Gyógyszerek árazása
Volt már szó arról, hogyan lehet sokat spórolni a gyógyszereken. Leginkább úgy, hogy csak akkor veszel gyógyszert, ha tényleg kell és akkor is hatóanyagot veszel és nem reklámozott márkanevet, hogy rájössz, a “strong” annyit jelent, mintha kettőt kapnál be a “normálból”, hogy gyakran csak három gyógyszert összekevernek és adnak hozzá egy kis citromaromát és vagyonokért árulják kitasakozva, jó sok reklámmal megtámogatva és így tovább.
Zoltán írt egy újabb kis szösszenetet a gyógyszerek és táplálékkiegészítők témájában, remélem sokaknak hasznos lesz. Megtudhatod belőle, mennyire eltér az árazása a plázákban és a lakótelepeken lévő gyógyszertáraknak, illetve hogy mit jelent egy táplálékkiegészítő forgalmazási engedélye. (Gyakorlatilag semmit.)
Következzen az ő írása.
Elöljáróban, orvos vagyok, és több mint 20 éves gyógyszeripari múltam van.
Magyarországon a gyógyszerek vagy vénykötelesek, vagy recept nélkül kaphatóak (OTC). Ezen belül, vannak TB támogatott gyógyszerek és nem támogatottak.
Azok a gyógyszerek, amelyek TB támogatást kapnak, Magyarországon kötött árasak. Ez azt jelenti, hogy a bruttó fogyasztói áruk fix (beleértve a termelői árat, de fix a patikai árrés is), fix a támogatás és a térítési díj is, ezért minden patikában pontosan ugyanazon az áron vásárolhatóak meg. Érdemes tudni, hogy ezen gyógyszerek esetén áremelésre sincs lehetőség a gyártó oldaláról (hosszú évek óta!), de a támogatása változhat (és így a térítési díja is).
A TB támogatásban nem részesülő gyógyszerek esetén viszont a gyártó is szabadon határozza meg a saját árát (termelői ár), és a patika is akkora árréssel dolgozik, amit nem szégyell. Következésképpen, a gyógyszerek patikai (fogyasztói) ára nagyon széles határok között mozoghat.
Támogatott gyógyszerek:
Fogyasztói ár (meghatározott fix ár): termelői ár (kötött) + nagykereskedői árrés (kötött) + patikai árrés (kötött)+ 5% ÁFA. Ez az ár két részre oszlik: térítési díj (ezt fizeti a beteg a patikában) + támogatás (ezt fizeti a társadalombiztosító).
Nem támogatott, szabadáras gyógyszerek:
Fogyasztói ár: termelői ár (szabadon emelheti a gyártó) + nagykereskedői árrés + patikai árrés (tetszőlegesen nagy) + 5% ÁFA.
A vényköteles gyógyszerek egy része támogatott (és így fix áras), más része nem támogatott, szabadáras (pl fogamzásgátlók). A vény nélkül kapható gyógyszerek 99%-a nem támogatott, szabadáras.
Hogyan tudsz a gyógyszerek árán spórolni?
Érdemes tudni, hogy a támogatott gyógyszerek patikai árrése (ami fix) olyan alacsony, hogy ezeket a gyógyszereket lényegében veszteségesen árulja a patika. Ezért a gyógyszertárak – a saját üzleti vállalkozásuk nyereségessé tétele miatt, meg hogy ne menjenek csődbe – a szabadáras gyógyszerekre akkora haszonkulcsot tesznek, amekkorát csak tudnak.
Azonban ez patikáról patikára változó. Például, nagy bevásárlóközpontokban, illetve kiemelt helyeken működő gyógyszertárakban általában sokkal drágább ugyanaz a szabadáras gyógyszer, mint máshol (ahogyan a sztrádák mellett is drágább a benzin). Viszont internetes rendelés esetén meg lényegesen olcsóbban tudsz ugyanahhoz a gyógyszerhez hozzájutni (itt most a Magyarországon legálisan működő webpatikákra gondolok, nem Ebay és hasonlók). Érdemes tehát körülnézni, az árösszehasonlító oldalak (árgép, árukereső) is sokat segítenek ebben.
