Komoly vita van abból, érdemben módosította-e a CSOK az ingatlanpiacot, vagy anélkül is felrobbantak volna az árak a kamatcsökkentés és így a befektetési célú ingatlanvásárlások miatt.
Az MNB írt egy rövidke tanulmányt a témáról.
Ebből néhány részlet:
- 2016-ban részben a CSOK, részben az 5%-os ÁFA miatt 2,5-szeresére nőtt a kiváltott építési engedélyek száma az előző évhez képest.
- A CSOK miatt az új 60 négyzetméter feletti (CSOK kompatibilis) lakások aránya megnégyszereződött.
- Bár nem mindenki vette igénybe, a CSOK hitel tette ki az új hitelkihelyezések 16%-át (amely hitelt csak a háromgyerekesek igényelhették), új építésű lakásokra kiadott hiteleknél ez az arány 57%, a számuk elérte a 20 ezer darabot.
- A 2000-ben indított, majd később módosított lakásvásárlási hiteltámogatás 2005-ben érte el a csúcsát, 150 milliárd forinttal (ez csak a kamattámogatás kiadása), de még most is, 14 évvel később is 25 milliárd forintjába kerül az államnak az akkor kiadott kedvezményes hitelek támogatása. Most sem lesz másként a 20 évre felvett hitelek kamattámogatása még 15 év múlva is komoly kiadást fog okozni az államháztartásnak.
- A 10 milliós támogatás kétharmadát az MNB szerint felemésztette a lakásár-emelkedés, ezért további támogatást tart szükségesnek. Egyrészt szerintem több mint a támogatás háromharmadát elvitte az áremelkedés, másrészt ha még több pénzt adnának, annyival még többe kerülnének a lakások, tehát nem értem, miért kellene még több pénzt adni.
További infók a tanulmányról a fenti linken.
Matolcsyt, finoman szólva se csípem, de az MNB-nek vannak néha korrekt tanulmányai, viszont sokszor ötletelnek zavaros dolgokat, sokszor a rezsim pártpropagandájának a megideologizáláshoz nyújtanak segédkezet. Nem tudom, hogy ez a rezsim szokásos "kettős beszéd" részéhez elengedhetetlen, vagy ekkora törés van az MNB-n belül.
Matolcsy és Orbán elévülhetetlen bűne többek közt az ország drasztikus eladósodásának elindítása -2010-ben 8,9%-os időszakos államháztartási hiánnyal adták át az országot-, a lakástámogatási rendszerrel évtizedekre hatalmas hiányt égettek a költségvetésbe. Az "olcsó" -az adózóknak viszont elképesztően drága- hitellel elindították a háztartások eladósodását, illetve az olcsó hitel iránti vágy politikai kielégítése miatt a devizahitelezést nem fogta vissza a politika. A lehetőségekhez képest most is borzalmasan teljesít a rezsim.
Az az értelme, hogy - attól függetlenül, hogy tudják pénzkidobás az egész, sőt igazából több kárt okoznak, mint hasznot (hisz a támogatás nélküli családok kb. kilátástalan helyzetbe kerülnek) - a támogatások növelése jobban illeszkedik a kormány propagandába, tehát tovább kell csinálni, sőt rátesznek még egy lapáttal.
A lakásárak robbanását szerintem három dolog egyszerre támogatta:
1. Adóügyi autómatikus információcsere egyezmény (2016-tól). Ez csak a számlapénzekre vonatkozik az ingatlanokra nem, ezért rengeteg dugipénz vándorolt ingatlanokba még Budapesten is.
2. A válság kezelésére a gazdaságba öntött "helikopterpénz"
3. Csok (+ áfa és egyéb támogatás)
Ez a három hatás kb. egyszerre fog kihülni (2-5 éven belül) párosodva a nagy mennyiségű piacra ömlő ingatlannal (amelyeket most építenek). Plusz a kivándorlás miatt kiürülő ország engem távol tart az ingatlan befektetéstől. Persze nem csak okoskodom igyekszem shortolni is 🙂
Apró korrekció:
"...az új 60 négyzetméteres lakások aránya megnégyszereződött."
helyesen így szól: "...a 60 négyzetmétert meghaladó épülő lakások száma egy év alatt megnégyszereződött."
