Hogyan spórolj a nyugdíjadra?
Rendszeresen kérdezitek, hogy én mit ajánlok nyugdíjcélú megtakarításra.
Az, hogy nyugdíjad nem lesz, már mindenki belátta, aki egy kicsit is tud számolni. 2050-ben, ha semmi nem változik, az átlagnyugdíj 40 ezer forint lesz mai értéken. Vagyis a nyugdíj visszatér oda, amiből keletkezett: újra csak éhenhalás elleni szociális segély lesz. Szó sem lesz a nettó bér 80%-át elérő állami támogatásról. (Cikk: A nyugdíjrendszer története.)
A kérdés csak az, hogyan és mennyit tegyünk félre a nyugdíjas éveinkre. A mennyit kérdésre a választ könnyedén ki tudod számolni (kalkulátor).
A hogyan kérdésre szeretnék most választ adni ebben a cikkben. Pontosabban a hogyan ne kérdésre.
Ha nyugdíjra tennél félre, három államilag támogatott lehetőség közül választhatsz: NYESZ számla, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíjcélú unit linked biztosítás.
A nyugdíjcélú unit linked biztosításról már megbeszéltük, hogy a magas költségei miatt még az állami támogatás mellett sem éri meg fizetni, mert nem tudja kompenzálni a támogatás a költségeket. (Nyugdíjbiztosítás: van jobb megoldás?)
A NYESZ számlánál (Nyugdíj Előtakarékossági Számla) neked kell megmondani, hogy milyen értékpapírokba, vagy befektetési alapokba akarod helyezni a pénzed. A számlából nem vehetsz fel pénzt, csak nyugdíjba vonuláskor, ha előtte hozzányúlnál, nagyon csúnyán megadóztatnák a felvett összeget.
(Jelenleg van egy lehetőség, hogy a NYESZ számládat átalakítsd TBSZ számlává lejárat előtt és úgy menekülj meg, de ez egy olyan nonszensz, hogy senki nem érti, ezt miért lehet megtenni egy nyugdíjcélú megtakarítással. Úgyhogy hosszú jövőt én nem jósolok ennek a kiugrási lehetőségnek.)
Ezért a kötöttségért cserébe az adott naptári évben teljesített befizetéseidből 20%-ot visszaad az állam a személyi jövedelemadódból, de maximum évi 100 ezret.
Az önkéntes nyugdíjpénztárnál nem te fekteted be a pénzt, hanem a pénztár alapkezelője, te csak annyit mondhatsz meg, hogy milyen csomagot választasz (konzervatív, dinamikus, stb.)
Itt az elérhető maximális adóvisszatérítés szintén 20%, de akár 150 ezer forint is lehet. (A többi önkéntes pénztár, azaz az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár is ugyanebből a 150 ezres keretösszegből kap visszatérítést.)
Kinek ajánlott ez a két lehetőség? Azoknak, akik belátható időn belül nyugdíjasok lesznek. (A minimális futamidő tíz év, vagyis ennél rövidebb időre egyik lehetőséget sem kötheted.)
Ha tíz év múlva nyugdíjas leszel, az talán még belátható idő, várhatóan nem fog semmi drasztikusan megváltozni. Ilyen időtávban az állami támogatás mértéke is még érzékelhető nagyságú. (Az évi 100 ezer forint adóvisszatérítés addig nagy szó, amíg nincs benn pénzed a számlán. Ha már van a számládon 10 millió, az évi 100 ezer forint csak 1% plusz hozamot jelent.)
(Az csúnya dolog, ha a még dolgozó szüleidre kötöd a NYESZ-t vagy az önkéntest, majd ők veszik fel 10 év múlva és ajándékozzák neked az összeget adómentesen. Főleg, mert nekik maguknak kellene spórolniuk és nem a te számodra, az ő nevükben.)
Kinek nem ajánlott és miért?
A válaszhoz több mindent érdemes mérlegelni:
– Ha még 30-40 éved van hátra a nyugdíjig, az nagyon hosszú idő. Mi történt itt az elmúlt száz évben? Volt két világháború, egy forradalom, a diktatúrák jöttek-mentek, volt államosítás, fizetünk koronával, pengővel majd végül forinttal. Akkor ezt most oszd el kettővel vagy hárommal, ennyi minden történhet még a következő 30 évben idehaza. (Reméljük nem fog, de megtörténhet.)