Kicsit bonyolultabb a támogatott gyógyszerek esete, de itt is jelentősek a különbségek. Mint mondtam, ezek a gyógyszerek fix árasak ugyan, viszont az árkülönbség (a térítési díj) ezek között is gyakran jelentős. Vegyük például a rosuvastatin (ez egy koleszterinszint-csökkentő) esetét. Jelenleg a 10 mg-os egyhavi terápiát nyújtó készítmények esetén a térítési díjak 176 és 949 Ft között mozognak (2021 áprilisi adat). Azaz van olyan konkrét márkanevű termék, amiért 949 Ft-ot kell fizetned (mivel fix áras, minden patikában ugyanennyit), egy másik márkáért pedig 176 Ft-ot (és van még 3-4 másik ezen két ár között).
Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy gyógyszerek esetén a forgalombahozatali engedélynek elválaszthatatlan része a bioekvivalencia vizsgálat, ami arról szól, hogy minden követő (generikus) gyógyszernek igazolnia kell az eredeti, originálissal megegyező felszívódási (biohasznosulási) egyenlőségét. (Azaz azt, hogy mindegy milyen márkanéven veszed meg, ugyanazt a hatást kapod.)
Más esetekben még bonyolultabb a helyzet. A gyártóknak ugyanis van arra is lehetőségük, hogy kivegyék saját terméküket a TB támogatás alól, és ez esetben – mivel azonnal szabadárassá válik a termék – tetszőleges áron forgalmazhatják. Például a pantoprazol 40 mg hatóanyagok között (ez egy gyomorsav-csökkentő) van számos TB támogatott, fix áras termék, a legolcsóbb jelenleg 340 Ft (egyhavi gyógyszer térítési díja), de létezik TB támogatásból kivont termék is, 2253 Ft-ért (Házipatika tájékoztató ár, mivel szabadáras, ezért +/- eltérhet).
A NEAK oldalán utána tudsz nézni annak, hogy egyes gyógyszerek mennyibe kerülnek:
A fenti linken keresd a „publikus gyógyszertörzs – lakossági tájékoztató” sort, ez egy sima excel lesz. Ha megnyitod és raksz egy szűrőt a hatóanyag oszlopra, akkor könnyen kikeresheted, ami téged érdekel. Fontos megjegyzés, hogy ebben a táblázatban csak a támogatott gyógyszerek szerepelnek, a nem támogatottak áráról – lévén szabadárasak – innen nem tudsz informálódni.
Pár gondolat még ehhez. Magyarország úgynevezett „márkázott generikus” ország, ami egyrészt azt jelenti, hogy nálunk nem hatóanyagot, hanem konkrét márkanevet írnak a receptre, másrészt azt, hogy a betegek is jobban ragaszkodnak a felírt márkákhoz. Pedig a patikákban elvileg van lehetőség helyettesítésre (hatóanyagon belül olcsóbb termék felajánlására), de ezt a gyakorlatban a patikus nem ajánlja fel, ha pedig mégis, akkor a beteg nem fogadja el. Ennek is köszönhető, hogy a fogyási adatok szerint a drágább gyógyszerekből sokkal több fogy, mint az olcsóbbakból, például a fenti két kiemelt példa esetén.
Miért írnak az orvosok ennyi drága gyógyszert? Legtöbbször megszokásból. Egy átlag háziorvosnak – aki több száz, de inkább több ezer féle márkanevet is felír – se ideje, se lehetősége arra, hogy hónapról hónapra kövesse az árváltozásokat (támogatás és térítési díj változásokat). Ami ma a legdrágább, könnyen lehet, hogy fél éve még a legolcsóbbak egyike volt. Neked viszont, aki szedsz 2-3 vagy akármennyi gyógyszert, sokkal egyszerűbb azt a keveset lekövetned.
Nem azt mondom, hogy minden hónapban böngészd át a fenti linket. De egyszer egy évben érdemes ránézni, hogyan alakult az adott hatóanyagon belüli gyógyszerek ára, mert adott esetben nagyon sokat lehet spórolni azon, ha más néven, de ugyanazt a hatóanyagot szeded. (És ha az orvos nem írja át a nevet, te akkor is kérhetsz cserét a patikában.) Ha te nem szedsz sok gyógyszert, de a szüleid igen, akkor is érdemes körülnézni.
