Egyre többet cikkeznek mindenhol a világban a társadalmi egyenlőtlenségről. Arról, hogy a társadalom egyre jobban szétszakad nagyon szegény és nagyon gazdag rétegre.
A hetvenes évek végén az Egyesült Államokban a lakosság 90%-ának jövedelme tette ki az összjövedelem jó kétharmadát, jelenleg már alig több, mint a felét keresi meg. Másképp fogalmazva, a felső 10%-nál összpontosul a jövedelem majdnem fele, tehát a felső 10% évről-évre egyre gazdagabb lesz a többi 90%-hoz képest.
Ez a növekvő egyenlőtlenség miatt van egyre kevesebb értelme átlagjövedelmről beszélni. A medián már egy kicsit több támpontot ad (hogy mi a különbség, arról egy cikk itt.), de gyakran hasonlítják össze az alsó 10 vagy 20% jövedelmét a felső 10 vagy 20% jövedelmével is. Minél nagyobb a különbség, annál inkább szétszakadt a társadalom.
Amíg az ember a haszonélvezője ennek az állapotnak, úgy tűnik, hogy minden úgy jó, ahogy van. Azonban ha majd nem mehet ki az ötméteres fallal körülvett negyedből és aggódhat, hogy mikor rabolják el a gyerekét váltságdíj reményében, amikor lesznek országrészek, amiket érdemesebb még nappal is elkerülni, akkor rájön, hogy mégse olyan vidám dolog ez. A forradalmakról és háborúkról már nem is beszélve. A nincstelen réteget nagyon könnyű feltüzelni, hogy neki azért nincs, mert másoknak sok van, ezért csak el kell vennie és minden megoldódik. A túl nagy társadalmi egyenlőtlenségek eddig mindig ilyen módon oldódtak meg és ez soha nem volt jó senkinek, se szegénynek, se gazdagnak.
A legideálisabb helyzet ebből a szempontból az izraeli kibucokban volt, ahol mindenki közösen dolgozott és mindent szétosztottak a kibuc lakói közül.
Sajnos ez addig működött, amíg mindenki vagy a földeken dolgozott, vagy a konyhán. Azonban az idő múlásával nagyon sok kibuc elkezdett exportálni gépeket, narancslé-sűrítményeket, csomagolóanyagokat és sok minden mást is.
Ekkor már kellettek igazgatók, pénzügyi vezetők, export-menedzserek és rengeteg egyéb magasan képzett és tehetséges ember.
Akik azonban nem voltak hajlandóak annyiért dolgozni, mint a takarítónők és inkább elmentek más cégekhez hasonló munkakörbe. Így vagy többet fizettek ezeknek az embereknek, vagy megpróbáltak valakit a konyháról betenni exportigazgatónak, ami ritkán lett jó ötlet.
Norvégia szintén egy alacsony jövedelmi különbségekkel bíró ország, ahol egy mérnök alig keres többet, mint egy fodrász és egy igazgató alig keres többet, mint egy mérnök.
Ennek az az eredménye, hogy senki nem akar lenni se mérnök, se igazgató, mert minek. Így Norvégia kénytelen külföldről importálni a mérnököket.
Tehát egy bizonyos társadalmi különbség szükséges, hogy legyen miért tanulni, küzdeni, többet letenni az asztalra, mint mások. Azonban amikor már a teljes vagyon 90%-a a társadalom fél százalékánál van és az arány évről-évre romlik, az nagyon veszélyes hosszú távon.
Egy társadalom akkor jó, ha érdemes küzdeni azért, hogy feljebb kerülj és van is lehetőséged rá, egy szegény ember gyerekéből is lehet középosztálybeli, vagy akár gazdag ember is. Egy szétszakadt társadalomban nincs átjárás a társadalmi osztályok között, egy szegény gyereke soha nem tudja megfizetni azokat az iskolákat, egészségügyi ellátást és minden mást, amivel ki tudna törni a szegénységből.
Update: Egy kis segítség a cikk értelmezéséhez: az a jó társadalom, ahol van társadalmi különbség és van értelme többet teljesíteni. Ezért is bukott meg a szocializmus és nem működne az alapjövedelem se. A cikk NEM arról szól, hogy vegyük el a gazdagok pénzét és adjuk a szegényeknek, meg azoknak, akik nem akarnak dolgozni. Aki így értelmezi, fusson neki még egyszer.
Miért lesznek egyre gazdagabbak a gazdagok?
Az egyik ok, hogy jelenleg az Egyesült Államokban egy alkalmazott kevesebbet keres reálértékben, mint keresett 1995-ben. (S közben sokkal több hitel után fizeti a kamatokat, így még kevesebb az elkölthető szabad jövedelme.)
Ezzel szemben akinek tőkéje volt, most kicsi híján hatszor annyi pénze van, mint volt 1995-ben, ha az amerikai tőzsdén tartotta a pénzét. (Inflációval korrigáltan 3,3-szor annyi pénze van, ha az osztalékokat is befektette.)
A másik ok, hogy a legtöbb országban sokkal jobban adóztatják a munkabéreket, mint a tőkéből és befektetésekből (például lakáskiadásból) származó jövedelmeket.
Itthon például majdnem 50% az elvonás a munkabérekre és 15% a tőkejövedelemre. (A TBSZ számláról már nem is szólva.) Ez is az egyenlőtlenséget segíti elő.
A harmadik gond az öröklés. Az öröklés miatt kialakulnak nagyon gazdag családok, akik egyre gazdagabbak lesznek.
Mi lenne a megoldás?
