Elmúlt tíz év és a számok

Elmúlt egy évtized, amióta ez a kormány vezeti az országot. Ennyi idő még egy ország életében is hosszú idő, érdemes megnézni, ez a kormány hogyan teljesített az előtte lévő kormányhoz képest.

(Egyébként Orbán Viktor az egyetlen, aki elmondhatja, hogy hamarosan a rendszerváltás elmúlt harminc évének felében ő volt a miniszterelnök, tehát ami ebben az országban történt vagy éppen nem történt azóta, az leginkább neki köszönhető, legyen az jó vagy rossz. S mivel ennek az időnek a felét kétharmados többség mellett töltötte, minden lehetősége megvolt bármit megcsinálni.)

A szocialisták vezetésével rengeteg probléma volt, sok kár érte az országot 2002 és 2010 között és sok lehetőséget is elpazaroltunk. (Én csak gazdasági ámokfutásnak titulálom ezt az időszakot: magas költségvetési hiány és infláció, nagy külkereskedelmi deficit és társai, aminek a vége majdnem egy államcsőd lett.) De vajon hogyan teljesít ez a mostani kormány az előző kormányhoz és a szomszédos országokhoz képest? Mi az, ami az ország vezetésének érdeme vagy hibája és mi az, ami a többi országban is hasonlóan alakul?

Kelet-európai statisztikák

Az összehasonlítást az teszi most különösen érdekessé, hogy a szocialisták időszakát egy 80 éve nem látott gazdasági összeomlás zárta le és segítette hatalomra a mostani kormányt, míg most egy száz éve nem látott járvány okozta gazdasági válság idéz elő teljesen hasonló állapotot. Így fair is az összehasonlítás, nem lehet azt mondani, hogy a szocialisták pechesek voltak a 2008-2009-es válság miatt. (Most valamivel kisebb lesz várhatóan a gazdasági visszaesés, mint 2009-ben volt.)

Az érdemi vitára már évek óta nincs lehetőség, mert most ugyanúgy kommunikálunk, mint ötven éve. Ha ötven-hatvan éve bárki negatív véleményt vagy csak jóindulatú észrevételt tett az ország gazdasági állapotáról vagy a demokrácia hiányáról, kész panelokkal “válaszoltak” neki.

Csak akkor az imperialisták támadták az országot, most Brüsszel meg a liberálisok, akkor minden rossz a CIA ügynökei miatt volt, most Soros ügynökök bomlasztják az országot, akkor a szocialista vívmányok és eredményeket kellett megvédeni a kapitalisták ármányaitól, most a “keresztény” értékrendet a mindenféle lobbiktól és akkor is az ország eredményeit irigyelték a támadók és most is ezért vagyunk támadás alatt.

Ezek a kommunikációs technikák jól működnek egy ideig és minden vitát le lehet söpörni velük az asztalról és minden vitapartnert a földbe lehet döngölni velük, csak hát a vitákra szükség lenne.

De forduljunk a számokhoz, hogyan teljesített az ország 10 év alatt az előző nyolc évhez képest és a környező országokhoz képest is? Érdemi vitát csak tények mellett lehet folytatni, ezért érdemes megnézni, mit mutatnak a számok.

Államadósság

Nagy jelmondat lett az államadósság csökkentése hét-nyolc évvel ezelőtt, amiből aztán nem lett semmi.

A szocialisták 2002 és 2007 között a GDP 55%-ról 65,3%-ra tornászták fel az államadósságot, majd a válság miatt hatalmasat ugrott az államadósság mértéke, 2010-re 80,6% lett az államadósság.

A következő kormány ezt tovább növelte (emlékszünk még az első gazdasági tervekre, amik a költségvetési hiány elszállásával akarta elérni a gazdasági növekedést?), majd amikor “Brüsszel” nem engedte elszállni az államadósságot, a kormány bedarálta a magánnyugdíj-pénztár 3,14 ezer milliárd forintját, megszűntette az addig oda befolyt pénz befizetését is, ami akkor havi 25-30 milliárd forint volt, vagyis évi kb. 320 milliárd forintot onnantól kezdve az állam magára költött a magánnyugdíj helyett.

A magánpénztári vagyon kisebb része lett az államadósság csökkentésére fordítva, pedig ez akkor több pénz volt, mint az államadósság 15%-a. Látványosan lehetett volna belőle csökkenteni az államadósságot.

A nullás kamatkörnyezet is a mostani kormánynak kedvezett, hiszen 2010-ben 1.215 milliárd forint ment el kamatokra a 13.533 milliárd forintból (8,9% volt a költségvetésben a kamatokra fordított összeg), addig tavaly a 20,578 milliárd forintból szintén 1.223 milliárd forint, vagyis csak 5,9%. Csak tavaly 600 milliárd forinttal volt kisebb arányaiban a kamatkiadás, mint 2010-ben lett volna.

A lenti ábrát megnézve egyértelmű, hogy összegszerűen még csak az államadósság növekedésének mértéke sem változott érdemben a szocialista kormányok tényleg elfuserált gazdaságpolitikájával szemben. (A túlköltés mértéke nem igazán változott, csak a GDP-hez való arány. S még egyszer: már a magánnyugdíjpénztárra sem ment a pénz.)

(Az infláció miatt kicsit csalóka az ábra, de mivel az éppen alacsony volt a tízes évek közepén, nem olyan jelentős a torzulás. Két éven át konkrétan defláció volt, előtte 1,2%, utána 0,4%. Ezért nem jelentős az inflációs hatás. Sőt, magas infláció mellett a szocialista érában jelentősen csökkent az államadósság reálértéke évről-évre. Igaz, legalább olyan lendülettel termelték is újra.)

