Az elmúlt napokban fellángolt a vita a blogon a bankok jövedelemtermelő képességéről, ezért gondoltam, bemutatom nektek, hogy a valóságban mennyire jövedelmezőek a bankok. Messze nem annyira, mint azt sokan gondolják.

A Pszáf évente kiadja az úgynevezett Aranykönyvet, ami a nevével ellentétben egy excel-tábla, viszont minden fontos adatot tartalmaz a bankokról. Ide kattintva tudod megnézni.

http://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/aranykonyv

Ebből megtudhatjuk, hogy az elmúlt év elég tragikus volt a bankoknak, a nem szövetkezeti formában működő bankok összeségében 282 milliárd forintos veszteséggel zárták a tavalyi évet, a 2010-es 17 milliárdos veszteség és a 2009-es 211 milliárdos nyereség után. Ezek a számok még súlyosabbak, ha az OTP Bank szokásos százmilliárd feletti nyereségét (2011-ben 136 milliárd forint) kivonjuk a végeredményből.

Ennek legfőbb okai a végtörlesztés miatti veszteség, a nem fizető hitelek miatti veszteség és céltartalék-képzés és nem utolsó sorban a hatalmas bankadó.

A táblázatból a hozzáértők minden fontos adatot kiolvashatnak, például mennyi volt a bankok kamatkülönbségen elért nyeresége, vagy mennyit költöttek az üzemelésre.

A többiek kedvéért a legismeretebb bankok legfontosabb adatait kigyűjtöttem, hogy el ne vesszetek a sok szám között. 🙂

Amikor megpróbálod értékelni ezeket az adatokat, fontos, hogy néhány dologra figyelj oda.

Az első, hogy minden relatív. Nem mindegy, hogy egy pici takarékszövetkezetről beszélünk, vagy egy országos bankról. Ezért mérlegfőösszeg alapján tettem sorba a bankokat.

Ugyanígy az elért haszon is relatív. Nem mindegy, hogy a százmilliós hasznot ötvenmilliós saját tőkével érted el, ami 200%-os megtérülés, vagy 20 milliárdos saját tőkével. Ezért odaírom a sajáttőke arányos megtérülést is, amit külföldiül ROE-nek (Return on Equity) hívnak. (A cégek használják a saját pénzüket, ami a tulajdonosoké, illetve kérnek hitelt is, amire kamatot fizetnek. A kettő összege a mérlegfőösszeg, mert a pénz a cégben vagy saját, vagy idegen. Mivel csak a saját tőke az én pénzem, ezért az a legfontosabb, hogy ahhoz képest mennyi hasznot értem el, főleg, hogy az adózott eredményből már le vannak vonva a hitelek kamatai. Ha csak annyi a hasznom a befektetett saját tőkémen, mintha betettem volna a pénzem a bankba, akkor tulajdonképpen csak azért dolgoztam, hogy elfáradjak. Ha még annál is kevesebb, akkor nettó ráfizetés az egész vállalkozás.)

A saját tőke/idegen tőke aránya azt jelenti, mennyi a banknak a saját tőkéje, amivel részt vesz a bank életében. Ez a biztonsági puffer, mert baj esetén először a bank a saját tőkéjét veszti el és csak utána a hitelezőkét, vagyis például a bankbetétesek pénzét. Minél nagyobb ez a szám, annál biztonságosabbnak mondható a bank.

Nagyon-nagyon-nagyon fontos! Az adatokból további információ hiányában ne vonj le semmilyen következtetést, mert például a Volksbankot már megvette a legnagyobb orosz bank, az Erste pedig komoly tőkeemelést hajtott végre. Egy másik példa: a Gránit bank nem régen indult, ezért az lenne a meglepő, ha nem lenne veszteséges.

Ezen túl sok bank 2011-ben már előre elhatárolt pénzt a végtörlesztés és a bedőlt lakáshitelek miatti várható veszteségekre, ez nagyon lehúzta az eredményüket.

Tehát kérlek, ne vonj le az itt látható adatokból messzemenő következtetéseket, mert nagyon sok háttér információval nem rendelkezel.

Az Axabank és a Citi Bank úgynevezett határon átnyúló szolgáltató, azaz csak egy másik országbeli bank fióktelepei. Ezért a saját tőke az esetükben nem is értelmezhető.

Ennyi felvezetés után lássuk az adatokat (millió forintban):

 Mindenkinek jó böngészést kívánok.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.