Az adórendszer. Aminek a közvélekedéssel szemben nem csak az a feladata, hogy beszedje az emberektől a közös költséget, hanem hogy fenntartsa a társadalmi egyenlőséget a szükséges mértékben és biztosítsa az átjárás lehetőségét a társadalmi osztályok között.
A tőkejövedelmeknek hasonlóan kellene adóznia, mint a munkajövedelmeknek. Nagyon sok országban ez így is van. A tőkejövedelmet hozzácsapják a jövedelemadó alapjához és mindenki a neki megfelelő kulcs szerint adózik utána. Máshol sávos a kamatadózás is: minél többet szerzel ilyen módon, annál nagyobb százalékot adózol utána.
Az örökséget is érdemes lenne sávosan adóztatni, hogy ne alakulhassanak ki nagyon gazdag családok, akik évszázadokon át azok is maradnak.
Az egykulcsos adó is egyértelműen a társadalmi egyenlőség ellen hat, erről már itt írtam bővebben: Milyen a jó adórendszer?
(Sokan sajnos csak addig tudnak gondolkodni, hogy az a jó adórendszer, ami nekem jó. Ha szegény vagyok, akkor legyen sok segély. Ha gazdag, akkor legyen egysávos minden, én se fizessek többet, mint mások.)
A társadalom szétszakadása egyre nagyobb gond a fejlett világban és egyelőre nem látszik kiút, vagyis inkább a visszaút mondjuk a nyolcvanas évek viszonylagos és egészségesebb egyenlősége felé.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
"biztosítsa az átjárás lehetőségét a társadalmi osztályok között"
Be kéne vezetni a kasztrendszert ehelyett, oszt jónapot. Ha évezredekig működött, akkor talán volt benne valami.
habdala, mert működött? Hány évente volt felkelés és háború miatta?
De legyél jobbágy, ha van hozzá kedved, ma is elérhető az az életvitel a számodra.
Egyreszt gond az orokles, mert igazsagtalan, hogy van aki sokkal magasabbrol indul eleve mint mas, es igy nem a sajat teljesitmenye a donto, hanem a kezdeti ertek.
Masreszt meg ha nem tudod atadni azt amit osszekapartal a gyerekednek, akkor nincs ertelme hajtani, minek, a sirba ugyse viheted magaddal.
Megugye termeszetes is valahol az, hogy amit osszeszedsz, az az utododra szall.
A gond ott van, ha ez akkora kulonbseget okoz, amit mar nem lehet behozni.
ahogy kiszamolo irja, legyen y = mx+b, ahol x a sajat teljesitmeny, y a tarsadalmi szint, b kezdeti ertek, m aranyossagi tenyezo. x aranyos w-vel, a befektetett munkaval. Ha b nagy es m kicsi, akkor y novelesehez nem eri meg novelni x-et (ugyanis az emberek - vegyuk eszre, nam y maximalizalasara torekszenek, hanem y/w maximalizalasara!). Ha m nagy, b elhanyagolhato, akkor egy ykrit utan mar nincs ertelme novelni y-t.
Jó kis cikk, ez sajnos így van, és engem is aggaszt. De ezt hívják kapitalizmusnak, nem? Akik a tőke hasznából élnek, azok sem jobbak, mint a segélyen élő, dolgozni nem akarók, nem? Egy dologhoz értenek, vagy azt is kiadják valakinek: a pénz fialtatása.
Én örülnék az alapjövedelemnek. Megfelelő szabályozással az is segíthetne, ha nem is minden egyenlőtlenség, de legalább a legnagyobb szegénység eltörlésében. Senki nem halna éhen. Az értelmesebbeknek meg megadná végre azt a szabadságot, amire munka helyett vágynak. Végre alkotnának, kutatnának, élnének, dolgoznának, amit szeretnének. Nem hiszem, hogy elkárhozna az emberiség. Végre a cipész cipész lehetne, nem pl ügyfélszolgálatos. Persze, biztos vannak sokan, akiket tanítani kellene arra, hogy hogyan töltsék el az életüket, de én nem közéjük tartozom. Tudnék mit kezdeni az időmmel.
Szóval szerintem a kapitalizmus, mint rendszer a probléma
Ezen már történelemórákon is gondolkodtam, beképzelten mondogatom, hogy lám igazam volt. A történelem arról szól, hogy:
- valaki hatalomra jut
- túlzott hatalomra tesz szert
- megdöntik
...majd kezdődik az egész újra. Kiutat nem látok belőle; amit egyénként tudunk tenni, hogy nyitott szemmel figyeljük az eseményeket és lelépünk a gócpontból, ha kezd forró lenni a talaj.
Itt már csak a kérdés, hogy mikor, honnan kell lelépni, illetve hova... ötletek? 🙂
Az egyik nagy probléma, amikor mesterségesen építik ezt a társadalmi különbséget, főleg amikor közpénzek jutnak különböző magánvagyonokba, mert úgy könnyű pozitív irányba mások kárán elhúzni és utána uraskodni.
Ez morálisán sokat árt, mert ezt a példát látva mégis mit gondoljon az egyszeri ember.
Szerintem előbb utóbb válságba fog ez az út torkolni, ahonnét aztán megint lehet jól, vagy rosszul építkezni. Hogy ez 10 vagy 100év múlva következik be? Kitudja.
Bár a sértődött gazdag ember szólhatna belőlem, sajnos nem ez a helyzet, DE ha valaki többet adózik az állam felé akkor nem várja-e el jogosan a jobb szolgáltatást is a pénzéért cserébe?
(pl: oktatás, eü, nyugdíj amiket így jobb híján ezen felül kénytelen fehéren/feketén megfizetni az adózott jövedeleméből)
A szegényebbet pedig mi motiválja, hogy többet akarjon elérni ha a szociális szolgáltatásokat magasabb színvonalon élvezheti, mint amire a pénzéből futná?
