Update: a közfelháborodásnak hála, változtattak a törvényen, így már nem kizáró ok, ha vállalkozás van bejelentve a lakásba.
Írtam nemrég arról, hogy CSOK-os lakásba nem lehet vállalkozást bejelenteni.
Azóta sokan próbálják értelmezni a jogszabályt és sok érv elhangzott a hozzászólásokban is pro és kontra.
Sok ezzel foglalkozó hivatal sem tud válaszolni a kérdésre, így teljes a káosz, az ezzel foglalkozó újságcikkek pedig ugyanarra az egy cikkre hivatkoznak, amit én is belinkeltem.
Zsolt szerencsére már régebben megkérdezte erről az Emberi Erőforrások Minisztériumát és van neki állásfoglalása az ügyben.
Volt olyan kedves és ezt megosztja a közzel, hogy más is tisztábban lásson ebben a kérdésben.
Következzen a Minisztérium válasza arra a kérdésre, lehet-e CSOK-ból vett ingatlanba akár egyéni vállalkozást is bejelenteni:
Emberi Erőforrások
Minisztériuma
Központi Ügyfélszolgálati Iroda
Iktatószám: 67610-1/2017. Ügyintéző: xxxxxxxxx
Tel.: 06-1 795-xxxx
Tisztelt Uram!
Az Emberi Erőforrások Minisztériumába írott levelére az alábbiakban válaszolok.
Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet tartalmazza az új lakás építéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény feltételeit. A Rendelet 50.§-a a levelében feltett kérdés vonatkozásában az alábbiakban rendelkezik:
„ 50. § (1) Ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett
a) új lakást az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt lebontják - kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé - vagy elidegenítik,
b) új lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál - ideértve azt az esetet is, ha a gyermek a családi jogállás megváltozása vagy gyermekvédelmi intézkedés miatt tartósan kikerül a támogatott személy háztartásából -, akire tekintettel a támogatást igénybe vette,
c) új lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak vagy
d) új lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják,
a támogatott személy - a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének felfüggesztése és a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - köteles a családi otthonteremtési kedvezmény folyósított összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten visszafizetni.”
A fentiek alapján szakmai véleményünk, hogy a lakáscéltól történő eltérő hasznosításnak minősül, ha a támogatás alapjául szolgáló lakást (vagy annak egy részét) vállalkozási tevékenység céljára kívánják hasznosítani, továbbá a lakás vállalkozás székhelyéül sem szolgálhat.
Kérem válaszom szíves elfogadását.
Budapest, 2017. december 28.
Üdvözlettel:
Ezek szerint a válasz egyértelműen az, hogy nem lehet oda vállalkozást bejelenteni.
Köszönjük Zsoltnak az információt.
Ezért szép a magyar nyelv, mert ugye itt a d) pont alapján hivatkozhatnak EEM-nél a tiltásra. De szerintem a törvényalkotónak így kellett volna fogalmaznia, ha tiltani akarták volna:
d) új lakást a lakáscéltól eltérően IS hasznosítják, ...
Mert ugye miért ne lehetne otthon dolgozni? Attól még az ember lakáscélból használja a lakást, ha ott alszik, eszik, ott a család...
Kérdés, hogy ők olvasták e az aggályokat vagy csak zsigerből védik a feneküket?
Azt is esetleg megosztanátok, hogy hogyan lett feltéve nekik a kérdés?
Amúgy köszönjük!!
Atyaisten. Még jó, hogy volt annyi eszük, hogy a levél végén értelmes nyelvre fordítsák a jogi onanizálást.
Én teljesen egyetértek vele: ne csináljanak az állami tábogatásból (is) vett lakásban céget.
Egy ismerősnek a lakásába van a cége bejeelntve, és visszaigényli a rezsiszámlák ÁFÁ-ját.
Nekem ez adócsalás.
De kata vállalkozás esetében értelmezhetetlen az adócsalás.
Jól értelmezem, hogy 2016 előtt felvett csokra, használt lakás esetében ez nem vonatkozik?
@szaboz Savanyú a szőlő? Önfoglalkoztató, szabadúszó, Katás egyéni vállalkozó vagyok. Itthonról dolgozom, itt van a székhelyem bejelentve. Miért is adócsalás ez?
