Barnabás, aki egy egyetemen oktat jogot, felajánlotta, hogy ír cikkeket a pénzügyekhez tartozó jogi kérdésekről, mert a joghoz is pont annyira nem ért az átlagember, mint a pénzügyekhez.
Eddigi írásait itt találod: Lakáskiadás jogi kockázata, Az öröklésről, Kölcsönadás
Megkértem, hogy írjon arról az esetről, amikor a gyámügy kezeli a gyerek pénzét. Ennek leggyakoribb esete, amikor az egyik szülő meghal és az örökösödési törvények miatt a gyerekekre száll a vagyon, vagy annak egy komoly része.
Szerencsére rengeteget módosult a gyámügyi szabályozás, már nem akkora rémálom, mint volt még nem is olyan régen, de ennek ellenére érdemes tisztában lenni a tudnivalókkal.
Mit tehetünk, hogy egy esetleges haláleset miatt ne a gyerek örökölje a betéteinket, a cégünk tulajdonrészét és a biztosításból befolyó pénzt?
Hogyan védjük ki, hogy a gyerek 18 éves kamasz fejjel ne tékozolja el a vagyont?
Következzen hát Barnabás írása:
Kellemetlen perceket tud okozni a gyámhivatal abban az esetben, ha nem tudjuk előre, milyen módon avatkozhat bele az életünkbe: a kiskorú nevére íratott ingatlan nyűg lesz, szinte lehetetlenné válik a hozzáférés a biztosítási összeghez, stb. Az alábbiakban egy kis áttekintést szeretnék adni arról, hogy mivel is jár a gyámhatósági vagyonkezelés. Mikor lehet kihagyni a gyámhatóságot, illetve ha már kapcsolatba kerülünk a hivatallal, akkor hogy jöhetünk ki a lehetőségekhez képest a legjobban a helyzetből? Az írás csak a kiskorúakkal kapcsolatos eljárásról szól, a gondnokság alá helyezettek ügyei alapvetően hasonlóak, de a kettőt a terjedelmi korlátok miatt nem lehet ugyanott tárgyalni.
Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt.
Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.
Először néhány alapvetés: nagykorú a 18. életév betöltésével lesz az ember, vagy ha 16. évének betöltése után gyámhatósági hozzájárulással házasságot köt; mindenki más kiskorú. A kiskorú korlátozottan járhat el saját ügyeiben, minden kiskorú szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Ez bizonyos ügycsoportoknál azt jelenti, hogy: a szülő (gyám – ezentúl nem írom oda, ahol szülőt írok, ott a gyámot is érteni kell) jár el a kiskorú helyett (1) vagy a szülőnek kell jóváhagynia a kiskorú eljárását (2) vagy a gyámhatóságnak kell jóváhagyni a szülő eljárását (3) vagy a gyámhatóság sem hagyhatja jóvá a kiskorú (szülő) eljárását (4).
1. eset: a 14. év alatti kiskorú nem járhat el gyakorlatilag semmilyen ügyben, a szülő képviseli. A kiskorú csak csekély jelentőségű szerződéseket köthet, pl. vásárolhat a boltban, de más jogügyletet érvényesen nem köthet.
2. eset: a 14 év feletti kiskorú is vásárolhat boltban, ajándékozhat szokásos mértékben (tehát kis értékben), rendelkezhet a munkabérével (osztalékkal, stb., nem!), köthet olyan szerződéseket amikkel csak előnyt szerez (ezt mondjuk gyakran rosszul szokták értelmezni a gyámhatóságok és sokszor azt is ide sorolják, amivel mondjuk adókötelezettség jár, teljesítményadó, stb.), közvégrendeletet tehet.
Minden máshoz a szülő hozzájárulása kell.
3. eset: a gyámhatóság hozzájárulása kell a kiskorúnak adott vagy ígért ingyenes juttatás visszautasításához (gyanúsan pedofil/alkoholista ember nagy összeget adna a gyermeknek, ezzel ugye csak előnyt szerez anyagilag, de egyéb módon hátrányosan hathat rá), tartásról való lemondásra, örökléssel kapcsolatos nyilatkozatok, ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek, gyh. letétben lévő vagyonnal való rendelkezés, a kiskorú vagyonát érintő nagy összegű rendelkezés. Nem kell a gyh. hozzájárulása, ha úgy ajándékoznak a kiskorúnak ingatlant, hogy az ajándékozó egyúttal haszonélvezetet is alapít az ingatlanon magának (ez elég tipikus).
4. eset: a gyh. sem járulhat hozzá, hogy a kiskorú vagyonából nagy mértékben ajándékozzon, ellenérték nélkül kötelezettséget vállaljon, ellenérték nélkül jogról mondjon le (pl. haszonélvezetről).