Hogyan állunk az államadóssággal a mostani kormány esetén?

2009 végén 78,2% volt az államadósság, idén év végére újra 80% lesz az államadósság a válság miatt. (Ne felejtsük el, a szocialisták idején is a válságban ugrott igazán nagyot az államadósság.) Tehát gyakorlatilag most pont ott vagyunk, mint tíz és fél éve és nem tudjuk, meddig fog még tartani a válság. (S örülni fogunk, ha  a válság végére 100% alatt fogunk maradni. Hiába mondta mindenki, hogy akkor kellett volna félretenni, amikor egyébként is dübörgött a gazdaság.)

Miközben 3150 milliárd forint rendkívüli bevétele volt a kormánynak a magánnyugdíjak elvétele miatt, illetve ennél többet spórolt azon, hogy az évi 320-500 milliárd forint, aminek a magánnyugdíjba kellett volna menni, az nála maradt. (2010-ben a teljes költségvetés 2,36%-a ment a magánnyugdíjpénztárba. A 2019-es költségvetésben ez 486 milliárd forintot jelentett volna, amiről az előző kormányok lemondtak, hogy legyen nyugdíja az embereknek negyven év múlva is. Mai értéken másfélszer annyit spórolt a kormány a magánnyugdíjpénztár elvételén az évek alatt, mint amit egy összegben elvett 2011-ben.)

Ehhez hozzátéve az alacsonyabb kamatkiadást, az államadósságot le lehetett volna gond nélkül felezni 10 év alatt, ha csak a magánnyugdíjpénztári pénzeket és az alacsonyabb kamatok miatti megtakarítást erre költötték volna. De inkább másra költötték.

Ez a kormány minden évben az év végén kénytelen kiszórni több százmilliárd forintot, hogy tudjon teljesülni a hiány. (Igen, a hiány.) Az előző év végén ki kellett lapátolni az ablakon KETTŐ EZER MILLIÁRD forintot, hogy meglegyen a tervezett hiány. Cikk.

Csak összehasonlításul, a környező országok államadósságainak mértéke tavalyi adat szerint: Románia. Lettország és Litvánia államadóssága 35%, Bulgáriáé 20%, Észtországé 9%, Oroszországé 13,5%, Csehországé 33%, Lengyelország és Szlovákia is 49% alatt van, Szerbia 54,5%, de még a hatalmas bajban lévő Ukrajna is 61%-on áll. Tehát még a válság előtt is kirívóan magas volt a magyar államadósság a környező országokhoz képest, mégsem csináltak vele semmit. Az a kevés, amivel csökkent az államadósság a GDP-hez képest, csak azért történt, mert a gazdaság gyorsabban nőtt, mint amennyivel a kormány többet költött a bevételeinél minden évben.

Emútnyócév vs emúttízév: legjobb esetben is döntetlen az államadósság kérdésében, mert a szocialisták tényleg csúnyán elbántak az államadósság mértékével, de ez a kormány se csinált semmit, minden évben többet költött, mint ami bevétele volt és még a magánnyugdíjpénztár vagyonának zömét is másra költötte el.

Gazdasági növekedés:

Gyakori vélemény, hogy mennyire szárnyalt az elmúlt tíz évben a gazdaság, bezzeg az emútnyócévben.

Ezzel szemben az igazság:

A szocialista kormány alatt jobban nőtt a gazdaság a válság előtt, azonban ne felejtsük el, hogy ennek egy jó része az államadósság növekedésének köszönhető.

Nettó fizetés

Az elmúlt években a munkaerőhiány miatt nagyot nőttek a nettó bérek (legalábbis forintban). De vajon hogy alakultak a fizetések az előző kormány alatt, a válság előtt?

Az előző kormány alatt a válság előtt 26,9%-kal nőttek a nettó reálbérek, ugyanezen időtávban a mostani kormány ideje alatt 40,1%-kal nőttek a nettó reálbérek. (A forint-felértékelődés miatt a kétezres években és nagy leértékelődés miatt az elmúlt 10 évben euróban jobban nőttek a fizetések a kétezres években, mint most.)

Azonban ezeket az értékeket érdemben a környező országok reálbér-változásával lehet összevetni, hogyan változtak a reálbérek 2002 és 2008, illetve 2010 és 2019 között Romániában, Csehországban, Lengyelországban és így tovább.

2019-ben így alakultak a munkaerő-költségek a helyi devizában:

Euróban idehaza 7,4%-kal nőttek a bérek 2019-ben, Csehországban 7,3%-kal, Lengyelországban 5,5%-kal, Bulgáriában 11,7%-kal, Szlovákiában 7,8%-kal, Romániában 10,9%-kal. Tehát megint csak teljesen átlagos a magyar fizetés emelkedésének mértéke. A fizetések emelkedését a kelet-európai régióban tapasztalható munkaerő-hiány befolyásolta sokkal inkább, mint bármelyik kormány teljesítménye.

Ez pedig az uniós rangsor a munkaerőköltség tekintetében 2019-ben:

Romániát még éppen megelőzzük, de legalább Bulgáriát biztosan magunk mögött tudhatjuk. Örülni kell a kis dolgoknak is.

Oktatás

Éppen most jelent meg az Unió 2020-as statisztikája a magyar oktatásról.

Oktatásra költött összeg a GDP arányában 2009/2019: 5,4% vs. 5,1%. Alulteljesítők aránya (funkcionális analfabéták): olvasás 17,6% vs 25,3%, természettudományok 14,1% vs 24,1%, matematika 22,3% vs. 25,6%. Csak Románia és Bulgária áll rosszabbul, mint mi az egész EU-ban.

