Jut eszembe: a Biodóm elkészült már? Ha minden igaz már 45 milliárdnál áll, de ki számolja, hiszen van itt pénz mindenre.

Ment itt a nyüszítés, hogy az áldott kormány honnan szerezzen pénzt most, ha nem sarcolásból.
Nos, itt egy példa, hogy hova ment és megy a pénz.
"Összesen 654,8 millió forint bevétel folyt be az Egy a Természettel Kft. kasszájába. Ez az a cég, amelyik a vadászati világkiállítást és annak kísérőrendezvényeit szervezte. Csak a kommunikációra és a rendezvény költésgeire 14 milliárd forint ment el."
(hvg.hu/kultura/20220528_654_millios_bevetelt_hozott_a_17_milliardos_vadaszati_kiallitas)

@gaborr

Ez természetesen nincs így. Csak szólok, nem minősítem az önkormányzat munkáját ezzel, de nem ilyen egyszerű kibújni a közbesz tv. alól.

Hát persze, beruházni a magántőkének kell, nem az államnak. Hatékonyabb, összességében nő a termelékenység. A termelékenység növelése nélküli bérnövekedés csak az inflációt húzza. De ha már állami beruházás, nagyon nem mindegy hogy mire. A jövőbe fektetünk, modernizációba, zöld energiába, egészségügybe, humán tőkébe, lakhatás könnyítésébe, bölcsődékbe vagy presztízs épületekbe, amik csak viszik a pénzt, a fenntartási költsége egy vagyonba kerül. GDP-t ugyanúgy pörgeti mindegyik.

Ha túlárazott hidak épülnének elzárt országrészeken a Tiszára, Körösre, Szamosra, azt mondanám, hogy "legalább van értelme, ez a kistérségeknek a 24. órában jött". Ha túlárazva megújulnának a fővárosi utak, épülne a Nagy Lajos-Szegedi út összekötés villamossal, meghosszabbítanák a MillFav-ot, M3-at északra, M4-et keletre, akkor azt mondanám, hogy "ez Németországban is drága, de legalább fejlődünk".
Ha végre kétvágányos, villamosított vonal lenne drága pénzért a legmostohább sorsú vicinális (Budapest-Lajosmizse-Kecskemét), akkor azt mondanám, hogy "jó, de rengeteg autót kivált és még gyors is". Stb, stb.
Szóval el lehett volna költeni sok pénzt úgy, hogy körülnézve általános fejlődést is láthattunk volna, óriási hiba volt nem megvalósítani akkor, amikor volt rá pénz és paripa.

@szabolcs úgy tűnik mégis ilyen egyszerű. 100% önkormányzati tulajdon és nincs benne a kozbeszerzes.hu adatbázisában se. mégis sok milliárdos építkezést hajt végre.
bbsz2022.hu/wp-content/uploads/2021/08/beszerzesi-szabalyzat.pdf

@richmond Egyetértek. Az elmúlt évtized állami beruházásainál sokadik, vagy nem létező szempont az ország érdeke, a fenntarthatóság.

Két fő szempont van:
1.) Rövid és középtávú anyagi haszon maximalizálása a haveroknak
2.) Rövid távú politikai haszon maximalizálása a tábornak

Minden egyes elköltött millió és ezermillió levezethető ebből a kettőből.

Dübörög a gazdaság, ha nem tetszik el lehet menni, vagy máshogy szavazni.

(Kíváncsi lennék, pontosan mit jelenthet ebben az aspektusban az, hogy beruházás. A konkrét itteni aspektustól függetlenül a közoktatásban tanító tanárok megfizetése vajon állami beruházásnak számít-e? Szerintem igen, hiszen most fizetünk érte adófizetőként és az állam költi el egy meghatározott célra, méghozzá azért, mert várhatóan hasznot termel a dolog, megéri erre költeni, mert ezáltal a jövőben jobb lesz nekünk, mindannyiunknak annál, mintha ezt nem tennénk. Szerintem ezt jelenti, ilyesmit jelent az a fogalom, hogy állami beruházás. De én úgy gyanítom, hogy pl. ez a tétel nincs benne a fenti statisztikában. Persze lehet, hogy ebben tévedek.)

