Az új ipari forradalom hatása a munkaerőpiacra
Sokan új technikai forradalmat jósolnak, ahol a kétkezi munkások tevékenységét átveszik a robotok vagy automatizált gépsorok, így további jövedelemcsökkenést lesznek kénytelenek elszenvedni.
Ezzel folytatódna a hatvanas évektől elindult folyamat, ahol a képzettek jövedelme nőtt, a kétkezi munkások bére pedig stagnált, vagy akár csökkent is. Eddig ennek fő oka a kétkezi munka kiszervezése Ázsiába és egyéb olcsón termelő országokba, most pedig a robotok elterjedése miatt várják ennek a folyamatnak az erősödését. Ha a folyamat beindul, azzal tovább fog nőni a társadalmi különbség, ami már most is komoly probléma a fejlett országokban.
Olvastam egy érdekes cikket az Economistban, ahol történelmi távlatokban nézték meg a képzett és képzetlen munkavállalók jövedelmének változását.
Ebből az derül ki, hogy a 14. századtól szinte folyamatosan csökkent a különbség és a technikai forradalom is éppen hogy jelentősen csökkentette a különbséget, nem pedig növelte azt.
Ennek oka az volt, hogy a technikai találmányok feleslegessé tették a képzett emberek szaktudását, például egy gépesített szövőszéket egy képzetlen munkás is tudott olyan szinten üzemeltetni pár hónapnyi betanulás után, mint előtte egy magasan képzett szakember, aki hét évig tanulta a szakmát.
Ennek eredményeképpen a szakképzetlen munkások aránya 20%-ról 39%-ra nőtt 150 év alatt a 19. század közepére.
A szakemberek többletjövedelme a 19. század elejétől egészen 1960-as évekig folyamatosan és erősen csökkent. Az azóta tartó emelkedés az, ami ritkaság történelmi szempontból, nem pedig a normál állapot. Mint említettem, ennek oka a nemzetközi kereskedelem és a globalizáció kialakulása volt.
Sokan gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése hamarosan ugyanúgy fogja érinteni a jelenlegi diplomások helyzetét is, egyre több munkát véve el a mostani diplomásoktól is a tervezéstől a fordításig, így előfordulhat, hogy az új ipari forradalom a várakozásokkal ellentétben csökkenteni fogja a különbséget a tanult és tanulatlan munkavállalók között.
Jelenleg az öt legkeresettebb munkakörből négyhez eleve nem is kell diploma. A legnagyobb munkaerőigény-növekedés jelenleg a betegápolás területén van.
Nagyon érdekes cikk, akit érdekel a téma, olvassa el az eredetit is.
Kudos az Economistnak. Míg mindenhonnan csak aggódó hangokat hallani, ők mindig megmutatják, hogy lehet újságot írni riogatás nélkül is.
Csóválom a fejem ettől a modern gépromboló mozgalomtól. Kevesebb munkaerőre lesz szükség =/= kevesebb ember munkájára lesz szükség.
A látszat ellenére az elmúlt 100 évben is csökkent az egy főre eső munkaidő. Csak nem a napi 8 órából csináltunk 6-ot vagy 4-et, hanem szabad szombatunk lett, ill. évekkel később lépünk a munkaerőpiacra, és jóval korábban hagyjuk el azt.
Ahogy ebben az irányban már nem lesz több tartalék, egyre inkább el fog terjedni a részmunkaidő. És akkor a gépek nem elveszik a munkánkat, mint attól sokan félnek. Csak gondoskodnak arról, hogy kevesebb munkával is jól élhessünk, mint tették azt mindig is a történelem folyamán.
Az egyenlőtlenség pedig a 60-as évek óta is csökken. Csak nem országhatárokon belül, hanem globálisan.
“A szakemberek többletjövedelme a 19. század elejétől egészen 1960-as évekig folyamatosan és erősen csökkent. Az azóta tartó emelkedés az, ami ritkaság történelmi szempontból, nem pedig a normál állapot. Mint említettem, ennek oka a nemzetközi kereskedelem és a globalizáció kialakulása volt.”
Igen, mert az iparosodás alatt volt az, amit a cikkben is írsz, hogy a munkafolyamatok standardizálásával előálló tömegtermelésben a nagy tudású “mesteremberek” helyett – gépek segítségével – a betanított melósok is el tudták végezni a munkát.
