Devizahitelek: mi a valódi probléma

A svájci frank árfolyam-emelkedése sok családot hozott nehéz helyzetbe, olyanokat is, akik annak idején viszonylag megfontoltan döntöttek a hitelfelvétel mellett. Azonban rengeteg téveszme és csúsztatás van a hivatalos kommunikációban a devizahitelekkel kapcsolatban, ezeket szeretném helyretenni ebben a cikkben.

Tegnap napvilágot látott a kormány valószínűsíthető tervei a devizahitelek problémáinak megoldására. A kormány álláspontja szerint minden problémának a gyökere a devizahiteles konstrukció, “amely egy elhibázott konstrukció, amitől meg kell szabadulni.”. Természetesen ez is az “emútnyócév” miatt van, mert az előző kormányzat szűkítette le a Fidesz által kitalált oly nagyszerű és népszerű államilag támogatott hitelt és “hajszolta a tömegeket a hibás devizahitel-konstrukciókba.”

Ezért az a cél, hogy teljesen megszüntessék a devizahiteleket, az emberek megszabadulhassanak az árfolyamváltozás miatti ellehetetlenülésből és újra szabad és virágzó ország legyünk. Ezen túl “amíg vannak devizahitel-szerződések, a Magyar Nemzeti Bank keze meg van kötve az árfolyam-politikát illetően, addig nem lehet normális árfolyam-politikát csinálni”. Értsd, szabadon leértékelni a forintot.

A kérdés, amit fel kell tenni, hogy vajon mennyi igaz a fenti népszerű és oly sokaknak kedves eszmefuttatásból.

Ezért vizsgáljuk meg, mi okozta a tömegek erőn felüli eladósodottságát, ebben mekkora szerepe volt az államilag támogatott hitelek elérhetőségének szűkítésén.

Az államilag támogatott hitelek Fidesz által kitalált verziója hatalmas érvágást jelentett a költségvetésnek. Mivel nem volt szabályozva, hogy ki, mikor, milyen célból és milyen összegben veheti azt igénybe, rengetegen vettek második-harmadik ingatlant az államilag támogatott hitelből, sőt eladták a saját meglévő házukat a saját hozzátartozójuknak, hogy hozzájussanak a nevetségesen alacsony kamatú hitelhez.

Az állami költségvetést ez rövid úton nagyon megterhelte, ezért ésszerű lépés volt korlátokat bevezetni, hogy ki, mire és milyen összegig veheti igénybe az állami támogatást. (Ha esetleg nem esne le valakinek, az állami támogatásra fordított pénzt az állam az adófizetőktől hajtja be. Vagyis azok fizették a harmadik 50 milliós villa megvételét, akiknek semmilyen támogatott hitele nem volt.)

A következő kormány relatív gyors reagálás ellenére is a lakáscélú támogatásokra az állam (értsd az adófizetők tömege) a felfutás végére már évi 220 milliárdot fordított. (Ebben már benne volt a később kreált állami támogatások hatása is.) A támogatott hitelek fenntartása esetén ez az összeg ennek többszörösére hízott volna 2007-2008-ra.

Ebből a 220 milliárd forintból is lehetett volna évi 20 ezer használt lakást venni és azt odaadni szociális alapon a rászorulóknak. (Már amennyiben az államnak mindenképpen támogatni kell a lakáshoz jutást.)

Tíz év alatt 200 ezer állami tulajdonú lakás lett volna, ez egy ekkora országban több, mint elég szociális lakásnak.

Tehát az államilag támogatott hitelek fenntartása, sőt egyáltalán a bevezetése egy hibás döntés volt.

Az emberek a devizahiteleket leginkább a magas forintkamatok miatt választották, amelynek mértékét a Nemzeti Bank határozza meg. Az MNB elnöke 2001 és 2007 között az első Orbán kormány pénzügyminisztere, Járai Zsigmond volt. Vagyis az ő vezetése alatt magasan tartott forintkamatok okozták a devizahitelek elterjedését. Ha valahol érdemes lenne bűnöst keresni, talán itt kellene kezdenie a kormánynak.

Igaz-e az az állítás, hogy a mostani problémát a devizahitelek okozzák, a nem várt árfolyamváltozás következménye miatt?

A válasz egyértelműen nem. Ez egy igen súlyos probléma, de nem ez a fő gond.

Ha a devizaárfolyam változása okozta volna a hitelek tömeges bedőlését, akkor a forintban felvett hitelek bedőlése elenyésző mértékű lenne a devizahitelekhez képest.

Nézzük meg a statisztikákat.

