Ez lenne a magas infláció valódi oka?
Az Egyesült Államokban már komoly vita van arról, hogy be kell-e fagyasztani egyes termékek árait, mert a cégek pofátlanul kihasználják a lehetőséget és ok nélkül emelik az áraikat.
Megnézve a FED grafikonját az adózott céges profitról, elég nehéz vitatkozni az állítással:
Egyes számítások szerint az infláció 60%-át(!) a cégek profitemelkedése adta. A maradék 40%-ról tehet az áruhiány, a szállítási probléma, a növekvő energiaár és minden egyéb.
Fehér-házi elemzők a monopóliumokat és a túl nagyra nőtt cégeket okolják az ilyen mértékű áremelésekért. (Mert a profitorientált cégek már csak ilyenek, ha valamit többért is el tudnak adni a túlzott kereslet miatt, akkor bizony árat emelnek akár ok nélkül is, így működik a piac. S ha az emberek zsebét kitömték rengeteg ingyenpénzzel, a kereslettel nem lesz probléma.)
Az árbefagyasztás mellett érvelők szerint ugyanaz történik, mint a második világháború után, a megugró kereslet kínálati szűkösséggel találkozik és ezt a nagy multik jól kihasználják a saját céljaikra. Ahogy a világháború után az állam befolyásolta az árakat, most is ezt kellene tennie.
A részleges befagyasztás mellett érvelők szerint kizárólag olyan területen szabadna bevetni ezt a fegyvert, ahol az emberi fogyasztást nem lehet időben eltolni: egészségügy, lakhatás, alapvető élelmiszerek.
Az árak befagyasztását elutasítók szerint nem lehet az inflációval szemben ilyen eszközökkel harcolni. A probléma a túl nagy kereslet, ami nem hogy csökkenne az árak mesterséges csökkentésével, hanem logikusan tovább nőne. (Ha drágán is kell valami, olcsóbban még inkább kell. Könnyen előállna az a helyzet, mint a Szovjetunióban, hiába termeltek többet egy termékből, hiánycikk lett.) Másik lehetséges kimenet a recesszió, a harmadik, hogy a tovább gyűrűző hatások miatt egyre több terméket kell majd hatósági árellenőrzés alá vonni. Ha a tej árát fixálom, előbb-utóbb a takarmány árát is fixálni kell, hogy ne menjenek tönkre a tejtermelők. Utána viszont fixálni kellene a műtrágya, permetszer és minden egyéb árát is, hogy ne menjen tönkre a takarmánytermelő sem.
További érv az árszabályozás ellen, hogy az a nyílt beismerése lenne annak, hogy a FED (a jegybank) tehetetlen az inflációval szemben.
Egy alapos, 2020-as világbanki tanulmány szerint a közelmúltban az árszabályozások több kárt csináltak, mint hasznot.
Nagyon élénk vita alakult ki a témáról az Egyesült Államokban, egyre magasabb körökben érvelnek az árszabályozás mellett.
Addig is, amíg eldöntik, mi a helyes lépés, amíg te azt hallod, hogy chiphiány, meg konténer probléma és egyéb okok miatt drágul minden, vess egy pillantást a fenti ábrára, hogyan alakult a cégek profitja az elmúlt évben. 🙂
A kérdés természetesen költői.
A melóhelyemen hiába vannak éves áraink előre letárgyalva a beszállítóval, simán felülírja, s nem kevéssel.. mit tudunk tenni, mi is kénytelenek vagyunk lenyomni a vevők torkán-pedig feléjük is előre megállapodott, éves árak vanna-, érdekes módon senki nem hisztizik miatta…
Persze van eszük (legalabbis erre), megcsinálják a problémát, aztán úgy csinálnak, mintha a cégek lennének a hibásak, aztán majd elmondják, hogy majd ők megmentenek a csúnya cégek áremelésétől.
Zseniális.
A cégek miért lennének hibásak? Erről szól a piac: azon a maximális áron adom el a termékemet, amit még hajlandóak megadni érte. Ha kitömték az embereket pénzzel és ingyen hitellel, akkor mindenki vásárolni akar.
Az infláció nem a probléma, hanem csak a gyümölcse a problémának, az elmúlt 12 év pénznyomtatásának és pénzszórásának. De erről már nagyon sokat írtam.