Ami remek ötlet a tanulmányban:
"Javasolt lehet a CSOK-támogatás mértékének differenciálása a már tulajdonolt ingatlanok száma alapján, figyelembe véve, hogy ez befektetési célú lakáskeresletet generálhat." Hurrá, feltűnt nekik. 😀 Remélhetőleg a júliusi indulás előtt ezt is rendezik.
"Mivel az albérleti díjak emelkedése meghaladta a keresetekét, ezért valószínűsíthető, hogy ennek hátterében a kereslet-kínálati viszonyokban bekövetkező mennyiségi változás állhat. (...) Önmagában a népességben és az elérhető ingatlanok számában nem látszik olyan jelentős fordulat, ami a lakás- vagy albérleti piacon a kereslet-kínálati viszonyok felborulásához vezethettek volna. Ha viszont nem csak az állandó lakosságot, hanem a vendégeket is nézzük, ott is jelentősebb emelkedés történt."
index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/03/08/nem_eleg_csak_beszelni_a_dragulo_lakhatasi_koltsegekrol/
Véletlenül baromságot írtam, 2002-ben, az első Orbán-kormány bukásakor adták át 8,9%-os államháztartási hiánnyal a kormányzást. 2001-től kezdett rohamosan nőni a GDP-arányos államadósság, amikor Chikán helyett jött Matolcsy. Beerősödött a korrupció, elindult a közpénzek elherdálása osztogatásra, az MSZP-SZDSZ csak folytatta.
Sziasztok!
Hétfői Millásreggeli (35 perc: millasreggeli.hu/podcast/asszonyhitel-es-kamatdontes/ ) elhangzott, hogy a 10 milliós 'asszonyhitel' akár gyerek nélkül is jó ajánlat. Tényleg van ráció hitelből pl. állampapírt venni, 1 gyerkőc kamattámogatásával pedig alacsonyan tartva profitálni a lekötésből?
Köszönöm
CSOK durva beavatkozás a lakáspiacra: kicsit leegyszerűsítve: nyertesek az építő cégek, akik 2016 előtt v. kicsivel utána vett telkeikkel ajándékba kapták a CSOKot, mert ezt 1-2 év alatt beépítették az árakba. A 3+ gyerekes családoknál kb. semleges a hatás, mert ha nem lenne CSOK, akkor nagyjából ennyivel olcsóbban tudnának venni. A vesztesek azok, akik ingatlant vettek / vesznek, de nem v. csak töredékben tudják a CSOKot igénybe venni.
Napjainkban annyira az építő cégeknek áll a zászló, hogy 20-25%-os önerővel egy laza félmosollyal elengednek ha sorházat akarsz venni. 45-50%-ot elkérnek, s ha nincs ennyi akkor kérd kölcsön ismerősöktől, és zsebszerződéssel visszakapod majd hitelfolyósítás után. (Középosztályt erősíti tovább)
CSOK mellett külföldi vásárlók is komoly hatással vannak a piacra: pl. csak kínaiak, csak 2017ben 40 mrd Ft likviditást öntöttek a bp-i piacra (forrás mindjárt)
portfolio.hu/ingatlan/lakas/kiderult-honnan-jonnek-magyarorszagra-a-kulfoldi-lakasvasarlok.293034.html
Van egy hatalmas előnye is a CSOKnak, nem feltétlenül ingatlanpiaci szempontból. 20 évre ideköti a családokat :))
@csaladfo
Júliustól az egyik változás, hogy már használt lakás vásárlásánál is lehet másik ingatlan a tulajdonunkban, eddig csak újnál lehetett. Szóval támogatott hitellel lehet majd többedik ingatlant vásárolni.
En ahogy eletbe lep az uj csok, july 1 hirdetem is a lakat eladasra, az lesz a csucs, szerintem sokan akkor fogjak piacra dobni a portekat. 🙂 utana mar nem lehet tovabb futeni a piacot, rengeteg uj lakas epitese fejezodik be, aki akar az most vesz, jovore mar kevesebb lesz a tranzakcio.
Lassan indulhat a shortolas :)))
És hogyan köti ide? Ha tönkre ment a házasság és kimegy apa / anya vagy mindketten, csak külön-külön külföldre? Oké, magasabb lesz a kamat, és? Külföldi keresetből kifizeti...
Mi az amivel ezt meg tudja gátolni az állam? Nem ismerem a CSOK-os szerződések tartalmát, ezért kérdezem daisy.
igen, szerintem komolyan módosította.
az energetikai besorolás kikerülése pedig savanyú hab lett a szottyos tortán.