A gyermek vagyonát már nem kötelező a gyámhatóságnak beszolgáltatni, csak ha kifejezetten elrendeli, addig a szülők maguk kezelik (a fenti korlátozásokkal). A szülő tehát befektetheti, tarthatja az ágyneműtartóban, ha azonban a vagyon szándékosan vagy súlyos gondatlanságból csökken, akkor kártérítési felelősséggel tartozik a gyermeknek, amit a gyámhatóság érvényesíteni is fog vele szemben.
Ha a gyámhatóság elrendeli a vagyon beszolgáltatását (ez akkor fordulhat elő, ha a szülők a vagyonkezelést a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon végzik): onnantól a lóvét csak gyámhatósági számlán, ékszereket és más csecsebecséket az Országos Takarékpénztárnál letétben, kulturális javakat csak múzeumban lehet tartani. Ha a gyermek érdekében áll, akkor lehetséges a lóvét államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlan vagyonba fektetni – ebből a gyakorlatban többnyire az állampapír és az ingatlan vásárlását szokták engedélyezni. Még egyszer leírom: ez a bekezdés csak arra vonatkozik, ha a gyh. kifejezetten elrendeli a vagyon beszolgáltatását!
Ha ezt nem teszi meg, akkor a szülő maga dönt a vagyon kezeléséről, csak kártérítési felelőssége van ha elveszik a pénz.
Mint látható, azért annyira nem vészes a gyámhatóság, de mégis azt ajánlom, hogy a gyermek részére csak nagyon korlátozottan juttassatok vagyont. Hogy miért? Szokták azt csinálni, hogy minden családtagjuk nevére vesznek nagy értékű vagyontárgyakat, kocsikat, ingatlanokat, az ő nevükön pedig semmi nincs. Hogy ez mennyire működik, nézd meg az „éjszakai élet császárának” lányait: mióta apu előzetesben van, taxival járnak, a luxus kocsikat elvitték, hiába nem az ő nevén voltak. Miért gondolja bárki, hogy nála nem ugyanígy lenne, pusztán azért, mert kiskorú a gyermeke?
Jól megy a szekér: írassuk a gyerek nevére a házat, nehogy elvigyék a hitelezők/NAV/stb. mikor már nem megy jól. Beüt a krach, el kéne adni az ingatlant, hogy a bevételből kifizessük az adóbírságot, stb., de a gyh. széttárja a kezét, hogy a gyereknek nem érdeke, hogy elbukja a házát a szülei hülyesége miatt és nem járul hozzá az üzlethez. És akkor oda a romantikus tévképzet, hogy attól még hogy a gyerek nevén van, az „enyém”.
Hogy kerüljük el a felesleges konfrontációt a gyámhatósággal? (És nem utolsó sorban a gyerekkel: egy 16 éves lázadó kamasz fejlődésének nem biztos hogy jót tesz, ha vágja a centit 18 éves koráig, mikor már azt csinál a házzal, amit akar). Ahol lehetséges (bankszámlák, illetve tervben van, hogy ezt kiterjesztik az értékpapírszámlákra is, de még nem nyújtották be a javaslatot) tegyünk elhalálozási rendelkezést, kedvezményezettként a házastársat (élettársat) vagy a szülőnket megjelölve, így a számlapénz nem lesz része a hagyatéknak, nem öröklődik. Ha van biztosításunk, annak a kedvezményezettje is legyen házastársunk vagy szülőnk, különben a hagyaték része lesz és a gyerek is örököl belőle.
Végrendelkezhetünk is a túlélő házastárs javára, hogy ezzel is kivonjuk a gyh. látóköréből a vagyont, kötelesrész azonban ilyenkor is megilleti a gyermeket. A kötelesrész a harmada annak, amit egyébként örökölne; ha bármilyen módon kap ennyit a hagyatékból, akkor további igénye nem lehet. A kötelesrészt pénzben kell kiadni (kivéve ha végrendeletben máshogy rendelkezett az örökhagyó; tehát kötelesrész címén kaphat 10 év múlva lejáró állampapírt is ha ez van a végrendeletben), a pénzt pedig úgyis a túlélő házastárs fogja kezelni. Ha ilyen módon végrendelkezik valaki, akkor mindenféleképpen javaslom, hogy a gyermek(ek) 18. életévének betöltése után a végrendeletet vonja vissza vagy tegyen új végrendeletet – hiszen megszűnt az ilyen tartalmú végrendelkezés célja.
Jogszabályok tanulmányozásra: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:10-2:18. §, 4:155-160. §, 7:75-86. §; 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 146-157. §,7
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Hogy néz ki a gyakorlatban, ha a szülő kezeli a gyermek vagyonát? Kell a gyerek nevére külön számla megfelelő szülői jogosítványokkal, és oda kell rakni az örökségét, vagy csak egyszerűen a szülő kapja meg a pénzt, és egy gyámhatósági ellenőrzéskor be kell tudnia mutatni, hogy itt van ezen a számlán x összeg, ebből ennyi meg ennyi a gyereké, ennyi az enyém?