Ami javult, a diplomások aránya, 23,6%-ról 33,6%-ra, de még mindig messze az uniós 40,3%-tól. Ami szintén romlott, az iskolát korán elhagyók aránya.

Hát ez sem egy sikertörténet éppen. A teszteken még pocsékabbul teljesítenek a magyar diákok, mint eddig, pedig eddig is az utolsók között voltunk. Egyedül a diplomások arányának növekedése javult az elmúlt tíz évben.

Az oktatás minősége egyértelműen rosszabb, mint 2009-ben és kevesebbet is költ rá a kormány.

Munkanélküliség

Itt némileg gondban vagyunk, mert nem igazán hasonlíthatóak össze az adatok. 2010 óta több százezer magyar külföldön vállalt munkát, így értelemszerűen itthon már csak ettől is csökkent a munkanélküliség. Ha elfogadjuk, hogy négyszázezer magyar dolgozik külföldön, ez a munkavállalók mintegy 10%-a.

A másik a közmunkaprogram, ami nem volt 2010 előtt, ez is a munkanélküliséget csökkenti, bár a számuk 2019-re 110 ezerre csökkent, a munkavállalók mintegy 4%-ára.

Szintén érdemes megnézni a környező államok munkanélküliségi rátáját is, mennyire magyar specialitás a jelenlegi munkanélküliség és mennyire a világgazdaság állapota befolyásolja azt.

2019-ben a magyar munkanélküliségi ráta 3,3%. Ausztria 4,2%, Csehország 2%, Lengyelország 2,9%, Románia 3,9%, Szlovénia 4%. Vagyis a környező államokhoz képest a tavalyi magyar munkanélküliség teljesen átlagos.

Ami biztos javult, a foglalkoztatottak száma a 2007-es 3,9 millióról 4,51 millióra 2019-ben.

A munkanélküliség tekintetében ez a kormány jobban teljesít, de a környező országokhoz képest teljesen középmezőnyben vagyunk az adatainkkal és ott voltunk a szocialista kormány idejében is, csak akkor 4-8% volt a környező államok adatai, a magyar pedig 4,5-6,5% a válság előtt.

Gyerekáldás

2015 óta elképesztő pénzeket öntünk a gyerekvállalás támogatására. A 2015-ös 1,396-os termékenységi ráta 1,51-re nőtt 2020-ra, vagyis élete során ennyit szül egy magyar nő. Minden pénzt megért az eredmény.

De vajon hogy alakult ugyanez a környező országokban, ahol nem volt ilyen pénzszórás?

Ahogy mondani szokták, egy kép többet mond ezer szónál. Az a hatalmas pénzeső még mindig felesleges pénzkidobásnak tűnik a szomszédos országok adatait nézve, ahol ugyanez történt, mint nálunk, csak nem kellett hozzá ennyi pénz.

Adóztatás

Ez a kormány a saját állítása szerint az adócsökkentés kormánya. (Meg az államadósság csökkentés kormánya, de arról már beszéltünk.)

Az adózásban nagyon könnyű megvezetni az embereket. Ha felemelem az áfát 2 százalékponttal és lecsökkentem a jövedelemadót 4 százalékponttal, akkor a dolgozó ugyanannyit fog adózni, csak nem akkor, amikor megkeresi a pénzt, hanem amikor elkölti. (Durván kétszer annyi jön be az áfából, mint a jövedelemadóból.)

Ha a bankokra rakok banki különadót és tranzakciós adót évi sok százmilliárd forint értékben, amit aztán azok tovább hárítanak az ügyfelekre, akkor megint csak tudok valami másik adót látványosan csökkenteni, miközben az adóztatás mértéke egyáltalán nem csökken, csak másképp szedek be ugyanannyi pénzt az emberektől és a vállalkozásoktól.

A társasági adó 9%, közben csak az iparűzési adóra majdnem kétszer annyit fizetnek be a cégek, az osztalék után fizetendő adók és járulékok miatt egyáltalán nem is alacsony a magyar adókulcs a végén.

2019-ben a magyar GDP 47,513 ezer milliárd forint volt, a költségvetés bevétele (vagyis főleg az adók és egyéb közterhek összessége plusz a kapott uniós támogatások) pedig 21,542 ezer milliárd forint volt. Vagyis a GDP arányában 45,33%-ot vont el az állam a gazdaság szereplőitől.

(A felsorolt számok csak a központi költségvetés és az állami pénzalapok bevételeit mutatja a GDP arányában és az uniós utalások is benne vannak, de összehasonlítás céljának így is megfelelnek.)

2010-ben 13.533 milliárd forint volt a költségvetés bevétele, míg a GDP 27.431 milliárd forint, vagyis 49,33% volt az állami elvonás mértéke a GDP arányában. De ennek az évnek a kétharmadában már a mostani kormány hozta az adószabályokat.

A 2009-es évet bár meg lehet nézni, de egy válság közepén, az összecsukló GDP mellett sok értelme nincs a GDP arányában számolni. Azért tegyük meg. A bevételi oldal 8.324 milliárd forint volt, a GDP 26.458 milliárd forint. Vagyis a GDP arányos elvonás 31,46% volt.

2007-ben csak 7.100 milliárd forint volt az államháztartás bevételi oldala 25.701 milliárd forintos GDP mellett, ami csak 27,6%-os elvonást jelentett, de ennek az ára egy brutális, 1.398 milliárdos költségvetési hiány lett arra az évre. Igaz, a hiánnyal együtt is csak 33,06%-os volt az elvonás mértéke és hiány máskor is van, még ha kisebb is.

(Amíg az Unióban 17 ország pluszos költségvetést csinált tavaly, a magyar kormány az a tíz közé tartozott, amelyik ragaszkodott ahhoz, hogy legyen költségvetési hiánya, az 1.700 milliárdos terven felüli bevétele ellenére is.)