Fura ez az értelmezés, ha összevetjük a b ponttal.
"b) új lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál ..., akire tekintettel a támogatást igénybe vette,"
Eszerint, ha a házaspárnak újabb gyereke születik aki velük lakik, de nem igényeltek rá előzetesen kedvezményt, akkor emiatt a részleges használati eltérés miatt ugyanúgy vissza kell fizetniük a támogatást.
De sajnos ebből az ellentmondásból nem az következik, hogy meg fogják változtatni az állásfoglalást. Ez csak azt jelenti, hogy a jogászaink inkompetens kártevők, semmi mást.
SzaboZ: szerintem úgy lenne fair, hogy egy katás egyéni vállalkozó önmagát bejelentheti a lakásaként használt, állami támogatott kéglibe. De az tényleg nincs rendben, ha további okoskodásra használja. Mondjuk én sosem értettem, hogy egy vállalkozó miért költségelhet el olyan dolgokat, amiket egy alkalmazott nem. Meg is lehet nézni, mennyi visszaélés történik az ÁFA-val, a céges költségekkel.
Rudi, és többiek: az otthani villany, gáz, stb. fogyasztásod ÁFÁ-ját visszaigényelni adócsalás.
Igen, a törvények szerint nem, de morálisan igen.
@szaboz
Csak az számít, aki alkalmazott? Mindenki más csaló?
Gondolom a kedves SzaboZ sosem vásárolt számla nélkül semmit, akár piacon vagy bárhol. Tessék bátran tükörbe nézni!
Ha a lakásod egyben egy vállalkozás székhelye, akkor nem számolhatod el az egész rezsit költségként.
De KATA, ráadásul alanyi mentes esetén pedig teljesen értelmetlen ilyenről beszélni, mert nincs ÁFA, nincs költségelés...stb.
Tessék először tájékozódni és utána sárral dobálózni és általánosítani! Megint kidobják a gyereket a fürdővízzel együtt.
Amúgy mi volt a pontos kérdés, amit a Minisztériumnak feltettek?
@szaboz Tévedsz. Az adótörvény nem engedi a teljes rezsi elköltségelését, csak az arányos részét. 110 nm-es, (nem csokos) házban lakom, a 20nm-es garázst lakítottam irodává. A fűtés és villanyhasználat 20nm-re arányos részét el is költségelem.
És ez nem adócsalás - sem jogilag, sem morálisan.
Az meg nonszensz, hogy ha csokos házam lenne, akkor csak emiatt be kellene jelentkeznem egy székhelyszolgáltatóhoz.
@antenna miért lenne fair, hogy a Kata-s vállalkozó a minimális adófizetési kötelezettsége mellé kivételezettként még be is jelenthetné magát egy támogatott lakásba?
Nem mellesleg elég sokan bújtatott alkalmazottak. Pl. ha a főnöknek több cége van, ahova számlázhat, magának vesz laptopot, majd írnak (mindenhova) egy szerződést, hogy magának osztja be a munkaidejét (papíron...), akkor máris teljesülnek a minimális feltételek a Kata-hoz, es a NAV-tól se kell tartani.
Szóval ők, mint sokan bújtatott adócsalók nem kis csoportja tényleg kollektíve érdemesek ilyenre? (UI: voltam Kata-s. De nem így.)
Barna
2019-04-20 at 18:52
"Ha a lakásod egyben egy vállalkozás székhelye, akkor nem számolhatod el az egész rezsit költségként."
Bizony így van, és amiről az Áfá-t visszaigényled az sem lehet lakossági tarifával számolni! Se gáz, se villanyt,vizet stb, stb.
Ezt nagyon sokan elfelejtik!!!
Jó példája ennek a kert locsolásra felszerelt vízóra. Sokan így akartak spórolni, mert nem kell csatorna díjat fizetni az öntözésre felhasznált víz után. De annak a díja többszöröse a lakosságinak!! :))
"Csak az számít, aki alkalmazott? Mindenki más csaló?"
Sehol nem írtam ilyet, illetve a KATÁs vállalkozókról sem írtam.
