Az elmúlt kilenc év arról szólt, hogy a jegybankok (élen az amerikai jegybankkal) elképesztő pénzügyi lazítást vittek végbe a világ fejlettebb felén. Ennek két legfontosabb eszköze az alapkamatok nulla közelire redukálása, illetve hatalmas kötvényállományt vásároltak fel, ezzel is lenyomva azok piaci kamatát és úgy mellesleg hatalmas lufit létrehozva a részvény és az ingatlanpiacokon.
A FED már júliusban jelezte, hogy hamarosan elkezdi csökkenteni a kötvényállományát, vagyis az eddigi lazítással felhagyva elkezdi szigorítani a monetáris politikáját.
Ez a pillanat a múlt héten be is következett, bejelentették, hogy elkezdik csökkenteni a mérlegüket, minden hónapban egyre több kötvényt adva el.
Egy ilyen hírre józan ésszel egy komoly piaci reakciót várna az ember, de a piac gyakorlatilag nem is reagált a bejelentésre. A 10 éves amerikai államkötvény hozama továbbra is 2,25%, kevesebb, mint az év elején volt. A kétéves államkötvény hozama is 1,36%. (Miközben az amerikai infláció 1,9%, de ezt csak így zárójelben.)
A teljes érdektelenség oka, hogy a 4500 milliárd dolláros kötvényállományát a FED havi 10 milliárd dollárral kezdte el csökkenteni, amit negyedévente havi 10 milliárddal emel majd, de maximum 50 milliárd dollár per hónap mértékben fogja piacra dobni a papírjait.
Ezt a befektetők még másfél évig olyan szerény mértékűnek gondolják, hogy látszólag nem is tőrödnek a ténnyel, hogy a régen esedékes szigorítás elkezdődött.
A másik ok, hogy a FED a hírek szerint még a húszas évek elejére is 1-2 ezer milliárd dollárral 2,3-3,5 ezer milliárd dollárra tervezi csökkenteni a mérlege nagyságát, miközben 3,7 ezer milliárddal növelte azt a válság alatt.
Egyszóval a régen várt szigorítás elkezdődött, de mivel elég szerény méretű mind a kamatemelés mértéke, mind a kötvényeladás havi volumene, a piaci szereplőket látszólag teljesen hidegen hagyja a fordulat.
Kapcsolódó cikk:
háziasszonyszakaszban vagyunk, mondom laikusként.
Nem értek hozzá, de valami nagyon nagy kakit kavarnak a jegybankok. Ennyi pénzt nyomtatni... Jelenleg államkötvényben tartom a pénzem, most lehet legrosszabb pillanat lenne áttenni másba (pl. részvény). Jó lenne tudni a jövőből valami apróságot, bár ahogy olvasgatom a komolyabb szakemberek se mernek már tippelni mi lesz ennek a kísérletnek a vége... Minek ennyire felpörgetni a gazdaságot, ha a sokat emlegetett automatizálás, robotok ellenére se Amerikában, se Európában, pláne Kelet-Európában nincs munkavállaló??? Már jóval korábban meg kellett volna kezdeni a szigorítást.
Akinek van értelmes tippje mi lesz / marad értékes (a tudáson kívül) 😉 ossza meg...
Sziasztok, megtennetek, hogy elmagyarazzatok, hogy az egyikbol miert kovetkezik a masik: "hatalmas kötvényállományt vásároltak fel, ezzel is lenyomva azok piaci kamatát"?
Koszonom!
Csak a szokásos ijesztegetés.... nem kell parázni, még ha szigorítanak is akkor is száguld tovább a részvény/ingatlan piac is 😉
ÉVEK fogna eltelni amire esetleg látszata lesz a dolognak! Dőt, szinte biztos, hogy a tervezett ütemnél jóval lassabb lesz a szigorítás! 😀
Az egyszerű befektetőnek milyen tanácsot adnál ebben a helyzetben, ha van pénze, amit be akarna fektetni hosszabb távra? 5-10 év mondjuk. Inkább várjon, hogy legyenek olcsóbbak a piacok, mert úgyis esni fognak hamarosan, vagy ne várjon, mert úgysem tudjuk, mikor lesz esés, ezért inkább legyen a pénz részvényekben (S&P500, stb.), aztán majd helyrejön egy beesés után?