A vásárlóerő alap nélküli növekedése magával hozta a termékek árának alap nélküli növekedését. A piac korrigált. Ennyi…
Egyébként az itthoni árstoppon is el kénegondolkodni: pl. a kamat stopnak lehetnek csúnya következményei, ami szintén megöli a növekedést: a bankok be fogják árazni a hiteleikbe ezt a kockázatot, illetve a befagyasztott hitelek veszteségét is vissza kell termelni, így magasabb hitelkamatok lesznek az új hiteleknél, amit sokan már nem tudnak felvenni.
Ezekről mindig Régen szavai jutnak eszembe:
A legveszélyesebb mondat a világon, a kormány küldött, segíteni jöttem.
A sok ingyen-pénz előbb-utóbb átvándorol a szegényektől a gazdagokhoz, tehát nem oldódik meg a kapitalizmus alapvető problémája, nevezetesen a termelés és elosztás között fennálló súlyos egyensúlytalanság, ami ezután is újabb és újabb válságokat fog generálni.
Az elmúlt évtized globális info-tech szektor boomja után semmi meglepő nincs benne hogy a profitjuk durván megnőtt.
Globálisan is.
pont 2021-ben, igaz? Addig ez sehol nem volt, de pont idén. Csak idéntől nyereséges a Microsoft, az Apple, a Facebook és az összes többi a világ többi országában… 🙂
S benne van az amerikai cégek külföldi profitja, de nincs benne a kínai cégek profitja, akik szintén árat emeltek, amikor az USÁ-ba szállítottak. S mivel az USA többet importál, mint exportál,akár lefelé is csalhat a táblázat.
De ez definíció szerint nehezen állítható lineáris függőségi kapcsolatba a lokális (USA) infációval.
Egy ilyen grafikon nettó manipuláció, minden különösebb ésszerű indoklás nélkül.
Lehet ilyen összefüggés, de ez a grafikon magában bullshit.
Amúgy fél Kazahsztánt pont most gyújtották fel a tüntetők, ahol elszállt a cseppfolyós gáz ára, amikor már nem bírta tovább a költségvetés, hogy az előállítási ár alatt adták. Az előző nap még magabiztos kormány pedig szépen lemondott egy olyan országban ahol ellenzék sincs.
Ezt valaki magyarázza már el nekem. Kínálati válság esetén, amikor a cég nem tud többet gyártani valami erőforrás szűk keresztmetszete miatt, az otthon ücsörgő, unatkozó háziasszonyok meg amúgy is többet akarnak vásárolni, akkor miért ne emelhetne árat a cég és miért ne nőhetne is akár a profitja?
Pl. olyanok miatt is nőhetett a profit (akár változatlan/csökkenő támogatások mellett), hogy az energiahordozók ára beszakadt (tavaly), a melósokat elég volt félmunkaidőben foglalkoztatni fele bérért, na meg ugye a covidos állami “könnyítések”…
Én sehol nem látom az ellentmondást, ehhez baromira nem kell se 10 év pénznyomda, se a népek masszív “átverése”.
De ugye a cégeket meg a kormányokat emberek alkotják, a cég nem növeli a profitját, hanem a döntéshozók teszik ezt.
Igazából 1500 forint is lehetne egy kiló kenyér és 1 MHuf is egy almás telefon, az emberek kiizzadnák az árát, mert “alapvető”.
Látom az erőlködést, ahogy a barátaim 30m önerőhöz 40m hitelt vesznek fel 25 évre, a 3 gyerek eltartását majd kinyögik valahogy, mert a felújított panellakás “embertelen”, használtban csak a “szegények laknak”. Gondolom az USA cégvezetésben ugyanez megy nagyban, a 19db luxus autó meg a 8 villa altt nem élet az élet. Ha már van kék és fehér S Bentley, illene fekete is mellé. Közben a Föld meg kit érdekel…Gusztustalanul nagy lett a kapzsiság, csak már kilóg a lóláb.
A nyuggereknél is csattognak a műfogsorok, hogy a rezsicsökkentés/zsákkrumpli a minden, de mellette nem érti, az unokák miért nem jutnak egyről a kettőre.
A helyzet rosszabb, mint az a számok mutatják. A magyar fogyasztóiár-indexben például van egy automatizmus, ami a termékváltásoknál kiszűri a drágulását. Teszi ezt azzal az indokkal, hogy a leváltó termék minőségének (hasznosságának) javulása ellensúlyozza az árnövekedést, mivel a piac elfogadta az árváltozást.