A 2005-ös költségvetés tervezett bevétele 6.582 milliárd forint volt, a 2005-ös GDP pedig 22.549 milliárd forint, vagyis az adóelvonás mértéke 29,19% volt a GDP arányában. Az uniós bevételek alakulása:

Vagyis az adóelvonás tekintetében a szocialista kormány nem teljesített rosszabbul, még ha a költségvetési hiányt is hozzácsapjuk az elvonás mértékéhez, illetve korrigáljuk a kapott uniós támogatásokkal a bevételt, akkor is kisebb volt a GDP arányos elvonás.

A munkabérek tekintetében is túl vagyunk adóztatva, különösen az alacsony jövedelműeknél. Ebben a szegmensben 2019-ben Belgium (45.4 %), Németország (45.2 %) Magyarország (44.6 %) volt a rangsor az adóztatás területén, a lista másik végén pedig Málta (27.4 %), Írország (24.6 %) és Ciprus állt (18.1 %).

Forint árfolyama

Orbán Viktor még ellenzékben lemondásra szólította fel az akkori kormányt, mert a forint gyengülése egyenlő a magyar emberek meglopásával. Vajon hogyan teljesít a forint azóta, hogy újra ő a miniszterelnök?

A forint erős felértékelődésen ment át a kétezres években, ezért nincs sok értelme az akkori állapotokat összehasonlítani a mostaniakkal. Nézzünk egy másik összehasonlítást: hogyan teljesített a forint, a cseh korona, a román lej és többi környező deviza az euróhoz képest 2010 április közepe óta?

Az euró 263 forint volt akkor, ma 361 forint, vagyis 37,26%-kal kell többet fizetni egy euróért.

A korona 26,25 korona/euró árfolyamról 26,35 koronára “gyengült”, vagyis nem változott.

A zloty 3,86 zloty/euró árfolyamról 4,46 zlotyra gyengült 10 és fél év alatt, ez 15,5%-os gyengülés.

A horvát kuna 7,26 kuna/euró árfolyamról 7,56 kunára gyengült, ez 4,1%-os gyengülés.

A román lej 4,14-ről 4,875-re gyengült, ez 17,7%-os gyengülés.

A bolgár leva 1.9485-ről 1,957-re gyengült (a leva már az euróhoz van kötve talán 2015 óta, így csak egy szűk sávban mozoghat.)

Akárhogy nézzük, az “emúttízévben” idehaza lopták meg legjobban az embereket a forint gyengülésével.

További adatok:

Kelet-európai statisztikák

Ezek voltak a számok. Lehetne még sok mindenről beszélni, például javult-e az egészségügyi rendszer állapota, a magyarok egészségi állapota, a társadalom szétszakadása, a szegények lecsúszása, a hátrányos helyzetű települések helyzete és a többi, de már túl hosszú lenne akkor a cikk.

Nagyon jó lenne, ha lenne társadalmi vita ezekről a dolgokról (is) és a felmelegített és pusztán csak átdolgozott kifogáskezelési panelek helyett érdemi megbeszélést lehetne folytatni az egész országot érintő kérdésekről, mert a képzelt ellenségek helyett a valódi problémákkal sokkal jobb lenne harcolni.

Mit csinálnak a pénzemmel?

S ennek semmi köze ahhoz, hogy te melyik focicsapatnak politikai pártnak szurkolsz, ezek olyan dolgok, amik mindenkit érintenek. S igen, meg lehet venni egy-egy társadalmi osztályt adócsökkentéssel, állami támogatásokkal (vagy éppen nyugdíjemeléssel), de attól az országnak még nem lesz jobb, sőt.

A cikk NEM arról szól, jobb-e a Fidesz, mint az MSZP volt. Senkit nem érdekel, kinek melyik párt a szimpatikus. A cikk arról szól, hogy a mindekori kormány jobb teljesítményt nyújtott-e, mint a megelőző kormány, egymáshoz és a környező országokhoz viszonyítva.

Ha érvelsz, érvelj számokkal, ne politikai lózungokkal, hogy legyen értelme a párbeszédnek.

Share

297 hozzászólás

  • m
    Kösz, higy ezt megírtad.
  • SingleDad
    Lehet mutogatni mindenfelé, de az aki a rendszerváltástól eltelt elmúlt 30 év felét töltötte el a miniszterelnöki székben, nos az jobb, ha nem teszi.
    Miklós tökéletes írását 2 dologgal egészíteném csak ki:
    1. Sajnos mindig létezett korrupció az országban, de ilyen mértékű soha. Minden hatalom lop, de a jelenlegi garnitúránál többet senki nem tud.
    2. Magyarország megítélése a világban emberemlékezet óta nem volt ilyen rossz. Amikor az egyik legismertebb színész a magyar miniszterelnök tevékenységéből merít ihletet egy főgonosz eljátszásához az sokat elmond azért pl. Az egyéb, ismert véleményeket inkább nem is sorolom.
  • Samuelson
    Nagyon érdekes volt a cikk, sajnos az átlag pénzügyi tudatossággal rendelkező ember a politikusok által nagyon könnyen megvezethető. És sajnos politikus a kormánypárti meg az ellenzéki is. Szerencsére a közgazdasági matematika egzakt tudomány, objektíven fejezi ki a gazdasági állapotot (feltéve ha valósak az adatok), nem lehet átverni. Hosszabb távon azonban az emberek megérzik, ha át vannak verve bizonyos tekintetben.
  • Yoda
    Szerintem célszerű a GDP növekedésnél is a környező országokkal összehasonlítani magunkat, ahogy ezt tetted más témakörök kapcsán. Erre van egy jó eszköz itt:
    data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG?locations=HU-SK&most_recent_value_desc=true

    A linkre kattintva Magyarország és Szlovákia összehasonlítása látható. Látszik, hogy 2002-2008 között Szlovákia sokkal jobb volt, 2010 után pedig fej-fej mellett, de inkább Magyarország teljesített jobban.

