Az amerikai nagy hipermarket láncok is kihasználták az inflációt, mint okot, hogy az árrésüket megemeljék, 2023 első három negyedévében 7%-kal jobban nőtt a bevétel, mint a költség. Azonban ez most visszaütött, mert a legtöbb láncnál 3-4 százalékos forgalomcsökkenést tapasztaltak, ezért a nagy láncok egymással versengve jelentik be, hogy hány ezer termék árát csökkentik le. Ugyanígy szenvednek a gyorsétteremek is, az emberek valamiért nem kapkodnak a 18 dolláros hamburgerek után.
Azok, akik a nagy felmondási hullámban állást váltottak a covid után, kevésbé elégedettek a munkakörülményeikkel egy új felmérés szerint. Aki három évnél régebben van egy helyen, sokkal elégedettebb, mint aki kevesebb ideje (58.2% vs 63.6%) Jó kérdés, hogy azért elégedettebb, mert régebb óta van egy adott munkahelyen, vagy azért van valaki egy adott munkahelyen régebb óta, mert elégedett a körülményekkel. A home officeban lévők sokkal elégedettebbek, mint azok, akiknek be kell járni dolgozni (60,2% vs 64,1%)
Az amerikai GDP növekedik, a munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton, az emberek reálbére nő, mégis sokkal többen érzik magukat rosszabb anyagi körülmények között, mint néhány éve, annak ellenére, hogy a gazdasági mutatók kifejezetten jók. A gond abból származhat, hogy rossz mutatókat nézünk. Ha a lakhatás dragulása, az egészségügyi költségek, a gyereknevelés és az oktatás költségének drasztikus emelkedése, a bizonytalan nyugdíjkilátások, az emberek megtakarításainak növekedése vagy csökkenése lennének a mutatóink, jobban megértenénk, miért nem tudnak/mernek költeni az emberek. Cikk
2.2 millió 55 év feletti amerikainak még mindig van diákhitele, bő egyharmaduk már 65 éves is elmúlt, 14%-uk még a diplomát sem szerezte meg a diákhitel ellenére.
Ez annak fényében is érdekes adat, hogy az amerikai Bsc képzések 23%-a, mig az Msc képzések 43%-a anyagilag ráfizetéses, ami azt jelenti, hogy a tanulás költségét és a képzés ideje alatt meg nem keresett pénzt is figyelembe véve a hátralevő életben nem termel annyi plusz bevételt a diploma miatt elérhető magasabb jövedelem, mint amennyibe került a diploma megszerzése.
Egy átlagos amerikai 104 ezer dolláros adóssággal rendelkezik. Az átlagos lakashitel nagysága 245 ezer dollár, az autóhitel 24 ezer dollár, a diákhitel 39 ezer dollár. Legtöbb adóssága a 43-57 év közöttieknek van, 158 ezer dollár átlagosan, de még a 77 év felettieknek is van közel 39 ezer dolláros adósságuk.
Az amerikai autók átlagára 45 ezer dollár volt áprilisban, ez kétezer dollárral kevesebb, mint a 2022 decemberi csúcsár, ennek ellenére tovább nőtt az autók átlag életkora, 12,6 évre.
Egy Walmart üzlet vezetője bónuszokkal és kiegészítő részvényopciókkal együtt akár évi félmillió dollárt is kereshet.
Újra növekedett az infláció az eurózónában, az áprilisi 2,4% után várhatóan 2,6% lesz a májusi inflációs adat.
Várhatóan 24%-kal rosszabb lesz a narancstermés Brazíliában, mint a tavalyi évben, a klíma és egy rovarok által terjesztett betegség, a citrus-zöldülés miatt. Brazília adja a világtermelés közel 40%-át és a másik legnagyobb termelőnek számító Floridában is hasonlóan rossz termés várható ugyanezen okok miatt. A narancslé-gyártók már azon gondolkodnak, mivel lehetne felütni a narancslevet, hogy eladható áron maradjon a boltokban, a mandarintól az almaléig sok mindent vizsgálnak.