És akkor a különféle haszontalan segélyekről még szó sincs amiket egyesek olyan ügyesen használnak ki, hogy jobban élnek mintha dolgoznának (tudom ez utóbbival Kiszámoló sem ért egyet).
Csak a filozofálgatás kedvéért elképzelhető, hogy nincs univerzális jó megoldás és ezért szinte szükségszerű az időnkénti kiegyensúlyozása a rendszernek (ld: háborúk, lázongások)?
TS, az adórendszernek nem igazságosnak, hanem méltányosnak kell lennie.
Nem mondtam azt, hogy aki nem akar előrejutni, azt támogassuk a semmittevésében. Az is nagy butaság.
Azonban aki akar lenni valakivé, annak legyen rá lehetősége.
Húha itt nagy kakidobálás lesz.
Mellesleg pont az általad leírt példák miatt nem lehet kijelenteni nagy igazságokat, mert ez a kérdés egyszerre gazdasági, társadalmi és politikai probléma/feladat.
És rengeteg nézőpontból lehet nézni ugyanazt a helyzetet. Szerencsére én jól élek, jó a jövedelmem és vannak megtakarításaim is. Innen nézve felháborító, hogy az agyonadóztatott jövedelmem után keletkezett tőkémet befektetve a haszon (kamatok) felét lenyúlja az állam, ugyanakkor ha bukok az üzleten nem pótolja ki a felét (ugyanezen logika mentén tartom pofátlannak a jelenlegi kamatadó+eho kombinációt is a nyereségre).
Rálátok ugyanakkor a legalsóbb rétegekre is, és hidd el nem segítene nekik 100millió forint sem. Hiszem, hogy az egyenlőség nem az anyagi erőforrások, hanem a tudás egyenlő elosztásában rejlik. Sok helyen azonban nincs igény a tudásra. Márpedig ahol a tudás, ott a hatalom.
A cikk gondolata és üzenete üdvözítő. Sajnos nem hinném, hogy az adórendszer reformja megoldaná ezt, bármelyik országban is.
Ennek két fő okát látom:
- Amíg nem globálisan egységes az adózás - ami ugye nem várható egy ideig, ha egyáltalán valaha is -, addig mindig lehetőség lesz adót "optimalizálni" (lásd korábbi cikkeidet). Ráadásul minél gazdagabb valaki, ezt annál könnyebben és hatékonyabban teheti meg.
- Amíg a korrupció, és a ki-kit-ismer játék tényező a világban (ez országonként különböző mértékben), addig az további kiskapukat rejt.
Összegezve, a jelenlegi globális viszonyok a kőgazdagok malmára hajtják a vizet. Amíg nem csökken a kapzsiság vagy csak simán a versenyszellem, hogy minél nagyobb legyen a vagyon, addig szerintem álom az egyenlőtlenség csökkentése.
@Andrea: kepzeljuk el a rendszert egy pillanatra "penz" nelkul (ami egy fiktiv valami), mintha foldonkivuliek neznek mi tortenik a Foldon. A termelesi folyamat zajlik, vannak aktivak es passzivak. Az aktivak eltartjak a passzivakat. Egy reszuket joval alacsonyabb szinten mint az aktivakat ("segelyesek"), egy reszuket ("tokesek") pedig joval magasabb szinten mint a sajatjuk. Az aktivak termeszetesen osztonosen probalnak a passzivaktol szabadulni, de nem veszik eszre hogy ezek ket csoportra oszlanak. A passzivak "segelyes" resze is ellenerdekelt a rendszer fennmaradasaban, ok probalnak az aktivak koze kerulni. A passzivak magas szintu resze viszont probalja az aktivak gyuloletet a "segelyesek" ellen terelni (ld meg fasizmus), nehogy eszrevegye, hogy oket is eltartja, de oket sokkal magasabb szinten! (Plusz amig az aktivak a "segelyesekkel" kuzdenek egymas ellen, addig a rendszer fennmarad)
Én nem igazán értem, hogy átlagJóska mit tud tenni a társadalmi egyenlőségért. Tegyük fel, a felső 10% birtokolja a javak 90%-át. ÁtlagJóskáék akármit csinálnak, akármilyen alapítványokat támogatnak (ahogy korábban erre buzdítasz), attól még csak a 10%-nyi javak lesznek egyenlően elosztva. Máshogy fogalmazva, a lakosság 90%-a egyenlőbben lesz csóró, de ezzel lényegi dolog nem változik. A törvényeket nem átlagJóska hozza és nem is gondolnám hogy reális lenne mondjuk népszavazást indítványozni ahol össze tudnának fogni. ÁtlagJóska egyetlen dolgot tud tenni, megpróbálja rábeszélni Gazdagékat, hogy osszák szét a vagyont. A szépszóra 0 eséllyel hallgatnak, tehát ott tartunk hogy csak erőszakkal tehet valamit ÁtlagJóska.
@Kiszamolo
Egyenlőtlenségre szükség van, és nem csak annyira, amennyinél norvégiában újra jelentkeznek mérnöknek. Szerinted valaki szerez diplomát, megtanul nyelveket, és utána dolgozik 20 évet, hogy utána másfélszer annyit keressen, mint aki a gyártószalag mellett dolgozik? Volt egy kommunizmus nevű társadalmi kísérlet, ami bemutatta ennek az eredményét: lepusztult országok, érdektelen emberek, nulla innováció.
