Csak néhány biztosítással rendelkezünk, a Kiszámoló életbiztosítással, lakásbiztosítással és casco plusz kötelezővel. (Na jó, bankkártyákhoz van még utasbiztosítás meg vásárlási biztosítás.)
Biztosítást arra érdemes kötni, aminek elvesztése tényleg komoly anyagi teher lenne. Mobiltelefonra, sírhelyrongálásra meg egyéb dolgokra nem biztos, hogy annyira jó ötlet. Leginkább felesleges.
Cascon már gondolkodtam, hogy le kellene mondani, az elmúlt 35 évben semmi komoly károm nem volt, ugyanazon az útvonalon közlekedek az esetek 95%-ában, kívülről ismerem az összes kanyart.
Erre hirtelen két káreset is történt. Az egyik egy szélvédőbe csapódó kavics az M0-áson, a másik, hogy a kerti csap tömítése megadta magát, mire észrevettük (pontosabban a vízművek észrevette és írt), addigra elfolyt valami kétszáz köbméter. (Nem értettem, miért nőnek ennyire a babérmeggyek a kerítés mellett, amikor nem is locsolom őket. 🙂 )
Egyébként 35 évig, amióta vezetek, egy szélvédő gondom sem volt, az elmúlt másfél évben hatszor voltam szélvédősnél, a szélvédős már előre köszönt. Ha már fel kellett mennem az autópályára, aggódhattam, hogy ma vajon megúszom-e kőfelverődés nélkül. Nem akarok mészároslörincezni, de nehéz megállni. A többi sérülést kijavították, ez túl nagy sérülés volt.
Kértem árat márkaszervizben, először "nagyjából kilencszázezer forint"-ot mondtak szélvédőcserére. Ezek csak le akarnak húzni, gondoltam, kértem árat egy random szélvédőstől gyári szélvédővel, az is egymilliót mondott és ki tudja, mennyire tudja beállítani a szenzorokat szélvédőcsere után helyesen. (15 éves autóba én se kérnék gyári szélvédőt, de egy kétévesbe igen, főleg, ha nem is én fizetem.)
A végső számla 1,15 millió lett és nem törtem össze az autót, nem sérült a karosszéria, csak egy szélvédőt cseréltek rajta. Ebből én fizettem ötvenezer forintot. Majdnem négy évnyi cascot kaptam vissza úgy, hogy igazából meg sem sérült az autó.
A kerti csap javítása: műszeres-gázos hibakeresés 140 ezer forint, hogy egyáltalán hol folyik, kiásás-csere-betemetés áfával 150 ezer, az elfolyt vízből 75 ezer forintig térített a biztosító. Itt is durván háromévnyi biztosítási díjat kaptam vissza és itt sem volt komoly kár. Lehetett volna a csőtörés a házban is és akkor sok milliós lett volna a kár, így csak a babérmeggyek örültek a potya víznek.
Az ügyintézés kellemes meglepetés volt, a szélvédőcserénél csak kitöltöttem egy lapot a márkaszervizben, kaptam egy e-mailt az Allianztól, hogy mennyire sajnálják, hogy kellemetlenség ért, kifizettem az ötvenezer forint önrészt és ennyi volt.
Az Uniqánál felmentem a weboldalra, kárbejelentés, egy chatbot tök értelmesen kérdezgetett, kérte, hogy töltsem fel a kapott számlákat, igazolásokat, fényképet a szerelésről és csont nélkül, azonnal utaltak is, semmit nem kérdeztek. Az elfolyt vízről az igazolás ma érkezett meg, ma küldtem el nekik délben, kora délután már jött az e-mail, hogy intézik a kifizetést.
Szóval, azért tud jó lenni a biztosítás a háznál. (Igen, hosszú távon, a nagy átlagot nézve a biztosító jár jól, ezért csinálja. De casconál is jól esik, hogy nem nekem kell azon gondolkodni, hogy mi kerül 1,15 millióba egy szélvédőcserén vagy miért majdnem félmillió forint egyetlen első lámpa.)
Az a szomorú, hogy TV-re, mobiltelefonra stb pont azok kötik meg az indokolatlanul drága biztosításokat és extragaranciákat, akik eleve nem engedhetnék meg maguknak de hitelre mégis megveszik ezeket a termékeket.
Mivel attól félnek, hogy rövid időn belül mégegyszer nem tudnák kifizetni (nem kapnak hitelt) kicsengetik a termék árának ötödét-harmadát is csak "nehogy baj legyen".
Jól vezetek, 20 éves a jogsim, Budapesten letotálkároztam az 5 éves autómat. (30-al benézte egy Stop-táblát, ezúton is elnézést kérek a vétlen sofőrtől, szerencsére nem történt személyi sérülés.)
A CASCO az újonnan 5.2M-ért vett autómra 6M-t fizetett (a maradványértékkel együtt).
Társadalmilag nyilván nem éri meg a CASCO, mert ha mindenkinek megérné, akkor becsődölne a biztosító, de olyan jó érzés volt a baleset másnapján, amikor ránéztem a roncsra és rájöttem, hogy ez nem is az én problémám. (Egyébként 2 misit kellett volna ráfizetnem erre, hogy ugyanazt a kategóriát újonnan megvegyem, amiben már azóta sokkal több volt a + felszereltség.)
Ellenpélda: A munkahelyem nem fizet CASCO-t, mert azt mondja, hogy ekkora autóflottára már nem éri meg. Inkább kifizeti, ha valamelyik kolléga összetöri a kocsit.
Nem is értem, hogy állami vállalatok, önkormányzatok miért fizetnek biztosítást?? Olcsóbb lenne zsebből fizetni a kárt, mint hízlalni a biztosítót. S igaza lehet a munkahelyednek is, ötven autónál már valószínűleg olcsóbb a saját javítatás, mint a casco.
Főleg, hogy valahogy sokkal olcsóbb minden, ha nem cascora vagy lakásbiztosításra kell megcsinálni.
Volt kolléganőm autóját meghúzták az egyik oldalán, de a vétkes, agresszív másik férfi sofőr nem adott betétlapot, mert hogy szerinte nem ő volt a hibás.
Kaptunk egy X ezer forintos árajánlatot a javításra.
Hatalmas szerencséjére egy héttel későb egy teherautó ugyanott meghúzta az autóját, ugyanazt az elemet, de az nem volt egy utolsó tróger, adott betétlapot.
Ugyanott, ugyanarra az autóra, ugyanarra a karosszériaelemre ugyanaz a cég háromszor akkora árajánlatot adott, mert hogy úgyis kötelezőre lesz.
Mondhatni, kit érdekel, úgyse én fizetem, de hát dehogynem, azért ilyen drágák a biztosítások.
Egyetértek, minden nagyon drága, kell a biztosítás. Megéri.
Ha már autó, nekünk nem szükséges csak kényelmesebb néha. A párom nem tudja elengedni. Hogyan beszéljem rá hogy passzoljuk el a kocsit, ha a racionalitás nem segít ebben?
Mi az, amire nincs pénzetek az autó miatt? (A hosszútávú megtakarítás nem jó, mert az nem érződik. Azt kezdd el félretenni és valamire úgyse lesz pénz.)