Mennyivel több a lakossági áram (gáz, stb.) díjánál az a tarifa, ami után a vállalkozó visszaigényelheti az ÁFÁ-t?
Amit tudok, az az, hogy egy lakásba van egy Bt bejelentve (papíron), és a közműdíjak után igényli vissza a Bt az ÁFÁ-t.
"Gondolom a kedves SzaboZ sosem vásárolt számla nélkül semmit, akár piacon vagy bárhol. "
Ez a "te is" érvelési hiba. 😀
Viszont egyetemen több évfolyamtársam is max. szoc.tám.-ot kapott, mert papíron minimálbéres vállalkozók voltak a szülei.
Nem teljesen értem ezt. Az alábbi 2 példán keresztül próbálom értelmezni. A) Fiatal házaspár, van bejelentett munkájuk egy menő nagyvállalatnál, 0 gyerek , felvették a 10+15m csokot a leendő 3 gyerekre. Foglalkozásúk pl. tervezőmérnök és Full távmunkában dolgoznak a Csok-hoz házban. Ez akkor lakáscélú használat. Legrosszabb esetben a gyakorlatban több évig nagyon olcsón volt irodájuk. Ez akkor igazán szuper, ha nem is akartak sosem gyereket.
B) CSOK igénylő ács, 3 pici gyereke van a szobákban ágyak vannak a hűtőben tej. 10+15m csokot vették igénybe. Van egy telephelye vagy csak bérel egy raktárat ahol munkáját végzi. Székhelyét azért jegyezte be a Csok-os házba, hogy megkapja az adókról biztosan a csekket. Pont 0 percet használja a Csok-os házat üzleti tevékenységre. Ez esetben ez mégis nem lakás célú használat és legrosszabb esetben emiatt a 3 gyerekkel mennek az utcára. Szuper 🙁
Ok, megpróbálom flame-mentesen, itt van tök transzparensen a helyzetem:
Van 2 gyermekünk, tervezünk harmadikat (sőt, negyediket is). Élni fogunk a falusi CSOK adta lehetőséggel, mert jelenleg a feleségem szüleinek házában lakunk (ők nem itt élnek) egy Győr melletti településen - itt akarunk venni egy sajátot.
Van egy Katás Bt-m: weboldalakat készítek és van egy alkalmazottam, aki az ügyfeleink online hirdetési kampányait menedzseli. Én 3 éve csak itthonról dolgozom, az alkalmazott pedig most éppen Malájziában van, de amúgy budapesti.
A vállalkozás székhelye az. ház, ahol lakom. Hiszen itt dolgozom, nem irodában, nem más telephelyen: a ház egyik szobájában.
Tehát: ha lesz egy csokos házunk, akkor béreljek irodát / fizessek székhelyszolgáltatót?
@szaboz Szerinted ez így oké? Szerinted ez így fair, de az nem oké, hogy a csokos házban legyen a bt-m széhelye?
Fura világ, fura emberek...
Köszönöm szépen az információt!
Rövid tanakodás után a konklúzió: Az első adandó alkalommal - tehát mondjuk holnap - felszámoljuk a feleségem vállalkozását... Nem azért, mert az állami tízmillió felmarkolása után sajnáljuk azt a párezret székhely-szolgáltatásra, hanem egészen egyszerűen ez nem opció. Egészségügyi szolgáltatásnál simán lehet ellenőrzés a székhelyen, fel kell mutatni pár tisztítószert, a naprakész dokumentációt, ilyesmit. Ezt sem egy székhely-szolgáltatóhoz, sem a kétszáz kilométerre lakó szülőkhöz bejelentve nem tudjuk prezentálni. Három kicsi gyerek mellett jó, ha a KATA összegét plusz az apró-cseprő költségeket ki tudtuk termelni, de kellett a munkaviszony a tavalyi évre, ezért csináltuk az egészet. Szóval egyelőre ennyi volt...