"Minek ennyire felpörgetni a gazdaságot, ha a sokat emlegetett automatizálás, robotok ellenére se Amerikában, se Európában, pláne Kelet-Európában nincs munkavállaló??? "
Nyilván a munkaadók, tulajdonosok, befektetők sem hülyék. Régóta folyik az automatizálásra való áttérés, de ez nem egyik napról a másikra történik, hanem folyamatosan és fokozatosan.
Emellett persze a komolyabb cégek ki is nevelik a munkaerőt / utánpótlást, de ahol lehet, ott a robotizálás, automatizálás, AI az irány. És ezt cégen belül is elég jól látom (IT-s vagyok), bár szerencsére a saját melóm még nincs veszélyben, ellenben sokkal hatékonyabban tudok dolgozni, mint mondjuk 5-10 évvel ezelőtt. Borzasztó sokat számítanak a döntéstámogató, analizáló, bot, stb. rendszerek. Szó szerint az ember keze alá dolgoznak, amit lehet régebben 5-10-50 indiai csinált meg egy tál lencséért, az most adottság.
@realestate
a hosszútávú, 5-10 éves tartamban mintha remegne a léc.
portfolio.hu/finanszirozas/lakas/lakasvasarlas-hitelbol-nem-fogsz-hinni-a-szemednek-mennyire-megeri.2.263163.html
ugyanakkor tény, hogy a világ minden tájáról, és egyre több embert vonnak be a pénzügyi piramis tőzsdének nevezett játékába:)
@george
A passzív stratégia ilyen piaci környezetben nagyon rizikós.
Néhány gondolatébresztő, milyen világban élünk:
- az amerikai kétéves hozam magasabb a magyarnál
- a KSH szerint 10% körül nőnek a bérek év/év alapon. A fehér részre ez igaz is, de az emberek vásárlóereje nem nő jelentősen (lefordítom: ugyanannyit kap, de kevesebbet zsebbe)
- az infláció tekintetében sokan fordítva ülnek a lovon. Azért nem nő az infla, mert a megnövekedett lakásárak miatt (bérleti díj vagy magasabb törlesztőrészlet miatt) kevesebb az emberek szabadon elkölthető jövedelme
- eközben tovább nyílik a társadalmi olló (lásd még 3. pont), a gazdagok pedig nem vesznek egy 4. tévét.
A 30-as korosztályt látom, egyre fásultabb mindenki, húzzák ki magukat a rendszerből mert egyre több teher esik rájuk (vékonyodó középosztály), pedig nekik kéne vinni a hátukon. (ugye a gazdag és a közmunkás se adózik)
@george
Azt hiszed egy netes blogon fogod megtalálni az órákulumot? 😀
Megérdemled a sorsod....
@Érdeklődő:
>bár ahogy olvasgatom a komolyabb szakemberek se mernek már tippelni mi lesz ennek a kísérletnek a vége…
Dehogynem, pontosan tudjuk hová vezet: infláció. Az első szakasza már mögöttünk is van, csak a várakozásokkal ellentétben nem a fogyasztói árakban csapódott le, hanem a megtakarítási eszközök árazásában, lásd elmúlt évek részvény + kötvény hozamai, ingatlanpiaci boom.
A lufi meg vagy szép lassan leereszt levegő híján, vagy hirtelen sokk hatására kidurran. Utóbbit nagyon nehéz előre megjósolni, előbbihez pedig annyira vészesen nem csapolják meg a levegőt, hogy feltűnő legyen. De ami késik, nem múlik, csak az üteme kérdéses.
További olvasnivaló a témában:
goo.gl/1cv2S4
@george
Az attól függ, az aktív vagy a passzív befektetői szemléletben hiszel. 🙂
Aktív befektetőként jelenleg irreálisan magasak az árazások mind a részvény, mind az ingatlan piacon, kötvény hozamok pedig innen csak felfelé mehetnek, nincs semmi nyerőnek tűnő eszköz, inkább érdemes lehet várni.
