A Nagy Fogadás vége
Írtam bő egy éve a Nagy Fogadásról, amiben Warren Buffett egymillió dollárt ajánlott bármelyik aktív alapkezelőnek, ha 10 év távlatában meg tudja verni az amerikai S&P 500-as tőzsdeindexbe fektető passzív alapot.
Annak ellenére, hogy az amerikai tőzsde az első évet 2008-ban mindjárt egy 37%-os eséssel kezdte és ezért is az átlagos hozama ebben a 10 évben messze elmaradt az 50 éves átlagtól, még mindig jelentősen túlszárnyalta az aktív alap teljesítményét: 85,4% a 22% kumulált hozammal szemben. Ezért az aktív alap kezelője feladta a versenyt még a december végi eredményhirdetés előtt, így eldőlt, hogy Warren Buffett nyerte a fogadást.
Akit érdekel bővebben a téma és az érintettek nyilatkozata, ezen a linken további infókat talál angolul.
Köszönjük Daninak a linket.
Csak egyet tudok érteni azzal, hogy drága alapokba tenni a pénzt rosszabb, mint pl. olcsó index ETF-ekbe, ezt a statisztikákat és a költségeket látva nem nehéz belátni.
Viszont a levelet olvasva is felmerült már bennem a kérdés, hogy miért az SP500 index teljesítményével hasonlítja össze, és miért nem valami 60-40 portfólióéval pl.? Buffett azt ajánlaná, hogy teljes tőkénket részvényindexbe tegyük? 2008-ig visszatekintve majdnem mindegy, mert a kötvények, kötvényindexek is jól teljesítettek, de MOST, 2017-es indulással, ez nagyon nem lenne mindegy… Kedves passzív befektetők, milyen indexekbe tegyem, és milyen arányban most, 2017 őszén??? 🙂
bloomberg.com/news/articles/2016-11-21/how-renaissance-s-medallion-fund-became-finance-s-blackest-box
Abban a köv. 10 évben, amiben nagy valószínűséggel fog történni azért ez+az. Igaz, az előző 10 évben is volt egy hatalmas pénzügyi válság, de mégis más helyzet van most, mert a jegybankok a pénznyomdával, kamatvágással a 2008-as válság után mesterségesen hajtották fel főleg az eszközárakat, ezt még egyszer nem tudják majd megtenni akkor, amikor éppen ennek a politikának az “eredményeivel” kell szembenézni majd… Mindenkinek sok szerencsét hozzá! 🙂
Csak azert kerdem mert mintha valahol azt olvastam volna, hogy ha x honappal a nyilvanos felhivas utan nem alakulnak meg a kozossegek akkor visszavonjak a szervezo ceg engedelyet. Gondolom valami ilyesmi ok lehet az mogott, hogy most eppen 50%-os szervezesi dijkedvezmennyel probalja eladni a cnok ezt a csodat.
már nem tudok hozzászólni. Jogászi végzettségem van. Az egyetemen ugyan volt pénzügyi jog, de mint a szaktársaim többsége, én is elbohóckodtam, kegyelemkettes. Az lenne a kérdésem, hogy melyiket lenne érdemes nekem elvégezni? B-tervem lenne a pénzügyes vonal, ha jönnek a robotügyvédek (nemröhög, Amerikában már csináltak ilyet) 😀
Meg 1-2 éve jobban megy, és jelenleg van egy évi 4-5 milliós megtakarításom, és szeretnék minél szebb hozamokat szakítani, hogy minél előbb nyugdíjba mehessek, és nem szeretném elqrni. Eddig csak lekötögettem a bankban, de az előadásaidon felbuzdulva elgondolnék, hogy belefognék valami ambíciózusabba, tőzsdézés, stb. Persze, csodalámpa nincs, de azért hol és mit érdemes tanulni, hogyha el szeretném sajátítani azokat a készségeket, amik javítják az esélyeimet?
Egy nagy kérdés van, hogy lesz-e mostanában medvepiac, ami a visszavet a tőzsdéket mondjuk 30-40%-kal. Ha igen akkor abban kellene keresni egy jó beszállót etf longban, ha nem, akkor már most is be lehet lépni.
Előbb utóbb azért el kell jönnie a medvének is, én emiatt inkább kivárok az etf vételekkel.
A passzív alapot el lehet adni, “elégséges” nyereség realizálása után. Például, ha valaki 2008-ban bevásárolt, idén, esetleg jövőre kiváló alkalom lenne kiszállni, és 2-3 évre átmenni akár készpénz akár diszkont kincstárjegyek tartásába. Igen, itt lehet, hogy negatív lesz a reál hozam a végén, de cserébe amikor beszakad a piac a teljes tőkével fog tudni bevásárolni ismételten.
A passzív alap nem attól passzív, hogy a befektetőnek se kell csinálni semmit… 😀
Én is ezen gondolkodok mostanában.
2016. október környékén vettem bele az S&P 500-ba (jó későn ébredtem fel, illetve előtte néhány évig nem érdekelt a pénzem sorsa, egyéb okok miatt). Az S&P 500 grafikont nézegetve viszont azt látom, hogy nagyon hegyes a „mai” csúcs (lufi?) és lehet hogy most kellene kiszállni (még ha ki is maradtam a nagy emelkedésből). Nagyon nehezen tudom elhinni, hogy a következő mondjuk 4 éven belül ne jöjjön valami és essen az ár a mai szintre, vagy az alá.
De persze tudjuk, nem számít mit hiszek. 🙂
Ha általában passzív portfólióról beszélünk, akkor bizony éppen ezt kell csinálni. Meghatározol egy portfólió arányt (pl. 60/40), majd rá se nézel a befektetésre, nem ugrálsz ki-be, nem nézel csúcsokat, csak évente egyszer helyreállítod az arányt, ha elmozdul.
Az átlagbefektető biztosan elnézi a csúcsokat, meg az aljat, ezért arra nem érdemes várni. A hosszútávú átlag a lényeg.
Ha a passzív alapot aktívan kezeled, akkor simán alulteljesítheted az alapot.
Újra egy kis hitelkártya hír, jelentősen szűkül a Raiffeisen hitelkártya használhatósá
raiffeisen.hu/documents/10423/161875/onecard_penzvisszateritesi_szabalyzat.pdf
“A jövőben a pénzvisszatérítés során a Bank által figyelembe vett forgalom havonta maximum a hitelkeret összege, illetve az adott negyedévben legfeljebb 300 000 Ft. A vásárlási tranzakcióknak a maximum összeget meghaladó része után a Bank visszatérítést nem teljesít. Ezzel egyidőben a hitelkeret túltöltésére és a feltöltések számára vonatkozó feltétel kikerül a szabályzatból”
Ne bohóckodjunk már… a passzív alap azért passzív, mert nem kereskedik vele aktívan a portfolio manager. Lehet indexkövető, lehet simán csak egy adott áru mozgásához kötött.
De ez minket, befektetőket nem ment fel a gondolkodás alól. Attól, hogy 5-7 éves ciklusokra reagálsz, még nem fogsz aktívan kereskedni… Persze mehetsz a cost averaging megoldás felé, de az főleg akkor érdekes, ha minden hónapban fix pénzt bele tudsz rakni, és még így is gáz lesz a medve futam…
Azt döntsd el, hogy képes vagy e elviselni, ha mondjuk vétel utáni héten elbuksz 40%ot és legközelebb 5 év múlva leszel pénzednél, ha nem akkor ne is menj a tőzsde közelébe.
tradingview.com/chart/WLtfppGK/