A következő feladatod
Találtam egy találó képet, ami azt ábrázolja, mekkora és milyen feladat előtt állnak a fejlett világ jegybankjai.
2008-ban a túlhitelezett gazdaság összeomlásakor két választásuk volt: hagyják visszatalálni a gazdaságot az egyensúlyi helyzetbe, de akkor évekig recesszió, munkanélküliség várható, vagy elkezdenek ingyen pénzt pumpálni a rendszerbe, egyre többet és többet, hogy a gazdaság a leálló motor ellenére is tovább tudjon száguldani.
Eltelt egy év, majd kettő, le kellett volna jönni a serkentőszerről, de mivel a problémát nem megoldották, csak elfedték, úgy találták, hogy ezt nem tehetik meg, hiszen visszakerülnének oda, ahonnan elindultak. Mivel jobb ötletük nem volt, mentek tovább az addigi úton, hátha valami jó fog kisülni belőle.
Lemásolták a japán mintát, kár, hogy arról már akkor is látszott, hogy nem működik:
A sok ingyenpénz a gazdaság élénkítésén kívül felpumpálta az ingatlanárakat és a részvényárakat is. A jegybankok szerencséjére a többletpénz a gazdagokhoz került, így az nem jelent meg a mindennapi fogyasztás inflációjában, csak a befektetési eszközök területén értékelte le a pénzt.
A járvány kezelése kapcsán viszont elkezdtek pénzt önteni a lakosság közé is (ez az úgynevezett helikopter-pénz, amikor célzás nélkül szórják az emberek közé a pénzt), be is robbant az infláció az egész világon.
Jött a magyarázkodás, hogy az elhalasztott vásárlások miatt kialakult áruhiány okozza csak az átmeneti áremelkedést, de ezt már akkor is mindenki tudta, hogy hülyeség. Az elmaradt vásárlások zöme már 2020 második felében megvalósultak, nem az miatt robbantak fel az árak 2021 vége felé.
Nem lett volna semmilyen áruhiány, de a sok ingyenpénz miatt megugrott a kereslet, 15-20%-kal többet akartak az emberek vásárolni, csak nem volt mit. S valóban, a megnövekedett kereslet már áruhiányt okozott, de ennek oka a sok ingyenpénz volt, nem az, hogy a gyártás érdemben akadozott volna. Szállítási kapacitási probléma is azért volt, mert egyik napról a másikra nagyot nőtt a szállítandó termékek mennyisége, s nem azért, mert az addigi keresletet nem tudták volna kielégíteni a szállítócégek.
Reménykedhetünk abban, ha kimegy a sok ingyenpénz a rendszerből, akkor az emberek majd kevesebbet vásárolnak, csökken az inflációs nyomás. Ez valószínűleg így lesz, csak az a baj, hogy könnyebb kinyomni a fogkrémet a tubusból, mint visszapasszírozni bele. A cégek rászoktak az áremelésre, a dolgozók keveslik a bért a magas inflációra hivatkozva és így tovább.
A hetvenes években is végig azt mondták a jegybankok, hogy már legyőzték az inflációt, mégis egy évtizeden keresztül nem értek el érdemi sikereket az infláció ellen, csak loholtak az események után.
Visszatérve a képre, most úgy kellene csökkentenie az inflációs nyomást a jegybankoknak, hogy az ne taszítsa recesszióba a gazdaságot és a részvénypiacokat, csak hát ez elég kilátástalannak tűnik.
Természetesen könnyen lehetne csökkenteni az inflációt, ki kellene vonni a piacról azt a tömérdek mennyiségű pénzt, ami miatt az egész helyzet kialakult. A gond csak az, hogy senki nem szeretne visszamenni a 2008-as részvényárakhoz, ingatlanárakhoz vagy GDP-hez, de még a 2016-os árakhoz sem és a gazdasági szereplők most sokkal sérülékenyebbek, mint voltak 2008-ban.
A legtöbb állam és cég fülig el van adósodva, sokan közülük még egy komolyabb kamatemelést sem feltétlen tudnának elviselni.
(Érdemes megnézni az ábrán, hogy 1970 óta minden egyes százaléknyi GDP növekedés csak másfél százaléknyi adósságnövekedés árán tudott megvalósulni. Nesze neked fenntartható folyamatos fejlődés. De ezt csak zárójelben, érdekességképpen.)