Szabad felhasználású devizahitelek nemfizetési aránya 26%. (Ez azokat a hiteleket mutatja, amelyeket már több, mint 90 napja nem fizetnek és át sem lettek strukturálva)

Ugyanezen hitelek forint alapon már majdnem 29%-os nemfizetési arányt mutatnak. Hoppácska! Sokkal több a bedőlt forinthitel, mint a devizás?! De hát az hogy lehet, ha a deviza a hibás, meg a devizahitel?

Mi a helyzet a lakáscélú hiteleknél? Ott 16,5% a nemfizetők aránya a devizahiteleknél és csak valamivel kevesebb, 14,8% a piaci forinthiteleknél.

Na ne má’! Összevetve a két adatot ugyanannyi forintos hitel dőlt be, mint devizás?! Arányaiban ugyanannyi forintos adós várná, hogy megmentsék állami pénzen, mint devizahiteles?

Ezek szerint egy szó sem igaz abból, hogy a devizahitel léte a probléma alapja? Hanem inkább a munkanélküliség, a gazdaság zsugorodása, a magas adóztatás?

A meggondolatlanul felvett lakáshitelek, amit az állam erőltetett? Vegyél saját lakást úgy 10% önerő és állami kezességvállalás mellett, hogy az a 10% önerőt is az állam adja szocpol formájában.

Olyan emberek százezrei vettek lakást a biztatásra, akiknek egy fillérjük nem volt. Akik még az ügyvéd 50 ezer forintos díját is személyi kölcsönből fizették. (Konkrét példákról beszélek.)

Ha már úgysincs pénzünk, vegyünk új lakást 19 millióért, mert arra nagyobb a szocpol. A fizetésünk 75%-a elmegy törlesztőre, de sebaj, másképpen soha nem lenne saját lakásunk. A banktól úgyis kapunk pénzt, mert hülye lenne nem adni, amikor az állam vállal értünk kezességet.

Na, ez okozta a valódi problémát. A nincstelen tömegek meggondolatlan hitelfelvétele, majd a gazdasági válság miatti munkanélküliség és gazdasági visszaesés. A svájci frank felértékelődése csak csavart még egyet a problémán, ahogy a bankok meggondolatlan hitelkihelyezése is.

De ebben a történetben az állam, a hitelvevők és a bankok egyaránt sarasak, a legkevésbé bűnös pont a devizahitel, amit már több, mint száz éve is folyósítottak Magyarországon. (Ennek ellenére tényleg súlyos tévedés volt a devizahitelek ilyen mértékű erőltetése, főleg hogy svájci frankban és japán jenben folyósították azokat. Euróhitelek esetén most alig lenne komoly az árfolyamváltozás miatti emelkedés.)

Ezek után az is kérdés, miért pont a devizahiteleseket nézte ki magának a kormány és miért csak a lakáscélú hiteleket?

Aki felújításra vette fel a szabadfelhasználású hitelt, az miért menjen a levesbe? (Sokkal egyszerűbb volt azt felvenni, mint a papírmunkával pepecselni fél százalék kamatkülönbségért. Rengeteg szabadfelhasználású hitel mögött építkezés és lakásfelújítás van.)

A forinthitelesek nincsenek kisebb bajban, mint a devizások, ők mikor lesznek megmentve?

Azoknak az embereknek a lakását, amit állami támogatásból, önerő nélkül vettek, miért kellene megmentenie az adófizetőknek? Az miért is az ő lakása? Mitől?

Akik nem vettek fel hitelt, mert meggondoltak voltak, ezért már 6 éve fizetik az albérletet, ők milyen kompenzációt kapnak?

Megannyi megválaszolatlan kérdés egy rosszul kezelt és félrekommunikált problémára.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

172 hozzászólás

  • shaolin2
    Történt a közelmúltban pár lépés a döntéshozók részéről, amit nem lehetett előre kiszámítani.
    Van egy gyanúm, hogy most is hasonló fog történni.
    Ha leértékelik a forintot, akkor idővel emelkedni fog az alapkamat, tehát a forinthitelesek törlesztője is.
    Mivel nem lesz devizahitel (elméletileg) akkor mindenki forinthiteles lesz ugye???
    Tehát minden forinthiteles törlesztője emelkedni fog.
    Azt pedig nem lehet fogni sem a bankokra, sem az IMF-re.

    Mi van akkor(szigorúan csak gondolati szinten), ha nem gyengíteni, hanem erősíteni szeretnék a forintot. (a hangsúly a “szereték”-en van…)

    Nem ez tűnik a leginkább logikusnak, de láttunk már érdekes lépéseket.

    Vélemények érdekelnének, természetesen csak mint elméleti lehetőség tekintetében.

  • Ordas
    De a bankokat sem, hgy fedezet nélküli emberekre tukmáljanak hitelt. Emlékszünk erre a reklámra?

    http://www.youtube.com/watch?v=L2SVCMUHCqc

    Tehát szerintem a terheket felezni kéne egyenően a bank-hitelfelvevő között.

  • Ordas
    Csak matematika. Két közel azonos számpárt eltérően magyarázol.
    Amúgy semmi extra.
  • Géza
    Az Medgyessy kormány több részletben szigorította, majd szüntette meg a kamattámogatott hitelezést. És az első lépések között volt a családon belüli adásvételek kizárása. Tehát eleinte lehetséges volt az ilyen ál-adásvétel is, de nem tudom, milyen arányt képviselt.
  • Kiszamolo
    Nem, erre felmérések vannak, hogy pont az állami támogatások összegével drágulnak a lakások, ezért értelmetlen minden állami támogatás.
  • Krisztián
    Emlékszem erre a reklámra.

    Szerintem az lenne a legjobb, ha mindenki fizetné normálisan a törlesztőjét és nem várna a nem létező csodára. Tételezzük fel, hogy a bank vállalja a felét a terheknek, de valójában kik fogják kifizetni?

  • KZoltán
    A ‘reál’ oldalról nézve (ez az én szakmám) is igaza van fannynak. Lakást felépíteni a mai viszonyok közt min. 1 év. Emlékeim szerint Varga vezette be a támogatott hiteleket, ami 2001-et jelent, de legyen 2000 a bevezetés éve. 2002-ig akkor is egyszerűen fizikailag lehetetlenség volt, hogy megépüljön annyi lakás, amivel aztán tömegesen vissza lehetett volna élni.
    Nem mellesleg a gazdaság nem természettudomány, amelyben az előrejelzések akár a méréseknél is pontosabbak tudnának lenni, nem lehet világos ok-okozati összefüggéseket találni, és kísérleteket sem lehet végezni (ha a politikusok 1:1-es próbálkozását nem annak vesszük). Tehát a bevezetett intézkedéseket biztos, hogy módosítani kell, így biztos, hogy ha 2002-ben nincs kormányváltás, akkor is rá kényszerülnek a rendszer módosításra.
  • KZoltán
    Mert valójában a közgazdászoknak a gazdaság működéséről alkotott nézetei jórészt nem bizonyítható feltételezések, vagyis a közgazdaságtan lényegében hittan; a közgazdászok hitvitákat folytatnak egymással. Ugyanakkor az egyes közgazdasági elméletek vagy paradigmák más és más társadalmi rétegeket preferálnak, vagyis másképp osztják el a jövedelmet, tehát a közgazdasági nézetek mögött részben erőteljes érdekek, részben értékrendek húzódnak meg.
  • Kiszamolo
    Miért kellene építeni lakást? Venni nem lehet?
  • KZoltán
    Azt a venni való lakást is meg kell építeni, nem?
  • KZoltán
    Ha jobban végig gondolom, a vitánk szép példája a 2. megjegyzésemben említett ’a közgazdászok csak hitvitát folytanak’-nak.
    Semmilyen kimutatást sem láttam, de tegyük fel, hogy létezik, és aszerint a támogatott hitelek tőkére vetítve (de lehet a páratartalomra vetítve is) 75%-a új, 25%-a használt lakásra ment, és az újak 0.5%-a, a használtak 0.6%-a visszaélés volt 2000 és 2002 között. Most akkor ebből milyen következtetés lehet levonni? Nyílván mindenki a hangulata, pártállása, vallása stb. alapján levonja, és aztán nagyon hisz benne!
  • Kiszamolo
    Amikor ugyanezt tette Simor a Fidesz kormány alatt (is), ő volt a közellenség…
  • Kiszamolo
    mnb.hu stabilitási jelentés, hitelezési jelentés
  • KZoltán
    Ez nagyon fontos megállapítás: a lakástámogatás a mértékével növeli a lakásárakat! Azonnal érdemes is kiterjeszteni: a negatív lakástámogatás pedig a mértékével csökkenti az árakat! A negatív lakástámogatás köznapi neve: ingatlanadó. Ezért ‘jó’ közterhek a vagyont sújtók, mert csökkentik az árakat, szemben a fogyasztást sújtókkal.
    Erre mit tesz a gazdaságpolitika? Bevezet lakástámogatást, amelynek eredménye, hogy a piacképes ingatlannal rendelkezők vagyona nő, aztán reménykedik, hogy újraválasztják. 2002-ben nem jött be. Vagy kivet ingatlanadót, gondosan ügyelve, hogy az utca azon fele, amely a rá szavazó körzetben van, ne essék bele, a túlsó oldala, amely az ellenfélre szavazóban van, pedig essék bele, így az ellenfélre szavazó vagyona csökken.
    Csuda játék a gazdaságpolitika!
  • Kellicottia
    Szívesen olvastom ezt a blogot régóta, sokat is tanultam belőle. De mintha mostanában kissé kezdene elhaparózni benne a politika…közeleg a választás, indul a kampány?
  • mutyilufi
    Ha kiegyenlített a kereslet-kínálat akkor nem támogatás összegével, hanem a felével emelkednek az árak mert a vevő és az eladó “közösen osztozkodnak” a támogatáson. Ez csak akkor billenhet erősen az eladó javára ha nagyon szűkös a kínálat, de a 100%-ot elérni nagyjából elméleti kategória.

    Szóval ez egy nagyon erős túlzás:
    “pont az állami támogatások összegével drágulnak a lakások”

    Az igazság az hogy segítettek ezek a támogatások, csak nem a teljes összeggel hanem annak egy részével.

  • Bettyna
    Üdvözlöm!

    Mielőtt a témához hozzászolnék szeretném tisztázni,hogy nem vagyok követője egyik pártnak sem. Tehát véleményemet nem valamelyik párt részrehajlása végett írom meg. Egy egyszerű polgár vagyok, aki kissé el kezdett kételkedni a fent leírtak valóságában. Elsősorban a százalékos arányokban. Én csak abból tudok kiindulni, ami ill. akik körülvesznek. A környezetemben élő családokat veszem alapul. Ha én is számokkal szeretnék dobálózni akkor kb. 100 családból 80-nak van hitele ( ez most teljesen mindegy,lakásvásárlásra vagy felújításra vagy autóra vették fel) és a 80-ból 70-nek devizaalapú. Tehát a többi feltehetően forint! 🙂 Az a tíz család, akik forintalapon vették fel az elmúlt évek alatt nem lehetetlenedtek el, nem kellett, hogy elhagyják otthonukat, mert a bank elvette, nem emelkedett a havi törlesztőjük nagyságrendekkel s a tőketartozása nem szökött az egekbe.(folyt.köv.)

  • Bettyna
    Folytatás!
    Szóval a forint hitel miatt a családoknak nem kell milliókkal többet visszafizetnie egy árfolyam különbözet miatt. Tudom, annak idején ezt vállaltuk, de nem ily mértékben. Hisz erre még nem volt azelőtt példa! De ez amennyit most ki kell fizetni egy devizaalapú hitelre egy adósnak manapság az egyszerűen pofátlanság. Az az alapvető probléma, hogy míg egy devizásnak sokkal-sokkal többet kell visszafizetnie az árfolyam miatt és nem a felvett hitelösszeg miatt és ez okozza a vesztét hogy belebukik, addig a forintalapú hitelesnek többnyire nem ez. S míg a devizás családok kiadásának nagyobb hányadát a törlesztő teszi ki és ezért más helyekről kell megvonja azt a pénzt, pl. ruházkodás, táplálkozás, szórakozás stb. lejjebb esik az életszínvonaluk s ez hat ki leginkább a gazdaságunkra és a pénzügyi körforgásunkra. Mivel sajnos kevesebbet költenek. (folyt.köv)
  • Bettyna
    Folytatás!
    S ha nem változtat a kormány tényleg sürgősen, akkor sokkal több család lehetetlenedik el önön hibájukon kívül. Mert azt a törlesztőt többség tudta és tudja vállalni,amit annak idején aláírt.S nem azt várjuk el, hogy a tartozást fizessék ki helyettünk, hanem ezt a helyzetet,ami teremtődött nem a mi hibánkból, segítsenek megoldani közös teherviseléssel!
    Egy forint hitelesnek csak azt kell visszafizetnie,amit vállalt,s ha azt sem tudja teljesíteni,akkor ott teljesen más jellegű problémák vannak. S éppen ezért, ha levesbe kerülnek, ne haragudjon,hogy nem fakadok sírva. Tisztelt blog író. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ne keverje össze a két fizetésképtelenség okát.Nem ugyan az! Én 8 éve fizetem a hitelt tisztességgel!A törlesztőm 85-90 ft-al nőtt a törlesztőm 5,7 mill.vettem fel és jelenleg még tartozom 7,5 millióval. Egy forintosnak ez csökkent nem nőtt! Üdv:B
  • Bettyna
    Ja, s még valami! A forintos hitelek is ugyan úgy állami garanciás és államilag támogatott kamatozású hitelek voltak! S ezek fizetése a mai napig reálisak és fizethetőek szemben a devizahitellel. Szóval a fent említett százalékos arányoknak nem tudom mennyire is hihetünk, ha a környezetemben lévők alapján ez a szám teljesen mást mutat!!! Mindenkinek ajánlom nézzen körül és látni fogja! Ha arányában ilyen sok család költ egyéb dolgokra kevesebbet, akkor kisebb a “vásárlási kedv” kisebb a pénzmozgás, vállalkozások és vállalatok mennek tönkre. Ez, hogy megsegítsék a devizahiteleseket nem csak a devizások megmentése, hanem a gazdaságé is! Közös ügy! Én ezt látom!
  • Kiszamolo
    A forintos hitelek felvevői ALAPBÓL millókkal többet fizetnek vissza.

    Az pedig nem lehet, hogy a családok 80%-ának van (lakás)hitele, amikor csak az ingatlanok 25%-án van bármilyen hitel.

  • Kiszamolo
    Keress rá.

    De elég, ha megnézed, hogy mennyit emelkedtek a lakásárak 2001 és 2007 között.

    A támogatás a keresletet növeli, gyakran a kínálat fölé. Ezért emelkednek az árak, nem az eladó meg a vevő osztozik rajta.

  • Bettyna
    Elnézést volt egy hibás mondatom! A törlesztőm 85-90 forinttal nőtt frankonként és 350 frank a törlesztőm!!
  • Bettyna
    hú ha a számokkal és a fogalmakkal tényleg gondok vannak ! nem azt írtam hogy a családok 80%-a lakáshiteles, hanem hogy devizahiteles!!! Bárminemű ( lakás-, szabadfelhasználású-,autóhitel stb.)S nem a kamatok miatt írtam hogy többet kell visszafizetni, hanem az árfolyam különbség miatt kell milliókkal többet visszafizetni az eredeti hitelkor felvett s felvázolt verzióhoz képest!!
  • I-Isti
    Ne legyünk abszolút naivak!
    Előbb-utóbb csatlakozni fogunk az eurózónához, vagy az eurózóna utódjához, és akkor abszolút nem lesz mindegy, hogy egy szart se érő forinttal, vagy pedig egy normális, elfogadható áron fogjuk tudni ezt megtenni!
    A forint gyengítése azt jelenti, hogy a magyarországi jelenlegi nyomor – a több mint 4 millió létminimum alatt élővel – hosszú időkre – értsd 30-40-50 évre fog prolongálódni! Persze lesznek akik jól járnak, de ez egy nagyon szűk, maximum néhány ezer főből álló oligarcha társaság lesz, az átlag magyar szívni fog, még pedig nagyon-nagyot!
  • kovarpa
    Kiszámoló:
    azt nem értem, hogy miért nem lakás lízinget adtak nagyon sokaknak a lakás hitel helyett…akkor ugye a kevésbé hitelképes ügyféllel sincs akkora gond, mert a futamidő végéig a bank tulajdonában van az ingatlan..
    (és nincs az a ‘kényszerképzetük’, hogy övék lenne a lakás , amikor jönnek a végrehajtók mert hónapok óta nem fizetik a törlesztőt…)
  • Jelentéktelen Hangya
    “Az államilag támogatott hitelek Fidesz által kitalált verziója hatalmas érvágást jelentett a költségvetésnek.”

    Kedves Kiszámoló!

    Minden tisztelettel, de mint más is említette – és mi is mintha már beszéltünk volna róla -, hogy egyszerűen nem veszed figyelembe azt a tényt, hogy még Medgyessy is 2008-as euróbevezetéssel számolt, azaz addigra ezek a támogatások már _nem terhelték volna_ a költségvetést, addig pedig a gazdaságot élénkítették.

    Ha ebből az állam használt lakásokat vett volna, az – gazdasági szempontból – kidobott pénz, így pedig közvetve visszacsorgott az államkasszába gazdasági növekedésen keresztül (építkezések, adóbevételek stb.).

    Ebből következik, hogy az akkori viszonyok között nagyon is logikus és jó döntés volt ez, aztán persze a gazdasági problémák eszkalálódásával, így az euróbevezetés elmaradásával utólag már könnyen jelenthető ki, hogy nem volt az.

  • GabenHUN
    Én kamattámogatott hitelt vettem fel 2002-ben, ami (hálisten’) tavaly lejárt.
    Nem néztem utána, de fura, hogy a 64 eFt-ról 55-re esett a törlesztő közben.
    Nem reklamáltam. 🙂
  • Varázspálca
    Szerintem a harmadik bekezdés utolsó mondata a kulcs. Nem is értem, miért beszélünk bármi másról. Teljesen mindegy, hogy ki milyen szerencsétlen, vagy miben hibázott. Mindegy, hogy mibe kerül és ki fizeti. A devizahitelek gátolják az MNB-t a szabad árfolyampolitikában: a forint jelenleg nem gyengíthető végletekig. Ennyi. Hogy ez valójában miért fontos ennyire? És vajon mennyit ér? No, ezek szerintem az érdekes kérdések.
  • Matafaka
    Kedves Mindenki!

    Épp ma készítettem el a saját CHF hitelem törlesztésének alakulását a 2005-ös felvételétől kezdődően, gondoltam megosztom veletek, aztán szűrje le mindenki a tanulságot magának.

    2005 szeptember 2-án folyósították részemre az 5 millió Ft hitelt, 20 éves futamidővel, CHF alapon. Sima annuitásos hitel, semmi kiegészítő biztosítás, kombinálás lakáskasszával vagy egyebekkel.

    Mielőtt bankot választottam, kivettem 1 hét szabadságot és bementem 17 különböző bank és 3 takarékszövetkezet helyi fiókjába, személyesen kérdeztem meg mindent és hivatalosan aláírt nyomtatott ajánlatot kértem a végén, amely tartalmazott minden, a hitellel kapcsolatos költséget.
    Ezután otthon 2 napot rászántam és mindent berögzítettem egy összehasonlító excel táblába, újra átolvastam az összes kapott dokumentumot, letöltöttem az ÁSZF-eket és a kapcsolódó hirdetményeket, folyt. köv.

  • Matafaka
    folyt.

    majd ezek után kiválasztottam a megfelelő bankot.

    Ekkor (2005 július) 5 millió Ft annuitásos forinthitelt 20 évre nekem (egyedülálló dolgozó férfi, gyerek és minden egyéb nélkül) piaci alapon havi 65 eFt-ért kínált volna a legolcsóbb bank, de nem kaphattam volna meg mivel a nettó fizetésem 110 eFt volt és a havi keresetem 33%-ánál magasabb havi törlesztésű hitelt senki nem adott. Így maradt a CHF hitel.

    Szóval felvettem az 5 millió Ft-ot CHF alapon, és a legelső törlesztő részletemet levonták a számlámról 2005.10.10-én. Ez 36.088 Ft volt.
    Az egyszerűség kedvéért a törlesztőrészletek alakulását évenkénti bontásban, az adott évre vonatkozó átlagos havi törlesztőrészlettel szemléltetném:

    2005 évben: 36.433 Ft

    2006 évben: 38.116 Ft

    2007 évben: 36.889 Ft

    2008 évben: 40.343 Ft

    2009 évben: 50.033 Ft

    2010 évben: 53.458 Ft

    2011 évben: 59.033 Ft

    folyt. köv

  • Géza
    Két megjegyzés:

    1.Németországban most azért emelkednek a lakásárak, mert nagyon olcsó a hitel (piaci alapon nagyon olcsó, mert lent van a referencia-kamat).

    2. a mostani támogatott hitel is az árakat emeli (mármint a hitel árát). Eleinte kikötötte az állam, hogy csak eleve relative kedvező hitelekhez (nagyjából az akkor elérhető legkedvezőbb konstrukciókhoz) ad támogatást. Egy bank sem szerződött. Aztán elég jelentősen megemelték a maximális kamatot. Erre már ugrottak a bankok, mert összességében magasabb kamatra hitelezik a támogatott hiteleket, mint a piacit. Az ügyfél által fizetendő kamat persze általában hangyabokányit alacsonyabb, mint a piaci (bár már ez sem mindig igaz, van, hogy az ügyfél számára is olcsóbb a piaci!!!), de a támogatás nagy részét a bank teszi zsebre. Ennek a támogatott hitelnek pedig semmi értelme.

  • Matafaka
    folyt. 2

    ebben az évben, azaz 2011-ben szaladt el igazán a CHF, ugyanis júliusig 52-56 eFt/hó volt a törlesztés, augusztus 10-én viszont már 68.722 Ft-ot vont le a bank. Ez volt az első és utolsó alkalom, hogy a havi törlesztő részletem elérte a 65eFt-ot (végig ennyit fizettem volna forint alapú hitel esetén!). Szeptemberben már visszakorrigált 61eFt környékére a törlesztőm, év végén pedig már a végtörlesztés forint hitelből konstrukciót egyeztettem a bankkal.
    Ekkor a fennálló tőketartozásom 25.112 CHF volt, 247,68 Ft-os árfolyammal számolva 6.219.740 Ft. Ugye 2005-ben 5 milliót vettem fel és eddig már kifizettem 3.512.628 Ft-ot, ami nagyrészt kamat volt.
    A végtörlesztés lehetőséget adott 180 Ft-os CHF árfolyamon kiváltanom a tartozást, így a forint hitelem 2012 év elején 4.520.160 Ft tőketartozásról indult, lejárata megegyezett az eredeti CHF konstrukció lejáratával.

  • Kószaferi
    Bár egyetértek Kiszámoló mondanivalójával, azért csak meg kéne vizsgálni, pontosan mennyi is a bankok sara a devizások megemelkedett törlesztőrészletében. Az országkockázatra hivatkoznak, de ha csak ez illetve a svájci alapkamat a meghatározó, akkor is csökkennie kellett volna a részleteknek az utóbbi egy-két évben, ahogy a svájci alapkamat lement 0-ra, nem? Egyébként a bankok érdeke is volna, hogy tisztázzák magukat, hisz lassan public enemy #1 lesznek… Ami külön szomorú, hogy már 3,5 (!) éve itt van a Nagy Rendrakás Kormánya, és mégse sikerült még ezt a vizsgálatot se összehozniuk. Nem szeretem a boszorkányégetést, legyen bankokról, vállakozókról vagy épp egyszerű emberekről is szó.
    Más: az én ismerősöm CHF törlesztője fix 277 frank a legelső naptól, ahogy felvette. Igaz, ez valami zug-uzsorás debreceni magyar cég, nem pedig bank. Tehát azért ilyen példa (=nem változik) is van.
  • Matafaka
    folyt 3.

    Így 2012-ben, már forint alapon, a havi átlagos törlesztő részletem összege 53.536 Ft volt.
    2013-ban egészen áprilisig fixen havi 54.877 Ft-ot vontak, majd a bank értesített, hogy csökkentették a hitelkamatot (nyilván az alapkamat csökkent, azért), így a mai napig pontosan 50.002 Ft-ot vonnak havonta.

    A 2005-ös forinthitel konstrukció most 65eFt helyett kb. 60eFt lenne 🙂

    Érdekességként kiszámoltam évenként a megtakarítást a forint hitelhez képest:

    2005-ben: 85.702 Ft
    2006-ban: 322.612 Ft
    2007-ben: 337.333 Ft
    2008-ban: 295.880 Ft
    2009-ben: 179.607 Ft
    2010-ben: 138.501 Ft
    2011-ben: 71.607 Ft
    2012-ben: 45.768 Ft
    2013-ban eddig: 60.484 Ft (8 hónap alatt)

    Összesen tehát 1.537.494 Ft megtakarításom volt a CHF hitellel, ami igazából jóval több, ha jelenértékre hozom és úgy szummázom 🙂

    Tehát jól átvert a bank, ugye?

    Köszönöm a figyelmet!

  • Kiszamolo
    A bankok is sarasak és nekik is viselni kell ennek a költségét.

    De nem a bank a főgonosz, az adós az áldozat, az állam meg csak egy külső szemlélő.

  • Géza
    a kamattámogatás megszűnt volna az EUR bevezetéssel? Ezt miből gondolod?

    Amúgy eljátszva a gondolattal, tényleg nem tudom, mi van, ha közben megszűnik a Ft. Gondolom, a mostani BUBOR+kamatfelár akkor EURIBOR+kamatfelár-ként megy tovább (a kamatfelár azonos?).

    De a régi típusú hiteleknél, ahol nem volt referenciakamat-árazás, ott hogy számolják át? Ugye az akkori törvény szerint is a változó kamatnak a valós folyamatokat követnie kell. Na most ha EUR lesz a fizetőeszköz, és az EURIBOR alacsonyabb, mint a BUBOR, az egy elég jelentős tényező, amivel át kell árazni a hitelt. De mivel nem algoritmikus az árazás, itt megint tudnak játszani a bankok.

    De ez pl. csak a kamatperiódus váltásnál történik meg? 5 éves kamatperiódusnál lehet, hogy Ft. kamatot fizet az ember évekig, miközben már EUR van?

    És akkor hogy élnek tovább a különböző támogatások??…

  • Delta
    Egy ideje én is nézem a lakáshirdetéseket hasonló indíttatásból és eléggé lesújtó képem alakult ki. Sok vizes, rosszul megépített erősen kompromisszumos lakást/házat találni. Az új építésűek némelyikénél egy régi előző rendszerbeli fúj fúj panelház elosztása élhetőbb.
    Sokan annó túlértékelten vették hitelre az ingatlanukat, van aki rengeteget dolgozott rajta, ezét magasabb eladási árhoz ragaszkodnak. (Ők azok akik jó sokáig -ha nem örökké- hirdetnek.)
    Van sok hodály, aminek a fenntartása irreális, de megvenni is lehetetlen.
    És vannak azok a házak amik nagyon szépek, jók meglepően olcsók, csak a kisebbség miatt mindenki menekül.
    Szóval én még keresek, de közben azon gondolkodom, ha meg is lesz a ház/lakás vajon milyen érzés lesz ott laknom? Sokunknak, akik venni készülünk most kedvező a jelen helyzet, de azt gondolom mi is rosszul járunk azzal, ahogy a környezetünk tönkremegy.
  • Géza
    na igen. De ha valakinek a 110.000 netto fizetésre nem engedték, hogy 65.000-re eladósodjon Ft. alapon, annak nem lett volna szabad CHF alapon a 36-ot engedni. Szerintem egy jó ökölszabály, hogy aki a devizahitel törlesztőrészlet dupláját képes lenne fizetni (a példában 72.000-t), annak adunk devizahitelt. Ő már megengedheti magának, hogy spekuláljon.