Anita, ismerem a tervet, de valahol abban bízok - naívan -, hogy mégis korlátozzák majd a CSOK elérhetőségét többedik lakásra.
Amikor ilyen cikkeket olvasok, elégedetten nyugtázom, hogy bérjellegű adóval legalább nem finanszírozom ezt az elképesztő és felelőtlen költségvetési ámokfutást.
Népszerű liberális nézet, hogy az állami beavatkozások szinte mindig rosszul sülnek el és az ilyen példák is megmutatják, hogy ez mennyire igaz.
A cikk alapján továbbá kimondhatjuk, hogy a magyarországi (és azon belül kiemelten a budapesti) ingatlanpiaci szárnyalás 5 független tényező együttes hatásaként alakult ki
- alacsony kamat politika (ingatlanbefektetések felértékelődése, plusz ezzel együtt még olcsóbb hitelek is)
- turizmus erőteljes növekedése a válság vége óta
- szabad befektetés az ingatlanpiacra külföldieknek (nekik a hazai árak olcsók)
- erőteljes gazdasági- és bérnövekedés
- végül erre rápakolt még az állam is a CSOK-kal egy nagy lapáttal (300 mrd+önerő).
Nem csodálkozhatunk a végeredményen.
@csaladfo
Hát eléggé naiv vagy, eddig az összes lakástámogatást úgy alkották meg, hogy saját maguk, azaz a magas szinten lévő politikusok igénybe tudják venni.
De ha már építenek, akkor vajon az új lakások mennyire lesznek majd lakhatóak?
444.hu/2019/03/19/epiteszeti-szenzacio-negy-bangkoki-sikatort-epitenek-fol-budapesten
Zabalint, az viszont már egy lépés előre, hogy explicite szerepel a tanulmányban - még ha ez nem is kötelezi a törvényhozót semmire.
Dehogy korlátozzák, ezzel lesz megvéve, felújítva sok nyaraló a szép hegyvidéki falvakban.
lehet, hogy kicsit off, de számomra az a megdöbbentő, hogy újépítésű lakásokra az emberek úgy tesznek le 40% önerőt, hogy még ki se nőtt a földből, plusz én amilyen újépítésű lakásokban voltam, úgy tűnt, hogy kb. panel minőség (hangszigetelés, nyomasztó légkör, pár hónap után már kijönnek a hibák spórolásból vagy kapkodásból fakadnak). Vállalkozna egy bennfentes ilyen jellegű cikk megírására?
Döbbenetes számomra, hogy a családok eladósítják a saját gyerekeiket adóstársként a szerződésben.
Amikor az első ilyet láttam teljesen kiakadtam. Felnőtt emberek, és egy ilyet aláírnak. Szerintem szörnyű.
Nem tudják idekötni őket 20 évre, alapból 10 év ottlakási és elidegenítési (másik ingatlanra átvihető) tilalom van, de 5 évig munkahely miatt tartózkodhatnak máshol, ez lehet külföld is. Válásnál, ha valamelyik szülő marad a csokos lakásban/házban, akkor nem kell visszafizetni. Viszont, ha nem jön össze az előre bevállalt gyerek, akkor nagyon "csúnya" összeget kell visszafizetni. Mondjuk ehhez még hozzájön a babaváró hitel kamatostul, na annak nem lenné a helyébe, aki így jár.
@anita de le lehet papírozni, ha eü okok miatt nem sikerül a baba(k)
@Blend Ahmed Na ez a tragédia... Magyarországon komolyan nincsenek előírások arra, hogy az újonnan épült lakások pl.: áthallásba legalább egy 50éves panel szintjét hozzák? Egyszerűen nevetséges milyen borzalmasak az újépítésűek, még ha van is rá a pénze az embernek akkor se szívesen költözne ilyenbe... én nem rég vásároltam, még nem is költöztem be, de újépítésűt kizártam már a keresgélés legelején, mertmég a f*ngás is áthallatszódik, illetve a legfelső emeleten mindenfelé penthausok vannak, az meg már nem az én árkategóriám ( és csak legfelsőt akartam)
Unemployed, egy nagyon fontos pont hiányzik a listádból, ez pedig a belső migráció. Mert kis túlzással, de ki lehet jelenteni, hogy ma Magyarországon értelmes munkalehetőség csak Budapesten van. Sokan visszamennének a megyeszékhelyre, városba de mire... Két út van, Budapest vagy külföld.