Ahogy az a cikkből és a hozzászólásokból is kitűnik, jelenleg ez a feltevés téves. A drágulást az inflációs várakozások öngerjesztő mivolta, illetve a termelési költségek növekedése (a kettő összefügg) okozza.
A gond az, hogy nem csak a pénzromlás mértékét becsüljük egyre inkább alá, de a reálmutatóin is egyre jobban torzítanak (téves deflátor miatt). Szóval arra sem vennék mérget, hogy a cégek profitja valóban akkorát emelkedett volna… Szerintem ami most megy az sima “vakrepülés”.
A jelszó a 202x-as évtizedre is: MINDIG más a hibás, nem te! A legfontosabb, hogy keress egy közös ellenséget az okok között és máris egyetértesz azzal, akinek a kárára hibáztál. A politizálást kihagynám ebből, minden épeszű tudja, hogy ez még ott is működik. A legnagyobb közösségeket is meg lehet vezetni, nevetségesen ostoba, sokszor kitalált érvekkel, indokokkal.
Az a durva az egészben, hogy működik, minden szinten.
Zsiday is épp ugyanezt fejtegette ebben a cikkben.
zsiday.hu/blog/mit-mutat-az-infl%C3%A1ci%C3%B3-i-r%C3%A9sz
Konkrétan iPhone-os példával vezeti le, hogy az adott modell árának csökkenése beleszámolódik az inflációba, majd modellváltáskor az új drágább a régihez képest, de ez az áremelkedés nem jeelnik meg az inflációs kosárban, mert nem ugyanaz, hanem csak simán kikerül az iPhone 1, és bekerül az iPhone 2 a kosárba, ami aztán az élettartama alatt szintén olcsósodik.
“A magyar fogyasztóiár-indexben például van egy automatizmus, ami a termékváltásoknál kiszűri a drágulását.”
Ezt tudnád részletezni? Páran hajtogatjuk itt jópár éve, hogy az inflációs adatok full kamuk, volt zsiday blogposzt is a témában, de ettől függetlenül kiszamolo véleménye (meg talán a konszenzus) itt a témában az, hogy aki más inflációt érez a zsebén, mint a ksh, az max az eltérő kosár miatt lehet.
A tech termékek árnövekedését pl. mindig is (számomra) egyértelműen súlyosan alulmérte az infláció, az új mobilok ára évente emelkedett egy jó 10%-ot, miközben a ksh meg csökkenést mért… Gondolom egy konkrét termék életútját követik a piacról történő kivezetéséig, új termékre cserénél meg nem nézik az árkülönbséget. Erről lenne szó? Erre írtad, amit?
Az okozatot pedig úgy próbálják megoldani, hogy azt sem tudják, mi volt pontosan a kiváltó ok. Egy ilyen szituból hogy tanulsz? Hogy fogsz fejlődni, ha még azt sem ismered el, hogy hibáztál? Mire regressziós hibákhoz/következményekhez érsz, addigra az sem lesz már triviális, hogy mit kezelsz pontosan.
Ezt simán rá lehet ültetni a fenti, makrogazdasági példára is. De tudom: uncsi az egész… lépjünk tovább. Majd megoldódik (?) minden magától.
Mert ha igen, akkor, ahogy valaki utalt is rá, nem biztos, hogy (nagyot) nőtt, hiszen az értéktelenebb pénzben mérjük. Pont erről szól minden, hogy “van itt lóvé”, persze, nominálisan. De közben minden drágább, azaz nem történt semmi, nincs itt semmi látnivaló. Ja, de. A fizetések azok nem nőnek (így). Vagy most leírtam az infláció lényegét? 🙂
Ezek alapján viszont teljesen érthető, hogy mindenki költ, és árut vesz, meg részvényt, meg bitcoint ( 🙂 ). Még ha különösebben nem is kaszál vele, csak maradjon meg a reálértéke.
