A szallas.hu kiadott egy sajtóközleményt, ami egy Millward Brown TGI riport alapján készült és a nyaralási szokásokról szól. (Sajnos hosszú guglizás után sem találtam meg az eredeti felmérést, pedig jó lett volna. Nyilván nem publikus ingyen.)
A felmérés szerint (25 ezer fős, reprezentatív TGI felmérés) a hitellel rendelkezőket nem hogy nem rettenti meg a hitelük megléte, de még sokkal inkább járnak nyaralni, mint a hitellel nem rendelkezők.
A diákhitellel rendelkezők kétszer annyian mennek nyaralni, mint a diákhitellel nem rendelkezők. Ezt még ki lehet azzal dumálni, hogy a diákhitellel rendelkezők egyrészt egyetemet vagy főiskolát végeztek és nyilván a fiatalabbak közül kerülnek ki.
Azonban a személygépkocsi-hitellel, a lízinggel és a lakáshitellel rendelkezők közel kétszer, míg az áruvásárlási hitellel rendelkezők másfélszer annyian mennek nyaralni, mint azok, akik nem törlesztenek ilyesmit. A manapság sokat emlegetett devizahitelnél már kisebb a különbség, de a devizahitelesek között így is 26 százalék azok aránya, akik üdültek, míg az ilyen konstrukcióval nem rendelkezők esetében 21 százalék. (Itt valószínűleg az elszállt árfolyam miatt nem vállalják be a nyaralás költségét, szemben a forinthitelesekkel, akiknek nem nőtt számottevően a havi törlesztője, ezért még "belefér" az eladósodottság ellenére is a nyaralás.)
Ezt az eredményt könnyű úgy értelmezni, mint hogy akire jellemző a lehetőségei feletti életvitel, az még eladósodottság árán is kész azt fenntartani, legyen szó lakásról, autóról, vagy nyaralásról. Aki pedig kerüli a hitelfelvételt (addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér), az a nyaralást is csak a lehetőségei szerint engedi meg magának.
Mindig mondtam, nagy szükség van az emberek pénzügyi kultúrájának a fejlesztésére.
(Update: Sajnos mivel az eredeti felmérés nem hozzáférhető, csak arra tudunk hagyatkozni, amit a sajtóközleményt kiadó levont belőle tanulságnak. Egy sajtóközleménynek meg az az egyetlen célja, hogy minél többen beszéljenek róla. Ennek ellenére szerintem tényleg lehet összefüggés az adatok között, még ha például a jövedelmi viszonyok és a nyaralni járás igen fontos adatáról nem tudunk semmit.)
Szerintem ezekből az adatokból az is kiolvasható, hogy akinek hitele van, az valószínűleg a hitel felvételéhez szükséges jövedelemmel is rendelkezik. És mint ilyen, nyaralásra is tud költeni. Persze a nyaralásra szánt összeget a hitel törlesztésére is fordíthatná, de nem túl életszerű (és megkockáztatom: nem is ésszerű), hogy valaki azért ne kapcsolódjon ki évente egyszer a családjával akár évtizedeken át soha sem, mert van pl. egy 20 éves futamidejű lakáshitele.
Az viszont érdekes információ lenne, hogy a hitellel rendelkezők a hiteltartozásuk és a jövedelmük összegéhez képest mennyit költenek nyaralásra. Ez jobban mutatná, hogy valóban olyan felelőtlenül költekeznek-e.
Típushiba. Korrelációból logikai kapcsolatot feltételezni. 🙂
De amúgy kivételesen ennek ellenére helyesnek tartom a következtetést, de csak mert fából vaskarika. Akikre jellemző a lehetőségei feletti életvitel, az nyilván lehetőségei felett fog élni hitellel együtt is, hiszen már eleve így is lett hitele (általánosítva véve persze).
"Ezt az eredményt nem lehet másként értelmezni, mint hogy akire jellemző a lehetőségei feletti életvitel, az még eladósodottság árán is kész azt fenntartani, legyen szó lakásról, autóról, vagy nyaralásról. Aki pedig kerüli a hitelfelvételt (addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér), az a nyaralást is csak a lehetőségei szerint engedi meg magának."
Ennek a két mondatnak semmi értelme nincs. Arról nem is beszélve, hogy miért ne lehetne ezeket az adatokat másként értelmezni?