Egy másik témáról is szeretnék pár gondolatot írni, ez pedig a gyógyszerek és étrend-kiegészítők témaköre. Magyarországon jelenleg több mint 21000 étrend-kiegészítő (ÉK) van forgalomban (forrás: https://ogyei.gov.hu/ETREND_LISTA# ). Ezen belül is, ha megnézzük évről évre, 2004-ben még csak kicsivel több mint 100, 2005-ben közel 700, 2020-ban 2400 új ÉK került forgalomba.
Egy ÉK-t nem kell engedélyeztetni, csak a forgalmazási szándékodat kell bejelenteni az illetékes hatóságnak (korábban az OÉTInek, ami mára beolvadt az OGYÉIbe). Ők pedig nem vizsgálják be a készítményt, csupán annyit néznek meg, hogy a címkeszövegen szereplő összetevő (ami szerinted ebben a készítményben van, például 500 mg kalcium) emberi fogyasztásra alkalmas-e, illetve hogy a mennyisége nem haladja-e meg a napi bevételi érték háromszorosát, ill. eléri-e minimum a 30%-át. Ha ezek teljesülnek, a termék „notifikálva” lesz, ami annyit jelent, hogy a hatóság tudomásul veszi a forgalmazást (de ez nem jelent sem engedélyezést, sem bevizsgálást, az OGYÉI nem vállal felelősséget a termék iránt!).
Nem véletlen, hogy az ÉK forgalmazás hatalmas üzlet, hiszen az „engedélyeztetése” (ami nem is engedély) nagyon gyorsan megy és fillérekbe kerül. Ugyanez gyógyszereknél évekbe és milliókba.
A fenti laza szabályozás tárt kapukat jelent az ügyeskedőknek. Például ezen a linken: researchgate.net/publication/228559816_Analysis_of_glucosamine_and_chondroitin_sulfate_content_in_marketed_products_and_the_Caco-2_permeability_of_chondroitin_sulfate_raw_materials
olvasható egy amerikai vizsgálat, ami megnézte, hogy az ottani piacon forgalmazott ÉK-k összetevői mennyire állnak összhangban a címkén szereplővel (azaz hány %-a van benne az ígértnek), és például a kondroitin esetén 32 termékből csak 5 felelt meg a 90-110% közötti elfogadott sávnak, közel felében pedig gyakorlatilag semmi nem volt.
Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy minden ÉK rossz, és az összes ÉK-t gyártó cég csaló. Vannak jó minőségű, megbízható termékek. De ha ugyanazt a terméket el lehet úgy is adni, hogy „kifelejtem” belőle a drága összetevőket, és így nagyobb hasznom marad, akkor a piac tele lesz (és van) ügyeskedőkkel, mindenhol a világon, nálunk meg különösen.
A gyógyszereknél azonban nincs ilyen kiskapu. Ha gyógyszerként szeretnéd az adott terméket törzskönyveztetni, ahhoz egy nagyon precíz, 3000+ oldalas, minden irányból alátámasztott dokumentáció kell, precíz bevizsgáltatás stb. Cserébe, ha gyógyszerként veszed meg ugyanazt a vitamint, akkor biztos lehetsz benne, hogy az garantáltan tartalmazza a feltüntetett hatóanyagot, és szennyezőanyag mentes stb.
Ezért szoktam azt javasolni, hogy ha ugyanazt az anyagot (gyógyszernél hatóanyagnak hívják, étrend-kiegészítőnél összetevőnek) megtalálod gyógyszerben is és ÉK-ben is, akkor célszerűbb a gyógyszert választani, mert abban tuti benne van az, ami. (Bónuszként, a gyógyszer elszámolható egészségpénztári számlára is, az ÉK meg nem.) – Ilyenek a vitaminok, a porcvédő anyagok meg jópár más is.
Érdekes még azt is megfigyelni, hogy az ÉK-k között sok olyan van, amik a mennyiségekkel dominál. 11 hatóanyag 1 kapszulában meg hasonlók. Például a porcvédő hatóanyagokról készült olyan vizsgálat, ami igazolta, hogy a glükózamin és a kondroitin gátolja egymás felszívódását. Ezért gyógyszerekben a két hatóanyagot nem szokták kombinálni, többnyire vagy csak ez, vagy csak az van benne. Nézd meg a hasonló ÉK-ket: glükózamin, kondroitin, MSM, meg még egy tucat hasonló, hadd szóljon, ennyi cuccból csak lesz valami, ami használ (vagy nem).
