghez, itt meg lehet kivaras boven, ketszamjegyu novekedes ide vagy oda. Ezt szerintem csak egy szemmel jol lathato korrekcio tudna felulirni.
A keresleti oldal erdekes, mert sokan varnak ki, porognek a last minute lakastakarekok, a kamatok pedig tovabbra is rekordalacsonyak.
Zsiday a bubor 2%-ra emeleset vizionalja a forinthelyzet miatt az ev masodik feleben, egyebkent.
1. Magyarországon óriási a különbség a főváros és a vidék között, és ebben nem lesz nagyon változás. Ebből következik, hogy folytatódik a vidéki lakosság Budapestre áramlása. Vidéken sok család rendelkezik jelentős megtakarítással és ezt részben arra fordítják, hogy a csemetéjüknek budapesti lakást vegyenek. Pl. amikor Peste jön a gyerek egyetemre. "Nehogy már béreljünk, az csak kidobott pénz."
2. Az ÁFA visszaemelése, a magas munkabérek és a munkaerőhiány miatt szinte nullára csökkennek az új lakóépület beruházások.
3. Nőnek a bérek.
Ezekből én azt szűröm le, hogy a 2000 után épült és/vagy jóminőségű, jó lokációjú lakások árai további emelkednek, de minimum stagnálnak. Szóval szerintem tovább nőnek a fák az ég felé.
Persze ez nem zárja ki, hogy a rossz lokációjú, vacak panellakások elszaladt árai visszaesnek.
@fiatal-hazas-csok-nelkul Nagyjából pont ezt éreztem én is, amikor 2008-ban, szinte a válság előtti utolsó pillanatban sikerült lakást vennem Budapesten... Aztán végül csak nem tartott örökké a mélyrepülés.
2017 nyarán vettünk egy 60 nm-es Kőbányai sorházat 23m Ft-ért, 2019 végén 37m Ft-ért adtuk el, majd vettünk egy 17. kerületi (+15 perc BKV-val a belváros) egy családi házat 55 m Ft-ért.
Vajon 2017 nyarán 41 millió forintba került volna ez a családi ház? Az is 14m Ft-ot drágult, vagy többet?
Én már csak azt várom, hogy az építőanyag árak is normál árszínvonalra visszaessenek, és akkor kezdhetem építeni a passzívházunkat.
Ne felejdétek, hogy most van még egy hajrá, hogy 2020 dec 31 után csak olyan házat lehet építeni (egész pontosan használatba venni) amelynek az energiaszükségletét legalább 25%-ban megújulóból kell fedezni! (napelem) Tehát még van 1 év hajrája az építőiparnak. Aki eddig nem kezdte el építeni a házát, az most már csak passzívházban gondolkodhat. Aminek én személy szerint nagyon örülök, még ha sokkal drágábbak is lesznek.
Ma aki építkezni akar, az legalább 600ezer forintos négyzetméterárról indul (bruttó). +telek meg +lópikula
Nem tudom vidéken hogy tudja ezt bárki megengedni magának.
2008-ban vettem panellakást megyeszékhelyen 6 misiért. A válság legmélyén is ért 5.4-et. Szóval 10%-ot ha esett..
Szóval aki esésre játszik azt ki kell ámbrándítsam, hisz hiába esne 10-15%-ot ami kb. képtelenség, de tegyük fel.. Szóval a most 40 millás panel 35-36-ért már jó lenne...??? Ugye, hogy nem!? Szerintem se ér annyit, de hülyék a magyarok.. Lehet mindenki a pénzsöpréstől fél..
@gaborr,
Ma egy duplabéleltkémény-kombicirkó kombó többmilliós tétel. De nem több ennél sokkal a napelemek+inverter+elektromoskazán kombó sem. Szerintem egyre kevesebb házba fogják bevezetni a gázt. Ígym annak elhagyásával, egyáltalán nem fog óriási plusz költséget jelenteni a 25%-os megújuló arány.
Az 5 millió ÁFA visszatérítés fáj inkább. Még ha a teljes beruházáshoz képest az nem is sok, de azért nem elhanyagolható. Azt nem tudom miért kellett eltörölni, az mindig is volt, évtizetedk óta. (Anno 2000-ben az építkezéshez én is felvettem, 400.000 forint volt. Igaz, akkor még 10+ millióból kijött a 90nm.)