Ezeken az adatokon nincs semmi meglepő. Akinek van valamilyen hitele, az valószínűleg a viszonylag jobb jövedelmi helyzetűek közé tartozik. Akinek nincs hitele, az valószínűleg vagy nagyon jó anyagi helyzetű, vagy nagyon rossz. De főleg az utóbbi. Nem kell azon csodálkozni, hogy a jobb anyagi körülmények között élők körében többen vannak, akik voltak nyaralni.
miért lenne igaz, hogy akinek van hitele, az jobbmódú?
Én inkább úgy mondanám, hogy akinek nincs hitele az átlagosan kevesebbet keres, mint akinek van hitele (nincs rá adatom, csak én gondolom így). Azon egyszerű oknál fogva, hogy a rossz anyagi helyzetben lévők nem is kapnak hitelt.
Persze tudom, volt egy időszak amikor 0 körüli önészre és igen enyhe feltételekkel is nyomták, szóval inkább mondjuk úgy, hogy átlagban kevesebbszer kapnak hitelt.
inkabb az igaz, hogy magasabb a jovedelme. Ha valaki havi 1 milliot keres, annak szivesebben, es konnyebben ad a bank, mint annak, aki 80.000 ftot.
Raadasul sokan ugy gondolnak a hitelre, hogy az egy havi rendszeres kiadas, es ha en keresek havi 600e ftot, es abbol 150e a hitel, akkor a maradek 450-bol kolthetek.
ami meg itt hianyzott az pl a juttatasok osszege. Nekem is van hitelem, viszont eleg szep osszeget kapok SZEP kartyara... abbol el tudok menni nyaralni.
Csak azt írtam, hogy "valószínűleg" és "viszonylag". Szerintem a hitellel nem rendelkezők körében sokan lehetnek olyanok, akiknek azért nincs hitelük, mert nem hitelképesek. Hozzájuk képest a (hivatalosan) hiteképesek egy része valószínűleg jobb jövedelmi helyzetben van.
Több adatot kellene látni ahhoz, hogy a következtetésedet bizonyítani lehessen. Nem azt mondom, hogy nincs igazad, de ezekből az adatokból ezt nem egyérteéműen kijelenteni.
Ha keresel 200at es abbol 100at hitelre fizetsz az a hitel futamideeig ugyanannyit jelenti mintha 100at keresnel. Persze a vegen lesz egy lakasod, viszont havi 100bol max kirandulni lehet elmenni, de nem nyaralni.
Ha kiindulunk abból, amit te is hirdetsz, hogy az emberek többsége pénzügyileg tudatlan és tovább nyújtózkodik, mint a takarója ér, akkor ebbe a képbe nem csak az a következtetés fér bele, amit te levonsz, hanem az is, hogy akkor az emberek többsége felvenné a hitelt lakásra, csak nagyon sokan csórók ahhoz, hogy felvegyék, mert nem is kapnak így hitelt, ugyanakkor ugyanezek költeni sem tudnak sokat, meg nyaralni, ez a csoport meg feltehetőleg nagyobb létszám, mint az a kisebbség, aki pénzügyileg tudatosabb. Legalábbis célszerűbb a valószínűbb változatra gondolni először, a te verziód nyakatekertebb szerintem.
Meg van az, aki a hitel előtt és a hitel elköltése alatt fenntartotta a megszokott életszínvonalát, aztán kezdett legatyásodni az évek során.
Azt se felejtsük el, hogy 26% volt nyaralni azt jelenti, hogy 74% még a jobban eleresztettek között sem nyaralt. Azaz a devizahitelesek között is 4-ből 3 ember nem nyaralt. Akárhonnan is nézem, ez nagyon rossz arány. A nem-hiteleseknél ez még rosszabb.
Az adatokból nekem úgy tűnik, hogy ha lefuttatnánk az adatokon egy korreláció-elemzést, akkor az jönne ki belőle, hogy a hitelfelvétel és a nyaralás között nincs, vagy csak nagyon gyenge korreláció van.
Plusz még egy megjegyzés: olyan pedig igazából nincs, hogy "reprezentatív" kutatás. Az adatfelvétel lehet reprezentatív valamilyen szempontok szerint. Ez jellemzően a nem, korcsoport, településtípus, régió, esetleg még az iskolai végzettség. A jövedelem nincs ezek között, mert nincs rá megbízható országos adat, másrészt meg sokan a kérdezőbizosnak sem vallják be. A magasabb jövedelműek feltételezhetően erősen alul vannak reprezentálva a TGI mintájában. A kérdezők hozájuk általában el sem jutnak. Ez nem csak a TGI hibája, minden adatfelvételre igaz kisebb-nagyobb mértékben.