A másik ilyen kedvenc divat példám a kollagén/hialuronsav. Nincs ezzel semmi baj, én is szeretem a kocsonyát. De el ne higgyétek, hogy a kollagén felszívódik a bélből és eljut a porcokhoz. A kollagén molekulatömege 300.000 dalton, és már az 1000 dalton körüli molekulák sem nagyon szívódnak fel. Óriási baj is lenne, ha így lenne, és még nagyobb baj lenne, ha az ereink átjárhatóak lennének ekkora hatalmas molekulák számára.
(Az albumin, a legfontosabb szállító fehérje a vérben, átlagos tömege 2700 dalton, ez se tud átjutni az érfalon. Amikor mégis sikerül neki, például egy szúnyogcsípés után hisztaminfelszabadulás miatt, akkor azonnal hatalmas vizenyő lesz a helyén, mert húzza magával a vizet is az erekből. Előfordul, hogy az albumin nagyobb tömegben tud átjutni az erek falain, ezt hívják anafilaxiás sokknak, és legtöbbször halálos.)
Szóval ez a mega 300.000 daltonos kollagén, ha megeszed, szépen megemésztődik, azután aminosavként meg cukorként felszívódik, és hasi zsírrá alakul. De ugyanerre alkalmas a rántott hús is, kicsit olcsóbban.
Ezért is nem meglepő, hogy kollagén hatóanyagú gyógyszer nincs forgalomban. (Pontosítok: van, de csak injekcióban, amit közvetlenül az ízületbe fecskendeznek. Úgy tényleg hat.)
Költsétek okosan a pénzeteket, keressétek inkább a gyógyszereket. Sajnos mivel a patikákban „minden is” kapható, nem egyszerű megkülönböztetni, melyik termék gyógyszer és melyik ÉK. A legegyszerűbb úgy kideríteni, hogy kérdezz rá, egészségpénztárra megy-e. Pénzügyi tudatos blogolvasónak amúgy is van EP számlája. Ha elszámolható, akkor gyógyszer (és akkor „tutira” hatni fog/benne van a szükséges hatóanyag).
Érdekes, hogy sokan pont fordítva gondolkoznak. A gyógyszerektől fóbiájuk van, mintha azt csak beteg ember szedhetné. Ezért inkább megveszik az étrendkiegészítőként árult vitaminokat, a gyógyszerként árulttól pedig félnek, mintha csak a gyógyszereknek lenne mellékhatásuk, de annak mindenképp.
A reklámokból is ez jön le, hogy ezt nyugodtan beszedheted hiszen ez nem gyógyszer hanem csak étrendkiegészítő.
“Mint írják: “A Bizottság az oltóanyag-stratégia végrehajtása során mindvégig egyértelművé tette, hogy nem hajlandó kompromisszumokat kötni a gyógyszerek forgalomba hozatalára vonatkozó hatályos szabályok alkalmazásával kapcsolatban.”
Nem hajlandó kompromisszumot kötni, de azért rendes engedéllyel egyik oltás sem rendelkezik jelenleg az OGYÉI honlapja szerint, csupán ideiglenes fél évig érvényes engedélyük van……. Más kérdés, hogy gondolom ezt most megtoldják még fél évvel, aztán még eggyel és utána meg már lesz elég adatuk, hogy talán végleges engedélyt kapjanak. Vagy ne kapjanak.
De ez alapján a felelősség kérdése is kétséges.
Milyen hatást vártál a “nagy doboz” kollagéntől? Keményebb lesz a cipőd talpa? Előléptetnek?
Ha egy hétig minden nap eszel kocsonyát, attól milyen hatást remélsz?
Mivel én aránylag sok gyógyszertárban dolgozom (“pendlizek” egyetemi oktatás mellett) nagyon sok patika modellt látok. Tényleg durvák az árkülönbségek, de 1 A pláza/bevásárlóközpont áraiban az is benne van, hogy ott egy üzletnek brutális bérleti díja van, ezt összehasonlítani egy külvárosi/vidéki patikával, aminek gyakran akár generációk óta saját tulajdonban van az ingatlanja nem teljesen igazságos. De oda-vissza vannak példák. Folyt.