@atlagmagyar
Ha tehetnek, most izibe bezuhantanak ennel joval nagyobb mertekben, es beterelnek a nyajat a map+-ba.
4 LTP-m fut, összesen 5 millió forint van rajta, önerőnek terveztük, szép álom volt, most marad a + 10 millió babaváró ami megy MÁP+ba, és reméljük, hogy egyszer újra megfizethető lesz egy fővárosi tégla lakás.
Amit viszont nem értek 40.000 magyarral vagyunk kevesebbek minden évben, vagyis az utolsó válság óta majd fél millió ember hiányzik, százezres nagyságban mentek külföldre és évi 10-15 ezer új lakást adnak át, nem értem miért nincs túlkinálat, értem hogy budapestre vándorolnak, de ez az összes hatást tudja kompenzálni? Nem hiszem el hogy nen manipulált árak / nagy arányú külföldi vásárló a felelős ezért, aminek rossz vége lesz. A fiatalok egy része lakás nélkül nem vállal gyereket, ez látszik, hiába ömlik a támogatás, -1200 gyerekkel kevesebb született jan- nov mint 2018-ban.
@jozenbazsen az áfa az elég fájó, de azt már múlt év végén eltörölték az már mind1. Sajnos a napelem+inverter+hőszivattú az jóval drágább, mint a legspécibb gáz megoldás, ha jól számolom 5M-ről indul, és abban nincs se munkadíj se semmi. Értem, hogy nem kell se kémény, se gázt nem kell bevezetni, de akkor is nagyon drága. Ráadásul ehhez a megoldáshoz, olyan épületet kell tervezni, aminek lehetőleg minimális a hővesztesége, aminek a hagyományos pirostéglás occsó házak sem felelnek meg. Passzív házba nem szabad gázt bevezetni, mert akkor még többet szívsz a megújulóval (több kell). Egy jó passzív házat a bent lakók testhője, fürdés, főzés majdhogynem ki kell hogy fűtse. Egy hajszárítóval fel tudod fűteni. Ennek nagyon örülök, és emiatt vettünk olyan helyen telket, ahol minimális a füstölő házak száma.
Amúgy biztos vagyok benne, hogy lesz újabb állami beavatkozás az építőipar felpörgetésre.
A 3. negyedéves BP tranzakció szám nagyon alacsony, tudja valaki miért? Esetleg még sok adat nem jött be? A korábbi negyedévekbe 8-10000 lakás is gazdát cserélt, a máp+ után meg ötödére esett volna a tranzakciószám? Fölöttébb érdekesek lesznek így az utolsó negyedév számai. Ezek alapján a budapesti lakáspiac beleállt a földbe a jelenlegi árszinten, csak a kínálat még nem fogta fel mi történik.
TKO, valamitől nőtt a hirdetések száma.
Két oka lehet: nem mennek el a lakások hónapok alatt sem és/vagy egyre többet akarnak eladni belőlük csökkenő kereslet mellett.
Összeomlás egyelőre nem lesz, mert a nagy "ingatlan eszetlenkedésben" úgy felmentek az építési költségek, hogy azok tulajdonképpen elérték a használt lakások árát. A használt lakások áremelkedésének korlátja mindig is az újépítésű lakások előállítási költsége volt és ez szaladt el brutálisan az elmúlt 6 évben, tulajdonképpen Bp-en megháromszorozódott, ha a telkek árait is figyelembe vesszük.
A piac most erre úgy reagál, hogy ennyiért akkor inkább nem vesz senki (befektető végképp nem), de árcsökkenés ilyen építési költségek mellett nehezen tud elindulni.
Ha majd a villanyszerelők a mostani napidíjakkal 2-3 évig várnak egy megbízásra (mint 2008-13 között) és a végén a feléért is elmennek (mint pl. sok pénzügyi igazgató a válság után a korábbi bérekhez képest), akkor majd lesz kínálatoldali alapja is az árcsökkenésnek. Jelenleg csak lassú lemorzsolódás várható.
@attila
"Amit viszont nem értek 40.000 magyarral vagyunk kevesebbek ... nincs túlkínálat?"
