Volt már szó arról, hogyan lehet sokat spórolni a gyógyszereken. Leginkább úgy, hogy csak akkor veszel gyógyszert, ha tényleg kell és akkor is hatóanyagot veszel és nem reklámozott márkanevet, hogy rájössz, a "strong" annyit jelent, mintha kettőt kapnál be a "normálból", hogy gyakran csak három gyógyszert összekevernek és adnak hozzá egy kis citromaromát és vagyonokért árulják kitasakozva, jó sok reklámmal megtámogatva és így tovább.
Zoltán írt egy újabb kis szösszenetet a gyógyszerek és táplálékkiegészítők témájában, remélem sokaknak hasznos lesz. Megtudhatod belőle, mennyire eltér az árazása a plázákban és a lakótelepeken lévő gyógyszertáraknak, illetve hogy mit jelent egy táplálékkiegészítő forgalmazási engedélye. (Gyakorlatilag semmit.)
Következzen az ő írása.
Elöljáróban, orvos vagyok, és több mint 20 éves gyógyszeripari múltam van.
Magyarországon a gyógyszerek vagy vénykötelesek, vagy recept nélkül kaphatóak (OTC). Ezen belül, vannak TB támogatott gyógyszerek és nem támogatottak.
Azok a gyógyszerek, amelyek TB támogatást kapnak, Magyarországon kötött árasak. Ez azt jelenti, hogy a bruttó fogyasztói áruk fix (beleértve a termelői árat, de fix a patikai árrés is), fix a támogatás és a térítési díj is, ezért minden patikában pontosan ugyanazon az áron vásárolhatóak meg. Érdemes tudni, hogy ezen gyógyszerek esetén áremelésre sincs lehetőség a gyártó oldaláról (hosszú évek óta!), de a támogatása változhat (és így a térítési díja is).
A TB támogatásban nem részesülő gyógyszerek esetén viszont a gyártó is szabadon határozza meg a saját árát (termelői ár), és a patika is akkora árréssel dolgozik, amit nem szégyell. Következésképpen, a gyógyszerek patikai (fogyasztói) ára nagyon széles határok között mozoghat.
Támogatott gyógyszerek:
Fogyasztói ár (meghatározott fix ár): termelői ár (kötött) + nagykereskedői árrés (kötött) + patikai árrés (kötött)+ 5% ÁFA. Ez az ár két részre oszlik: térítési díj (ezt fizeti a beteg a patikában) + támogatás (ezt fizeti a társadalombiztosító).
Nem támogatott, szabadáras gyógyszerek:
Fogyasztói ár: termelői ár (szabadon emelheti a gyártó) + nagykereskedői árrés + patikai árrés (tetszőlegesen nagy) + 5% ÁFA.
A vényköteles gyógyszerek egy része támogatott (és így fix áras), más része nem támogatott, szabadáras (pl fogamzásgátlók). A vény nélkül kapható gyógyszerek 99%-a nem támogatott, szabadáras.
Hogyan tudsz a gyógyszerek árán spórolni?
Érdemes tudni, hogy a támogatott gyógyszerek patikai árrése (ami fix) olyan alacsony, hogy ezeket a gyógyszereket lényegében veszteségesen árulja a patika. Ezért a gyógyszertárak – a saját üzleti vállalkozásuk nyereségessé tétele miatt, meg hogy ne menjenek csődbe – a szabadáras gyógyszerekre akkora haszonkulcsot tesznek, amekkorát csak tudnak.
Azonban ez patikáról patikára változó. Például, nagy bevásárlóközpontokban, illetve kiemelt helyeken működő gyógyszertárakban általában sokkal drágább ugyanaz a szabadáras gyógyszer, mint máshol (ahogyan a sztrádák mellett is drágább a benzin). Viszont internetes rendelés esetén meg lényegesen olcsóbban tudsz ugyanahhoz a gyógyszerhez hozzájutni (itt most a Magyarországon legálisan működő webpatikákra gondolok, nem Ebay és hasonlók). Érdemes tehát körülnézni, az árösszehasonlító oldalak (árgép, árukereső) is sokat segítenek ebben.
Kicsit bonyolultabb a támogatott gyógyszerek esete, de itt is jelentősek a különbségek. Mint mondtam, ezek a gyógyszerek fix árasak ugyan, viszont az árkülönbség (a térítési díj) ezek között is gyakran jelentős. Vegyük például a rosuvastatin (ez egy koleszterinszint-csökkentő) esetét. Jelenleg a 10 mg-os egyhavi terápiát nyújtó készítmények esetén a térítési díjak 176 és 949 Ft között mozognak (2021 áprilisi adat). Azaz van olyan konkrét márkanevű termék, amiért 949 Ft-ot kell fizetned (mivel fix áras, minden patikában ugyanennyit), egy másik márkáért pedig 176 Ft-ot (és van még 3-4 másik ezen két ár között).
Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy gyógyszerek esetén a forgalombahozatali engedélynek elválaszthatatlan része a bioekvivalencia vizsgálat, ami arról szól, hogy minden követő (generikus) gyógyszernek igazolnia kell az eredeti, originálissal megegyező felszívódási (biohasznosulási) egyenlőségét. (Azaz azt, hogy mindegy milyen márkanéven veszed meg, ugyanazt a hatást kapod.)
Más esetekben még bonyolultabb a helyzet. A gyártóknak ugyanis van arra is lehetőségük, hogy kivegyék saját terméküket a TB támogatás alól, és ez esetben – mivel azonnal szabadárassá válik a termék – tetszőleges áron forgalmazhatják. Például a pantoprazol 40 mg hatóanyagok között (ez egy gyomorsav-csökkentő) van számos TB támogatott, fix áras termék, a legolcsóbb jelenleg 340 Ft (egyhavi gyógyszer térítési díja), de létezik TB támogatásból kivont termék is, 2253 Ft-ért (Házipatika tájékoztató ár, mivel szabadáras, ezért +/- eltérhet).
A NEAK oldalán utána tudsz nézni annak, hogy egyes gyógyszerek mennyibe kerülnek:
A fenti linken keresd a „publikus gyógyszertörzs – lakossági tájékoztató” sort, ez egy sima excel lesz. Ha megnyitod és raksz egy szűrőt a hatóanyag oszlopra, akkor könnyen kikeresheted, ami téged érdekel. Fontos megjegyzés, hogy ebben a táblázatban csak a támogatott gyógyszerek szerepelnek, a nem támogatottak áráról – lévén szabadárasak – innen nem tudsz informálódni.
Pár gondolat még ehhez. Magyarország úgynevezett „márkázott generikus” ország, ami egyrészt azt jelenti, hogy nálunk nem hatóanyagot, hanem konkrét márkanevet írnak a receptre, másrészt azt, hogy a betegek is jobban ragaszkodnak a felírt márkákhoz. Pedig a patikákban elvileg van lehetőség helyettesítésre (hatóanyagon belül olcsóbb termék felajánlására), de ezt a gyakorlatban a patikus nem ajánlja fel, ha pedig mégis, akkor a beteg nem fogadja el. Ennek is köszönhető, hogy a fogyási adatok szerint a drágább gyógyszerekből sokkal több fogy, mint az olcsóbbakból, például a fenti két kiemelt példa esetén.
Miért írnak az orvosok ennyi drága gyógyszert? Legtöbbször megszokásból. Egy átlag háziorvosnak – aki több száz, de inkább több ezer féle márkanevet is felír – se ideje, se lehetősége arra, hogy hónapról hónapra kövesse az árváltozásokat (támogatás és térítési díj változásokat). Ami ma a legdrágább, könnyen lehet, hogy fél éve még a legolcsóbbak egyike volt. Neked viszont, aki szedsz 2-3 vagy akármennyi gyógyszert, sokkal egyszerűbb azt a keveset lekövetned.
Nem azt mondom, hogy minden hónapban böngészd át a fenti linket. De egyszer egy évben érdemes ránézni, hogyan alakult az adott hatóanyagon belüli gyógyszerek ára, mert adott esetben nagyon sokat lehet spórolni azon, ha más néven, de ugyanazt a hatóanyagot szeded. (És ha az orvos nem írja át a nevet, te akkor is kérhetsz cserét a patikában.) Ha te nem szedsz sok gyógyszert, de a szüleid igen, akkor is érdemes körülnézni.
Egy másik témáról is szeretnék pár gondolatot írni, ez pedig a gyógyszerek és étrend-kiegészítők témaköre. Magyarországon jelenleg több mint 21000 étrend-kiegészítő (ÉK) van forgalomban (forrás: https://ogyei.gov.hu/ETREND_LISTA# ). Ezen belül is, ha megnézzük évről évre, 2004-ben még csak kicsivel több mint 100, 2005-ben közel 700, 2020-ban 2400 új ÉK került forgalomba.
Egy ÉK-t nem kell engedélyeztetni, csak a forgalmazási szándékodat kell bejelenteni az illetékes hatóságnak (korábban az OÉTInek, ami mára beolvadt az OGYÉIbe). Ők pedig nem vizsgálják be a készítményt, csupán annyit néznek meg, hogy a címkeszövegen szereplő összetevő (ami szerinted ebben a készítményben van, például 500 mg kalcium) emberi fogyasztásra alkalmas-e, illetve hogy a mennyisége nem haladja-e meg a napi bevételi érték háromszorosát, ill. eléri-e minimum a 30%-át. Ha ezek teljesülnek, a termék „notifikálva” lesz, ami annyit jelent, hogy a hatóság tudomásul veszi a forgalmazást (de ez nem jelent sem engedélyezést, sem bevizsgálást, az OGYÉI nem vállal felelősséget a termék iránt!).
Nem véletlen, hogy az ÉK forgalmazás hatalmas üzlet, hiszen az „engedélyeztetése” (ami nem is engedély) nagyon gyorsan megy és fillérekbe kerül. Ugyanez gyógyszereknél évekbe és milliókba.