    Számomra egyébként az a hihetetlen, hogy mennyire nem csökken az államadósság annak ellenére, hogy az adórés a legnagyobbat csökkent nálunk. (az egyébként szerintem többnyire jó intézkedések miatt) Több százmilliárd plusz áfa befolyt ezek miatt (is), de sajnos mindig sikerült elverni a zsetont.

    Miklós, sok türelmet a moderáláshoz 😀

  • Bajnok Danóc
    Egyetlen pozitívumot látok: az államadósság most már jórészt Forintban van, el tudják inflálni. Persze a kisember kárára.
  • K
    Köszi ezt a cikket!
  • random okos
    Egy kormánynak mindig el kell döntenie, hogy a piactól, mint intézménytől mennyire “védi meg” a polgárait.
    A fiat fizetőeszköz fedezete alapvetően az országban lévő emberek és tőke termelési teljesítménye.
    Ha magas kamatot tart a kormány, akkor a külföld fele fizetendő többlet kamatot adó formájában fogja tudni behajtani.
    Ha a kormány felnőttként kezeli a polgárait és nem avatkozik közbe, akkor hamar jön a pofon, mennyit is ér valójában a teljesítményünk.
    A forint teljesítménye nem a kormány teljesítményét mutatja, hanem a tied, az enyémet, a miénket.
    Persze tudom, te meg én sokat dolgozunk, ezért nem értjük miért ér keveset a fizetésünk.
    De valahogy mégis van itt nekünk pármillió here. Akik nem tudjuk mit termelnek, de fogyasztani azt imádnak, jórészt persze import cuccot.
    Még a kettős kamatrendszert is bevezették hogy ne sírjon a szavazó. Mégis sír.
    Örökélet meg ingyensör kéne tán?
  • cat in the box
    nincs hosszú távú nemzetgazdasági stratégia, koncepció: ellavírozás történik egyik hónapról, egyik évről a másikra.
    Igazából annyira kevés a szellemi tőke a politikában és holdudvaraiban, annyira rosszul hasznosul minden adóforint és Eu támogatás, hogy az egyetlen az értelmes irány az állami elvonások drasztikus csökkentése lenne. Persze sok minden szétesne, szétrohadna, sokan lecsúsznának, de talán a katalizátora lehetne a minőség felemelkedésének.
    Persze ez egy álom, nincs rá igény. Akinek van az már nincs itt vagy nyugatra kacsingat vagy belenyugodott.
    A legszomorúbb a felsorolásból egyébként az oktatás, mert az mutatja meg, hogy esély sincs arra, hogy 10 múlva egy pozitív fordulatról számolj majd be.
  • Brainless
    Korrekt összehasonlítás.
    Üzleti elemzőként az adatalapú döntésekben hiszek, én is gyakran le szoktam túrni az ország fontos mutatóira.
    Konkrétan kötelezővé tenném, hogy augusztus 20-án (ha már Nemzeti Ünnep) 1 órában ezeket a tényeket kötelező legyen leadni minden adón.
  • Andriska
    Köszi a cikket, jó összefoglaló. Nagyon nehéz összehasonlítani a 2 időszakot, hogy a környező feltételek teljesen mások voltak. Annyi biztos, hogy amit az MSZP-SZDSZ kormány művelt gazdaságilag, az védhetetlen. A mostani kormány pedig szintén csinál sok-sok megmagyarázhatatlan dolgot.

    Én pl. nagy bajban vagyok, hogy kire adhatom le a voksomat majd 22-ben nyugodt szívvel (ahogyan bajban voltam ezzel a kérdéssel az előző választásokon is). És ez a baj ezzel az egész demokráciával, hogy mindig csak a kisebbik rosszra tudok szavazni. Ami nálam valószínűleg ott dől el, hogy melyik kormány melyik társadalmi rétegeket helyez előtérbe. Nem jó dolog az sem, ami most van, hogy a viszonylag jómódúak tudnak hozzáférni a kondérhoz, de a másik véglet is borzasztó volt, hogy adjuk a “gazdagok” pénzét azoknak, akik amúgy semmit nem tesznek azért, hogy előrébb jussanak.