Passzív befektetőként tojd le magasról milyen szelek fújnak, úgysem tudod megjósolni a jövőt, fektesd be folyamatosan a megtakarításaidat apránként és az időbeli diverzifikáció majd "kiátlagolja" a hozamokat, összességében nem buksz akkor sem nagyot, ha válság előtt is teszel be pénzt.
Realestate meg mindig remenykedik.:D Nyilvan meg 10 evig nem lesz valsag, egy pesti ganelyuknak az erteke pedig triplazodni fog.
Egyszerű befektető olvasson, tanuljon, mert nem az hozza manit, hogy mibe és mikor fektet, hanem az, hogyan tudja semlegesíteni a kockázatokat és milyen terv szerint él és költ. Netről is megtanulható. Minimum 4-5 év de megéri.
@george
Az örök kérdés... senki nem tudja a választ, három ember négy tanácsot adna.
Mennyire bírod a kockázatot? Mit szólnál, ha a ma berakott 100 forintod jövőre 60-at érne? Kiülnéd, vagy pánikban eladnád? Ezt neked kell tudni - ha nem bírod a kockázatot, akkor most semennyire nem ajánlanék részvény befektetést. Hosszú kötvényt se feltétlen...
De persze tévedhetek is, én sem tudom mi lesz holnap.
@realestate
Déja vu. Mindig ezt mondják, mielőtt kidurran a lufi. 🙂
Biztos tényleges kötvényeladásokat jelent ez a lassú leépítés? Nem csak megvárják, hogy lejárjanak a portfólióban meglévő kötvények, és nem vesznek helyettük újakat?
Ha mondjuk a QE legerősebb időszakában felépítettek egy 15 év átlagidejű portfóliót, az mostanra már inkább csak 10 év átlagidejű, vagyis durva közelítéssel 10 év alatt akkor is leépül a fed eszközoldala, ha a másodpiacon egy kötvényt sem ad el. A jegybankpénz pedig szimplán megszűnik.
@george: ez egy nagyon jó kérdés, mert szerintem most minden drága, de két éve is drága volt (mondjuk nem ennyire). Tehát ha két éve nem vettél S&P 500at akkor kb 15-20 %-ot elszalasztottál, semmi nem mondja hogy a következő két év megint hoz 20%ot, de az is lehet hogy lesz -40%.
Játszottam a múltkor a portfoliocharts.com/-on és magamnak a következő portfoliót raktam össze (természetesen ez csak az egyik lába a befektetésemnek):
20 % arany; 20 % hosszútávú amerikai állampapír; 30% USA részvény; 30 % world development részvény. Szerintem ezt nem nagyon lehet leképezni 5-10 millió Ft alatt.
Ezalatt vennék 1/3 TLT; 1/3 USA részvény; 1/3 world developmentet. A lényeg, hogy 1-1 láb ne legyen 1 millió alatt.
Ezek a fentiek mind kockázatosak, de lehet nem annyira mint mondjuk BUX ETF-et tartani 🙂
Ami itthon (kvázi) biztos: prémium államkötvények. 🙂
@Gergo
ha a jegybank kotvenyt vasarol, no a kereslet, igy no a kotvenyek arfolyama. ha no az arfolyam, csokken az elerheto hozama a mar piacon levo kotvenyeknek. ha a masodpiaci hozam alacsony akkor az uj kibocsatasok kamata is csokken, mert minek fizetne tobbet, ha az alternativ hozamok alacsonyak... hat igy.
Gergo :
"az egyikbol miert kovetkezik a masik: “hatalmas kötvényállományt vásároltak fel, ezzel is lenyomva azok piaci kamatát”?"
Én nem értek hozzá, de elég kézenfekvő, hogy az tud pénzbőségben kötvényt venni, aki alacsonyabb kamatot ajánl (vár el a kibocsátótól). A kibocsátó (legyen az állam vagy egy vállalat) annak adja el a kötvényét, akinek elég a kevesebb kamat is, ez pedig lenyomja a kamatokat.
@Gergo
“hatalmas kötvényállományt vásároltak fel, ezzel is lenyomva azok piaci kamatát”
A jegybank lelkesen megvesz bármit, amit az állam felkínál, ezért az állam alacsony kamatú kötvényeket kínál fel, mert kevés kamatot akar fizetni. Aztán vannak, akiknek (különböző okokból ) *kell* venniük államkötvényt, nekik is alacsony kamatút ad az állam.