Abszolút jogos a kérdés. A települési adatokat ahogy böngészem,Budapest lakossága nem változott, Pest megyéé meg 200 ezer fővel nőtt az elmúlt 20 évben. Győr-Moson megye is enyhén nőtt,a többi csökkent.40 ezer magyarral kevesebben vagyunk évente, viszont bevándorlóország is vagyunk(SSC-k pl.), emiatt évente átlagban olyan 25 ezerrel csökken csak az ország, 2010 óta 250 ezerrel lett kevesebb. A belső vándorlás fő csapásai: 1, Bp. + Pest megye, 2, Nyugat-Mo., 3, megyeszékhely,regionális központ. Egy másik fontos tényező a családok csökkenése, most egy háztartást bőven 2 alatti fő lakik, vagyis rengetegben laknak egyedül, csökkent az átlagos gyerekszám is, 20 éve még egy kétgyerekes családdal 4 fő volt egy háztartás. Kb. 10 év és a Ratkó-gyerekek elkezdenek eltávozni, pár lakás akkor is szabad lesz.
@Attila abszolút simán tudja kompenzálni. Nemrég volt itt egy cikk a japán helyzetről, őket érdemes nézni, előrébb állnak a demográfiai lejtőn. Tokióban megint ott vannak a lakásárak, mint harminc éve a buborék tetején. A vidékük meg kiürül.
ha csökkenő népesség mellett bp lakossága nem változott, akkor ez a csökkenő népesség mégis csak egyre inkább bp-re koncentrálódik. én azt látom, hogy a falvakból menekülnek az emberek a városokba, a városokból meg bp-re.
@gaborr a gáz is simán tud annyi lenni kéménnyel, fűtőtestekkel, csövezéssel ... Nekünk egy alapban közel százéves házunk van, de felújításnál annyira becsomagoltuk hungarocellbe, hármas ablakokba, meg kapott hőcserélős szellőztetőt is, hogy végül kiderült, hogy a fűtést a légkondik is simán megoldották volna. Így valahol kár volt a gázos rendszerre elkölteni a milliókat. Gázzal úgy 100eFt/év a fűtés 200m2-re, egy nem százéves ház ennél is nyilván többet tud, bár egy ennél is passzívabb háznak már nem sok értelme van.
A következő háznál én már csak jó légkondiban (nyári hűtés miatt úgyis kell) + hőcserélős szellőztetőben (városi rossz levegő, pollen és szellőztetés miatt kell) + napelemben (elektromos autó miatt kell) gondolkodnék, gáz nélkül. Mondjuk az igaz, hogy a légkondik néha elég bosszantóan kattognak éjszaka.
Amíg a jegybanki alapkamat marad a jelenlegi szinten, addig nem lesz itt semmiféle látnivaló. Tök mindegy, hogy egy lepukkant panel 38 milla, vagy "csak" 34. Egy fiatal pár tisztességes fizetésből nem tudja kigazdálkodni a mindennapi megélhetés mellett. Na ja, bocs, ki tudja, 30 év alatt....
A támogatásnak hazudott 10 millás babaváró HITEL sem hozta meg a kívánt eredményt, megbukott a program. Ez van.
Mi 2019 Januárban hirdettük meg az ingatlanunkat (BP), mert már fél éve nem laktuk... Első negyedévben kb heti 10 hívást kaptam. Második negyedévben heti 2-3 lett belőle, majd Augusztusban hirtelen snitt (MÁP+ bepörgött), és havi 1-2 hívás Októberig. November-Decemberben 1 hívás volt összesen, most Januárban meg megint munkába lendültek az ingatlanosok és ismét jövöget heti 1-1 hívás.
Az ingatlanosokat a mai napig levakarom. A hívások csupán töredéke volt magánszemély, de azok közül 4-en még személyesen is megtekintették. (ingyenes hirdetés, kép sincs, csak alaprajz, érdeklődőknek e-mailben elküldöm a google drive-os képek linkjét, szóval még csak nem is csalógató a dolog).
Időközben úgy alakult, hogy már tavasztól újra laktunk a lakásban, így nem voltunk érdekeltek az átlagos hirdetési árak -10%-áért eladni (KSH alapján ennyiért mennek el végül), kitartjuk a mai napig a megnövelt árat.
@atlagmagyar Kihagytad az inflaciot a kepletbol. Real erteken a valsag alatt volt egy jo 60%-os arkorrekcio a Bp.-i ingatlanoknal. Itt a kiszamolon volt egy jo cikk rola. Lehet hogy 6mioert vetted es valsag alatt par ev mulva is ert 5,4-et. De kozben egy sima banki lekotesre is adtak 7-9%-t.