De szerintem sem egészséges, ha a felső 1-2% kezében öszpontosul a társadalom vagyonának meghatározó része. Ugye elvileg a demokrácia erre lenne való, ahol az 1-2% érdekérvényesítő képessége nem lenne olyan magas. A gond ott van, mint pl amerikában, ahol a Demokrata és a Republikánus jelölt is ugyanazok lobbisták, támogatók befolyása alatt áll. (Ezért kötelező most Trump-ot utálni.)
Az SZJA nálunk mindkét jövedelem után ugyanúgy 15 %. Persze lehet keverni a járulékkal, de azért cserébe jár táppénz, GYED, munkanélküli, meg nyugdíj.
Vagyonadók valóban túl alacsonyak nálunk, nyilván nem minden ok nélkül.
szkrisz, nálunk az SZJA a legkisebb kiadás a munkabéren, az csak a parasztvakítás része a levont összegnek.
Fygaroo-nál a pont.
Én is sokat agyaltam már ezen, és az egyenlőtlenség fő okát egy negyedikben látom: adj 10 milliót 100 embernek, és 10 év múlva 10% gazdag lesz, a 90% meg ugyanúgy vagy rosszabbul fog élni, mint előtte. Ld. még lottónyertesek példáját. Vagy akár ezen blog létének szükségét.
Persze, a megjelölt okok is fontosak, de alapvetően tökmindegynek tűnik, milyen rendszer van, az emberek nagy része egyszerűen képtelen bánni a pénzzel. Még ha oktatással próbálunk is segíteni ezen, nem látom, hogy tömegek gondolkodásmódját meg lehetne változtatni (ld. Questor károsultak levelei: index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2015/04/02/quaestor_karosultak_levelek).
Ösztönök, függőségek, mohóság, rossz helyzetfelismerés és döntések... Mindig többségben lesznek.
Ez egy nagyon izgi téma. Ez a rendszer tökéletesen jó azoknak akiknek van pénze, tőkéje és nyilván ezek az emberek tudják érvényesíteni az érdekeiket így ez a rendszer fog maradni amíg vagy működésképtelenné válik (de erre azért lehet készülni, már asztalon van az alapjövedelem is, szerintem pont ide kapcsolódik) vagy meg nem világosodik minden emberi lény és peace lesz meg love (node erre nemsok esélyt látok) Tehát marad és a technika fejlődésével egyre jobban védhető a dolog (mondjuk 100 év múlva nem elképzelhetetlen hogy felrakják a holdra a nagyonszegényeket dolgozni ott aztán lázonghatnak) vagy nemzetközi hadseregekkel (magáncégekkel?) verünk szét lázadásokat, országokat
Azonban ha sci-fit akarunk írni akkor egy ideális társadalomban szerintem háztartások (családok?) vannak és közmegegyezéssel (ezért nem fog működni) korlátozott egy család vagyona és, hogy mekkora létszámú lehet, a vagyon és a család nagysága attól függ, hogy a család (a volt hozzátartozók is de az Ő hozzájárulások x év után kifut haláluk után mint ahogy most leírunk egy tárgyi eszközt) mit tettek le az asztalra mennyi idő milyen minőségű munkát végeztek, értéket hoztak létre. (erre kell valami közmegegyezéssel elfogadott rendszer) A legszegényebb 1 fős csövesnek is biztosítva lenne valami szociális szállás, étel, tanulási lehetőség és házasságra léphetne stb. a leggazdagabb (így a családja a legtöbbel járult hozzá a társadalom működéséhez) család meg mondjuk most egy néhány mililárd Ft nagyságú vagyonnak megfelelő nagyságrendet birtokolhatna.
@Feri78: nezd, az ember elismeresre vagyik, ha sokat tanult, dolgozott, stb. Nem feltetlenul anyagi elismeresre, lehet az erkolcsi elismeres is, lehet o az unnepelt tudos, a legjobb hegedumuvesz, stb.
Lehet persze az elismeres anyagi is. Keressen tobbet, akar tizszer, huszszor annyit, de a minimalbernek is elegnek kell lennie egy minimalis, emberhez melto elethez. Mert nem mindenki szuletik 150es IQ-val, nem mindenki kepes tobbre, es neki is van egy elete, neki is boldogulnia kell valahogy. Jo, nem fog a Bahamakra menni nyaralni, de azert ne ehezzen/fazzon honap vegen.
Viszont CSAK munkaval, tanulassal lehessen elobbrejutni, pusztan azzal hogy a penzzel jatszik - ne. A legfelso 1-2% pedig mar regen nem munkaval kerult oda ahol van.
Off:
5 eves auto helyett 10 eves hasznalt... Erdekes otletek vannak!
totalcar.hu/tanacsok/nepperuzo/2017/01/03/megane_vagy_xsara_vagy_mas/
Ennel a hitel is jobb otlet 🙂
Miklós, most is jobbágyrendszer van, ami közel átjárhatatlan. Legalábbis Magyarországon mindenképpen. Itt egy gázszerelő is csak akkor kerül magasabb osztályba, ha a király lenyúl érte. A döntő többség abban a társadalmi osztályban (vagy lejjebb) hal meg, ahova született.
Kiszámoló: Annyiban pontosítanám, hogy nem a két végletre gondoltam, ahol a nagyon gazdag vs. nagyon szegény helyzet áll fenn.
Jelenleg talán még a mi társadalmunk viszonylag optimális, ha tanulsz és szorgalmas vagy, van egy kis eszed is hozzá akkor juthatsz előre és ebben az állam segít. Egyet is értünk abban, hogy aki előre akar jutni azt továbbra is támogatni kell (ez valahol a közösség érdeke is).
