
Az AI-jal kapcsolatban sokan vonnak párhuzamot a dotkom lufival kapcsolatban. Mint ismert, a kilencvenes évek végén minden arról szólt, hogy az interneté a jövő. Átalakítja az életünket, a vásárlásainkat, a tartalomfogyasztásunkat, a kommunikációnkat és így tovább.
Naponta több százezer új internet-felhasználó csatlakozott, biztos, hogy ez lesz a jövő.
Ezért aztán minden internetes cég árfolyama az egekben volt. Ha internet, akkor az a cég a jövő bajnoka.
Ezt hívták később a dotkom lufinak (az internetes domain nevek .com végződéséből).
A tőzsde értéke lefeleződött, a technikai cégeket tartalmazó Nasdaq csak 15 évvel később került vissza a zuhanás előtti árfolyamára.
S az egészben a legszebb, hogy tényleg az internet lett a jövő és tényleg mindaz megvalósult, amiben vakon hittek az emberek.
Igazuk volt, csak túl korán és túl drágán.
Másik ilyen példa a vasútmánia a 19. században. Ugyanez volt pepitában. A vasút lesz a jövő, ezért semmi nem drága érte. Nem törődünk megtérüléssel, kiadásokkal, reálisan elvárható bevételekkel. Valóban a vasút lett a jövő, sőt az egyeduralkodó az autó feltalálásáig, de azok, akiknek megint túl korán lett igazuk és túl drágán, csúnyán megégették magukat. Itt már írtam erről is.
Nem azért írtam ezekről, hogy kijelentsem, hogy az AI árazás ugyanez lesz hamarosan, hanem egy érdekes képhez felvezetésnek csak, hogy értsétek, mit láttok.
Sokan úgy képzelik a tőzsdei zuhanást, hogy egy szép egyenes vonal lefelé és kellő tudással és tapasztalattal könnyű megtalálni az alját.
A valóság ezzel szemben teljesen más. A nagy zuhanás közben hatalmas felpattanások vannak, amire sokan fel is ülnek. Ezt láttad 1929-1933 között, 2007-2009-ben és a dotkom lufiban 2000-ben és utána. Te mikor szálltál volna be, mikor mondtad volna, hogy innen már csak felfelé mehet? Igen tudom, te 2002 végén. De most próbálj meg őszinte lenni. 🙂

Ezert nem szabad egyedi reszvenyt venni (legfeljebb a portfoliod csekely reszekent), meg nvidia-t sem, foleg a mostani kemno incidens utan.