  • Elkeseredett
    Élveztem a cikk minden egyes bekezdését, köszönjük hogy ezt így mind összeraktad. Nyilván nem került minden terület górcső alá, de igazán egy olyan sincs szerintem amiben az elmúlt 10 év során érdemi előrelépés történt volna a közép-kelet európai kontextusban (nem, még fociban sem).
    Különösen az utolsó ábra erős az EU-s pénzekkel; azt gondolom egy ilyen évszázados lehetőséget nem kihasználni a felzárkózásra elképesztően tragikus. Nem tudok elég méltányos büntetést kitalálni azoknak akiknek ebben szerepe volt…
  • jurta
    Hát itt garantáltan alacsony szintű vita lesz, szerintem le is fogod állítani a hozzászólásokat, de még előtte szeretném mondani, hogy ezzel a cikkel (háttérmunka) aztán rendesen megdolgoztál. Le a kalappal.
  • T-Koma
    Ezt a cikket kellene óriásplakátra rakni, hogy lássa mindenki.
  • FIRE-86
    Valami elküldené nagyvezírünknek a cikket? 🙂
  • Tamás
    Korrekt összehasonlítás, köszönjük.
  • Sandokan
    Az államadósággal kapcsolatban arra lennék kíváncsi, hogy miképp leszünk ilyen hozzáállással közép-kelet-Európa “Svájca”? Merthogy magánszemélyként nekem szükségem van a “plusszos költségvetésre” a túlélésem és/vagy jóllétem érdekében, ez miért nem tud alap lenni az állami költségvetésben? Hosszútávon mindenképp jól jönne ki belőle az ország.
  • Szak1
    Köszönjük a cikket, hiánypótló és sok munka van benne.
    Ahogy előttem is említették, egy ország jövőjét leginkább az oktatás jelene határozza meg. Amíg hagyományosan szegény ázsiai országok már a finneket is előzik a Pisa és hasonló felmérésekben, mi stabilan csúszunk le. A cikkedben említett témákat tehát ha súlyoznánk, számomra egyértelmű lenne, hogy ki “nyert”.
  • Leninist
    Amíg itt a panem et circenses a tömegek igénye, addig ez nem is fog megváltozni.
  • Giorgo
    Remélem felkapja a média is a fejét erre a bejegyzésre. Valahogy több nem Fidesz szavazó is abban a hitben van, hogy ez a csapat jobban ért a gazdasághoz, mint az előző… Láthatják, hogy ez nem így van.

    Most olvastam el “Az oknyomozó közgazdász” című könyvet Tim Harford-tól. Ajánlom mindenkinek. Pár tanácsot megfogadhatnánk belőle a vezetőink is…

  • NAGYRAMÁZOLT
    Remek szerkesztői munka! Ilyenkor mindig elkámpicsorodok és hiú ábrándokat kergetve azon rágódok, hogy milyen lenne az a világ, ahol a köztévében, meg pl. államilag finanszírozott youtube csatornákon, ehhez hasonló semlegességgel és közérthetőséggel beszélnének a mindenkit érintő társadalmi-gazdasági kérdésekről. Ehelyett ilyen underground chatszobákban és kommentszekciókban kell egy maréknyi (a választópolgárok jelentéktelen százalékát kitevő) honfitársammal egymásnak bólogatva azt mondani, hogy: Ez van, sajnos.
  • Most már én is hozzászólók
    Nincs akkora like-gomb, amit ne érdemelne meg ez a cikked !
    Egyébként amihez még lehetne hasonlítani az országunk kormányának a teljesítményét, az az, hogy vásárlóerő paritáson hogyan alakul az 1 főre jutó GDP itthon vs. Ausztriában. A sógorokat egyfajta benchmarknak tekintjük, merthogy már 100+ éve az a cél, hogy utolérjük őket.
  • marci
    Köszi, hogy ezt megírtad. Manapság ritka az ilyen propagandamentes számolgatás.
  • cga82
    Átlagok mellett a trendet és eloszlást is mindig érdemes megnézni, nem csak akkor, amikor éppen a saját narratívámat támasztja alá.
  • Peti
    Persze, tudom, guglizni mindenki tud, de azért forrásokat elhelyezni, megemlíteni nem ártana, mert így vagy elhiszem vagy nem.
  • Kiszamolo
    Peti, mivel minden sor egyben link is lett volna, feleslegesnek tartottam, mert pontosan, mindenki tud guglizni és mindenki meg fogja találni a KSH vagy az Eurostat adatait fél perc alatt és könnyen tudja ellenőrízni.
  • Borisz
    Szép összefoglalás – lenne – ha egy rendkívül fontos tényt nem felejtett volna ki belőle a cikkíró (vajon véletlenül?).
    Kérem a nemzeti vagyon alakulását is 2002-2019 időszakra kifejteni, különös tekintettel a cégekben tulajdonolt részesedések értékére. Enélkül konklúziót gazdaságpolitikai értelemben nem lehet levonni!
  • Stiel
    Köszönjük!

    Én még azt tenném hozzá, hogy nemcsak a környező országokkal ér összehasonlítani Magyarországot, hanem picit távolabb, de azért valamennyire hasonló helyzetű országokkal is. Én pl. konkrétan az észt digitális forradalomra irigykedem nagyon. Olyan jó lenne, ha tudnánk tanulni azoktól, akik jól csinálják a dolgokat.

  • Tóth M.
    A számokon túl, ami engem igazán bánt az a közbeszéd állapota.
    Egyszerűen már nem tudok meghallgatni egy kormánytaggal készült rádióinterjút, vagy bármilyen beszélgetést vagy cikket olvasni amiben idézik, mert bántja a fülem az a sok baromság amit összehordanak a képzelt ellenségekről, az übermensch magyarságról, a gazdasági csodáról, ami az elmúlt 10 évben itt történt. Illetve bántja a szemem a hatalmas arc, és a rajta lévő vastag bőr…
    Közben meg össz-vissz ugyanaz a moslék van, mint 15-20 éve, csak az egy kézben összpontosuló média szépen becsomagolja selyempapírba és eladja a gyűlölködésre és személyi kultuszra vágyó ostobáknak…
    Boldog karácsonyt!
  • Laja
    Korrekt cikk. Akinek ezt fel kéne fognia, ahhoz nem jut el. Akihez eljut, és elvakult fideszes, szintén nem fogja fel. Az a narratíva, hogy a szocialista kormányok tönkretették a gazdaságot, és még a szemedet is kilövették, de azóta kánaán van.
  • Tóth M.
    És Miklós, légy szíves írj majd egy cikket a tegnap részletesen megjelent lakásfelújítási támogatásról is. Mert véleményem szerint nagyrészt az is csak egy hetek (hónapok?) óta tartó marketing kampány volt.
    A megvalósítás meg szerintem eléggé felemás lett. Biztos lesz akinek épp kapóra jön, de az emberek jelentős része, akik várták ezt, azok nagyot koppantak (pl 50-50%-os anyag és munkadíj a visszaigényelhető összegben).
  • Zabalint
    A két korszak kormányzási teljesítményéből mindig kimarad egy fontos tényező, hogy bizony az Orbán kormánynak 2010 óta megvolt a felhatalmazása, hogy akár rövidtávon fájó, strukturális reformokat hajtson végre, szemben az összes korábbi kormánnyal (beleértve magukat is 98-2002 között), mégsem tették meg, sőt máig majdnem minden döntésüket annak fényében hoznak meg, hogy hogyan állíthatják maguk mellé a tömegeket.