De ha a méltányos adórendszert vezeted be nem jön létre egy olyan állapot, hogy egy réteg azt mondja: 'minek hajtsam magam, jól elvagyok így is, ha többet dolgozom akkor se vagyok sokkal előrébb, plusz amíg a gazdagabbak által befizetett pénzből fenn tudjuk tartani a minőségi szociális hálót addig jól élek így is'? Nem rontja le a (kis)vállalkozói kedvet?
Ez a blogbejegyzés 100%-ban hiteles, ez ellen mi 100%-ban semmit nem tudunk tenni. Részegen újévkor társalogtam egy szegedi klubtulajdonossal, megfogadtam a tanácsát két napja olvasom Adam Smith könyvét. Nincs itt semmi probléma a rendszerrel, nézzétek meg a fegyvernepper című filmet és művelődjetek ti is közgazdaságtanból, és egy nagy adag érzéketlenség sem árt még az élethez. Ez egy jó írás a kapitalizmusról.
@Tibor: Igen, valahogy így, ahogy írod, elég szemléletes kép 🙂 Ha már a földönkívülieket említetted: nehezen tudom elképzelni, hogy amíg nincs külső (ellen)fél, addig az emberiség képes lesz magas szinten egységessé válni. Tartunk az egység felé, EU és hasonló intézmények, de az dobná csak fel igazán a folyamatot, ha ezt az egységet kifelé kellene képviselni 😀
@Fygaroo: Van igazság benne, amit a tudás eloszlásáról írsz. Ha egész életemben tanulhatnék, és ez nem az anyagi helyzetemtől és a szabadidőmtől függne, csak akarat kérdése lenne, akkor tanulnék. Mindig (most is ezt teszem, csak bizonyos korlátok között). A tudás így felhalmozódna és elősegítené a fejlődést. Persze, ezt lehetne jóra és rosszra is használni, de ez eddig is így volt, a pénzzel is. Az emberiség szellemi / spirituális fejlettségi szintjétől is függ ezért, hogy mi lesz a sorsa. Bár én javíthatatlan optimista vagyok.
Valamilyen módon maximálni kellene az egy ember/érdekcsoport által birtokokható vagyont. Amikor eléri ezt a limitet, a további szerzeményei közösségi célokra fordítódna automatikusan. Ez a limit lehetne magas, továbbra is lennének milliárdosok, de nem csilliárdosok.
Amíg a vagyon nagy része kevesek kezében koncentrálódik, addig a gazdagok olyan törvényeket lobbiznak ki, amik nekik kedveznek. Az ötméteres falak sem zavaróak, ha nagyon nagy területet fognak közre. 🙂
Tőkejövedelem adózás: a "Világállam" megalakulásáig - teljesen transzparens bankrendszerrel - el lehet vinni olyan helyre a tőkét, ahol nem adóztatják nagyon és nem beszélnek róla az itthoni hatóságoknak.
Örökösödési (halál) adó: rengeteg módja van a vagyon átadásának - onnantól, hogy a legjobb oktatást kapja az örökös - nagyon hosszú a legális sor.
A "fejlett nyugat" csökkenő reálbéreinek a karavánkapitalizmus és a globalizáció a fő okai. Olcsóbb máshol megtermelni és a fél világon átszállítani, mint megfizetni a helyi drága munkaerőt (lásd a legutóbbi francia munkaügyi intézkedéseket - ki az a hülye, aki oda viszi a gyárát?)
Erről egy filmbeli jelenet jut eszembe. Ha jól rémlik Startrek deep space 9...
A ferengik nem akarják megszüntetni a kizsákmányolást. Mert minden ferengi dolgozó kizsákmányoló akar lenni...
És maga kit zsákmányolt ki utoljára?
A mi világunk pont ilyen. A kapitalizmus el akarja hitetni, hogy bárki lehet gazdag, de ez a legnagyobb hazugság!
@Kiszamolo: szerintem elég egyértelműen fogalmaztam, a többi mögött van szolgáltatás, még ha olyan is. Ha szigorúan vesszük, akkor a tőkejövedelmeknél még nagyobb is az adó, mert annál nincsenek kedvezmények.
Nyilván én is összevonnám az összevont és elkülönült részt, meg visszavezetném a progresszív SZJA-t, csak nem a régi perverz módon.
krisz és miért kötelező kifizetni ezt a szolgáltatást minden munkával megkeresett forintom után és miért nem kell megvennem ezt a szolgáltatást a tőkém után kapott jövedelmem után?
Lehet ragozni a dolgot, de ugyanaz a vége: a munkajövedelmem felét kapom meg szemben a tőkejövedelmem 85%-ával.
Sőt, TBSZ Számlával 100%-ával.
Ugye az is benne van, hogy ha meg büntetjük a vagyonhalmozást, az a motivációt veheti el, így nagyon bonyolult kérdés, amit feszegetsz.
A másik fele pedig a dolognak, hogy a felső 1-2% lehet, hogy a vagyon nagy részét birtokolja, de a fogyasztása nem teszi ki a fogyasztás nagy részét. Még piaci értéken sem, de ehhez az is hozzátartozik, hogy a legdrágább luxustermékeket épp ez az aranytalanság árazza aránytalanul magasra, egy részük tényleg csak azért létezik, hogy a gazdasági elit pénztárcájához is legyen megfelelően skálázott termék. Tehát szó sincsen arról, hogy a felső 1% elveszi a többiek elől a megélhetést. A vagyon inkább csak a gazdasági hatalom szempontjából lényeges azon a szinten.
Mondjuk az megint egy másik téma lenne, hogy a nagyvállalatok elaprózódott tulajdoni viszonyai miatt meg egyre kevésbé érvényesül a kapitalizmus egyik alapja, hogy a magán tulajdonos a jó gazda.