A japán jen árfolyama 34 éves mélypontra süllyedt a dollárral szemben. Az egyik ok a két deviza kamatkülonbsége, a másik a japán gazdaság strukturális problémái. A japán jegybank már 62 milliárd dollár értékben vásárolt jent az elmúlt hónapban, hogy erősítse a jen árfolyamát.
Ilyen se volt Japánban már legalább 30 éve, az infláció miatt adócsökkentést jelentettek be az alacsonyabb jövedelműek részére. Tavaly még 3,4%-os vágtázó infláció volt Japánban, ez mostanra 2,5%-ra szelídült.
Romániában is tragikus a költségvetés helyzete, április végéig az ortodox húsvét miatt előre kifizetett májusi nyugdíjakat nem figyelembevéve sikerült összehozni a GDP 2,71%-át kitevő hiányt. Ha a kormány nem emel adókat és nem csökkenti a kiadásokat, akár még 7% is lehet a GDP arányos hiány az év végére. Mivel Romániában decemberben elnökválasztás lesz, kicsi az esélye annak, hogy a kormánynak fontosabb lesz a költségvetés rendbetétele, mint a választás megnyerése.
A hitelminősítők rendszeresen felülvizsgálják Magyarország hitelképességét is. Ez azért különösen fontos, mert az országot egy hajszál választja el a bóvli (befektetésre nem ajánlott) kategóriától, ami várhatóan még drágábbá tenné az államadósság finanszírozását (2011 és 2016 között bóvli besorolásban volt az ország, akkor is a költségvetési hiány elszállása miatt kerültünk bele.) A Moody's most vizsgálta felül a hitelminősitésünket és változatlanul hagyta, így a szakadéktól nem kerültünk távolabb, de nem is löktek bele.
Újabb negatív rekord keletkezett az áprilisi születési számmal Magyarországon, csak 6139 gyerek született az áprilisi hónapban, ilyen rossz még soha nem volt ez az érték. Az év első négy hónapjában 8,6%-kal kevesebb gyerek született, mint tavaly ilyenkor (pedig már az is rossz érték volt), a termékenységi mutató 1,37 volt, az áprilisi pedig már csak 1,33.
Az MNB a tavalyi évet is súlyos veszteséggel zárta, 1.763 milliárd forintos (vagyis 1,73 billió forintos), történelmi rekordot ért el a hiány mértéke, ez már a harmadik veszteséges év. Az ok a forint árfolyamának összeomlása és a 25% feletti infláció megállítása miatti magas alapkamat miatt a jegybanki betétekre kifizetett kamat költsége. Hol vannak már az évek, amikor a jegybanki profitot alapítványokba lapátolták ki, ahol "a pénz elveszítette a közpénz jellegét". Fontos, hogy semmit nem jelent, hogy egy jegybank nyereséges vagy veszteséges, a jegybanknak nem a profitszerzés a célja, hanem a nemzeti deviza stabilitásának megőrzése, az infláció keretek között tartása. A cseh jegybank is hatalmas veszteséget szenvedett az elmúlt években, igaz, ott a korona felértékelődésének megakadályozása miatt égettek el rengeteg pénzt, nem az összeomlás elkerülése miatt.
A NER-nek megint jó éve volt 2023-ban. Néhány példát kiragadva: a külügyminiszter feleségének a cége, aminek se honlapja, se nyilvános elérhetősége, tavaly is szűk 600 millió forint profitot termelt, így négy év alatt már 1,6 milliárd forint haszna keletkezett az üzletasszonynak, akit az ügyfelei nyilvános telefonszám és weboldal nélkül is megtalálnak. Ciki lehet, hogy a férje meg csoffadt 2-3 milliós fizetésért külügyminiszterkedik, remélem nincs nagy feszültség otthon, hogy az asszony hozza haza a kereset 95%-át.