Azonban az iparosodás korából már kiléptünk, a tömegtermelésben az emberi kéz munkája már a szűk keresztmetszet, ezt váltják ki folyamatosan a 60-as évek óta egyre “okosabb” gépsorokkal. A folyamatokat felügyelő/megtervező mérnökből elég lesz egy maroknyi a hatalmas gyárba, ami munkát viszont a jóskapista nem fog tudni ellátni. Ez zajlik a 60-as évek óta.
Igen, vannak munkakörök, amelyekhez nem kell diploma, de a megmaradó diplomás munkakörökre annál nagyobb szükség van.
Orvos, mérnök pl.
Szerintem egyébként a gyógyszerész diploma lesz egyre feleslegesebb a gyógyszertárakban; elenyésző a magisztrális (patikában összerakott) készítmények száma, zömmel csak le kell venni a polcról, és kiadni; erre egy gyógyszerész asszisztens is képes.
Fogalmunk sincs, mi lesz a következő 20-30 évben. Valószínűleg a totál fölösleges munkakörök száma fog nőni. Ahogy csökken a termelésben részt vevők száma, egyre több olyan ember lesz, aki olyasmit fog csinálni, amire ma elképzelhetetlen, hogy lenne igény.
És ne higgye azt senki, hogy a komoly szakértelmet igénylő munkaköröket nem érinti a dolog. Például egy gyógyszerész milyen könnyű kiváltani egy automatával, ami a receptre írt cuccot kiadja, egyszerű, vény nélküli recepteket tünetek alapján is kiad (figyelve a páciens allergiáira, amit a TAJ-száma alapján tudni fog), stb. Egy nagyobb gyógyszertárban elég lesz 1 db gyógyszerész, a többiek helyett meg az automata.
Nem fognak eltűnni szakmák, de a szükséges szakemberek száma erősen csökkenhet.
Az USA-ban már megjelentek a jogi asszisztens programok, a gyakornokokat kiváltva.
A húgom Ausztriából mindenféle végzettség nélkül idős házaspárt vakart ki szó szerint a sz.rból, 10 eurós órabérért. Ez ott nem túl jó órabér, de arra elég volt, hogy a gyári munkás férjével házvásárlási kölcsönt kapjanak. Nem beszélve arról, hogy 50 km-ről járt ápolni, s még az autóutat is kifizették, mert annyira nem volt ember.
A feleségem ősszel kezdi a gyógymasszőr tanfolyamot, olyan 300.000 Ft lesz, 1 éves. Pár hét elmélet után gyakorlatilag kórházi gyakorlat lesz az egész. Egy 80000-es nagyvárosban lakunk, de itt szinte nincs is masszőr. Egyet ismerünk, ő negyed órára 3000 Ft-ot kér, s egymásnak adják az emberek a kilincset.
Ezzel a képzéssel végre meglesz a lehetőség, hogy bármelyik országban lakhassunk, a nyelvtudás megvan. Az is biztos, hogy legyen akármilyen világ, egészségügyre és gyógyítókra mindig lesz szükség. Amúgy a feleségem történész, de azt a hajára kenhette.
van valahol olyan lista, hogy mik a ma legkeresettebb munkák?
vagy milyen olyan munkák vannak, amik nem voltak 10 évvel ezelőtt?
barna, például: 444.hu/2017/06/18/a-brit-fiatal-felnottek-majdnem-fele-alkalmaz-takaritot-a-lakasaban-mert-tul-elfoglalt-takaritani
🙂
Simán lehet, hogy csökkenni fog a különbség a diplomás és a nem diplomás között, de ha ez úgy valósul meg, hogy kevesebb embernek lesz munkája és összességében egyre rosszabbul lehet munkából megélni, vagyis a technológiai fejlődés által elért jólét-növekedésből nagy társadalmi csoportok lesznek kizárva, akkor a különbségcsökkenés talán mégsem olyan nagy siker.
Szofter, a folyamatosan növekvő részmunkaidős és főleg az “on-demand” munkahelyekről sajnos nem kifejezetten a könnyű, jól kereső munkalehetőségek kapcsán szokott szó esni, hanem a folyamatos bizonytalanság, az alacsony jövedelem és az egyre kevésbé létező munkavállalói jogok kapcsán.
