A volt amerikai elnök, Donald Trump most éppen 355 millió dollárt bukott a bíróságon, mert megtévesztette a hitelezőit, 2,2 milliárd dollárt hamisan kimutatva. Ez nem az első és várhatóan nem is az utolsó pénzbüntetése, lévén még mindig több per van ellene, bár még nem jogerős ez a bírói döntés.
Az Amazon alapítója négymilliárd dollár értékben adott el a részvényeiből, de ezután is ő marad a legnagyobb részvényese a cégnek.
Az AI mánia lelkesedés miatt az Nvidia piaci értéke megelőzte az Amazon piaci értékét.
Hatalmas bajban van az irodapiac a COVID óta, a kérdés csak az, hogy mekkorában. Mivel nagyon kevés tranzakció van a piacon, nem lehet megmondani, mennyit is érhetnek most az irodák, amik tátonganak az ürességtől a home office miatt. Azért néhány adásvétel jelzi, mennyit zuhanhattak az árak. Blackstone irodaháza féláron kelt el Manhattanben, Los Angelesben egy másik 45%-kal olcsóbban, mint egy évtizede vették, egy biztosítótársaság irodaháza 40%-kal olcsóbban ment el. Van, aki már ezer milliárd dolláros összveszteséggel számol, ami a hitelező bankokat nagyon komolyan megütné. A Bloomberg cikke erre.
Az online kereskedők ingyenes postázással és ingyenes visszaküldéssel igyekeztek piacot szerezni, ami azonban visszaütött. Egyre többen rendelnek egy-egy ruhából három méretet, aztán kettőt ingyen visszaküldenek, egyet megtartanak. Jobb esetben. Rosszabb esetben több ezer dollár értékű rendelés is megy vissza. 2023-ban már 16,5%-os volt a visszaküldés aránya, ami hatalmas veszteséget okozott, főleg mivel a visszaküldött terméket már nem lehet eladni vagy csak nagy kedvezménnyel. Ezért több cég fizetőssé tenné a visszaküldést vagy fizikailag kellene visszavinni a terméket egy megadott helyre. A Business Insider cikke erre.
A gyereknevelés már többe kerül az amerikai nagyvárosokban, mint a jelzáloghitel fizetése, a kettő együtt az átlagbevétel kétharmadát emészti fel. (2019-ben még "csak" 50% volt ez az arány.) Cikk erre.
A bevándorlás 7 ezer milliárd dolláros növekedést fog okozni a GDP-ben a következő tíz évben az Egyesült Államokban, így egyértelműen jót tesz a gazdaságnak. A másik oldalról viszont növeli az ingatlanárakat és csökkenti a fizetéseket, így ami jó a nagy cégeknek, nem annyira jó a lakosságnak.
A japán recesszió miatt Németország lett a világ harmadik legnagyobb gazdasága.
Argentína 12 év után először pluszos költségvetést produkált, igaz, csak egyetlen hónapban. Az új, radikális gazdasági felfogású elnököt december közepén iktatták be az országban.
A napi autópályamatrica nem napos lesz, hanem csak aznapi, vagyis nem 24 óráig lesz érvényes, csak éjfélig. Így ha éjszaka indulnál útnak vagy éjfél után érnél haza, mindenképp a tíznapos matricát kell majd megvenned. Igaz, nem is drágább sokkal az sem.
Májustól már gyógyszerész sem kell a fiókgyógyszertárakba, elég, ha 15 percen belül telefonon elérnek egy gyógyszerészt. Ez a nagy láncoknak kedvez. Különösen vicces, vagy inkább tragikus annak fényében, hogy a nem vényköteles gyógyszerek online kereskedelmét azzal az indokkal számolták fel, hogy mindenképp gyógyszerésztől kell átvenni még a postán küldött mindennapi gyógyszereket is. Kérdezném, online kereskedelemben miért nem volt elég telefonon elérhető gyógyszerész? (Oké, tudom, néhány befolyásos embernek rontotta a boltot az online kereskedelem, azért kellett betiltani.)
Egy új törvény értelmében a webshopoknak kötelezően fel kell tüntetnie a Magyar Postát, mint szállítmányozót a futárcégek között. Ki szerződött le a Magyar Postával szállítmányozásra? A Waberer's. Na és ki vette meg a Waberer's, hogy törvénnyel kelljen segíteni, hogy még jobban menjen a bolt?