Gr.Zoli: de ha már a CSOk- os házba történt a bejelentés, akkor már kb. mindegy. Max a lebukási esély kevesebb. De ha jól értem az 50. paragrafust , akkor akár saját édesanyádat sem jelentheted be , sőt akár 1 napra sem adhatod át használati jogát rokonoknak, de értelmezéstől függően akár még az is gond lehet, ha születik egy 4. gyerek. S mindez csak 1 parafrafus feltételei. Tehát előfordulhat, hogy az állam 4-8 év múlva apró -cseprő emberi dolgok miatt akár az összes családtól visszakérheti a pézt késedelmi kamatostól vágy rosszabb esetben a késedelmi kamat 5x -vel, miközben a családok csak a CSOK miatt akár 5-8 millióval többet fizettek az új lakásért. Én ezt így értelmezem, lehet rosszul. Mindenesetre az Emberi Erőforrások Minisztériuma is csak egy vélenényt mondott. Tehát nincs még szó bírósági döntésről, joggyakorlatról. Mindenesetre abszurd lenne, ha majd visszakérnék a pénzt.
Szerintem pont azért lett ez a megkötés, hogy ne kelljen külön apparátus a mérlegelésre.
Ok, Józsi csak 2 millát vett fel a használt házhoz, ami amúgy 40. De ugyanennyit vehet fel akkor is, ha a ház 2,5 millió. Itt csupa praktikus bejelentő van, amik vagy szellemi munkát munkát végeznek otthonról vagy amúgy van más telephely. De ezt hogy szabályoznátok? Autószerelő-/asztalosműhely nem lehet (vagy a telephely nem lehet ott), de webdesign igen? Miért jelenthetné be az, aki drágább ingatlan vesz és többet tesz hozzá máshonnan, mint pl. a katás skype angoltanár világvégén?
Akik nagyobb telken laknak, ott érdemes lehet felhúzni egy melléképületet és megosztani/albetétesíteni a telket, utána oda bejelenteni a céget. És akkor tiszta a helyzet.
Bt-t meg bejelenteni a családi fészekbe eleve rizikós, akkor már inkább legyen kft. és az sem ott.
Aki meg csak a posta miatt - erre van a postafiók
T. Kiszámolós Kommentelők!
Nektek nincs olyan érzésetek a kommenteket olvasgatva, mintha a kicsit is kormány / ostoba rendelkezések/stb. kritikus cikkeknél rendre megjelennének a törvény bajnokai típusú kommentelők? Most épp SzaboZ, antenna, Joy. Mindig már az elsők között kommentelnek; adják egymás alá a lovat. Mindig feltünően anyázásmentesen írnak be, tanárbácsis stílusban, 2-4 nickkel.
De a legfeltűnőbb a magyar valóságtól és tapasztalásoktól teljesen elrugaszkodott, mondhatnám szemellenzős "minden úgy jó ahogy azt a Szent Kormányunk csinálja, ennél jobb nincs is"; ill. a "mi csakis a törvény betűje szerint élünk" hozzáállásuk.
Ahányszor olvasom ezeket a kommentelőket, mindig arra gondolok, hogy itt bizony fizetett hozzászólásokat látok. Olyan mintha az M1-et vagy a TV2 nézném. Propaganda.
Őszintén kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy Ti is így látjátok-e a fentit.
Azért jó látni itt is a sok irigy embert, adócsalás, mert elszámolja az otthoni iroda költségét. leírták korábban, nem lehet minden rezsit elszámolni. Ha külön irodája lenne, akkor nem számolná el az ottani rezsit? De. De még a bérleti díjat is.
Annyiból jogos a törvény, hogy a támogatást családi házakra adják, ezért ne legyen oda bejelentve vállalkozás, pláne ne 100 vállalkozás, mert ismerjük a magyart, ez lenne a következő lépcső.
Viszont itt kivételt kéne tenni a KATA alanyi mentes vállalkozókkal, akik nem számolhatnak el költséget és áfát sem igényelhetnek vissza. Miért ne használhatná egyben irodának is a lakását?
A törvény ellentmondása ott van, hogy bezzeg sokadik ingatlanra fel lehet venni CSOK-ot. Miért is? Hogy a korábbi ingatlant meg kiadja? Aminek a legkisebb az adózása ma. és rezsit is el tud számolni költségként, semmilyen kötelező havi járulék nincs. Ezt miért lehet?
