Az "új" 3%-os, államilag támogatott lakásvásárlási hitel nagyon sok emberben megkongatta a vészharangot, különösen abban a korosztályban, akik még tudják, hogy mi volt az a kazettás magnó.

Ugyanis ez a hitel már létezett a Kádár korszak végén is, két hatalmas különbséggel. Az egyik igen pozitív volt, mert kizárólag új ingatlanra lehetett felhasználni, vagyis nem csak a keresletet élénkítette, de egyúttal a kínálatot is, vagyis a használt ingatlanok árát csak áttételesen növelte. (Az új ingatlanok ára húzza azért magával a használtak árát is, de legalább nőtt a kínálat is közben.) Ebből a szempontból ez sokkal jobb volt, mint az Orbán kormány mostani, tisztán csak választási osztogatásnak minősülő hiteltámogatása, ami csak ingatlanár-robbanást okoz, már megint, sokadjára, az állami támogatással nem a támogatottak, hanem az ennyivel dráguló ingatlanok tulajdonosai járnak jól.

(Amiben jobb a mostani hitel, hogy legalább felső korlátja van, más kérdés, hogy a mai árak mellett 50 millió hitel már egy kis budapesti lakásra sem elég, míg vidéken egy egész majorságot lehet venni ennyiért, érdemes lett volna differenciálni, hogy melyik településtípusnál mennyi a maximális hitelösszeg.)

A nagy hibája a kádári 3%-os hitelnek ugyanaz volt, mint a mostani hitelnek, nincs bele felső sapka építve. A biztonság kedvéért nem fix 3%-os hitelnek kellene lennie, hanem állampapír hozam vagy piaci kamat mínusz 3 százalékpontos hitelnek. (Már ha egyáltalán szükség lenne rá.) De legalább annyit kellene beleírni, hogy 8%-os alapkamatig 3% a hitelkamat, utána arányosan nő a törlesztő.

Ugyanis ez történt a kádári hitellel is, jött a nyolcvanas évek végén a hatalmas infláció és a költségvetés egyszerűen belepusztult a hitelek kamattámogatásába. Az akkori kormány a rendszerváltásra hivatkozva visszamenőlegesen volt kénytelen megszüntetni a konstrukciót, a hitelfelvevőknek felajánlva, hogy vagy elengedik a hitel felét és a másik felére piaci kamatot fizet, ami akkor éppen 32%(!!!!!) volt, vagy az egész hitelre a kamat 15% lesz.

Hogy ezt érzékeltessük, azt jelentené a mai támogatott hitel esetében, hogy a 231 ezer forintos törlesztőrészlet 640 ezer forintra ugrik. (Igaz, addigra a tomboló infláció már elintézte, hogy annyira ne fájjon a változás, de akkor is sokakat sokként ért a közel háromszoros törlesztő egyik napról a másikra.)

Kép forrása: artortenet.hu

Az akkori kormánynak szerencséje volt, hogy a rendszerváltásra fogva át tudta verni ezt jogszabály-módosítást, normál piaci körülmények között ezt nyilván nem lehet megtenni. (Igaz, a kommunizmus negyven évig tartott, az orbánizmust már huszadik éve szenvedjük, egy kormányváltás már legalább egy fél rendszerváltást fog érni.)

Már az első Orbán kormány is visszanyúlt a kádárizmusba és újra bevezette az ezredfordulón a kamattámogatott lakáshiteleket. Már ezt sem kellett volna megtenni, de annyi eszük még volt, hogy itt is új ingatlan lehetett a cél és csak öt évre szólt a támogatás, illetve csak 3 százalékpont volt a támogatás mértéke.

Azonban ahogy közeledtek a választások és egyre világosabbá vált, hogy veszíthetnek, növelték a kamattámogatás mértékét és ami ha lehet, még rosszabb, kiterjesztették a hitelt a használt ingatlanokra is.

2001 elején nőtt a kamattámogatás mértéke 4,5 százalékpontra és tíz évre a futamidő, de még mindig csak új építésre, vagy bővítésre lehetett felhasználni.