The Expanse című scifi regénysorozatban a következő társadalmi berendezkedést képzelik el kb. 200 év múlva: a Földön a 30milliárd ember nagy része 'basic'-en él, van hol laknia, van mit ennie, és kap alapjövedelmet, amit el tud költeni további alap dolgokra (ruha stb., de 'luxus'-ra nem). Aki ki akar törni, annak először is bizonyítania kell, hogy képes dolgozni. 🙂 Hotdog árus szinten kezd, aztán motivációtól függően lehet feljebb lépdelni. Ehhez képest a Marson, ahol sokkal kevesebb ember él és aránylag sokkal több feladatot kell ellátni (nagyon hosszú távon a bolygó lakhatóvá tétele a cél), ott dolgozik mindenki rendesen.
Az én véleményem, hogy a jövedelem típusú adók igencsak elavultak. Pont azokat a réteget sújtja akiket segíteni akar. Ha valakinek van elég jövedelme akkor el is tudja rejteni. Inkább a fogyasztást kellene adóztatni. Ha megvetted a 10 millás autót akkor nem tudod elrejteni. Ha meg beakarod fektetni a pénzed akkor hajrá tedd meg ingyen. Plusz egy fajta protekcionizmusra lehetőséget adni.
Pl ha 0% szja 50% áfa akkor egy magyar cipő olcsóbb lenne mint egy kínai, mert az előállítás ugyanannyi lenne és az importon még ott van az úti költség...
A társadalmi egyenlőtlenség kialakulásának fő oka, hogy mindenki presztízs termékeket akar. Amikor egy átlagember iphone-t vesz, akkor az alsó 90%-tól kerül át vagyon a felső 10%-ba, hisz az Iphone árának nagy része nem munkaköltség, hanem marketing, design és IT, mind felső 10% munkahelyek.
Az alsó 90% a megtakarítását szintén a 10% által irányított cégekbe fekteti, önként és dalolva, nem a felubeli mikrovállakozásba.
Tehát bármennyi pénzt jut az alsó 90%-hoz (munkabérként vagy segélyként), az visszacsorog a felső 10%-hoz presztízsvásárlások során. Ahogy Bokros megfogalmazta még a 90-es években, amikor sorban zártak be a gyárak: az emberek nem akarják az megvenni, amit ők termelnek.
Szerintem a társadalmi egyenlőtlenséget csak úgy lehet felszámolni, ha a szegényeket rákényszerítjük, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak, amit más szegények állítanak elő.
@Kiszamolo: az elv szep es jo, a gond ott van, hogy a munka helyhezkotott a toke meg nem. Munkajovedelmet terhelo adokat nehezebb megkerulni, mert nem olyan egyszeru atcuccolni egy masik orszagba hogy na akkor holnaptol ott dolgozom, viszontlatasra, mivel uj eletet kezdeni alaptoke kell.
A tokejovedelembol elo viszont barmikor mondhatja azt, hogy ha ti igy, akkor en is igy, megyek mashova, ide meg max turistakent. Nyilvan a felso 1-2%-rol beszelunk, nem a kisemberrol akinek van egy TBSZ szamlaja, ott persze meg lehet fingatni, csak ot meg minek.
Tibor, egyrészt ezért kell adóztatni a vagyont is, másrészt azért egy gazdag ember nem szívesen lakna Nigériában vagy Indonéziában, csak azért, hogy ne adózzon. Ha pedig fejlett országban máshol is adózni fog, akkor csak ezért nem fog elmenni.
Inkább eldugja a vagyonát, de szerencsére azt is egyre nehezebb, már Svájcban sincs rejtve a pénze.
"Az örökséget is érdemes lenne sávosan adóztatni, hogy ne alakulhassanak ki nagyon gazdag családok, akik évszázadokon át azok is maradnak."
Az ilyen gazdag csaladok felfogadnak egy dorzsolt (ertsd: faszfej) tagot aki szepen szurke vagy fekete modszerekkel elsibolja az adofizetest.
Az ilyenekre se artana lecsapni kicsit. Teszem azt, aki tenyleg szantszandekkal kikerulte az adozast hosszu eveken-evtizedeken at, annak a tokejenek felet elvinni bunteteskent.
Csak akkor szűnne meg az egyenlőtlenség, ha nem lenne pénz, és csak annyit termelnénk ami tényleg kell. Hiszen nem kell 345345 féle mobiltelefon, vagy sajt, vagy kocsi, ruha, stb. Ha példa kedvéért egyféle kocsi lenne, akkor nem kellene menőzés a szomszédok előtt, de ugyanez igaz mindenre. Mindenből kapjon mindenki egyet, és kész. Ha az emberek nem pénzért melóznának, hanem azért, mert az emberiség érdeke, akkor rengeteg probléma megoldódna. És persze rengeteg új jönne. 🙂
@sz.krisz
Nyugdíj járulék? Azt csak a munkáltató fizet. A munkavállaló szociális hozzájárulási ADÓt fizet, ami nem kötelezi a kormányt semmire. Persze lehet keverni az adót a járulékkal...
Idéntől ez 22% (eddig 27% volt) + 15% SZJA, és máris 37%nál járunk.
@Lasszó:
"Mindenből kapjon mindenki egyet, és kész"
És ki kapja az elsőt, ki kapja a másodikat, ki kapja az első 100 ezret? És melyik dolgot fejlesszük, milyen irányba, hogy jobb legyen?