Na mindegy, ettől fügetlenül még szeretem a blogodat, csak a mostani következtetéseidről sütött nagyon, hogy azt próbálod belelátni az eredményekbe, amit Te egyébként gondolsz a világról. Szerintem ezekből az adatokból ilyen következtetést levonni erős túlzás.
Szerintem az semmi lényegit nem módosít a végeredményen, ha a kiugróan magas jövedelmű 1, maximum 2%-ot kivonjuk a felmérésből.
A felső 10%-nak (mínusz a legfelső kettő) bőven van hitele szerintem.
Egyébként pont azért kerestem az eredeti felmérést, mert ez csak egy sajtóközlemény, amit azért ad ki egy pr ügynökség, hogy minél többen beszéljenek róla.
Érdemes lett volna látni a jövedelmet az utazási kedvet és a hitelt együtt.
Ha a felső 10%-nak szerinted bőven van hitele, akkor megint visszatértünk oda, hgy nem kell csodálkozni azon, hogy a magasabb jövedelműek körében többen mennek nyaralni.
Egy kis KSH adat, szerintem érdekes:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hitelesekszocjell.pdf
Ennek a módszertani leírásnak a végén van egy tábálzat a jövedelmekről. Éves háztartási jövedelmek vannak benne, kb 3-mal kell leosztani, hogy az egy főre jutő nettó jövedelmet megkapjuk. Sokkal alacsonyabb értékek vanna benne, mint amire szeirtnem a blog olvasóinak a többsége gondolna.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/hitelesekszocjellm.pdf
Bocs, félreolvastam, egy főre jutó adatok vannak benne. Csak 12-vel kell elosztani a havi értékekhez.
Teljesen érthető. Aki autót vett, ki akarja próbálni, és erre mi sem jobb, mint egy kis nyaralás, lehetőleg hitelből, csak hogy ki ne jöjjön a gyakorlatból. Aki meg lakást vett (bár ingatlant hitelre venni Kiszámoló szerint sem főbűn), már unja, és szeretne egy kicsit kiszabadulni belőle.
Engem a Tárki adata zavar: 1990 óta a GDP 25%-ot nőtt. Ez évi átlag ~1% – magyarul semmi (0)!
Szerintem is túl sokat akar ebbe belelátni kiszámoló, én az első kommentelővel értek egyet.
Érdekes mert mostanában a hitelesek nem úgy jelennek meg mint akiknek van egy jövedelmük ennek 10%-a hitel törlesztés és a maradékból tudnak élni illetve futja nyaralásra is.
Hanem úgy, hogy állnak az ingyen kajáért a Blahán de olyan hosszú sorban, hogy a Rókus kórháznál van a vége. Ők mennének nyaralni? Mondjuk nem lepődnék meg ha így lenne.
Nekem furcsa az is, hogy készít valaki egy felmérést és az egyetlen egy oldalon jelenik meg.
A felmérés első mondata a kulcsmondat: a magyarok 17%-a volt egyáltalán nyaralni. Ezt egyébként a vonatkozó Eurobarométer kutatás is alátámasztja. Innen nem derül ki, de KSH relatív anyagi helyzet felméréséből igen, hogy a nyaralást maguknak megengedők aránya nagyon erősen korrelál a jövedelemi helyzettel: a szegényebb rétegek szinte egyáltalán nem nyaralnak és a gazdagabbak sem mind.
Szerintem látni kellene a pontos kérdést és a pontos válaszadási arányokat ahhoz, hogy tényleges összefüggéseket merjünk levonni. Nagyon sok múlik a kérdésen.
Itt írtam nyaralási szokásokról az EU és a KSH kutatás alapján: http://szamvarazs.blogspot.hu/2013/03/hurra-nyaralunk-vagy-megsem.html
Ha nem te lennél, jól kivenném a linkedet. 🙂
Bármikor kiveheted a linkemet. Én nem abból élek, hogy hányan olvassák a blogomat - és mivel ez egy statisztika blog, nem is olvassák sokan. Csak azért teszem be a lnket, mert látszik az, amiről csak találgattok egyébként. Ha lesz időm a héten, írok a relatív anyagi helyzetről is. A KSH-s csajszival egy hétig bújtuk a számokat, mire minden világos lett: kinek mennyi hitele van, mennyit nyaral, mennyit fűt...
lassan majd beszélhetnénk a vállalkozói akadémiáról.