Hozzászóló, igen, ebben ez a beteg: lehet öt házad is, akkor is vehetsz egy hatodikat az adófizetők pénzéből. Az első ötben annyi vállalkozás lehet, amennyit csak akarsz. Na de a hatodikban. Ott még csak egy papíron létező telephely sem lehet.
@itbizguy: nincs neked egy kicsit nagy Fidesz-fóbiád?
@itbizguy
Szerintem túl sokat látsz ebbe, egyszerűen miért ne gondolhatnák így. Páran már régi hozzászólók, nem propagandisták.
(Vagy ki tudja? Lehet, hogy engem is fizetnek? 🙂 )
Hozzászóló és Kiszámoló margójára, szerintem is nagyon visszatetsző, hogy sokadik ingatlan is vehető CSOK-kal.
Mi van akkor, ha a székhelyem a lakásban van, de mondjuk van telephelyem, ahol a munkát végzem?
Ez esetben nem történik munkavégzés a székhelyen.
Ez nem jó?
@hozzaszolo
pl. a homokkő gránitszilárdsága;)
a jogalkotók sosem voltam atomfizikusok, mivel a legtöbben lojalitás miatt vannak ott nem pedig a tudás miatt 😉
Ezt inkább vegyétek komolyan. Az EMMI válasza nem "csak" egy vélemény, jobb észnél lenni. Négy hónap kínlódás után végre ott voltunk az ügyvédnél letenni a foglalót, és aláírni az adásvételit (ha egyszer lesz időm, ezt a sztorit megírom Miklósnak, hogy posztolja, elég tanulságos). Aztán az ügyvéd rákérdezett, hogy van-e másik építmény a telken. Mondtuk, hogy van egy beomlott pince bejárata elé rakott sufni, bedeszkázott ablakkal, döglött áramellátással. Na ezen el tudtuk volna bukni a CSOK-ot (1,43 milliót, nem ám a 10-et), mert gazdasági épület még csak nem is létezhet az ingatlanon. Bele kellett írni az adásvételibe valami jogi blablát, hogy ne essünk pofára, ha a CSOK-ügyintéző ránéz a helyszínrajzra. Ennyire komolan veszik.
Szegről végről ide kapcsolódó kérdés: KATA-s vállalkozóként végzek szellemi munkát, ősszel költöznénk új (CSOK-os) lakásba. Jelenleg albérletben lakunk, a vállalkozás a szüleimhez van bejelentve, ami egyben az én állandó lakcímem is (egyáltalán nem éreztem fontosnak hogy ebben a másfél évben - akárcsak ideiglenesen is - bejelentkezzek máshova).
Ősszel az állandó lakcímem a törvény értelmében a CSOK-os lakás címe lesz.
Mi ilyenkor a teendő? Gondolom a vállalkozás székhelye nem változik automatikusan az állandó lakcímemmel (furcsa lenne) de van-e ilyenkor extra teendő? Kell-e bármilyen hozzájárulási nyilatkozat hogy továbbra is lehet ott a székhelyem?
@sz-peter :
Nincs teendőd, jól gondoltad, a kettő nincs összekötve.
Köszi az infót.
A "vesszenek az ügyeskedők" kommentelőktől annyit kérdeznék, hogy az mennyivel lesz jobb az állambácsinak, vagy (a székhelyszogláltatón kívül) bárkinek, ha pl. egy egyéni vállalkozó ahelyett, hogy a helyi Önkormányzathoz fizetné be az évi 2% iparűzési adót (ahol ennek jó esetben legalább egy részét értelmes célokra fordítják), emiatt inkább átviszi a székhelyet egy IPA mentes településre? Neki kb. tökmindegy, sőt az éves árbevétel függvényében akár jobban is járhat (részben meg is válaszoltam a saját kérdésemet).
Ha ez volt a jogalkotó eredeti szándéka, egyszerűbb lett volan alapból kizárni az egyéni/KATÁS vállalkozókat a buliból.
Attól, hogy máshol van a székhelye, még ugyanúgy dolgozhat otthonról.
Azt az infót kaptam, hogy a témában a Pest Megyében a Fővárosi Kormányhivatal XIII. kerületi hivatalánál kell érdeklődni. Ők tudhatnak információt adni e témában. Ha valaki kapott valamilyen infót akkor kérem majd írja meg.