Van egy elefánt a szobában, amiről nem szabad megfeledkezni: az USA államadóssága a GDP-jük 108%-a. Nagyon-nagyon nem mindegy, hogy erre 2% vagy 5% kamatot kell fizetniük. És nem csak ők, hanem sok más fejlett ország ugyanígy el van adósodva, szóval nem engedhetik el a kamatokat.
@Attila
"Biztos tényleges kötvényeladásokat jelent ez a lassú leépítés? Nem csak megvárják, hogy lejárjanak a portfólióban meglévő kötvények, és nem vesznek helyettük újakat?"
Szerintem ez végeredményben ugyanaz, mint a kötvényeladás.
Normál esetben az állam és a vállalatok a lejárt kötvények helyett újakat bocsájtanak ki. Mert a kötvényekre szánt pénzük nagyjából annyi, hogy a kamatokat fizetni tudják.
A lejárt kötvények tulajdonosai, pedig statikus helyzetben új kötvénybe rakjak vissza a pénzüket. Ha ezt nem teszik meg, a piacon olyan a hatás, mint a kötvényeladás.
Attól, hogy a KSH szerint nincs infláció, a valóságban még van (tavaly 3-4%, idén 6-7% körül lehet a reális érték). Mivel a kormány nagyban ellenérdekelt a hivatalos infláció létezésében (jó néhány fizetendő dolgot kötött hozzá), ebben nagy változás nem is várható.
Ld. nyugdíjemelés, ahol le lehet kommunikálni az _extra_ emelést, holott így sem fogja elérni a mértéke az inflációét.
Akkor például egy erősen kockázatkerülő befektetésnek megfelelő, ha a havonta folyamatosan hosszútávra félretett pénzből TBSZ számlára Államkincstárnál havonta rendszeresen prémium állampapírt vásárol az ember? Legalább valamilyen szinten kompenzálja az inflációt plusz egy kevés kamatot is ad. Hósszú távon pedig a havi rendszerességű vásárlás miatt a kamatváltozás is átlagolódik. Bankot robbantani nyilván nem lehet ezzel, de nem is cél.
Az előzőhöz példaként, mert nem sikerült teljesen egyértelműre: minden hónapban például 100 000 Ft névértéken TBSZ-re prémium állampapírt vásárolni.
@george, a millió dolláros kérdést tetted fel, de szerintem az, hogy ezen a blogon keresgélsz, jó ötlet kezdetnek. Olvasd vissza a cikkeket, és néhány csapdát/rossz döntést megspórolhatsz, pl. nem veszel drága unit linked biztosításokat, drága bef. alapokat drága brókernél/bankban stb...
Van, aki "profikra" bízza, értve ezalatt pl. magyar felkapott "abszolút alap" kezelőket, de lehet, hogy meglepődik majd, és egy sima ETF portfólió veri ezeket a köv periódusban is (mint pl. valszeg akár az elmúlt 1-2 évben is, amennyire én követtem a népszerűbb magyar alapokat)...
Én úgy gondolom, az a legjobb, ha némi (sok) utánajárás után én döntök a befektetéseimről, és vállalom a döntéseim következményét. Ha nem lesz jó az eredmény, akkor legalább nem kell mást szidnom.
Mi várható? Nem tudom, és akként is cselekszem: elfogadom, hogy nem tudom megjósolni, mi lesz és mikor. Ez szerintem komoly tudás.
@Mindenkinek 🙂
Persze, minden "kidurran" egyszer, hogy aztán még nagyobbra fújódjon utána! Csak nem kell ostobának lenni: ne adj el esésben, üld ki. Ha 5-10 év akkor annyi.
Én már várom a hó elejét, hogy körbejárhassak megint a lóvéért... olyan mint ha 13-szor lenne karácsony egy évben 😀
Ennyike...
@NoRisk
2017-09-26 at 14:58
"Akkor például egy erősen kockázatkerülő befektetésnek megfelelő, ha a havonta folyamatosan hosszútávra félretett pénzből TBSZ számlára Államkincstárnál havonta rendszeresen prémium állampapírt vásárol az ember?"