Túl drága az iPhone, mégis mindenki azt veszi? Vegyél Apple részvényt
Drágállod a tankolást a kútnál? Keress rá a legnagyobb olajcégekre
Egyre csak butul az emberiség és csúsznak le az emberek? Javaslom a dohányipart és a szeszipari cégeket
Az összes ismerősöd már csak Wolton rendelt hamburgert eszik? A Deliveero és Mcdonalds is publikusan kereskedett cégek
Öregszik a társadalom? Vegyél gyógyszercéget vagy idősotthon láncot egy fejlett országban
Utálod a bankodat? Nézz szét a neobank piacon, nyiss egy számlát a WISE-nál és ha már ott vagy vegyél a részvényükből is
Nem tudtál PS5-öt venni a gyerekednek mert már 2 éve hiánycikk? Tetszett az új Pókember? Hát miért nem vettél már rég Sony részvényt
A sort sokáig lehet folytatni
A probléma ezzel az, és ezt Zsiday a következő cikkében ki is fejtette, hogy ha eközben az inflációval viszonyítod a jövedelem, illetve a vagyon növekedésedet, akkor X év múlva már nem kapsz semmilyen telefont. Mert lehet, hogy több megapixeles az újnak a kamerája (off, de a megapixel növelés ekkora szenzorral parasztvakítás, de maradjon a példa), de az új megjelenésekor már általánosan az lesz az alap, hogy olyan kamerája van egy átlag telefonnak, ez lesz kívül-belül az elvárás, de mivel amúgy sem kapsz olcsóbbat, ezért ha neked mégsem kéne a nagyobb felbontás, sem tehetsz semmit.
A másik, hogy a műszaki cikkek életútja jellemzően lefölöző árral indít, majd normál ár, végül kifutó ár. Ez nem azonos az elavulási ciklussal, hanem jellemzően annál erősebb (jóval olcsóbban kapod a kifutó modellt, mint az újat, mint amennyivel kevesebbet tud). Ez meg bekerül az inflációba…
Inkabb lesznek helyette hajok, helikopterek, ceges business utak minthogy te annak az arányos részét megkapd. Ha jol tudom az Apple több KPn ücsörög mint amennyi a magyar eves GDP. Abbol te mit látsz a részvényeid arányában? 🙂
Pl.: a CSOK bejelentése előtt (vagy egy időben) az építőanyagárak rögzítése
Jaj de jó, amikor idetéved valaki valahonnan és azt hiszi, hogy mi nem tudjuk, hogy igen, a rengeteg piacra nyomott pénz miatt tehetik meg a cégek, hogy mindent annyiért adnak, amennyiért akarnak. S még az eddigi hozzászólásokat sem olvassa el. 🙂
Itt a pénznyomtatással van baj, mikor az égből hullik az elkölthető dollár, forint, euró….stb.
A szabott árak meg a piac megszüntetése, amiből következik a szocializmus.
Marx nem volt hülyegyerek, a fejlett kapitalizmus következő lépcsőfoka a kommunizmus, aminek előszobája a szoci. A szovjetek a feudalizmusból ugrottak fejest, ami nem működött. A kapitalizmus kinőtte magát, nincs hova tovább. Vagy összeomlik és kezdjük elölről, vagy irány a kommunizmus. 🙂
És miből gondolod, hogy szerintem is nem a pénznyomtatással van a baj? Ezt mondom tíz éve, hogy nem lehet büntetlenül önteni a pénzt a piacra meg nulla százalékos kamaton erőltetni a hitelfelvételt és kitolni a megtakarítokkal. Eddig mondták az okosok, hogy már nem igaz a régi tétel, miszerint a felesleges pénz inflációt gerjeszt. Kiderült, hogy de.
Alapvetően egyetértek azzal, hogy a pénznyomtatás okozza a nagy részét de szerintem a másik nézőponton is érdemes elgondolkodni mert szvsz az is épp változóban van és van reálisan hozzáadott értéke.
A kulcs a “piac működése”. Ez mindaddig igaz amíg szabad (és így önszabályzó) piacról beszélünk de pl. a tech szektor valóban átalakult az utóbbi 5-10 évben. Sw/szolgáltatás és hw/technológiai szinten is a nagyok maradtak és/vagy lekorlátozódott a fejlődés. Innentől nincs piaci önszabályozás. Amikor valami holnaptól X helyett 2X-be kerül nem ugrik be azonnal új gyártó a helyére, hogy egyensúlyba hozza a piacot. Ugyanígy a régi sem duplázza a termelést. Sőt, inkább indulnak a másik irányba egy ideje. Kényelmes a visszafogott termelés nagyobb haszonkulcs mellett.