A nemzet gázszerelőjének egyik cége, a V-Híd Zrt 168 milliárd forintos árbevétel mellett elképesztő, 51 milliárd forintos profitot termelt, ami még a szolgáltató szektorban is szinte példa nélküli profitráta, nem hogy az építőiparban.
Mészárosné Andira is ráragadt a férje üzleti szelleme, mert az ő cége is, ami néhány éve még nem is létezett, egymilliárd feletti hasznot termelt a tavalyi évben, nem hiába a magyar Zuckerberg a tanítója. Közben a magyar vállalkozózseni lányától elváló Homlok Zsolt cége körül hirtelen megfagyott a levegő, már a hitelezőkkel tárgyal a fizetőképtelensége miatt, pedig valaha milyen jól ment a szekér. Rogán Antal harmad-feltalálóként eddig 1,3 milliárd forintot keresett csak a találmányával, így a propagandaminiszteri fizetése csak olyan kerekítési hiba inkább az éves költségvetésében.
A királyi vő csalódott lehet, mert a tavalyelőtti 21,5 milliárd forint nyereség után 2023-ban csoffadt szűk 9 milliárddal kellett beérnie, ami még a 2021-es 12 milliárdhoz képest is arcpirítóan kevés. (Jó, hogy egy magyar mediánbért kapó alkalmazott 2023 évig dolgozna ezért a szerény összegért is, de akkor is.) Habony Árpád és Garancsi István kaszinói 20,4 milliárdot csináltak tavaly (még szerencse, hogy nem csak a kaszinókból kell megélniük, mert akkor most gondban lennének), Orbán apjának cége kénytelen volt beérni egy újabb 1,88 milliárd forintos haszonnal, ami egy 4,82 milliárdos árbevétel mellett szintén kifejezetten zseniális haszonkulcs ebben az iparágban, főleg, hogy a cégvezetés is kapott egy 418 milliós juttatást, az iparági haszonkulcs inkább a ötöde-tizede szokott lenni, de ebből is látszik, hogy pénzügyi zsenik vezetik az országot. Schmidt Mária és gyerekei csak 8,5 milliárdot kerestek tavaly, de az eredménytartalékkal együtt azért ki tudtak venni 31,3 milliárd forintot, így éhen biztos nem halnak idén.
A kormány három irodanegyedet is megvett a királyi vőtől és üzlettársaitól, miután kiemeltté tette a beruházásokat és gyakran állami kölcsönökkel is segítette azokat. Szerény 560 milliárd forintról van szó, összeomlott költségvetés és beruházási stop ide vagy oda, ennyit szóvá tenni is kár. A válasz online cikke erre.
Az Eustat valamiért csak most adta ki a 2021-es egy főre jutó családtámogatási kedvezmények euróban számolt összegét az országok szerint. A kormány propagandája szerint nálunk minden a családok támogatásáról szól, ami nem a még Sztálin elvtárs által kitalált és jól bejáratott béketáborról. Keressük meg Magyarországot az alábbi ábrán:
Átadták a Kalocsa-Paks közötti új Duna hidat, ami úgy kellett, mint tanyába a villany, mert bár tőle északra és délre is van már két híd, mérsékelt forgalommal de így a teljes Kalocsa járásban lakó 47 ezer ember még hamarabb elér Paksra, ha valamiért éppen ott lenne dolga. Forgalmas út nem csatlakozik az új hídhoz se most, se a későbbiekben. Ennyit bőven megért a 92 milliárd forint plusz áfába kerülő híd, jobb helye úgysem lett volna ennyi pénznek. Ha egy üzlet beindul, nincs megállás, bejelentették a mohácsi hidat is, nettó 294 milliárd forintért, ami ismerve a hidak építési költségeit, örülni fogunk, ha csak másfélszer ennyibe fog kerülni a végén. A költségvetésben bőven van szabad pénz (van pénz lóvéra, ahogy mondani szokták), így ennyi pénzszórás nem fog megártani nekünk. Az átlátszó cikke erre.