Igen, kockázatmentesnek ez a legjobb.
De ha tényleg hosszútáv, akkor szóbajöhet NYESZ-számla is a lakossági prémium állampapíroknak.
Nincs kamatadó, évi 100 vagy 130 ezer adóvisszatérítés.
A jelenlegi szabályok szerint bármikor átalakítható TBSZ-é és feltörhető. Az utolsó 1-2 visszatérítést kell visszafizetni 20% többlettel. Ha három évig él a számla és egy visszatérítés részben megmarad, már pozitív a mérleg.
@real
Hidd el, egészen más úgy beszélni az esésről, hogy kívülről nézed vagy épp érintett vagy, méghozzá nagyon.
Én már buktam esésben, nem olyan sokat, úgy kb félévi költésünket a válság idején. Csak részben sikerült kiülni, mert ez is olyan, hogy elméletben jól megy, aztán, mikor esik mint a kő, akkor már nem olyan egyszerű.
Te buktál már valaha akármennyit? Mert amíg nem, addig nem ülted ki, csak eljátszol a gondolattal, hogy te mást tennél, te aztán kiülnéd. Hidd el, nem ugyanaz.
Miklós,
Egyszer írhatnál arról, hogy mi veszi rá pl. a svájci jegybankot, hogy amerikai részvényeket vásároljon? Összevissza vették az amerikai papírokat, a facebookban nagyobb részesedésük van, mint az alapítónak, Mark Zuckerbergnek de vették az Apple, Boeing, Amazon és még sok másik amerikai cég részvényeit. Miért vesz egy jegybank részvényt?
@L70
5M bukta elég neked? Nem ingatlanon... szóval igen, buktam már én is, de azt nem lehetett kiülni. Lenyeltem. Egyszer fenn,egyszer lenn. Nem lehet folyton nyerőben lenni.
Pont ezért maradtam/mardok az ingatlannál, abban még nem csalódtam, a "nagy" válságnál sem. Biztos van tutibb, de én a kicsivel is megelégszem! 😀
@naa
"Mi várható? Nem tudom, és akként is cselekszem: elfogadom, hogy nem tudom megjósolni, mi lesz és mikor."
Azt tudjuk hogy mi várható, csak azt nem hogy mikor.
a svájci jegybank ingyen teremt frankot, amit dollárért elad, és a dollárért vesz valami értékeset (tulajdonrészt egy eszközben). Nem rossz üzlet ez.
Kénytelen szaporítani a frankmennyiséget, mert nagyon keresik, ezért felmenne az ára, ha nem tudnák kínálattal követni a keresletet (rossz lenne a gazdaságuknak, ha túlságosan megdrágulna a frank)
@geza
@petya
szerintem nem az a kerdes miert vesz a svajci (es egyebkent a japan is) jegybank reszvenyt, hanem hogy miert vehet? es hova vezet az, hogy egy bank random penzt nyomtasson, csak azert hogy valamit vehessen belole.
@george: ezüstről hallottál már?
Mindig az alulértékelt vagyonelemeket kell kiválasztani és megvenni.
Most az ezüst különösen alulértéjelt a nemesfémekkel együtt.
@Petya: inkább ki veszi rá a svájci jegybankot részvényvásárlásra: hát a Goldman Sachs (a főnökük korábbi munkaadója)
@valamimas, jó neked, ha tudod, de tényleg tudod? Az, hogy "majd lesz korrekció/esés a tőzsdén", nem nagy információ, eléggé evidencia. De nem mindegy, hogy az S&P előbb felmegy 3000-re vagy 4000-re és onnan esik vissza ugyanide 2500-ra, vagy 2000-re, vagy 1500-ra, vagy 1000-re, ez mind eléggé különböző válasz a "mi" kérdésre. Vagy vissza se esik soha már sokkal 2500 alá mert elinflálják a dollárt / a dollár nem lesz tovább alapdeviza, visszajön az aranystandard? 🙂 Mi lesz Koreában? Mi lesz Európával, az Euróval? Vagy ha jelentéktelen házunk táján nézelődünk, mi lesz Mo.-gal, miután kifogy az EU lóvé és az egyéb hátszél? Mi lesz, ha az MNB-nek józan ésszel kamatot kellene emelnie, de nem fog, mert a "magyar modell" ellenszélben is jó lesz úgyis?