@Ritch "A történelem arról szól, hogy:
– valaki hatalomra jut
– túlzott hatalomra tesz szert
– megdöntik
…majd kezdődik az egész újra. "
Nem feltétlenül, ott van Anglia esete, ahol néhány száz éve már senkinek nem sikerül túlzott hatalomra szert tennie. Ajánlom a témában a "Why Nations Fail" című könyvet, a szerzők pont ezt járják körül benne, hogyan virágzik fel minden olyan ország, ahol a népnek sikerül bebiztosítani a hatalom megosztását.
@gcs85
Nemtom te mit nézel, de Magyarországon a bruttó fizetés 10%-a nyugdíjjárulék néven levonva.
A kérdésem: ha reálértéken valaki ugyanannyit vagy többet félretenne ma, mint a 80-as években, akkor miért baj, hogy a gazdagabb egyre gazdagabb?
Ha, reálértéken a 80-as években a legszegényebb 20%-nak volt 100 a vagyona, ma 110, akkor jobban élnek. Tök mindegy, hogy a leggazdagabb 1%nak, 100 volt, ma pedig 500.
Én úgy tudom, hogy a mélyszegénységben élők száma folyamatosan csökken a világban, és inkább ez számít, nem pedig az, hogy mekkora a difi a leggazdagabbak javára.
@Kiszamolo: nem feltetlen akar annyira fejlett orszagban elni a gazdag mint pl Europa. Eleg ha annyira fejlett, hogy megvehetok legyenek a kenyelmi szolgaltatasok, ha nem is tomegek szamara hozzaferhetok. Pl Del-Amerika, de ilyen jelenleg Kelet-Europa vagy meg keletebbre menve Oroszorszag. De epp Indoneziaban is vannak otcsillagos hotelek... A vagyonado elvben jol hangzik, de szinten nehez kivitelezni, hogy ne valami ceg neven legyen a parizsi lakas, vagy eleve - minek lakas, hisz barmikor megfizetheti barmelyik hotelt. Meg eros nemzetkozi ellenorzessel es osszehangolassal is igen nehez volna megcsinalni, plane hogy eleg ha egyvalaki nezi el fu alatt, maris hozza aramlik a toke. (Mint a jatekelmeleti klasszikus pelda az 5-5 ev bortonrol)
Egyebkent meg "az allam az uralkodo osztaly elnyomo szervezete", nem fogja tehat elnyomni magat az uralkodo osztalyt.
@gcs85
Pont forditva.
10% nyugdijjarulekot fizet a munkavallalo
27% (22%) szochot pedig a munkaltato
Szegény családból származom, mégis felkapaszkodtam. És NEM azért tanultam, kapartam és gyűjtögettem éveken át, hogy az állam elvegye, és odaadja a lusta munkakerülő bagázsnak... Nélkülöztem és mai napig lemondok dolgokról, miközben nagyon jól kerestem és keresek is szerencsére. Mindezt azért, hogy minél több pénzt befektessek. Közben a "szegény" ember kólát vesz, mekiben zabál és cigizik, iszik... Aha...
Tomi, na pont azért tudtál felkapaszkodni, mert volt rá lehetőséged. És senki nem mondta, hogy adják oda a pénzed a munkakerülőknek.
Szerintem érdemes lenne még egyszer elolvasnod a cikket.
Kicsit elragadtattam magam, és valóban, amit én írtam, az sem helyes.
de azért annyiban továbbra is tartom az álláspontom, hogy amit te is említettél, jóval több hitelt fizet ma az átlag ember mint fizetett 10-20 éve. És a legutóbbi válság is a nem teljesülő hitelek miatt voltak. Meg ugye mentsük meg a devizásokat... Na ez az ami úgy isten igazából bosszant engem. Veszi fel a hitelt, mindegy, csak adják, mert kell az új autó, kell a lakás, kell a két méteres tévé... hát persze, úgy is megmentik ha szarba kerül... Olyan dolgokat vesz meg minimálbérre amit én se engedek meg magamnak, aztán meg sír, meg jajj, segítsenek neki, elveszik a házát és utcára kerül a 3 gyerekével...
@garry "továbbra is lennének milliárdosok, de nem csilliárdosok." Az a gond, hogy ilyen esetben gyorsan teremne a milliárdosnak néhány szegény(ebb) rokona, barátja, aki hirtelen (papíron) szintén milliárdos lenne, de valóságban az ő milliárdjainak jelentős részével az rendelkezne, aki egy ilyen szabály nélkül csilliárdos lehetne...
Az embereknek egy idő után elegük lesz abból, hogy hiába tanul, dolgozik, küzd embertelenül, spórol, gyűjt, mégsem tud elérni egy olyan szintet, mint a valaki valakije, vagy éppen az, aki nem tanult, a világ lustája, de legalább apucianyuci a segge alá tette a vagyont, meg a zsíros beosztást. Lehet azt mondani, hogy az ember a korábbi önmagához mérje magát, hogy mit ért el az X évvel előtti állapothoz képest, de könyörgöm, nem lombikban élünk, elzárva a külvilágtól! És ez nem csak a pénzről szól, hanem szól az egészségről, az élményekről, mindenről. Sokan, akiknek iszonyú erőfeszítésébe és sok áldozathozatalba került, hogy feljebb verekedjék magukat, látják maguk körül azokat a kortársaikat, akik kevesebb erőfeszítéssel, ámde jobb családi háttérrel, jobb kapcsolatokkal fényévekkel vannak előbbre. És akkor már csak egy jó politikus kell jó retorikai képességekkel. A többi borítékolható.