@Bal a japan cikkben a szamok inflacioval nem korrigaltak ha jol emlekszem. Abszolut ertekben ha a csucson vett vki a 90es evek elejen, akkor mostanra a bukoja a 25-30 ev inflacioja. Tokioban. Videken tovabbi massziv buko.
Budapesten meg tegyuk hozza az arazashoz, hogy az atlag kozos ingatlanok, lakasok, sorhazak allapota a kritikan aluli. Egy felujitast nem lehet keresztul verni. Mindenki keresztbe tesz es a kozos terek, pincek, tetok, kemenyek.. Soroljam?
elobb utobb ez is meg fog latszani az arazasban.
Ujepitesunel meg osszekoltozol egy halom ujgazdag idiotaval. Kozos kltsg fizetes nem divat, mert minek. Meg lehet ezeket is nezni 20ev mulva. Van par pelda hogy neznek ki a 2000es evek elejen epult "Lakoparkok":)
sokan emlitik a kulfoldre kivandorlo magyarokat mint arcsokkento tenyezo. En meg kulfoldrol ugy latom korulottem boldog-boldogtalan arrol beszel hogy majd Budapesten vesz ingatlant kiadni mert az jo biznisz. Ugyanezen embereknek nem erossege a penzugy igy nem is igazan szamolnak utanna, ingatlannal kapcsolatban pedig nulla tapasztalatuk van. De hat tegyenek igy
@gaborr
Sajnos a napelem+inverter+hőszivattú az jóval drágább, mint a legspécibb gáz megoldás, ha jól számolom 5M-ről indul, és abban nincs se munkadíj se semmi.
Ennek azért nézz utána ...
@bal Japánban csak a 2000-2010-es években tetőzött a lakosságszám. Magyarországon már a 80-as években... Az igaz, hogy átlagéletkorban jóval elöregedettebb a társadalom, de attól még az idősek is laknak valahol.
(A címben elütés van.)
Változik a családmodell is. Nem kevés olyan ismerősöm van, akik többedik párkapcsolatukban élnek, néhol korábbiból származó gyerekkel - alapvetően mindenki külön; ahol még élnek a nagyszülők: ők is. Azaz míg 40 éve hasonló helyzetben exfeleség többnyire a szülőkhöz költözött (vagy már eleve együtt laktak), aztán az új férj is oda; exférj sokszor az új feleséghez (összesen 2 ingatlan); most ez 4-5.
Magyarország népességének változása 2001-2015 nepesseg.com/images/nepesseg_valtozas.jpg
Egy kis érdekesség lehet az alábbi térkép, ahol megfigyelhető a településenkénti népesség változása 2001-2015 időszakra. Számok átlagos évenkénti %-os változás. Látható, hogy nagyobb városok agglomerációk népessége növekszik. Egyéb vidéken csökken a lakosság.
@atlagmagyar
Nézd meg azt reálértéken is. Egyrészt nem 2008-ban volt reálértéken a csúcspont, hanem 2004 körül, 2008-ra már reálértéken estek az árak. Másrészt az ingatlanpiaci mélypont nem a részvénypiaci (2009 eleje) és nem is az első gazdasági (kb. 2010 eleje) mélyponton volt, hanem 2012-ben az euroválság és a második magyar lokális gazdasági mélypont idején. Másrészt ne azt nézd, mennyiért hirdették, mert 2012-ben nagy volt a tere az alkunak is. Az infláció egyébként 2004 és 2013 között nem volt éppen elhanyagolható, az állampapír hozamok is végig magasak voltak.
@endre-ba
Mivel vidéken is demográfiai csökkenés van, és öngerjesztő folyamatként az elvándorlás során a fejlődésben, tanulásban kevésbé motivált családok aránya növekszik, ezért legalábbis Kelet-Magyarországról és Dél-Dunántúlról folyamatosan csökkenni fog a következő évtizedekben a Budapestre vándorlás mértéke, mert egyszerűen nem lesz ki vándoroljon. Nincs végtelen utánpótlás egy összességében csökkenő rendszerben. Emellett a határon túli magyarok bevándorlása is csökkenőben van, miután Szlovákia otthagyott minket, Erdélyben meg Kolozsvár és néhány másik közepes méretű város kezd egyre vonzóbb célponttá válni az ottani fiatal diplomásoknak, emellett Budapestet egyre többen csak ugródeszkának használják Nyugat-Európa vagy akár USA, Kanada felé.
