A fő téma a világgazdaságban még mindig az amerikai államadósság válsága. Ha nem sikerül megegyeznie a parlamenti pártoknak, két-három héten belül az Egyesült Államok nem vehet fel további kölcsönöket, ami államcsődhöz fog vezetni.
A tőzsde ennek ellenére viszonylag továbbra is nyugodtan reagál, az elmúlt héten 0,31%-ot veszített az értékéből az S&P 500-as tőzsdeindex.
Ha komoly recesszióba kerül az amerikai gazdaság, a céges hitelek 8%-a is nemteljesítővé válhatnak, 920 milliárd dollárnyi kárt okozva a bankszektornak a Business Insider elemzése alapján. Bár ez soknak tűnik, igazából sehol nincs a 2008-as válság 15%-os értékéhez képest.
Az elmúlt évben 910 milliárd dollár vándorolt ki a bankbetétekből az Egyesült Államokban. Ennek egyik oka a félelem a (kisebb) bankok esetleges csődjétől, a másik oka az alacsony banki kamatok. Így most 17,15 ezer milliárd dollár az amerikai bankok betétállománya.
Az élelmiszerinfláció nagyot fékezett az Egyesült Államokban, de így is még 8% körül van az éves áremelkedés.
Nem fog jót tenni az élelmiszerinflációnak, hogy az aszály miatt a bevetett búzaföldek 33%-án nem is terveznek aratni a gazdák. Ez a legrosszabb érték 1917 óta.
Egyesek szerint ettől függetlenül is magas marad az infláció a következő években.
A munkaerőhiány olyan helyeken is problémát okoz, amire nem is gondolnánk. Az Egyesült Államok nyilvános uszodáinak fele volt kénytelen valamilyen korlátozást bevezetni, mert nem volt elég úszómester a medencékhez.
A befektetési céllal ingatlant vásárlók majdnem 14%-a veszteséggel adta el az ingatlanát márciusban a magas kamatok és a megcsappant érdeklődés miatt. Legrosszabbul az úgynevezett flipperek jártak, akik lelakott ingatlanok felújítására szakosodtak. Ezzel szemben csak az adásvételek 4,8%-a volt veszteséges, vagyis a lakosság sokkal kisebb része realizált veszteséget az ingatlanok áresése miatt.
Az amerikai autógyárak 3 millióval kevesebb személyautót adtak el 2022-ben, mint 2019-ben, ezzel szemben a profitjuk 15 milliárd dollárral nagyobb volt, mint 2019-ben.
A felnőtt lakosság 84%-a tervezett pénzt költeni az Anyák Napja alkalmából, 35,1 milliárd dollár értékben, ami bő 4 milliárd dollárral több, mint a tavalyi érték. Az esetek 74%-ában az ajándék virág és üdvözlőkártya.
Az Uniót is sújtja a kamatemelkedés. A felvett közös kölcsönök, amelyet a pandémia után az uniós gazdaságok helyreállítására fordítottak, egyre magasabb kamattal ketyegnek az euró 3,75 százalékpontos kamatemelkedése miatt. Jövőre már a közös költségvetés 10%-át fogják kitenni ezek a fizetési kötelezettségek.
Az angol jegybank is kamatot emelt a 10% feletti infláció miatt, így most 4,5% lett az angol font alapkamata.
150 plusz 150 opciósan lehívható új repülőgépet rendelt a Ryanair a Boeingtől a héten.
Nagyot nőtt a kínai jüan szerepe a külkereskedelemben, főleg az Oroszországot és Iránt sújtó szankciók miatt, de még az a nagy növekedés is arra volt elég, hogy 2,3%-ot tegyen ki az ügyletekben a jüan aránya.
2709 milliárd forint hiányt sikerült a kormánynak összekalapálni az év első négy hónapjában, ezzel megvan a többször emelt éves hiány közel 80%-a. Összehasonlításul a teljes éves hiány 2019-ben 1,2 ezer milliárd forint lett, de ehhez is az kellett, hogy szokás szerint az év végén vasvillával hányják ki a pénzt az ablakon.
Hosszú cirkusz és vargabetűk után úgy néz ki, inkább elfelejtik a kerti kutak kérdését. Ha az talajvízből táplálkozik, 500 köbméternél többet nem termelnek ki belőle, azt is háztartási vagy öntözési céllal, nem kell vele csinálni semmit, nem kell bejelenteni, nem kell vízórát rakni rá és így tovább.
Mindaddig marad a kamatstop, amíg az infláció 10% felett van, így újra megmentették azokat, akik felelőtlenek voltak és a legolcsóbb hitelt választották, akár negyedéves kamatfordulóval. Ellenben aki öt évre fixálta a kamatot és letelt neki az öt év, az így járt.
Szigorított az MNB, a jövedelemarányos törlesztési mutatónál az eddigi 500 ezer forintos határt 600 ezer forintra emelte. Ez az a jövedelmi határ, ahol már több hitelt enged felvenni az MNB, figyelembe véve az összes eddigi hitelkötelezettséget is. Bár szigorításnak tűnik, de az elmúlt évek inflációs rátáit figyelembe véve igazából inkább lazításról van szó. A JTM előírás 2015-ben indult, akkor még 400 ezer forint volt a határ, ami alatt szigorúbb előírások voltak.
Jövő héten jön ki az KSH GDP adata az első negyedévre, a legtöbb elemző 1% körüli éves visszaeséssel kalkulál. A magas infláció, a reálbérek csökkenése erősen visszaveti a lakossági keresletet, a még mindig magas energiaárak pedig a cégek termelését fogta vissza.