@itbizguy: kib@szottul útálom a regnáló rezsimet. Nem bánnám, ha eltakarodna végre a halálba. Így megnyugodtál? Akkora baromságokat írtál, hogy fogom a fejem...
Az a baj ezzel, hogy tudtommal egy minisztérium véleménye, maximum állásfoglalás avagy ajánlás. Nem jogértelmezés, mert arra nincs jogosítványa. A jogot, törvényt bíróság értelmezheti. Ergo a létező miniszétriumi állásfoglalás mellett a jogi kiskapu még mindig nyitva van, ha valaki piszkálni akarja, hogy miként is kell értelmezni a törvény szövegét...
De javítsatok ki, ha tévedek.
Szrintem egy hivatal döntése ellen a bíróságon lehet fellebbezni s utána annyi döntés lehet, ahány eset. Ennek ellenére szerintem abszurd lenne, ha pl. egy anyuka míg a gyereke alszik szakfordítást végez a lakásában pl . napi 1,5 -2 órában egyéni vállalkozásban (ami egyébként természetes személynek látszik) az bíróságon kereshetné igazát akár évekig és fizethetné annak költségeit. Mint ahogy az is abszurd lenne, ha valaki abszulút nem lakás célra használja az ingatlant teljesen feketén és annak ilyen szaknciótól még tartania sem kellene.
Anno mikor 4 éve felvettük a CSOK-ot csak annyit mondtak a banknál és a közjegyzőnél is, hogy nem adhatjuk ki albérletbe és nem adhatjuk el az ingatlant mert benne kell lakni. Na most amennyiben én az utalást megtettem a volt tulaj felé CSOK-al együtt ugye akkor én felhasználtam az összeget lakás célra.
Most kezdtem a vállalkozásomat 6 hónapja ide bejelentve de a vállalkozást és az előzőleg lakhatási célra nem alkalmas épületet már a saját keresetemből és kölcsönből csináltam mivel, hogy másodállásban végzem az egészet mert egy kis plussz pénzt szeretnék szerezni, hogy előrébb legyünk így 4-en a két gyerekkel. Nehogy már az akinek meg volt lakása az felvehette az otthonteremtésit úgy, hogy már volt otthona és még meg is tartja azt és kiadja albérletbe... Ez vicc! Nem fogok kijelenteni innen semmit. Inkább kifizetem kamattal együtt majd 4 év alatt kb. Ez nem igazságos így.
Apa32: Igen, nem túl fer, főként hogy a fiktív székhely sem egy kockázatmentes dolog.
adozona.hu/adozas_rendje/Harom_ev_borton_jar_a_fiktiv_szekhelyert_Y6MFVQ
Én konkrétan rákérdeztem erre, de mindenki másra mutogat. Véleményem szerint most nem fogsz kapni olyan határozatot, hogy vissza kell fizetned. Ha mégis akkor bíróságon meg kell támadni, más nem nagyon lehet tenni, de azért saját döntésből ne fizesd vissza.
@Atisp
"...a fiktív székhely sem egy kockázatmentes dolog.
adozona.hu/adozas_rendje/Harom_ev_borton_jar_a_fiktiv_szekhelyert_Y6MFVQ"
Ez a veszély egyáltalán nem áll fenn.
A linkelt cikk arról szól, hogy ha valaki olyan helyre jelenti be a székhelyét, amihez semmi köze sincs és ezen keresztül nem található meg.
A szolgáltatott székhely legális, ha az ingatlan használatára a cég megállapodás (pl. a székhelyszolgáltatási szerződés) alapján jogosult, átveszik az iratokat és van cégtábla. Az iratokat sem kell feltétlenül ott tartani. Az iratok őrzésénak helye eltérhet a székhelytől, ha ezt bejelentik.
Igen feltéve, ha így történik a székhelyszolgnál. Bezzeg, ha lakásnál van egy postaláda , egy cégtábla és még a vállalkozót is el lehet érni, akkor a lakás lakáscélú használata megszünik és jöhet bünti 🙁
Nekem is volt pár nehéz percem, míg olvastam ezt a cikket, de ha jól értem, nekem maradhat a székhelyem a CSOK-os házunkban, mert használt ingatlanról van szó. A hivatkozott rendelet minden pontja "új lakás"-ról beszél. Katás ev és őstermelő vagyok.