Bonyolult kérdés ez, mert egyfelől nyilván túl sok:
- Felesleges stadiont építeni, oldja meg magánpénzből akit érdekel.
- Túl sokat építettek rosszkor, még jobban tolva az inflációt,anyag- és emberhiányt
- Általában túl drágán építettek részben az előző okból
Másfelől meg még mindig kevés:
-A közintézmények borzalmas állapotban vannak
-Az infrastruktúra szintén borzalmas állapotban van. (Vasút, de a 3-4 számjegyű utak, hidak, a víz/csatorna hálózatról nem is beszélek, bár, arra az állam pont 0 forintot költ)
-Most lehet szidni a kormányt (én is ezt teszem), meg ligetprojektezni, de valójában tényleg szükség lenne (van) normális múzeumokra, színházakra, stb. (Ld. még Operaház, Balettintézet stb.) És igazából igen, kormányzati épületekre is. Aki járt már bent minisztériumban, állami hivatalban, azt tudja, sokszor azok sincsenek jobb állapotban egy közepes állapotú kórháznál...
Szóval nehéz

Még két apróság jutott eszembe erről a szörnyű statisztikáról. A dupla-tripla áron és rossz minőségben készülő állami beruházások utólagos fenntartása is zabálni fogja a közpénzt (egy stadion állagmegóvására 20 év alatt újra el kell költeni az árát), továbbá ezzel a mesterségesen felpörgetett építőiparral, látványosan megdrágult az "értelmes" dolgok (pl.: otthonok, üzemek, csarnokok, stb.) építése is. Szakember és kapacitás nincs, de legalább minden háromszor annyiba kerül... Csodás!

Azért a metodológiát is jó lenne tudni.

Nem a kurmányt akarom védeni, de nálunk a beruházási költségekben sokszor a járulékos kapcsolódó feladatokat is hozzáadják. Erre jó példa pl. az út vagy a vasútépítési fajlagos költségek összehasonlítása. (Igen lopnak, de nem annyit, amennyit egyes elemi matekhez sem értő újságírók leírnak)

Ez olyan, mint amikor a bűnügyi statisztikákat hasonlítanak össze. Kis túlzással van ahol nemi erőszaknak számít az is ha, ha csak szemmel végigmérik a nőt, van ahol a mellfogdosás sem az.

Plusz a diagramm egy fajlagos mutató, ami akár vakításnak is jó és ahogy a hozzászólások is mutatják jól lehet vele hergelni is. Nálunk alacsony a GDP, egy másik fajlagos mutatóval az Euró/fő-vel meg a sor végén kullognánk. Azzal is lehetne hergelni 🙂

Kb az a mutató, hogy hány százalékot költenek a fizetésből élelmiszerre. Ha így nézem a nagyobb jó, ha úgy rossz.

@nyman, ez a járulékos feladat mégis mit jelent pontosan, tudsz konkrét példát mondani? Az OECD is közöl hasonló adatokat, abban 6% feletti volt a magyar állami beruházás GDP-arányosan (2020-ban) és az egy nemzetközileg egységesített módszertan alapján készülő adatsor. Egész Kelet-Európában magas az arány, az OECD statisztika elsősorban az EU-s támogatásokkal és a központi közlekedési és telco projektekkel magyarázza ezt.

Fontos lenne látni azt is, hogy egy tényleg kisvasút vagy pl. egészségügy, oktatás-e, illetve az sem mindegy, hogy milyen "hatá$fokú" maga a beruházás bizonyos zsebekre nézve.

Jut eszembe: a Biodóm elkészült már? Ha minden igaz már 45 milliárdnál áll, de ki számolja, hiszen van itt pénz mindenre.

Az állami bérek nem beruházások, ellenben, ha kicserélik a tanári szoba padlóját egy felújítás keretében az az lesz.
Összességében az, hogy mekkora a beruházások èrtéke nem mond sokat arról, hogy ezek milyen és mekkora új értéket fognak előállítani a jövőben.

Bonyolult kérdés ez, mert egyfelől nyilván túl sok:
- Felesleges stadiont építeni, oldja meg magánpénzből akit érdekel.
- Túl sokat építettek rosszkor, még jobban tolva az inflációt,anyag- és emberhiányt
- Általában túl drágán építettek részben az előző okból
Másfelől meg még mindig kevés:
-A közintézmények borzalmas állapotban vannak
-Az infrastruktúra szintén borzalmas állapotban van. (Vasút, de a 3-4 számjegyű utak, hidak, a víz/csatorna hálózatról nem is beszélek, bár, arra az állam pont 0 forintot költ)
-Most lehet szidni a kormányt (én is ezt teszem), meg ligetprojektezni, de valójában tényleg szükség lenne (van) normális múzeumokra, színházakra, stb. (Ld. még Operaház, Balettintézet stb.) És igazából igen, kormányzati épületekre is. Aki járt már bent minisztériumban, állami hivatalban, azt tudja, sokszor azok sincsenek jobb állapotban egy közepes állapotú kórháznál...
Szóval nehéz

Ha az állami beruházásokért átlagosan kétszer annyit fizetünk ki, mint amennyibe valóban kerülnek, akkor ez azt is jelenti, hogy a valós GDP növekedés közel 3 százalékponttal kisebb a statisztikánál? Ha igen, akkor az elmúlt 12 évben már jócskán alulmúljuk még a szoci időket is... (Tudom, hogy a túlárazott beruházásoknak van nagyobb hirértéke, de tud valaki linkelni olyan cikkeket, ahol normál áron rendelt meg valamit az állam?)