Én belenyugodtam, hogy más se (a "profik" se) tudják megjósolni, mi lesz (és mikor), ezért nem is próbálkozom jóslással. De azért trédelek 🙂
@naa Egyértelmű a korrekció és én az Economist 1988-ban "Get Ready for a world currency" címmel 2018-ra adott jóslatát nem tartom kizárhatónak.
Azon a címlapon aranyat sugallt a kép úgyhogy akkor majd az lesz (az Economist tudja mi lesz, ők a "háttérhatalom").
Az eurót hamarabb tönkretehetik, mint a dollárt: ezzel a gazdasággal bűn volt egyáltalán elkezdeni.
Nyugaton megindult a hozamemelkedés, itthon nem számítok erre: inkább a forint beáldozására (sok hitelkárosult így majd megszabadulhat a hitelei terhétől: olcsón kaphatnak majd forintot a munkahelyüktől munkabér címén).
A "kiüléspártiaknak" üzenem, hogy nézzenek rá mondjuk a lótépé 10 éves chartjára.
Nem őszinte a mosolya szerintem annak aki 10 éve 2007 ben 10xxx forintért belevett, (mert "XY célára 15xxx, meg különben is ihaj csuhaj sose halunk meg...") aztán ha pár hete szerencséje volt ugyanennyiért meg tudott tőle szabadulni, "0" azaz NULLA 10 éves hozammal.....
Jah hogy akkor biztos senki se vett??? Muhahaha ! A forgalom tízszerese volt a mainak, így bizton állíthatjuk, hogy az akkori "tízezres kiülősök" tömegei élnek köztünk.
A tőzsdén szép lehetsz, de okos sosem!
Persze a fórumokon, meg a blogkommentekben nem a 2007-es 10 K-s vevők "dicsekednek" a befektetésükkel, hanem a 2009. márciusiak tucatjai hazudoznak, akik a mindössze percekig tartó, jelentéktelen darabszámú 12xx HUF árfolyamon vették tízezrével utólag a "szájukkal" persze 😀 )
@panasonic:
"miert vehet? es hova vezet az, hogy egy bank random penzt nyomtasson, csak azert hogy valamit vehessen belole."
Alapvetően dollárt vesznek, azt meg valahol tárolni kell. Ha számlán tartanák, akkor az inflációval vesztenének az értékén, ezért megpróbálják kötvényekben, stb. tartani. Ha a kötvényekből nincs elég (vagy negatív a hozamuk vagy túl kockázatosak), akkor jöhet a részvény.
Azért tehet ilyet, mert a svájci törvények engedik. Vezetni meg oda vezet, hogy a svájci frank tavasszal 93 eurócent volt, most 87 és ez jó a svájci exportőröknek.
@ügyvéd
Az osztalékhozam mennyi volt 10 év alatt az OTP-nél? Nem mindegy, hogy a hülye okoskodik, vagy az okos hülyéskedik.
@Lexa, erre gondolsz? zerohedge.com/news/2017-07-09/economist-get-ready-world-currency-2018
Inkább az IMF vezetésével, egy SDR-re épülő új világpénz, amit az a cikk jósolt ha jól értem, de sok aranypárti szerint azt az aranyhoz is kell majd kötni, tehát aranyra válthatóvá tenni. (Csak nem 1300 hanem monjuk 13.000 dollár árfolyamon unciánként, mondják az aranyosok...)
Hasonlókat olvastam egy elég radikális gondolatairól ismert amerikai szerző pár éves könyvében (The Death of Money: The Coming Collapse of the International Monetary System). (Most épp azt mondja, hogy É-Korea adja majd meg a kezdőlökést.)
Az előző válság után jött a jegybankok pénznyomtatása, mint mentőöv, a következőre már csak az IMF meg az SDR-je marad, mondja többek között.
Mindenesetre 2018 már itt van, eléggé kicentizte a jóslat 🙂 De egy ilyen változáshoz sokk is kell, és az meg hirtelen szokott jönni.