Köszi.
"ékszereket és más csecsebecséket az Országos Takarékpénztárnál letétben (...) lehet tartani"
Ez biztos, hogy nem valami korábbi verzió? Manapság az OTP Bank értendő alatta? De nem tudom elhinni, hogy a törvény a konkurens bankok közül csak egyetlenegyet enged igénybe venni.
Köszi az irast.
NAGYON SZVSZ es tudom ezert majd kapok a fejemre, de: szerintem nagyon hasznosak ezek a cikkek es örömmel olvasom öket, többek között azert, mert valamilyen formaban jelen van bennük a jogi nyelvezet, megis közerthetöek tudnak maradni.
...es szerintem ebbe a kepbe nehezen illenek bele a "love" jellegü szavak , legalabb olyan lowclass dolog mint amikor a prolik "melot" emlegetnek munka(hely) stb. helyett.
Tudom, hogy ez nagyon kakan csomot kereses, es nem is kell odafigyelni ram, de loverol meg melorol olyan kulturkörökben kellene hallanom akiktöl lehetöleg nem kell semmilyen szellemi termeket elolvasnom.
Jól értem, hogy már nem kell gyámhat. engedély a kiskorú nevén lévő ingatlan eladásához? Tehát a szülő aláírhatja az adásvételi szerződést a gyerek helyett, csak utólag lehet gondja, ha 1. áron alul adta el, 2. a kapott pénzt nem a gyerekre fordította?
Kétezres évek közepén vettünk házat. Jött szembe olyan eladó portéka is, ahol az erősen kiskorú ovis, kisiskolás kölkek nevén volt a sorház, persze gyámhivatali engedéllyel lehetett csak eladni - már ha megkapják - amúgy mindkét szülő fiatal volt viszonylag és életben is volt természetesen. Ahhoz képest azon görcsöltek, hogy majd mi hogy akarjuk őket szívatni vételkor, végül hagytuk a csudába, akadt jobb is a kínálatban. Ilyen esetben kínos túlbiztosításnak tűnt a gyerekre íratott sorház, sose derült ki, miért csinálták valójában, és ha csinálták, miért is akarták eladni, bár eladásra mindig van ezer ok, de hogy mért volt a gyerekek nevén....
A hirtelen halálesetnél azonban valóban cifra ügyek jöhetnek, ezen már magam is elgondolkodtam, mit lépjek rá (pl nálunk az én nevemen a viskó, de velem is történhet bármi, viszont egy fizuból nehezen tartható fenn).
@kridli Nincs formalitás, nem előírás az sem, hogy külön kezelje. Szerintem amúgy érdemes elkülönítetten kezelni, ha gáz van, akkor könnyebb elszámolni vele, ill. nem vezethetnek rá végrehajtást a szülő tartozása miatt.
@sectorr 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 147. § (1) b) a személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket, ezüst, arany, platina tárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként kell elhelyezni. De ez továbbra is csak arra az esetre vonatkozik, ha a gyh. beszolgáltatást rendel el.
@geza Kell a gyh hozzájárulása, a 3-as pontban találod. Ott van a kivétel is, amikor nem.
Mi a kisgyermekunkre kotottunk lakaselotakarekossagot. Aki eladta nekunk, azt mondta, hogy nem gond, felhasznalhatjuk a sajat hazunkra is ( mi fizetjuk ). A lakaskasszanal azt mondtak, hogy gyamhivatali engedely kell(het) hozza. A gyamhivataltol ketszer kerdeztuk meg, egyszer azt mondtak, hogy minden tovabbi nelkul, masodjara viszont azt, hogy igazolnunk kell, hogy a gyermekre koltjuk. Vegul megkotottuk ( max tobbszor probalkozunk kikerni...)
Mire szamitsunk?
Régebben a fundamenta nem törődött vele, az OTP mindig kért gyámhivatali engedélyt, ez is állítólag pozitívan változott. De egy jogász majd megmondja, hogyan változott.
@janos82 Nálam egy éve a helyzet a következő volt. LTPm volt OTP-nél, ami a fiam nevén futott. Lejáratkor volt 17 éves. Be akartuk törleszteni a hitelbe (a gyerek nem tulaj a házban), ezért érdeklődtem az OTP-nél és a gyámhivatalnál is, hogy mi a helyzet.
OTP azt mondta, neki mindegy, ha a gyámhivatal megengedi felőle mehet.
