A bankbetétek kamatainak folyamatos csökkenése sok embert a prémium állampapírok felé terelt, ami még mindig igen vonzó, infláció plusz három százalék (2018/I), illetve infláció plusz 2,5 százalék (2015/L) kamatot fizet.
Azonban márciustól az unortodoxia elfoglalja az utolsó még ellenálló pontot is, ezért nagyon sokan tartanak a magyar állam csődjétől.
Hozzáteszem, a gazdasági mutatók nem indokolnák az államcsődtől való félelmet, azonban a kormányba vetett bizalom teljes hiánya miatt ez nem teljesen kizárható. A világot uraló jelenlegi hatalmas pénzügyi éhség felszívja a magyar állampapírokat, ráadásul sokkal alacsonyabb kamatok mellett, mint ezelőtt egy évvel. Azonban ha a legkisebb megingás következik be a világ pénzügyi piacán, az elsők között fogják a befektetők a magyar állampapírokat a piacra önteni.
Az államcsődről itt írtam, olvasd el, ha még nem tetted.
Ami most a minket érdeklő legfontosabb kérdés, miről fogjuk megtudni előre, hogy államcsőd várható.
Amint azt az előző cikkemben is írtam, az államcsőd nem máról holnapra fog eljönni, mert a kialakulásának a legfőbb oka, hogy az állam nem tudja a lejáró adósságait újonnan felvett adósságokkal megújítani. Ugyanis az államadósság erről szól: azért veszünk fel új hiteleket, hogy abból kifizessük a régieket. Mivel kamatot is kell fizetni, ezért az államadósság egészen addig nő, amíg a költségvetés nem zár pluszban (azaz több bevételre tesz szert, mint amennyit elkölt) és ezt nem a lejáró adósságok visszatérítésére fordítja. (Van elsődleges és másodlagos egyenleg, erről majd máskor.)
Másik probléma, ha volna, aki ad nekünk kölcsönt, de olyan kamatok mellett, amit már nem lehet ésszerűen kigazdálkodni. Mintha a lakáshitelünk törlesztőjét 40%-os hitelkártya-hitelből szeretnénk hosszú távon rendezni. Előbb-utóbb belerokkanunk a kamatokba.
A magyar államnál forintos hitelnél ez az érzékeny határ 9-10% körül van jelenleg, ha ennyiért kap kölcsönt az állam, csak idő kérdése, hogy mikor rokkan bele.
Jelenleg mintegy 21 ezer milliárd forint az államadósság, ha ezt mind 10%-os kamat mellett vettük volna fel, akkor 2,1 billió(!) forintot fizetnénk csak a kamatokra minden évben.
Ha bármelyik helyzet előáll, akkor az állam nem jut új forráshoz. Azonban a tartalékai és az adóbevételek miatt nem azonnal jön az összeomlás, hanem legalább két-három hónap múlva.
Tehát a mi kérdésünk, honnan tudjuk, hogy ez a két-három hónap, amikor az állam már az utolsó tartalékait éli fel, elkezdődött?
Ehhez meg kell ismerkednünk dióhéjban az állampapírok eladásával.
Az állam az állampapírokat az Adósságkezelő Központon keresztül, aukciókon értékesíti. Megadja, hogy milyen mennyiségben szeretne aznap eladni a meghatározott papírokból.
Az erre jogosultak (elsődleges forgalmazók) a megadott aukciós napokon beadják egymástól függetlenül, hogy mennyi állampapírt szeretnének venni és milyen kamat mellett.
Ezt az Adósságkezelő központ vagy elfogadja, vagy elutasítja, vagy ha tetszik neki nagyon, akkor további összegben bocsát még ki állampapírokat aznap.
Először az kap, aki a legjobb (legalacsonyabb) kamatok mellett is hajlandó venni állampapírt, majd a második és így tovább.
Tehát mikor nincs gond? Ha alacsony kamat mellett az érdeklődők a teljes mennyiséget meg akarják venni, vagy esetleg még annál is többet.
Mikor van gond? Ha magas kamat mellett, vagy még úgy se akarják megvenni a forgalmazók az állampapírokat, vagyis kisebb az érdeklődés, mint az eladni kívánt mennyiség, vagy a magas kamatok miatt az Adósságkezelő utasítja el az eladást.
Mikor van igen komoly gond? Ha ez az állapot több héten át fennmarad. Ilyenkor pár hónapon belül várható az államcsőd, hacsak az IMF, vagy az Unió nem ad pénzt a befektetők helyett, mint 2008 végén.