@nemtom
Valóban nem mindegy, hogy a hüjjeee okoskodik arról, hogy mennyi volt az osztalékhozam, vagy az okos hülyéskedik...
A gugli a barátod, de segítek, ha ez nehéz lenne: Az elmúlt 10 évben sok sok évben EGYÁLTALÁN NEM VOLT OSZTALÉK, amikor meg volt, akkor sem haladta meg a kb 200 forintot, ami kemény KETTŐ % hozam az adott évben, 10K vételárat számítva.
Akkor most minek érzed magad? Szerintem egyértelmű... 😀
Már bocs, de ezek szerint mégsem nulla volt a hozam, mint ahogy állítottad.
@naa igen arra gondolok
A sokk hamarosan meglesz, ha Rogán A. valóságot állított egy lehetséges háborúval kapcsolatban.
Tegnap este olyan híreket hallottam egy ottani nővéren keresztül, hogy Németországban készenléti helyzetbe állították a baleseti kórházakat, szabadságos dolgozókat is behívtak.
Ki tudja mit csinálnak, de valami sokk - ha más nem az ottani ápolóknak - befigyelhet.
Én sem tudom, hogy mi következik.
(A Death of Money szerzője Jim Rickards egy ottani "Nógrádi"-féle szakértő - tud amit tudhat, mond amit elmondhat.)
Ha már ki kell ülni valamit, akkor nézzünk rá a Matáv papíroka is. (Még így hívták, amikor a csúcson volt a kétezres év első negyedévében.) Mostanában - már Magyar Telekom néven - nem éri a negyedét sem. Ezen az osztalékfizetések sem sokat szépítenek.
Egy nagyszerű érv a diverzifikáció mellett.
@Hemond: "A lényeg, hogy 1-1 láb ne legyen 1 millió alatt."
Ennek a vételi és eladási (minimum) díjak mértékén kívül van egyéb magyarázata is? Még lusta voltam utánaszámolni.
Hát nemtom, a kettő százalék nem nulla nálam.
@Lexa, nem teljesen értem, rogánnak mi köze a világpolitikához, de ne menjünk bele 🙂
A kockázatok viszont nagyon is valósak sztem is.
Rickards: igen, a könyvben is fényezi magát, hogy tagja volt a szakértő csapatnak akiket a Pentagon felkért erre meg arra, kicsit csodálkoztam is, hogy ha így volt, hogyan anekdotázgathat ezekről egy könyvben, még ha nem túl sok konkrét részlettel is... 🙂
De 1-2 éve láttam egy videóját, ahol a "tuti biztos" konkrét tréding ötletét árulta "csak most" 50% kedvezménnyel, és az ilyen, ha valaki pénzért akarja megmondani nekem a tuti bef. tippet, nagyon el tud bizonytalanítani az illető kompetenciáit illetően... Merthogy ugye ha talált egy tuti lehetőséget (ill. ilyeneket ígér folyamatosan, ha előfizetek), akkor minek is kell neki az én vacak 1000-1500 dollárom? :))
@BTM: nem, épp a költségek miatt nem tartanék egy lábban kevesebbet, de még talán ez is kevés az átrendezések miatt.
Ami a kiülést illeti, gyakran hangoztatott érv, hogy a kisbefektetők azért buknak sokat, mert akkor vesznek, mikor jól megy a piac, de akkor már csúcsközelben van, és akkor adnak el, mikor mélyen van, ahelyett, hogy kiülnék.
No, ez most leszámítva a pár hónapos pánikokat gyakorlatilag az ok és az okozat felcserélése. A legtöbb kisbefektető nem olyan, hogy a részvényekbe fektetett pénze sosem kell neki, kelleni pedig legnagyobb eséllyel épp a válság idején kell neki (mellesleg ez igaz a cégek jelentős részére is, még az intézményi befektetőkre is, mert ott az ügyfelek viszik el a pénzüket), hiszen akkor valhat könnyen munkanélkülivé, akkor kerülhet bajba a vállalkozása, akkor kényszerülhet külföldre költözésre.
Amikor meg jól megy a piac, akkor a gazdaság is fellendülőben van, neki is több a megtakarított, így befektetendő pénze.