@k-l-thomas
Nem lehet egyszerű megbecsülni, de véleményem szerint Budapesten több százezren élnek Budapesten vidékre bejelentett lakcímmel, és az ő arányuk növekszik, ahogy növekszik a bérbeadsi célból vett ingatlanok aránya.
Ugyanez igaz Nyugat-Dunántúlra. Sopronban hivatalosan 62 ezren élnek, de sokan beszélnek arról, hogy a valós lakosság száma simán közelítheti a 80 ezret. Gyerekkorom óta hivatalosan is 19-adik helyről 14-edik helyre került népesség szerint, de nagyon valószínű, hogy ténylegesen Tatabányán kevesebben élnek, erős a gyanúm, hogy a valóságban már Győr is lehagyta Pécset.
@gaborr Hogyan jött ki a 25% megújuló egyenlő passzívház??? A kettő teljesen más kategória! Lehet nekem 100% megújuló (pl. napkollektoros vízmelegító, napelemes áram, hőszivattyús fűtés), ha közben az ötvenéves ablakok alatt befúj a szél, és hagyományos 100 wattos izzókkal világítok (lehet kapni, "rezgésálló" névvel).
A passzívház fő jellemzője a kiváló szigetelés és az alacsony energiafelhasználás. (Nem szökik a hő, a szellőzés is hőcserélőn megy, ami a benti levegővel előmelegíti/lehűti a bejövőt.) Sőt, passzívházban akár földgázzal(!) is fűtheted azt a keveset.
Szigorodni fognak a hőszigetelési előríások, igen. Kell a 25% megújuló, igen. De nincs köztük olyan összefüggés, amit a hsz-od sugall.
Apropó, tudod, hogy a fatüzelés is megújuló? Tehát elég lehet akár egy jól méretezett fatüzelésű kályha a 25%-hoz, de egy pelletkazán biztosan.
@jozenbazsen, de jóval több. Eleve kell egy jobb építész (aki érti, amit mondasz neki), jobban összehangolt gépészet-áram tervezés; drágábbak lesznek a mesterek is (sima víz-gaz szerelő sokkal több van). Jobb alapanyagok kellenek és gyakrabban lesz cserélve az inverter, mint a gázkazán...
(Nem mellesleg pl. a klímás fűtés számomra kevésbé komfortos, mint a padlófűtés.)
@gaborr Ne vicceljünk már, tavaly lett kész a 90m2 majdnem-passzív házunk, 90m2, amit 21 000 000ért építettek fel.
Ma ugyanannál a cégnél 27+ÁFA lenne (=35M a 27% ÁFA miatt), ez még mindig csak ~380e/m2, ami NAGYON nem 600e...
@gaborr Ja, és a napelem+hőszivattyú nagyjából annyiba kerül mint a gáz, mert:
- Ha nincs gáz a telken, az kb. 1 milla beköttetni
- A gázterv még 500e
- A gáz csövezés + cirkó még 1-1.5
- A benti fűtéscső, konvektor, stb. kb. még 1
Ez összesen ~4 millió.
Ezzel szemben:
- Napelem 2 000 000
- Klíma ~1 000 000
vagy
- Hőszivattyú 1 500 000
- A benti fűtéscső még 1 000 000
Tehát: 3-4.5M.
Cserébe 0 rezsid van.
De ha kihagyod a napelemet, a klímás/hőszivattyús fűtés kb. annyiba kerül mint a gáz.
És NEM kell hozzá passzívház meg semmi egyéb móka.
A kondenzációs kazán gázfogyasztása összevethető a hőszivattyú áramfogyasztásával (árban).
Az más kérdés hogy régi szigeteletlen házba jobb a gázkazán, mert a klíma 0-24 fűtene ilyenkor ami nem ideális működés.
De egy közepesen szigetelt házba már azonos rezsiköltséggel megy.
"Gázelem" meg nincs, tehát az sosem lesz "rezsimentes".
Sokan spekulálnak most a használt lakások árának csökkenésére, tévesen.