Rövidre fogva, ezt kellene most megoldania a jegybankoknak: fékezzék meg az inflációt, de úgy, hogy ne emeljenek kamatot, vonják ki a gazdaságból a felesleges pénzeket, de úgy, hogy ne csökkenjen a GDP, ami egyébként főleg a felesleges pénzek miatt tudott nőni az elmúlt években. Innen szép nyerni. 🙂
Abban lehet reménykedni, ahogy fentebb írtam is, hogy talán az ingyenpénzek kifutásával magától csökken a kereslet és helyreáll a rend, de sajnos benne van a pakliban, hogy ezt a palackból kiszabadult szellemet már nem lesz annyira könnyű visszatuszkolni a palack mélyére még további évtizedekre.
Mikor is érkezik meg az szja visszatérítésem az 1 gyerekem után?? Febr. 15?
Ha nulla lett volna az adósság növekedés,akkor MÍNUSZ fél százalékkal csökkent volna a GDP évente?
Valaki világosítson fel mert ha jól értem a király meztelen csak senki nem akarja észrevenni és/vagy kimondani az igazságot?
Én ebben a témában Bedő Imre könyveit élveztem a legjobban.
Bedő közgazdász eredendően, emiatt a közgazdasági fejtegetései nagyon érdekesek, a társadalmi kontextust is szerintem remekül vázolja fel, jó szívvel ajánlom a munkásságát Neked is és mindenkinek.
Nem kapok jutalékot érte, egyszerűen csak figyelemre méltónak találom a gondolatait, ezért ajánlom a figyelmedbe.
(Márpedig akit érdemesnek tartok rá, hogy minél többen ismerjék a gondolatait, azt szívesen reklámozom ingyen 🙂 a Férfiak Klubja pedig ilyen).
Pontosan: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” Ez nem az anyagi nyomorgókra vonatkozik.
Itt van olyan lépés ami nem hozna magával 15%-os munkanélküliséget és a vele járó dolgokat?
Miklós – egy cikket szívesen venné(n)k arról hogy Te mit lépnél jelen helyzetben, ha április 4-én az aktuális miniszterelnök felhívna, hogy Csernok úr, we have a job for you, gatyába kéne rázni a gazdaságot.
Először is azt mondanám, hogy egyék meg, amit főztek, aztán meg hagynám, hogy visszataláljon a gazdaság oda, ahol lennie kellene. Persze el kellene magyarázni az embereknek, hogy nem, nem vagy olyan gazdag, hogy két autót fenntarts meg hogy a világ másik oldalára járj nyaralni.
Lenne szép nagy recesszió, hitelállomány leépülése és sok munkanélküli néhány évig.
Ingatlannal nem akarok vacakolni, a bérlővel hadakozás nem az én műfajom
De mégis melyik szektorba, vagy földrészbe vagy akármibe érdemes fektetni, ha a kp-t meg megeszi az infláció.
+1, tökéletes a “diagnózisod”.
Párszor talán már én is leírtam a véleményemet, hogy milyennek látom “a rendszert” – na nem a magyar, hanem egy kicsit tágabb kontextusban. Ahova vezet az zűrzavar, a középréteg (és a földünk) tönkretétele és kizsákmányolása, egy szűk réteg előnyére, akik mint marci hevesen élnek. Emellett barátságokat/kapcsolatokat/politikát a beleívódott pénzcentrikusság teszi tönkre.
Nem tudom. A 80-as években mást gondoltam “a fejlődésről”. Nem gondoltam, hogy 40 év múlva negatív előjellel fogunk erről beszélni.
Emellett ami engem felháborít, hogy amikor a 80-as éveket hozom példának (amit egy lapon nem lehet említeni a mai rendszerrel), – csípőből megy a komcsizás egyeseknél, meg a kapitalizmus dicsőítése, amit szidni szigorúan tabu merthogy (állítólag) “annál jobbat még nem találtak ki”… 🙂 (muhaha)
Szerintem előbb utóbb kapcsolni fog mindenki…
Ha szerinted ez tényleg csak szerencse volt akkor neked nem kéne ezt a blogot írnod. Se véletlen, se szerencse nem volt, talán nem ártana megnézned hogy a dolgozók része az összes jövedelemből hogyan alakult az elmúlt 50 évben. Nekik nem volt “szerencséjük”. Ezt kirablásnak hívják.