A fenti laza szabályozás tárt kapukat jelent az ügyeskedőknek. Például ezen a linken: researchgate.net/publication/228559816_Analysis_of_glucosamine_and_chondroitin_sulfate_content_in_marketed_products_and_the_Caco-2_permeability_of_chondroitin_sulfate_raw_materials
olvasható egy amerikai vizsgálat, ami megnézte, hogy az ottani piacon forgalmazott ÉK-k összetevői mennyire állnak összhangban a címkén szereplővel (azaz hány %-a van benne az ígértnek), és például a kondroitin esetén 32 termékből csak 5 felelt meg a 90-110% közötti elfogadott sávnak, közel felében pedig gyakorlatilag semmi nem volt.
Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy minden ÉK rossz, és az összes ÉK-t gyártó cég csaló. Vannak jó minőségű, megbízható termékek. De ha ugyanazt a terméket el lehet úgy is adni, hogy „kifelejtem” belőle a drága összetevőket, és így nagyobb hasznom marad, akkor a piac tele lesz (és van) ügyeskedőkkel, mindenhol a világon, nálunk meg különösen.
A gyógyszereknél azonban nincs ilyen kiskapu. Ha gyógyszerként szeretnéd az adott terméket törzskönyveztetni, ahhoz egy nagyon precíz, 3000+ oldalas, minden irányból alátámasztott dokumentáció kell, precíz bevizsgáltatás stb. Cserébe, ha gyógyszerként veszed meg ugyanazt a vitamint, akkor biztos lehetsz benne, hogy az garantáltan tartalmazza a feltüntetett hatóanyagot, és szennyezőanyag mentes stb.
Ezért szoktam azt javasolni, hogy ha ugyanazt az anyagot (gyógyszernél hatóanyagnak hívják, étrend-kiegészítőnél összetevőnek) megtalálod gyógyszerben is és ÉK-ben is, akkor célszerűbb a gyógyszert választani, mert abban tuti benne van az, ami. (Bónuszként, a gyógyszer elszámolható egészségpénztári számlára is, az ÉK meg nem.) – Ilyenek a vitaminok, a porcvédő anyagok meg jópár más is.
Érdekes még azt is megfigyelni, hogy az ÉK-k között sok olyan van, amik a mennyiségekkel dominál. 11 hatóanyag 1 kapszulában meg hasonlók. Például a porcvédő hatóanyagokról készült olyan vizsgálat, ami igazolta, hogy a glükózamin és a kondroitin gátolja egymás felszívódását. Ezért gyógyszerekben a két hatóanyagot nem szokták kombinálni, többnyire vagy csak ez, vagy csak az van benne. Nézd meg a hasonló ÉK-ket: glükózamin, kondroitin, MSM, meg még egy tucat hasonló, hadd szóljon, ennyi cuccból csak lesz valami, ami használ (vagy nem).
A másik ilyen kedvenc divat példám a kollagén/hialuronsav. Nincs ezzel semmi baj, én is szeretem a kocsonyát. De el ne higgyétek, hogy a kollagén felszívódik a bélből és eljut a porcokhoz. A kollagén molekulatömege 300.000 dalton, és már az 1000 dalton körüli molekulák sem nagyon szívódnak fel. Óriási baj is lenne, ha így lenne, és még nagyobb baj lenne, ha az ereink átjárhatóak lennének ekkora hatalmas molekulák számára.
(Az albumin, a legfontosabb szállító fehérje a vérben, átlagos tömege 2700 dalton, ez se tud átjutni az érfalon. Amikor mégis sikerül neki, például egy szúnyogcsípés után hisztaminfelszabadulás miatt, akkor azonnal hatalmas vizenyő lesz a helyén, mert húzza magával a vizet is az erekből. Előfordul, hogy az albumin nagyobb tömegben tud átjutni az erek falain, ezt hívják anafilaxiás sokknak, és legtöbbször halálos.)
Szóval ez a mega 300.000 daltonos kollagén, ha megeszed, szépen megemésztődik, azután aminosavként meg cukorként felszívódik, és hasi zsírrá alakul. De ugyanerre alkalmas a rántott hús is, kicsit olcsóbban.
Ezért is nem meglepő, hogy kollagén hatóanyagú gyógyszer nincs forgalomban. (Pontosítok: van, de csak injekcióban, amit közvetlenül az ízületbe fecskendeznek. Úgy tényleg hat.)
Költsétek okosan a pénzeteket, keressétek inkább a gyógyszereket. Sajnos mivel a patikákban „minden is” kapható, nem egyszerű megkülönböztetni, melyik termék gyógyszer és melyik ÉK. A legegyszerűbb úgy kideríteni, hogy kérdezz rá, egészségpénztárra megy-e. Pénzügyi tudatos blogolvasónak amúgy is van EP számlája. Ha elszámolható, akkor gyógyszer (és akkor „tutira” hatni fog/benne van a szükséges hatóanyag).