2001 augusztusában (pont mint most, a választások előtt bő fél évvel) már 20 évre nőtt a futamidő (ráadásul visszamenőleges hatállyal) és 6 százalékpontra a támogatás mértéke. Sőt, a közvéleménykutatások alapján pocsékul állt a Párt, ezért még a törlesztőrészletre kérhető szja visszatérítés is nőtt 40%-ra évi 240 ezer forintig. Vagyis nem csak a kamatot támogatta a kormány hat százalékponttal, de még a havi törlesztő akár 40%-át is átvállalta.

Továbbra is pocsékul áll a Párt, novemberben újabb kamattámogatás-emelés következett.

Még mindig vesztésre áll a Párt, ezért márciustól már használt lakásokat is lehet venni kamattámogatással, maximum 6%-os kamat mellett.

A következő kormány komoly gondba került, hatalmas finanszírozási igénye lett a sok támogatott hitelnek. Nem is merték egyből beszántani az egészet, több lépcsőben csökkentették a támogatás mértékét, az igénybevehető adójóváírást és a fix kamat helyett mozgó kamatot állapítottak meg.

Ennek ellenére még 2007-ben is 161 milliárdot költött a kamattámogatásra a kormány a 8.491 milliárd forintos teljes költségvetési kiadásból (mai forintban ez mintegy 400 milliárd forintos éves kiadást jelentett!), de még 2011-ben is 120 milliárd akkori forint volt az adófizetők vesztesége (mai forintban 234 milliárd forint) a szavazatvásárlási támogatásnak.

Azt már tudjuk, hogy milyen rengeteget veszítettek ezekkel a támogatásokkal az adófizetők, úgy a nyolcvanas évek végén-kilencvenes évek elején, mint 2000-2002-ben, de vajon kik nyertek rajta?

Na vajon kik, ha nem az ingatlantulajdonosok?

Nézzük meg, milyen magasan voltak az ingatlanárak 1990-ben, majd mennyire nőttek újra 1999-2000-től. A szocialista kormány is megtette a magáét a magas ingatlanárakért, ha még valaki emlékszik a CSOK-kal összevethető szocpol-nak hívott támogatásra és a támogatott hitelek helyett megengedett devizahitelekre.

A devizahitelekben az volt a jó, hogy az legalább nem került százmilliárdokba évente az államnak, ennek ellenére alacsonyabb volt a kamata. Hogy mekkora ballépés volt a devizahitelek engedélyezése, most már tudjuk, akkor még jó ötletnek tűnt a bevezetése, alacsonyabb kamat költségvetési kiadás nélkül. (Az ingatlanárak nem csak ettől nőttek, de a támogatott hitelek, devizahitelek és szocpolok, CSOK-ok nagymértékben hozzájárultak a növekedéshez.)

Így jutunk el a mába, megint rosszul áll a Párt a közvélemény-kutatásokban, ezért újabb kamattámogatott hitelt vezettek be, de már annyi eszük sem maradt, mint 2000-ben, ezért a futamidő is 25 év, nem öt év, mint annak idején, használt lakásokra is igényelhető, így csak a keresletet tüzeli, a kínálatot nem, vagyis egyértelműen megint csak az ingatlantulajdonosok fognak jól járni, nem a támogatottak.

Megint nincs a támogatáson felső határ, így a következő 25 évben újabb időzített bombát sikerült rakni a költségvetésbe. De még hatalmas szerencsénk is lesz és nem lesz újra 18% az alapkamat, mint két és fél éve (de rég is volt, teljesen elfelejtette a kormány), akkor is hatalmas lehet a költségvetés terhe a következő két és fél évtizedben, attól függően, mennyien használják ki a támogatott hitelt.

Ha úgy rémlik, hogy ezt a műsort már láttad valamikor, az nem a véletlen műve, mert az elmúlt négy évtizedben most adják elő harmadjára, eddig még egyszer sem sült el jól a dolog. Megint körbefordult a múlt, a populizmus megint fontosabb, mint az ország gazdasági érdeke.