"Ezt az eredményt könnyű úgy értelmezni, mint hogy akire jellemző a lehetőségei feletti életvitel, az még eladósodottság árán is kész azt fenntartani, legyen szó lakásról, autóról, vagy nyaralásról."
a magam reszeröl teljes mertekben egyetertek az ertelmezessel, megha legbelül tudom is, hogy azert ez igy nem teljesen allja meg a helyet. szerintem a hitelesek nagy resze (MO-n!) tovabb nyujtozkodik, mint ameddig a takaro er, aztan sir ha valami bedöl.
Mi számít "nyaralni menés"-nek? Egy hosszú hétvége a rokonoknál, vagy 5 hét teljes ellátással, minden napra meglepetésprogrammal? Ennek tisztázása nélkül a felmérés smafu.
Sztem a common sense szerint az a nyaralas amikor elutazol valahova barmifele jarmuvel es ott fizetsz a szallasert + ellatasert.
Ha ezekbol valamelyik nem teljesul akkor az vagy kirandulas vagy rokonlatogatas 🙂
Én elég jól keresek, de azért vettem fel hitelt, mert egy, nem akartam várni amíg összejön annyi készpénz, kettő a megtakarításaim nem készpénzben vannak. Fizetek kb 250eFt-ot hitelre, össz-vissz 700 körül van a rezsim mindennel együtt, de így is félreteszek legalább havi 500-600 körül. Szerintem ilyen jövedelem szintnél ennyi lazán belefér, sőt.
Van ismerősöm aki havi 1 millióból semmit nem tesz félre. Ha van pénzed lehet ésszel és ész nélkül is hitelt felvenni. Csak rajtad múlik, hogy tudd hol a határ.
Már politikusok is olvassák a blogot? :):):)
En ennyi penzzel pont csakazertis azt csinalnam hogy osszesporolnam KP-be. Aszondod hogy majd havi 1 millat teszel el (tippem hogy egy kis koltsegoptimalizalassal el is tudnad erni). Nemtudom milyen lakasod van de feltetelezem vmi brutal 40-50millas legalabb. Ez csak 4-5 ev neked (es akkor a kamatokkal meg nem is szamolunk).
Ennyi penzzel es ilyen lehetoseggekel miert akarnal rabszolga lenni? Meg milliokat fizetni kamatra?
A hitel elony is lehet,ha valaki tud vele elni.
En megtanultam eloteremteni a megtobbet,mert konyhapenzbol probaltam autot venni.Mostanra a duplahitel melett fizekek eletbiztositast,lakastakarekot,es egy evben tobbszor megyek nyaralni tartozas nelkul.
Ööö... duplahitel mellett, tartozás nélkül? (Egyébként mi az a duplahitel?)
2 darab hitel. Szerintem 🙂
A duplahitel miatt elnezest kerek.
A megemelkedett torleszto reszlet,es csokkeno fizetes mellett,mintha duplazodna a kiadas.
Igy ertettem.
Én is így vagyok vele, csak nekem 1 millió a rezsim, 500ezer a hitelem. 800-900 körül félreteszek, de van, hogy csak hétötvenet. na bumm
ui: van olyan ismerősöm
Nagyon szeretem ezt a blogot, nagyon sokat tanultam, sok új dologról hallottam itt, sok dologgal egyetértek, sok elgondolkoztatott.
A hitelkártyán kívűl mindenenféle hitelt "kipróbáltunk" a nejemmel (duplán diákH, duplán folyszlaH, áru, autfin Hitel, autóra hitel, szemkölcs, lakás) Volt, h minden egyszerre volt. A legutolsó autóra hitel (ami az OTP szemkölcs kiváltására volt jó 🙂 139 Ft-on vettük fel és 200 körül volt mire lejárt)
Jó kereseten kívül nem volt semmink, így kedvünk sem várni arra, h évtizedekig gyűjtögetve építsünk fel egy egzisztenciát és mertünk továbbnyújtozkodni. Nagyon jó lecke volt sokat tanultunk erről a világról.