Ha a társadalom nem képzettségi, hanem dolgozó/munkanélküli alapon szakad ketté, az miben jobb, mint az előbbi opció? Mert a munkanélküliek aránya folyamatosan növekszik, hiába szórakoznak itthon is a statisztikákkal.
” a technikai találmányok feleslegessé tették a képzett emberek szaktudását, például egy gépesített szövőszéket egy képzetlen munkás is tudott olyan szinten üzemeltetni”
A probléma az, hogy most a robotok a képzetlen munkások munkáját fogják először elvenni, és nekik már nem lesz munka. Mindenki nem lehet betegápoló, mert a képzetlen/alacsony képzettségű emberből van a legtöbb, azért akiket kiszolgálnának, azok kevesebben lesznek, mint ők.
@jeremias
Ez nem teljesen igaz. A kreativitást, egyedi megoldásokat nem, de valamennyire kognitív funkciókat igénylő (emiatt eddig nem gépesített) képzetlen munkások melóját fogja elvenni. Teszem azt a szalag mellett álló “biorobot” melókat. Az építkezéseken felmerülő rengeteg egyedi dolog miatt az pl. nehezen váltható ki robotokkal úgy általában.
Ahol a nagy meglepik lesznek, az a szellemi munkahelyek alsó sávja, a különösebb IQ-t nem igénylő papírtologatás, ügyfél kommunikáció, stb. Na ezeket eléggé meg fogják nyirbálni a jelentősen alacsonyabb fix költséggel rendelkező, de jóval hatékonyabb kognitív rendszerek.
A mai gazdasági logika nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy a dolgozó a munkájáért kapott fizetésből veszi meg azt, amit előállít. Tehát ha a robotizálás miatt nem kell dolgozó, akkor nem lesz fizetőképes kereslet sem a robotok által előállított javakra – és így adóbevétele se az államoknak.
Emiatt aztán az egyszerű “géprombolókon” kívül mások is ellenérdekeltek a folyamatban, nem véletlenül vannak olyan hangok, hogy meg kéne adóztatni a robotokat és alapjövedelmet adni munkaerőpiacról kiszoruló embereknek.
Nincs még ez lefutva, itt sem szabad a múltbeli folyamatokat lineárisan kivetíteni a jövőbe (mint ahogy az UL ügynök szokta az árfolyamokkal).
S1mon, én már láttam videókat 24 óra alatt robottal felépített házról, a mai költségek tizedéért. Csak azt nem érti az ember, miért van még hagyományos építkezés.
Szóval az építőipar se jó példa igazán.
Jogász vagyok, 29 éves. Magyar viszonylatok közt kurva jól élek, de mivel építkezem, ami jön, jórészt el is megy.
Asszem az én munkám aligha lesz robotizálható, de azért kezdjek el már most izomból félretenni azokra az időkra? 🙂
Szerencsére számítógépes tudásom átlagon a kollégák fölött van, anno még programozni is tudtam .. :O Lehet azt kéne leporolni, és B-tervként valami informatikát is elvégezni?
Azért aki kamionsofőr, és 50 alatti, az számítson arra, hogy az önvezető kamion elterjedése után 10 perccel teszik ki a szűrét. Az ugyanis nem kér bért, nem kell utána járulékokat fizetni, nem okoz balesetet, nem áll meg pihenni.
@Kiszamolo
Én is láttam ilyet már, szerintem még a 90-es években, azóta sem terjedtek el a sablonból automatikusan összedobált lakások, legalábbis felénk biztosan nem. A házgyári történet sem maradéktalan siker a lakók körében, ott valahol hasonló volt a koncepció.
De az átlag, nem zöldmezős építkezés nem is sablonosítható jól, a felújításokról nem is beszélve.
Amcsiban az elmúlt 2 évtizedben konkrétan emelkedett az egy építkezésre jutó szükséges munkaerő mennyisége:
strategy-business.com/blog/Why-the-Construction-Industry-May-Be-Robot-Proof
@Gábor
Azért azt gondolni, hogy a gyógyszerész ágazat ennyiből áll, az nagyjából annyi, mintha az IT-ra azt mondanád, hogy csak windozt kell telepítgetni, meg kattintgatni.