A gyámhivatal azt mondta, adjuk be a kérelmet, és majd elbírálják. Hiába erősködtem, hogy mondják már mi szokott lenni a gyakorlat, mire számíthatok, nem segítettek.
Így inkább hosszabbítottam egy évek nem kockáztattam meg. A probléma az lett volna, ha a gyh ragaszkodik a gyerek tulajdonosságához.
Most járt le az újabb év, hó végén a fiam 18 lesz, és nem kell szórakozni gyámhivatallal.
@gabor :
Az en fiam most mult 2 eves. Ugyhogy mi semmikeppen se akarjuk megvarni a 18.eletevet. Most sajnalom, hogy nem adtatok be a kerelmet:) Jol jott volna a valasz. Mondjuk
Fundamentanal van, remelem, hogy nem valtozik meg a gyakorlatuk... Keszultunk veszforgatokonyvel is, de azert jobb lenne ha barmire felhasznalhatnank.
@olyan-feri
"es szerintem ebbe a kepbe nehezen illenek bele a “love” jellegü szavak"
Azt írta Kölcsey Ferenc a Parainesisben:
"Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, ki táncolni igen jól tud"
Nekem kifejezetten üdítő kis (!!) mennyiségű kilépés a ritmusból, személyesre váltás. Érzem, hogy az előadó/író itt van még velem, nem szállt el a magasröptű gondolataiba, nem egy hatósági végzést szövegez, hanem értem POFÁZIK. 🙂
(Ha borul az egyensúly, akkor persze semmi értelme szlenggel, hülyéskedéssel próbálni pótolni a nem létező tartalmat.)
@janos82 nekem két otp ügyfélszolgálatos is azt mondta ősszel, hogy az új PTK óta nem kérnek gyámhivatali jóváhagyást. Viszont az üzletszabályzatukban ugyanúgy benne volt még akkor, hogy kell gyámhivatali engedély (gyanítom még most is benne van). Végül Ersténél kötöttünk, ott egyértelműen azt mondták, hogy nem kérnek gyámhivatali engedélyt, meglátjuk pár év múlva, remélem nem szívjuk be.
@olyan-feri
Egyrészt tökéletesen egyetértek jurtával, másrész stilisztikát/stílust kritizálni ilyen hozzászólással... elég nagy pofa kell hozzá... engem speciel rettenetesen zavar a hozzászólásodban lévő ezernyi köpontozási, helyesírási hiba. Kín volt olvasni. És nem a "SZV"-d miatt "kapsz most a fejedre", mert ahhoz természetesen jogod van.
Amúgy a jogi cikkekhez: imádom, hogy bővült velük a blog!!!!
Én inkább sajnálom, hogy nem védi jobban a kiskorúakat a gyámhatóság. Pl. Egy olyan esetben, ahol az egyik szülő nem jól kezeli a pénzt, (konkrét példában Brókernet, Fortress, stb. befektetésekben bízik, melyek rendre veszteségesek vagy elúsznak). Milyen lehetőségei vannak ilyenkor a felelős szülőnek, akinek még kisiskolás gyerekei vannak, hogy biztosítsa a jövőjüket? Válás nem jön szóba, mert egyébként jó szülő. Ameddig én ebben eljutottam, pl. A startszámla, mert ahhoz csak a gyerek fér majd hozzá 18 évesenígy legalább a tanulmányokra lesz pénz. Szívesen várok egyéb ötleteket is, hogy egy ilyen felállásban hogy védhető a gyerek, ha a gyámügy nem védi meg a javait?
" Ahol lehetséges (bankszámlák, illetve tervben van, hogy ezt kiterjesztik az értékpapírszámlákra is, de még nem nyújtották be a javaslatot) tegyünk elhalálozási rendelkezést, kedvezményezettként a házastársat (élettársat) vagy a szülőnket megjelölve, így a számlapénz nem lesz része a hagyatéknak, nem öröklődik. "
Ez így igaz, viszont azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a törvényes örökösök megtámadhatják azt, ha nem kapják meg az őket megillető köteles részt. És ha ez megtörténik, máris része lesz a hagyatéknak.
És bár nem tudok róla, hogy a gyámhivatal jelenleg élne ezzel a lehetőséggel, de nem tartom kizártnak, hogy fog.
Igazából a biztosítás az egyetlen biztos megoldás arra, hogy az kapja meg a pénzt, akinek szánjuk, soha senki ne tudja megtámadni.
Jó estét.
Azután szeretnék érdeklődni,hogy fiamnak 2013-ban kellett nyitnom egy gyámhatósági számlát az OTP-nél. 2 hónap múlva lesz 18 éves,viszont most nagy szüksége volna pénzre felveheti-e a számlájáról a szükségess összeget gyámhatósági engedély nélkül.
Várom mielőbbi valaszát.
Köszönettel:Mitágné Kati
@Mitágné Nem.