Az előzetes GDP számításokkal szemben stagnálás volt az utolsó negyedévben, naptárhatással kiigazítva pedig 0,4%-os volt az emelkedés, így összességében 0,8%-kal esett vissza a magyar GDP 2023-ban. Az adatok fényében több elemző már 2,5%-ra vagy akár az alá is rontotta az idei GDP előrejelzését. A kormány azért még továbbra is 4%-os növekedéssel számol idénre, végülis a remény hal meg utoljára.
Az ipari termelés még naptárhatással kiigazítva is 8,7%-kal zuhant 2022 utolsó negyedévéhez képest. Az évet a mezőgazdaság a tavalyihoz képest kiugróan magas eredménye mentette meg a tragédiától, ami persze nem csoda a 2022-es aszályos évhez viszonyítva. (A naptárhatással korrigálás azt jelenti, hogy nem mindegy, hogy például decemberben hány munkanap van, az egész karácsony és újév eshet a hétvégére is, de lehet az összes munkanap is. Ezért a ledolgozott napok számával korrigálni kell/érdemes a kapott eredményt.)
Persze már megvan, mi okozta az ipar földbeállását: Németország és az MNB. Ha a német kereslet felhúzza a magyar termelést, az a kormány érdeme, ha csökken a kereslet, akkor csakis Németország a hibás. Ha a nulla közeli kamatok doppingolják a gazdaságot, a kormány érdeme, ha a kényszerűen magasan tartott kamatok fékezik azt, akkor az MNB a hibás. Egyszerű ez. 🙂
Míg a távközlési cégek örömmel hajtottak végre a tavalyi inflációtól alig elmaradó áremeléseket márciusi kezdéssel, a bankoknál már vékonyabban fogott a ceruza, valószínűleg mindenki emelt a díjakon, de az inflációtól jobban elmaradó mértékben.
Már kriptós robotkereskedelem is van, még ha néha ki is derül, hogy csalás az egész.
Megszűntetik a négynapos munkahetet a Telekomnál, amit 300 ember bevonásával, pilotként próbálak ki, nem mindenkinél hozta az elvárt eredményt.
Ahogy az várható volt, a tavaly januári 25,7%.os infláció után most januárra nagyot esett az infláció, de a közölt 3,8%-ra kevesen tippeltek volna. A tavaly év eleji magas infláció miatt az első félévben remélhetőleg megnyugtatóan alacsony számokat fogunk látni (még ha nem is a hivatalosan célként megjelölt 3%-ot, de talán 4-5% között), a kérdés, hogy ezt sikerül-e tartani majd a második félévben is.
Ami nem néz ki jól (már azon kívül, hogy továbbra is állítólag a negyedével olcsóbb a háztartási energia, mint egy éve, miközben nem változott az ára), hogy egy hónap alatt 0,7%-kal nőttek az árak és a maginfláció is magas maradt, 6,1%-kal magasabb, mint egy éve.
Az elmúlt másfél év szuperinflációja miatt utolértük az uniós átlagot, az élelmiszerárak az Unió átlagának 98%-ára emelkedtek, jóval többe kerülnek, mint mondjuk Lengyelországban (74%), Romániában (72%) vagy Bulgáriában (86%), de a cseheknél és a hollandoknál is olcsóbb az élelmiszer. (Forrás) Az árstopok, 4,2%-os forgalomarányos büntetőadók és egyéb kommunista találmányok remekül működtek, legalábbis ha az volt a cél, hogy valamiben legalább utolérjük az uniós átlagot.
Már 13 ezer forintért is lehet venni a lélegeztetőgépekből, amiért az adófizetők még közel 11 millió forintot fizettek darabonként és mostanáig bontatlanul álltak egy raktárban.
Budapesten 250 ezer forintra emelkedett az albérletek átlaga, Debrecenben és Székesfehérváron is meghaladja az átlag a 200 ezer forintot az ingatlan.com szerint.
25-30%-kal nőtt az 1500 darab közösségi bérautóval (MOL Limo, Greengo, Wigo) megtett kilométer 2023-ban.
Eddig a CSOK Plusz hiteligénylésnél 25 millió forint körül alakul az igényelt hitel, vagyis átlagosan két gyereknél kevesebbet vállalnak be az igénylők. (Két gyerek esetén 30 millió forintot lehetne igényelni.) Ez még persze változhat a következő hónapokban, de ha ez így marad, ez sem fogja megoldani a termékenységi arányszám helyreállását.
Erősen kezdte az évet az ingatlanpiac, a CSOK Plusz, a csökkenő hitelkamatok miatt 43%-kal több ingatlan talált gazdára, mint egy éve.