Ez az egyik ága, ami a te szemed előtt van. A kutatás/fejlesztés mind egyetemi, mind magán szektorban nagyon is igényli a tudást és a diplomát, csak oda nem jutsz be, hogy lásd 🙂 A klinikai gyógyszerészetet sem árt ismerni, nem egyszer a gyógyszerész az utolsó vonal, aki a túlhajszolt/képzetlen orvos hibás döntésétől ment meg 🙂
Pont a napokban pakolgattunk itthon, és dobáltam ki a régi bérpapírjaim. Egy egyszerű szakmunkás bizonyítványom van, plusz érettségi, amúgy meg eladóként dolgozom. A 17 év alatt négyszeresére nőtt a fizetésem…ami még most is igen szerény, mindössze az arányokat akartam szemléltetni.
A nejem ezzel szemben diplomás ápolónő, de nála egész más a tendencia. A gimiben és a főiskolán szín jeles tanuló volt, egészségügyi dolgozóként pedig eleve nagyobb anyagi megbecsülést érdemelne, mégis alig keres többet nálam.
Kiszámoló, akkor ezzel meg fog dőlni az a hipotézised, hogy “képezd magad – jobban élsz majd?”
Eddig még a blogban is egy sor cikked szólt arról, ha jobb életminőségre vágysz, akkor képezd magad, még ha ennek mindenféle költségei is lesznek, hiszen egy jól megválasztott képzés (pl. gépész-, informatikus- vagy villamosmérnök) megéri.
Látva ezt az újfajta “trendet”, ismét olyan érzésem támad, hogy a lusta vagy éppen roppantul kényelmes emberek járnak jól, nem pedig azok, akik próbálnak tenni magukért és a családjukért.
Ami a házépítést illeti, mindenki egyedi házakban gondolkodik, amik ma épülnek. Képzeljük el, hogy megcsinálják, hogy a robot választható sablonból húz fel egy házat, ami kevésbé lesz egyedi, komplikált, de mondjuk felébe fog kerülni, és villámgyorsan elkészül, nem 1 év alatt.
Akiknek számít a pénz, azok közül elég sokan a robotházat fogják választani, ha lesz ilyen opció.
“Jelenleg az öt legkeresettebb munkakörből négyhez eleve nem is kell diploma.”
Konkrétan?
Szabolcs, a cikk nem arról szól, hogy akkor a lusta és vagy tanulatlan embereknek ugyanolyan jó lesz.
A tanult és szorgalmas emberek mindig sikeresebbek lesznek, mint azok, akik semmit nem tesznek le az asztalra.
Köszi a választ! Pont az a lényeg, hogy az ipari forradalom idején bár a gépek kiváltottak egy csomó munkaerőt, de létre is hoztak. Most meg nem tudjuk, hogy a kiváltott munkaerővel mi lesz, mert ezekhez a robotokhoz már egyre kevesebb ember kell. Ha már ilyen okosak vagyunk a jövőt illetően: szerintem fokozatosan nőni fog a tőkekoncentráció és így a társadalmi egyenlőtlenség. Lesz egy csomó nagyon kiszolgáltatott ember. Mindenki egyenlő lesz, de lesznek egyenlőbbek. Végül is erről szólt a történelem zöme.
Szerintem azt gondolni, hogy bármelyik szakmát nem lehet automatizálni/robotizálni, naívság. Esetleg most furán hangzik, 20 év múlva meg teljesen természetes lesz. Sajnos ehhez kell hozzászokni. És vagy gátat vetnek neki a kormányok, a lehető legszükségesebb szintra szorítva, vagy úgy meg kell adóztatni a robotokat, hogy alapbért lehessen adni a lázongó tömegeknek. Utóbbi nem túl kívánatos végkifejlet.
index.hu/index2/#bloghu/gnlszinfolt/2017/06/18/vendeglato_robot
Olyan furcsa helyen élünk ahol a föld népességének egy jórésze túlsúlyos viszont szintén jelentősé része éhezik, vannak országok ahol olyan rosszul élnek hogy a 2000 évvel ezelőtti Rómában jobb közmű volt kiépítve mint ezen országok városainak többségében. Az egyik oldalon látjuk, hogy pár évnyire vagyunk az önvezető autótól vagy a mars kolonizálástól a másik oldalon pedig vallási, faji okokból népirtásokat hajtanak végre vagy nőket csonkítanak meg. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy olyan mértékű különbségek és ebből adódó feszültségek alakultak ki a bolygón, hogy néhány éven, évtizeden belül drasztikus változások fognak bekövetkezni, már látszik, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlata nem működik tovább. Amikor már sejteni fogjuk milyen társadalmi berendezkedésben fogunk élni akkor lehet elkezdeni találgatni milyen lesz a munkaerőpiac jövője.