Barátom, egyrészt ez a stílus, na ezen még csiszolnod kellene egy hangyabokányit.
Másrészt szövegértés: nem azt írtam, hogy a szerencse játszott közbe, hanem a jegybankok szerencséjére. Birtokos eset, ha így könnyebb megérteni.
Szerintem ezert van, hogy a jelenlegi rendszerben mindenki aszerint gyarapszik, amennyi veszelyt jelent a hatalomra. A leggazdagabbakhoz megy a penz, mert ok elvileg barmikor meg tudjak buktatni a kormanyokat. A vagyonosabb kozepretegeknek is jut valamennyi, mert nekik meg elvileg vannak eroforrasaik a szervezkedesre. A tobbieknek jut a propaganda es a krumpli.
Persze, hogy tudom. Az országokat nem hozzáértők, hanem politikusok irányítják, akiknek egyetlen fontos, hogy egy adott intézkedés mennyire növeli vagy csökkenti a népszerűséget.
Minden más csak másodlagos.
Általánoságban szoktad mondani, hogy ha valakinek van pár évnyi megélhetésre elég likvid pénze, és csak csinálja tovább amit eddig csinált (dolgozik, megtakarít, konzervatívan, diverzifikáltan befektet), annak nem kell nagyon aggódnia ilyen kiszámíthatatlan időkben sem.
Lenne most ennél konkrétabb tanácsod erre az aktuális “helyzet”re?
“Helyzet” = ahol az eszközárak tovább emelkedhetnek még 10 évig, de be is szakadhatnak idén/jövőre.
Olyan mintha most mindkét véglet teljesen elképzelhető lenne. + Stagfláció kérdése mint egy másik vetület.
Ilyen helyzetben mi egy felelős magatartás? Keep calm and carry on? 🙂
Köszi.
Laci bácsi: haDD viszonozzam, hiszen a szónak semmi köze a katonasághoz. 🙂
2022-02-02 at 13:19
Új-Zéland ilyen. Pontot lehet, hogy sokat ad, de ettől még elég macerás bejutni. Meg kell hozzá sok pénz is. De hajrá.
Ha természetföldrajzilag nézed, akkor pedig a trópusi magasföldek, alacsony hegyek adnak megfelelő klímát szerintem. Ezek közül Afrika nekem nem elég stabil, úgyhogy 2-odsorban Közép- és D-Amerikában nézelődnék, de ott is csak ahol nem népi szokás a gazdag európaiak kinyírása. És persze régi szerelem miatt Ázsia felé nézelődnék leginkább, pl. Maláj félsziget 1000-1500-as hegyei, + kis megkötéssel némely indonéz sziget nyugisabb része.
Hogy évekig/örökre élni milyen lehet errefelé azt persze nem tudom 🙂 Majd elmeséled.
A gazdagok így ahelyett, hogy ülnének a részvényekben és ingatlanokban tárolt tőkéjükön az igényeket elégítik majd ki, ennek már most lehet látni a kezdetét. Teljesen automata boltok, érintésmentes megoldások, lassan jön a drónos házhozszállítás is. Aki időben belép a piacra, mert van tőkéje az kaszál, aki a végén, annak már csak morzsák jutnak.
A GDP-t kitevő tőke pedig átáramlik szépen a szolgáltatószektorba, minden második ember influencer lesz gyártósori munkás helyett vagy reklámokat fog nézni.
Amúgy Csak a FED mérlege nőtt 7000 milliárddal 2008 óta, és hol van még a többi jegybank… Ennyi lóvét nem fognak kivonni, mert minden bedőlne, ráadásul a FED nem engedi a 200 hetes mozgóátlag alá esni az S&P-t.
Az hogy milyen sebességű/intenzitású/stb már csak preferencia kérdése: háború, stagfláció, demográfiai zsákutca, stb. Minden rendszer maga választ még ha nem is tudatosan. Egyesek a háborút preferálnák, mások recessziót és munkanélküliséget, mások “erre a világra gyereket szülni bűn”, mások stb, stb.
Gebasz akkor van, ha a te egyéni preferenciád ütközik a csoportodban uralkodó preferenciával, mert akkor végtelenül szomorú leszel vagy akár bele is rokkanhatsz.