1. A CSOK miatt a CSOK kompatibilis lakások aránya megnégyszereződött.
2. A CSOK hitel tette ki új építésű lakásokra kiadott hitelek 57%-át.
Az idézett számokból az következik, hogy a CSOK jobban pörgette a kínálatot, mint a keresletet, márpedig ez alapján a CSOK az árakat nem felhajtotta, hanem csökkentette, a mégis bekövetkezett áremelkedés pedig egyéb tényezőknek tudható be.
Beton, a logikád kikezdhetetlen. 🙂
Hogy lehet a lakaspiacot shortolni?
Meggyőződésem, hogy direkt azért találták ki ezeket a támogatásokat (csok, asszony hitel stb), hogy szándékosan addig emelje a lakásárakat, hogy az ő "segítsége" nélkül lehetőleg senki se tudjon már munkajövedelemből lakást venni. Ha viszont az állam "támogatására" szorul, akkor csináljon gyereket, persze rögtön 3-at, hiszen az 1-2 nem ér túl sokat.
@alexis
Akár hiszed, akár nem, de pl. az én szakmámban sokkal könnyebb vidéken munkát találni, mint Pesten, mert a szakemberek döntő hányada Budapesten él és nem akar vidékre költözni.
Persze tudom azt is, hogy ez ritka kivétel.
A belső migráció igaz, de
- jelentősen csökkenti a természetes fogyás
- másrészt ez nem új jelenség, lényegében a kiegyezés óta folyamatosan nő a főváros lakossága a vidék rovására. Ez a tendencia tehát állandó, azaz magyaráz valamennyit a budapesti árak vidékit folytonosan meghaladó növekedéséből, de azért ez nem több évi 2-3%-nál.
Ráadásul a felköltözők döntően fiatalok, vagyis szerintem a mostani árak mellett inkább a bérleti piacon játszanak jelentősebb szerepet.
Az új építésű projektek elkezdték "szüneteltetni" az értékesítéseket, hogy azt majd később folytassák, magasabb készültségi fokon. Na vajon minek a reményében... Nem tudom, hogy a 800e-1m nm árakat hova tervezik még fellőni. Pár példa: Tópark, Fagyöngy lakópark
Betonbéka, valahol remélem, hogy nem komolyan szűrted le ezt következtetést, hanem csak furcsa a humorod.
"Komoly vita van abból, érdemben módosította-e a CSOK az ingatlanpiacot"
Fontos lenne latni, hogy egyszeruen keptelenseg, hogy a hasznalt lakas araknak az elmult evekben tapasztalt novekedesehez a CSOK erdemben hozzajarult volna. Hasznalt lakasra kb 1.5m Ft a CSOK tamogatas (1 gyerek - 600 000, 3 gyerek 2 200 000). Ehhez kepest az elmult evekben 50%-os aremelkedes ment vegbe a lakasarakban. Eleg egyertelmu, hogy ehhez a CSOK-nak csak minimalis hozzajarulasa lehetett. Foleg ugy, hogy csak minden otodik lakasvasarlo vesz igenybe CSOK tamogatast.
A hasznalt lakas tranzakciok egyebkent a kerdesfelveteseben szereplo "lakaspiaci" tranzakciok szamanak nagyjabol 90%-at adjak.
Az a baj ezzel a cikkel, hogy ugyan nem mondja ki egyértelműen, de könnyen úgy is értelmezhető, hogy a csok a felelős az utóbbi időben tapasztalt brutális mértékű áremelkedésért. Pedig ebben a témában 100 másik cikk született már 40 féle konklúzióval*, és az itt kommentelők is felsoroltak már legalább 6 különböző okot, ami mind a drágulás irányába hatott.
Például lehet, hogy a drágulás elvitte a támogatás több, mint háromharmadát, de támogatás nélkül is jócskán emelkedtek volna az árak. Így végeredményben a támogatottak jól jártak ellentétben azzal a sugalmazott gondolattal, hogy igazából ők sem jártak jól. Önmagában a csok miatti drágulás biztos, hogy nem vitte el a támogatás 3/3-át.