Szerintem jönnek a határzárak és blokkok fognak kialakulni, de nevezhetjük kultúra zárnak is, ahol sokkal nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a meglévő megvédésére és fenntartására. A legalján visszatérnek a középkori rabszolgatartó rendszerek ha tippelnem kéne akkor mondjuk középafrika a másik oldalon pedig ahol van kultúrája a jólétnek élvezni fogják a technika adta lehetőségeket pl. Svájc, Ausztrália. Itt van lehetősége kibontakozni olyan berendezkedésnek ahol a létfontosságú dolgokat gépek termelik ezeket viszont megadóztatják és szétosztják az állampolgárok között, akinek nem jó a tömegtermelt vehet 10x annyiért kézi gyártásút, ahol van alapjövedelem (tudom hogy legutóbb elvetették de jelzés értékű) , hogy mindenkinek biztosítsák a létminimumot és ahol virágzik a szolgáltatási szektor mert aki akar dolgozni az miért ne dolgozhasson. Félek átgondolni Magyarországon minek van kultúrája.
@haha
A jogi szakértői rendszerek tudtommal elég szépen fejlődnek. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy akkor most minden jogásznak lőttek, hanem mondjuk aki képes ezeket használni az hatékonyabb, gyorsabb (ezzel együtt olcsóbb) lesz, a többieket meg lerendezi a piaci verseny.
Átlag jogász – vagy mondhatok kb. bármilyen humán szakost – digitális analfabéta, tisztelet a kivételnek.
@haha
Önvezető kamion sem fog mindent megoldani. Karbantartásra szüksége lesz. Járulékot most nem kell utánna fizetni. Valahogy pótolni kell az államnak a bevételjieséseket. Balesetet mért ne okozna? Nem lesz tökéletes. Pihennie nem kell, de rakodni nem fog tudni. Nem kell mindenhol rakodnia, de nagyon sok esetben kell. Az majd egy következő lépcső lesz ha mindent megoldanak. Addigra informatikusból is elég lesz a jelenleginek a 10%-a.
Sok éven keresztül foglalkoztam külföldön villamosmérnökként, robot technológiákkal. Vissza jöttem Magyarországra. Egy külföldi cég magyarországi leányánál dolgoztam. Az első létszámleépítésnél minket, robotics mérnököket tettek az utcára. Úgy hogy, az igazgatónak 100 fiatal csinos “aszisztense van”. Ezekből egy sem lett munka nélküli. Ameddig ezek történnek, addig túlságosan nem kell az automatizálástól tartani.
@Benoke
“Valahogy pótolni kell az államnak a bevételjieséseket.”
Megoldják, majd kitalálnak valami robotalkalmazási járulékot, oszt jónapot.
Az automatizálás térhódításáról szóló diskurzusokban mindig jön egy-két péda arról, hogy mit lehet majd jól helyettesíteni. A kedvencem a kamionsofőr munkája. A legnagyobb ellenérv az önvezető kamion ellen, hogy az nem tud fel-lerakodni. Szerintem meg nem az a lényeg, hogy képes-e rakodni, hanem az, hogy lesznek olyan útvonalak, ahol egy kompletten megrakott kamionnak kell közlekednie és mind a két helyen (gyár, raktár) van infrastruktúra a rakodáshoz. Na itt fognak először elterjedni az önvezető kamionok.
Az Economist a Egyesült Államok munkaügyi statisztikai hivatalára hivatkozik, akik szerint 2014-2024 között a legnagyobb növekedési potenciálú munkakörök a következők:
Wind turbine service technicians
Occupational therapy assistants
Physical therapist assistants
Physical therapist aides
Home health aides
Commercial divers
Nurse practitioners
Physical therapists
Statisticians
és a lista folytatódik, de vicces, hogy saját magukat milyen előkelő helyre teszik 🙂
A link a listára: bls.gov/emp/ep_table_103.htm
Szintén idevágó, szerintem nagyon érdekes cikk:
vox.com/new-money/2016/10/24/13327014/productivity-paradox-innovation-growth
“At this point, it should also be clear why I think people are mistaken when they predict that automation will lead to a jobless future. Automation will certainly eliminate many jobs, just as it has done for the past 200 years. … But a wealthy society has a basically unlimited demand for workers to provide personal services.”