Egy dolgot sokan nem vesznek figyelmbe, a használt lakások árára nagy hatással van az új lakások építési költsége, ez jelenleg borzasztóan magas. Az ilyen jellegű munka a piacon a jövőben még drágább lesz, még kevesebb ember akar majd ilyen "piszkos" munkát végezni, ebből következik, hogy az építési árak nem fognak csökkeni, azaz a használt lakások árai is stagnálni fognak. Ez BP és megyeszékhelyekre vonatkozik, vidéken olcsóbb lehet, de hibás elképzelés oda fektetni a pénzt.. Vidéken, falun építesz egy 60 milliós házat, annak a piaci értéke 15-20m FT lesz, azonnal buktál 40 millio FT-ot, hajadra kenheted, hogy olcsóbban építkeztél.
Lakást venni BP-en, megyeszékhelyen a következő 10 évben szerintem kockázatmentes továbbra is. Ezen városok jelenleg elszívják a vidék lakosságát, a humántőke nyertesei lesznek a jövőben
@attila
BP, Pest megye, jobb vidéki fővárosok lakossága nem csökken, hanem akár még nő is (főleg ha a nem bejelentett, feketén bérlő vidékieket is beleszámolod). A ratyi magyar demográfia, kivándorlás hatásait a vidék issza meg elsősorban, falusi kádár kocka reálértékben töredékét is éri, mint 20 éve.
A magyar emellett ha nem muszáj, nem ad el ingatlant, ha pénze van, meg ingatlanba teszi. Vagy ignorálják az árnövekedést teljesen, vagy még meg is érvelik, mennyire jól járnak hosszútávon ha téglában ül a pénz. Ilyenek pl. szüleim, akik külön "szemetes" lakást tartanak fent, de a házban, ahol élünk is több ilyen üresen pangó lakás van. A nyugdíjasokban meg fel sem merül az otthonba költözés. A 27 lakásos társasházunkban a lakások legalább harmada vagy üres szeméttároló, vagy egyetlen ember (nyugdíjas özvegy) lakik az 50 nm-en. Épület állapota nyilván no comment, esélytelen bármi.
Nem vagyok szakértő, de sehol nem olvastam olyat, hogy -30 fokos kinti hőmérsékletnél lenne olyan klíma, amely hatékonyan tud üzemelni. A korábbi gépek -8/-10 fok körül kinyiffannak, de a legmodernebbek között sem láttam olyat, amelyik -18/-20 fok alatt megfelelően tudna működni.
Könnyű elfelejteni, hogy a 30-as, 40-es években jellemző volt, hogy -30 volt éjszaka és -20 a nappali csúcs, ilyen még az én gyermekkoromban is volt és lesz is még ilyen. Esik egy méter hó és akkor ott állsz, hogy a klímádat ki kell ásni a két méteres hótorlasz alól, amit a hófúvás tolt rá.
Nem jó érzés ilyen helyzetben hónapokra szállodába költözni.
Lehet, hogy az időjárásunk olyan irányba tolódik el, hogy az ilyen esetek lassan ritkaság számba mennek, de a Kárpát-medencében több hónapos, keletről jövő, szibériai anticiklon bármikor jöhet.
@blueman "azaz a használt lakások árai is stagnálni fognak. "
abszolut ertekben lehet. En arra fogadok hogy a kov 4-6 evben stagnalo es enyhen csokkeno hasznalt lakaspiac. Jelenleg mar 4% a maginflacio, szerintem lesz ez meg szebb is es elobb utobb jon vmi kamatemeles. Hitelek dragulnak.
Ez realerteken azert kemeny csokkenes lesz. Megha az abszolut erteku HUF arcimke az nem sokat valtozik..Vagy csak minimalisat. Szerintem. Ha nincs igazam akkor meg sirni fogok:)
Bar nem lakok Bp.-en es a kov 5-10 evben nem is valoszinu.
@unemployed Bármilyen rendszered van, meghibásodhat szezonban. Nyilván az az ideális, ha két független fűtési rendszered van, de legegyszerűbb venni pár apró elektromos hősugárzót a mondjuk harminc évenként egyszer előforduló napokra, ami egy jól szigetelt ház pár kritikus szobáját röhögve bemelegíti mínusz harmincban is. Hogy fényévekkel olcsóbb, mint kiépíteni és karbantartani egy gázos rendszert, az nem kérdés.