– A nyugdíjcélú megtakarítások feltételei folyamatosan változnak és sajnos szinte mindig a hátrányukra. Nőtt a minimális futamidő, csökkent az állami támogatás mértéke, stb. Te pedig teljesen védtelen vagy a változtatás ellen, mert beszorulsz egy termékbe, amiből nem akkor szállsz ki, amikor akarsz, hanem amikor az állam azt megengedi.
Felemelik a nyugdíjkorhatárt 70 vagy akár 75 évre? Ha a NYESZ-ből nem veheted ki a pénzed, csak nyugdíjasként, máris nem férsz hozzá a saját megtakarításaidhoz, hiába akarnál (vagy kényszerülnél) elmenni nyugdíjba 65 évesen. De az önkéntes pénztárnál is csak egy tollvonás az eddigi 20+10 évet módosítani öregségi nyugdíjkorhatárra.
– Bármikor bevezethetik az adózást a nyugdíjakra és a nyugdíjcélú megtakarításokra. (A legtöbb országban adóköteles a nyugdíj is, pont úgy, mint a fizetés.) Ebben az esetben gyorsan elillan a mostani adójóváírás előnye.
– Látni kell, hogy a demográfiai válság az országot számtalan módon fogja érinteni. Ez ki fog hatni az államháztartás állapotára, az államadósság nagyságára és várhatóan a forint árfolyamára is.
Ha túl nagy a gond az államháztartás körül, bármikor előírhatják, hogy minden nyugdíjcélú megtakarítást kötelező forintban tartani és/vagy magyar államkötvényekben. Ha tetszik, ha nem. Ha magas az infláció, ha kevés kamatot fizet a magyar államkötvény, ha bóvli besorolású, akkor is.
– A múlt pénteki esemény is el kell hogy gondolkoztasson, amikor a kormány újabb 200 milliárdot egyszerűen elemel az egyének magántulajdonú nyugdíjmegtakarításaiból, egyszerűen csak azért, mert kell a pénz és kész. Még csak a fáradságot sem veszik, hogy valami hihető mesét kitaláljanak, miért kell megint megvédeni a maradék kétszáz milliárdot is.
– S még egyszer: hosszú távon az az évi 100-150 ezer forint nagy tőke mellett már nem olyan nagy plusz hozamot jelent, hogy mindezért az összes kockázatot felvállald 20-30-40 évre.
Nyugdíjra megtakarítani szükséges, de a mikéntje már egy érdekes kérdés.
Mit tegyél, ha szeretnél kapni állami adójóváírást, de nem akarod a rengeteg kötöttséget és a hosszútávú kiszolgáltatottságot felvállalni?
A válasz egyszerű: ne önkéntes nyugdíjpénztárt, hanem egészségpénztárt, vagy önsegélyező pénztárt válassz, ott is megkapod a 150 ezer állami támogatást.
Nagyon sokan nem tudják, hogy egyrészt itt is kamatozik a pénzük, méghozzá nem is rosszul, mostanában is még 3-6% hozamot hoznak ezek a pénztárak évente. (Az Izys pénztár hozamai például itt)
Másrészt, ha lekötöd a pénzt 2 évre, további 10% adójóváírást is kapsz. Összeadva a hozammal és az állami támogatással, mindjárt 15-17%-os éves hozamról beszélünk. (Bővebben: 17%-os hozam kockázatmentesen)
Miután ezt a hozamot felmarkoltad, még mindig dönthetsz: újra és újra lekötöd a pénzt két-két évre újabb 10%-10% adójóváírásért, vagy inkább elköltöd és újra befizetsz újabb 20% jóváírásért és újabb 10%-ért a lekötésért.
Mivel az összes egyenesági rokonodat megadhatod kedvezményezettnek, akár 7-8 ember is költheti az egyenlegedet, ami így hamar elfogy egy év alatt. Persze aztán behajtod rajtuk a gyógyszerek árát, amit a te pénzedből vettek, így újra a kezedben a pénz és eldöntheted, mit csinálsz vele: újra visszarakod újabb 20%-ért cserébe, vagy inkább befekteted magad.
Sőt, a gyógyszereken és orvosi kezeléseken túl is rengeteg olyanra is el lehet költeni ezt a pénzt, amiről az emberek nem is tudnak (pelenkára, babaételre, táppénz-kiegészítésre, a gyerek beiskolázására, a gyerek kollégiumi költségeire, stb. Például saját magad vagy a hozzátartozód táppénz-kiegészítésére rengeteget fel tudsz venni egyszerre, főleg, ha sokat keresel.)
Ha pedig mégis megmarad? Az önsegélyező pénztárt nyugdíjba vonulásodkor át tudod alakítani önkéntes nyugdíjpénztárrá és egyösszegben felveszed a pénzt. Addig is a kétévente kapott 10% adóvisszatérítéssel és a kamatokkal simán veri az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamait.
Kötöttség (szinte) semmi, legalábbis egy nyugdíjpénztár 20+10 éves kötöttségéhez képest, az állami támogatás pedig még nagyobb is a plusz 10%-os visszatérítés miatt.
Ha évtizedek alatt kezd rosszra fordulni az ország, a forint, vagy a magyar államkötvények sorsa, bármikor kivonhatod a pénzed és befektetheted külföldön.
Érdemes átgondolni, hogy nem jársz-e így jobban, már ha mindenképpen kell az a 20%-os adóvisszatérítés.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Olyat lehet ezeknel csinalni, hogy havonta kotogetem le a bentlevo penzt? Ez azert tunik praktikusnak, mert akkor 2 ev mulva havonta lesz egy jovairas a szamlamon, es igy barmikor is tortenjen a gond, tudom, hogy egy havi fix osszeghez hozzaferek ha szukseges.
<250e/eves osszegig meg okes, de mikor mar millio felett beszelnenk nemhiszem hogy ki tudnam venni csakis gyogyszerre/egeszsegugyi szolgaltatasra akar ha tobb csaladtaggal is szamolok.
Tenyleg nincs mas eletkepes alternativa nyugdijcelra (30+ ev) a 3 SZJA jovairo lehetosegen tul?
Az adójóváírás már a tiéd (az egyetlen vonzó dolog az összes lehetőségben) de a szabadságod is megmaradt.
Arra mindenképpen kell figyelni, hogy nem szabad a jelenlegi helyzetben hosszútávú állami nyugdíjkonstrukcióba egy fillért sem betolni. Nem 10-40 év alatt, hanem már a jelenlegi ciklusban elveheti a rezsim.
Az egészségpénztárba rakott pénzt azonban el lehet költeni és sajnos jó eséllyel el is kell. Ha van gyerek, akkor még inkább. Ha lenyúlja a rezsim, akkor 1 év megtakarítása veszett el, ami azért még nem a világvége.
Magánnyugdíjat elvették? Ok. Ebből arra következtetsz, hogy az önkéntest is simán elvehetik? Ok. De akkor az önsegélyező pénztárat már pont miért nem? Nem értem; miért, hol a határ?
Másrészt nem derült ki a cikkből, milyen instrumentumokba rakhatom ott a pénzt (tudom, mit csinálok); de gondolom lusta-portfólióba nem lehet.
TBSZ, vagy ilyesmi kimaradt.
Írtad korábban, hogy ‘még nem kell’ külföldre vinni a pénzt. Mikor jön el az a pillanat? Ha már ‘kell’, akkor már úgyis késő. Ez is csak úgy lóg a levegőben.
Ha iden beteszem, jovore meg kiveszem az egeszet, akkor abbol nem lesz nyugdijjam, az igy szerzett 15-20%nak valahol meg helyet is kell szereznem. Raadasul idealis esetben jovo ev vegere megtobb penzem lesz, es igy mar nem biztos, hogy ki tudom majd hasznalni a felso korlatot.
Ez a cikk inkabb arrol szol, hogy hogyan szerezzunk kis penzre rovid ido alatt 15%os hozamot.
Erről szól a cikk.
Legalább kettő. Vagy az őszirózsás vagy pedig az ’56-os kimaradt a leltárból.
“volt államosítás”
Sokan a privatizációt is ugyanilyen istencsapásaként élték meg 🙂
1. Az egeszsegpenztar adokedvezmenye nem tiszta penz, mert a befizetett osszeg 5-8 szazaleka a mukodtetesre levonasra kerul.
2. A nyesz szamlabol ki lehet szallni nyigdijbavonulas elott, mert atalakithato tbsz szamlava. Ez esetben az utolso ket ev adokedvezmenyet kell 20 szazalekkal novelten visszafizetni.
2, Igen, most még él a dolog és senki nincs, aki értené, hogy ezt miért találták ki. Én csak azon csodálkozom, hogy még nem vonták vissza ezt a lehetőséget, mert semmi normális magyarázat nincs a létezésére.
Itt konkrétan a bejegyzésem melyik részére reagálsz? Nem tudtam kisakkozni. 🙁
az nem megoldás mondjuk egy TBSZ számlán?
Keresni kell egy olyan országot ahol a kilátások jobbak és a nép nagyrésze nem populista kormányokat juttat hatalomra…
A nyugdíjrendszer egy gerenációs lopás….
Kövezzetek meg, ez hülye kérdés lesz. Itt lekötöm a pénzt és kapok egy igazolást a pénztártól az adóbevallás írása idején, hogy itt van X ft-om és ennek kapcsán X*0,2 ft összeget (de maximum 150000 ft) visszakapok az SZJA-ból a NAV-tól? Utánanézek azért én is, csak én ilyet pont a hosszú futamidők miatt nem mertem igénybe venni. 2 év azért tervezhető időtáv.
http://onsegelyezo-penztar.izys.hu/rolunk/bovebben-az-adokedvezmenyrol
A lényeg. “Az adókedvezményt a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) utalja át a pénztártag IZYS számlájára, az adóbevallás beküldését követő 30 napon belül. Az adókedvezményből kezelési költséget nem vonunk le, azt 100%-ban az egyéni számlán írjuk jóvá.”
Ha ez tényleg így megy és a pénzt bármikor felmarkolhatom (futamidő végén persze), akkor ez a világ legjobb unitlinked-je 2 éves futamidővel, 15%-os biztos hozammal, amennyiben nem éri el valakinek a havi befizetése a 62500 ft-ot. (Mert úgy lehet kimaxolni a 20%-os adókedvezményt.)
A 10 ev hamar elment, most meg kulfold.
Kulfoldi EÜ biztositasi jogviszonnyal EHO-t nem kell Mo.-on fizetni. Ez igaz barmilyen befektetesre. Hozam 10 ev utan adomentes, toke utan meg csak adot kell fizetni, EHO-t nem. (Igaz nem annyit mintha lenne EHO is, hanem par szazalekkal tobbet)
De igy eleg jol ki lehetett szallni az egeszbol, foleg, hogy a tokeresz tobb mint a felet a cegem tolta bele “adomentesen”.
Az, hogy egy nyugdíj célú megtakarítást nem lehet nyugdíj előtt felhasználni, szerintem inkább előny mint hátrány. Így megfelelő tervezésre ösztönzi az embert.
A nyugdíjig amúgy is nagyon sok pénzt kell összegyűjteni (több 10millió forintról beszélünk). Simán lehet ÖNYP, NYESZ, fizikai arany, vállalaltokban tulajdonrész, ingatlan, telek, erdő, stb befektetése az embernek, ha biztosra akar menni. Csak az egyikre hajtani, elég rizikós.
Ha korábban akarsz nyugdíjba vonulni, mint a nyugidíkorhatár, akkor meg azokat az eszközöket amelyek relatíve likvidek (arany, ingatlan,tul.rész, stb.) használhatod megélhetésed finanszírozására.
Egyedül a nyugdíjbiztosítással nem értek egyet.
Ha megszüntetik azt, hogy az önsegélyezőt átalakíthatod ÖNYP-be (ugye ez is csak egy tollvonás), akkor már bukik a történet.
Ha megszüntetik, hogy az újra lekötésre jár az adójóváírás (másik tollvonás), ismét bukik a történet.
Viszont arra jó, hogy kisebb megtakarítással 2 év lekötéssel szép hozamot érjünk el egyelőre.
Megjegyzem, nem volt még 5 olyan év, amikor ugyanazok a szabályok maradtak volna fenn a hosszútávú megtakarításokra. Még emlékszem a befektetési adóhitel nevű dologra, majd annak megszüntetésére is, mikor közölték, hogy ha tetszik ha nem, meghatározott dátumig vissza kell fizetni és kész (az más kérdés, hogy komoly engedményt tettek, ha még korábban visszafizeted). Na azóta az SZJA visszatérítésekkel csínján kell bánni.