Az alapgondolat, hogy bármennyi dolgot is tudunk automatizálni, mindig lesz igény az élő emberek által nyújtott szolgáltatásokra, még akkor is ha ezt robot is tudná helyettesíteni. Mert ez lesz a “fancy”. (Pl. tudsz otthon is TV előtt Rubint Rékára tornázni, de mindig van aki inkább személyi edzőre költ, mert az lesz a trendi, vagy nem mekibe jár automatához, hanem “fancy” étterembe “élő” pincérhez)
@Nemo99
Az emberek azért járnak kifőzdébe/étterembe meki helyett átlag munkanapon, mert ott rendes kaját kapni illetve azért járnak személyi edzőhöz Rubint Réka helyett, mert egyénre szabott edzéstervet tud adni és mert van visszacsatolás, ha valamit rosszul csinál az ember a gyakorlatban. Ez elsősorban nem trendiség kérdése.
Persze van amikor a “trendiség” miatt mennek az emberek drága étterembe (randi, valamilyen megünneplendő alkalom), de ez alkalmi dolog, arányaiban eltörpül a hétköznapi étkezésekhez képest.
Az iparosítás szintje folyamatosan nő. 1990 óta sokkal nagyobb sebességgel, mint előtte. A foglalkoztatottság ennek ellenére a jól managelt országokban nagyon magas. Mára ez elérte Kelet-Európát is. Nincsen mitől félni. Lesznek munkahelyek és lesznek a képzetleneknek is. Nem lesznek ugyanazok, mint ma. Pl. IT munkahely 1990-ben lehetett talán 10K az egész országban. Ma vajon mennyi van? Nekem nincsen róla adatom.
Stanlee:
Nagy következtetéseket esélytelen levonni az önvezető kamionok terén. Még a dologban első kézből benne lévő szakemberek (legyen az kamiongyártó, vagy önvezetéssel foglalkozó szakember) is teljesen ellentmondásos nyilatkozatokat tesznek. Az egyik 10 évet jósol, a másik 50 évet, a harmadik 25 évet.
Visszatérve a technika fejlődése és a munkaerő témára: Én azt látom, hogy nagyon messze vagyunk még attól, hogy végre a napi 8-10-12 óra munka nagy általánosságban lecsökkenjen a fejlődésnek köszönhetően. Persze vannak multik, amelyek figyelnek a dolgozókra, van home office is, de azoknak a fránya alkalmazottaknak a 90%-a, legyen az szellemi, vagy fizikai munkás, csak nem akar hazaérni a munkából este 5-6 előtt. Valahogy nem látom, hogy bármely munkáltató is a napi 4-5-6 óra munkára törekedne. Inkább optimalizálnak, kevesebb ember dolgozik, de ők 8-10 órában.
Sokadszor írom le: Fogalmunk sincs mi lesz 20-30 év múlva. Semmilyen irományt nem lehet komolyan venni, ami ezt latolgatja.
Kivéve persze azokat az irományokat amelyek azt fejtegetik, hogy miért nem lehet halvány lila ibolyánk sem arról, hogy mi jön… 😀
Bojár Gábor szerint ez a mostani nem is ipari forradalom, hanem információs forradalom, ami sokkal több egy egyszerű ipari forradalomnál. Olyan jelentőségű, mint mikor az írást találták fel.
Így fokozottan elmondható, hogy sejtésünk sincs a jövővel kapcsolatban.
Automatizálni jelenleg azokat a folyamatokat egyszerű, amikhez nem nagyon kell gondolkodni, ezek a munkák vannak leginkább veszélyben, hiszen ha egy embernek meg tudod mondani, hogy mit kell csinálni azt le is tudod programozni.
Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség emberi munkára, sőt szerintem egyre több munkára lesz szükség, hiszen ezeket a programokat meg kell írni és karban kell tartani (kész szoftver, program nem létezik).
A diploma egy jó mérő (lehet) arra, hogy az ember megtanuljon gondolkodni, hiszen a legtöbb munka esetében ez a legszükségesebb feltétel. (Persze jelenleg sok szak nem alkalmas erre a feladatra.)
Sziasztok!