Én azt mondanám, hogy az arany és társai egyértelműen fel fognak értékelődni a következő 2-5 évben.
Kíváncsi vagyok mit gondoltok róla.
Olyan ez, mint a közlegelők tragédiája. Ha túl sok tehenet legeltetsz adott helyen, egy darabig napról napra egyre jobb hozamokat fogsz elérni, majd összeomlik a hozam a korábbi szint alá.
Az adósságon túl nem lehet eltekinteni a gazdaság biológiai alapjaitól se. Se fa se lesz több, se olaj, gáz, viszont egyre többen fogyasztjuk ezeket.
1-2 kivetellel, mint pl a skandinav allamok.
Téma arany:
Én épphogy nem gondolom úgy, hogy az arany ettől a szinttől mehet még felfelé. Az aktuális szintig ha a histórikus chartot nézed bazi nagy utat tett meg – felfelé. Emellett komoly stagnálás van hónapok óta. Ha a FED megkezdi a kamatemelést, az rossz hír az aranynak, de nagyon. Kitáraznak a befektetők, mivel az aranyra nincs kamat.
Abban az esetben várnék a mostani szinttől egy ugrást felfelé, ha valami nagyon váratlan dolog, v. komoly balhé lenne a piacokon. Háború, vagy Crash valami miatt. Akkor várhatóan erősödne a biztonsági jellege miatt.
Persze egy titkárnő hússzor annyit tud egy számítógéppel nyomtatni mint régen gépelni, meg az ipari festő/elektronikai robotok is többet termelnek mint egy ember.
Arra kiváncsi lennék ha 20 év alatt mindenki leépítené a hitelállományát nullára mi lenne a helyzet úgy,hogy most a földbűl vesszük ki a zenergiát.
Azt hiszem akkor jönne el az igazság pillanata.
Így marad a nagy bölcselet, hogy tetőn (kb tetőn) eladni, alján (kb alján) venni. Ezek szerint az eladni rész van most (nekünk).
Én múlt héten fel is raktam garázst / lakást / házat mindent. Jöttek is rá a vevők. Garázs 1 év alatt +50%, lakás 4 év alatt +100%, ház 2 év alatt +50%.
Részvénnyel még várok és figyelek, többi meg olyan befektetés amiből egyből van KP ha kell (állampapír, arany, EUR, USD).
VIsszatérő kritika az, ahogy odakünn mondják: “The FED talks the talk but does not walk the walk.”
Tehát a szája jár de nem tesz semmi lényegeset hogy hűtse a piacot.
Ennek mi lehet az oka azt sokan föntebb kifejtették, de egy más megközelitésben, ami valahol ezekhez kapcsolódik valahol meg egy kicsit “konteo”:
Vajon mennyire oka ennek a FEDes teszetoszaságnak, hogy USA nyugidjrendszerének a jelentős része 401k-s részvénybefektetéseken alapul?
ÉS
hogy ezeket a döntéseket idősődő urak/hölgyek hozzák meg a FEDnél, akik nem biztos hogy örülnének a (valszeg) jelentős bukónak a megtakaritásaikon nyugdij előtt pár évvel, még ha ugy is jó sok pénzük maradna…..
Persze összeférhetetlenségi szabályok ott is vannak, de 2008ban a hitelminősitőknél is voltak…
#konteoOff 😛
Na, úgy látom, hogy ilyen csókák hoznak okos, megfontolt döntéseket a nagyvilágban. Mi meg szopunk miattuk 🙁
– Nem is nyomják már, hogy milyen jó lenne a garantált alapjövedelem.
