A társadalmi egyenlőtlenségről

2017-01-04
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Egyre többet cikkeznek mindenhol a világban a társadalmi egyenlőtlenségről. Arról, hogy a társadalom egyre jobban szétszakad nagyon szegény és nagyon gazdag rétegre.

A hetvenes évek végén az Egyesült Államokban a lakosság 90%-ának jövedelme tette ki az összjövedelem jó kétharmadát, jelenleg már alig több, mint a felét keresi meg. Másképp fogalmazva, a felső 10%-nál összpontosul a jövedelem majdnem fele, tehát a felső 10% évről-évre egyre gazdagabb lesz a többi 90%-hoz képest.

Ez a növekvő egyenlőtlenség miatt van egyre kevesebb értelme átlagjövedelmről beszélni. A medián már egy kicsit több támpontot ad (hogy mi a különbség, arról egy cikk itt.), de gyakran hasonlítják össze az alsó 10 vagy 20% jövedelmét a felső 10 vagy 20% jövedelmével is. Minél nagyobb a különbség, annál inkább szétszakadt a társadalom.

Amíg az ember a haszonélvezője ennek az állapotnak, úgy tűnik, hogy minden úgy jó, ahogy van. Azonban ha majd nem mehet ki az ötméteres fallal körülvett negyedből és aggódhat, hogy mikor rabolják el a gyerekét váltságdíj reményében, amikor lesznek országrészek, amiket érdemesebb még nappal is elkerülni, akkor rájön, hogy mégse olyan vidám dolog ez. A forradalmakról és háborúkról már nem is beszélve. A nincstelen réteget nagyon könnyű feltüzelni, hogy neki azért nincs, mert másoknak sok van, ezért csak el kell vennie és minden megoldódik. A túl nagy társadalmi egyenlőtlenségek eddig mindig ilyen módon oldódtak meg és ez soha nem volt jó senkinek, se szegénynek, se gazdagnak.

A legideálisabb helyzet ebből a szempontból az izraeli kibucokban volt, ahol mindenki közösen dolgozott és mindent szétosztottak a kibuc lakói közül.

Sajnos ez addig működött, amíg mindenki vagy a földeken dolgozott, vagy a konyhán. Azonban az idő múlásával nagyon sok kibuc elkezdett exportálni gépeket, narancslé-sűrítményeket, csomagolóanyagokat és sok minden mást is.

Ekkor már kellettek igazgatók, pénzügyi vezetők, export-menedzserek és rengeteg egyéb magasan képzett és tehetséges ember.

Akik azonban nem voltak hajlandóak annyiért dolgozni, mint a takarítónők és inkább elmentek más cégekhez hasonló munkakörbe. Így vagy többet fizettek ezeknek az embereknek, vagy megpróbáltak valakit a konyháról betenni exportigazgatónak, ami ritkán lett jó ötlet.

Norvégia szintén egy alacsony jövedelmi különbségekkel bíró ország, ahol egy mérnök alig keres többet, mint egy fodrász és egy igazgató alig keres többet, mint egy mérnök.

Ennek az az eredménye, hogy senki nem akar lenni se mérnök, se igazgató, mert minek. Így Norvégia kénytelen külföldről importálni a mérnököket.

Tehát egy bizonyos társadalmi különbség szükséges, hogy legyen miért tanulni, küzdeni, többet letenni az asztalra, mint mások. Azonban amikor már a teljes vagyon 90%-a a társadalom fél százalékánál van és az arány évről-évre romlik, az nagyon veszélyes hosszú távon.

Egy társadalom akkor jó, ha érdemes küzdeni azért, hogy feljebb kerülj és van is lehetőséged rá, egy szegény ember gyerekéből is lehet középosztálybeli, vagy akár gazdag ember is. Egy szétszakadt társadalomban nincs átjárás a társadalmi osztályok között, egy szegény gyereke soha nem tudja megfizetni azokat az iskolákat, egészségügyi ellátást és minden mást, amivel ki tudna törni a szegénységből.

Update: Egy kis segítség a cikk értelmezéséhez: az a jó társadalom, ahol van társadalmi különbség és van értelme többet teljesíteni. Ezért is bukott meg a szocializmus és nem működne az alapjövedelem se. A cikk NEM arról szól, hogy vegyük el a gazdagok pénzét és adjuk a szegényeknek, meg azoknak, akik nem akarnak dolgozni. Aki így értelmezi, fusson neki még egyszer.

Miért lesznek egyre gazdagabbak a gazdagok?

Az egyik ok, hogy jelenleg az Egyesült Államokban egy alkalmazott kevesebbet keres reálértékben, mint keresett 1995-ben. (S közben sokkal több hitel után fizeti a kamatokat, így még kevesebb az elkölthető szabad jövedelme.)

Ezzel szemben akinek tőkéje volt, most kicsi híján hatszor annyi pénze van, mint volt 1995-ben, ha az amerikai tőzsdén tartotta a pénzét. (Inflációval korrigáltan 3,3-szor annyi pénze van, ha az osztalékokat is befektette.)

A másik ok, hogy a legtöbb országban sokkal jobban adóztatják a munkabéreket, mint a tőkéből és befektetésekből (például lakáskiadásból) származó jövedelmeket.

Itthon például majdnem 50% az elvonás a munkabérekre és 15% a tőkejövedelemre. (A TBSZ számláról már nem is szólva.) Ez is az egyenlőtlenséget segíti elő.

A harmadik gond az öröklés. Az öröklés miatt kialakulnak nagyon gazdag családok, akik egyre gazdagabbak lesznek.

Mi lenne a megoldás?

Az adórendszer. Aminek a közvélekedéssel szemben nem csak az a feladata, hogy beszedje az emberektől a közös költséget, hanem hogy fenntartsa a társadalmi egyenlőséget a szükséges mértékben és biztosítsa az átjárás lehetőségét a társadalmi osztályok között.

A tőkejövedelmeknek hasonlóan kellene adóznia, mint a munkajövedelmeknek. Nagyon sok országban ez így is van. A tőkejövedelmet hozzácsapják a jövedelemadó alapjához és mindenki a neki megfelelő kulcs szerint adózik utána. Máshol sávos a kamatadózás is: minél többet szerzel ilyen módon, annál nagyobb százalékot adózol utána.

Az örökséget is érdemes lenne sávosan adóztatni, hogy ne alakulhassanak ki nagyon gazdag családok, akik évszázadokon át azok is maradnak.

Az egykulcsos adó is egyértelműen a társadalmi egyenlőség ellen hat, erről már itt írtam bővebben: Milyen a jó adórendszer?

(Sokan sajnos csak addig tudnak gondolkodni, hogy az a jó adórendszer, ami nekem jó. Ha szegény vagyok, akkor legyen sok segély. Ha gazdag, akkor legyen egysávos minden, én se fizessek többet, mint mások.)

A társadalom szétszakadása egyre nagyobb gond a fejlett világban és egyelőre nem látszik kiút, vagyis inkább a visszaút mondjuk a nyolcvanas évek viszonylagos és egészségesebb egyenlősége felé.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram