Egy ingatlantulajdonos kálváriája
Az ingatlankiadás nem kockázatmentes üzlet és erről sokan tudnának sokat mesélni.
Itt egy régebbi cikk ezzel kapcsolatban:
Itt pedig néhány jogi tanács a bérleti szerződésről:
Nemrég megjelent két cikk az egyik online újságban, ami egy kiadott házzal kapcsolatban a tulajdonos kálváriáját írja le. Hiába volt közjegyző előtt kötött szerződés, most mégsem tudnak hozzáférni a saját ingatlanukhoz.
A “bérlőknek” eszük ágában sincs kiköltözni, se a rezsit, se a bérleti díjat nem fizetik, a tulajdonos nem tudja kikapcsoltatni sem a közműveket, mert ahhoz is joguk van a bérlőknek, akkor is, ha nem fizetik. Bár önkényes lakásfoglalónak számítanak, hiszen már lejárt a határozott idejű szerződés, akkor sem tudják kirakni őket.
A veszélyhelyzet miatt még így sem tudják kirakni az ingatlanbitorlókat, egyszerűen tehetetlenek, ami a magyar jog szégyene.
Az eddigi káruk már meghaladja a kétmillió forintot és márciusig akkor sem tudnák kirakni a “bérlőket”, ha egyébként nem lenne veszélyhelyzet. Egy normál évben is, ha a bérlő kihúzza decemberig a lakásban, utána már csak áprilisban lehet kirakni, közjegyzős szerződés, végrehajtás ide vagy oda.
Régóta adós az állam egy normális jogszabályi környezettel, ami a mostani beteg szabályozásnál sokkal jobban védené a lakásbérlőket, de a lakáskiadókat is. Az nevetséges, hogy valaki a saját ingatlanából nem tud kirakni valakit, aki nem fizet és még a közüzemeket sem tudja kikapcsoltatni, mert a lakhatási jog erősebb, mint a tulajdonosi jog. (Ha ki akarod adni az ingatlanodat, előtte szereltess fel legalább egy feltöltőkártyás villanyórát.)
Addig is, amíg a jogalkotók végre foglalkoznak a kérdéssel, tanulságul itt az említett cikk első része és a második része.
Igy max.3 honapon belül ki lehet rakni öket,vagy hamarabb.De ezzel a nyilatkozattal nem hivatkozhatnak a moratoriumra sem.
Nekem ezt javasoltak.
Mert mondjuk már van kisállat, mert korábban megtehette – mit csináljon vele?
Persze jogos, ha a bérbeadó nem adja ki így.
“Gyerekeseknek soha” – azért ez durva… Lehet, hogy én vagyok naiv, de vannak rendes emberek is, nem? Szerintem sokszor azért lehet látni, hogy nem lesz gond – mondom nem túl nagy tapasztalattal…
A probléma akkor van gondolom, amikor anyagi gondok lesznek a bérlőnél, ha kirúgják, stb., attól a legnormálisabb is megzakkanhat, mert nem tud mit csinálni.
Szerepelt itt egy “problémamegoldó” legális cég – ezek szerint van igény ilyen szolgáltatásra, lehetne több ilyen is. Gondolom van azért lehetőség a jog határain belül maradva tenni valamit, pl. az erre specializálódott, gondolom nem ijedős ember minden nap odamegy és jogi tájékoztatást ad a bérlőnek, szerintem hamar megoldódna..
Ha valaki nagyon biztos akar lenni csinálhat így tervezett biztonságos helyen zárlatot is és akkor nem lehet felnyomni a kismegszakítókat sem. Kötve hiszem, hogy a nem fizető bérlő milliókért újra szereltetné a teljes villamos hálózatot 🙂
Persze a valóságban nem, csak a biztonság miatt. És erre felfűzni a további lehetőségeket?
Viszont béreltem Belgiumban, ahol normálisan van szabályozva ez, néhány példa:
– mindenkit kötelező bejelenteni
– az óra a bérlő nevén, övé az adósság, ha nem fizet
– kaució letéti számlán
– 1,3,9 éves szerződések,utóbbi gyakoribb
– emelések mértéke rögzítve, nem random, inflációhoz kötött,
– beköltözéskor fényképes állapotfelmérés.
Az árak százalékosan alacsonyabbak.
Nem tudom nem fizetés esetén mi a helyzet, de tuti van megoldás arra is.
Egyszer fizetsz illetéket a vételkor- az elég magas, a kiadás után viszont nem kell adózni.
Budapesten 5évig éltem albérletben, eleinte nehezen adták ki, mert nem voltam szimpatikus a hölgynek, a végén meg sajnálták, hogy elköltözöm, mert soha nem volt velem semmi probléma, mindig mindet időben fizettem és a lakást sem laktam le, a szomszédokkal is jól kijöttem.
De mindez szerencse volt a bérbeadó és a részemről, mert neki is voltak történetei, hogy más bérlőkkel mennyi problémája volt.
A saját tehermentes ingatlan, a saját otthon, kincs!
1. Egy ismerősömmel kötök egy szerződést ugyanarra a lakásra, amiben a nem fizető bérlő lakik, és amikor épp nincs otthon a nem fizető bérlő, elviszem a cuccait és lecserélem a zárat, majd beköltöztetem az egyik ismerősömet (akár úgy is, hogy a saját cuccaimat visszük oda, és ráfogjuk, hogy az ismerősöméi). Ha nem lehetett kidobni az első bérlőt (aki nem fizetett), akkor nem lehet kidobni a másodikat sem (az ismerősömet) – vagy mégis? Ez miért (nem) működne?
folyt köv….
2. Utánajárnék annak, hogy kb. mennyit kellene fizetnem azért, ha egyszerűen kidobnám a nem fizető bérlőt (vagyis ha nem maceráznék az 1-es pontban leírtakkal), és ha jóval kevesebbet fizetek úgy, mint amennyit a nem fizető bérlő miatt veszítek, akkor egyértelműen a kevésbé költséges megoldást választom (azaz kidobom a bérlőt). Még ha pontos összeget nem is tudna az ügyvéd mondani, egy maximálisat gondolom igen, szemben azzal a maximális összeggel, amit a nem fizető bérlő miatt veszítek (ugyanis a nem fizető bérlő ha jól értem, akármeddig ellakhat a lakásban).
Mit gondoltok? Működne bármelyik megoldás? Ha nem, akkor miért nem? Köszi.
Viszont a kommentekben lévő beszámolók eléggé mosolyt csalnak az arcomra. Ne csináljunk már úgy, mintha a bérbadás nem lenne tuti üzlet… illetve ha nem az, akkor tessék szépen eladni az ingatlanokat. A nemzőszervem tele van attól, hogy a hiába keresem meg a világ összes pénzét havonta, akkor is egyre elérhetetlenebb távolságba kerül a saját ingatlan, ráadásul az elszabaduló infláció is gondolom ellenem fog dolgozni. Az emberben kicsit felbuzog a proletárforradalmár amikor olyanoktól bérel ingatlant (nyilván készpénzre), akik 6-7 lakást adnak ki és ezt a világ legtermészetesebb dolgának veszik. Folyt köv.
Őszintén elismerősen vállon tudnék veregetni olyan embereket, akik az ingatlanárak mélypontján bevásároltak fél utcákat, meg külföldről vesznek egyszerre több ingatlant, ők tényleg jól kitaláták. Eközben meg azon sakkozik a korosztályom a családalapítás küszöbén, hogy hogy vállajon be gyerekeket úgy, hogy egy szobakonyhára is 20 éves hitelt kellene felvennie (mire elküldöm a kommentemet valószínűleg már inkább 21 éves hitel kell), miközben a törlesztők is az egekbe ugrottak.
Jaja:) venni kell a csokos kecot, kell az adotamogata etc.. melle kell 2-3 bef ingatlan amibe szigoruan gyerek nelkuli berlo johet!
Es akkor panaszkodunk hogy vadkapitalizmus van:)
Szoval, ha jogellenesen ugy dontok hogy zarat cserelek/bekoltoztetek valakit/kiszorom az utcara a cuccait/leszerelem a kazánt/stb, milyen retorziora szamithatok?
Ezt tudja valaki?
Emiatt pedig valóban szívnak a normális bérbeadók és a normális bérlők is.
Amúgy mi sem adjuk ki gyerekesnek, pedig tényleg végtelenül rugalmas és minden javítást, karbantartást szó nélkül azonnal elvégző kiadók vagyunk. Általában értékelni is szokták ezt a bérlők, egy kivétel volt.
Tudom, hogy rengeteg normális gyerekes van, de így is elég kiszolgáltatott a törvények miatt a tulaj és még a legnormálisabb szülőből is előjöhet baj esetén a védelmi mechanizmus, hogy ott a gyerek. Én ezt a plusz kockázatot nem vállalom.
Ha lenne normális szabályzás, szó nélkül jöhetnének.
Addig maradnak az egyetemsták és a nagyon fiatal párok kockázat minimalizálás céljából. Sajnálom a többieket, de nem én vagyok szemét, a törvény a rossz.
– nagy arányban banki jelzáloggal terhet lakásokat adnak ki, ( a bank tudta nélkül)
– szerződést nem írnak,
– nem adóznak ezután.
Bizonyára van néhány, aki a saját részre, állami kedvezményekből épített, felújított ingatlanát adja ki feketén -> persze ha gond van, akkor alternatív megoldásokban kell neki is gondolkodnia, s mellette panaszkodik persze az államra 😀
Tulajdonosként: van egy ingatlanom, de másfelé sodor az élet, ahelyett hogy eladnám, inkább kiadom,nem áll üresen, s hoz valamennyit, persze próbálom úgy alakítani, hogy ha baj van, az csak kicsi legyen.
Közjegyző előtt szerződve, befogadási nyilatkozattal, bejelentve, adózva, havonta-2havonta előre egyeztetett alkalommal meglátogatva, amikor végignézem az állapotot talán sikerül csökkenteni a veszélyeket.
Vélhetően nem az országok földrajzi elhelyezkedése az elsődleges ok, hanem a jól rendezett jogszabályi környezet.
2. Bérlet esetén létezik a készfizető kezes fogalma? Tehát lehet kérni a bérlőtől olyan kezest, aki köteles fizetni, az ő nem fizetése esetén?
A legtisztabb a közjegyzö elötti szerzödes ES a befogado nyilatkozat.
De ebből is látszik, hogy ők az élet császárai…
Ez csakis az embertől függ, nem attól, hogy melyik oldalon áll.
Erről automatikusan értesül a bérbeadó? (Van egy tippem.)
Megörököltem egy családi házat, mely 2005-ben épült, azonban Budapesten dolgozom és élek.
Kiadás mellett döntöttem, a bérlő jól szituált 50-es éveiben járó hölgy, prémium használt autó, működő vállalkozás, korrekt árbevétellel. Az elején minden jól ment, aztán minden romba dőlt.
Egy nap hív a szomszéd, hogy járt kint a végrehajtó és érdeklődött a bérlő felől, illetve kérdezősködött, hogy az ingatlan és a benne található ingóságok a tulajdonát képzik-e.
Onnantól a bérlő nem fizetett. Mint kiderült felhalmozott némi üzlethelyiség bérleti díjat, nem fizetett ki pár alkalmazottat, némi járulék és ÁFA is hiányzott, meg az árukészletet sem akarta visszaszolgáltatni.
Mivel akkor még járatlan voltam és nem volt közjegyzői papírunk, így kiürítés iránti per, melyet minden lehető eszközzel elnyújtott a bérlő 2év alatt sikerült lezárni. Irány a végrehajtó, költségek megfizetve…
Mindezzel együtt én sem adom ki kisállatos bérlőnek a lakást. Pont, mert tudom, mennyi feladat, buktató és látom, mi változik. Csak épp tulajként dönthetek arról, hogy egy gyerek vagy kiskedvenc amortizálja a tulajdonom minden erőfeszítésem mellett (egyáltalán, mennyi erőfeszítést teszek). Amint kiadó vagyok, csak a bérlőről dönthetek, a viselkedéséről nem, holott az én vagyonom károsodik.
A bérlővel zéró kommunikáció, a szép szó nem hatott, minden további dolog pedig távol áll tőlem, így csak a törvényes út volt járható.
Felkerestem a házat, látom nagy testű kutyák az udvaron.Végrehajtóval egyeztetés. Fizetnem kell lakatost, akivel bemegyek a saját ingatlanomba, továbbá hívni kell ebrendészt a kutyák miatt és mivel nem élünk a településen így nem árt őrző-védő szolgálat igénybevétele sem.
Ami az ingatlant érinti és itt jön a HORROR:
– gázolajjal lelocsolta kívülről a ház falát, az udvart és a belső helyiségeket is
– purhabbal kifújta a vízvezetékeket
– elfűrészelte a gázcsövet!!!
– ellopta a bojlert, a garázskapu motorját és a zuhanykabint
Mindvégig a törvényes utat jártuk, a bérlő bekattant, hogy tönkre ment az élete.
Azóta külföldre menekült, a kár behajthatatlan…
“…Miért ne lehetne 1 éves határozott idejű a szerződés, amely utána határozatlanba fordul, ha a felek úgy akarják?…”
Zárójelben jegyzem meg: ilyen NINCS, ill. jogilag nem helytálló.
A helyes fogalmazás:
“…a szerződés határozatlan időre jön létre, amelyet 1 év múlva …konkrét dátum… lehet felmondani először…”
Ezt amúgy itt Svájcban tanultam jog tantárgyból. 😉
Azóta én is átírtam a bérleti szerződésemet, és most már korrekt módon szerepel benne.
A történetek egészen elképesztőek, 2-3 hónap nem fizetés után tulajdonosként biztosan keresnék megoldást, ha nem teljesen törvényes akkor is. Miért a szabálysértőt védik a törvények?
Ahogy többen is írják a leggyorsabb módszer az ingatlan kiürítésére, ha a bérlőnek annyi kellemetlenséget okozunk, hogy inkább távozik. Jogilag ezek szürke zónás, vagy egyenesen jogszerűtlen megoldások, szükséges, hogy hozzáférjünk az ingatlanhoz viszont többnyire működnek.
Ha sikerül az üres ingatlanba bejutni, akkor jól tud működni pl. az ablakok leemelése. A szerződésben ki lehet kötni, hogy felújítás esetén a bérlő ezeket tűrni köteles. Ha sikeres volt az akció a leggyorsabb jogi lehetőség a birtokvédelem kérése jegyzőtől, ez ha meg is ítélik hetekig eltarthat. Ha megtámogatjuk őket tartozás elengedéssel + kaució hogy költözni tudjanak, akkor jobban megéri nekik menni mint maradni.
A kauciót kifizetni nehéz, de alapvetően egy berendezett lakás esetében szépségtapasz. 2 havi lassan nem elég egy rendes festésre, de ott vannak a bútorok, a háztartási gépek, lámpák stb. és/vagy rezsitartozás, mire végre kiköltözik.
Én is régóta foglalkozom lakáskiadással, és valahogy mindig sikerült megtörni a sztereotípiákat azzal, hogy nem sablon meg berögzött dolgok alapján adtam ki a lakást, hanem az embert néztem meg mindig. Nem, egyáltalán nem volt problémamentes egyébként, mindig van valami gebasz, általában apróság. Kevés bérlőm ment el eddig úgy, hogy köszi, itt vannak a kulcsok, ki van takarítva, szia. folyt
Hadd írjam le még a legutolsó történést.Kiadtam most az egyik lakást, romáknak, gyerekkel,ha találkoznál velük az utcán átmennél a másik oldalra.Nem rég laknak, nagyon hálásak, én még ilyent nem is nagyon láttam, hogy mennyire. Jöttem a bérleti díjért, mondta, hogy nem is nagyon érti, kirakni sem akarom őket, lehúzni sem, és nem jövök már hónap közepén a pénzért
– az ingatlankezelöt a beköltözeskor es a kiköltözes elötti lakasatadas soran lattuk utoljara, magat a tulajdonost egyszer sem
– ha vmi gond volt, jeleztük az ingatlankezelönek, ö meg intezte a szükseges karbantartast
– 2 eves szerzödesünk volt, a 2 ev leteltevel pedig hatarozatlan idejü (de min. 2 evig kellett berelni a lakast)
– kisallat es zeneleshez elözetes engedely kellett
– a lakber es a rezsi automatikus beszedesi megbizassal (Lastschrift) ment az ingatlankezelönek, külön csak az aramert kellett fizetni, minden mas ment az ingatlankezelönek
– a 7 ev alatt egyszer emeltek berleti dijat, az összes emeles vmi havi 10€ lett
– 2 havi kauciot kellett kifizetni, azt visszakapjuk
Én már sokszor végignéztem, hogy mit harcoltak, vagy próbáltak kiharcolni néhányan a munkahelyen a gyerekkel takarózva. Tudom, nem ez az általános, de ahol én dolgoztam, ott nagyon partner volt ebben a vezetőség és sok gyerekes élt is vele, kikövetelve magának.
A végén már többen egyszerre hangot adtunk ennek, mert elég volt abból, hogy a nehezebb dolgokat, vagy a veszélyesebb feladatokat azokra dobták, akiknek nincs gyereke. Mondtam is, hogy akkor nem kell ide gyerekest felvenni dísznek, ha ennyire veszélyesnek tartják és mazsolázhatnak a feladatok között.
Ez bennem maradt, így kihat a kiadásra is. Továbbá meggyőződésem, hogyha beüt az életben a szívás, akkor gyerekesnél nagyobb eséllyel kapcsol be a “minden áron” ösztön. De látod gyerek se kellett és a fenti példában elszúrta az életét a vállalkozó néni és kikattanva locsolgatta a gázolajat a falra, gyerek se kellett oda.
Kényelmetlen háttérgondolatokkal meg nem akarok kiadni lakást.
Persze albérlő oldalról is sokszor megértem az előítéleteket a kiadók felé. Az is mutatja amúgy a mai helyzetet, hogy kb mindegyik albérlő ufónak nézett, hogy adózok belőle, továbbá mindegyik elmondta, hogy én vagyok eddig az egyetlen olyan kiadó, aki minden hónapban átküldi nekik a közüzemi számlákat, hogy ők is lássák.
Nagy szerencse kell mind kiadó, mind bérlő oldalról ehhez az egészhez.