Már többször volt szó a hőszigetelésről, illetve annak megtérüléséről.
Sokan vétik azt a hibát, hogy csak azzal számolnak, hogy X cm hőszigetelés Y százalékkal csökkenti a fűtésszámlát, X+10 cm pedig Z százalékkal, ezért nem éri meg a plusz akárhány centiméter, mert kisebb a megtakarított hőmennyiség a plusz tíz centiméterrel, mint nulláról X centiméteres hőszigeteléssel.
Az egyik, amit elfelejtenek, hogy az ingatlan értéke jellemzően jobban nő, mint a hőszigetelés ára, ha le van szigetelve az ingatlan. Ma már senki nem vesz szigeteletlen házat, vagy ha mégis, jóval olcsóbban, mint amennyibe a szigetelés kerülne. (Ezek a házak más tekintetben is általában kegyetlenül le vannak pusztulva, a legvégén többe fog kerülni a ház megvétele és felújítása, mint egy új ház építése egy üres telken. Erről már itt írtam bővebben: Felújítandó ház vásárlása De ha csak a hőszigetelés hiányzik, az is jobban rontja az ingatlan értékét és eladhatóságát, mint amennyibe kerülne. Már nagyvárosok környékén, nem borsodi zsákfalukban, ahol a legdrágább ház sincs 20 millió forint.)
S ez igaz a 12 centi kontra 20 centiméteres hőszigetelésre is, jóval többért és gyorsabban tudod eladni a 20 centiméteres hőszigeteléssel rendelkező házat, mint amivel többe került a plusz 8 centiméteres szigetelés.
A másik a komfortérzet. A házunkon 20 centi grafitos hőszigetelés van, jó minőségű ablakok és 45 centis üveggyapot a padlástérben, a szabvány teljesítéséhez ennek 60%-a is elég lett volna. Viszont most augusztusban nem voltunk itthon egy hétig, pont akkor, amikor 39 fokot voltak napközben és közel harminc fokok esténként. Egy hét durva kánikula után is 26 fok volt a házban, hűtés és szellőztetés nélkül. A klímákat szerintem be sem kapcsoltuk egész nyáron, hiába volt többször is kánikula napokon-heteken át.
Itt jön a harmadik dolog, hogy ma már lassan többe kerül a nyári hűtés költsége, mint a téli fűtésé, ezért nagy tévedés csak a téli fűtésszámlával kalkulálni.
A fűtés-hűtés költségénél is csak az egyik tétel az elfogyasztott energia, legalább ennyire fontos az amortizáció és a karbantartás költsége. Ha egy sok millió forintba kerülő hőszivattyú 10-14 évig bírja és évi hatvan ezer forintért tartják karban (garanciához kötelező évente egyszer vagy kétszer megcsináltatni), akkor kiderül, hogy többe kerül a fűtési rendszer üzemeltetése, mint maga az elfogyasztott energia. Viszont ezen is segít a hőszigetelés, ha egész nyáron be sem kapcsolod a klímát és télen is fele annyit sem megy a fűtés miatt, akkor nyilván érdemben hosszabb életű lesz a berendezés is, nem csak az elfogyasztott energián spóroltál. Ezzel sem szokott senki számolni. Pedig nem mindegy, hogy évi 300 ezer forint a hőszivattyú amortizációs költsége vagy csak 160-200 ezer forint.
S végül az utolsó szempont, hogy a hőszigetelésnél az egyik legkisebb tétel maga a hőszigetelő anyag. Mindegy milyen vastag hőszigetelő táblát veszel, a kiadás legnagyobb része a munkadíj és a járulékos költségek, mint dübelezés, hálózás, ragasztás, vakolás, stb. Ezek mind függetlenek vagy alig változnak a tábla méretével.
Az Austrotherm indított nemrég ezzel kapcsolatban egy reklámkampányt. miszerint a plusz 40% hőszigetelés csak 4%-kal kerül többe. Nyilván fenntartással kell kezelni egy olyan cég kalkulációját, aki minél több hőszigetelő anyagot akar eladni, de valósnak tűnnek a számok, elvileg még a nagyobb dübellel és párkányokkal is számol. De még ha a maga felé is hajlik a keze (a számítása) és nem csak 13%-kal drágább egy 20 centis hőszigetelés, mint egy 10 centiméteres, hanem mondjuk akár 20-25%-kal, akkor is bőven megéri a magasabb komfort és a nagyobb értéknövekedés miatt.