Egy csomo dolog van, ami miatt csak tippelget mindenki, mi lesz a budapesti ingatlanpiaccal. Pl:
- amig nincs rendes közlekedes, viszont egyre több az auto, egyre jobban fog fajni az ingazas az aglomeraciobol
- ha a következö pär nyäron lesz ket-härom 40 fok feletti het, sokan meggondoljak, hogy a lakas vagy panel talan nem is olyan jo megoldas hosszu tavra
- ha a forint jelentösen gyengül, de az arcimke marad, megtöbb külföldön dolgozoban indul el a kishangya a pesti lakas vasarlassal kapcsolatban
- ugyanez igaz az Airbnb tipusu kiadasra. Ha gyengül a forint, ismet olcso celpont lesz Budapest, joval több turistaval. A lakasokat pedig ugyis Euroban hirdetik.
A teljesseg igenye nelkül. Csak erzelkeltetven, hogy mennyi esely van most megmondani, mi fog törtenni.
Amugy, tudom, nem leszek nepszerü, de szerintem a pesti ingatlan meg mindig olcso. En Becsben nezegetek mostanaban vasarlasi cellal, es nagyon durva ärak vannak. Az otthon eladott pesti, viszonylag uj csaladi haz kb duplajabol fogok venni egy sor vagy ikerhaz reszt zsebkendönyi telekkel valamelyik külsö kerületben.
Lakasoknal is ilyen aranyt latok, persze kicsit almat a körtevel, mert nehez a közlekedes, infrastruktura, stb összehasonlitasa.
2 ingatlanos oldal ahol a statisztika ingyen elerheto:
koltozzbe.hu/statisztikak/grafikon/
ingatlannet.hu/statisztika/Budapest
azert valami elkezdodott az arakban, legalabb a novekedes lassult.
"Ne vicceljünk már, tavaly lett kész a 90m2 majdnem-passzív házunk, 90m2, amit 21 000 000ért építettek fel."
Persze Pityu.
2005-ben sem jött volna ki sima ház ennyiből, tudom akkor építkeztünk, rendkívül "spórolosan".
Még a munkadíj sem jön ki kis túlzással.
Ennyi sületlenséget
"– Ha nincs gáz a telken, az kb. 1 milla beköttetni
– A gázterv még 500e
– A gáz csövezés + cirkó még 1-1.5
– A benti fűtéscső, konvektor, stb. kb. még 1
Ez összesen ~4 millió.
Ezzel szemben:
– Napelem 2 000 000
– Klíma ~1 000 000
vagy
– Hőszivattyú 1 500 000
– A benti fűtéscső még 1 000 000
Tehát: 3-4.5M.
Cserébe 0 rezsid van.
De ha kihagyod a napelemet, a klímás/hőszivattyús fűtés kb. annyiba kerül mint a gáz."
@unemployed
5-10e forintba fáj egy kis méretű, üresjáratban pincében bőven elférő, konnektorba dugós elektromos fűtőtest, ami egy szigetelt házban egy szobát vidáman felfűt. Veszel ilyenből 3-4-et és kész. Aprópénz.
Ekkora hidegek ezen az éghajlaton max 1-2 hétig lesznek, az alatt "elfüstölsz" mondjuk 20e+ áramot fűtésre a mobil vackokkal, na bumm. A gázcirkóknak csak az éves felülvizsgálata kerül ennyibe, -20 fok alá meg azért nem mászik a hőmérő minden évben, inkább évtizedenként egy-két télen ha van ekkora hideg. Hotelbe költözni télre... Jót mosolyogtam.
Én hülye, aki pár éve gázfűtést csináltattam a garzonomba (annyi fejfájás volt vele, hogy ihaj, de legalább sose fog megtérülni a bekerülési költsége kb.) jobban félek attól, hogy kijön a gázművek körbenézni és valami random okból elzárja a gázt a lépcsőházunkban (szomszéd lépcsőházban megtörtént eset), mint hogy ne menjen a klíma
@unemployed
"Könnyű elfelejteni, hogy a 30-as, 40-es években jellemző volt, hogy -30 volt éjszaka és -20 a nappali csúcs"
Csak a tények kedvéért: Nem volt jellemző ebben a két évtizedben a -30 fok éjszaka és -20 nappal.