* nem reprezentatív kutatásra alapozott számok
És elnézést, ha kötözködésnek tűnik a hozzászólásom, de szerintem ezt fontos tisztázni, mert néhányan már szinte közellenségként tekintenek a csok-osokra (mielőtt gyanúba keverednék, én igénybe vehettem volna, de adminisztratív okok miatt nem tettem), miközben ők semmiről nem tehetnek, de maga a csok is csak részben felelős az áremelkedésért.
Azt sem lehet tutira kijelenteni, hogy "ha még több pénzt adnának, annyival még többe kerülnének a lakások".
Van egy csomó hatás amik különböző helyeken (lakás, ház, új, használt, belváros, külváros, kisváros, falu, tanya, agglomeráció...) más - más arányban fejtik ki közvetlenül a hatásukat, közvetve meg minden mindennel összefügg. Egyszerűen lehetetlen pontosan meghatározni, hogy melyik hatás mennyivel járul hozzá, és pl mi lenne most csok nélkül.
Kaiv, az új építésű lakásoknál nagyon nagy hatása volt. Közvetlenül és közvetve is (kevés szakmunkás és alapanyag). Másik komoly tényező az alacsony kamatkörnyezet.
Hogy lehet a lakaspiacot shortolni?
Ezt jól értelmezem, hogy kizárja a melegeket:
"esetükben nem áll fenn olyan tény vagy körülmény, amelynek alapján a közös gyermekvállalás nyilvánvalóan lehetetlennek tekinthető" ?
Mondjuk, eddig is mindent megoldottunk támogatás nélkül, bár azért gondolkodtunk ezen (épp azt a trükközést szerettem volna megtalálni, ami 20 évre Magyarországra láncol minket, amikor megtaláltam ezt...).
Családfő: a következtetés - tudniillik az, hogy a blogbejegyzésben idézett számokból árcsökkentő hatás vezethető le - teljesen komoly. Azt nem merném megítélni, hogy a CSOK hatott-e, és ha igen, mekkora mértékben az árak emelkedésére, de az világosan látszik, hogy az MNB-tanulmányból idézett számokkal nem támasztható alá az az előfeltevés, hogy a CSOK okolható a magas lakásárakért - hanem éppen az ellenkezőjét LÁTSZIK igazolni. Szájbarágósan: nem az állítást, hanem a logikai levezetést kritizálom, sőt gúnyolom.
Béka, pedig viccnek jobb volt, így minimum szemöldök felhúzósan érdekes vélemény.
De sebaj, lapozzunk.
Levente az új építésű lakások drágulása jórészt a CSOK-nak köszönhető. Aki pedig már nem tudja megfizetni, próbál használtat venni. Így azokra megnőtt a kereslet. Tehát a CSOK hajtotta kereslet növekedés okozta a használt lakások árának jelentős emelkedését.
@E13:
Szerintem igen, mint ahogy minden part, akiknek nem lehet gyereke( akar ismert meddoseg miatt)
Amugy sokan felreertik. Se a CsOK, se ez nem tud idekotni. Annyi van csak, hogy nem jelentkezhetsz ki papiron magyarorszagrol, illetve az ingatlanodbol.
Mikor keresgéltem, elég sok kivitelezővel (NEM ügynökökkel, hanem a cégtulajjal) beszéltem. És de, a 60 nm felettinél eleve számoltak a csok-kal. Aki anélkül vásárolt volna, így járt.
@janos82
Szerintem az eu-nak nem lesz szimpi, hogy kizárják a melegeket és pl. a meddö párokat, akik klinika segitségével fognak megtermékenyülni.
Bár rossz poszthoz irtam ezt a bejegyzést, bocsi.
Betonbéka, lapozhatunk is, vagy azért olvasd el újra és gondold át a következtetésedet. Az alábbi két mondatból nem lehet levezetni azt, amit írtál. 🙂
"1. A CSOK miatt a CSOK kompatibilis lakások aránya megnégyszereződött.
2 . A CSOK hitel tette ki új építésű lakásokra kiadott hitelek 57%-át.
Az idézett számokból az következik, hogy a CSOK jobban pörgette a kínálatot, mint a keresletet, márpedig ez alapján a CSOK az árakat nem felhajtotta, hanem csökkentette, a mégis bekövetkezett áremelkedés pedig egyéb tényezőknek tudható be."