Mára van egy autóhitel (6%THM-dolgozói H) amit épp végtröleszteni akarok mert az alapkamat annyira alacsony, h a lekötéseim amelyek lejárnak már nem hoznak annyit és nem éri meg "hitelbe tartani".
folytköv
folytköv
van még nyugdíj+ ami utána jön ideig tartó árfolyamgátolt lakáshitel.
270 EUR-n felvett 0% önerős.
Mindennek ellenére szerencsésnek érzem magaunkat, mert mire gyüjtögetésből jutott volna önerőre már későnek éreztem volna a lakásvásárlást. Albérletbe nem szerettem volna családot alapítani.
Van 5 fundamenta(egyenesági leszármazotti segítséggel) van egy egy deviza- Ft os malacpersely. Van életbizti, plusz annyi tartalék h állásvesztés esetén egy évig sincs probléma. Nem sírok, soha nem sírtam ez van, jó lecke és nem bánom hogy így alakult (csak a szemkölcsöt bánom abból is csak annyit, hogy kevesebb elég lett volna)
Tipikusan az az ember vagyok aki csak a saját hibájából képes tanulni. Sokat fejlődtem, de még mindig van mit fejlődni.
A fundiból sem a hitelt tervezem törleszteni hanem kislakást venni és kiadni szépen leszerződve nehogy aztán kizárjon a bérlő:)
Nos?
3.folyt
Ja még annyit hogy minden évben szánunk nyaralásra kb fél-1 havinak megfelelő hitel törlesztés mértékében. egy hosszúhétvége barátcsaládokkal, egy hosszúhétvége "simán" mert ennyi jár.
🙂
Látom vannak tt mások nagy fizuval és sok hitellel. Én is azt mondom, ha van miből fizetni úgy, hogy nem kell nélkülözni akkor semmi baj. Lehet, hogy fizetem a nagy kamatokat meg minden, de nem okoz problémát. A lényeg, hogy mellette félre kell tenni. Aki csak 150eFt-ot keres az annak mértem vegyen fel. Szerintem semmi baj nincs a hitelezzésel. Az a baj, hogy azok sírnak akik nem is engedhették meg volna maguknak és most elvannak úszva, meg megy a ház is a levesbe. Aki nem volt tisztában az árfolyamkockázattal az így járt. Az egyik hitelem nekem is csak 50e volt anno most majdnem 100e, de belefér. Ésszel mindent lehet.
"Szerintem semmi baj nincs a hitelezzésel. Az a baj, hogy azok sírnak akik nem is engedhették meg volna maguknak"
Én meg pdw-vel együtt nem értem, hogy ha szinte bármire tizedannyi idő alatt össze tudnád gyűjteni a pénzt, mint az átlagember, akkor miért nem vársz annyit. 🙂 Sokkal büszkébb lehet az ember arra a szerzeményre, amit a sajátjából vesz.
(más kérdés, hogy a te helyedben én inkább azon filozofálnék, hogyan tudnám megváltoztatni a világot, ha már megadatott, hogy egy emberélet alatt megtehetem... de ez már nem az én dolgom.)
Nekem meg a kommentekből is az jön le, ami a cikkből: a hitelesek között - a teljes népességhez képest - felülreprezentáltak azok, akiknek nem áll meg a kezében a pénz. Ezt mondjuk kutatás nélül is tudni lehet.
Senkit nem akarnék meggyőzni, alapvetően személyiség kérdése, de ha már itt tartunk: én semmit nem vennék meg 2x, 3x áron. Számoljunk: veszel valamit hitelre, kamata miatt alapból kifizeted az ár 1,5-2-...x-t Aztán ha devizára vetted akkor ott van még a zárfolyam is, mostanában inkább ellened... lehet a 3x-el keveset is mondtam.
Ismétlem: nekem semmi bajom ezzel (meg közöm se), csak Bubor, Hitel és Buborek hsz-eit olvasva megúgy érzem magam mint a vak ember a galériában 🙂
Nem a hitelezzésel van, mert ez a gazdaság egyik motorja. Ha banktól kölcsönt veszel fel az bizony pénzbe kerül és többet fizetsz vissza, ezt mindenki tudja, remélhetőleg. És miért kerülne 2x 3x annyiba? Na persze, aki csak addig lát, hogy occsó legyen a hitel mindegy meddig kell fizetni annak biztosan többszörösét kell visszafizetni, de az meg is érdemli.