2. Mivel a patikai árrésekhez 2011 óta nem nyúlt hozzá a jogalkotó, a vényköteles forgalom valóban nettó veszteséget termel szinte mindenhol. Szinte mindenhol ezt tapasztalom: Jobb lenne, ha meg lehetne élni a jónak gondolt minőségű termékek forgalmazásából, de ennél sajnos eggyel jobb nem tönkremenni.
A gyógyszertárban kötelező megrendelni minden gyógyszert, amiről receptet hoz a beteg. Egy héten simán bejön 3 beteg akinek fejenként fél-1 millió a gyógyszere (neked ezt az árat azonnal ki kell fizetni a nagykernek), majd a beteg elviszi, ott hagy vagy semmit vagy jelképes 300Ft-ot, a patikának pedig összegtől függetlenül 990 HUF a maximális árrése. Érdemes kiszámolni, hogy a tranzakciós adó stb miatt mekkora veszteséget termelt a patika, pedig csak ellátott 3 beteget, ami a feladata.
+ a TB a gyógyszer árát a patikának majd csak 1-1,5 hét műlva adja vissza, ha minden jól megy.
Nincs ilyen problémám ezért nem próbáltam.
Recept:
Zselatin port amit a süteményeknél használnak, elkeszítve a problémás testrésznél a bőrre kell felvinni.
ill.
Vannak kiváló minőségű étrendkiegészítők Magyarországon is, s annyi előnyük van, hogy a gyógyszer engedélyeztetésnél rugalmasabban/gyorsabban reagálnak a SZAKMAI, valós TUDOMÁNYOS eredményekre. Pl. sokan még most is a folsavat nyomatják azoknak akiknek MTHFR mutációjuk van(magyarok kb. 60%-a) és a metil-folát formát tudnák csak hasznosítani.
Magyaroszágon ilyen a GAL.
On-line patikák tényleg olcsóbbak, pl. pingvin, prevenció, m-patika, stb.
Gyógyszer=kezelés, étrendkiegészítő=megelőzés/szubklinikai kezelés/életmód
Régen rossz, ha gyógyszert kell szedni, a cél szerintem olyan mint a Miklós féle irányok. Elébe kell menni és gyűjteni a nyugdíjra, félre tennis, stb. Tehát törekedni az egészségre. Sokat “dolgozik” ám azért valaki, hogy felnőtt kori cukros, stb. legyen!
Ha valaki pl laktózérzékeny, akkor erre is figyeljen, mert a segédanyag összetétel különbözhet, van olyan azonos hatóanyagtartalmú készítmény, ahol az egyik mellett van laktóz segédanyag, a másiknál nincs, ez is szempont lehet!
Harmadik “trükk”: van olyan gyártó, aki a szabadalom lejárta után kiadja más néven “generikusként” is a gyógyszerét. Ugyanaz van benne, mint az eredetiben, de olcsóbb. Csak az originálisra már felépített egy brand-et és még picit szeretne vele nyerészkedni azokon akik nem járnak utána és megszokásból azt kérik.
A notifikációs rendszer pedig a vicc kategória, tanácsot akarsz kérni mondjuk az OGYÉI-től, nem tudnak segíteni semmiben… És kicsit túlzó, amit a kolléga ír, ha bejelented másnaptól árulhatod, soha senki nem fog ránézni (
Fizetsz 50.000 Ft-ot és ha a gyártó egy töltelékanyagot változtat, akkor újra ki kell fizetned… Egyébként pedig azért valamit magára adó cég szerintem tételenként küld laboreredményeket a vitaminokról, de lehet csak mi kapunk ilyeneket.
A vitaminokat szerintem inkább normális cégtől érdemes vásárolni, nem gondolom, hogy sokszoros szorzót megérne, hogy 3000 oldal dokumentációt mellérakjanak…))
Az igaz, hogy a gyógyszereken kívül van még 1-2 termékkör, ami EPre megy, például az orvostechnikai eszközök, vagy a közben megszűnt kategóriájú speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (kifutásig még kaphatóak). De az ÉK az nem, sose volt elszámolható.
“Gyógyszer=kezelés, étrendkiegészítő=megelőzés/szubklinikai kezelés/életmód”
Ez ilyen lózung, csak nem igaz. A gyógyszer sem csak kialakult betegségkor szedhető (lásd pl vitaminok). Az étrend-kieg meg élelmiszer. Az életmódra még ráhúzható, de a gyógyítás (megelőzés, szubklinikai kezelés) az nem az ÉK asztala.