Ha ezt látjuk, akkor van miért aggódni.
Hol tudjuk ezt ellenőrizni? Ismerkedjünk meg az Adósságkezelő honlapjával: www.akk.hu
Mindjárt a címlapon látjuk az elmúlt aukciók végeredményét, jelenleg ezt:
Vagyis az utolsó két aukción feleannyi diszkont-kincstárjegyet adott el az állam, mint amennyit meg akartak venni, az átlaghozam pedig nagyon messze van a veszélyes 10%-tól, mindössze 5,33-5,45%.
Tehát a következő 3 hónapban nem várható államcsőd.
(Az ÁKK oldalán még rengeteg érdekes információ van, de erről majd máskor.)
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
érdemes az államkincstárnál, ha veszek államkötvényt, akkor TBSZ szamlara tenni?
mar mint ugy ertem az allamkicstarnal vezetni a tbsz szamlat (ott az is dijmentes, mint a sima szamlavezetes?)...
"A magyar államnál forintos hitelnél ez az érzékeny határ 9-10% körül van, ha ennyiért kap kölcsönt az állam, csak idő kérdése, hogy mikor rokkan bele."
Ez a paraméter a következtetéseink két sarokpontja közül az egyik. Ezért kíváncsi vagyok, miből jön ki, hogy épp ennyi az értéke?
Az indexes hozzászólásokkal pont az lett, amire több Kiszámoló-olvasó figyelmeztetett. A még viccesebb az, hogy a trollok nem találnak el ide, az azonos című, azonos tartalmú, saját honlapon megjelent cikkhez. 🙂 Szerencsére.
Off: ha nem írom be az ellenőrző mezőt, azt a hibaüzenetet kapom, hogy "Please enter the correct result of the math PROBLEM." 🙂
Én onnan fogom tudni, hogy a kiszámoló ír róla...
Kösz 🙂
Már így is nagyon vigyáznom kell, mit írok le, mert egyre többen döntenek az alapján, amit írok. Ami egyrészt hízelgő, másrészt viszont túl nagy felelősség is.
Mi lenne a megoldás az államcsőd elkerülésére, sőt továbbmegyek, lehetséges egyáltalán, hogy valaha is visszafizessük?
Ne szerénykedj! Matolcsy is így van vele.
Én is erre gondoltam.
Ennél érdekesebb, hogy akkor mit tegyünk.
Gondolom, ez olyan kérdés, mint az árvíz, meg a jégeső (sáskarajzás, földrengés, energiahiány és egyéb katasztrófák).
AKKOR már nem sokat tehetsz.
Fel kell készülni rá.
Pl. itt volt róla szó: //kiszamolo.hu/az-okos-ember-es-a-vihar/ Oké, több mint egy éves írás, de az elvek változatlanok.
Azt nem mondom, hogy ne érné meg többet beszélgetni erről. 🙂
"magyar államnál forintos hitelnél ez az érzékeny határ 9-10% körül van, ha ennyiért kap kölcsönt az állam, csak idő kérdése, hogy mikor rokkan bele"
Szerintem nominálkamatról érdemesebb lenne reálkamatra átszámolni a dolgot, hiszen a 9-10%-os kamathoz nem mindegy, hogy mekkora infláció tartozik. A 90-es években 20-30%-os kamatokra is volt példa, oszt mégis itt vagyunk 🙂
Szóval szerintem, az, hogy egyszer valaki kiszámolt egy ilyen 9-10%-os álomhatárt, még nem jelent semmit.
Természetesen a mai magyar állam mai inflációs ráta és mai GDP növekedés/csökkenés mellett.
Azt még tegyük hozzá, hogy államcsőd is többféle lehet. Pl. a görögök szelektív államcsődje is más mint az Argentin államcsőd volt.
Egyébként ha szigorúan vesszük, a tranzakciós adónak a kincstárra való kiterjesztését is részleges államcsődnek vehetnénk. Megállapodtam az állammal hogy x kamatért veszek kötvényt y időre. Most pedig az derült ki, hogy a végén 0,2%-al kevesebb pénzt kapok vissza. Milyen alapon? Nem ez volt a megállapodás!
Sziasztok!
Ez nem elszámolás?
Jelenleg mintegy 21 ezer milliárd forint az államadósság, ha ezt mind 10%-os kamat mellett vettük volna fel, akkor 2,1 billió(!) forintot fizetnénk csak a kamatokra minden évben.
Egy évre a kamat 10%-os kamatlábbal számolva 2,1 ezer milliárd.