Ezt az elképzelést kifejtenéd kicsit bővebben?
nem volt az annyira szerencse, irányítottan a bankokat pumpálták, mentették, “likviditás” a szent szó ugye…
világszerte meg családok ezrei? milliói? mentek tönkre, se lakhatás, se munka…
szerintem inkább örüljünk hogy most a járvány alatt nem az embereket hagyták a szarban, hanem igen, megdobták ingyenpénzzel hogy legyen hiteltörlesztőre, hogy a bankokat se kelljen menteni, legyen kenyérre, a cégek ne rugják ki a dolgozókat (Kurzarbeit), $1000 minden amerikainak, stb., még úgy is hogy tudjuk hogy a jövő terhére történt az egész… lehetett volna jobban csinálni? tuti, de utólag mindig könnyű okosnak lenni
de azt ne mondja nekem senki hogy az rendben volt hogy 2007ben a bankok vágták zsebre a nagy dellát
legközelebb – mert lesz következő gebasz – talán még jobban sikerül, hogy pl. ne az ingatlanárak szálljanak
Egyesek szerint nincs ebből kiút, csak pont a pénz és az adósságok elinflálása – ami jééé, épp most zajlik ugye…. 🙂 A másik lehetőség, hogy tényeg jön a pénzügyi rendszer, a dollár, stb. összeomlása… És eljön az “arany kor” végre (mármint nekik végre…)
Én mindenesetre arra tippelnék, hogy lesz egy kis kamatemelgetés meg látszólag szigorítgatás, aztán az első komoly beijedésre megint bokáig leszalad a gatya, hogy megmentsük a tőzsdét, a gazdaságot…
Amúgy most pl. pont a túlfújt tech cégek, FAANG, Tesla, stb. zakóztak eddig, ha még tovább zúznák őket, sztem semmi nem történne a világgal…
1 biztos, nem a kriptó meg az enefté fogja megmenteni, imho… 🙂
Csinálják, amíg tudják. Mivel visszaút nincs, csak előre tudnak menni.
“Fogtam a fejem, hogy ezek fognak cégeket irányítani, gazdasági döntéseket hozni?
Na, úgy látom, hogy ilyen csókák hoznak okos, megfontolt döntéseket a nagyvilágban.”
Szoktam mondani, a képviselői vagyonnyilatkozatokra: ha így gazdálkodtok otthon, (mármint hogy szinte semmijük sincs), akkor hogyan gazdálkodtok a közös vagyonnal??? (Persze, tudom, hogy nagy részét behazudják, akkor meg azért alkalmatlanok)
En is vmi hasonloban hiszek. Kene nagyon mar a digitalis jegybanki penz. Akkor a penzt fel lehetne cimkezni. Most sem csak ugy kellett volna szorni a penzt es nyomtatni. Felcimkezett penz, csak adott celra koltheto. Oda ahova kell a gazdasagba. Es onnan se mehet barhova, mert iranyitott cimkezett! Oszt akkor nem kene leb…ni az alapkamatot es mellekhataskent felfujni az ingatlan es reszvenypiacot.
Viszont a digitalis penz mellekhatasa a bankszektor megfektetese lesz. Mert k nincs szukseg igy kereskedelmi bankokra, vagy csak korlatozottan.
Ez egy ordogi kor sajna. Kotvenypiac szetverve. Ingatlan, stock felpumpalva. Alacsony risk-el kamat az 0 es peanuts kozott.
En is hasonlo cipoben.. Ez van, nem latok megoldast. Annyi hogy eleg rendes korrekciok mentek most a tozsden. Ovatos value alapu reszvenycsipegetes. De ez k. sok ido es nem kezdo melo.
Elobb utobb szembe jon a valosag.. Japan tudta csinalni, mert alacsony infla vagy deflacio volt.
5-7+% inflanal ez nem fog menni tartosan. Ha mar annyira szetszakad a tarsadalom, meg fog erosodni egy olyan politikai reteg aki ezt leallitja. (persze nem Mo.-on:) )
“Hmm, ezt az “elkezdték a pénzt önteni a lakosság közé is” részt mindig kissé csodálkozva olvasom. Hol és milyen módon történik ez pontosan? 5 éve persze külföldön élek (Svájc), de eddig itt még sose éreztem, hogy csak úgy hozzámvágnak egy valag pénzt…”
Ez nem ránk értendő, hanem egyes országokban pl. a munkanélküliek kaptak helikopterpénzt, Magyarországon ugye az építőipart pumpálják…
A hanyatló nyugaton stabil munkahellyel, jó keresettel mi semmit sem kapunk. Amin ne lepődj meg: mi húzzuk a lovat, a mi adónkból van az osztogatás.
Bár ettől függetlenül, az EU esetén ez sokat nem segít, hiszen a monetáris politika jobban centralizált, mint a költségvetési, így valószínűleg előbbihez könnyebben fordulnak.