Egészséges étrend mellett a legtöbb esetben nincs szükséged ÉKre.
A kollagen bőrön át soha nem fog felszívódni, ha így lenne a rántot hús is felszívódna bőrön át.
Mélyvíz, csak úszóknak! Tehát aki nem tanult meg úszni, az nem mehet be oda? Nahát?
Vagy csak jogsival szabad autót vezetni?? Hűha…
A gyógyszert valamilyen betegségre, klinikai eltérésre adják (cukorbetegség, veleszületett rendellenesség, mérgezés, magas vérnyomás, lombik program, stb.) Ezek kialakult vagy örökletes állapotok.
Egészséges értrend mellett is SZEDHETŐ étrendkiegészítő, nem KÖTELEZŐ, nem biztos, hogy felesleges.
Amúgy elég sok tudományos biztonyíték van arra, hogy bizonyos táplálékok (pl máj), diéták (pl. gluténmentes), étrendkiegészítők (pl. D-vitamin) hatékonyak megelőzésre, szubklinikai/klinikai állapotok kezelésére. pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/
Köszi, ezt az elektronikus eszközt megkeresem legközelebb, igazság szerint egyenesen a pulthoz szoktam menni 🙂
A szabadpolcok a vitrinek? Mindig ilyen reklámkiállításnak gondoltam ezeket, ezért egy pillantást sem vetettem rájuk. Alapvetően konkrét termékért szoktam patikába menni.
Érdekes, amikor a patikus megjegyezte, hogy az van a recepten, hogy nem lehet lecserélni a márkát, azért odaadta a generikusat. Az orvos sosem beszélt erről velem. Korábban volt olyan is, hogy a patikus ajánlotta föl a generikusat, mert nem volt a felírtból (azt nem tudom, hogy akkor be volt-e jelölve a recepten ilyesmi).
a 3000 forintos orrspray van 2-3 gyári készítmény, amit meg kell venni hozzá
azért kerül ennyibe
(amúgy így is alacsonyak a magi díjak, nem fedezik a gyógyszerész órabérét)
egy specifikusan a betegnek készített terméktől, miért várjuk, hogy olcsó legyen
bármit készíttetsz magadnak, drágább mint a konfekciótermék
pl cípő, öltöny
az egész lényegében izotóniás sóoldat. munkavédelmi boltban fél liter kerül ennyibe, és még azon is csillió százalékos haszon van
jobban jár mindenki, ha árvaházat nyit, ríkatja a gyerekeket és aranyáron árulja a könnyüket (irónia, ha nem lenne egyértelmű)
A kollagén fehérjeként (mint makrotápanyag) jó, de nem csak az ízületekbe nem kerül be “egészben”, hanem ugyanígy a kollagénes krémekből sem szívódik fel. A bőr lényege, hogy szabályozottan elzárja a testedet a külvilágtól; szép is lenne, ha ekkora fehérjék ki-be tudnának rajta járkálni.
Ill. anno mutattak nekem fiolás “energiaitalt”, amiben a leírás alapján “a fél citromsavciklus” benne volt: csupa olyan molekula, amivé a szőlőcukor a lebontása során sorban átalakul. Szóval minek. =)
Persze ilyenkor néha hosszabb a szállitási idö vagy épp nincs csak 1-2 féle kiszerelés a webpatikában, de ez sose volt eddig gond.
A dermokozmetikumok még egy érdekes kérdés, gyakorlatilag nincs árkülönbség egy olcsó webpatika és egy plázapatika árai között a föbb márkáknál…utóbbiakban viszont szinte mindig alap valamiféle promóció vagy új termékminta, ami sok esetben a patikába beugrás fele billenti a mérleget ha amúgy is fogyóban van és járok arra.
OTC gyógyszereket kizárólag on – line vásárolok, egy repülésre képtelen madárról elnevezett gyógyszertártól.