Egyébként én is csak egy oknak tartom a CSOK-ot a sok közül, ami a drágulást előidézte. A féltucatnyihoz, amit már többen leírtak, konkrétan hozzáadnám a mohóságból és/vagy "nem akarok kimaradni" érzésből hajtott befektetési célú keresletet olyanoktól, akiknél a takaró már csak derékig ér, amire sokan látunk példát. Kicsit hasonlóan, mint egy piramisjátéknál.
Az rendben van, hogy nagyon nagy hatása volt, de ez vajon mit jelenthet számokban? Mennyibe kerülne most egy m2 új építésű, ha nem lett volna csok? És mennyibe kerülne, ha az általad javasolt bérlakás építési program valósult volna meg? Akkor lenne elég szakmunkás és alapanyag?
Családfő: valóban nem lehet levezetni belőle, ahogy az ellenkezőjét sem. Ez a lényeg, ez a tanulság.
@bubi
Jó lenne látni, hogy milyen konkrétumokból vezeted le az állításaidat.
>>" az új építésű lakások drágulása jórészt a CSOK-nak köszönhető"
A CSOK indulása óta összesen 50 000 új lakást adtak el, ezekre 160 milliárd támogatást fizetett ki az állam. Ez lakásonként 3.2 millió Ft támogatást jelent. Tehát ennyivel emelkedett volna átlagban a 70+ nm-es újlakások ára az elmúlt években?
>>" Aki pedig már nem tudja megfizetni, próbál használtat venni. Így azokra megnőtt a kereslet. Tehát a CSOK hajtotta kereslet növekedés okozta a használt lakások árának jelentős emelkedését."
Még ha azzal is számolunk, hogy a CSOK előtti év 10 000 tranzakciós új lakás piaci keresletét a CSOK teljes mértékben átterelte a használt lakások piacára, ez a 10 000 lakásnyi kereslet a használt lakások piacán csupán a tranzakciók 6%-át adná. Azért nőttek volna jelentősen az árak, mert megjelent 6%-nyi új kereslet?
Itt sose olvasok mást, minthogy a hibás politika miatt megugrottak a lakásárak. Az a gond, hogy ezt itt általában a (fiatal?) lakást kereső réteg mondja ki dühöngve az áremelkedésen.
Lakás (családi ház) tulajdonosként ezt teljesen másképp érzem. 1999-ben vásároltam a jelenlegi ingatlant dunántúli kisvárosban, amire aztán a későbbiekben nem keveset költöttem még. Ha összehasonlitom az ingatlanra költött pénz reálértékét a ház mai értékével, körülbelül ott tartok, hogy jó esetben megőrizte az értékét. Ha visszaszámlálunk néhány évet a CSOK előtti állapotokra, akkor a helyzet itt katasztrofális volt. Nemcsak azért, mert sz@rt se értek az ingatlanok, hanem mert érdeklődő sem volt. Minden 3.-ik 4.-ik házra ki volt irva, hogy eladó, kb. öt évig még felújitást is alig lehetett látni, nemhogy épitkezést.
Még egy adalék: köztudott, hogy a régióban Mo.-on a legalacsonyabbak az ingatlanárak (még most is), nemcsak Ausztriához, hanem Romániához és Szlovákiához képest is. Sokat járunk Erdélybe, igy gondoltam vásárolnék ott egy kis székely faluban ingatlant. Körbejártam egy kicsit az ottani ingatlanpiacot, és érdemes lenne annak is aki itt sokallja az árakat. Budapesti panel árából nem biztos, hogy telne egy ottani Ceaucesku időben épült katasztrofális szinvonalú blokkra, és nem Kolozsváron vagy Bukarestben, hanem Csikszeredában. Szóval nekem ott és akkor totálisan elment a kedvem attól, hogy Erdélyben ingatlant vásároljak.
Tiborg: ilyen drága Romániában az ingatlan..? 😮
mennyire jön ki egy nm?
@szaboz : Nem vagyok román ingatlan szakértő, csak, mint érdeklődő VOLTAM. Annyit biztosan tudok, hogy az épitési minőség, az ingatlanok szinvonala messze elmarad a Mo.-on megszokottól, a városi környezet, infrastruktúra szintén (az internet kivételével). Én simán duplájára saccolom az ottani árakat a hazaihoz, ha a minőség is számit, ha nem, akkor is jóval drágább. Érdemes körülnézni a neten, hányan vásároltak ingatlant Arad környékéről Békés megyében, valamint itt is belinkelt valaki egy portfoliós cikket, miszerint a magyar ingatlanbefektetők egy komoly része román.