Azért a metodológiát is jó lenne tudni.

Nem a kurmányt akarom védeni, de nálunk a beruházási költségekben sokszor a járulékos kapcsolódó feladatokat is hozzáadják. Erre jó példa pl. az út vagy a vasútépítési fajlagos költségek összehasonlítása. (Igen lopnak, de nem annyit, amennyit egyes elemi matekhez sem értő újságírók leírnak)

Ez olyan, mint amikor a bűnügyi statisztikákat hasonlítanak össze. Kis túlzással van ahol nemi erőszaknak számít az is ha, ha csak szemmel végigmérik a nőt, van ahol a mellfogdosás sem az.

Plusz a diagramm egy fajlagos mutató, ami akár vakításnak is jó és ahogy a hozzászólások is mutatják jól lehet vele hergelni is. Nálunk alacsony a GDP, egy másik fajlagos mutatóval az Euró/fő-vel meg a sor végén kullognánk. Azzal is lehetne hergelni 🙂

Kb az a mutató, hogy hány százalékot költenek a fizetésből élelmiszerre. Ha így nézem a nagyobb jó, ha úgy rossz.

@nyman, ez a járulékos feladat mégis mit jelent pontosan, tudsz konkrét példát mondani? Az OECD is közöl hasonló adatokat, abban 6% feletti volt a magyar állami beruházás GDP-arányosan (2020-ban) és az egy nemzetközileg egységesített módszertan alapján készülő adatsor. Egész Kelet-Európában magas az arány, az OECD statisztika elsősorban az EU-s támogatásokkal és a központi közlekedési és telco projektekkel magyarázza ezt.

A beruházás(nem)leállításra van kiskapu, a XII kerületi önkormányzat is hatékonyan alkalmazza. Lényeg, hogy az önkormányzat egy céget hoz létre (BBSZ Ingatlan 2022 Kft.), és akkor a cégnek már se nem kell közbeszerzést kiírnia a beszerzésre, se nem kell az állami beruházás(nem)stoppot betartania, sőt a törvények betartása sem annyira fontos (szabálytalan bontás során összedőlt épület a böszörményi úton).

Hát persze, beruházni a magántőkének kell, nem az államnak. Hatékonyabb, összességében nő a termelékenység. A termelékenység növelése nélküli bérnövekedés csak az inflációt húzza. De ha már állami beruházás, nagyon nem mindegy hogy mire. A jövőbe fektetünk, modernizációba, zöld energiába, egészségügybe, humán tőkébe, lakhatás könnyítésébe, bölcsődékbe vagy presztízs épületekbe, amik csak viszik a pénzt, a fenntartási költsége egy vagyonba kerül. GDP-t ugyanúgy pörgeti mindegyik.

Ha túlárazott hidak épülnének elzárt országrészeken a Tiszára, Körösre, Szamosra, azt mondanám, hogy "legalább van értelme, ez a kistérségeknek a 24. órában jött". Ha túlárazva megújulnának a fővárosi utak, épülne a Nagy Lajos-Szegedi út összekötés villamossal, meghosszabbítanák a MillFav-ot, M3-at északra, M4-et keletre, akkor azt mondanám, hogy "ez Németországban is drága, de legalább fejlődünk".
Ha végre kétvágányos, villamosított vonal lenne drága pénzért a legmostohább sorsú vicinális (Budapest-Lajosmizse-Kecskemét), akkor azt mondanám, hogy "jó, de rengeteg autót kivált és még gyors is". Stb, stb.
Szóval el lehett volna költeni sok pénzt úgy, hogy körülnézve általános fejlődést is láthattunk volna, óriási hiba volt nem megvalósítani akkor, amikor volt rá pénz és paripa.

Talán szemléletesebb bemutatni a nálunk lévő "van pénz lóvéra"-hozzáállást, hogy a Puskás aréna (190 milliárd forint, kb. 520 millió dollár) kb. 2.5-szeresébe került a kínai FAST rádióteleszkópnak (180 millió dollár), melyhez 3 falut kellett odébbköltöztetni. Az egyik a világ legnagyobb teleszkópja, a másik meg egy LEDfényben sukárló stadion.

A számokat internet/wikipédia szülte, lehet, hogy tévedek, de ez így durva.

@szabolcs úgy tűnik mégis ilyen egyszerű. 100% önkormányzati tulajdon és nincs benne a kozbeszerzes.hu adatbázisában se. mégis sok milliárdos építkezést hajt végre.
bbsz2022.hu/wp-content/uploads/2021/08/beszerzesi-szabalyzat.pdf