A hatóanyag nem minden. Konkrét eset: Betaloc-ot szed az illető sportoló pontos adagolásban. Egyszer bedőlt ennek az “azonoshatóanyag” dumának. Orvosi receptre kapott egy másik terméket, amiben a hatóanyag ugyanaz volt és ugyanabban a mennyiségben. A hatása egészen addig ugyanaz volt, amíg nem végzett aktív fizikai tevékenységet. Amint aktív volt (edzés), azonnal kiderült, hogy az új “azonsohatóanyagú” gyógyszar sokkal hamarabb kiürül és veszíti el a hatását, mint az eredeti Betaloc. Visszatért az eredeti termékhez.
Szóval csak óvatosan az azonos hatóanyagokkal!
Folyt.
ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6566347
A PRÉMIUM Egészségpénztárral javaslom vigyázni, indokolt csak írásban kommunikálni a T. Pénztárral.
Tavaly az Ügyfélszolgálattal telefonon egyeztetve került egy ismert állami fenntartású kórház által több számla kiállításra ápolási ellátásról (összesen közel milliós tétel). Számlák egy napon készültek, teljesen azonos tartalommal, mindössze a tárgyidőszakok változtak.
E számlákból szép sorban 2020 és 2021 években összesen 6 db-ot megküldtem, a Pénztár azokat befogadta, ellenértékét kiegyenlítette. Eztán gondolt egy nagyot és a továbbiakban nem fogadta be a számlákat, mondván helytelenül kerültek kiállításra. Érdeklődésemre közölték, hogy rögzítési hiba miatt fizették ki eddig, majd adminisztrációs hibára hivatkoztak.
Szép finoman meg is fenyegettek, hogy a szabálytalan kifizetés miatt visszakövetelhetnék az eddig számlák ellenértékét is.
Folyt.
Erősen gondolkozom, hogy a felügyeleti szervhez forduljak. Még megrágom, nemnagyon akarok erre időt áldozni, másfelől nem a világ pénze és nemlátom egyelőre, hogy valóban van-e jogalap a visszakövetelésre (akár csak az adóvisszatérítés részre), amit adott esetben az MNB is megállapíthat.
Mindenestre nekem ez not the proper way to make friends, amint lehet továbbállok.
A Kórház vevőként csak az ápolást igénybevevő személy nevét tüntetheti fel a számlán (legalábbis a Kórház szerint), míg a Pénztár a saját adatait szeretné a vevőnél látni (azaz a Pénztár neve címe stb.).
A megoldás tavaly az lett, hogy a Pénztár neve, címe, s az általa kért összes szükséges adat az egyéb rovatba kerül.
Érdemes a Pénztárnak előre e-mailt küldeni, ha leírta a mikéntet, akkor utóbb azért erős lenne akármilyen hibára hivatkozni.
Ez a laktoz pl. tevhit. Egy szem tablettaban olyan keves laktoz van, hogy attol egy laktozerzekenynek sem lesz baja, nyugodtan lehet szedni.
Kollagenböl a GAL hal,marha peptidkollagen port szedem,nem placebo,hat evek ota.Kremkent valoban ertelmetlen.
a diclofenac hatoanyag gyulladascsökkentö gyogyszer,hogy a fenebe ne szivodna fel börön keresztül?
En nem ajanlanek semmilyen komplett vitaminkeszitmenyt,helyette erdemes evente 1x teljes verkepet csinaltatni,ahol kerni a d ,vitamin,magnezium stb szintet .Sok penz megsporolhato..
Egyebkent pedig amennyire lehet egeszseges,kiegyensulyozott etkezes.
Ez azért fura, mert az EP ebből él.
Minél több mindent el tud számolni, annál több a profitja.
Neki, mint cég az a legjobb, ha minden kliense évi 1M Ft befizet, levonja minden után a maga kis százalékát és örül.
Nem érdeke elutasítani számlát, épp ellenkezőleg – tehát tényleg csak akkor fogja megtenni, ha szabálytalan és félő, hogy büntetést kap, egyébként akár kutya nyakörvre is fizetne, csak keringjen a pénz.
De, vizsgálja. Egy ilyen cégben dolgozom: a konkurrenciaharc öldöklő, ezért minket pl kéthavonta minimum vizsgálnak, hogy ugyanaz van-e a termékekben, mint a címkén. E tekintetben az ítéletek nyilvánosak, érdemes guglizni. Minket 12 év alatt még nem büntettek meg soha, ugyanis ezek az alapanyagok olcsók, egyszerűen nem éri meg csalni. Ettől függetlenül rengetegen csalnak.