Az utóbbi időben tényleg elkezdték nyomni az összes nagyvállalatnál az industry 4,0, de valóban az a félő hogy ha ennyire fejlesztjük a robotizált gyártást, hol lesz a vásárlóerő?
Véleményem szerint amúgy sokkal nagyobb baj a túlnépesedés olyan régiókban ahol kb. 800 évvel vannak lemaradva. Miért van az hogy ez ember simán belenyúl az állatvilág szaporodásába az egyensúly fenntartásáért, de ugyan ezt a saját fajunk esetében nem tesszük meg, pedig előbb utóbb elfogy a hely a földön, és akkor már mindegy hogy robottal vagy betanított munkással gyártottuk le a fékbetétet/mobiltelefont stb. stb.
Amikor az első ténylegesen személyiséggel rendelkező AI megjelenik, aztán az első AI jogász, aztán az első AI politikus… “egyenlő munkáért egyenlő bért!” (de legalább egyenlő állami sarcot befizetni), “jogot a gépeknek!”, “szabadságot a robotrabszolgáknak!”, “az AI is ember!” stb… 🙂
Nemo99, ott bukik az elmeleted, hogy ki és miből tudja megfizetni? Ha az összes melót elveszik a nem-emberek, akkor miből lesz cash megfizetni az extrakat?
szofter: Egyre több az ügyeleti munkakör. Ha a gépekkel gond van, akkor intézkedni kell azonnal, hétvégén, ünnepnapon.
Az egyenlőtlenség dolog meg kb. Mátyás király vs. mai csöves kukázott iPhone-nal kategóriás összehasonlítás.
A RELATÍV pozíció számít, továbbá a pénznek van egy ABSZOLÚT értéke is, ezen kettősség pedig megadja hol helyezkedsz el a jóléti skálán.
Ha komoly gazdasági strukturális átalakítás nem lesz, akkor a programozók is felhalmoznak majd azt mondják: “Elég volt, innentől nem szopok többet, hanem tengerparton, koktélozva élvezni fogom az életet és bejárom az egész bolygót, utána meg az űrt és a Marsot is.
Aki nem éri el, az élete végéig kódoló bérrabszolga lesz, mint ahogy anno földműves bérrabszolga, utána pedig gyári munkás bérrabszolga, most meg irodista vagy bolti eladó bérrabszolga. Csak a nagyságrend nem stimmel.
S1M0N: Nagyot fogtok ti még nézni, mikor néhány birodalmi lépegető méretű 3D nyomtató pár óra alatt felhúz egy Burj Dubaj-t.
Sokan a részleteket akarják automatizálni, ahelyett, hogy az egész koncepciót újragondolnák. Pl. takarító robot, kerülgesse a sok designelemet meg sikálja ki a dzsuvát a legkisebb résekből is.
Pl. nanotechnológiás építkezés, amin semmilyen szennyeződés nem tapad meg, antibakteriális felületek, légszűrős-klímás, nyomáskiegyenlítős rendszer, ami a port kint tartja. Kezdetben biztosan nem tökéletes, de a takarítási munkák nagy részét feleslegessé teszi.
fudosin: A vállalkozó versenyelőnyre tesz szert a gépesítés által. Ez olyan, mint a környezetszennyezés. Azt is felülről kellett szabályozni és most sem teljesen jó, kevés cégvezetőnek fordult meg a fejébe, hogy “Jaj, tönkreteszem a bolygót, amin élek.”, inkább az, hogy “Jaj, megesz a konkurencia.”
Szabolcs: Lusta emberek akkor járnak jól, ha a seggük alá tesznek a szülők pár ingatlant, mert te 0-ról induló, diákhiteles senkiként az életben nem hozod be az olyanokat, akiknek már 20-22 évesen passzívan jön 2-300K HUF. Maximum akkor tudod őket lekörözni, ha nagyon hülyék. Máskülönben behozhatatlan hátránnyal indulsz velük szemben.
Kiszamolo: A tanult és szorgalmas emberek akkor lesznek sikeresebbek, ha nem állítjuk egymással szembe a bölcsész/egyiptológia/stb. szakokat az asztalos/kőműves/hidegburkoló/víz-gáz-fűtésszerelő, 8 általánossal betölthető szakmákkal.
