Az amerikai tőzsde elmúlt 90 éve
A Forbes-en találtam egy érdekes cikket, ami a második legrégebbi amerikai tőzsdeindex, a DJIA változását követi 1928-tól 2016 január 28-áig.
Ez a hosszúnak tűnő időtáv mindössze 21.913 tőzsdei napot jelent.
Ez idő alatt naponta átlagosan csak 0,03%-ot(!) változott a tőzsdei árfolyam. Még hogy naponta csapkod a tőzsde le-fel.
Azokon a napokon, amelyiken emelkedett az árfolyam, 0,73% volt az emelkedés átlagosan.
Amikor esett az árfolyam, átlagosan 0,75% volt a veszteség naponta.
Pozitív-negatív napok aránya: 52,1/47,5% vagyis majdnem annyi napon nőtt az árfolyam, mint amennyin esett.
Legnagyobb napon belüli emelkedés: 15.34% (1933. március 15.)
Legnagyobb veszteség napon belül: -22,61% (1987. október 19.)
A napi elmozdulás az esetek 76,15%-ában kisebb volt, mint 1%
Az esetek 93%-ában a napi elmozdulás nem volt nagyobb, mint 2%.
Napi 5%-nál nagyobb elmozdulás csak az esetek 0,32%-ában történt.
Ezek az átlagok. Ezeket olvasva az ember nem is érti, miért félnek olyan sokan a tőzsdétől. A számok alapján egy szelíd és kezes báránynak tűnik a tőzsde világa.
Azonban évtizedre lebontva az átlagos nyereségeket, már sokkal tarkább képet találunk.
1920 ás 1929 között az átlagos hozam 8,77% volt évente. Azonban ha a két szélső évet levágjuk, 1921 és 1928 között az átlagos hozam évi 19,54%-ra ugrik!
A nagy növekedés után általában jött egy-két rossz évtized és fordítva. A nagy felfutásokról (a húszas évek, ötvenes évek, nyolcvanas-kilencvenes évek) mindig kiderült, hogy sikerült egy méretes nagy lufit fújni és a következő évtized nagy része a visszakorrigálásról szólt.
Így már nem is annyira tetszetős a napi 0,03% változás, igaz? 🙂
Érdemes megnézni, hogy a legrosszabb évtized az elmúlt évtized volt a vizsgált közel 90 éves periódusban. (Persze más lenne a helyzet, ha a nagy tőzsdei összeomlás nem 1929 végén, hanem 1930 elején történt volna és a dotkom lufi már 1999-ben kidurrant volna és nem 2000-ben történik ez meg.)
A legnagyobb bull market közepén 20% esés egy nap alatt minden, csak nem szelíd. Aki egy ilyenbe belenyúl, az sikitva menekül a befektetésektöl úgy is.
De persze, nyilván csak annyi lett volna az ember dolga, hogy 90 éve megmondja, hogy melyik ország lesz a világ vezető hatalma most, nyeri meg a világháborúkat, vészeli át legjobban a válságokat meg ilyesmi. Jah és közbe sosem inog meg a keze.
Egyedül az 1950s felpattanást nem értem. Ott mi volt? Az aranykor utána kezdődött.
Annak fényében, hogy bármikor beköszönhet a medve, nehezen hiszem. 🙁
Köszi!
Persze a szórás számitásánál figyelembe véve hogy alapvetöen növekvö
(Y=AX+B) modelre számitunk, mert hanem maga a növekvés is a szórást növeli.
Mi a helyzet az inflációval? Reálhozamok?
Ezzel áll ellentétben az évtizedes hozamok.
De úgy tűnik, ez sokaknak nem megy át.
en.wikipedia.org/wiki/Historical_components_of_the_Dow_Jones_Industrial_Average
Sok szerencsét találni egy-két céget, aki még ugyanaz, mint 1925-ben. Azaz ha megveszed a DJIA komponenseit és tartod őket, sose kapod meg azt a returnt, amit ezekkel az indexekkel reklámoznak. Ma már lehet venni index tracking fundokat, de azok meg beépítik ezt a veszteséget a kezelési költségükbe.
Egy 30-as listáról nagyon könnyen ki lehetett esni, de ez egyáltalán nem biztos, hogy azért, mert a cég gondba került. Persze olyan is volt biztos, de egyáltalán nem alap.
Egyébként igen, negyven éve lehet venni indexkövető alapokat és 23 éve indexkövető ETF-eket is, úgyhogy a probléma már régen a múlté.
//kiszamolo.hu/ki-akar-atlagos-lenni-avagy-verjuk-meg-a-piacot/
Ha 1 hétig hasmenésem volt, aztán meg egy hétig szorulásom, akkor az elmúlt két hét átlagát nézve jó volt az emésztésem.
Így érdemes sokszor bánni az átlaggal.
“Ez idő alatt naponta átlagosan csak 0,03%-ot(!) változott a tőzsde árfolyama.”
A tőzsde árfolyama akkor szokott változni, ha maga a tőzsde részvényeit is jegyzik a tőzsdén!
Tudom, hogy olyan nyelvezetet akarsz használni, ami szélesebb közönségnek is érthető, de semmivel sem rosszabb, ha azt írod, hogy a tőzsdei cégek árfolyamai, vagy az indexben szereplő cégek árfolyamai hogyan változtak.
Nem is egy hétre vagy hónapra vagy akár egy évre érdemes befektetni a tőzsdén.
Nem kell azért olyan nagy jóstehetségnek lenni, ahhoz hogy megmondjad a világ melyik részén van nagyobb esélye fegyveres konfliktusok kirobbanásának.
Szóval ha az ember meghallja az tőzsde szót egyből a Buda-Cash vagy a Quaestor jut eszébe. Érthető miért félnek?
Ez ugye azt jelenti, hogy majd minden negyedik napon 1% fölött volt a napi változás. Tehát minden héten van legalább egy olyan nap, ahol annyit lehet nyerni (vagy veszteni), amennyit a bankban fél-egy év alatt kamatozna a pénzem. Szerintem erre ráillik a “csapkodó” kifejezés.
S ha le is ment 1%-ot, másnap meg fel, mindjárt semmit nem történt hét végére.
de történt: rosszabbul állsz a második nap végén:
X*0,99*1,01=0,9999*X és nem X
(persze értem mire utalsz :))