    A másik, ez már szorosabban kapcsolódik a gazdasághoz, hogy ez az évtized a zéró kamatok évtizede volt. Ami az előzőeknek a lakossági devizaadósság halmozása fellendülés idején, az a fellendülés végéig zéró alapkamat, ami miatt most nincs hová élénkíteni a monetáris eszközökkel. Igaz, ez nem a mi kormányunk specialitása, hanem világjelenség, csak a közepesen fejlett országok ettől is jobban sérülnek most.

  • Vladislav
    Kivalo cikk, sok hozzaadott munkaval: koszonjuk.
    Konkluziokent elmondhato nagy altalanossagban, hogy az elmult evtized gazdasagi teljesitmenye sokkal inkabb koszonheto a vilaggazdasagi trendeknek, mintsem az aktualis kormany kompetenciajanak. Illetve tovabbra is a statisztikak vege fele kullogunk unios osszevetesben, de legjobb esetben is csak az atlag kozeleben nehany esetben – annak ellenere, hogy Magyarorszag igencsak az EU haszonelvezoi koze tartozik.
    Lehet, csak a fantazia hianyabol fakadoan, de en nem tudom elkepzelni, hogy ez valtozna, ha 2022-ben lenne egy kormanyvaltas. Hogy lesz-e, jo kerdes. Azonban a gazdasagi visszaeses altalaban jo indikatora szokott lenni ennek.
  • Medve
    Elismerésem a remek cikkhez és köszönjük a belefektetett, rengeteg munkát! Miklós, neked kitartást és még 1000 ilyen postot legalább!! Én csak azt sajnálom, hogy a célközönséghez még ha el is jut, fel sem tudja ésszel fogni: “…Alulteljesítők aránya (funkcionális analfabéták): olvasás 17,6% vs 25,3%…” Már a mindennapokban tapasztalom jó ideje, ezeknek a számoknak a következményét. 🙁 Hogy az emberek mennyire nem hajlandóak látni, nem csak nézni.

    Sokat agyaltam én is a dolgokon és már meggyőződésem: esély nincs arra, hogy Magyarországon érdemben legyen változás a rövid- vagy középtávon. Jövőre már érik nekem is egy kivándorlás innen, a lehetőség már adott. 30 éve is csak szemléletváltás volt itt, nem rendszerváltás. – Hogy egy jóarc ismerősömet idézzem.

  • Juhej
    És mindezt úgy, hogy közben az EU-tól nagyon sok pénzt kaptunk…
  • Nomac
    Nagyon jó összeállítás, de sok helyen érzem hogy azt a számot mutattad meg amit látni szeretnél.

    Például a GDP arányos államadóságnál a Fidesz úgy lesz 80% körül, hogy nála is van egy hatalmas válság, még a MSZP 55%-ről 80%-ra tornászta fel hasonló időszakban.

    Az amit a forinttal csináltak….minden évben kínosan figyelnek arra hogy a fizetésemelések EURban ne látszanak a multiknál. Már réges régen EURO-ban kéne kapjuk a fizetésünk 🙁

    A Fidesznek megvolt a hatalma, és támogatottsága hogy elinduljunk a felzárkózás útján. Nem hogy nem tette meg, hanem még hátrébb taszított minket ebben a “versenyben”. Ez az megbocsáthatatlan számomra.

  • Tolmácsot kérek
    A diplomások arányát valószínűleg megdobta, hogy kiadtak eddig több mint 115.000+db-ot nyelvvizsga nélkül…

    Same in english.

  • Vazelin
    Ha pozitívumot akarnèk mondani a jelenlegi kormány mellett az adóbeszedès hatèkonyságának javítását említenèm, illetve hogy nem tartottak fel 8-10%os hiányt bèkeidőben mint ferièk.
    A negatív lista már hosszabb lenne
    A legnagyobb baj, hogy az egèsz kommunikáció elmegy olyan irányba, hogy az embernek az az èrzèse van a legtöbben azt sem èrtik mitől lesz fejlett egy ország.
  • Szürke Eminenciás
    Egyrészt hatalmas respekt, hogy ezt bevállaltad Miklós. Nehogy elvigyenek álhír terjesztésért.
    Másrészt szeretnék a sok károgónak üzenni. Igenis van előrelépés sok téren. Épülnek a kisvasutak, falukra a stadionok, a luxus hotelek, térkövezünk mindent is, fejlődik a magán egészségügy, a vadászat, illetve a pártatlan sajtó.
    Igazából ezt az egészet Varga Misiből nem néztem ki. Valószínűleg nem büszke önmaga aszisztálására.
  • dinnyesbacsi
    a korrupcio allando azonban skalat ugrottak a mostaniak… az emlekezetes 30 millios nokias dobozra mindenki emlekszik, most meg 30 milliardok ropkodnek napi / heti szinten… az nyilvan hianyzik valahonnan
  • L.P.
    Én egy dolgot nem értek, és szerintem nagyon, nagyon sokan vannak ezzel velem így: összesen 32 stadion épült fel, és újult meg 2010 és 2020 között állami forrásokból. Minderre a kormány mintegy 350 milliárd forintot áldozott. Én gyerekkorom óta futballszerető ember vagyok, de teljesen feleslegesnek és felháborítónak tartom azt, hogy ezekre a stadionokra adóforintokat költött a kormány. Maximum a Groupama Arenával és a Puskással tudok – nagy jóindulattal – egyet érteni, de a többi vicc kategória.
  • SzaboZ
    Én a nyugdíjasok “érinthetetlenségén” csodálkozom.
    A bal szomszédom egy nyugdíjas pár, a jobb szomszédom egy kétgyerekes pár.
    Majdnem forintra ugyanannyi a nyugdíjasok nyugdíja, mint a kétgyerekeseknek a fizetése, csakhogy ők (a család) négyen élnek meg belőle, és sok olyanra kell költeniük, amire a nyugdíjasoknak nem. (Gyerekeknek tanszer, kinövik a ruhát, stb.).
    Ennek ellenére mégis a nyugdíjasoknak ingyenes(*) a tömegközlekedés, a másik szomszéd havonta 4 bérletet (2 felnőtt, 2 diák) kénytelen venni.