Ék-t akarsz venni, a következőket nézd meg:
1, Volt-e a cég vagy valamely terméke ellen eljárás?
2, OGYÉI szám
3,Magyarországi bejegyzésű cég legyen, az elállás iog stb miatt.
4, Könnyedén elérhető legyen a cég, és kommunikatív.
Ez már egy szűrő, kezdetnek jó. Amit érdemes tudni: szinte mindenki ugyanonnan veszi az alapanyagot, pontosabban pár helyről. Igen, a magyar nagyok is. Általában Kínából vagy az USA-ból (ez utóbbiak vannak kevesen). A reklámozott NEM JOBB. Drágább.
Szándékosan nem írom le a cégünk nevét.
All In One Green multi, Pharmekal.
Ahol feleségem dolgozik, sokat nem akarok elárulni, de ő a törzskönyvezésen belül főleg a hatóanyagokkal foglalkozik, a hatóanyaggyártókkal is tartja a kapcsolatot, a legtöbb beszállító európai, pl. német, spanyol, svajci, de akad magyar is. Van egy kevés kínai is, de nem sok. Az hatóanyga függő, hogy mennyire ugyanonnan rendeli mindenki, vagy hogy sokféle opció van. A fő különbség az étrendkiegészítő és a gyógyszer között ezen a téren az, hogy ÉK esetén ennek eleve nem kell hatóanyag minőségűnek lenni, ezért gyógyszernél sokkal kevesebb az opció, és persze a hatóanyaggyártótól egy rakás dokumentaciót be kell szerezni, időnként auditálni vagy auditáltatni kell a gyárukat, ezek mind rengeteg pénzbe, munkaba kerülnek, viszont többek között ez biztosít nagyobb megbízhatóságot. Nyilvan a marketing miatt is dragabbak a befutottabb markák, de zaért nem csak ez a különbség.
kérdeztetek olcsó D-vitamint. Receptre a VITAMIN D3 Fresenius 1000 NE tabletta – a 90 db-os 500 Ft körül van. A 30 db-os változatát nem tudom, mindig a nagyobbat kérjük.
2021-04-28 at 21:33
érintett vagy? tudod hogyan működik?
S akkor mi változott, ha 2021 van? Pont annyit ér, mint két éve, amikor írtam róla, csak most éppen többet adnak érte. Oszt jónapot.
Rendelni meg a kocsmában rendelj és ne felejts el majd fizetni sem.
A hazhozszallitasnak/postaboxnak nagy tamogatoja vagyok, de szerintem a gyogyszertarnal ez inkabb csak hosszu tavon kezpelheto el, tobb ok miatt:
* az orvoslas bizalmi kerdes, sokszor a gyogyszeresz szerepe tobb, mint egyszeru ‘kasszazas’
* a tobbseg egyszerre altalaban 1-2 gyogyszert vesz, egy vasarlasnal nem nagy a kosarmeret, igy a kiszallitas koltsege az arerzekenyebb vevoknek problemas
* egy gyogyszerrendelesnel nekem a postabox pl higieniailag nem biztos, hogy okes lenne
* a gyogyszerek jelentos reszet az idosebb korosztaly fogyasztja, akik sokszor ertekelik a szemelyes jelenletet/nehezebb fogadjak az ujdonsagokat.
Persze ezek mind megoldhato dolgok, most is letezik mar gyogyszer hazhozszallitas, a gyogyszeresszel biztos megoldhato az online kommunikacio, stb, de nem hinnem, hogy akar kozeptavon teljesen eltunnenek a gyogyszertarak.
Remélem, ezt az 1000NE D vitamint gyerekeknek ajánlod … ennek háromszorosa a napi ajánlott mennyiség felnőttnek, ha nincs D vitamin hiánya és ha nem áll fenn egyéb indikikáció, pl terhesség, súlyos betegség utáni felépülés stb.
Olcsó D vitaminra Pharmekal. 4000 NE felnőtt egy éves adag nincs hatezer ft, a gyerekeknek pedig 2000 NE-t veszünk négy ezerért egy évre.
“Kiegészíteném a cikket azzal hogy ahogy a kollagén nem szívódik fel a bélfalon át úgy a gyulladásgátló szerek hatóanyaga sem a bőrön át. ”
Az etofenamát sem szívódik fel?
(Activon)