Igen, ezer milliárd egyenlő egy billióval. Ez a rejtély kulcsa. 🙂
//kiszamolo.hu/mennyi-is-a-billio-es-tenyleg-csak-egy-jatek-neve-a-billiard/
Odáig értem, hogy ha az állam nem tud fizetni, akkor az csőd.
Mi van akkor, ha tudna fizetni, de mégsem akar?
Ha mondjuk nem akarják visszafizetni az eltapsolt lóvét, a "hárombetűsnek", az offshorelovagoknak, a karvalytőkének etc...
El kellene ezt olvasnod: //kiszamolo.hu/ne-fizessuk-vissza-az-allamadossagot/
A karvalytőke az a te saját megtakarításod.
Én tudom és gondolom ezt "fent" is tudják. Mint ahogy a "megmentett" manyup pénzekről is tudták, hogy nem megmentik.
Amíg a Századvég ad titkosított tanácsokat a parlamenti bizottságok helyett, és ameddig a legnagyobb beruházásokat 1 baráti cég nyeri el, addig ott motoszkálhat a kisördög a fejünkben, hogy a közérdek-e az első vagy valami más.
Ön szerint érdemes változtatnom a portfóliómon, amennyiben szinte minden pénzemet Quaestor vállalati kötvénybe fektettem? Fix az évi kamat, továbbá bevallom nehéz a választás, hisz habár a vállalatcsoport sok közleményt ad ki magáról, azonban a beruházások egy része külföldi és azok megvalósításáról kevés információm van. Kérem utánanézne a Quaestornak, elvégre a mérlegfőösszege 106milliárd körüli, elég sok tevékenységgel foglalkozik.
Hu-ha, szerintem ilyen portfolioval a kiszamolo.hu iskolajaban kukorican terdelnek a diakok, lehet erdemes lenne beugrani hozza egy tanfolyamra, vagy a blogot elolvasni az elejetol, sajnos lusta vagyok visszakeresni a temahoz kapcslodo cikkeket.
> Kérem utánanézne a Quaestornak, elvégre a mérlegfőösszege 106milliárd körüli, elég sok tevékenységgel foglalkozik.
szerintem erre valo a szemelyes tanacsadas 😉
"Ön szerint érdemes változtatnom a portfóliómon, amennyiben szinte minden pénzemet Quaestor vállalati kötvénybe fektettem? Fix az évi kamat, továbbá bevallom nehéz a választás, hisz habár a vállalatcsoport sok közleményt ad ki magáról, azonban a beruházások egy része külföldi és azok megvalósításáról kevés információm van. Kérem utánanézne a Quaestornak, elvégre a mérlegfőösszege 106milliárd körüli, elég sok tevékenységgel foglalkozik."
Remélem, változtatott rajta..
@szaboz
Ja. Durva így visszaolvasni.
Nem lennék annak a helyében, aki a fenti kérdésre nemmel válaszolt. 2 éve pont nem tudta senki, hogy a Quaestor csal. Sem az ügyfél, sem a tanácsadó.
Szerintem változtatott... csak talált egy tanácsadót, aki meggyőzte, hogy jobb több helyen tartani a megtakarítást. Persze utólag én is könnyen okoskodok.
@bud-fox
Változtattál rajta?
Kedves Kiszámoló!
Az alábbi már valami baljós árny, vagy csak a nyári uborkaszezon (esetleg egy kis brexit-tel füszerezve, meg hogy a fél kormányzat az EB-n ül)?
"Ma sem sikerült eladni minden kincstárjegyet
A tervezett 30 helyett csak 24,5 milliárd forint értékben tudott eladni 12 hónapos diszkont kincstárjegyet csütörtökön az ÁKK. Ezzel sorozatban a negyedik aukció minősíthető sikertelennek ebből a futamidőből."
"Ha ez az állapot több héten át fennmarad. Ilyenkor pár hónapon belül várható az államcsőd, hacsak az IMF, vagy az Unió nem ad pénzt a befektetők helyett, mint 2008 végén."
Az IMF 2008-ban nem azért adott kölcsönt, mert az állampapírokat nem akarták venni, hanem azért, mert a devizatartalékra nem ügyelt az állam és az rekord alacsony szintre került. A magyar lejáró állampapírokat a befektetők bármikor átválthatják devizára, ezért állt fenn az államcsőd veszélye, nem pedig az állampapírok alacsony kereslete miatt. A kettő nem teljesen ugyanaz.
Államcsőd nem csak a hitelek nem fizetéséből eredhet.