    (*: Nincs olyan hogy “ingyenes”, olyan van hogy “más fizeti”)

    Ez ne a nyugdíjasok elleni hangulatkeltés, de teljesen irracionális. Miért nem az iskolás gyereknek ingyenes? Vagy a munaknélkülieknek?

  • Péter
    Köszönjük az összefoglalót, pár észrevétel:

    Államadósság: ha az egyik esetén növekedett, a másiknál meg szinten maradt, az nem értem, hogy miért döntetlen.

    Gazdasági növekedés, fizetés: illene az inflációt is mellé tenni, anélkül nem sokat mond az adat.

    Adóztatás: az általad írt számok hihetetlennek hangzanak, rákeresve mindenhol 38 körüli értékek vannak, valamit benéztél, de nem tudom, hogy mit. Pl. index.hu/gazdasag/2013/04/29/ado/

  • Kmiki
    En azt gondolom, hogy amennyiben a tarsadalmi ollo szetnyilasa ebben az utemben folytatodik, komoly esely lesz egy nagyon eros baloldali fordulatra, nem csak lokalisan hanem globalisan is. Foleg, ha Kina befolyasa tovabb novekszik.
  • Forrás
    Kedves Miklós,

    Tudnál több forrást mellékelni a bejegyzéshez? Szerintem hasznos lenne, és jobban nyomatékosítanám hogy a bejegyzésben nem vélemény, hanem tények hangzanak el.

    Köszönöm!

  • Kiszamolo
    Forrás, két perc gugli bármelyik adatot ellenőrizni, mondjuk a 2010-es költségvetés számairól.
  • Kiszamolo
    Péter, ezért írtam, hogy pongyola az érték, mert egyrészt az uniós utalás is bevétel a központi költségvetésnél, de az nem adózás, másrészt viszont az önkormányzatok nincsenek benne a központi elvonásban.

    Túl nagy munka lett volna ezeket kikeresni és összeadni-kivonni, a lényeg látszik így is. Ha valaki nagyon ráér, majd megcsinálja a tisztított adatokat.

    Államadósság: úgy lehetett volna a fele az államadósság, hogy a magánnyugdíjpénztár vagyonát és a kamatelőnyt ebbe forgatták volna bele, vagyis tulajdonképpen semmit nem csináltak. Mégis pont ott vagyunk, mint 10 éve.

  • CsaJ
    Ugyanezekből a számokból ki lehetne hozni az ellenkezőjét is annak, amit mélyen tisztelt Miklósunk cikke sugall:

    Csak két “apróság”:

    1. Az államadósság Ft-ban ábrázolt, hogy úgy tűnjön, mintha nőtt volna. De mit is jelent a függőleges tengely? Jelenértékre van számítva? Miért nem GDP arányos a grafikon? Csak nem azért, mert az némi csökkenő tendenciát mutatna?

    2. Az oktatásra költött összeg persze már GDP arányos, mert egyébként növekedést látnánk.

    Ennyit az objektivitásról.
    Nem tudom, mi a jobb: ha azt hiszem, hogy pongyolaságból alakult így a cikk, vagy szándékosan lett így kihegyezve…

  • Vazelin
    Bezzeg ha ellopnák minden pènzünk legalább az országban maradna, igaz?
  • H.Tamas
    Nagyon jó cikk! Én részben az ilyen szintű tájékoztatások miatt olvasom a blogot. Lehet bármit halandzsázni, a számok magukért beszélnek.
  • Bandi
    Érdekes…. Szinte mindenki azt írja, hogy nincs érdemi különbség, de a cikkben a következő adatok vannak leírva:
    Baloldali kormányok alatt a reálbér emelkedés 8 év alatt 26.9%
    Reálbér emelkedés az elmúlt 10 év alatt 40%
    Vagy ez= GDP arányos államadósság emelkedés a baloldali kormányok alatt 55%-ról 80%-ra
    Jobboldali kormánypártok alatt 80%-ról 80%-ra.Jó értem, hogy nem csökkent, de megküzdöttek egy válsággal hitelfelvétel nélkül…..
    + a cikk írója nagyvonalúan kifelejti a gyerekválkaló családoknak kiutalt milliárdokat!!!!
    Mert ok hogy a GDP így meg a GNP úgy, de komáim…. A konyhában abból igenkeveset fogunk érzékelni…… A jónépnek visszautalt forint tekintetében baloldali kormányok =0
    Jelenlegi kormány 10+10M + babaváró támogatás + 3M lakásfelújítás