Én jelenleg pontosan ezt csinálom. Semmibe nem merek belekezdeni pont a hosszú futamidő miatt. Eddig ez az, ami legjobban passzolna az elképzeléseimhez, bár személy szerint nekem kissé gyanús, hogy 2 év után felmarkolom a pénzt az adókedvezménnyel együtt és tovább állok.
De hülye vagyok. Tényleg. Most elolvastam még egyszer figyelmesebben. Rezeg a léc, de így sem rossz.
Vagyis ha nincs a csaladban se idos/beteg/gyerek (szigoruan egyenesag) es nem is lesztek munkanelkuliek, nem szuletik gyerek, akkor nem nagyon lehet oket felmarkolni ha jol tudom.
Az mas kerdes, hogy a legtobb ember azert megtalalhatja a modjat a penz kiszedesenek.
Inkabb vesztartalekkent tekintek ra, amit szukseg eseten fel lehet hasznani.
Az elejen nem kell kivenni.
En arra gondoltam, hogy beteszek par ev alatt 3 milliot, minden evben lekotok 1.5 milliot a vegen, es utana mar csak kiveszek onnan, betenni nem kell. Ha jol emlekszem igy kb 10%os eves hozamod lesz, es minden evben elkolthetsz 100-200e ftot.
Ha valamikor betegseg vagy gyerek miatt megno a koltseg, akkor csak kiveszed…
Viszont. A telefonos kisasszony készséges volt és elmondta, hogy ami a honlapon van szolgáltatás, azt elfogadják még ha nem elfogadó hely is ahol vásároltál. Annyi, hogy amiért fizettél mellényzsebből, kérsz róla számlát, azt elküldöd a pénztárnak és ők elutalják neked az összeget a keretedből. Így már kissé barátibb és reálisabb, mire mehet el nagyobb összeg.
Ha a munkáltatóm befizet az ÖNYP-be 300 000 Ft-ot, de én ki akarom használni az adóvisszatérítést, és befizetnék 500 000 Ft-ot, erre járna 100 000 Ft visszatérítés. Kollégáim szerint azonban csak 200 000 Ft-ra kaphatok adóvisszatérítést, így csak annyit érdemes befizetnem, mivel a munkáltatóm 300 000 Ft-os befizetése is beleszámít az 500 000 Ft-os limitbe. Valóban így van?
(lehet, hogy a határok idén már máshol vannak, de a lényeg ugyanaz)
Kis kiegészítés: nem is szólva a fülkeforradalomról. Így akár már három.
A munkáltatói befizetés után nem kapsz adóvisszatérítést. A saját befizetés után évi 20% jár, de max. 150eFt, így max 750eFt-ot érdemes saját magad által befizetned. Remélem tudtam segíteni
Amit Te fizetsz, azután jár a 20 %. A példádnál maradva, 300-at csenget a munkáltatód, 500-at Te, akkor az 500 után kapsz 20 % adókedvezményt, azaz 100e Ft-ot, amit a NAV az EP számládra utal majd. Egyébként idéntől 750-et tudsz befizetni, mert a max. kedvezmény 150e lett.
Szerencsére vitaminon, fejfájáscsillapítón kívül nem kell mást vennem 40 évesen, de egy családban még így is nagyobb összeg lehet egy téli felkészülés (pl. vitamin, orrspray, köhögés és lázcsillapító).
EP-re lehet venni egy halom dolgot legálisan is meg szürkén is.
Pl. épp most vettem ágymatracot. A jó minőségű matrac nem filléres, hanem akár 100eFt-os tétel is lehet. Plusz paplan, matracvédő, párna, stb.
Elektromos fogkefe is ingyé’ van, ha EP-re veszi az ember.
Ha talál az ember megfelelő sportboltot, akkor még sportcipőt, sporteszközt is lehet rá venni (ez a szürke része a dolognak, és nem a cipő színére gondolok.)
Előfordulhatnak olyan orvosi vizsgálatok vagy kisebb műtétek, amit az ember jobbnak gondol az állami egészségügy keretein kívül intézni, ezek is fizethetők EP-ről.
Jópár eszköz, akár egy egyszerű lázmérő. És az idő előrehaladtával majd biztos kell rendszeres gyógyszer is vagy egy vérnyomásmérő, egyéb apróságok.
Szerintem jó, ha az a számla nem üres. Ne megtakarításként gondoljunk rá, hanem céltartalékként.