@Tomi: nem az a baj, ha egy mernok/orvos tobbet keres mint az aki lapatol, hanem az, ha az iskolat ami ahhoz kell hogy mernok/orvos legyen valaki, csak mernoki/orvosi fizetesbol lehet megfizetni. Arrol meg nem is beszelek, hogy nem csak a szigoruan vett tandij az iskola koltsege, hanem addig is valamibol elni kell, valahol lakni kell, es raadasul kiesik egy fizetes az amugy is nelkulozo csaladbol mert az egyik tagja ugye addig se lapatol.
Művelt emberek írnak és vitatkoznak arról, hogy milyen adórendszer lenne igazságos és/vagy méltányos. (Ez a politika és közgazdaságtan örökmozgója, abszolút nulla fok alatti hőmérséklete, mert ahány ember, annyi igazság.) - Az a gondolat pedig, hogy más ember erőszakkal elvett tulajdonából - adóból - jótékonykodni nem más, mint rablás, az értelmesnek tartott ember számára tabu. 150-200 évvel ezelőtt még azt is le merték írni, hogy az adóból jótékonykodás és segélyezés az szavazatvásárlás és korrupció, és előre megjósolták napjaink társadalmának ebből következő problémáit.
A társadalmi egyenlőtlenség létező és megoldandó probléma, de ki kell végre mondani: ha a saját időnket és pénzünket nem önként és kényszer nélkül áldozzuk mások megsegítésére, akkor az egész nem több mint képmutatás.
Más pénztárcájában pedig nem turkálunk.
Pénzem nincs, ezért önkéntes munkát végzek. - Te mit teszel?
@Kiszamolo, @Tibor
Értem, amit mondotok, és így hogy elmúlt a hév egyet is értek. Ráadásul még csak nem is tartozom a gazdag réteghez (de ahhoz képest, hogy honnan indultam, és hova jutottam, én hajlamos vagyok magamat "gazdagnak" tartani 🙂 )
Igazából amit mondani próbáltam (csak indulatos tudok lenni néha, de dolgozom rajta), hogy itt is igaz az, hogy kettőn áll a vásár. A szegények is tehetnek a kialakult helyzetről, nem csak a gazdagok. És nekik nagyon kényelmes a megoldás, mert vegyék el a gazdagtól, és osszák szét a szegények között. Én azt tudom, hogy nagyon morcos lennék, ha mondjuk elvennék a befektetésem (amit nyugdíjra és a gyerekeknek gyűjtök), és tudom jól, hogy egy része az ingyenélők megmentésére menne, aki napról napra él, és veszi az élvezeti cikkeket hitelre...
de mindig a gazdag oldalról közelítjük meg a problémát, és mindig azok a szemét gazdagok...
Kiszamolo,
evvel nalam (is) "kivagtad a biztositekot": "Lehet ragozni a dolgot, de ugyanaz a vége: a munkajövedelmem felét kapom meg szemben a tőkejövedelmem 85%-ával.
Sőt, TBSZ Számlával 100%-ával."
ez igaz (nekem [is] szinte minden TBSZ-en van). amit felretettem, azt a fizetesemböl tettem felre. nem elköltöttem, hanem takarekoskodtam. leadoztam utana amikor a fizetest megkaptam. szerinted amit felretettem (nem nagyobb autot, dragabb kajat, nyaralast, ruhat, piat, nem cigit, .. vettem), azt jogos lenne ujra megadoztatni ???? ha igy lenne en sem takarekoskodnék [ennyire, illetve eltitkolnam, itthon tartanam, stb.]
a tarsadalmi egyenlötlenseg kapcsan irtaddal egyetertek, ez gond, ha tul nagy, akkor nagy baj lehet,
ez is ide tartozik:informacioaramlassal kiderül hol jo, es pl. jönnek a bevandorlók es "elveszik".
munka - tehetseg - szorgalom - eletmod
Fygaroo beirasa igen korrekt
sporolos, próbáljuk már meg megérteni, mi van leírva, mert annyira nem komplikált.
Nem arról van szó, hogy legyen kommunizmus. Arról sincs szó, hogy adjunk pénzt annak, aki nem akar megdolgozni érte. Sőt, ennek pont az ellenkezője van leírva.
@szocske
A strómanokat már feltalálták.
Ritkasag, de teljesen egyetertek a @Kiszamolo -val. En is a "felkapaszkodottak" taborat erositem es szivesen adoznek a tokejovedelmem utan (is), ha mindenki mas is ugyanigy megtenne.
Nem is ertem a fanyalgokat, hiszen ez egy atlagos felso-kozeposztalybelinek nem jelent olyan nagy megterhelest(szemlelteto pelda kedveert: 100millio mondjuk 4%-on befektetve 35%-al leadozva evi +1.35M ado, ennel remelhetoleg joval tobbet adozol a munkabered utan, ha ossze tudtal sporolni ennyi penzt).
Ettol meg ugyanugy megerne felkapaszkodni es megtakaritani is. Nyilvan fajna az a ~100e/ho, de lehet ami neked csak "fajna" mashol a "felkapaszkodas" vagy esetleg a "tisztes szegenyseg" eselyet jelentheti.
A nagyobb kerdes, hogy ki es hogyan tudna ezt a penzt ugy elkolteni ahova tenyleg kellene hogy jusson...
> az adórendszernek nem igazságosnak, hanem méltányosnak kell lennie.
Ez a legmocskosabb, legalattomosabb lózungok egyike.
Miért méltányos az, ha egy ember halála után te elveszed a tulajdonának egy részét? Mitől méltányos az (elvileg) adózott munkajövedelemből keletkező tőkejövedelem újraadóztatása? És akkor a dolog technikai akadályait még nem is feszegettük (értsd: a nyomoronctól mindent bevasalnak, a gazdagtól semmit, mert ő képes lesz kijátszani a rendszert).