Épp azért, mert fejleszteni vagy új gyárat felhúzni közben k* drága lett, ezért is maradtak a nagy szereplők.
Kockázatosabb is, mivel a kereslet-kínálat hullámzik, pl.a covid (vagy épp a pénznyomtatás) miatt is. Kis szereplő meg úgyse fog betörni. A kör bezárult.
Ez persze csak egy szegmens, speciális paraméterekkel… de a többi szektort is eléggé megborított a covid annyira, hogy ha volt hullámzás a keresletben, ellátási láncokban – ezt nehéz lenne tagadni – akár a jó irányba is, nem sietnek a szereplők minden hullámzásra reagálni. Ott sem ahol tudnának. (Pl. az építőanyag hiány is állandó téma, az nem atomfizika, de fát, acélt termelni sem csettintésre megy biztosan +-20-30%-kal többet/kevesebbet az igények szerint. Akkor pedig vélhetően jóval drágább kapacitást növelni/leépíteni rá, hogy aztán fél év múlva vissza kelljen korrigálni. Ehelyett el lehet adni 1.5x-ért hátradőlve.
A gondolatmenettel több probléma is van. Egyrészt az, hogy az átlagembernek (akit a KSH infla súlyozva leginkább mérni szeretne) baromira mindegy vagy 10 éve már, mit tud valójából a telefon. Ha összetöri/vacakolni kezd az akksi akkor bemegy a boltba és leakasztja a polcról az általa megbízhatónak tűnő márka hasonló kategóriás modelljét. Átlagember csak azt érzi, több, mint duplázott 10 év alatt a telefonok ára, miközben KSH stat szerint több, mint feleződött…
Ugyan ez elmondható autókra is, csak ott ráadásul a környezetvédelmi szabályozás a leginkább az árfelhajtó tényező, nem is a mesterséges “fogyasztói igények”. KSH stat szerint éveken át zuhant azok ára is, csak zsebbel nem volt ez érezhető…
A másik, hogy más hasonló “rejtett” tényezőket miért nem vesz figyelembe az infla stat akkor már? Pl. a minőségromlással, méretcsökkenéssel miért nem számol?
“legtöbb társasház” ezt annyira nagy gondnak érzem, a társasház tulajdonosai a lakások tulajdonosai, így elemi érdekük lenne költeni rá, rendben tartani, mert a lakásuk értéke ettől is függ. persze tudom, nem jut el sok emberhez ez a gondolat sor.
Mi egy 10 lakásos házban lakunk, a ház fele nyugdíjas. Néhány éve kerestünk új közösképviselőt, na amikor az egyikkel tárgyaltam, az kijelentette, hogy nem akar velünk kicseszni és nem vállalja el, mert azt amit ő lát ezen a házon az kb 30-50 millió rendbetenni és legyen egy három lakóból álló bizottság ilyen kis házban és a 300 eFtos tiszteletdíját inkább költsük a házra. Persze lett helyette másik közösképviselő, de semmi felújítás, semmi előrelépés.
Innen gondolom, hogy az ilyen jellegű házaknak egy tulajának kéne lenni és a lakásokat bérbe kéne adni, sokkal inkább rendben lenne.
Az ok: a nyersanyagok (fémek) árának rohamos emelkedése és az alkatrészek (pl. chipek) áremelkedése. A chipekért vetélkednek a cégek, egymásra kínálnak, hogy elkerüljék az extrém hosszú szállítási időt. És akkor még nem beszéltünk a növekvő munkaerő és szállítási költségekről.
Nagyon pörög az ipar.
“Az ember, és az állat is úgy van huzalozva, hogy magának akar dolgokat.”
Ezt akkor mondja valaki, amikor meg akarja ideologizálni a saját önzését (keres hozzá bármit, félreértelmezett evolúciót, stb.).
Az ember társas lény, csoportban hatékonyabban működik. Ez van belénkhuzalozva.
A csoport azt is jelenti, hogy van egy méretkorlát, amit még átlátunk (államot nem érezzük, de egy falut igen).
Erre csak tudatosan tudunk odafigyelni (adózás, TB, …)
A gond inkább az, ha egy csoport nem veti ki magából a “potyautasokat” (= élősködőket), vagy éppen pont ellene dolgozik ennek (pl. itt, ahol a becsületes a pancser szinonimája, stb.)