Ha másképp tudja valaki, szóljon kérem. Köszi!
SG: A használt lakásokról a 17/2016. kormányrendelet szól és sajnos abban is szerepel a kérdéses pont...
SG: Új lakás rendeletben sincs benne, hogy nem lehet, csak vannak, akik így értelmezik, hogy ha nem lakás célú használatot/hasznosítást jelent a székhely létesítése. Amúgy lehet, hogy teljesen igazad van, csak még nincs rá logikus magyarázat, hogy ilyen szempontból új lakás miben más mint a régi. Mondjuk arra sincs, hogy júl 1 -én született gyerek miért ér többet támogatás szempontjából mint, aki jún 30-án születik majd meg. Szóval szerintem ez attól is függ hogy mikor vettétek igénye a támogatást, akkor milyen szabályozás volt és azt most vagy akár 5 év múlva éppen hogyan fogják értelmezni. Tehát ezt így szerintem nehéz megmondani jelen pillanatban bárkinek.
Salvia, köszi! 36. § (1) d): lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják
De ha közben benne lakunk? 🙂
SG: pont ez nem egyértelmű, hogy ha benne laktok és a céget is bejelented a lakásba, akkor az megfelel-e lakáscélú használatnak.
Számomra az is kérdés, hogy ezt utólag ellenőrzik-e... Ha igen, akkor amennyiben kijelentem a céget, ahogy itt többen tanácsolták, az megoldás-e, hiszen a jogsértés már megtörtént... Én egyelőre kivárok, amíg a PM nem foglal állást, mivel a posztban egy EMMI vélemény szerepel, ami szerintem nem releváns, hiszen semmi közük a lakástámogatáshoz.
SG. Megkérdeztem a PM ügyfélszolgálatát, mert minden szál a PM-hez vezet. A hölgy elmondta. hogyha a székhely ott van vagy ott volt akkor az nem lakás célú használat (mind1, hogy amúgy ki hol lakik) és arrogánsan hozzátette, hogy ez teljesen triviális hiszen (egyértelmű, hogy a lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják ha ott székhely van) rendeletben benne van és, hogy esetemben a Fővárosi Kormányhivatal tudja megmondani, hogy mit és hogyan kell visszafizetni 🙁
Salvia és Atisp, köszi!
Akkor csináljunk egy proaktív kormányrendelet-módosítási javaslatot?
@itbizguy
Itt valamit nagyon félrenéztél, szerintem ezt a CSOK dolgot pont nem jól csinálja a kormány.
Három ismerősöm veszi fel a CSOK-ot, egyik sincs rászorulva.
Mindegyiknek van már lakása, amit ketten simán megtartanak, és kiadnak.
Én erre sajnálom az adófizetők pénzét.
SG. Szerintem be kell menni és be kell jelenteni a Kormányhivatalhoz. Ott megpróbálnak majd lebeszélni szerintem, vagy válaszként valami teljesen mást fogunk visszakapni 🙂 Én így teszek majd.
Aztán, hogy olyan határozatot hoznak, hogyha őstermelő valaki akkor bukta a CSOK-ot vagy, akkor is bukta, ha csak nem akarta, ha adóról szóló levél elkavarodjon vagy netán bejelentette beteg anyját állandó lakcímre a CSOK-os házba és még sorolhatnám. Aztán a határozatot nyilvánosságra kell hozni, ha negatív. Aztán vagy lesz valami vagy nem. Nyilván benne van, hogy szívás lesz a vége, ide értve végül a bírósági döntést is, de akkor 10 évig nem kell kötelezően ott lakni, el lehet adni a lakást házat, stb. Szerintem most a kormányzat 1 ilyen esetet nem engedhet meg magának "nekünk a gyermek az első" szövegükkel. 5-6 év múlva lehet, hogy majd nagyon kell a pénz és mindenkitől visszakérik,
Ha tudok segíteni valamiben.... Egy csónakban evezünk!