Robotika: A körömlakkozó+FB-ozó lányokat maximum a szexrobotok fogják majd veszélyeztetni. Az ilyeneket általában a vezetőség dugja, ezt olyan biztosan mondom, mint ahogy a Föld forog a saját tengelye körül.
Stanlee: Mert olyan rohadt nagy dolog RFID kódokkal ellátott raklapokat fel-le rakodni robotokkal?
@goodniel:
“A diploma egy jó mérő (lehet) arra, hogy az ember megtanuljon gondolkodni,”
És tényleg létezik olyan ember, aki épp egyetemen tanul meg gondolkodni? Előtte hol volt? Épp attól tanult meg gondolkodni, hogy méretes tananyagokat kellett beseggelnie, úgy hogy a legkevésbé az érdekli a vizsgáztatókat, hogy ért-e belőle valamit?
@antenna
Nem bukik meg az elmélete. Akik a robot ágazatban dolgoznak, azok is fogyasztanak, akik annak részvényesei, azok is. Épp az az, hogy amit Nemo leírt, az már itt van, a tömeggyártott termékek és szolgáltatások olcsók, és még olcsóbbak lesznek, ehhez képest az egyediek drágák. Nézd meg pl. a kézműves termékek forradalmát például. A kisboltok is előbb tönkrementek a szupermarketek, hipermarketek miatt, aztán megjelentek az egyedibb kínálatú kisboltok, amelyek sikeresek.
Amúgy az IT forradalomról is azt hittél, hogy majd csökkenti az irodai dolgozók számát, mert ugyanazt a munkát szoftverrel kevesebb ember elvégzi. Ja, csak közben megsokszorozódtak az igények. Anno pl. a tőzsdén vagy azon kívüli pénzügyi piacokon töredék annyi forgalom volt, töredék annyi féle származtatott termékkel, sokkal nagyobb latencyvel, stb., stb.
@untermensch4
Egyáltalán nem biztos, hogy lehetséges emberi személyiséggel bíró AI-t alkotni, hacsak nem digitalizálnak egy teljes agyat, de akkor az meg nem AI, hanem egy ember lesz.
(Azt vitatom, hogy az emberi tudattal fel lehet valaha fogni az emberi tudatot, ez egyáltalán nem biztos)
@antenna ha csak munkáért jár pénz, a munkát csak gépek végzik, a termékeket meg csak pénzért lehet megvenni, akkor kinek is termelnek a gépek? Hiszen (majdnem) senki nem dolgozik, tehát senkinek nem jár pénz. Ott lesz egy halom ennivaló és egy halom éhenhalt ember, hiszen aki nem dolgozik, ne is egyék?
Ha termelő munka híján elvitatjuk a fogyasztás jogát, akkor automatizált termelésre sincs szükség.
Szakember mindig kell, mert az automatizálás nem fogja beépíteni az új tusolót a házba, nem fog bicikli váltó bowdent cserélni és az autó gömbfejcsuklóit sem fogja kicserélni..stb.
A termelésben biztos lesznek ágazatok és rész tevékenységek amik kiválthatok lesznek automatizálással, ahogy a 3D nyomtatás is ki fog váltani jó néhányat, de ügyes szakmunkás emberek mindig kelleni fognak.
Én a munkahelymen és az életben is tapasztalom, hogy egyre nagyobb a hiány a jó kétkezi emberekből.
@Zabalint
Tapasztalatom alapján sokkal jobban számított, hogy tudjon az ember gondolkodni, valamiben elmélyedni, utánajárni egy témának, összefoglalni azt, minthogy hatalmas anyagokat seggeljen be.
De egyetértek veled sok helyen nem ez van, ezeket én olyan helynek tartom, mint egy középiskola, ami felsőfokú papírt ad.
Egyébként meg egyetemen szerintem nagyon sok új gondolattal, szemlélet móddal lehet találkozni, míg középiskolában valami sztenderdet kell átadni, ami mindenkinek kell. Ezért fontos a diploma, mert nyitottságot adhat az embernek és ösztönzi a gondolkodásra, cselekvésre, alkotásra, szerintem középiskolai végzettséggel rendelkezőknél nem ezek kerülnek előtérbe főként (bár ez előítéletes vélemény).
A jó egyetem az, aminek az elvégzéséhez nem magas IQ kell, meg kiváló készségek, hanem amit megfelelő befektetett munkával meg lehet csinálni.