    A törlesztőrészlet duplára emelkedése viszonylag extrém, nálunk is csak a legpechesebbek szembesültek ilyen emelkedéssel.

    A konkrét hiteles összességében jól járt a CHF-el, még piaci alapon is, bár ennél rosszabb eset is benne volt a pakliban. A végtörlesztés kedvező hatása viszont már egyfajta ajándék, az már a megmentés része. Tehát az ügyfél megmentés nélkül is jobban járt volna, ami számomra is megkérdőjelezi a megmentés jogosságát.

  • tip
    A pontosság kedvéért tegyük hozzá, hogy az utóbbi 2 évben már a végtörlesztésen realizált nyereség is benne van, amit a bank még fizető ügyfelei (nagyobb részben), tulajdonosai (kisebb részben), valamint az adófizetők “ajándékoztak” neked.
  • kissbéla
    öööö…. én a második ingatlanomat vettem meg így. De már végtörtlesztettem.
  • Zsolt
    Ha 320-nál veszi a Ft papírt, akkor 280-nál masszív bukóban van vele, gondolkozz már.
  • na4
    A probléma az emberi mohóság és a kapzsiság. Ez a probléma.
  • morbiczer
    “Szóval a fent említett százalékos arányoknak nem tudom mennyire is hihetünk, ha a környezetemben lévők alapján ez a szám teljesen mást mutat!!!”

    Az én rokonságomban meg senkinek nincsen semmilyen hitele. Szóval nem tudom mennyire hihetünk annak, hogy egyáltalán vannak eladósodott emberek.

  • Lordofearth
    Ez társadalmi kérdés, ez azt jelenti, hogy a társadalom, ami a nemzetet jelenti, sokkal fontosabb, mint egy idegen tulajdonú, kizárólag a magyar nemzeten élősködő bank nyeresége. Ez nem populizmus, hanem a jövője az országnak.
  • Kiszamolo
    Barátom, erre csak azt lehet mondani, hogy húha.
  • Matafaka
    Azért megjegyezném, hogy a kollégám munkanélküli feleséggel és gyerekkel, ugyanekkora fizetésre megkapta ugyanezt a hitelt. Nekem ráadásul osztalékból is van legalább ugyanennyi bevételem, de az nem érdekelte a bankot, ahogy az sem hogy én takarékosan élek, a másik meg nem 🙂
  • Matafaka
    Sok emberrel ellentétben soha nem késtem a törlesztővel, mindig jó adós voltam. Ráadásul hitellel végtörlesztettem, tehát továbbra is még ügyfél vagyok, úgyhogy engem senki nem ajándékozott meg. A kiváltáskor sokkal szigorúbban bevizsgáltak, 3 hónapig tartott a folyamat, még a vállalkozásomtól is bekértek minden adatot (mérleg, eredménykimutatás minden évre, 0-ás adóigazolás, stb.), pedig a cég indulása óta náluk van az a bankszámlám is. Ugyanis csak a jó adósnak engedték a hitelből végtörlesztést nálunk.
  • mtoma73
    És ha magyar tulajdonú a bank, akkor élősködhet, vagy ilyen verzió nem is létezik a világképedben?? Gondolom az élősködő bankok után jönnek az idegen tulajdonú szolgáltatók, akik szintén élősködnek a magyar nemzeten.
    Ez tényleg nem populizmus, ez kommunizmus. 🙂
  • Kószaferi
    Nem nem, persze, a legnagyobb sár az államé, kétségkívül(és nekem ehhez Járai is hozzátartozik az MNB alapkamat magasan tartásával),hogy engedte ezt az egészet. Ausztriában, egy sokkal magasabb szintű pénzügyi kultúrával rendelkező országban központilag korlátozták a devizahitelek elszaporodását.Nálunk kb az ellenkezője történt…De persze ez ellen már nem igazán lehet tenni semmit, ez már a múlt.
    A nagyobb gond, hogy a probléma most már akkorává vált, hogy rendszerszintű lett a kockázat.(Mai hír, hogy 117.000 lakást fenyeget kényszerértékesítés?) Ilyenkor tényleg csak egy ÉSSZERŰ mentőterv segíthet(a hangsúly az ésszerű-n van, ergo nem a végtörlesztésre gondolok :D). Pl.az adósok egymást közt elcserélgethetnék az ingatlanokat, mindenki akkorába költözne, amit még tudna fizetni. A bank is és az adófizetők is jól járnának,ideális esetben csak a sor legvégén állót kéne teljesen kisegíteni.